Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. június 6. d jugoszláv—magyar tárgyalások sikeres befejezése alapvetően megjavítoita a kei ország kapcsolatán Érdekességek inne n-o nn an Olt Károly nyilatkozata a jugoszláv—magyar tárgyalásokról OH Károly pénzügyminiszter ve­zetésével hazaérkezett az a küldött­ség, amely a magyar—jugoszláv tár­gyalásokon részt vett. Olt Karolj péiizügj miniszter a Magyar Távirati Iroda munkatársának a következő nyilatkozatot adta a tárgyalások me­netéről, eredményéről, a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről: A magyar—jugoszláv gazdasági­pénzügyi tárgyalások sikeres befeje­zése igen jelentős lépés a két szom­szédos ország közötti viszony meg­szilárdításában. A gazdasági-pénz­ügyi tárgyalások során kölcsönösen rendezni kellett azokat a függő ke­reskedelmi adósságokat, amelyek a két ország között rendezetlenül ma­radtak a gazdasági kapcsolatok meg­szakítása után. E tartozások és köve­telések egyenlege kamatokkal együtt csaknem 25 millió dollár Jugoszlávia javára. A tárgyalásokon rendezni kellett a fennmaradt jóvátételi kötelezettsé­geket is. 60 millió dollár, fennmaradt jóvátételi kötelezettségünk mintegy kétharmadának felel meg. Magyarország ilyen módon 85 mil­lió dollár értékű áruk szállítására kötelezte magát ötéves egyenletes részletekben. A tárgyalások a köl­csönös megértés és jóakarat szelle­mében folytak, amelynek egyik tanú­jele volt, hogy a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság jóvátételi követe­lésének jelentős részéről lemondott. A magyar népgazdaság számára ■e 85 millió dolláros áruszállítási kö­telezettség teljesítése természetesen jelentős terhet és komoly feladatot jelent — amelynek vállalásánál fi­gyelemmel voltunk arra, hogy e kö­telezettségek maradéktalan és pon­tos teljesítése ne befolyásolja sem dolgozó népünk életszínvonalának emelésére a második ötéves terv ke­retében végrehajtandó feladatokat, sem az öt évre előirányzott beruhá­zási programunkat. A gazdasági és pénzügyi egyez­mény megkötésének jelentőségét emeli az, hogy lehetőség nyílik arra, hogy a két ország gazdasági kapcso­latai a gazdasági és pénzügyi egyez­ményre támaszkodva a most folyó kereskedelmi tárgyalások során az 1956—57. években és a rákövetkező evekben még inkább kiszélesüljenek. Mind magyar, mind jugoszláv részről megállapítást nyert, hogy a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésé­nek számos lehetősége van. Jugo­szláviának fejlődő ipara, természeti adottságai lehetővé teszik a széles­körű gazdasági együttműködést. Mint konkrét kérdés került előtérbe pél­dául a rijekai Iákötő, amelynek fej­lesztése és kihasználása közös érde­ke Jugoszláviának és Magyarország­nak. Éppen ezért máris megegyez­tünk abban, hogy még e hó folya- n án közös, szakértőkből álló dele­gáció fogja megvizsgálni Budapes­ten a rijekai kikötő fejlesztésére és kihasználására vonatkozó terveket és lehetőség szerint még ez év folya- n án a tengeren túli magyar külke­reskedelem és tranzitó forgalom je­lentős részét a rijekai kikötőn ke­resztül fogjuk lebonyolítani. A két ország képviselői között le­folyt tárgyalásokat első perctől az a cél vezette, hogy egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával meg­egyezés jöjjön létre. Ez az őszinte törekvés biztosította a tárgyalások sikeres befejezését — amely alapve- löen megjavította a két ország kap­csolatait nemcsak gazdasági, hanem politikai vonatkozásokban is. Nagy jelentőségű az az egyezmény, amelyet a műszaki és a tudományos együttműködésről a gazdasági és pénzügyi egyezménnyel egyidőben írtunk alá. A műszaki és a tudomá­nyos eredmények és tapasztalatok kölcsönös kicserélése lehetőséget te­remt arra, hogy tanulmányozhassuk a szocializmus építése során a két országban elért eredményeket és a tapasztalatokat kölcsönösen felhasz­nálhassuk a szocializmus építésének további szakaszában. Nemcsak a tárgyalásokat jelle­mezte a megértés és a jóakarat, ha­nem meleg baráti fogadtatásban volt része a magyar delegációnak minde­nütt, ahol ott-tartózkodása idején megfordult. Ezt tapasztaltuk nemcsak Belgrádban, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság fővárosában, hanem ezt tapasztaltuk a Hcrvát Népköz- társaságban éppen úgy, mint a Szlo­vén Népköztársaságban is, Zágráb­ban és Ljubljanában, ahol vendégei lehettünk e népköztársaságok kor­mányainak — fejezte be nyilatkoza­tát Olt Károly pénzügyminiszter. MEGJELENT Rudas László: Dialektikus mate­ri« lizmus és kommunizmus. Rudas elvtárs a két világháború Idején ^migrációban, jelentős filozó­fiai és politikai tevékenységet fejtett ki. A dialektikus és történelmi ma­terializmust támadó és meghamisító szociáldemokrata és burzsoá ideoló- gascik ellen számos cikket és tanul­mányt ír, melyekben harcos, pártos 'kiállássál veri vissza a támadásokat. Ezekből a cikkekből, tanulmányokból állította össze a Szikra a kötetet, Ru­das elvtárs halálának 6. évfordulójá­ig lO A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a terhesség megszakításával kapcsolatos kérdések szabályozásáról és a magzatelhajtás büntetéséről A Minisztertanács a nők egészsé­gének fokozottabb védelme és a ter­hesség megszakítása körüli eljárások enj hítése érdekében a következőket határozza: 1. A terhesség megszakítását a to­vábbiakban is engedélyhez kell köt­ni és azt csak gyógyintézetben szabad végrehajtani. Az engedélyt a terüle­tileg kijelölt járási, városi (kerületi) kórház (klinika) mellett működő he­tenként összeülő bizottság adja meg a nála előterjesztett kérésre. A bi­zottság elnökét a fővárosi, a megyei, illetve megyei jogú városi főorvos jelöli ki. Tagjai az illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt két személy: a tanács végrehajtó bi­zottsága szociálpolitikai csoportveze­tője, illetve előadója és egy, lehető­leg a szakszervezetek által javasolt asszony. A bizottság engedélyezi a terhesség megszakítását betegség, valamint méltánylást érdemlő sze­mélyi és családi körülmények esetén. A bizottság feladata az engedélyezés mellett a felvilágosítás a megszakí­tás káros egészségi kihatásairól, to- \ ábbá a kérelmező meggyőzése olyan esetben, amikor a kérelem indoko­latlannak látszik. Amennyiben en­nek ellenére a kérelmező a terhesség megszakításához ragaszkodik, a bi- zcltság az engedélyt ahhoz megadja. Betegségi indokok esetén a kórház szakvéleménye alapján dönt a bi­zottság. A nem betegség, hanem egyéb ok miatt engedélyezett terhes­ségmegszakítás esetén a kórházi ápo­lási költség a kérelmezőt, vagy fi­zetésre köteles hozzátartozóját ter­heli. Fentiek végrehajtására a részletes szabályokat az egészségügyi minisz­ter a SZOT-tal és a pénzügyminisz­terrel egyetértésben 30 napon belül adja ki. 2. Biztosítani kell a megfelelő fo­gamzásgátlószerek gyártását és ala­csony áron való korlátlan forgalom- bahozatalát. 3. Jelen határozat kihirdetése nap­ján lép hatályba. Az 1. pontban fog­laltakat az egészségügyi miniszter rendeletének kihirdetése után kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1004 1953. (II. 8.) számú minisztertanácsi határozat VI. fejezetének fentiekkel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke Az alkohol 1955-ben Franciaországban több halálos áldozatot szedett, mint a gümőkór A Francia Statiszti­kai; Intézet adatai sze­rint 1955-ben Francia- országban 17 400 em­ber halt meg a mér­téktelen alkoholfo­gyasztás okozta beteg­ségekben, míg a gümő- kóros (halálozások szá­ma csak 13 300 volt. A gümőikóros (halál­esetek száma tíz év alatt csaknem egyhar- madára csökkent (1946- ban 34 000 volt), a szeszfogyasztás Okozta halandóságé azonban több mint ötszörösére emelkedett (1946-ban 3300 volt). A t’Humanité az adatokhoz hozzáfűzi, 'hogy míg 1800-iban a franciaországi népes­ség száma 27 millió és a termelt ibor mennyi­sége 25 millió hektoli­ter volt, addig jelenleg a népesség száma 43,5 miilMó és a borterme­lés mennyisége évi 70 millió hektoliter. Kolerajárvány Kalkuttában (Hivatalos adatok sze­rint Kalkuttában ja­nuár 1-től május 15-ig 1985 ember betegedett meg kolerában. A ko­lerabetegek közül 914 meghalt. A kolerajár­vány különösen az utóbbi napokban pusz­tít igen nagy mérték­ben: naponta 80—100 kolerás beteget szállí­tanak a járványkór- házakba. Szemüveg csecsemőknek Egy amerikai szem­orvos minden szülő­nek azt ajánlja, hogy még az iskoláskor előtt vizsgáltassák meg gyermekeik szemét. Dr. Cecil W. Lepard szemorvos véleménye szerint egyes esetek­ben már tízhónapos csecsemőknek szem­üveget kell viselniük. A szembajoknak csak (idejében történő be­avatkozással lehet ele­jét venni.. Ha a látási zavarokat kellő (idő­ben nem ismerik fel, később a kezelés egy­re nehezebbé válik. A kancsalságot is már az iskoláskor előtt keli megszüntetni. Ha ee nem történik meg, ak­kor az ember egész életében fizikai szen­vedéseknek van kité­ve, és bizonyos ese­tekben látását is el­vesztheti. Moszkvában vették a csehszlovák televízió adását A moszkvai rádió jedémtette, hogy egy moszkvai mérnök kifo­gástalanul vette az 1700 km távolságra lé­vő prágai televízió adását. Kétlábú kecske Franciaországban öt héttel ezelőtt született egy kecske, amelynek csak hátsó lábai van­nak. A Ids kecske élet­képes, (gyorsan és für­gén változtatja helyét, mint a kenguru. Tízéves amerikai fiú mint részvényszakértő A New York-i tele­vízió »Nagy meglepe­tés-« című előadásai­nak főszereplője agy tízéves kisfiú, Leonard Ross volt, aki a tőzs­dei árfolyamoknak ki­váló ismerője. Egy év­re visszamenőleg fej­ből tudja az egyes részvények fluktuáció­it és a New York-i tőzsde legjobb tran­zakcióit. A kisfiú környezetében a pénz imádatát látja. Ezért, amikor a televíziós társaság igazgatósága szerepléseiért átadta neki1 a csaknem egy-' millió forint értékű tiszteletdíjat, kijelen­tette: »Legjobban sze­retném az qgész pénzt részvényekbe fektet­ni.« Egy francia ejtőernyős nő megdöntötte a világrekordot A francia Colette Duval, akiit »repülő manquiin«-nek nevez­nek, a Rio de Janeiro-i repülőtér felett á »B—17« repülőerőd- iből 11 147 méter ma­gasból ejtőernyővel ki­ugrott és 4 perc 35 mp-nyi esés után ért földet. Ugrásával meg­döntötte saját 8600 méteres női világcsú­csát és a 9030 méteres szovjet férfi világre­kordot. Amikor a bá­jos fiatal Colette Du­val földet ért, egyik füléből vér folyt. Az orvos megállapította, hogy az egyik dobhár­tyája megszakadt. Szovjet minisztériumok decentralizálása Az SZKP XX. kongresszusának határozataiból kiindulva az SZKP Központi Bibottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa elhatározta, hegy a népgazdaság több ágában to­vábbi vállalatokat adnak át a szö­vetségi köztársaságok hatáskörébe. Ezzel kapcsolatban a szövetségi köz­társaságok hatáskörébe adják át a jelenleg közvetlenül a Szovjetunió minisztériumainak alárendelt élel­miszeripari, hús- és tejipari, halipari, begyűjtési, könnyűipari, textilipari, építőanyagipari, papír- és fafeldolgo­zó ipari, gépkocsiközlekedési és köz­útügyi, folyamhajózási, egészségügyi vállalatokat és szervezeteket, vala­mint a kiskereskedelmi hálózatot és a közélelmezési vállalatokat. E rendelkezéssel kapcsolatban több minisztérium összevonásáról is intéz­kedik a határozat. Egy másik határozat a Szovjetunió igazságügyminiszlériumának meg­szüntetéséről szól és feladatkörét a szövetségi köztársaságok igazságügy­minisztériumainak adja át. N V O o 0 0 © O o o o 0 o 0 o o o o o o o o 0 o o © o o o o o o o o o o 8 ■© o o o 0OOOOOOO0OO0O0OOOO0O0O0S0OO00O0OO00OO000OOOOO0O0OOOOO0OOOOOO0OOOOO© 3OOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍ> G'jc EREKESKÜT IRTA: MOLNÁR JÓZSEF » H H (Felszabadulási cikkpályázatunkra beküldött írás.) © o o o o O o o o o o o o o o ID agyiad tan- delelt a nap. amikor az apró TopoLinó megállt a domb tetején. Éltes, középtermetű férfi lépett ki a volán mellől. Finomszövésű katona- kamgárniból készült feszes ruhát viselt, lovaglónadrágja lágy ívben hajolt a ragyogó tiszticsizma fölé. Szürke disznószemével, amely a hűvös őszutói felhőtlenség tükre volt, elnézett a pőre táj fölött, és katonás lép­tekkel a dombot szelő feneketlen horhó felé indult. Amint ellepett pökhendien -hátradőlve a vörhenyes levólparcllliinit fitogtató szőlőtőkék sorai között, úgy festett, műit a harmincas évek szemlét tartó zupás- őnmestere. Talpa alatt göthösen feleseltek a dértől rozs­dásodott dió- és döhányibarna szelídgesztenyelevelek a mandula sápadt díszével. Nyomában szótfllanul -lépegetett az autó másik utasa. Lop ve a vörhenyes levélparolinck alá nyúlt, hosszú nyomdafestékes ujjaival bögyözgette a duzzadt rubin« meg smaragd-fürtöket. A mézédes szőlőbogyókat kéje­sen nyomta szét nyelvével, hosszan hömbölgetve a mektárlevet ínyein, miközben kamasz szemének tisz­tára nyílt barnájába pajkos fénygyíkok szökdeltek. Maszatos kezét piszokszürke műhely köpenyébe töröl­te, nagyokat szippantva az illatos levegőből, melyben a szagos saszla aromája keveredett a rombekével, meg akecskecsöcsűéve! ... Hosszú lábával bele-belerúgott a gesztenye csonttá pördült tüskegubódba. A vízvájta- homoíkszakadék partjáig mentek. A ke- kiruhás tenézett a nyirkos félhomályba. Kutatott vala­mit a deres, bozótos mélységben. Visszafelé csösz- mörgött a parton. Néhány lépés után megállt. — Gyere ide, kölök! — szólt diót sarjázó társához — látod azt a halmot ott... ott a széldöntötte fa mellett? O O O O O O G O O O 9 © © 9 o 9 o o o o o o o o 0 0 0 o o o o o o 0 0 o 0 o 0 o A KEREKES KÚT Avar szerrvfödelű buckát talált a fiú tekintete a horhó fenekén. Az egyik végében fakereszt sötétedett. Vadszeder csupasz indája ölelte. 'Bólintott. — A pálinkafőzős lánya karolja alatta Bah Imiét, a fözős mindenesét... Levetették magukat... az úsi­lány meg a gatyás legény... harminc éve is lehet an­nak már, még az én legénykoromban... az úrilány meg a gatyás legény... olyan ez, mint a népballada — fejezte be a kekiruhás. Keskeny vértelen ajka fa­nyar vigyonra rándult és disznószemével a fiúra san­dított. íí* TZTorváth Jóska sokáig bámulta a pince előtt rakott tűz hunyorgó parazsait. Sötétedett. Kezét a parazsak fölé tartotta, óvni akarta téglapiros pislogásukat. Csak akkor állt föl a ibotlábú kasszákról, amikor az utolsónak is elenyészett a fénjre. Nagyot ásított, megropogtatta elgémberedett tagjait és 'bebotorkált a .pincébe. Csakhamar káromkodása bongta tele a présházat. Belelépett egy sajtárba, amely a darálóról leeresztett ragadós musttal volt csurig. A belső szobában gyufát sercimtett, megkereste az asztalra csontosodott vastag gyertyát és meggyújtotta. Egy kék-kockás szalvétával leterített vesszőkosárból gulyásos tálat vett elő. Kenyér nélkül szürcsölte a fa­gyott zsír gombokat úsztató hideg levest. A krumplit félretolta, a húsok közül a zsírosabbakat halászta. Beledünnyögött a tálba: — Hm... az úrilány meg a gatyás legény... hát azért hozott Topolinön szüretelni a gazda, hogy meg­mutassa ... Az úrilány meg a gatyás legény... no hi­szen megértem én, a nyomdászok értelmes emberek... hát miért ne érteném ... hm, az úrilány . : * # * A nyáron ismerte meg Rab Magdát, a gazda copfos gimnazista lányát. A lány a megye- székhelyen lakott, valami távoli rokonánál. Ott járt iskolába, csak a vakációkat töltötte szüleinél. Mindennapos vendég volt a nyomdában. Utasítá­sokat hordott a papink ereskedés ben hűsölő papától. 0 O O o 0 o 9 O O O O O O 9 O o o o o o o o o o o o 0 o 0 o o © o o o o o o o o o 0 o © 0 o o A KEREKES KÚT Horváth Jóska eleinte nem sokat törődött az aíektáló kisasszonykával. Néha ugyan belecsodálkozott nagy.pupillájú kíváncsi szemébe, de csak néha és csak úgy... Az egyik labdarúgóménkőzésen azonban kicsú- fcita a ccipfos, mert labda helyett véletlenül a fűbe rúgott. Nagyon mérges lett a lányra. — Na, megállj, »csitri«, majd számolunk! — füs­tölgőit magában. A mérkőzés után a bálban — amit a bajnokságot nyert labdarúgók tiszteletére rendezett a MADISZ — felkérte táncolni a »csitrit«. Amikor átölelte nádszál derekát és belenézett éjfekete szemébe, nem -tudta már számonkérni a csúfolkodást. Magdának túl mély volt a szeme és néki túl lobbanékony a szíve. Csak annyit tudott mondani: —• Igézőén szép vagy, Magdika! A bál után haza-kísérte a lányt. A kisváros fölé szürke fátylat borított a közelgő este. Az útmenti gesz­tenyéket szellő fésülte és összesúgtak a lombok a fe­jűik felett. Szótlan lépdeltek egymás mellett. A lány a fák sötétedő lombját nézte, a -lombouc között tán eget keresett, tán égre rajzolódó sápadt csillagot. A fiú őt nézte csak: gesztenye haját, meleg szemét, -pici eperajkát, törékeny alakját. A kapuban érte őket a késő este. Kéz a kézben áll­tak, néha szólva. Miikor az éj hűvös hírnöke, a hegyi szél hajukba kócolt, a lány búcsút rebegett, de nem ment... Szemében különös fény tükrözött. Női ösz­tönével megérezte a fiú csókvárását. Hozzásimult, haja Jóska arcába ért. Ajkán a csállLagok fénye ült vagy tán az igézet? A fiú már érezni vélte égetését. Tűz, külö­nös, szokatlan tűz járta át a testét. A csók mégsem csattant el. Magdika faLkacagott és elfutott. Rózsaszín ruháját elnyelte a koromsötét kapuaiBj. A fiú bosszúsan -baktatott haza, de a lányról ál­modott, ébredése őt kereste fel. Megkedvelte. Megkedvelte tizennyolc évének forró hevével Mag­dika tizenhat évének serdülő szépségét. (Folytatjuk.) 0 O 0 O © O o o o o o o o o o o 9 o o o o o o o o o o o 0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OO00O0O 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000

Next

/
Oldalképek
Tartalom