Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

r

'~agyi Néplap

BEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIII. évfolyam, 124. szám.

ARA 50 FILLÉR

Vasárnap, 1956. május 27.

A közös gazdálkodás győzelmi ünnepe

A termelőszövetkezetek napját ünnepli ezen a napon Somogyország népe. S ez a nap nemcsak termelőszövetkezeteinknek, tsz-tagjainknak ünnep. Jóleső és jogos büszkeség érzését keltő ünnep mindazoknak, akik érdeklődéssel, szeretettel figyelik a somogyi tsz-ek gyarapodását, fejlődését, akik maguk is fáradoztak, maguk is küzdöttek azért, hogy termelőszövetkezeteink erősebbek, gazdagabbak legyenek. Ünnepel Somogy népe, és szeretettel köszönti termelőszövetkezeteinket, tsz- tagjainkat.

Az egykori nagybirtokok helyén, a »grófi szérűn«, a kis nadrágszíjparcellák sok verejtéket szívott földje ölén végre új életre támadt, virágba- szökkent s dúsan virágzik a gondolat, amit Somogy indított el még 1919-ben: az összefogásnak, a közös boldogulásnak gondolata. Akkor, 1919. rügybontó tavaszán, amikor késő időknek is példát adva Somogybán megszületett a gondolat, erre járt Móricz Zsigmond, hogy az írott szó harcos hangján krónikása legyen a »valóságos csodának», az első somogyi termelőszövetkezetek, az új élet születésének, virágbaszökésének. »Somogy indította meg a világ új rendjét« — kiáltotta akkor Móricz, s virágnyíláshoz hasonlította a somogyi termelőszövetkezetek születését.

A 1919-es »virágnyílás» példájára az elmúlt esztendők során Somogybán ismét szárbaszökött, s dúsan, gazdagon virágzik, terjeszkedik a közös boldogulás gondolata. Somogy térképén, a dombok, mezők között egyre szaporodnak az új, a jobb paraszti életet, a gazdagságot jelentő jelek, a termelő- szövetkezetek. Gyönyörű virágok, bimbók, amelyek csakhamar beborítják Somogyot, betakarnak minden fehér foltot, hiszen egyre többen értik meg »az emberi élet virágzásának boldog korszakát-».

D üszkék vagyunk termelőszövetkezeteinkre. Büszkék vagyunk arra, hogy már 1919-ben >Móricz Zsigmond ujjongva adott számot a világnak Somogyról, az első somogyi tsz-ekről. De még büszkébbek vagyunk arra, hogy napjainkban Somogyot emlegetik ismét úgy az országban, mint ahol legtöbben választják a közös boldogulás útját, ahol a legtöbb az olyan kis- és középparaszt, aki önszántából, hallgatva a párt szavára a maga javára, a maga boldogulása, jobb élete érdekében termelőszövetkezetbe lép, vagy termelőszövetkezetet alakít. Van mi vonzza. Van példa, amit boldogan követhet: ma már olyan termelőszövetkezetekkel dicsekedhet Somogyország, amelyek vonzó példáját nyújtják a közös gazdálkodásnak. Látniuk kell, mennyivel könnyebben, jövedelmezőbben gazdálkodnak tsz-eink. Látniuk s érezniük kell azt a segítséget, támogatást, amelyet államunk, amelyet pártunk ad az új útra lépőknek, a termelőszövetkezeteknek.

Persze, vannak még nehézségek. Vannak még termelőszövetkezetek, amelyek a rossz vezetés, a hanyag munka, a széthúzás miatt nem éppen vonzóak. De egyre kisebbedik a számuk — s növekszik a száma az olyan tsz-eknek, amelyek példát adnak arra, hogy az együttes munka milyen korlátlan lehetőségeket, milyen gazdagságot nyújt. Es szaporodik, egyre nő azoknak a száma, akik ma még vonakodnak, akiknek nehéz megválniuk a régitől, a megszokottól, s ma még csak meglátogatják a tsz-t, ma még csak elgyönyörködnek a sertésekben, megsimogatják irigy tekintettel a hatalmas, gazdag földeket, a kertészetet. Ma még beleverejtékezik gondjukat kis tábláikba — de holnap, holnap nem tudnak ellent állni: mint a mágnes húzza őket a jobb élet, a példa, melyet a közös úton járók mutatnak.

S ezen a napon, a somogyi termelőszövetkezetek napján elmélyül, erősödik a barátság a tsz- paraszt és az egyénileg gazdálkodók között. Száz és száz gazda látogat el termelőszövetkezeteinkbe ezen a napon. Meghívott s szívesen látott vendégek. Gyümölcsöző lesz ez a látogatás, a beszélgetés, amikor elmondják véleményüket mindenről, a jóról is, a rosszról is. S bizonyos, lesznek, akiket ez a nap, ez a látogatás vezet holnap vagy holnapután vissza a tsz-be, de akkor már nemcsak látogatásra, hanem azért, hogy aláírja: belépek a termelőszövetkezetbe.

'T'ermelőszövetkezetelnk úgy készültek erre a

1 napra, mint egy nagy-nagy ünnepre. Megszépültek a. tsz-porták, az istállók, a gazdasági épületek — vendégvárón sütöttek-főztek a tsz- asszonyok, s úgy ülik meg ezt a napot, hogy az eddigi eredmények után most erőt kapjanak a munkára. A jobb, a közös gazdálkodás diadalát, győzelmét ünnepük termelőszövetkezeti tagjaink ezen a napon, s amikor összekoccan aranyló borral telt poharuk a vendégekével, a ma még egyéni gazdák poharával — köszöntik örömmel az új életet, köszöntik a termelőszövetkezeteket, s köszöntik a pártot, amely rávezette őket a helyes útra, s vezeti őket tovább is, hogy még gazdagabb, boldogabb legyen népünk, hogy még erősebbek, Virn.nT'nhhn.lc. lanvenak. Snmnmrhan. » p harn.hnn.

8

I

8

i

A baMcsai Béke Tsz kiváló sertéstenyésztőié

i

V

$

I

I»

I

1

I

Ä*

Múlt év decemberében került a sertéstenyésztéshez Läufer Ferenc a babócsai Béke Tsz-ben. Ö mondta nemrégiben: állat nélkül semmit se ér egy nagyüzemi gazdaság. Läufer bácsi szorgalommal, hozzáértéssel gondozza a közös sertésállományt,

KÉSZÜLŐDÉS A TSZ-NAPRA

Magyar Adolfné, Vangyia Sán- dorné még új tagoknak számítanak a babócsai Békében. Alig egy hónapja, hogy ebben az egyre összeforrottabbá váló közösségbe tartoznak, de éppen olyan szorgosan, szívvel, igyekezettel dolgoznak, mint a régiek. Képünkön: a tsz-napra tisztogatják, csinosítják a sertésólat, a tsz- udvar környékét.

HOGYflR LETTÜNK ELSŐK?

Losonczi Pál: ?

EGY AKARATTAL DOLGOZUNK*

A legjobb termelőszövetkezetet megillető vándorzászló egyszer egy évet már Barcson töltött. 1954. tavaszán szintén első voűit a Vörös Csilláig Tsz. Miiként került most ismét oda a zászló? Hogyan lett a sok jó között az egyik legjobb a barcsi Vörös Csillag? Erről j nyilatkozik Losonczi Pál elv társ, a szövetkezet Kos- ♦ suth-díjas elnöke. S

— Eredményeinket, elsősorban annak köszönhet- | jük. hogy idejében és jól elvégeztük az alapvető mező- J ■gazdasági munkákat — mondotta. — Szántóterületünk I 27 százalékát istállótrágyáztuk. Ezenkívül alkalmaztuk a fejtett termelési módszereket is. 420 hold őszi árpát keresztsorosan vetettünk, és ez is hozzájárult, hogy 530 hold kenyérgabonáink 14,8 mázsás átlagtermést adott. A négyzetes művelésű kukoricából 38 mázsát takarítottunk be 'holdanként.

— A növénytermelésből vagy az állattenyésztésből származott-e több bevételük?

