Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

SOMOGYI N*PI,Af Szerda, 1956. április 18. TÁRJUK SZÉLESRE A KAPUKAT SZOVJET EMBEREK NYILATKOZNAK AZ ANGLIÁVAL VALÓ SZÉLESEBB KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATOKRÓL A. Hacsaturján: ÚT A BARÁTSÁGHOZ TVTaigyon örülök a lehetőségnek ’ hogy szólhatok egypár szót az én lamgdl barátaimhoz. Angliai látogatásom után az angol nép irán­ti mély csodálat érzésével jöttem haza. Tudom, hogy népem milyen nagy érdeklődést tanúsít az angol művészet és kultúra iránt, s láttam azt a meleg (baráti fogadtatást, amelyben az egyszerű angol nép a szovjet vendégeket részesítette. Ezékután 'különösen átérzam, hogy milyen nagy szükség van a szélesebb kapcsolatokra, művészeti és 'kulturá­lis eszmecserekre. Nagyon szeret­ném, ha az angol zeneművészek — Arthur Blass, William Walton, Ben­jamin Britten és még mások — ellá­togatnának a Szovjetunióba; szeret­ném, ha Moszkvában szerepelne a nagyszerű Londoni Filharmonikus Zenekar, amelyet oly nagy élvezet­tel vezényeltem. És általában na­gyon jó volna, ha többen — akár egyszerű turisták, vagy küldöttsé­gek — látogatnának el kölcsönösen országainkba. Nyikolaj Bobrovnyikov, a moszkvai szovjet végrehajtó bizottságának elnöke: TANULJUNK EGYMÁSTÓL jP| kákát vitatta meg. Megtekintettük e Igor Mojszejev: LONDONBAN JÁRTUNK „Az egész világ számára hatalmas jelentőségű esemény“ Az angol lapok Bulganyin és Hruscsov elvtárs angliai utazásért1 kongresszus kiéliktását s több dolgot láttunk, amit mi is felhasználhat­nánk. Igén, sokkal többet kellene tud­nunk egymás eredményeiről és ta­pasztalatairól. És ez csak akkor le­hetséges, ha szorosabb gyakorlati kapcsolatokat teremtünk. Meg va­gyok győződve arról, hogy az orszá­gaink közötti szélesebbkorű kapcso­latok. a küldöttségele cseréje, tapasz­talataink ismertetése jobb megértést eredményezne és elősegítené a bará­ti viszonyt. lyen érdekes volna, ha Mr. Messel tervezné Shaw vagy Oscar Wilde né­hány darabjának díszleteit a moszk­vai Művész Színház vagy a Kis Szín­ház előadásai számára. Sajnos, nem láthattuk a londoni balett együttest, mivel éppen turnén voltak, de megtekinthettük a baletí- áskolát és mondhatom, mély benyo­mást tettek ránk az angolok tanítási módszered, s az intézet technikai fel­szerelése. Egyszóval nagyon sokat tanulhat­tunk angol barátainktól, ugyanakkor ők is nagyon sokat tanulhattak tő­lünk. II halhatatlan Lenin nagy zászlaja Az utóbbi időben sűrűbben lá- lógatnak hazánkban angol vendégek — egyének vagy küldött­ségek. Itt járt nálunk a manches­teri városi küldöttség, ellátogatott hozzánk egy küldöttség, amelyet Mr. Howard, London főpolgármestere és Mr. Prichard, a London megyei ta­nács elnöke vezetett. Másrészt ma­gam is jártam Angliában, mint a szovjet városgazdálkodási szakembe­rek küldöttségének tagja. Részt vet­tünk egy kongresszuson, amely a városi szolgáltatásokat és a közmun­/"'lsak nemrégen tértünk vissza Londoniból és látogatásunk omlékei még egészen frissen élnek oennünk. Sok mindent láttunk ott tartózkodásunk egy hónapja alatt. Sok minden tetszett és sok mindent tanulhattunk. És, mint a angol saj­tó megállapította: akadt néhány do­log, amit meg az angolok tanulhat­tak tőlünk. Találkozásaink az an­gol közönséggel, vezető kulturális személyiségekkel mély benyomást tett ránk. Különösen nagyon örülök, hogy megismerkedhettem Oliver Mes­sel-lei. ezzel a tehetséges díszlet­tervező művésszel. Elképzelem, mi London (TASZSZ). Az angol la­pok kiemelkedő helyen számolnak be arról, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov az Ordzsonikidze cirkáló fedélzetén Angliába indult. Bulganyin és Hruscsov elvtárs angliai látogatását a legtöbb hírma­gyarázó az egyik legfontosabb nem­zetközi eseményként értékeli. A Financial Times, az angol üzleti körök lapja »Kereskedelem Oroszor­szággal« című szerkesztőségi cikké­ben hangsúlyozza, milyen nagyjelen­tőségű az angol—szovjet kereskedel­mi kapcsolatok kibővítése. A Yorkshire Post című konzerva­tív lap »Találkozás, amely messze vezethet« című vezércikkében fog­lalkozik Bulganyin és Hruscsov -á- iogatásával. »Őfelsége kormányát — jelenti ki a lap — az a cél vezérelje, hogy jobb kapcsolatokat létesítsen az orosz kormánnyal«. A lap bírálja azokat az angol kö­röket cs sajtóorgánumokat, amelyek akadályt igyekeznek gördíteni az elé, hogy a közeli látogatáson a barát­ság és a jóakarat légkörét teremtsék meg. A lap befejezésül hangsúlyozza: a szovjet és angol vezetők találkozá­sának »a béke biztosítását és felvi­rágzását« kell céloznia. A Birmingham Post című másik befolyásos konzervatív lap a szovjet vezetők angliai látogatását szerkesz­tőségi cikkében úgy jellemzi, mint amely »nem csupán Anglia, hanem az egész világ számára hatalmas jelen­tőségű esemény«. A lap rámutat arra, hogy Bulga­nyin és Hruscsov látogatása »kedve­ző lehetőségeket nyit meg« az angol és szovjet államférfiak »közvetlen tárgyalásai számára«. MEGNYÍLT a francia NEMZETGYŰLÉS UJ ÜLÉSSZAKA Párizs (MTI). Háromheti szünet után tegnap megnyílt a francia par­lament új ülésszaka. Noha mind a nemzetgyűlésben, mind pedig a köz- társasági tanácsban az algériai kér­dés áll az érdeklődés középpontjá­ban, egyelőre nem szerepel a atapirenden ezzel kapcsolatos vi­ta. Einnek ellenére valószínű, hogy Guy Mollet nyilatko­zatot tesz ebben a kérdésben a nem­zetgyűlés előtt, amelyet a .köztársa­sági tanácsban valamelyik miniszter fog felolvasni. Megfigyelők szerint a politikai helyzet feszült ugyan, de legalábbis a közeljövőben nem veszélyezteti - a kormányt. A nemzetgyűlésiben feltehetőleg két nagyobb vitára van kilátás. Az egyik külpolitikád vita Guy Mailét és Pineau Moszkvába utazása előtt, a másik gazdasági és pénzügyi vita, amely magában foglalja majd az al­gériai intézkedésekkel kapcsolatos új adók. valamint a dolgozók bérkö­vetelésének kérdését és a jelenlegi áremelkedés következményeit. A kormány számára a két vita kö­zül a második ígérkezik kényesebb­nek, de amint ezt a kormányhoz kö­zelálló Franc-Tdreur megjegyzi, lei- látás van nehézségekre, de válságra nem. Véres hétvége Algériában Párizs (MTI). Algírból Párizsba ér­kezett hírek szerint véres hétvége volt Algériában. A legutolsó adatok szerint a hallottak száma az utóbbi 48 órában több mint kétszáz. A legutolsó hírek szerint Constan- tine-tól harmdnc kilométernyire a francia katonaság megtámadott egy barlangban elbástyázottj algériai csoportot. A szabadságharcosok hír szerint húsz halottat vesztettek. Az algériai helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét New York (MTI). Mint az AFP jelenti, az ENSZ 16 ázsiai és afri­kai tagállamának küldöttsége hétfőn áevelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez és felhívta figyelmét »az Algériában fennálló súlyos helyzet­re, amely veszélyeztetheti a nemzet­közi béke és a biztonság fenntartá­sát.« A bonni kormánynak titkos megállapodása van a nyugati hatalmakkal Berlin (MTI). A nyugatnémet had­ügyminisztérium szóvivője sajtóérte­kezleten megerősítette a híreket, amelyek szerint a bonni kormány 1952 elején, az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló szerződés keretében titkos megállapodást kö­tött a nyugati hatalmakkal. Ebben a megállapodásban Bonn kötelezettsé­get vállal 500 ezer főnyi haderő szer­vezésére és fenntartására. Az Adenauer-kormány beismerése nagv feltűnést keltett, miután bonni hivatalos körök az utóbbi években több Ízben cáfolták azokat a felte­véseket, hogy Nyugat-Németország titkos naktumot kötött a nyugati ha­talmakkal. ÁPRILIS 22-ÉN emllékezümk meg Vlagyimir lljics Lenin, az emberiség nagy géniusza, a kom­munista párt és a szovjet állam vezé­re és megalapítója, a világ dolgozói­nak bölcs tanítója születésének 86. évfordulójáról. Lenin egész életét a dolgozók fel­szabadításának, a szocializmus épí­tésének szentelte. Lenin az új törté­nelmi körülmények közepette új, ma­gasabb fokra emedite a marxizmust, a pártat és a munkásosztályt felfegy­verezte az osztályharc stratégiájával és taktikájával. A Szovjetunió Kom­munista Pártja Lenin irányításával vezette az ország népeit a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzel­méhez, megszervezte az intervenció­sok és a belső ellenforradalmárok egyesített erőinek szétzúzását és hoz­zákezdett a világtörténelmj feladat megoldásához: a szocialista társada­lom felépítéséhez, s ezzel az egész emberiség számára utait tört a szo­cializmus felé. A kommunista párt megvalósítot­ta Lenin halhatatlan eszméit és si­keresen megoldotta az ország szo­cialista iparosításának, a mezőgazda­ság szocialista átalakításának legne­hezebb feladatait, megvalósította a kultúrfarradalmat, biztosította az or­szág minden népe gazdasági és kultu­rális életének felvirágzását. A törté­nelem folyamán először valósult meg a leghaladóbb, a legigazságosabb tár­sadalmi rendszer — a szocializmus. A KOMMUNISTA TÁRSAD A- LOM felépítésében Lenin dön­tő jelentőséget tulajdonított a nehéz­ipar fejlesztésének, a villamosítás alapján hatalmas anyagi-technikai bázis megteremtésének. V. I. Lenin alapvető tanításait követve, a Szov­jetunió Kommunista Pártja kidol­gozta és töretlenül megvalósítja fő irányvonalát, amely a nehézipar el- . sődleges fejlesztésére irányul. A kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése szorosan egvbekapesólódik a Szovjetunió leg­főbb gazdasági feladatának megvaló­sításával, amely abban áll, hogy a szocialista gazdasági rendszer fölé­nyére támaszkodva, az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. Ez az alapvető gazdasági feladat, amelyet még Lenin vetett fel, éppen napja­inkban teljes nagyságában felmerül. Lenin azt tanította, hogy a kapi­talizmus úgy győzhető le véglegesen, ha a szocializmus új, sokkal maga­sabb munkatermelékenységet te­remt. A szocializmusban a munka­termelékenység emelkedése a nép anyagi jóllétének és kulturális szín­vonalának növekedéséhez vezet. Lenin rámutatott, hogy a szocia­lizmusban mindazt, amit a dolgozók termelnek, s a jobb termelési mód­szereket a dolgozok hasznára kell fordítani. A párt a gazdasági és kulturális építkezés minden kérdését a kom­munizmus építésének, a szovjet szo­cialista állam további megszilárdítá­sának feladataiból kiindulva oldja meg. A nagy Lenin örökségéhez hűen, a kommunista párt szakadat­lanul erősíti a munkásosztály és a parasztság szövetségét, a szovjet tár­sadalom erkölcsi-politikai egységét, a Szovjetunió népeinek barátságát. TVAGYJELENTŐSÉGÜ a párt- ' élet lenini normáinak, helyre­állítása és mindenekelőtt a kollektív vezetés lenini elvének megszilárdí­tása. Lenin nem egyszer emelte ki a párt kongresszusok és a központi bizottság fontos szerepét a kollektív vezetés megszilárdításában. Mindig nagy figyelemmel hallgatta munka­társainak, a munkásoknak, a parasz­toknak, az érteűmáségieknek a véle­ményét, szoros kapcsolatban állt a néppel A szocialista átalakulás konkrét útjairól szólva, Lenin azt írta, hogy »csak a kollektív tapasz* falat, csak a milliók tapasztalata ad­hat ebben a tekintetben döntő útmu­tatást ...« Közismert Vlagyimir lljics Lenin végtelen egyszerűsége és szerénysé­ge. Gyökeiében elfojtott minden olyan kísérletet, mely személyes di­csőítésére irányult, bárhonnan is in­dultak ki ezek a próbálkozások. Szá­mára gyűlöletes volt a személyi kultusz bárminemű megnyilvánulá­sa. A párt Központi Bizottságának nagy érdeme, hogy határozottan fel­lépett a személyi 'kultusz ellen abból kiindulva, hogy a történelem alko­tói, a kommunizmus építői, a párt vezette néptömegek. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának az utóbbi esztendőkbe« folytatott tevékenysége — a kollek­tiv vezetés lenini elvének megvaló­sulása. A társadalmi fejlődés egész me­nete, a szocializmus világtörténelmi győzelme igazolja a lenini eszmék életerejét. Korunk legfőbb vonása, hogy a szocializmus kilépett egy ország ke­retéből és világrendszerré vált. A szocialista tábor országai ma földünk területének több mint huszonöt szá­zalékát foglalják el és lakói az egész lakosság több mint harmincöt százalékát teszik. A szocialista álla­mokban hatalmas fellendülésnek in­dult a gazdasági és a kulturális élet. emelkedik a dolgozók jóléte. Ugyan­akkor, amikor a kapitalista világba* az ipari termelés az utóbbi huszon­hat esztendőben mindössze 93 száza­lékkal emelkedett, a Szovjetunióba* az ipari termelés több mint húsz­szorosára nagyobbodott. A Kínai Népköztársaság és a többi népi de­mokratikus ország szintén jelentő­sen elhagyta a kapitalista államokat az ipari termelés fejlődésének üte­mében. A szocialista tábor országai­nak eredményeiben egész erejével megmutatkozik a szocialista rendszer fölén ve a kapitalista rendszerrel , szemben. Amint a XX. fcangresszwg . határozatad .rámutatnak, a kapitafliz- I mus újabb gazdasági és szociális megrázkódtatások felé halad. Az imperializmus agresszív erői | nehéz helyzetükből az »erőpolitika« a fegyverkezési hajsza, katonai töm­bök létesítése, a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak elfojtása útján keres­ne kiutat. Az imperializmus reakciós erőivel azonban szembenáiUhak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló hatalmas haladó erők. A bé­kés fejlődés távlatai szempontjából döntő jelentőségű a szocializmus nemzetközi táborának megteremtése és további megszilárdítása. Elkövet­kezett az az idő, amelyet Lenin meg­jövendölt, amikor Kelet néped aktí­van részt vesznek a világ sorsának intézésében. A kapitalista országok­ban öntudatoßabbä válik a munkás- osztály és a dolgozók széles tömegei egyre határozottabban lépnek fel a kommunista és a munkáspártok ve­zetésével! jogaikért, a békéért, a szo­ciális haladásért. Szélesedik a szer­vezett békemozgaloan. Megalakult a hatalmas »-békeövezet«, amely mind a szocialista, mind Európa és Az®* nem szocialista békeszerető államait magában foglalja, csaknem másfél- milüiárd embert számlál soraiban. A XX. PARTKONGRESSZUS határozatai új erővel és b**- itonságérzettel töltik el a béke híveit, még szélesebb távlatokat nyitna*: a anunkásosztáiy és pártjai előtt a szo­cializmusért folyó harcban. A leni- n izmus eszméi egyre mélyebben ha­tolnak a sok nniMdó ember tudatába. A nagy lenini tanítás egyre nagyobb forradalmasító hatást gyakorol * .történelem egész menetére. Leni* eszméi győzedelmeskednek az egősr. világon. AUSZTRIÁT FELVETTÉK AZ EURÓPAI TANÁCSBA Strasbourg (MTI). Strasbourgbam hétfőn megnyílt az Európai Taná«s új ülésszaka. A DPA jelentése, sze­rint a tanács miniszteri bizottsága hétfői ülésén jóváhagyta Ausztria felvételéi az Európai Tanácsba. Ausztria az Európai Tanács 15. tagja. VIHAR UTÁN 3 Irta: BERKY ÉVA 0 S órák múlva, mire felkelt az asztal mellől, a bizonytalanság szinte gyűlölettel határos idegenkedéssel oltotta be az asszony iránt, s délután, amikor az asszony mit sem sejtve hazaérkezett, új embert talált, aki ettől kezdve sok keserűséget okozott neki. A férfit az sem győzte meg, hogy az asszony a kötelező értekez­leteken kívül ki sem mozdul a házból, hogy ugyanúgy ellátja a gye­rekeket, őt, az urát, a háztartását, mint azelőtt. Egyre többször jutott eszébe az első asszony, aki sem szép, sem okos nem volt, mégis meg­találta a módját, hogyan tegye őt szerencsétlenné. Újra és újra ez a gondolat mart belé: vajon melyik központi ember nevet gúnyosan a háta mögött: — na te nagydarab mélák... te szerencsétlen... Most már odáig fajultak a dolgok, hogy epét nyel, ha az asz- szony kezet mos, ha tiszta ruhát, tiszta kötényt vesz fel, ha motorra ül. Pedig annakidején ő erősködött, hogy tanuljon meg motort ve­zetni, úgy könnyebben éri el a piacokat, könnyebben tudja ellenőriz­ni a partot. S egyáltalán most már minden mozdulata, minden szem­rebbenése gyanús. Néha mégis megenyhül, és úgy érzi, hogy nincs igaza, s ez ahe­lyett, hogy megnyugtatná, még jobban összezavarja. A férfi rágyújtott egy cigarettára, s mélyen leszívta a füstöt: — Nem kell! — határozott. — Miért nem ilyen a többi halász felesége? Miért csak az enyém? Elég volt! Vagy vezessen, ha az kell neki, de akkor én elmegyek, vagy otthon marad feleségnek, anyá­nak, ahogy illik. így ette magát még akkor is, amikor már, szinte üresen bevon­ták a hálót. A halászok átszálltak a nagy hajókra, s indultak haza­felé. — Ugye, még éjfél után mondtam, fiam, hogy kössünk ki — lé­pett a vezető fülkébe apósa, a halászmester. — Hát aztán!... — förmedt rá durván. A halászmester nyitotta meg csukta a száját hang nélkül. Aztán veje dühtől piros arcára pillantott, legyintett, fordult kifelé és egye­dül hagyta. ,, A hajók lassan kanyarodtak a kikötő irányába, amelynek reg­geli naptól szikrázó homokján sötétkék-fehérbabos ruhában, frissen, VIHAR UTÁN 7 fehér kötényben ott állt az asszony. A férfiben összefutott a keserűség, csak elment mellette szó nélkül, nem törődve aggódó, kérdő pillantásával. Apja, az öreg ha­lászmester közölte a hírt: — Semmi... — mondta kelletlenül. — Nagyon elfáradtak? — kérdezte szeretettel, s a rosszkedvű emberek arcán mintha reggeli derű suhant volna át. Férje durván felnevetett: — Nem... — kiáltotta — kialudtuk magunkat. Az asszony színt váltva nézett szembe az urával. A környező há­zakból kicsődültek már az asszonyok is férjük fogadására, össze­nevettek, összesúgtak, félhangos megjegyzések hangzottak el halk kuncogással keverve, s úgy várták a további fejleményeket. Tudta a telep apraja-nagyja, hogvan él ez a szép emberpár, tud­ták, hogy a férfi féltékeny lett, mióta az asszony vezető, csak még az nem volt világos, hogy azért-e, mert fölébe került, vagy van-e rá más oka is? Lesték, hogy most kiderüljön. Nem haragból, hiszen szerették őket, hanem abból a kíváncsiságból, hogy milyen asszony ez a Marosa, aki közülük való, s a munkában mégis parancsolhat nekik. Az asszony még mindig az urát nézte, s tiszta fényű szeméből annyi tiltakozás, annyi visszautasítás, megdöbbenés látszott, hogy az nem bírta tovább, hanem a többiektől el sem köszönve, hosszú, gyors léptekkel a lakás felé tartott. Az asszony ott maradt: — Tudom, hogy fáradtak, de mégis ki kell a vízre menni, ha a szél elül. — Hangja és tekintete olyan szigorú volt, hogy egyik-má­sik halász, akikkel szembenézett, pillogott a tekintet súlya alatt. — Kérdezze meg az urát, hogy kimegy-e? — kiáltotta szemte­len mosollyal egv fiatal halászlegény, aki alig egy hónapja került a telepre. Ismét feltámadt a susogás, nevetés, s a fiatal halászlegény az asszony pillantására igen kényelmetlenül érezte magát: — Délután kettőkor valamennyien jöjjenek az irodámba — mondta az asszony ellentmondást nem tűrő hangon. Aztán arcán fáradt, furcsa kis mosoly suhant át, amíg a szokásos búcsúszavakat mondta: — Addig is jó pihenést... Azzal választ sem várva, sarkonfordult és bement az ura után. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom