Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-02 / 80. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. április 3. As új szovjet leszerelési javaslat a népek érdeklődésének középpontjában Mint ismeretes, a szovjet kormány 1955. május 10-én olyan leszerelési javaslatokat itarjesztekt elő, amelyek reális eJlapat nyújtottak e fontos probléma megoldásához. A nyugati hatalmaik nem értettek egyet ezekkel a javaslatokkal, nem mentek bele az atomfegyver elitr,Oltásába és az áJfliamok fegyverzetéből való kivonásába. Hy módon az egész leszerelési probléma — mind az atomfegyver el listásának, mind a fegyverzet csökkentésének kérdése — hosszú idő óta zsákutcában van. A szovjet kormány továbbra is híve annak, hogy a magiegyvereket teljesen és feltétel nélkül tóflihsák el, s vonják Od az áHHamck fegyverzetéből. A szevjet kormány azonban, hogy kimozdítsa a leszerelés ügyét a holtpontról és pozitív eredmények szülessenek ebben a kérdésben, újabb javaslatot terjesztett be, amely a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdését nem egyelőre csak kevés kemmentánt fűznek a Szovjetunió új leszerelési javaslataihoz. Londoni körökben azt hangoztatják, hegy »még nem leimt felismerni ezeknek a javaslatoknak az igazi jelentőségét.« Mindamellett hangsúlyozzák, hogy a nyugati küldöttek első pillanatban úgy érezték, »az orosz terv megközelíti saját előző javaslataikat, amelyekben a nemzetközi felügyelet és ellenőrzés rendszerét indítványozták.« A Daily Express politikai tudósítója a szovjet javaslatokról írva kiemeli, hogy »a Szovjetunió új lépéseket tett a hagyományos haderők jelentékeny csökkentésére egy világ- leszerelési terv részeként.« A lap szerint az a tény, hogy a Szovjetunió leszerelési tervében nem javasolja az atomfegyvorzet csökkentését, a javaslatot »szoros összhangba hozza a leszerelésre vonatkozó amerilcai elgondolással.« A lap a szovjet terv legjelentősebb vonásának tartja azt, hagy »a hagyományos haderők csökkentése nemzetközi ellenőrzés alá kerülne«. A Times diplomáciai, tudósitója azt hangsúlyozza, hogy »a hagyományos fegyverekre vonatkozó sikeres leszerelés olyan légkört teremthet, amelyben meg lehet majd fontolni az atornle- szerelést is«. megegyezés az atomfegyver eltiltása kérdésében. Ez nem jelenti azt, hogy a szovjet 'kormány ilehetetieinnek tartja az alom- és hidrogénfegyver eltiltására vonatkozó megegyezés elérését. Ellenkezőleg, a szovjet kormány minden erőfeszítését arra szándékozik összpontosítani, hogy már a legközelebbi jövőben pozitívan megoldják ezt a problémát, amely' páratlan jelentőségű az egyetemes béke és biztonság biztosítása szempontj álból. Mint közük, Az új szovjet javaslat nemzetközi egyezmény megkötését írja elő a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről. Ez elő fogja mozdítani a megegyezést az atom- és hidrogénfegyver ©Máltásában és az államok fegyverzetéből való kivonásában. A javaslat szerint a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők korlátozására és csökkentésére irányuló intézkedéseket 1956—1958. évelőben hajtanák végre. A láp annak a véleményén ele ad hangot, hogy az új szovjet terv »párhuzamot teremt a szovjet álláspont és Macmillan által a második genfi értekezleten kifejtett nézetek között«. A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország sajtója és rádiója naigy figyelmet szentel az ENSZ leszerelési albdzotítságóbam előterjesztett új szovjet javaslatoknak. A Qapoik és rádióadók vezető helyen ismertetik a Szovjetunió leszerelési javaslatait, és kiemelik azt a szovjet kezdeményezést, hogy Európában Németország két részéből és a Németországgal szomszédos államok területéből alkossanak különleges övezetet, ahol csökkentik a fegyverzet állományát és a haderő létszámát. A Die Welt című hamburgi lap első hínmaigyarázaitában kijelenti: A magyar és a holland kormány megbízottai Hágában kereskedelmi tárgyalásokat folytattak. A szívélyes légkörben megtartott tárgyalások eredményeként aláírták a magyar— holland árucsereforgalmi megállapodás új jegvzőkönyvét, amely 1957. március 31-ig szabályozza a két ország közötti árucsereforgalmat és annak mintegy 15 százalékos emelését »A reményt keltő szovjet javaslatok lehetővé teszik részleges leszerelési egyezmény létrejöttét«. A nyugat-toerlimd Der Kurier hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió továbbra is a nukleáris fegyveres teljes és feltétlen eltdütása (mellett foglal állásit. Ha megszüntetnék a fegyverkezési versenyt.!. Mennyivei könnyebb, boldogabb lenne az emberek élete, ha a nyugati államok elfogadnák a Szovjetunió által javasolt leszerelési egyezményt. Kiszámították, egy egy torpedó ára öt családi ház építési költségeit fedezné. Egy tank árából pedig egy modern iskolát építhetnek fel teljes felszereléssel. Egy bombázó árából egy korszerűen berendezett kórház telne ki Egy cirkáló kiállítási költsége pedig korszerű gépekkel berendezett nagyméretű gyár felépítési költségeire lenne elég. Most képzeljük el, hogy 209 torpedó, 2 tank, 1 bombázó, 2 cirkáló árából kitelne: 1000 családi ház, 1 modern iskola, 1 korszerűen berendezett kórház és 2 nagyméretű gyár — azaz kikerekedne egy szép kis vidéki város, aihcfl az embereknek még munkalehetőséget is lehetne biztosítani. E képzeletbeli vidéki város néhány szerénytelenebb lakója megkérdezheti tőlünk: na és mivel rendezze be a családi házát? Nos: egy gépfegyver ára pontosan elég egy háló- és nappali szobaberendezésre. S ha e vidéki városka lakói szépen és elegánsan szeretnének öltözködni, egy lökhajtásos vadászgép árából kétezer embeH öltöztethetnek fel tetőtől talpig. Mindennek a tetejében most már csaik azt képzeljük el, hogy mire jutna egy hidrogénbomba árából... irányozza elő. A megállapodás értelmében Magyarország Hollandiának szerszámgépeket, elektromosipari, könnyűipari cikkeket, valamint mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékeket szállít, textilipari anyagok, vegyi- és elektromosipari cikkek, m'ógyszerek, valamint mezőgazdasági cikkek ellenében. V teszi függővé attól, Iérejön-e A Szovjetunió új leszerelési javaslatainak első visszhangja A nyugati hivaitalLos körök és lapok Aláírták a magyar—holland árucsereforgalmi megállapodást ÉRDEKESSÉGEK inncsi-onnan Több ezer angol iskolás jelentkezett kelet-európai nyaralásra Az Iskolások Utazó Ügynöksége elnevezésű angol társaság 5000 iskolásfiú és leány számára keleteurópai nyaralást hirdet. Már most több a jelentkező, mint az engedélyezett létszám. Korán kezdik a dohányzást Az egyik svéd újság arról ír, hogy Svédországban a tanulóifjúságnak a fele 15 éves koriban már dohán ■ yzik. Érdekes, hogy az &• százalékból csak 22 százalék vonat- kozák a fiúikra, 28 pedig a lányokra. Lakás helyett laktanyákat építenek Nyugat-Németországban A .bonná hadiügyrnánisztérii.irn épületét a Bonni meJlettá Hardt- magasliaitan építik fel, kerek 55 millió d-márkás költséggel. Az új minisztérium 1 millió négyzetméter területet vesz igénybe. Körülbelül ugyanekkora lesz a minisztérium mellett fekvő laktanya -telke is, amelybe a -bonná őrzászlóaü- jat helyezik majd el. Hatalmas katonai építkezések Nyugat-Németországban Brémában 5000 embert állítottak munkába, hogy a voűJt Grohnert- légeliháirítós laktanyát és annak 25 épületét rendbehozzák, valamint átépítsék. A laktanyában 2000 nyugatnémet NATO-katoinát akarnak eDfadyezmi. Megkezditek a Bréma- gööpeliingeni volt Tiapitz laktanya belyreállíításá munkálatait is. Ugyanakkor a szomszédos terhefai kerületiben még mindig 1059 személy él nyomortanyákon és egyáltalán fai nem elégítő lakásokban. A lakáshelyzetet súlyosabbá .teszi, hogy Blank az összes volt Wehrmacht-létesítményeket ismét igénybe akarja venni. Egy halászhajó tragédiája Anglia közelében egy francia halászhajó nekifutott a szikiás partinak és rövid idő alatt elsüly- Qyedt. A hajó 17 főből álló legénysége közül 15 éQetét vesztette, 2 pedig eltűnt. GYERMEKGYILKOSOK Az angol katonák vandál kegyetlenséget tanúsítanak Ciprusban, különösen azóta, hogy Maka- riosz érseket letartóztatták és deportálták.. Egész Ciprus megmozdult erre az eseményre, a dolgozók sztrájkba kezdtek. Az angol hatóságok most azon fáradoznak, hogy véget vessenek a sztrájknak, de milyen eszközökkel? Megfélemlítéssel, embertelen magatartásául^ A napokban két angol katonai jeep, azzal az ürüggyel, hogy valaki követ dobott az autókra, lefékezett, s még meg sem állt, máris több angol katona ugrott ki a jeep-ekből, és a nyakukban lógó géppisztolyból rögtön tüzelni kezdtek a járókelőkre. Amikor a t'é- meg eloszlott, a járdán egy hétéves fiúcska feküdt, szívében egy sorozat golyóval. Éhes disznó makkal álmodik A saar-vidéki német parliament elnöke, a német demokrata párt (a náci pánt) tagja egy gyűlésen kijelentette, hogy a Saar-vidék Nyugat-Németország szerves része, s hogy Danzágot is német területnek kell tekinteni. A .gyűlésen a szónokié náci vezér befejezésként felhívta a részvevőket, hagy énekeljék el a »Deutschland über aMes««t, amelybe a következő szövegújítást. vette bele: »A Neisse-től és a Memel-től az Adi- ge-dö (francia városok), a Balti-tengerig — Németországé — Németország münden felett.« Újfajta ütővel készülnek a világ- bajnokságra a japán asztaliteniszezők Mint ismeretes, a japán- asZtailfifenászezők többek között a szivacsos ütővel érték el Mváíó eredményeiket. Most arról ínnak a külföldi lapok, -hogy a japánok a közelgő tokiói világbajnokságon ismét egy újfajta, igen »megdöbbentő« ütővel fognak rajthoz állná: az úgynevezett lágy ütővel, melynek az a lényege, hogy az ütőre változatlanul szivacsos gumit helyeznek, de ennék felületére lágy guminéteget ás húznak Az új ütő máris Mváló előnyökkel kecsegtet, különösen nyesésben. A japán, »szivacsosok«, a világbajnok Ogimura kivételével, mind rátérnek a »lágy ütők« -használatára. Magyar tárgyú kiállítás Minszkben A minszki Állami Könyvtáriban magyar vonatkozású irodalmi kiállítás nyílt. Ezen sok olyan könyvet állítottak ki, amely a magyar ipar, mezőgazdaság, tudomány és kultúra fejlődését, a magyar dolgozók sikereit ismerteti. Ugyanitt állították ki szovjet újságírók cikkeit és karcolataáit Magyarországról. A ki-álilításoM bemutatják Petőfi Sándor, Zalka Máité, Móricz Zsigmond, Szabó Pál és más ismert szerzők orosz nyeűive*i kiadott műveit. A közelmúltban mint a szovjet újságíróküldöttség tagja jártam az Egyesült Államokban. Hollywoodba is ellátogattunk. Nem tartom feladatomnak, hogy teljes áttekintést nyújtsak az Egyesült Államok színházi és filmművészeti életéről, csupán azokkal a színdarabokkal és filmekkel kívánok foglalkozni, amelyeket magam láttam vagy olvastam. Süllyedő művészi színvonal Hollywoodban kétségtelenül érdeklődésre tarthat számot a filmművészet gyártástechnikai oldala, a forgatás megszervezése. A rendezőknek semmi dolguk a forgatás megszervezésével és a műszaki ellátással. Ök, mondhatnánk, ügyfelek, mégpedig igen igényes és időnként szeszélyes ügyfelek. Megkövetelik, hogy idejében rendelkezésükre álljon a műterem, a díszletek, kosztümök, kellékek és minden egyéb szükséges tényező. Egyidejűleg annyi világítóberendezéssel dolgoznak, amennyi csak szükséges az adott felvételhez, hogy a forgatás alatt, semmit se kelljen megmozgatni és újra beállítani. A műszaki ellátásról kitűnő szakemberek gondoskodnak. Valamennyi stúdió a legnagyobb körültekintéssel válogatja ki műszaki személyzetét. Hogy a főszereplők erejét kíméljék, igen sok felvételt dublőrözéssel készítenek. Egy átlagos film 30—75 forgatási nap alatt készül el. A nagyfokú szervezettség eredményeként azonban ez a 30—75 forgatási nap nem tart egy évig, vagy még tovább — mint nálunk —, hanem körülbelül ugyanannyi naptári napnak felel meg. Mint Hollywoodban elmondották, a filmek művészi kivitelezésének és gyártásszervezésének kettéválasztása lényegesen olcsóbbá teszi a filmeket. A hollywoodi filmszakemberek- nek az az elvük, hogy a filmgyártásLÁTOGAT ban a legnagyobb veszteség a várakozás, a vesztegelés. A producer — a film gyártásvezetője — és a stúdiótulajdonos kölcsönösen ellenőrzik egymást. A producer megköveteli, hogy szinte futószalagszerűen biztosítsák a díszleteket, kosztümöket, kellékeket és a műszáki berendezést, — a stúdió tulajdonosa pedig, hogy a megállapított időre befejezzék a forgatást és szabaddá tegyék a műtermet és a berendezést. Ugyanakkor szembetűnően romlik az amerikai filmek művészi színvonala. Az ostoba, sekélyes filmek mellett azelőtt még nagyobb számban akadtak igazi művészi alkotások; olyanok, mint Chaplin Monsieur Verdoux-ja. Azóta azonban jónéhány forgatókönyvírót, rendezőt és filmszínészt helyeztek feketelistára és száműztek a filmiparból. Charlie Chaplin is kénytelen volt elhagyni az Egyesült Államokat. A magánvállalkozás dicshimnusza Hollywoodban még soha nem gyártottak ily nagyszámban olyan filmeke, amelyek a kis és nagy kapitalistákat dicsőítik. Ez most elfogadott vonal, az amerikai filmművészet programja. Nézzük például a Paramount filmvállalat »Lucy Gallant« c. filmjét, amely arról "‘szól, hogy egy erényes leányzó kis divatszalont nyit egy eldugott városkában, amelynek közelében olajlelőhelyre bukkantak. Az üzlet nem megy rosszul. Az olajkutatók nejei gyakran keresik fel a szalont, mesés összegeket költenek eleganciájukra. A kis divatszalonból hamarosan nagyobb lesz, majd végül hatalmas vállalattá alakul. Az ifjú tulajdonosnő meggazdagszik és karrierjét végül azzal tetőzi be, hogy ÁS H O L LY W írfa: Borisz Izakov féi’jhezmegy egy milliomoshoz. Parrish rendező mindent elkövet, hogy hihetően elzengje a magánvállalkozás dicshimnuszát. Erőfeszítései azonban hiábavalónak bizonyulnak. A nézőben csak felfokozza az enyésző tes- pedés érzését. Az amerikai filmművészetben jelentős helyet foglalnak el az életrajzfilmek. De míg Hollywood korábban olyan kiemelkedő alkotásokat produkált, mint az »Ifjú Lincoln«, »Emile Zola élete«, vagy a »Louis Pasteur« — mostanában meg sem tudják közelíteni az elmúlt esztendők életrajzfilmjeinek színvonalát. Lakkozott valóság Kértük, vetítsék le előttünk az utóbbi évek legsikerültebb amerikai filmjeit. A választást vendéglátóinkra bíztuk. A filmproducerek szövetsége készségesen eleget tett kérésünknek. Hat óra alatt egymás után három filmet néztünk meg. Közülük az egyik életrajz-film volt; a címe: »Akit Péternek hívtak«. A filmet Peter Marshall, az amerikai szenátus nemrég elhunyt káplánja emlékének szentelték. A forgató- könyv az elhunyt özvegye, Catherine emlékiratai nyomán készült. Cosier rendező kétségtelen szakmai hozzáértéssel készítette el a filmet, s a legnagyobb elismerés illeti Richard Todd-ot és Jean Peterst, a főszereplőket is. Itt kell megemlítenem, hogy később Washingtonban találkoztunk az igazi Catherine Marshallal. Találkozásunk egy vasárnap zajlott le a Massachusetts Avenau-i »Megváltó székesegyházban«. A tisztelendő szentbeszédet tartott, amelyben egymás iránti türelemre és barátságra hívta fel az embereket és imádságot mondott a szovjet újságíróküldöttség szerencsés utazásáért. Igen méghaO O D BA N tott bennünket a tisztelendő irántunk tanúsított szívélyes magatartása. Később elbeszélgettünk Catherine Marshallal, aki elmondotta, hogy az »Akit Péternek hívtak« c. film megnyerte tetszését. Ebben a filmben is megtaláljuk a sablonos életrajz-filmek jellemző vonásait, s mindenekelőtt a valóság lakkozását. Igaz, a rendezők bemutatják Peter Marshall egyéni fájdalmát, feleségének súlyos betegségét. De mégis, e film, bár témája távol áll a »Lucy Gallant« témájától, mégis sokban hasonlít rá. Peter Marshall kezdetben egy kisebb, majd később egy nagyobb templomban, azután Washington egyik legszebb székes- egyházában tartja hitszónoklatait, végül pedig a Capitoliumban szolgálja az istent. Mint látható, az ilyenfajta filmek bárkiről szólnak, kereskedőkről, vagy katonákról, zeneszerzőkről vagy tisztelendőkről — végül is szerencsés karrierrel fejeződnek be és azt hirdetik, hogy a főhőst az amerikai életforma segítette karrierjéhez. Megkérdeztem az egyik hollywoodi filmszakembert, szereti-e az amerikai közönség ezeket az életrajz-filmeket. Nemleges választ kaptam. Rémfilmek Hollywoodban minden eddiginél nagyobb számban gyártják a rémfilmeket. Számos amerikai publicista megállapítása szerint ezek a filmek káros hatást gyakorolnak az amerikaiak, elsősorban a növekvő nemzedék lelkűidére. Elrettentő képviselője ezeknek a filmeknek a »Vadász éjszakája«. A film rendezője a premier előtt kijelentette: »Azt tartottam feladatomnak, hogy sikolyra késztessem a nézőket«. Az embernek valóban sikoltania kell, ha ezt a filmet látja, de nem a félelemtől, hanem az undortól. A vásznon egy mániákus gyilkos jelenik meg, hitszónok képében. Látjuk, amint keze áldozata torka felé nyúlik, majd a fodrozó vizen keresztül egy asszony tűnik elő, átvágott torokkal. Ilyen, s ehhez hasonló jelenetek hemzsegnek a filmben. Időnként — sajnos egyre ritkábban — mégis születnek művészi alkotások Hollywoodban. Igen érdekes rajzfilmeket készít például Walt Disney. A Verne »Nyolcvanezer mérföld a tenger alatt« c. regényéből készült játékfilmjében ismét találkozunk ifjúkorunk kedvenc alakjával, Nem* kapitánnyal. Az »Afrikai oroszlán« c. Disney-filmben, amelyet eredeti környezetben forgattak, elénk tárul Afrika csodálatos állat- és növényvilága. Néhány szót a jazz-ről Az Egyesült Államok haladó értelmiségi köreiben sajátos álláspont alakult ki a jazz zenével kapcsolatban. A Masses and Mainstream című folyóirat nemrég cikket közölt a jazz- kérdésről. A lap úgy véli, hogy a néger népzenéből eredő jazzmuzsika mély érzéseket tartalmaz, amelyeket mint a bölcs népmesék, gúnyos ironikus keretbe burkol. A zene kufárai azonban saját céljuk érdekében aknázzák ki a jazz zenét és a népi motívumokat hangzavarrá változtatják. A lap szerint az igazi népi jazz a harmincas évek antifasiszta légkörében virágzott, míg az ötvenes évek hidegháborúja és boszorkányvadászata megmérgezi a jazz melódiáit. A hidegháború és a boszorkányvadászat nem hagyta érintetlenül az amerikai művészetet. Az Egyesült Államok művészeti élete azonban bonyolult és ellentmondásos. Az else- kélyesedő művészet dzsungeléból időnként napfényre kerülnek a haladó művészet úttörő hajtásai is.