Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-26 / 99. szám

Testvéri üdvözlet a kapitalista országok dolgozóinak, akik síkraszállnak a békéért, hazájuk függetlenségéért9 népük szabatlságáért és felemelkedéséért! Csütörtökön várják a londoni közös közleményt Szerda délelőtt fél tizenegytől fél egyig került sor az utolsó hivatalos megbeszélésre az angol és a szovjet vezetők között. A közös közleményt előreláthatóan ma adják ki. A kedd reggeli Downing Street-i megbeszé­léseken a kereskedelmi és a kultu­rális kapcsolatokról, valamint a le­szerelésről volt szó. Azokból a for­rásokból, amelyeket rejtelmes mér­tani kifejezéssel általában -jól tájé­kozott köröknek« szoktak nevezni, olyan hírek szivárognak, hogy a megbeszélések eddig még nem hoz­tak gyakorlati eredményt, de úgy ni- szik. hogy lehetőség van a megegye­zésre a közel-keleti béke megszilár­dítását célzó ENSZ-tevékínységgel kapcsolatban. Valószínűnek tartják a megegyezést a kulturális és egyéb érintkezés kérdésében. Nutting an­gol külügyi államtitkár és Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere számos hosszabb megbe­szélést tartott erről a problémáról, amelyet a genfi külügyminiszteri ér­tekezlet a múlt év őszén nyitva ha­gyott. Kedd délután Bulganyin és Hrus­csov meghallgatta az angol alsóház interpellációs vitáját, amely részben látogatásukra is vonatkozott. Megje­lenésük nagy érdeklődést váltott ki, különösen akkor, amikor Sir Wins­ton Churchill is elfoglalta megszokott helyét a konzervatív párt egyik első padsorában. Az agg konzervatív ve­zér és a szovjet vezetők egy-két per­cig szemmel látható érdeklődéssel nézték egymást, mielőtt a felszólalá­sok megkezdődtek. A szovjet vendégeket Morrison, az alsóház elnöke fogadta a Westmins- ter-palotában, majd a díszbankett- teremben villásreggelit adott Bulga­nyin és Hruscsov tiszteletére. A vil­lásreggelin jelen voltak még: Eden miniszterelnök, Selwyn Lloyd kül­ügyminiszter, Eccles közoktatási mi­niszter, továbbá konzervatív és munkáspárti képviselők, köztük Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezetője. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov április 23-án este a munkáspárt vég­rehajtó bizottságának vacsoráján vett részt az alsóházban. Algériában sem lehet a történelem kerekét visszaforgatni Hahid Burgiba tuniszi miniszter- elnök nyilatkozatot adott a a Figaró­nak. Nyilatkozatában utalt arra a szándékára, hogy felajánlja közvetí­tését az algériai háború megszünteté­se érdekében. A tuniszi miniszterel­nök a többi között kijelentette: A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. Franciaország elisme­ri, hogy az algériai kérdést katonai eszközökkel nem lehet megoldani, öehát akkor mire vár, miért nem kezdi meg a tárgyalásokat? Ha Fran­ciaország makacsul tovább folytatja a háborút, kd fogják űzni Észak- Afrikából, mint ahogy kiűzték Indo- kínából. Minden egyes nap, amellyel meghosszabbodnak a harcok, csak fokozza az ellenállók gyűlöletét és rontja a megegyezés kilátásait. A franciákat barátainknak tekintjük, de az algériaiak testvéreink. Éppen ezért, ha választásra kényszerítenek bennünket, testvéreink oldalára fo­gunk állni. Berlin egyik külvárosában amerikai titkos lehallgató központra bukkantak Berlin (MTI). Kocjuba ezredes, a Berlinben állomásozó szovjet csapa­té parancsnoka hétfőn este a ber- lin-karlshorsti tiszti klubban sajtó- értekezletet tartott bel- és külföldi újságírókkal, köztük amerikai hír- ügynökségek és lapok Nyugat-Berlin­ben működő tudósítóival. Kocjuba ezredes bejelentette, hogy a szovjet híradós csapatok Berlin egyik külvárosában vasárnap ameri­kaiak által épített földalatti titkos lehallgató központra bukkantak. A körülbelül háromszáz méter hosszú földalatti tárnában elhelyezett veze­ték, amely Berlin amerikai övezeté­ről a demokratikus övezethez tartozó Alt-Klienickeig vezet, lehetővé tet­te, hogy az amerikaiak rendszeresen lehallgassák a németországi szovjet csapatok és a Német Demokratikus Köztársaság telefonvonalain folyta­tott beszélgetéseket. A földalatti tár­na és az alagút egész berendezése világosan mutatja, hogy a titkos le. hallgató központot kémkedés céljá­ból építették. így értelmezik a leszerelést az USA-ban Akkor, amikor Londonban az Egyesült Nemzetek leszerelési albi­zottsága tárgyalásai folynak, éppen a leszerelés kérdéséről, az Egyesült Államok az új, B—52-es atombom- bázó elkészítésén és tökéletesítésén fáradozik. Eisenhower elnök a kong­resszushoz benyújtott egy javaslatot, mely szerint a kongresszus szavaz­zon meg 200 millió fontot, jórészt ezeknek a bombázóknak sorozatgyár­tására. N. BÁNÓJÁN: A New York-i Néhány hónappal ezelőtt a lapok hírt adtak arról, hogy Claire Luce asszony, az Egyesült Államok olasz- országi nagykövete tiltakozott a Metro Gcldwyn Majrer »Iskola- dzsungel« című filmjének a velencei filmfesztiválon való bemutatása el­len. Luce asszony azzal indokolta nem éppen diplomatikus beavatkozását a filmművészetbe, hogy az »Iskola- dzsungel« című film rágalmazza az amerikai életet. Ez a botrányos eset jutott eszem- lie, amikor a kezembe került E. Hunter »Iskoladzsungel« című köny­ve. Mint később megtudtam, ebből a könyviből készült az azonos című film forgatókönyve is. A könyv és a film bemutatja az amerikai iskolák valóságos hely­zetét. Bár az »Iskoladzsungel« című könyv nem önéletrajzregény, főhő­sének sorsát sole tekintetben azono­síthatjuk a szerző életével. Richard Dudea, a könyv főhőse, akár a szerző, szintén pedagógiai fő­iskolát végzett. Hosszas, hiábavaló munkakeresés után végső elkesere­désében tanár lesz az egyik New York-i ipari szak-középiskolában. Az iskola rossz híre széles körben is­mert, s a tanítás ott sokak szerint nemigen különbözik a börtönfelügye­lő ténykedéseitől. A fiatal tanár eleinte rémülten halija a számára érthetetlen, borzal­mas zsargont, amelyet, az iskola nö­vendékei használnak. Felmerül ben­ne a kérdés: sikerül-e eredményt el­iskoladzsungel érnie az elzüllött gyermekekkel? Si­kerül-e barátjukká válni és felébresz­teni bennük a tudásvágyat? A könyvben számos esetet talá­lunk, amikor a diáitok tettlegesen bántalmazzák azokat a pedagóguso­kat, akik nem hánynak szemet az iskola falai között uralkodó gengszter-erkölcsök felett. Az iskola nem minden tanára vall­ja magáénak a nevelői hivatást. Egyikük. Solly Klein így beszél: »Mondok neked valamit, Duea. Ez az iskola a mi oktatási rend­szerünk szemétládája. Ez egyaránt vonatkozik városunk valamennyi ipariskolájára. Gyújtsd össze, valamennyit, s egy szinültig telt szemétládát kapsz. Tudni aka­rod, mi a mi munkánk? Az, hogy ráüljünk e szemétláda tetejére és vigyázzunk, nehogy az egész szemét a város utcáira zúduljon... . — Hogy beszélhetsz így? — vála­szolta Dudea. Solly Klein vállat vont. — Te még új ember vagy itt, sole mindent nem tudsz. Én mondom neked, az egész egy szemétláda. Ha majd téged is megcsap a bűz, te is megérted. A középiskolákból kicsa­pott összes csirkefogó a mi szemét­ládánkba kerül. Milyen szép név: ipariskola. Ezt jól kigondolták, ösz- szeszedtek néhány elszánt fickót, akiknek egy része pedagógiai főisko­lai diplomával rendelkezik, s rá­ültették őket a szemétláda tetejére. S a szemétiáda-felügyelők vállalták a »munkát«, hogy asszonyaik és leányaik nyugodtan sétálhassanak a Érdekességek :ilil!lllllllllillll!llllllllllllllllllillllllllll!lllllllllllllllllllllllllllll!lilllllll||||||||||||||||||||||||| • „ I i n n e n-o nn a n Több mint 85 millió forint az árvízkárosultak részére Az elmúlt napokban újabb 439 000 forint érkezett az árvízkárosultak ré­szére. A megsegítésükre nyitott bankszámlákon ezzel 85 521 000 fo­rintra emelkedett a beérkezett ősz- szeg. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Varsó (PAP) A két ország között megkötött egyezmény értelmében a csehszlovák—lengyel határt megnyi­tották a turisták előtt. Ily módón csaknem az egész Tátra-hegység hozzáférhetővé vált a turisták szá­mára. Már az első napokban számos tu­rista lépte át a határt mindkét fél részéről. * # * London (MTI). Attlee, az angol munkáspárt volt vezetője kedden a térdszaiagrend lovagja lett. A királynő kedden fogadta Attlee-t a Buckingham palotában, majd lo­vaggá ütötte és átadta neki a rend jelvényét. * # * Az eddigieket túlhaladó hatalmas tüntetés zajlott le a közelmúltban Dániában az ellen a törvény ellen, amelyik a március 17-e óta sztrájkoló G0 000 munkásnak nem engedi meg a munka megkezdését. Koppenhága utcáin közel 100 000 munkás tünte­tett és felvonultak á parlament elé. A vidéki városokban is a munkások ezred hagyták ott üzemeiket és tün­tettek. Az AFP szerint az egyik vidéki városban a rendőrség vissza akarta venni a tüntetést, a harcban egy rendőrt megöltek. MAGYAR IKARUS 55-ÖSOK PEKING UTCÁIN Peking közlekedése érdekes szín­folttal gazdagodott: számos európai ország után most Peking közúti for­galmában is megjelentek a magyar Ikarus 55-ös távolsági autóbuszok. A Kínának szállított 11 impozáns külsejű autóbusz mind a kínai köz­lekedési szervek, mind az utazókö­zönség körében nagy sikert aratott. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar kulturális küldöttség Háromhetes szovjetunióbeli tartóz­kodása után szerdán Budapestre ér­kezett a magyar kulturális küldött­ség. A küldöttség vezetője Erdey- Gruz Tibor akadémikus, oktatásügyi miniszter. A küldöttség fogadására a feri­hegyi repülőtéren megjelent Kende István, a Magyar—Szovjet Társaság főtitkára, Sötér István akadémiai le­velező tag, oktatásügyi miniszterhe­lyettes, valamint az MSZT több fe­lelős munkatársa. városban és ne fenyegesse őket a megerőszakolás veszélye ...« Dudea-n és Kleinen kívül több ta­nárral megismerkedünk a könyvben. Smoli, a durvaáelkű iskolaigazgató csak azzal törődik, hogy kedves ne­veltjei ne az iskola területén verjék össze tanáraikat. Ha az iskola kör­nyékén lévő utcákon teszik ezt, az — szerinte — nem baj, mert ‘bőven akad új tanerő. Megismerkedünk a cinikus Manners-szel, áld évek óta arról ábrándozik, hogy áthelyezik az égjük leány-ipariskolába, amely per­sze ugyanolyan rossz hírnek örvend, mint a fiú-ipariskolák. Megismerünk néhány diákot is. Többek közt az ír Westet, aki késsel ront Dudea-ra, a néger Millert, aki a biztos haláltól menti meg Du- dea-t. A diákok közt természetesen akad­nak becsületes fiatal emberele, akik igazi tanulásra, szakmára vágynak. Milyen gonosz, kegyetlen erő kényszeríti ezeket a gyermekeket e borzalmas tettekre, milyen gonosz erő taszítja őket az alvilágba? Ki a bűnös mindezért? Van-e kiút? Ezek­re a kérdésekre természetesen nem ad pontos választ az »Iskoladzsun­gel« című könyv. Bunter nem tesz egyebet, mint azt, hogy, becsületesen elmondja, mit látott, mit tapasztalt és min ment keresztül a New York-i ipariskolá­ban. Megrázó érzéssel, kitörő fáj­dalommal és dühvei mondja el a fiatalkorú bűnözők New York-i »gyá­rának« történetét. Ha bepillantunk az amerikai új­ságokba, könnyen meggyőződhetünk, hogy az író egy csöppet sem vét az igazság ellen. A New York Times, a Time és a Emberi jogok az USA-ban Ismeretes, hogy Paul Robesontól, a világhírű néger énekestől megt i- gadták a beutazási engedélyt Kana­dába. Robeson útlevelét az amerikai külügyminisztérium 1950 óta állan­dóan visszatartja, s noha Kanadába amerikai állampolgároknak sem út­levél, sem vízum nem szükséges, az amerikai hatóságok kijelentették, hogy nem engedélyezik Robesonnaic kanadai vendégszereplését, de abban az esetben, ha elhagyja az Egyesült Államok területét, oda vissza mór nem térhet. Expedíció indul Grönlandra Nyolc ország, köztük Franciaor­szág, Nyugat-Németország, Svájc, Dánia tudósainak képviselői gyűlést tartottak Grindewaldban és elhatá­rozták, hogy expedíciót küldenek Grönlandra, melynek célja: a glecs- cserek tanulmányozása. Azért vá­lasztották Grönlandot, mert az észa­ki félteke leghatalmasabb jégképződ­ményei itt találhatók. Az expedíció munkája több évig fog tartani, veze­tője Paul-Emile Victor francia tudós lesz. Két különös kép ... jelent meg egy ame­rikai hetilap, a Life egyik oldalán a hirde­tett. »V—2« technikai továbbfejlesztéséről. Az egyik kép terv­ként a földgömb egy részét ábrázolja, rajta nagy ívben megjelölve az új típusú »V—2« reppályája. Érdekes, hogy a rakéta kiindu­lópontja az Egyesült ÁUamakbaín van, a lecsapódási pontja pe­dig a Szovjetunióban. A másik kép a híres tervezőket mutatja be boldog együttesükben, amint a laboratórium­ban terveik felett dol­goznak. A kép hátte­rében pedig a »V—2« és kiválóbb utódainak modelljei láthatók. A laboratórium főnöke Tofítoy, amerikai ez­redes, a munkatársai pedig németek. Ott van a »V—2« specia­listája, Wemer Braun és a »V—1« megalko­tója: Robert Lusser. Az Humanité mind­ehhez hozzáfűzi, hogy ez a tájékoztató cikk a képekkel épp akkor je­lent meg az amerikai lapban, amikor az Egyesült Nemzetek le­szerelési albizottsága a fegyverkezés csökke­néséről tárgyai Lon­donban. tartózkodó szovjet or­vos-delegáaió tagjai is megjelentek. 'A viet­nami docens hang­súlyozta, hogy ez a konferencia a francia —vietnami kulturális kapcsolatok keretében zajlott le. Egy bátor román úttörő Francia professzor konferenciája a hanoi egyetemen Serafino professzor, a párizsi Orvostudo­mányi Egyetem pro­fesszora a hanoi egye­temen előadást tartott a vérátömiesztésrőL Ho Dac Di docens mu­tatta be a professzort a nagyszámú érdek­lődőknek, az egyete­mistáknak és a vietna­mi orvostudomány képviselőinek. Jelen volt a demokratikus köztársaság egészség- ügyi miniszter helyet­tese és a jelenleg ott A Román Népköz- társaságban kitüntet­tek egy 11 éves úttö­rőt, aüd bátor lélek­jelenléttel megakadá- Syozott egy súlyos vo­natszerencsétlenséget. A fiú iskolába meaiet észrevette, (hogy a sí­nek egy helyen et vannak törve Miután a nyílt pályán nem tu­dott senkit erről érte­síteni, a robogó vonat elé állva megállásra kényszerítette a moz­donyvezetőt. A vonat alig pár méterre az út­törőtől tudott «sak megállni; Embertelen módszer Johannesburg (Dél-Afnka) mellett, Germiston-ban a rendőrség tüzet nyitott az egyik hotel előtt összegyűlt tömegre — csak a magas élelmiszer- árak ellen tiltakoztak az emberek — s a gépfegyver négy afrikait megölt, nyolcat súlyosan megsebesített. Har­mincat letartóztattak. Nők az Antarktiszon Az angol lapok állandóan foglal­koznak az Antarktisziba küldő» szovjet expedícióval. Legutóbb arról írtak az olvasók legnagyobb csodál­kozására és meglepetésére, hogy a* Ob elnevezésű szovjet expedíciói hajó befutott az újzélandi Welling- tonba. fedélzetén a férfiakon kívül 8 nővel. A 8 nő közül hét mint ste­wardess szolgált, a nyolcadik Mai ríja Klenova professzornő, a Szovje* Tudományos Akadémia tagja V8l*j Marija Klenova kijelentette, ne!* ért egyet a híres sarkkutató, Byrt tengernagy véleményével, hogy az Antarktisz nem nőknek való hely Mi sem! Az angolok sokallják j a királyi család fényűzésé i A »-Daily Mirror«, az angol mun i káslap támadást indított az angol ál- i Iám ellen, hogy oly nagy tékozlás i folytat a lúrályi család felé. Az új­ság a következő tényeket hozza fel 1. A királyi yacht, a »Britannia' 2 200 000 fontba került. A yacht fenntartása 2500 font naponta, ak­kor, amikor a királyi família éven ként csak egy hónapra veszi igény be. (Most legutóbb Franciaországi* látogattak el vele.) 2. A királynő régi »Viscount« re­pülőgépeit most 4 »Viking« módért repülővel cserélték fel, amelyet mindegyike 50 000 fonttal drágábt az előbbieknél. A hajó és a repülő- gépek fenntartása a királynő utazá­sai számára 1 millió fontba kerülnek évente. 3. Ami a londoni repülőtér királyi szalonját illeti, Edinbourg herceg személyesen protestált a berendezés kevésbé kényelmessége ellen. E rek­lamáció eredménye az lett, hogy 40 000 fontos költséggel újra buta- roztatták a várószalont. 4. Végül a Wolwerton vagongyáí a világ legpazarabb, legfényűzöbb vasúti kocsiját készítette el nemrég a királyi család vasúti utazásai szá- ' mára. Egyes napokon, amikor a lu­xus-vagon mozgásban van, 40 00* fontot emészt fel. Mindezek az érdekes adatok bi­zonyságot adnak arról, hogy a br» állam milyen hűen, gavaliérosam gon­doskodik a királyi család kényelme* utazásainak bizosításáról, szárazon vízen és levegőn. 4T.V- * Londoni muzsikusok Moszkvában A Londoni Filharmonikusok szep­tember 19-én szovjet hangverseny- kőrútra mennek. Első állomás: Moszkva. Ezenkívül Leningrádban és több nagy városban adnak hang­versenyt. Az együttes október 3-ig tartózkodik a Szovjetunióban. Nem kérnek atomhamut a japán halászok Vasárnap ezer japán halász Tokió mellett tiltakozó gyűlést rendezett az új atom- és hidrogénfegyverek háborús célokra való felhasználása ellen. A jövő hónapban ugyanis az angol haditengerészet japán vizeken tartja atombomba-hadgyakorlatát, £ a halászok attól tartanak, hogy a gyakorlat ismét óriási kárt fog okoz­ni a halállományban, többi amerikai lap hasábjain mindé gyakrabban találunk olyan cikkeketJ és tudósításokat, amelyek hírül ad-é ják, hogy } az Egyesült Államokban napról \ napra nő a gyermekbűnözök ? száma. J Az amerikai sajtóban naponta olvas- f hatunk kiskorú gyilkosokról és be-f törőkről. A eomicsok és a hollywoodi f filmek elvetette mag bő terméssel? fizet. 11 A detroiti rendőrség nemrég ki-', állítást rendezett a kiskorú gyilko-j. sok által használt gyilkoló szerszá-? mokból. A Time közölte, hogy a leg-*( több New York-i közéoiskolában a , diákok nagyrésze állandóan kést , vagy magagyártotta pisztolyt hord a\ zsebében. »Számos diák — írja a xi- , me — elmés, hordozható lángszórót ( készített magának. Mások pisztolyt viselnek, amelvből vakító vegyszert\ lőnek ki... A diákok fegyverrel fe-V nvegetik és megverik azokat a ía-V nárokat, akik megbuktatják őket...«V A New York-i hatóságok nemrég(i kénytelenek voltak különleges javí-( i tóiskolát létesíteni a fiatalkorúéi ópiumisták számára. (|j Az Egyesült Államokban a bűn- cselekmények közel felét gyér- é, mekek és fiatalkorúak követik cl. < Az amerikai bíróságok — a hivatalosé' statisztika szerint — évente 300 000 é gyermek és fiatalkorú bűnöző felett^' mondanak ítéletet. _ i! 300 000 gyermekbúnöző évente!! - Mennyi emberi tragédia búvik megv e szám mögött! Mennyi megfertőzött é gyermeklélek, mennyi pusztulásra!: ítélt gyermeksors! é< Bunter könyvét jogos aggodaloméi hatja át az ifjú amerikai nemzedékéi sorsáért. •»’

Next

/
Oldalképek
Tartalom