— Tavaly az egész bevétel 54,8 százalékát az állattenyésztés adta. Jelenleg 3,3 kát, holdra jut nálunk egy számosállat, noha tavaly 1050 hízót, számos .tenyészállatot — kanokat, növendék-kocákat, bikákat — adtunk el. 1650 holdnyd szántóval rendelkező termelő- szövetkezetünkben 1955-ban az egy hold szántóra jutó bevétel 5225 forint volt, és az egy hold szántóra eső szövetkezeti alap további 1044 forinttal növekedett egy év alatt.

— Mennyire veszik igénybe a Vörös Csillag Tsz- ben a gépeket?

— Tavaly például a növényápolást 80 százalékban géppel végeztük. De gépesítettük a kaszálást is: kilenc kaszáilógépünk van, és nálunk már két év óta nem kaszáltak kézzel a tagok. Gépesítettük a burgonyatermelést is — a vetéstől egészen a betakarításig.

Végül hadd említsem még meg azt: nem törekedtünk arra, hogy minél többet osszunk szét. Az előző években befektetett forintok tavaly már gazdagon r„vümölcsöztek a termelőszövetkezetben, és pénzre átszámítva 56 forint 10 fillért osztottunk munkaegységenként. Persze, tavaly is gondoltunk a közös gazdaság további fejlesztésére. Az enre a célra fordított ösz- szegen kívül a többi között még 1000 mázsa búzát meg 102 mázsa cukrot tartalékoltunk, és 2 millió 928 ezer forintunk van jelenleg is a bankiban.

Őt ünnepeljük, a gyermeket

A Nemzetközi Nőszövetség 1949-i moszkvai tanácskozásán határozták el a világ asszonyai, hogy minden évben egy napot nemzetközi gyermeknappá nyilvánítanak. A gyermek iránti szeretet vezette őket, a béke megvédése volt a céljuk, amikor ezt elhatározták. Azóta a nemzetközi gyermeknapot mindenütt a világon megtartják, s ez a nap hívja fel az emberiség figyelmét arra a nagy felelősségre, amellyel a jövő nemzedék sorsáért tartozik.

A gyermek jelene és jövője nem

TISZTA FÖLDDEL VÁRJUK VENDÉGEINKET

Kiegyeltünk 30 hold cukorrépát, 19 hold burgundi répát, 20 hold burgonyát pedig megsaraboltunk. A 260 hold kukorica első kapálása is nagyobb részt kész. így várjuk vendégeinket ma — jelenti Gulyás Gyula, az alsóhetényi Búzakalász Tsz elnöke.

Tsz-eink a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalom kiszélesítéséért

•íj A barcsi Vörös Csillag Tsz-ben tópénteken burgonyatermesztési érte- tílkezletet tartottak. Mintegy 200-an •lívettek részt a szakelőadással és gyakorlati bemutatóval egybekötött ^megbeszélésen.

•Jj Az értekezleten felszólalt több ki- tóváló szakember. Többek között Nyé- Wki Jenő, a Keszthelyi Akadémia ta- jjnára. Fleischmann Vilmos, a Kis- J'várdai Kutatóintézet vezető munka- tótársa a következőket mondotta: íj) — A déldunántúli megyék talaja tó igen alkalmas a mi intézetünk által tókikísérletezett fajták termesztésére. J()Ez évben a kutatóintézet tovább kí- .rsérletez, hogy a tájjellegnek megfe- tólelően még jobb, még bővebben ter- jlmő fajtát alakítson ki.

,j Az értekezleten több tsz-elnök és tó.ÁG vezető-agronómus is felszólalt. ^'»Javasolták a 100 mázsás burgonya- •jítermelési mozgalom kiszélesítését. A tópaksi Vörös Sugár Tsz-böl Klesztha.1 i't János 130 mázsás terméseredményt •Ijígért. Fadgyas János, a csökölyi Bé- ;)'ke elnöke elmondta, hogy náluk az tóelmúlt napokban az egyéni gazdák ^{termesztési szakcsoportot alakítottak. ^{Kísérleteiket a szakcsoporton belii! ^valósítják meg, s ezt később majd *() nagyüzemben is alkalmazni fogják. í)j Végül a tanácskozás határozatot tóhozott, miszerint a továbbiakban tóazon lesznek, hogy a négy megye ^minden állami gazdasága, tsz-e be- kapcsolódjon a 100 mázsás burgonyatermesztési mozgalomba. Ugyanakkor párosversenyt indítanak a tsz-ek, állami gazdaságok, községek és egyéni parasztok között.

Példamutató dolgozó paraszt

Szigeti József 7 holdas dolgozó paraszt, Ságvár egyik büszkesége, állatból és állati termékekből egész évre rendezte beadási kötelezettségét.

tesz azért, hogy minden ország közvéleményét a gyermekkel való törődésre irányítsa. A Szovjetunióban és a szocializmust építő országokban a gyermek ügye az egész társadalom ügye. Születésüktől kezdve kíséri őket az állam gondoskodása és szeretete, amely arra irányul, hogy a gyermekek egészségesek, vidámak legyenek, tanuljanak, művelődjenek.

Hazánkban eddig is kifejezésre jutott az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás, de különösen második ötéves tervünk ad még többet a gyermekeknek. Az irányelvekben szerepel, hogy az anyák és a gyermek egészsége védelmében 12 hétről 14 hétre emelik a szülési szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát 27 százalékkal emelik, s más hasonlóan nagyjelentőségű intézkedés teszi szebbé gyermekeink életét.

A nemzetközi gyermeknapot ünnepeljük, s ezen a napon még fokozottabban éreznünk kell a gyermek iránt való felelősséget, s feladatunkat, hogy még szebbé, boldogabbá tegyük gyermekeink jelenét és jövőjét.

Értékes jutalom a begyűjtésben győztes Községeknek és tsz-eknek

Köszöntjük az éves begyűjtési verseny első szakaszában élenjáró dolgozó parasztokat és tsz-tagökat, tanács- és tsz-elnököket, begyűjtési dolgozókat, akik példás eredményeikkel becsületet, hírnevet szereztek községüknek, tsz-üknek, Somogy megyének. A begyűjtésben győztes községek és termelőszövetkezetek közül a Megyei Tanács VB vándorzászlaját. Balatonboglár község, a ráksi Uj Élet Tsz és a fonyódi járás nyerte el.

Jutalmazásképpen Baiatemlbciglár 6000. Lengyeltóti 5000, Látrány 4000 forintot kapott községfejlesztésre (tanácselnök: Kadilicskó István, Horváth János, Kálmán Sándor).

A ráiksd Uj Elet 4000, a csurgói Zrínyi Tsz 3000 forint begyűjtési jutalomban részesült (.tsz-elnök: Walten’ Imre, Bauer Brúnó). Lelkesítse ez újabb, még jobb eredmények elérésére megyénk dolgozó parasztjait, tsz-eit.

A% ötsxáxadik termelősxövetheseti családiháx építéséi kexdték meg

Megyénkben a termelőszövetkezetek dolgozóinak évről évre nagyobb jövedelmet biztosít a közös gazdaság. A gazdag részesedés lehetővé teszi, hogy egyre több tsz-tag építsen magának új családi házat. Az elmúlt három évben — 1953-tól — különösen sok termelőszövetkezeti dolgozó épített állami segéllyel vagv saját erőből két-háremszebás családi házat. A sávoly! Szabadság Tsz-ben ez idő alatt tíz új családi ház épült. Nágocson 40 tsz-tag költözött új otthonba.

Szombaton Szíjártó János, az iigali II. Pártkongresszus Tsz sertésgondozója portáján rakták le az új lakás alapköveit. Szíjártó János kétszobás családi háza 1953. óta az 500. új termelőszövetkezeti családi ház Somogybán.

R baposfüredi December 21 Tsz versenyvállalása

A kaposfüredi December 21 Tsz ma csatlakozik a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz versenykihívásához. A következőket vállaljuk:

1. Adó- és beadási kötelezettségünket öt nappal a határidő előtt teljesítjük.

2. Kukoricáiból a tervezett 19 mázsa helyett 22-t érünk el. Cukorrépából a tervezett 140 mázsa helyett 200-at, burgonyából 90 mázsa helyett 120-at érünk el holdanként.

3. A Minisztertanács által megszabott 3 százalékos termésemelkedést 1 százalékkal túlteljesítjük.

A vállalás teljesítésére 'biztosíték a tsz kommunistáinak példamutató munkája, de az egé»5z tagság szorgalma.

Fábin József Tóth János Balázs József párttitkár elnök tanácselnök