Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. április 17. Hz angol nép erősíteni kívánja barátságát a szovjet néppel lua: JOHN PLATTS-MILLS, az Angol—Szovjet Baráti Társaság elnöke Case jártak még (napjainkhoz ^ (hasonlóéin sokatígérő Idők az angol—szovjet barátság fejlesztésének és erősítésének tekintetében. Az an- ,gol (közvélemény határozottan ellen­zi a »•'hidegháborút« Népünk talál­kozni akar- a szovjet emberekkel, jobban meg alkarja ismerni őket. Az utóbbi időben a hozzánk érke­zett szovjet látogatókat egyre na­gyobb érdeklődés fogadta. London lakossága az 1953. évi koronázási ün­nepségek idején meleg fogadtatásban részesítette a Szverdlovszk cirkáló tengerészeit. Nagy sikerrel lépnek fel országunkban a szovjet művé­szek. A múlt év novemberében a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüt­tesét, amelyik huszonötször lépett fel, százezer ember látta. Az Angol—Szovjet Baráti Társa­ság a múlt év novemberében meg­rendezte az angol—szovjet barátság honapját, amely minden eddiginél szemiéltetöbben mutatta meg, hogy az angol nép ki akarja szélesíteni kap­csolatait a szovjet néppel. Valameny- nyi -grófságban támogatták a ható­ságok rendezvényeit, ami még a há­ború óta nem fordult élő. Huszonhá­rom nagy város polgármestere vett részt rendezvényeinken. Szakszerve­zetek és szövetkezeti szervezetek üd­vözleteket küldenek szovjet emberek­nek társaságunk kezdeményezésére és ez a kampány mind nagyobb lendü­lettel folyik. "C1 Jgyeimet .keltő, hogy hosszú évek óta először fogadták el meghívásunkat munkáspárti alsóházi képviselők, s vettek részt az angol— szovjet barátsági hónap hivatalos megnyitó ünnepségén. Az angol sajtó most tárgyilagosan ír az Angliába látogató szovjet művé­szekről és sportolókról. A lapok a megelőző évektől eltérően jelentős figyelmet fordítottak a barátsági hó­nap rendezvényeire s társaságunk tevékenységétől nem tagadták meg az elismerést. A szovjet szépirodalmi művek vásárlása az előző évihez ké­pest megkétszereződött és az 1953. évihez képest megötszöröződött. A szovjet emberek látogatásai r*' fokozzák az angol népnek a szovjet élet iránti érdeklődését. Az angol nép a szovjet néppel való bará­ti kapcsolatai jelentős kiszélesítését kívánja. Látom, hogy a Pravda ha­sábjain a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere ciki vében mesz- szemenő javaslatot tett művészeti cserére. Szó van arról, hogy a szov­jet Nagy Színház együttese fellép a londoni Covent-Gardem Színházban. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov küszöbönálló angliai útja előtt aligha lehet ennél kellemesebb hír. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov angliai látogatása idején kétségkívül foko­zottan fognak megnyilvánulni azok a baráti érzelmek, amelyeket az utóbbi években minden szovjet vendégünk tapasztalhatott. De persze vannak még Angliában bizonjros erők, amelyek ellenséges ér­zületre próbálják hangolni népünket a Szovjetunió iránt. Ezeket az erőket azonban a széles közvélemény nem 'támogatja. Előre üdvözöljük illusztris szovjet vendégeinket. Guy Mollet beszéde Lille-ben Párizs (MTI). Guy Mollet minisz­terelnök a lillei vásár megnyitása al­kalmából vasárnap beszédet mon­dott, s ebben több időszerű politikai és gazdasági kérdést is érintett. Az algériai helyzettel összefüggő behívások ügyében a miniszterelnök igyekezett igazolni a kormány poli­tikáját. Azt mondotta, hogy az érin­tett fiatal franciák behívása »a nem­zetnek arra a kívánságára mutat, amely semmilyen vonatkozásban nem akar engedni az erőszaknak«. Han­goztatta ezután, hogy Algériában «bé­kepolitikát« kíván folytatni. Úgy próbálta beállítani, hogy • amikor az országtól nagy áldo­zatokat kér, a franciák hatalmas többsége óhajának tesz eleget«. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva Guy Mollet kiemelte, hogy a kor­mány olyan politikát folytat, amely­nek eredményeként emelkedik majd az életszínvonal Franciaországban. Ismertette a kormány reformelgon­dolásait, főként a bérzónák és az öregségi járulékok tekintetében. Az Humanité vezércikkében meg­állapítja, hogy Guy Mollet érvelése szgrint a mozgósítás egyenlő a bé­kével. A miniszterelnök szerint a rendelkezési állományban lévő fia­talok behívása hozzájárulás a béke­politikához. A valóság az, hogy amikor há­ború folyik, újabb csapatok be­vetése csak fokozhatja a hábo­rú intenzitását. Ugyanakkor, amikor Guy Mollet békés szándékokat hangoztat — foly­tatja az Humanité — Chaban Del- mas államminiszter nyíltan kijelenti: «Fel kell kutatni és foglyul kell ej­teni vagv ki kell irtani a lázadókat«. Ilyen módszerekkel nem lehet el­lenállni a reakció nyomásának — emeli ki az Humanité. — A helyzet konszolidálása céljából nem szabad hagyni, hogy csak a reakció gyako­roljon nyomást a kormányra. A re­akció nyomására a békét követelő népi tömegek nyomásának kell felel­nie. Az Egyesült Államok álláspontja a bagdadi szerződéssel kapcsolatban Párizs (TASZSZ). Az AFP londoni tudósítójának jelentése szerint Loy Henderson, az Egyesült Államok kül­ügyi államtitkárhelyettese, aki április 12-én Londonba érkezett, kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a bagdadi szerződést. »Mi, az Egye­sült Államokban — mondotta — ké­szék vagyunk minden főiünk telhe­tőt megtenni, hogy pénzügyileg, ka­tonailag és más eszközökkel támogas­suk ezt a szerződést.« PROVOKÁCIÓS AKCIÓK Amerikai beavatkozási tervek a Közel-Keleten New York (TASZSZ). A United Press hű-ügynökség washingtoni (tu­dósítójának jelentése szerint Drew Pearson szemleiró írja: A második amerikai páncélos had­osztály parancsot kapott, amely sze­rint harminc napon belül Németor­szágból a Közép-Keletre helyezik át. Pearson azt írja, hogy a feltevések szerint a hadosztályt Szaud-Arábiá- ban élő amerikai állampolgárok ».vé­delmére« fogják felhasználni. Szaud- Arábiában az Arábián-American Oil Ccmpany-nál öt-hatezer amerikai dolgozik. London. A Reuter jelentése szerint a Chicago Tribune »provokációs ak­ciónak« tartja a nemrég a Földközi­tengerre küldött amerikai tengerész­gyalogos zászlóalj bejelentett krétai gyakorló .partraszállását, s ezzel kap­csolatban közel-keleti »amerikai ak­ciók veszélyéről« ű\ Figyelmeztető munkabeszüntetések Nantes-ban Párizs (MTI). A múlt héten 32 francia katona esett el az Aures- hegység déli részén, a Nemencsa- hegységben folytatott harcokban. Az elesettek egy része nantesi származá­sú, alig néhány napja behívott fran­cia katona. Az Humanité jelentése szerint a hír megérkezése után több nantesi gyárban figyelmeztető munkabeszün­tetésre került sor. Több francia vá­rosban tiltakozó gyűléseket tartot­tak a dolgozók. Szombaton kétezer (tagú küldöttség jelenít meg a miniszterelnökségen, kérve a algériai hadműveletek befe­jezését. Hitler elégedett lehet utódjával... Berlin (MTI). A bonni kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely újra en­gedélyezi a hitleri rendszer által adományozott polgári és katonai rendjelek és érdemérmek viselését. A törvénytervezet csupán azt a megszorítást tartalmazza, hogy az érdemrendekről el kell távolítani a horogkeresztet.-SZABAD-EUROPA« LÉGGÖMBÖK CSEHSZLOVÁKIA FELETT Bratislava (CTK). Április 12-én reggel egy »Szabad Európa« propa­ganda-léggömb ereszkedett le Bra- tislavában. A 140 cm átmérőjű lég­gömb a Panenska úti evangélikus templom tetejére esett. Ugyanaznap a lakosság és a bratislavai közbizton­sági szerv ele nagymennyiségű ellen­séges röpcédulát .gyűjtöttek össze. VIHAR UTAM 2 írta: BERKY ÉVA Ez az utolsó próba. Most vonják be utoljára a hálót, s akármi lesz az eredmény, kikötnek. A Térti összeszorította állkapcsát, hogy fogai szinte belecsikordultak: — Állhatok az asszony elé üres kézzel... Még majd lemocskol az emberek előtt... — gondolta forró indulattal. Nem és nem! Ó nem él így tovább. Elég volt! Amint kikötnek, hazamegy, csomagol és elmegy otthonról... Megmondja a magáét, aztán szakít mindennel, még talán ezzel a büdös világgal is... — De mit mondjak neki? — döbbent meg. — Hiszen semmit sem tudok mondani... Semmit sem tudok a szemébe vágni, hogy ezt tetted, azt csináltad? — Nem mondok semmit, csak egyszerűen elmegyek... — vont vállat. Az lesz a legjobb. S nem tűrte, nem akarta, hogy mint annyiszor, most is elgyen­gítse, elgyávítsa szerelmük s házasságuk sok boldog emléke. Pedig volt mi ellen védekeznie: Szökött katonaként került haza az ostromlott balatonparti vá­roskába. Amikor hazatoppant, első feleségét már nem találta egye­dül. Első indulatában karjába kapta álomból ébredt négyesztendős kisfiát, s a volt halászlegény otthon nélkül, pénz nélkül, síró gyer­mekkel a karján vágott a bizonytalan jövőnek. így került erre a túlparti halásztelepre. Itt lakott későbbi felesége szüleinél, az öreg halászmesternél. Hányszor figyelte reggelenként a halászmester lá­nyának karcsú, magas alakját, hosszú, búzakalász színű haját, s nem tudta róla levenni a szemét, amíg el nem tűnt az üzem felé vezető . úton. A szép lányt sokan kérték, s ő, az elvált ember nem is mert hozzá közeledni. De a lány barátságot kötött kisfiával, s így kezdő­dött szerelmük. Ezután együtt dolgoztak, egymásnak éltek. Beren­dezkedtek, felöltöztek, s két gyermekük született. Az asszony soha nem tett különbséget a gyermekek között, s neki soha nem volt pa­naszra oka, hogy feleségül vette... így múlott el tíz esztendő szinte álomszerű boldogságban. Soha szóváltás, torzsalkodás nem támadt közöttük, egészen addig, míg az ásszonyt ki nem nevezték a telep vezetőjének. Milyen gyanútlanul boldog volt! Mennyire örült az asszony sí­vihar után futó öreg kerének... S pár hétre rá, egy tavaszi napon aztán az történt, hogy amikor a szomszédos városka piacán éppen egy hátizsák almát vá­sárolt a gyermekeknek, megszólította Gályos, a volt halkereskedő, akinél ő is évekig dolgozott: — Na, hogy van a szépasszony? Hallom, a telep vezetője lelt... Érdekes... — hunyorgott szemével sokatmondóan. — Bezzeg a régi szakemberekre nincs szükség... El tudja látni a vezetést ott egy volt haltisztító is, különösen, ha szepasezony ... Hirtelenében azt sem tudta, hova kapja a fejét. Mire magához tért, hogy nyakon kapja a csirkefogót, s ott a nyílt piacon megta­nítsa becsületre, már eltűnt a tömegben. Akkor megnyugodott, s elmosolyodott: — Savanyú a szőlő — gondolta magában, hiszen tudta, hogy Gá­lyos is pályázott az állásra. El is felejtette volna ezt az esetet, de nem lehetett. Egy alka­lommal a központba indult az asszony. Sötétszürke kosztüm volt rajta, hóna alatt aktatáska, lábán vastagtalpú sportcipő. Egy csók, egy mosoly, aztán felpattant a motorra és elviharzott. — Túl szép ez neked, hékás!... — dünnyögte Székes, az halász, aki mellette állva a száguldó asszony után nézett. Az öreg apósának gyerekkori társa, jó barátja, csuparánc ar­cán jóindulat, barátságos mosoly játszott. Szinte atyai büszkeséggel nézett az asszony után, s mintha saját gyermeke lenne, még kidül- lesztett mellel hozzátette: — Ki gondolta, hogy ide nő a csibe... Neki megkeseredett a szája, s vérben forgó szemmel támadt rá. — Mi köze hozzá? — kiáltott rá durván, aztán dühöngve a la­kás felé tartott, s közben azt forgatta fejében, hogy csakugyan az utóbbi időben nagyon megváltozott az asszony. Karcsú, lányos vo­nalai megteltek, s csinos ruháit, új tisztségét, különös szépségét egyforma biztonsággal viselte. A férfit, mire a lakásba ért, olyan kételyek fogták el, hogy szinte beleroskadt: — Kinek szépült ez meg? S kalapáló agya forrongva próbálta rakosgatni a mozaikokat. Gá- lyost, a férfiakat, akik utánuk néztek, akik valami ok miatt a te­lepre jönnek, mindent, mindent, amibe egy kicsit is bele lehet ka­paszkodni. Miért új ez az asszony? Mi teszi azzá? Hogyhogy ő nem vette észre? Egyáltalán, miért pont ő lett a telep vezetője? (Folytatjuk) A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS ZÁSZLAJA ALATT Ernst Thälmann születésének 70. évfordulójára ■telten szolidaritásakciókra hívta fel a német munkásokat. Mindig szívügye volt, hogy a német dolgozókat felvi­lágosítja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentő­ségéről és felébressze együttérzésü­ket a hősi harcot vivő szovjet em­berekkel. 1927. novemberében a következő­ket írta: »»Az orosz forradalom min­den ország munkásmozgalmában vá­lasztóvíz volt. Aki nem fogta fel a világtörténelem e legnagyobb átala­kulásának tanulságait, aki nem vál­lalt fenntartás és feltétel nélkül szo­lidaritást a proletárállammal, az igen gyorsan az ellenforradalom táborá­ban kötött ki.« A proletárdiktatúra feltétlen he- lyestlésének ebiben a szellemé­ben. az internacionalizmus szellemé­ben nevelte Ernst Thälmann a Vö­rös Frontharcosszövetség tagjait, akiknek elnöke volt. Ez a szálén* árad azokból a feljegyzésekből is, amelyeket a (börtönben irt, hogy a fasiszta »»népbíróság« előtt védekezni tudjon. Annak a harcnak során, amelyet Ernst Thälmann az impe­rialista háború ikirobbamtása ellen folytatott, teljes nagyságában meg­mutatkozott testvéri összeforrottsága az egész világ dolgozóival. Eme a harcra mozgósította a német dolgo­zókat, különösen a fiatalokat és ál­landóan a többi ország dolgozóinak szolidaritáséra hivatkozott. A fasisz­ta diktatúra előtti években, amikor az imperialisták a Szovjetunió elleni új intervenciós háborúban kerestek kiutat a válságból, Ernst Thälmann fokozta ezt a harcot. Figyelmeztetően mondta 1932. áprilisában: »Aki a Szovjetuniót megtámadja, a német munkásokat és dolgozókat, a nemzet közi proletár iátust támadja meg.« Ernst Thälmann a legnagyobb fi­gyelemmel kísérte az egész világ prcdetáriátusának forradalmi osztály- harcát és a gyarmati és függő or­szágok nemzeti szabadságmozgalmait A béke megőrzése és a Szovjetunió védelme szempontjából különös je­lentősége volt a lengyel, francia és a német proletariátus harci szövetsé­gének. Amikor a hatalmon lévő im peri a! isták és fasiszta lakájaik ma­gasra szították a népek közötti gyű­löletet, a sovinizmus rtüzét, amikor a hitleristák el akarták téríteni a dol­gozókat a tulajdonképpeni érde­keikért folyó harctól — a Német Kommunista Párt, élén Ernst Thäl- inannal, bátran szembeszállt a hábo­rút üvöltő falkával és az egyetlen erő volt Németországban, amely a német nép nemzeti érdekeiért harcolt. A határokon át testvéri kezet nyújtott a francia és a lengyel munkásosztály-l nak. Felejthetetlen volt Ernst Thäl­mann fellépése a Versai lles-ellen ea tüntetésen Párizsban, 1932-iben, ami­kor így szólt az egybegyűltekhez: »Mi, kommunisták azt mondjuk nektek, francia munkásoknak és dol­gozó tömegeknek: sorstársaitok Né­metországban, az ottani munkás és paraszt nem ellenségetek, hanem ter­mészetes szövetségesetek! Ugyanúgy a német dolgozóknak azt mondjuk, hogy a francia munkás és dolgozi sohasem ellensége, hanem munkás­társa é$ bajtársa...« Hasonlóan szoros testvéri kapcso­latok kötötték Emst Thalmarmt a lengyel dolgozókhoz. Fellépett a Versailles! szerződéssel kapcsolatban ismételten fellángoló soviniszta user tásokkal szemben. A Reichstagban a locarnoi szerző­dés ellen tartott beszédében (1925. november) leleplezte a szerződés lé­nyegét, amely egyértelműen a szom­széd Lengyelország és a Szovjetunóé ellen irányult, és így szól a lengyel és német dolgozókhoz: »A Lengyel Kommunista Pártiéi együtt harcolunk azért, hogy meg­akadályozzuk a német és a lengyel burzsoázia minden véres kalandját és a nemzetközi proletár egységfront garanciaszerződésével megvalósítsuk a nemzeti és társadalmi szabadságot.« A fasiszták börtönében Ernst Thälmann sziláiasziilárdan bí­zott a Szovjetunió győzelmében a ■barbár hitlerfasizmus felett. Értékes tanácsaival továbbra is támogatta a Német Kommunista Pánt munkáját Tudta, hogy Spanyolországban, aa • nevét viselő brigádban is a legkülön­bözőbb nemzetiségű kommunisták harcolnak a fasizmus ellen. Tudta, hogy a proletariátus igaz ügye győz­ni fog, mert a proletár internaciona­lizmus legyőzhetetlen erő. örökségét valóra váltjuk, amikor országainkban a szocializmust építjük és megszív­leljük jövőben bízó szavait: »>Együt­tes erőnk, a proletárok osztályának ereje legyőzhetetlen.« HEINS NEUGEBAV&t 1 Q'yfi április 16-án a dolgozók az ggOsz világon megem­lékeznek Ernst Thälmann, a Német Kommunista Párt és a német proletá- riátus vezetője, az imperializmus, mi- litamizmus és fasizmus elleni harc ki- emellkedő hőse születésének 70. év­fordulójáról. A német és a nemzetközi munkás- mozgalom forradalmi harcának első soraiban küzdve nőtt és erősödött Ernst Thälmannban az egész világ munkásaival és dolgozóival való ösz- szetartozás és szolidaritás érzése. Egy rabtársának levelére ű’t vála­szában Beutzenban 1944-ben ő maga így írt erről: »»A i kommunista Intemacionálé konferenciáin és egyéb nemzetközi gyűlésein, amelyeken részt vettem, szoros kapcsolatba kerültem a föld csaknem minden népét képviselő személyiségekkel. Ott alkalmam volt a világ különböző népeinek hagyo­mányait és szokásait, nyelvét, élet­módját és lényét, politikai, társadal­mi és forradalmi életét tanulmányoz­ni és messzemenően megismerni.« Emst Thälmann (beszédei és művei bizonyítják, hogy állandóan és beha­tóan foglalkozott a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseivel. A leghatá­rozottabban hadat üzent a nemzet­közi munkásmozgalom ellenségeinek és egysége megbentóinak. és írásai a marxista—leninista elmélet tisztasá­gáért folytatott szenvedélyes küzdel­mét tükrözik. Miután a II. Internaciomállé 1914. augusztusának első napjaiban össze­omlott, Ernst Thälmann, Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg hűsé­ges tanítványának és a II. Lnterna- cionálé imperialista háború elleni határozatai megingathatatlan védel­mezőjének bizonyult. ülönös szeretet és tisztelet kö­tötte Ernst Thälmannt a Szov­jetunió dolgozóihoz. Mái» 1920-ban, mint a Független Német Szociálde­mokrata Párt tagja, síkraszáüt a Független Szociáldemokrata Párt­nak a Kommunista Internacionáléhoz való csatlakozása mellett. Amikor az imperialisták intervenciós háborút folytattak a munkások és parasztok országa ellen, Ernst Thälmann ismé­id

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom