Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-19 / 93. szám

Csütörtök, 1956. április 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 1 Minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek: havonta rendszeresen adjanak késspénzelőleget A Minisztertanács megtárgyalta a földművelésügyi miniszter jelentését a term elősző vetkezetek 1955, évi zár­számadásáról és megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazda­sági helyzete jelentősen tovább erő­södött. A termelőszövetkezetek tisz­ta vagyona közel félmilliárd forint­tal, az egy munkaegységre jutó ré­szesedés pedig 24 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek gazdálkodását és a vezetés színvonalát tovább kell javítani. Annak érdekében, hogy a tsz- tagok a közös gazdálkodás ered­ményeiből egész évben arányo­san jussanak jövedelemhez, a Minisztertanács ajánlja a szövet­kezeteknek, hogy rendszeresen adjanak készpénzelőleget. Az alapszabálynak megfelelően az előző hónapban ledolgozott munka­egységek után megtervezett kész­pénzrészesedés 50—60 százalékát le­het előlegként kiadni. A havi előleget elsősorban a ter­melőszövetkezetele készpénzbevéte­leiből kell folyósítani. Mivel a ter­melőszövetkezeteknél a készpénz- bevételek zöme ősszel jelentkezik, a Minisztertanács felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy — a termelőszövetkezetek kérésére — a Magyar Nemzeti Bank útján indo­kolt. esetben munkaegységelőleg fi­zetésére rövidlejáratú hitéit adhas­son. A munkaegységelőlegre adott hi­telt a bevételekből folyamatosan, de legkésőbb zárszámadáskor kell visszafizetni. A Minisztertanács felhívja a ter­melőszövetkezetek figyelmét, hogy a bevételek fokozásának legfőbb eszköze a közös állatállomány hoza­mának növelése, és ennek alapja el­sősorban a közi» állatállomány ta- karmányellétásának feltétlen bizto­sítása A Minisztertanács feltétlen szükségesnek tartja, hogy az alap­szabály e rendelkezésének végrehaj­tása érdekében a termelőszövetkeze­tek vezetőségei a legnagyobb körül­tekintéssel gondoskodjanak a közös állatállomány takanmányellátásáról, dolgozzák ki a szükséges intézkedé­seket, és terjesszéle jóváhagyásra az áprilisi közgyűlés elé. A közgyűlés elé javaslatokat kell terjeszteni arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet a takarmányfélélc, elsősorban a kukorica, pillangósok, valamint a si'lótakarmányok vetésterületét és terméshozamát olyan szintre emelni, hogy a megtermelt takarmány a kö­zös állatállomány teljes szükség­letét biztosítsa és lehetőséget adjon arra is, hogy a ledolgozott munkaegységek után a tagok a háztáji gazdaságok alapszabálya szerinti állatállomány ellátására takarmányrészesedést is kapja­nak. A Minisztertanács arra is felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a kö­zös állatállomány takarmánvallatása melietit fordítsanak sokkal nagyobb gondot a növendékmarha-, elsősor­iban az üszőnevelésre. Végül elhatározta a Miniszterta­nács, hogy ez év őszétől kezdve együttesen keli elkészíteni a terme­lőszövetkezetekben a befejeződő gazdasági év zárszámadását és a jö­vő gazdasági év termelési és pénz­gazdálkodási tervét. Jlz erdő is a nép vagyona: őrizzük meg a füzektől! Az erdő is a nép vagyona. Alkot­mányunk törvényei védik, mégis soíkhelyt gondatlanságból, eldobott gyufákból keletkező tüzek veszélyez­tetik ezt a nagy nemzetgazdasági ér­téket. A Megyei Tanács elnöke, Zászló István elvtárs ezért küldött most minden járási tanácselnöknek és er­dészeti szervnek rendelkezést az erdők faállományának gondos meg­védése céljából. Eszerint az erdők­ben, az erdőkhöz tartozó területeken, az erdők szélétől számított száz mé­ternyi távolságokon belül égő gyu­fát, szivart, cigarettát vagy más égő tűzveszélyes tárgyat eldobni, vagy tűzveszélyes világító eszközt hasz­nálni tilos. A tilalomról táblákat kell feltűnő helyen kifüggeszteni. A vasútvonalak mentén lévő tűz­védelmi pasztákat is tisztán kell taiian i. A gondatlanságból származó teljes anyagi és büntetőjogi káro­kért az illetékes vasútmenli birto­kost vonják felelősségre. 1 ITT AZ IDEJE! Négyzetes vetés — nagyobb kukoricatermés Ne késlekedjünk a burgonyaültetéssel Elérkezett a négyzetes kukoricavetés ideje. A köz­mondás, hogy ki mint vet, úgy arat — e munkára iga­zán ráillik. Ugyanis a négyzetes vetés előnyeit, a gépi művelés adta lehetőségeket csak altkor használhatjuk ki, ha a vetést pontosan végezzük. Állattenyésztésünk továbbfejlesztésének alapvető feltétele a szilárd tafcammányalap megteremtése. E cél­ból gyorsan kell növelnünk a kukorica vetésterületét és terméshozamát. Kukorica termésátlagaink arról ta­núskodnak, hogy nem használjuk ki megfelelően ked­vező természeti adottságainkat és a fejlett agrotechni­kai módszereket. Ezért írja elő pártunk és 'kormányunk határozata, hogy 1956-ban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kukoricaterületének legalább 50 százalékát négyzetesen vessék. Miben áll a négyzetes vetés jelentősége ? Ehhez — a soros vetéshez viszonyítva — mintegy 50 százalékkal kevesebb vetőmag kefli, s ez csupán a termelőszövetkezetekben több mint száz vagon kukori­cát jelent. A négyzetesen vetett kukorica ápolása is gazdaságosabb. 70x70 centiméter kötésű négyzetes ve­tés esetén géppel művelhetjük a terület 92 százalékát, így a kézi műveléshez viszonyítva holdanként 10—12 kézi munkaerőnaipot takaríthatunk meg a növényápolás idején. Mezőgazdaságunk gépesítésének rohamos fejlődése lehetővé teszi, hogy a négyzetesen vetett kukoricát a talaj állapotának megfelelő rövid -idő alatt megkapál­juk, és azt annyiszor ismételjük meg, ahányszor a talaj gyomosodása megkívánja. A kukorica fejlődéséhez sok víz, tápanyag és nap­fény szükséges, ezért az egyenletes tenyészteríilet -biz­tosításának fokozott jelentősége van. Az egyenletes té­ny észterületű, a talajállapotnak megfelelő mennyiségű hossz-keresztirányban táplált kukorica fejlődése egyen­letes lesz, és termése jelentősen feGiülmúlja a sorosjsan vetett és kézzel vagy fogattal- egyórányiban kapált kukorica -termését. Milyen feladataink vannak most a négyzetes vetéssel kapcsolatban? Legfontosabb feladatunk, hogy a -gépek munkáját a kukoricavetés idején -maximálisan -kihasználjuk. Fel kell azonban használnunk a gépeket már a napraforgó vetésénél -is, s biztosítani kell, hogy minden -gép leg­alább 120 holdon végezzen négyzetes vetést. A burgonya ültetésének is most van itt az ideje. A kellően elkészített és mélyen fellazított talajba ak­kor ültessük a burgonyát, amikor 10—12 centiméter mélységben a talajhőmérséklet 8 fok Celsius körül van. Ez azt jelenti, hogy a levegő hőmérséklete már elérte a 16 18 fokot. Lazább, homokos talajon hamarabb, kötöttebb és mélyebb fekvésű talajainkon valamivel’ később éri el a talaj a kívánt hőmérsékletet. Jobb, ha a burgonyát korán ültetjük, így Q fejlődéshez szük­séges elegendő nedvesség biztosított lesz. A sorok irányának megválasztásakor a következőkre ügyeljünk: az uralkodó szél irányában elhelyezett soroknál nagy lesz a csapadékveszteség a szél szárító hatása miatt. Itt a szél -irányára merőlegesen válasszuk meg a sorok irányát. Ugyancsak lejtős területen is ajánlatos a bur­gonyasorokat a lejtő irányában elhelyezni. I-gy sok csa­padékot felfoghatunk, és az értékes termőréteg le­mosását ás megakadályozhatjuk. Mélyebb fekvésű, nedvesebb talajon jó, ha a szél szárító hatása is érvé­nyesül. A párás levegő kedvez a burgonyabetegségak- nelc Itt a sorokat a szél irányában helyezzük eh Az ültetés mélysége homokos, laza talajon 12 __14 vá lyogos, kötöttebb talajon 8—10 centiméter. Az’ egyenletes ültetési mélység nagyban elősegíti a vesz­teségmentes gépi betakarítást ás. A burgonyát ne ültessük túlságosan ritkára. Ha nagy a tenyészteríilet, a burgonya nem hasz­nálja azt ki eléggé. Ha 70x60 cm-es kötésben ültetünk, 13 702 bekor lesz agy-egy holdon, míg 70x35 centi- méteres ültetés esetén 23 734 bokor, vagyis az előző­nek majdnem kétszerese. A sűrű ültetés előnyeit számos tsz-iben és állami -’igazdaságban láthattuk az elmúlt évben. A reggeli har­mat vagy a kevesebb csapadék hatása sűrűbb állo­mánynál jobban érvényesül. Természetesen a tűi sűrű állomány a gépi és fogatos művelést megnehezíti. Leghelyesebb, ha holdanként kb. 22—24 000 tő körül lesz a tövek száma. A korai érőket 70x35 centiméteres, a később érőket 70x45 centiméteres -kötésben ültessük. A vetőgumó súlya 50—70 -gramm között van, ami egy tyúktojás nagyságúnak megfelelő. Hofldanként — a gu­mók nagyságától függően — körülbelül 12—-16 mázsa vetőmag szükséges. Ügyeljünk azonban arra, hogy csak egészséges gumókat ültessünk. így a terület jó kihasz­nálásával nagyobb termést érhetünk el. Május 1 alkalmából: háromnapos munkaszünet 533 nanynyeremény a II. Béke­kölcsön nyolcadik sorsolásén A II. Békekölcsön április 19 — 22. kö­zött sorra kerülő nyolcadik sorsolásán 245 200 egész kötvény számát húzzák ki a szerencsekerekekből. Négy nap alatt a százezer forintos főnyereményen kívül 23 ötvenezer forintos, 46 huszon­ötezer forintos, 117 tízezer forintos és 347 ötezer forintos nagynyereményt, to­vábbá 5500 ezer forintos, 17 400 ötszáz forintos ős 93 466 háromszáz forintos nyereményt húznak ki. Névértékben 28 ezer kötvény sorsolnak ki. A dolgozók érdekeit és a termelés folyamatosságát szolgálja a Minisz­tertanács legutóbbi határozata, amely szerint olyan esetekben, ami­kor a munkaszüneti napot csak egy munkanap választja el a vasárnap­tól, a heti pihenőnapot: a közbeeső hétköznapom kell -kiadni. Ilyen ese­tekben a pihenőnapot megelőző utolsó munkanapon. érvényes a szombati munkaidő-beosztás. A határozat értelmében az idért három ízben kerül sor a heti pihenő­nap megcserélésére. Az április 29-i pihenőnapot hétfőn, április 30-án keld biztosítani. így a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, má­jus 1 alkalmából háromnapos mun­kaszünet lesz. ALAPVETŐ KÖTELESSÉG: R nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása Ankét a társadalmi tulajdon védelméről Alkotmányunk minden állampolgár alapvető kötelességévé teszi a nép vagyonának megvédését, a társadal­mi tulajdon megszilárdítását. E kö­telesség gyakorlati megvalósítását tárgyalták meg a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága és a Ma­gyar Jogász Szövetség Somogy me­gyei csoportja rendezésében me­gyénk gazdasági vezetői, közigazga­tási, államhatalmi és igazságügyi szervei. Április 14-én a Vörös Csillag Filmszínházban jöttek össze az an­két részvevői, hogy meghallgassák Szalai József elvtárs, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze első he­lyettesének előadását, és saját ta­pasztalataikkal kiegészítsék azt. i! társadalmi tulajdon védelme: eredményeink megszilárdulásának feltétele Gazdasági téren elért eredmé­nyeink megerősítésének és tovább­fejlesztésének egyik legfontosabb előfeltétele a társadalmi tulajdon vé­delmének fokozott megszilárdítása — mondta Szalai József elvtárs. A társadalmi tulajdont elsősorban a nép ellenségei támadják. De vannak dolgozóink között is olyanok, akik­ben mélyen gyökeret vert a tőkés rendszer beoltotta gondolkodás. Az új ember magatartása, kialakítása nem megy egyik napról a másikra. 'A gazdasági viszonyok változását a legtöbbször csak később követi nyo­mon az emberek gondolkodásának átalakulása. fl laza ellenőrzés követhezményei... A társadalmi tulajdont ért károk az ipar és kereskedelem területén elsősorban a munka helytelen meg­szervezéséből, a vezetés és ellenőrzés hibáiból származnak. A társadalmi tulajdon védelme nem a tolvajok el­leni harcnál kezdődik. A társadalmi tulajdon megkárosítását jelenti az is, ha — bár nem ártó szándékkal — hanyagul bánnak az anyaggal, rossz a tervezés, lélektelenül kezelik a munkaeszközöket, a megengedettnél magasabb a selejt, nem megfelelően csomagolnak stb. ...a vállalatoknál Az ellenőrzés hiánya igen gyakran csábítóan hat azokra, akiknek a ke­zén pénzösszegek mennek keresztül. Példa erre a Déldunántúli Áram- szolgáltató Vállalat szerelőinek ügye. Kaposi Ferenc villanyszerelő az ál­tala beszedett összegekből 6400 fo­rintot sikkasztott el. Letartóztatása után 1955 júniusában munkahelyét Knipl Jánossal töltötték be. Knipl János, az utód 5200 forintot sikkasz­tott. A két egymást követő sikkasz­tás nyilván az ellenőrzés hiányának következménye. Ismeretes a Somogy megyei Fűszer- és Édességkereskedel­mi Vállalat kaposvári fiókjánál le­leplezett bűncselekmény, ahol Dénes Ödön és társai több mint félmillió forintot sikkasztottak. A büntető el­járás során kiderült, hogy igen sú­lyos felelősség terheli az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat és a Kapos­vár és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet, de különösen a Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat ve­zetőit, akik felületes, formai ellenőr­zésükkel tették lehetővé, hogy a bűn- szövetkezet négy éven át garázdál­kodhatott. ...a földművesszövethezetsknél A szövetkezeti kereskedelemben súlyos károkat okoz a boltvezetők személyének helytelen megválasztá­sa, az ellenőrzés felületessége vagy éppen teljes hiánya. Bognár József kapolyi lakost minden képzettség és gyakorlat nélkül állították egy föld­művesszövetkezeti bolt élére. Másfél hónap múlva a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt 5140 forint hiánya állott elő. A szövetkezeti bolt­vezetők a szövetkezet pénzével és az áruval mint sajátjukkal bánnak. Hi­teleket adnak, sokszor okiratokat, el­számolásokat hamisítanak. Sikkasztá­suk leleplezésére azután az árut igen gyakran a megállapított árnál maga­sabban adják el. Mindezt az ellenőr­zés hiánya teszi lehetővé. ...és a tsz-ben A termelőszövetkezeti tulajdon megkárosításánál legveszélyesebb az osztályellenség, a kulákság garáz­dálkodása. Súlyos kárt okoznak azon­ban sokszor a tagság bizalmával visszaélő termelőszövetkezeti veze­tők bűnös cselekményei is. A zimá- nyi Béke Tsz elnöke 6850 forintot sikkasztott. Sikkasztását elősegítette az, hogy a tsz pénztárosa hanyagul látta el feladatát, és az elnöknek el­ismervény nélkül adott át pénzössze­geket. Mi a teendő? Ismerni és ismertetni kell a szo­cialista együttélés kötelező szabá­lyait, a társadalmi tulajdon védel­mével kapcsolatos jogokat és köte­lességeket. Igazságügyi szerveinket felelősség terheli, amiért keveset tet­tek a különböző jogszabályok széles­körű megismertetésére. Nem egyszer még állami és társadalmi vezetőink sem ismerik eléggé a munkájukat érintő jogszabályokat. Tudatosítani kell dolgozóinkkal, hogy a társadal­mi tulajdon szilárd védelme a szocia­lista termelés növekedését jelenti, tehát reális alapot teremt az élet- színvonal emelésére. A társadalmi tulajdon sérelmére bűncselekményeket elkövető szemé­lyek büntetőjogi felelősségre vonásán kívül nagy súlyt kell helyezni az okozott kár megtéríttetésére, mert sokszor az a helyzet, hogy a tolvaj­nak, sikkasztónak »megéri« elvisel­ni a büntetést. A Fűszer- és Édes­ségkereskedelmi Vállalat például el­mulasztott polgári pert indítani a Dénes-féle bűnszövetkezet okozta ká­rok megtérítésére. Gazdasági vezetőink egyrésze libe­rálisan kezeli a társadalmi tulajdon elleni visszaéléseket, sokszor beéri fegyelmi büntetéssel, máskor még azt sem alkalmazza, s ezzel módot ad arra, hogy az illető ott vagy má­sutt tovább folytassa bűnös tevé­kenységét. „Elvesztette“ a tsz pénzét — járási tanácstaggá választottál* A hozzászólók általában igen érde­kes példákkal támasztották alá, hogy az éberség, a megfelelő ellenőrzés hiánya hányszor okozott súlyos ká­rokat. Tailos elvtárs, a Kaposvári Járásbíróság elnöke mondta el, hogy a darányi Petőfi Tsz elnöke: Kusz István állítólag elveszítette a tsz 30 ezer forintját. Az eset után a járási tanács tagjává választották. Ezután egy üzérkedésbe keveredett, amibe a tsz-tagokat is magával rántotta. Most már hasonló »éberség« mellett megyei tanácstaggá történő megvá­lasztása volna esedékes. „Ez egy rendes ember“ — miért ellenőrizzük? \ Kéményseprő Vállalat siófoki kirendeltségének vezetője, Somogy- vári Sándor 16 ezer forintot sikkasz­tott. Miért? — kérdezte a felszólaló dr. Zcmlényi Sándor, a siófoki járás bírája. Azért, mert a vállalat vezető­sége nem ellenőrizte a kirendeltséget. Azt mondták, hogy a kirendeltség vezetőjét rendes embernek, jó szak­munkásnak tartották, így hát nem ellenőrizték. A különböző tanácsi szervek sem figyelik éberen a taná­csi dolgozók munkáját, életmódját, sokszor tudnak arról, hogy azok dór- bézolnak, mégsem tartanak vizsgá­latot, engedik, hogy ezek az embe­rek egyre tovább zuhanjanak a lej­tőn. Ez az oka a siófoki tanácsnál történt visszaéléseknek is. Sikkasztutt ott — hadd sikkasszon ill is Egy másik példa a különböző szer­vek ébertelenségére: A bíróság fi­gyelmeztette a begyűjtési hivatalve­zetőjét, hogy olyan embert akar al­kalmazni, aki ellen az Állatforgal­minál elkövetett bűnügy miatt eljárás folyik. A begyűjtési hivatal vezetője ennek ellenére felvette. Az eredmény az lett, hogy ott is sikkasztott. Évekig tartó nyomozás .láger György elvtárs, a Fonyódi Járási Tanács VB-elnökhelyettese arról beszélt, hogy a bírósági eljárá­sok, a különböző nyomozások lefoly­tatása sokszor igen hosszú időt, néha éveket vesz igénybe. Ez szintén hoz­zájárul ahhoz, hogy a társadalmi tu­lajdont sokan hanyagul kezelik, fosz­togatják, mert abban reménykednek, hogy ügyük idővel elalszik. Kármegtérülés — papíron Petrás István elvtárs, a megyei ta­nács pénzügyi csoportjának dolgo­zója arra hívta fel a figyelmet, hogv egyes főkönyvelők az okozott kár megtérítésére hozott bírói ítéleteket igen sokszor csak könyvelési bizony­latként használják fel, a valóságban semmit sem tesznek azoknak behaj­tásáért. így azután gyakran 50—60 ezer forintos tételek csak papíron szerepelnek megtérülésként. Még igen sok hozzászóló mutatott rá arra, milyen súlyos kárt okoz nép­gazdaságunknak a társadalmi tulaj­don hányát» kezelése, a laza ellenőr­zés, a liberális gondolkodásmód. Abban minden felszólaló egyetértett, hogy a jövőben még fokozottabban gondot kell fordítani a társadalmi tulajdon védelmére, a "isszaélések megelőzésére, a dolgozók nevelésére, szakmai, politikai oktatására. — L.-né —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom