Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

Szerda, 1956. április 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 cAgJűmíniuj ízmwteL A MIKEI Ú D ÉLET TSZ-BEN Az április eleji langyos regge­len jókedvű agromóamisokikal szá­guld a nagyatádi országúton a gépállomás vasparipája, a fürge Zetor-vontató. Irány: a mikéi Uj Élet Termelőszövetkezet. Varga Imre, a járási tanács főállatte­nyésztője, Nyári Gyula, a Nagy­Kísérjük ej, mikéi útjára az agronónms-brigádot, lássuk, hogyan zajlik le egy ilyen hasznos »élet­értekezlet«. Ahol a juhnak is, a juhásznak is jól megy dolga ... Az első út a tsz megyeszerte híres juhtenyészetébe vezetett. Az emiber elámül bámulatában az ott látottá kon. A birkák kövérek, tiszták, jól gondozottak. Lát­szik rajtuk, hogy nem egyszerű pásztor kezére vannak bízva. Gondozójuk valóban szíwel-lélekkel juhász em­ber. Rögtön megtaláljuk Kiss Gyulát. Éppen kihajtásra készülődik. Folyvást válaszol Varga Imre főállattenyész­tő kérdéseire. 460 birkát számlál jelenleg a juhállo­mány. Pár évvel ezelőtt még csalt pangott a juhtenyész­tés Mikén, nem volt megfelelő juhász a tsz-ben. Két esztendeje — amióta Kiss Gyula idejött — indult vi­rágzásnak a juhászat. Tavaly már minden anyajuh le­ellett, megkezdték fejősüket. A juhtejből sajtot készí­tettek. Egy-egy birka fcb. 215 forint értékű hasznot haj­tott. Nagy értéket jelent az itteni homokos talajon pótolhatatlan heves juhtrágya. 100 mázsa elég abból egy hold földre, s úgy fizet az utána ültetett burgonya ás dohány, hogy mindenki elcsodálkozik rajta. Mivel etetik a birkákat? — hangzik az egyik agro- nómus kérdése, és máris javasolják a tsz-nek: fordít­sanak kissé nagyobb gondot a juhok ahrakoiására, hi­szen csalt 20 deka szemesabrakot kíván egy-egy juh naponta, s ez busásan visszatérül a gyapjúban, tej­ben, a szebb bárányokban, ősi juhásztitok, a juhászolt nem árulják el senkinek, hogyan védekezned az egyik igen veszedelmes betegség: a büdössántaság ellen. Kiss Gyula is kissé vonakodva, de azért elmondja, hegy a legfontosabb orvosság, ha a juhász szeme meglátja, me­lyik birka 'biceg a sártól és trágya melegétől kipállott köröm miatt. Ha ezt észreveszi, késsel azonnal levágja a megkérgesedett részt, a piszoktól kitisztítja a lábat, és a nyers rést kékkőpomal behinti. Másnap már sem­mi 'baja a birkának. — Látják, ezt a juhásztudomány — mondja s közben gyakorlatban is bemutatja mi­kéntjét a részvevőknek. Méltán büszke Kiss Gyula, hogy állományában még kutatva sem találni büdös- «ántaságban vagy rühösségben szenvedő birkát. Ponto­san tudja, melyik anyának mikor van az ellési ideje. , Kiss Gyula semmi pénzért sem adná a juhász szak­mát, nagyon összeszokott vele. A tsz tagsága is meg­becsüld, értékeli munkáját. Tavaly pl. 606 munkaegy­ség után több mint 26 ezer forint értékű termény és Pénz került a házhoz. Az dg igaz, hogy ő egymaga, na meg hű segítőtársával, a kis fekete pulival százezer forintos hasznot hajtott a tsz-nek — többet, mint bár» mttlyik tag. Megelégedetten hagyja el az agronómus- briSód a juh-hodádyt, útját a baromfi'tenyészet felé veszi. Baromfitenyésztés nagyüzemi módra Útközben zsibongó asszonyok mellett visz el útjuk, 22 vagon elvermelt vetőbungonyájukat válogatják.’ Fagykár, veszteséghdány nagyon csekély, kevesebb a megengedettnél. Itt is megállnak az agronómusdk. A 20 ««itt vastag szalma és a 30 centi vastag föld, a szétlő ző- Jyukak megvédték a kemény fagytól, rothadástól a gyönyörű vetőgumókat. Ha baj nincs is, azért találnak rajta kifogásolnivalót az agronómusek. Miikdcs Imre, Kovács János mindjárt meg is mondja: túl széles és megás a prizma, így hamar bemelegedhet a burgonya. Nem sok idő telik bele, s egyik jól jövedelmező, virágzó ág lesz az Uj Életben a baromfitenyésztés. Most építik a csibenevelő helyiséget, nemrégiben jött haza szaktudással a háramhónapos iskoláról Werkmann Anna Tőle tudjuk meg, hogy az Uj Élet Tsz-ben mind jobban törekszenek a sárga-magyar baromfifaj ta meg­honosítására A múlt évben átlag 150—160 volt a tojón­atádi Gépállomás főmezőgazdásza, a gépállomás vezetői gondolatában született meg az okos terv: időn­ként egy-egy termelőszövetkezet­be [látogassanak el közösen az agronómusek, nézzék meg a tsz gazdaságát, állapítsák meg, hogy jól, szakszerűen gazdálkodnak-e, gondozzák-e az állatokat, alkal­mazzák-e az agro- és zootechni- kaá és különböző szakmai tanácso­kat, s hogyan tehetnék még ered­ményesebbé a tsz gazdálkodását. Helyes, életrevaló kezdeményezés volt ez a gépállomás és a járási tanács részéről. ként! tojáshozam. Jelenleg 116 tyúk, 28 dóiba a baromfi­állomány. Őszre ezt a számot 1000-re szaporítják. Idén még csak a beadásra telik, de jövőre már exportra is tenyésztenek. Valóságos nagyüzemi módon megy itt a •baromfitenyészités. A tyúkok csapófészkekben tojnak, az ülőrudak, a helyiségek szakszerűek, tiszták. A napos­csirkéket mély almozású, kollhoziműanyával ellátott világos helyiségben nevelik. Miért csököttek a malacok, miért soványak a tehenek? Több hibát fedtek fel a szakemberele a sertéste­nyésztésben. Mindjárt megmondták a tsz-tagoknak azt is, hogy miben látják a hibák olcát. Az öthónapos ma­lacok csököttek, látszik rajtuk, hogy _ ólban _ nevelték őket. Keveset jártak szabad levegőn és legelőn. Kávás elivtárs, az egyik agranómius kifogásolja, ^ máért adnak túlsók ennivalót, s így még déliben is látni a vályúié­ban reggeli maradékot-. Ajánlja, hogy falkásítsák a ma­lacokat. A csökött malacok bizonyítják, hogy milyen káros, ha az odaállított ember szívtelenül, keületlénüi dolgozik. A szarvasmanhaistállóhoz visz az agranómus- brigád következő útja. Minit mindenütt, itt ás példás rend, tisztaság uralkodik. Az állatok szőre fényes, lát­szik, hogy Marász János, Horváth Péter nagy gond­dal, odaadással látja el feladatát. Naponta használja a vakarót és a kefét. Akármilyemjó azonban a gondozás, ez egymagában nem elegendő. Szükség van a megfelelő takarmányozásra is. Ez azonban hiányzik. Horváth Pé­ter bácsi mindjárt meg is mondja, hogy a teheneknek csak a lovaktól megmaradó abrakot juttatják. Ez öreg hiba — állapítják meg az agronómusek. Ilyen takarmányozás mellett a tejhozam alacsony — a tehén- tartás nem kifizető. Javasolják a tsz vezetőinek, hogy adjanak több abrakot, jobb takarmányt a szarvasmar­háknak, a teheneket pedig már most, ellés ellőtt meg­felelő abrakolássaR készítsék elő a bő tejelésre. A tsz- vezetőle megfogadják az agronómusok tanácsait. Akik a gazdagságot megteremtették Gondos, előrelátó gazdálkodás folyik a miket Uj Életben. Az utolsó szemig eflilótták magukat vetőmag­gal. Ebben az esztendőben már 250 mázsa műtrágyát használnak fel.v (Szántóföldjük 387 kát hold.) Milyen nagyszerű emberek, akiié az anyagi gazdag­ságot, a nagy jövedelmet megteremtették, erről beszól az agronómusoknak, a tsz-vezetőknek Nagy Pál elv­társ, a gépállomás melegszívű párttitkára. — A leg­főbb az ember — erről sohase feledkezzenek meg, így tanácsolja, aki maga is sziereti, nagyra értékeli az em­bereket. Sokat ért az agronómus-itarigád látogatása — ezt hajtogatja a tsz párttitkára, Schilling István, aki tavaly harmadmagával 949 munkaegységet teljesített és több mint 41 000 forint értékű terményt és pénzt vitt haza. Házat épített. — Jövőre még erősebbé válik a mi szeretett szö­vetkezetünk — így gondolkozik SzicuHszkd Károly, Wirtíh János, Tóth Miklós és minden tag. — Sokat (tanultunk az idősebb agronómusoktól, a tsz-tagöktól — mondja Nyári Erzsébet, a legfiatalabb agronómus. — Odahaza, a nagyatádi Kossuth Tsz-iben hasznosítom az itt szerzett tapasztalataimat. — Tanultunk mi is a tsz-vezetőktől, munkatársaink­tól és az egyszerű tsz-tagoktól — így önti formába gondolatait Varga Imre főállattenyésztő és Nyári Gyula íőmezőgazdász. íme, milyen nagy tanító, nevelő erő a vezetők és a dolgozók összefogása, tudásuk kollektív gyümölfcsözte­Varga József PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ I télié! egy községi ihezetőség az állampolgári legyelem megszilárdításáért? BERZENCEI TAPASZTALATOK ,VILLANYPÁSZTOR“ RÉPÁSPUSZTÁN A nagybajomi Zöldmező Tszcs megteremtette a közös állatállományt Nagybajom községben tavaly őszön 26 család 300 holdon Zöldmező né­ven megalakította az I. típusú ter­melőszövetkezeti csoportot. Már az alakuló ülésükön elhatá­rozták, hogy terveiket úgy készítik cl, hogy azzal lerakják a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Azóta tervet készítettek arra, hogy még az idén kialakítják a közös állatállományt, minden család egy tehenet ad a kő- zésbe és azok, akiknek nincs, meg­vásárolják. 26 tehenük már megvan és ezeket az állatokhoz legjobban é*tő tagra bízták. Építenek közös is­tállót is, egyes régi épületeket pedig átalakítanak. Ács Busa József elnök irányításá­val már közösen dolgoznak. A gép­állomással szerződést kötöttek trá­gyahordásra, aratásra, vetésre és mélyszántásra. Az őszi takarmány- gabona vetéstervét a közös állatállo­mány figyelembe vételével készítet-11 ték el. A sertésállománv megterem-(' tésére pedig törzsállományt kapnak, f A HÁZIASSZONYOK ÖRÖMÉRE... # A vidéki háziasszonyok munká- f jának megkönnyítésére a földmű-* vesszövetkezeti boltok rövidesen for- * galomba hoznak egy műanyagból ké-* szült, rozsdamentes késekkel felsze- * relt, hagymavágó szerkezetet. A kis hagymavá^ó gép pillanatok alatt nagy mennyiséget tud felszeletelni. Rövidesen árusítani kezdik az asz-* talra szerelhető gombóckészítő gé- pecskét is, amivel a háziasszonyok1 bármilyen nagy család részére pil­lanatok alatt nagy mennyiségű gom­bócot készíthetnek. — Talán szárnyon járjon a hén? így szóltak a maradiak a répás­pusztai Első ötéves Terv Tsz-ben, mikor a szakaszos legeltetést elő­ször bevezették Szcllősi Ferenc ta­nácsára. ö ugyanis azzal indokolta ezt az új megoldást, hogy a közös vagyont, a legelőt ne tapossa fe­leslegesen össze-vissza a Jószág, hi­szen a legjobb füvek a gyakori tip­rás hatására kipusztulnak. A tehe­nek szárnyon nem »Járhatnak«, de nem kell letaposniuk az egész te­rületet. A gyep harmad-negyed ré­szén Is megtalálja az eleséget. Csak két-három hétig Járt egy-egy sza­kaszon a csordájuk. Utána — ahogy egy szakasz felszabadult — meg- fogasolták. Az otthagyott trágyát egyenletesen szétosztották a föld­nek, a gyepet pedig a levegőztetés­sel újabb sarjadzásra bírták. Az idén is szakaszosan legeltet­nek a répáspusztaiak. Legelőjüket máris rendbeszedték. Pétisói szór­tak rá: a kutat, vályúkat is kilaví- tották. A tavalyi országos kiállítá­son látottak alapján a tsz vezető­sége azt is elhatározta, hogy be­vezetik a »villanypásztort«. Ez a pásztor ugyanis nem kér pásztor­bért — igen olcsó mindenképpen. A földbevert karókon dróttal ve­szik közre a legeltetésre kijelölt szakaszt, a drótba enyhe villany­áramot vezetnek. A Jószág egy nap alatt »megbarátkozik« az újfajta pásztorral. Jól megjegyzik, hogy nem szabad továbbmenniük. A drót-pásztor ugyan nem suhint az ostorával, de igen hatásosan meg­rázza az engedetlen barangolókat. Érdemes követni a jó és olcsó megoldást.- sen elszámoltatják. S and történik: a r dolgozó parasztokkal? Őket is elstsá- -< moltatják majd, de csak az év vége- felé, amikor a hiány mind jabba» íj érezhetővé válik. Személyekhez száljának -d a népnevelők Az állami fegyelemhez tartozik c a tavaly ősszel' jegyzett foékekölcsöei.- befizetése is. Itt pedig még rosszat* i képet mutat a statisztika. Eddig a r jegyzett összeg 57—60 százalékát fi­- zették be. Szép számmal vannak- kommunisták is, akik nem rótták a még le a jegyzett összeget, a tsz- párttitkára például egyetlen fillért- sem fizetett még. A pártitdtkár a sze­- méiyes példamutatás hiánya folyté» nem állhat oda a tsz-tagok elé, hogy meggyőzze őket: az államhoz, a parthoz való hűség egyik kifejezője a jegyzett összeg befizetése. Van tehát még tennivalója Bella elvtársnak, a községi MDP-vezető- ségnek. Nem kerülheti el figyel- n műket a hátralékosok ügye. Az adós­ság mindig szaporodik, ha nem tör­lesztik, s milyen nehéz lesz a har- •_ madik, negyedik negyedben felszá- molini a megszaporodott -tartozást! z Ezért a népnevelők személy szerint H szóljanak minden hátralékoshoz. t Aki beadással' tartozik, azzal a be- 1 adásról, aki adóval, azzal az adófi­zetésről 'beszéljenek. Mit kezdjenek a kisiparosok ' adótartozásával? Panaszkodnak az elvtórsak, hogy " nem tudnak mit kezdeni a kisipa­rosok adóhátralékával. Pedig va* példa már a saját gyakorlatukból, ' hogyan lehet ezen is segíteni, A kö- s zelanúltiban tárgyalták ennek módját az egyik vezetőségi ülésen, amikor határozatot hoztak néhány iparange- ’ dély megvonására. A vezetőségi te- ’ gok elekor azt mondták: várjanak z még az iparengedélyek megvonásá­val, megpróbálkoznak az egyéni meggyőzéssel. Értek is már el némi .. eredményt, azonban ez még kevés; _ Természetes, nem megy egyik map- . ról a másikra több ezer forintos itar- ’■ tozások kdegyenlíítése, de gondolják csak el, ha ezt a módszert alkalmaz­ták volna január óta, sőt tavaly, ma 1 nem itt tartanának. Persze, a neveié szó ellenére is Jesz olyan notórius hátralékos kisiparos, akitől meg 1 keli vonni az iparengedélyt, de óva intjük a iberzencei vezető elvtársa­kat, alaposan nézzék meg, leitől vo*- ’ ják meg az engedélyit. Legfőbb ideje, hogy felszámolják a , 'békeköűicsönbefiizetés körül uraikodé (Liberális hangulatot. Tűrhetetlen, hogy azoknak a kommunistáknak, akik elsőknek, példamutatóan je­gyeztek, még mindig van tartozásuk; A tsz tagjainak ás meg lehet és meg kell magyarázni, hogy önmaguknak adnak kölcsön, hiszen a befizetett összeg 50 százaléka a községben Ma­rad, s ebből újabb bekötőút, egyél* ■kulturális intézmény létesülhet, ezeat felül még a jegyzett összeget is visszakapják az államtól. Nézzenek a számok mögé is E mulasztások megállapítása azonban nem kisebbíti a pártszer­vezet segítő munkájának érdemeit: S éppen, mert általában, adott ese­tekben operatíven is segíti, ellen órai a tanács .begyűjtési és adófizetési munkáját, jogosít fel1 arra, hogy még jobb munkáit kívánjon a párt a ber- zenoei kommunistáktól: Mindehhez az szükséges, hogy a számok mögé is nézzenek, s akkor mindig megtalál­ják, hol kell a legsürgősebben segí­teni. Az állami fegyelem szilárdsá­ga a begyűjtés és adófizetésen kívül sok más mindenből is tevődik össze, mint példáiul a .békekölcsön befize­tése. Terjedjen ki hát a pártszerve­zet figyelme mindenre, és elsősor­ban személyhez szóló nevelő szóval, a végrehajtó szervék ellenőrző segí­tésével szilárdítsa tovább a berze»- cei dolgozók állami fegyelmét. I.gy kerülhetik el az éwégi hajrát, amely a jelenlegi helyzet alapján előre ve­ti árnyékát. Pócza Jámosné — ALUMÍNIUM VIKEND-AGY sorozatgyártását kezdik meg. A nyá­ri idényre készülő mindössze 3,5* kg-os ágy összecsukva akkora, vját egy nagyobb aktatáska. 0- „ .. ., , ... Berzence a csurgói járás ama koz­lt ségei közé tartozik, amelyek mái ű hosszú ideje -példát mutatnak az ál- “ • lami fegyelemben. Az egyéniiég gaz­dálkodó dolgozó parasztok és az U Barázda Tsz tagjai büszkék arra 1- hogy községük ez év első negyedé sn 'ben is túlteljesítette néhány tizei is százalékkal a begyűjtési és adótér a vet. A községi tanácstól, minit a lég­ii, illetékesebbtől, afelől érdeklődtünk s- a minap, hogyan biztosítják negyed­tt évről negyedévre az állampolgári fegyelem -betartását. A tamácstifkái többek között megemlítette, hogy so­kat segít a -párt. Elmondta: nem mú­lik ed nap anélkül, hogy ifjú Bőik János, a (községi MDP-vezetőség tit- kára ne keresné fel őt, s ne érdek­et lődne a begyűjtés, adófizetés hely­i- zetéről. 1S Egy napirendi pont, k smely mindig napirenden van j_ Bella- elivtárs nemcsak azért tájé­,n kozódik a tanácsnál, -hogy a felsőbb jl pártszerveket tájékoztathassa az ál­lami fegyelem helyzetéről, hanem hogy sokoldalú segítséget tudjon ad- ni a párt, a -tanács munkájához. El- ’ mondta Bella elvtárs, hogy a vezető “ ség minden negyedéves munkát elvé­ben szerepel a begyűjtés és .külön az adófizetés megvitatása. Erre a veze­tőségi ülésre nemcsak a vb-e-l-nökö1 ” és a vb-tit.kánt) hívják -meg, hanem '. a .begyűjtési előadót, illetve az adó- ^ ügyi megbízottat is. A vezetőség so- ' ha nem elégszik meg a -globális ér- tékedéssel, hogy például egyes oikk- féleségekből hány százaléknál tarta­rs mák a begyűjtésben, vagy az adó­fizetésben, hanem szinte gazdánként ’ számbaveszik a .begyűjtésre, adófi­zetésire kötelezettek teOijesítését. Szó esik természetesen az illetékei elvtársak egyéni munkájáról, mód­szereiről is; ha kell, az MDP-vezető- ■j ség más módszereket javasol, bírál, r_ határozatot hoz a hibák .kijavítására. [(. Tehát alapos elemző munkát vége; a vezetőségi ülés az állam-polgári fegyelem szilárdságának biztosi­ig tása céljából. Ezzel azonban még nem merült k a párt segítsége. Jelentős támoga- ^ ‘ást jelent a népnevelők munkája is Különösen a télen nem volt olyan nap, hogy 8—10 népnevelő ne fdy- , itatott volna felvilágosító munkát. Esténként 3—4 családhoz ellátogat- ^ tak, beszéltek a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről, de szóbahozták a L napi feladatokat is. Napirenden tar­tották a begyűjtést, adófizetést, a “ kül- és belpolitikái kérdéseket csak­’ úgy, mint a szövetkezeti mozgalom fejlesztését. A községi vezetőség a -tavasszal is megtalálta a módját, hogy eljusson a község lakóihoz. Most az egyéni agitáció helyét fel­váltották a kdsgyűlések, melyeken ’ szintén napjaink eseményeivel fog­lalkoznak. Ennyit az eredményekről, melyek alapján mindenkiben méltán az a vélemény alakulhat ki, hogy a iber- F zencei községi MDP-vezetőség mnim­^^dent elkövet az állami fegyelem r betartásáért, megszilárdításáért, f Részben így ds van. Néhány hiba, egyes részletkérdések elhanyagolása 1 azonban még itt is fellelhető. fSzépek az eredmények — de... r Igaz, hogy a község rendszeresen f túlteljesíti begyűjtési és adófizetési f tervét, de... S éppen ezt a >-de«-t f hibáztatjuk. A tanácstitkár elmond- f ta, hogy a község egyéni gazdái kö- \ zül többem! .teljesítették egész évi be- \ gyűjtési tervüket váil-amely ciikíkféle- vségbő®, többen évi adójuk nagy részét \ is kifizették. Hiszen akkor nem -ti- J ziedszázaléknyi, hanem sokkal ma- J gasabb kéül legyen a negyedévi túl- i teljesítés! Nem így van. Mert több f -gazda nem tett, nem tesz eleget be- \ adási kötetes ségénék, s vannak, 4 akik — főleg önálló Msápairosok — # nem fizetnek adót. Percek alatt ki- \ számítjuk, hogy 30 kisiparos több i ezer fordinitnyi adóval tartozik, jelen- i tős a .beadási hátralék is. Hogy tör- f tént-e valami a hátralékok felszá- \ molásáért? Hogyne! Felemelik a 4 kötelezettséget a törvényes 10 száza- (* lékkai — és vagy fizet az illető, vagy nem. A kulákokat következete­][ — TÖBB MINT HATEZER FO­! RiNT kártérítést űzetett ki az 4 Állami Biztosító a múlt hónapban az ordacsehi Úttörő Tsz-nek, a biztosí- k-^tott elhullott állataiért. 79 ezer normálhold talajmunkára kötöttek szerződést megyénk gépállomásai kezeteknél- és az egyéni dolgozó pa­rasztoknál'. A Fonói Gépállomás is Hl százalékra teljesítette szerződés- kötési .tervét, A gépállomások az idén több mint 6500 -holdon végzik el a kukorica négyzetes vetését -is. GépáliomásainQc a termelőszövet­kezetekkel és az egyéni dolgozó pa­rasztokkal eddig 79 ezer normál- hold taJiajmunkára kötöttéle meg e szerződést. Ebben a nagyatádi jár az élen: több mint 5709 nonmálhold ta- letjmunkát vállalt a tenmaLőszövet­BIZTOS LÉPTEKKEL AZ ÚJ ÚTON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom