Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

Kedd, 1956. április 17. SOMOGYI NÉPLAP 3 MEGSZEREZHETI-E ISMÉT AZ ELSŐSÉGET A FONYÓDIJÁRÁS? Az utóbbi óvekben a fonyódi já­rás az elsők közt haladt nemcsak a begyűjtésben, hanem a mezőgazda- sági munkákban is. Többször győz­tesen került ki a járások közti ver­senyből. Nagy része volt ebben a járási tanács és a községi tanácsol; tervszerű munkájának. Joggal elvár­ja tehát a párt, hogy a tavaszi szán­tás-vetés szervezésében is helytállja­nak s pótolják az időjárás okozta ki­esést. Megfelel-e a fonyódi járás ennek a várakozásnak? Illőben talpon voltak a községi tanácsok A járás vezetői a tavaszi mezőgaz­dasági munkák megszervezésekor fi­gyelembe vették, hogy egy sor új tsz és tsz-község van a járásban, ezek ugyanis több segítséget igényelnek. Ezért még a jó idő beállta előtt ér­tekezletre hívták össze a tsz-ek el­nökeit, vezetőségi tagjait. A tapasz­taltabb isz-vezetök ismertették be­vált módszereiket, és sok hasznos ta­nácsot adtak az új tsz-ek vezetőinek. Az időszerű munkák jó elvégzésé­hez minden faluban a községi agro- nómus adott gazdagyülésen útmuta­tást. A télen szakmai előadásokat tar­tottak a falvakban, ismertették a korszerű termelési módszereket. Az új tsz-ek vezetői meglátogattak egy- egy jól dolgozó régebbi tsz-t, ahol a gyakorlatban ismerkedhettek meg az élenjáró termelési módszerekkel s azok eredményeivel. A községi ta­nácsok segítségével időben biztosítot­ták a területet a gépállomások gé­pei számára. A kukorica négyzetes vetésére a tsz-ekben külön brigádot alakítottak, e brigádok számára be­mutatót tartottak a Lengyeltóti Gép­állomáson. Alapos felvilágosító munkába ke­rült, hogy biztosíthassák: a járásban a szántóterület 17,8 százalékán vet­nek kukoricát, s a kukorica 40 szá­zalékát négyzetesen vetik. A somogy- túri Uj Somogy és az ordacsehi Út­törő Tsz 5—5 holdon kísérletként ikersorosan veti a kukoricát. Né­hány tavaszi növény vetőmagját azonban még nem mindenütt bizto­sították. Az ordacsehi egyéni terme­lők még most sem kapták meg az igé­nyelt takarmányrépamagot, pedig a talajt már elkészítették. A koratava- szí növények vetőmagja azonban mindenütt időben kéznél volt, s mi­helyt az idő engedte, megkezdték a vetést. Helyes... Helyesen cselekedett a járási ta­nács, amikor a vetés megkezdésekor minden termelőszövetkezetbe egy­egy felelős járási tanácsi dolgozót küldött. Különösen nagy szükség volt rájuk az új tsz-ekben. Jani János elvtárs, a járási mezőgazdasági osz­tály vezetője pl. már több mint egy hete Visz tsz-községben tartózkodik. Itt súlyos hibák voltak. Az új tsz-ta- gok közül többen ellenszegültek az alapszabálynak, és nem akartak a közösben dolgozni. Ezeket az embe­reket meg kellett győzni arról, hogy maguknak is kárt okoznak, ha nem művelik meg becsületesen a közös földterületet. Helytelen... Jani elvtárs munkájának eredmé­nyei egyébként még nemigen mutat­koznak. ö is és az osztály dolgozói még mindig sokat futkosnak egyik községből a másikba, egyik tsz-ből a másikba. Meg kell szüntetniük ezt a módszert, mert a futó segítség nem igazi segítség. De azok sem dolgoz­nak mindannyian eredményesen, akik hosszabb időt töltenek el egy helyen! Nem minden járási megbízott végzi el lelkiismeretesen feladatát. Bernét Erzsébet pl. noha már jóideje a szöl- lősgyöröki Vörös Csillagban tartózko­dik, még a múlt hét derekán sem kezdték meg itt a vetést. Persze a községi tanács sem tett meg mindent, hogy a Vörös Csillagban időben hoz­záfogjanak a vetéshez. És az egyéniek?! Hogyan halad a szántás-vetés a járás egyéni gazdáinak földjén? Édes­keveset tud erről a járási tanács! A termelési bizottságok elnökeinek tar­tottak ugyan értekezletet a tavaszi teendőkkel kapcsolatban; a községi tanácsol; is tárgyaltak különböző gyűléseken a tavaszi munkákról. Ez azonban kevés ahhoz, hogy az egyé­niek földjén jól haladjon a vetés. Bár helyenként — mint pl. Táskán — segítik egymást a gazdák, általá­ban a községi tanácsok nem szervez­ték meg, hogy a fogattal rendelkező gazdák segítséget adjanak a fogat- nélkülieknek. Helyes módszere a fonyódi járás községi tanácsainak, hogy időnként összehívják az élenjáró gazdákat és A Tengődi Állami Gazdaság dol­gozói is sietnek az árvízkárosultak megsegítésére: 13 377 forintot ado­mányoznak a bajbajutottak gondjai­nak enyhítésére. Többen három-négy napi keresetüket ajánlották fel. Györki István négy napi keresetét, kérik segítségüket, de az már igen helytelen, hogy nem támaszkodnak a szakbizottságokra. Ha a járási ta­nács vezetői nem futólag ellenőriz­nének, jutna idejük arra. hogy hu­zamosabb ideig tartózkodjanak egy- egy községben és segítsenek a helyi vezetőknek. Igen üdvös lenne, ha felkeresnék a termelési bizottság, a mezőgazdasági állandó bizottság ve­zetőit, tagjait, és elbeszélgetnének velük teendőikről, útmutatást adná­nak ahhoz, hogy miként támogassák a tanács munkáját. Ezzel az egyé­niek közti versenyt is kiszélesíthet­nék. Ne csak betűt ressenek... Bagó Gyula elvtárs, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese szerint fo­lyik ugyan verseny, tapasztalatunk azonban azt mutatja, hogy ez nem elég eleven, eredményei pedig nem kézzelfoghatóak. Papíron 2180 gazda tett felajánlást a járásban, a válla­lások azonban nem tükrözi 1^ hogy az illető dolgozó paraszt pl. meny­nyivel több búzát vagy egyebet akar termelni holdanként, s mit tesz azért, hogy a magasabb terméshozamot el is érje. A felajánlások csak általá­nosan jelölik meg a célt. A legtöbb ilyesmit tartalmaz: »Én többet ter­melek, mint ő*> — mázsákban azon­ban nem fejezik ki ezt. A községi ta­nácsok feladata, hogy beszéljék meg minden termelővel a vállalásokat, s tegyék azokat konkréttá, mert csak­is az ilyen vállalás serkenti az em­bereket jobb munkára. összegezve: a felsorolt hibák kija­víthatok. Szükséges, hogy megszün­tetésükhöz azonnal hozzáfogjanak. Ha a járási tanács vezetői felszámol­ják az ellenőrzés futólagosságát, ha több időt fordítanak arra, hogy egy- egy elmaradt község vagy tsz veze­tőinek gyakorlati segítséget adjanak, ha mindenütt biztosítják a vetőmag­vakat, jobban szervezik az egyéni gazdák közti versenyt, ha megbe­csülnek és megbecsülteinek minden percet a szántás-vetésben, akkor megteremtenek minden feltételt ah­hoz, hogy a fonyódi járás a tavaszi mezőgazdasági munkák versenyéből elsőként kerüljön ki. azaz 280 forintot, Kocsis Lajos 198 forintot szánt erre a nemes célra. Szívesen adták forintjaikat a DISZ- fiatalok is. Hornyák Ferenc 150 fo­rintot, ifj. Tóth Imre 176 forintot ajánlott fel keresetéből az árvíz okozta károk helyreállítására. AZ ÁRVÍZ OKOZTA GONDOK CSÖKKENTÉSÉÉRT... A porrogszentkirályi MDP-vezetőség jól harcol a terméshozamemelkedésért és a tsz-mozgalom Sejlesztéséért Porrogszentkirály nemrégiben lett tsz-község. A községi MDP-vezető­ség igen derekasan dolgozik azóta is. Legfőbb feladatát abban látja, hogy tovább segítse a már régebben mű­ködő tsz-t, s hogy sok segítséget ad­jon a két új tsz-nek is. Ezért készí­tette elő oly körültekintően a tava­szi munkák megszervezését. Még szó sem volt a szántásról, amikor a köz­ségi MDP-vezetőség összehívta a há­rom tsz párttitkárát és elnökét, va­lamint a tanács vezetőit, hogy közö­sen kidolgozzák a tavaszi munkák tervét. Ez a módszer jól bevált, kiváltképp azért, mert nemcsak tervet készítettek közö­sen, hanem a munkák végrehaj­tásában, illetve ellenőrzésében is együtt dolgoznak. A legtöbb gondot az okozza, hogy a három tsz-ben mindössze három traktor van, az idő pedig sürget. Úgy akarják elvégezni a legsürgősebb munkákat, hogy kisegítik egymást a tsz-ek fogattal, traktorral. A tavaszi munkák irányításán, el­lenőrzésén kívül nem feledkeztek meg arról az 57 családról sem, amely a tsz-en kívül van, illetve volt. A múlt hét keddjén este, amikor szoká­sos megbeszélését tartotta a községi MDP-vezetőség, a három párttitkár és tsz-elnök, arról is tárgyaltak, hogy • melyik tsz tagsága kiket fogad be a még kívülállókból. Itt figyelembe vették, hogy az egyéni dolgozó pa­rasztok melyik tsz-hez húznak job­ban. E megbeszélésnek hamar híre fu­tott a községben, légióként azért, mert a népnevelők most is rendszeresen folytatják a tsz-szervezést. A hatás már másnap megmutatko­zott: hét család kérte felvételét a tsz-ekbe. így kell dolgozniuk a pártszerve­zeteknek, így kell segíteni az új ter­melőszövetkezeteket ! Félmillió csemetét és suhángot ültettek el ! a fák hetében a sió foki járásban A siófoki járásban a fák hetén cse­meték ezreit ültették el az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a dolgozó parasztok. A somogysimonyi Rákóczi Ter­melőszövetkezet 80 ezer lomb- és fenyőcsemetót ültetett el gazdaságának határában. A szövet­kezet fiataljai pedig védnökséget vállaltak az út mentén, parkokban elültetett kis fák ápolására, gondo­zására, hogy azok minden baj nél­kül felserdülhessenek és szebbé te­gyék a környéket. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság több mint 7 ezer kanadai nyársuhán- got ültetett el. A legeltetési bizott­ságok is derekasan kiveszik részü­ket ebből a munkából. Az ádándiak például a legelő mellett 70 ezer cse­metéből és suhángból erdősávot lé­tesítettek. A siófoki legeltetési bizottság 59 ezer fenyő- és lombcsemetét ül­tetett ' részben a legelőn, részben pedig a i legelő mellett. NEMCSAK AZ AJÁNDÉKOK MIATT... A Vas- és Fémipari Kombinát dol­gozói pár nap óta egy-egy percre megállnak a bejáratnál elhelyezett üveges szekrény előtt és jókedvűen nézegetik az ott elhelyezett külön­féle ajándéktárgyakat. A vállalat vezetősége a május 1 tiszteletére indított szocialista munkaverseny íryőzteseinek értékes, szép ajándé­kokat ajánlott fel. Ezeket nézegetik a dolgozók, és friss erővel kezdenek munkához nemcsak az ajándékok miatt, hanem azért is, mert meg akarják mutatni, hogy ez elmúlt évi jó eredményeket is túlszárnyal­ják és az első negyedév lemaradását a munkaverseny egész üzemre való teljes kiszélesítésével, az üzemi párt- szervezet segítségével behozzák. A munkaverseny nemcsak a teljesít­mények százalékának emelésére, hanem a késések és igazolatlan mu­lasztások felszámolására, a selejt csökkentésére, példamutató maga­tartásra és az üzemrészek tisztasá­gára is vonatkozik. A műhelyek közötti verseny győz­tese vándorzászlót és 1000 forint ju­talmat kap, ezenkívül néprádió, fényképezőgép, villanyvasaló, éb­resztőórák és sok más értékes hasz­nálati tárgy lelkesíti a dolgozókat a jó eredmények elérésére. Fel lehet-e venni kulákok rokonait, családtagjait a termelőszövetkezetbe? RÁKSI TANULSÁGOK TVTéhány héttel ezelőtt érdekes ügy »szerepelt« Somogyiban a ráksi Uj Élet Termelőszövetkezet, pártve­zetés égének ülésén. Két gazda — pontosabban két olyan gazda kérte felvételét a tsz-be, akik három évvel ezelőtt ku! ék Listán voltak, akiknek családja kétségkívül külák. Ifjú Ko­vács Sándor volt az egyik, Máté Cyörgy a másik. Mindkét gazda fel­vételi kérelmét a tsz és a község párt- vezetősége együttesen tárgyalta meg. Alapos megfontolás utón a követ- kecciképpen határozta!!;: ifjú Kovács Sár.dcr ügyét taggyűlés és közgyűlés elé (terjesztik, s javasolják felvételét a <ísz-toe. Máté György kérelmét vi­szont elutasították; úgy határoztak, hegy őt egyelőre nem lenne helyes a tsz közösségébe fcgadiná. E két szűkszavú határozat nyomán '■ajmi kevés következtetést vonhat­nánk le a falu közvéleményét és tár­sadalmi é’etét olyannyira foglaükoz- laltó, fontos poétikai kérdésről. Ezért szükséges — ha csak röviden is — a kétféle határozat indokolását is le­írná, vagyis azt, hogy a ráksi párt­szervezet vezetőségét mi késztette a két gazda ügyének ilyenféle megíté­lésére. Ifj. Kovács Sándor esetében figye­lembe vették, hogy ő maga soha nem tartott cselédet, nem veit kizsákmá- nycló. Bár igaz, hogy édesapja a falu egyik leggazdagabb kulákja vclit, a falu legszebb és legnagyobb háza az óvóké. A pártvezetéséig — hogy meg­dőlésében semmiféleképpen ne té- v ed jen — ifj. Kovács Sándor f elvé­telt kérelmét a tsz pártszervezetének <a€gyülése elé terjesztette. A tag­gyűlés megerősítette a pártvezetőség sMlásfcgl állását, s olyan határozatot kozott, hogy a közgyűlés előtt java­solják felvételét a tsz-be. A tsz tag­jainál; közössége döntött: ifj. Kovács Sándort maguk közé fogadták. Az in­dokolásit nagyjából a következőkép­pen fogalmazták meg: A fiatal Ko­vács világéletében mindig szorgalma­san dolgozott. Jól gazdálkodik most is, s szorgalmas, hasznos tagja lehet a termelőszövetkezetnek. Ifj. Kovács Sándor belépése óta fiával és 62 éves apóséval együtt becsületesen dolgozik a közösben. Máté György esetében másféle döntést hoztak, mert az ő magatar­tását, viselt dolgait is józan megfon­tolással méhlegelték a falu kommu­nistái és a termelőszövetkezet tagjai. Nem vették fel a tsz-be, mert: Máté György mindig éreztette a falu sze­gényebb parasztjaival, hogy ő nagy­gazda fia, »különb« a többieknél; a falu közvéleménye kifogásolja viselt dolgait, megverte, elzavarta felesé­gét, gyermekeit; nem szorgalmas, ö maga mindig keveset dolgozott; ma­gatartása elüt a józan gondolkodású parasztemberek ' magatartásától, gyakran berúg, összeférhetetlen. Öt még akkor sem vennék fel, ha tör­ténetesen nem / kulákszármazású lenne. T/'ajon helyesen cselekedett-e a ’ két esetiben a ráksi pártszerve­zet vezetősége, a párttagság és az Uj Élet Tsz tagsága? Jól tették-e, hogy (ifj. Kovács Sándort felvették a tsz-tagok sorába? Nem sértették-e meg pártunk politikáját? Mindezek olyan kérdések, amelyek tisztázása nemcsak »ráksi ügy«, hanem ügye minden falunak, minden termelőszö­vetkezetnek. E két ügy részletes ismerete alap­ján megállapíthatjuk, hogy a ráksi kommunisták és tsz-tagok jól csele­kedtek, helyesen vizsgálják és elem­zik községük társadalmát. Mindenek­előtt: figyelembe veszik, hogy a köz­ségben néhány év alatt nagyon meg­erősödött az Uj Élet Termelőszövet­kezet.. Szilárd a munkafegyelem, jól gazdálkodik a tsz, tavaly például 74 forint értékű terményt és pénzt osz­tottak egy-egy munkaegységre. Erős a község két pártszervezete is. A pártvezetőség és a párttagság képes rá, hegy helyesen ítélje meg a falu politikai helyzetét. Nem együttesen, »általában« ítélik meg az embereket, — s különösein a kulákszármazású vagy rokonságú gazdákat —, hanem egyenként. És éppen ez az elemzés, az embereknek a helyes politikai megítélése teszi lehetővé, hogy a rák­si kommunistáik, az Uj Élet Tsz tag­jai helyesen döntsenek e fontos kér­désekben. A ráksi kommunisták és tsz-tagok ifj Kovács Sándor eseté­ben például nagyon helyesen így gondolkoznak: igaz, hogv a falu egyik leggazdagabb ilculákcsaládjából szár­mazik. de ez az ember egy évtized alatt (belátta, hegy a kulákgazdasá- gok előtt nincs jövő, a »régi idők« nem térhetnek vissza, s ilyenformán semmi értelme az apák életmódjá­hoz ragaszkodnia. Ifj. Kovács Sán­dor ma már nem tekinti ellenségé­nek a termelőszövetkezetet — ő ma­ga is a közös gazdaságban keresi megélhetését. Figyelemre méltó tény a ráksiak cselekedetében, hogy e két gazda ügyében — és más ügyekben is — nem egy-két ember, hanem a párt­vezetőség vagy az egész párttagság, illetve a termelőszövetkezet közössé­ge dönt. Ez egyik biztosítéka annak, hogy ne térjenek el pártunk politikai irányvonalától, hogy helyesen ítélje­nek meg ügyeket és embereket. A megyei és a járási pártbizottság irá­nyításával a párt parasztpolitikájá- r.afc ismeretében, ők, a helybeli kom­munisták ítélhetik meg nemcsak Paksiban, hanem minden faluban hogy a módosabb gazdái; közül ki a kuilák és ki a nem kuilál;. Ök, a helybeli kommunisták dönthetik el legtizonycsabben, hogy például a kulákfiúk közül kit és mikor vegye­nek fel a tsz-be. "D izonyára sok elvtársunk gon- doldccd ik afölött, hogy vajon heűyes-e kuJákfiút, kulákrokonságú dolgozó parasztot (befogadni a terme­lőszövetkezetibe. A ráksiak megítélé­se alapján csaknem félreérthetetlen: esete válogatja. Minden faluban van­nak elvan kulákszármazású paraszt- fiatalok), paraszt emberek, kuiákro- 'kanságú dolgozó parasztok, akiknek gondolkodása, magatartása néhány esztendő alatt gyökeresen megválto­zott. Ma már nem akarnak kizsák- niényo’mi, ők maguk is megvetik régebbi életmódjukat, elítéli!; család­juk viselt dolgait, beilleszkednek a falu dolgozó parasztjainak, egyszerű emberesek közösségébe. Közülük so­kan hajlandóak arra, hogy becsülete­sen, két kezük munkájával keressék meg maguk és csaiádjuk kenyerét. Mindenképpen az tehát a legfonto­sabb, hogy az iiysnféle embereket ne együttesen, hanem egyenként bírál­jál; el a falu vezetői és kommunistái. Hiszen nyilvánvaló, hogy minden fa­luban ma is vannak emberek, akik ádázam acsarkoúnak társadalmi rend­szerünk ellen, akik most is köröm- szakaditáig régi életmódjukat akarják folytatni, akik nem akarnak lemon­dani a kizsákmányolásról és ismét a falu fölé szeretnének kerekedni. Erre •is idézhetünk példát Ráksi bői Hiába kémé felvételét a tsz-be példáid Bund Ferenc vagy Biczó János — elutasí­taná őkét a tsz tagsága és a falu köz­véleménye. Nem csupán a pártszer­vezet vezetősége vagy a tanács vég­rehajtó bizottsága, hanem az egész párttagság, sőt: a falu egész dolgozó parasztsága elítéli ezeket az embere­ket. Bírni Ferenc és Biczó János a falu laghínhedtebb kuláikgazdái vol­tak, kegyetlenül kizsákmányoltál; cselédeiket, és ma is régi életmódjuk után vágyakoznak. Természetes te­hát, hogy ök nem szólhatnak bélé a falu közügyeibe. felvetődhet a gondolat: ha ku- iáikíiúlcat, kulákrokonságú em­bereket felvesznek a tsz-ekbe, vajon ez nem rejt-e magában olyan veszé­lyeket, hogy bomlasztani kezdik egy- egy termelőszövetkezet közösségét. Ha megfontolva döntenek minden egyes esetben, akikor határozottan azt kell mondani, hogy nem. A ráksiak kellő politikai megfontolás után egyenként határoztak. S helyese* tettél;, s akit felvesznek a tsz-be, an­nak magatartását, tevékenységét a közös gazdaságiban csakúgy a munká­ja és viselkedése alapján lehet meg­ítélni, mint bármely más tsz-itagé:. Minden termelőszövetkezetünkbe* dolgoznak volt nincstelen földmunká­sok, szegényparasztek, akik már kez­dettől fogva állhatatos harcosad a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Az övéké, a kommunistáké a vezető sze­rep a termelőszövetkezetekben. És amiként helyesen tudnak dönteni) a felvétel ügyében — ugyanúgy képe­sek vigyázni termelőszövetkezetüJ; közösségének egységére, s politikai érettségüknél fogva képesek arra is, hogy megbecsüljék a termelőszövet­kezetben becsületesen dolgozó ikulák- származású tagokat, hogy végképp elszakítsák őket veit kizsákmányol* rokonaiktól, s ezeket az embereket a társadalom hasznos tagjaivá neveljék. Bátran állíthatjuk, hogy termelő- szövetkezeteink tagsága ma már sok helyen olyan közösségi erőt képvisel, amely formálja, alakítja a falvak társadalmát, Többek között — s nem utolsósorban —• ebben is rejlik a ter- melőszovetil;eg:ti mozgalom jelenté- sége! ^ Horváth Zászló * * * (A Szabad Nép április 16-i számá­ból.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom