Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-14 / 89. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. április M. t Eden nyilatkozata Bulganyin és Hruscsov közelgő angliai látogatásáról London (TASZSZ). Eden irmaiißz- tereflaidk az alsóház április 12-i ülésén Bulganyin és Hruscsov közelgő ang­liai látogatásával kapcsolatban hozzá­intézett kérdésekre válaszolva utalt aura a korábbi nyilatkozatára, hogy az angd kormány a közelgő látogatás során nagy jelentőséget tulajdonit »a világot megosztó kérdések-« megtár­gyalásának. Ugyanakkor — fűzte hozzá Edén — feltételezhető, hogy a szovjet vezetőknek alkalmuk lesz érintkezésbe lépniük az angol néppel és tanulmányozni az angol életmódot. A munkáspárti Henderson azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy a szovjet^ vezető személyiségeknek biztosítsa­nak »széles lehetőséget nem hivatalos személyekkel való találkozásra« 4 Gaitskell munkáspárti vezető hang­súlyozta, hogy a miniszterelnök jog­gal tulajdonít nagy jelentőséget a ko­moly tárgyalásoknak. Ugyanakkor — mondotta Gaitskell*! — a munkáspártiakat zavarba hozza*, az a tény, hogy a kormány visszauta­sította a vendégeknek egy angol gyár megtekintésére irányuló kéré­sét. MOZOG A FOLD F5ÍAIVCO ALATT Nagy méreteket ölt a sztrájkmozgalom Spanyolországban HOLLO A HOLLÓNAK Az észak-karolinai Charlotte városában egy Childs nevezetű egyén jelentkezett az Amerikael- lenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnál. Bejelentette, hogy mint az FBI titkos ügynöke, be­férkőzött az Egyesült Államok Kommunista Pártjába, és »le­leplezett« egy Reavis nevű em­bert, aki »e párt aktív tagja«. Másnap maga Reavis jelentke­zett ugyanennél a bizottságnál, s ö is bejelentette, hogy az FBI titkos ügynöke, beférkőzött a kommunista pártba, és »leleplez­te« a párt egyik tagját — Childst. Még azt mondják, hogy holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét! Párizs (MTI). Oamotonából érkezett hűnek szerint ebben a körzetben há­rom napja teljes a sztrájk. A nagy­arányú sztrájkmozgalom átcsapott egész Baszkföldre és egymás uitán áll le a munka Spanyolország nagy ipari körzeteiben. A sztrájk átterjedt Tolá­sa, Eibar, Sesto, Baracaldo, Bilbao, San-Sebastáan és Mondragon váro­sokra. Az utóbbi vas- és fémipari központ. ToQosában a munka teljesen leállt, sok ezer papír- textil- és élel­miszeripari dolgozó számtette ibe a munkát. Csütörtökön délután Pasajes kikö­tőjének dokkmunkásat ás sztrájkba álltaik. Madrid és San-Sebastian kö­zött a telefonösszeköttetés csaknem állandóan szünetel. A sztráj'kmozga­lom átterjedt a bilbaói ibánya- és iparvidékre ős, amely Spanyolország munkásmozgalmában mindig vezető­szerepet játszott. A jelenlegi sztrájkhuilám az első 1953. óta. A jelenlegi spanyol rend­szer törvényellenesnek minősíti a sztrájkot. Madridba érkezett jelentések sze­rint szerdán délután röpcédulákon sztrájkra szólították fel a diákokat. A különböző egyetemi központokban felhívásokat terjesztenek a rendszer ellen. Az AFP legújabb jelentése szerint a spanyolországi sztrájkmozgalom át­terjedt Barcelonára. A rendőrség a kormány parancsára letartóztatásokat hajtott végre. Erlandsr interjúja a szorjetunÉeli Ints A Margón, Tidningen című lap köz­li, hogy Erlander svéd miniszterelnök a 'lap munkatársával folytatott 'be­szélgetése során kijelentette: Moszk­vai tárgyalásai az őszinteség és 'barát­ság légkörében folytak le. Mély be- n vomást teli hogy ébresszen a Szov­jetunió dinamikus fejlődése, minde­nekelőtt gazdasági, műszaki és tudo­mányos téren. Meg kell' említeni azt az eltökéltségét, amellyel a Szovjet­fokozását célzó átfogó tervek meg­valósítására törekszenek. A svéd kormányküldöttség — foly­tatta Erlander — mindenütt végtelen vendégszeretettel találkozott. Az üze­mek, szociális intézmények stib. meg­tekintése alkalmával' mindenütt ele­ven kapcsolatot teremtettünk az em­berekkel. Ezeknek az embereknek irántunk tanúsított magatartását a unió vezetői az ipari termelés -gyors szívélyesség és nyíltság jellemezte. Finn parlamenti küldöttség látogat hazánkba O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője április 12-én fel­kereste Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés elnökét és átadta a finn parlament elnökének levelét. A finn parlament elnöke levelében közölte, hogy a Finn Köztársaság parlamentje örömmel elfogadja a hozzá intézett meghívást és küldött­séget küld Magyarországra. Angol energetikusok látogatnak el a Szovjetunióba London (TASZSZ). A Press Asso­ciation jelentése szerint Lord Citrine, az angol1 villamossági hatóság elnöke bejelentette, hogy vezetésével április 16-án 18 tagú angol’ energetikus kül­döttség utazik Moszkvába, j Hallgatni arany <— tartja az angol külügyminisztérium szóvivője London (TASZSZ). Az április 12-1 sajtóértekezleten kérték az angol kül­ügyminisztérium szóvivőjét, hogy kommentálja azokat a válaszokat, amelyeket N. A. Bulganyin' adott a Times kérdéseire. A külügyminiszté­rium szóvivője Wjelentette: »Osztjuk Bufliganyín marsaiéinak azt a remé­nyét, hogy látogatása sikeres lesz.« A külügyminisztérium szóvivője megtagadta N. A. Bulganyin válaszai­nak részletesebb kommentálását. ÉRDEKESSÉ Szappan — amely vízben nem oldódik A textil- és bőripar­ban, valamint a gyó­gyászatban használatos szappan nem úgy ké­szül, mint a közönsé­ges. Ennél a nátrium- vágy káliumsót vala­mely fém helyettesíti. Ezért vízben nem oldó­dik fel, csak szerves vegyületben. Mintegy 25 fémet használnak ilyen szappan készíté­sére: leginkább kal­cium, réz, vas, kobalt, alumínium és cink ve- gyületeket. Az úgyne­vezett réz-szappan ké­kes-zöld színű, a vas- szappan pedig sötébvö- rös. A ólom-szappant sebtapasz ragasztó ké­szítésére használják. Kik voltak a középkor legjobb bányászai? A középkor legjobb bányászai a szászok voltak. Közép-Burópá- ból kerülitek Európa más vidékeire is. így a Nemanyicsok uralko­dása idején a Balkán- félszigetre is eljutottak. Állítólag a dubrovni- kiafc hozták őket ide, mint 'bányászati szak­értőket. Öle lendítették fel a középkori szenb állam 'bányáinak 'ter­melését. Kiváló mun­kájúiéért olyan jogo­kat élveztek, ami nem volt meg az ország töb­bi lakosának^ A vakondok fúrási sebessége A vakondok agyag- talajtoan óránként 72, homokos agyagban 81, feketeföldben 108 mé­teres sebességgel fúrja előre magát, vagyis na­gyobb teljesítménnyel dolgozik, mint gépi ha­sonmásait. GEK innen“ o n n a 11^ A legrégibb emberi település Az eddig ismert leg­régibb — majdnem 7000 éves — emberi te­lepülést az ázsiai Irak­ban, Moszul városától délre fedezték fel. 15 000 éves rajz a méhekről A méhek életéről szóló legrégibb rajzos ábrázolás mintegy 15 ezer éves, egy spanyol­országi barlang falán lévő ősi rajzók között találtak rá. Mennyi vizet szállítanak a patakok? A Ids patakok má­sodpercenként 30—40 Hátér, a nagyobbak 1—2 köbméter, a kicsiny fo­lyók 8—10 köbméter vizet szállítanak. Mennyi főzeléket fogyasztunk 70 éves korunkig? Az ember 70 éves koráig mintegy 2 va­gon burgonyát és 20 szekénnyi főzelékfélét fogyaszt el. Az agy teknője A délszláv nyelvek­ből vett koponya sza­vunk eredetileg télen őt jelentett, s amit ma koponyának hívunk, azt körülírással így fe­jezték Od: az agy ko­ponyája (vagyis teknő- je). Jó éjjeliőrök a darvak A darvak, akárhol ütnek is tanyát, éjsza­kára őröket állítanak, a fészkén, ülő darura is állandóan őrök vi­gyáznak. Mióta viselnek a kínaiak copfot? A kínaiak a XVIL században kezdtek cop­fot viselni, amikor Mandzsúria meghódí­totta Kínát, A kínaiak­nak elekor a rabság je­léül Je kellett 'borot­válni hajukat, s csak. egy kis kerek helye« volt szabad meghagyni; Ez később népszokássá vált, és úgyszólván meghonosodott. 1911- től kezdve azután las­san kezdett kámemin4 a divatból a copfviselet; Jelentős mennyiségű finom ezüstöt nyernek a fürstemwal- dei (NDK) fiilmórfékesí- tő üzemben a régi fil­mekből és fixir-fürdők- ből. A régi filmeket át­mossák, miközben a fa­jtád alján ezüstnszap keletkezik. Az ezüst- iszapot ímegszárítják és szemcsés kékes-szürke por alakban elszállít­ják. A léválasztás utón az ezüstöt ismét be­olvas ztjáik, és a nemes­fémfeldolgozó iparnen- deJkezésére bocsátják. Az ezüstön kívül1 a könnyen gyulladó mit- ro-fíilimekböl ragasztó- anyagot választanak le a cipőipar részére és »■folyékony fát« az asz­talosok részére. A »fo­lyékony fa« segítségé­vet a fa hibás részei eltüntethetők. Fém, amely úszik a petróleumon is Van olyan fém, amely úszik nemcsak a vizen, hanem az alko­holon, petróleumon, benzinen .is, lítiumnak hívják, s ebből az ezüstfehér fémből egy köbcentiméter feleany- nyiit nyom, nmimt egr köbcentiméter viz. 4 1977. X. 23. Semmilyen test sem repülhet gyorsabban a fénynél. Az energia nem továbbítható a fény sebességét meghaladó gyorsasággal. Ez a rela­tivitás elmélet alaptétele. Mégis egy órával ezelőtt azt hittem, hogy vagy megbolondultam, vagy döntően meg­cáfoltam Einsteint. Az utóbbi időben már nem sike­rült a Doppler-effektus alapján ki­számítani a sebességet. Az ismerős sötét vonalak eltűntek, és a látóme­zőben ismeretlen vonalak és sávok tűntek fel, amelyek mind túlságosan gyorsan mozogtak. Igaz, hogy most már nem kúsznak odébb, de nem ta­lálhatók a táblázatokban. így azután elhatároztam, hogy a rakéta sebes­ségét a Sirius mozgása alapján mé­rem meg. Mostanáig ez lehetetlen volt, mert az eltolódások túlságosan kicsik voltak, a sebesség állandóan változott, csak átlagértékeket kap­hattam. Az utóbbi napokban azon­ban a Sirius észrevehetően eltoló­dott és közeledett az Orionhoz. Meg­mértem a napi elmozdulást. Megálla­pítottam, hogy a rakéta kb. 43 millió km/mp sebességgel rohan, vagyis 133-szor olyan gyorsan, mint a fény. Nem, mégsem cáfoltam meg a re­lativitás elméletet, sőt inkább alátá­masztottam. Rakétagépem sebessé­ge valójában nem olyan nagy, csu­pán közel van a fénysebességhez, több mint 299 000 km/mp. Másszóval ez azt jelenti, hogy olyan sebesség- értékeket értem el, amelyeknél ész­revehetően megmutatkozik az idő és a tér relatív volta. Számomra már nem érvényesek a fizika klasszikus törvényei, s ezért a többi között nem lehet meghatározni a sebességet úgy, ahogv én tettem: alapul véve a Föld­ről mért távolságokat, felhasználva a rakétán lévő órát. A Világminden­ségben a távolságok nem abszolútok, a gyorsan repülő test számára meg­rövidülnek. Nem abszolút az idő sem, gépemen lassabban múlik, mint a Földön, s lassabban zajlanak le az összes fizikai folyamatok: az urán bomlása, az órák járása, saját tes­tem élete. Ez a magyarázata annak, hogy az általam végzett szubjektív Fantasztikus tudományos elbeszélés IRTA: V. SZAVCSENKO sebességmeghatározás teljesen hely­telen. Vagyis minden újból a helyére ke­rült, rendeződött. Itt van tehát az anyag mozgásának a halára, ame­lyet ember még nem közelített meg, az a határ, amelyet csak ritka kísér­letek alkalmával, elemi részecskék­kel tanulmányoztak. Minden meg­változik, a hosszúság, a tömeg, az idő múlásának üteme, egyszóval va­lamennyi olyan érték, amelyet ne­héz változónak elképzelni. De most jut eszembe, hányadika van ma? Ugyanis, ha a rakétán az idő lassabban múlik, mint a Földön, úgy lehet, hogy földi szemszögből nézve mái’ hosszú hónapok óta re­pülök, és minden nap, amelyet a ra­kétán töltök, olyan messzeségekbe visz el engem, ahonnan közönséges mozgás esetén éveken át sem lehet visszatérni. Sietni kell a hajtóművel. Sietni!! Hát a hőmérséklet és a rá­dióaktivitás? 1377. X. 24. A csillagok közti űrben minden apróság problémát okoz. Lehűteni valamit — mi sem egyszerűbb do­log ennél a Földön. Vízbe kell tenni, vagy levegőt kell ráfúvatni. De ne­kem nincs se felesleges vizem, se levegőm. Ammóniákot nem pazarol­hatok el, mert szükségem van rá a visszatéréshez. így azután a hajtómű csak sugárzás útján hűl le, nincs más hátra, csak az, hogy várjak és elvesztegessem a drága napokat, ro­hanjak, ki tudja hova. 1977. X. 30. Végül úgy határoztam, behatolok a hajtóműbe, s meg is tettem. Állan­dó légmentesen zárt és hőszigetelés­sel ellátott pilótaöltönyömet kívülről fémlapokkal födtem be, hogy véde­kezzem a rádióaktív sugárzás ellen. A zsilioen keresztül kimásztam a vezetőfülkéből. Egy darab dróttal odakötöttem magam a géphez, mert a súlytalanságnak ebben a világá­ban véletlenül ellökhetem magam a rakétától, és akkor hiába kapáló­zom, nem tudok eljutni a közeli aj­tóig. Nagy nehezen, a gép borításá­ba kapaszkodva, elmásztam a fúvó­csövekig, és az egyiken át furakod- tam a reaktor kamrájába. Ahogy feltételeztem: a kadmiumrudakksl volt baj. Pontosabban szólva a ru­dakat szándékosan tönkretették, meggyöngítették az alapzatnál. Hogy miért nem törtek le, azt nehéz len­ne megmondani, lehet hogy a repe­dések helye összeolvadt. De az egyik egészben maradt rűdban üvegampul- lát fedeztem tel. Ott volt egy külön a kadmiumrúdba fúrt mélyedésben. Az ampulla tele volt erős savval, úgy hiszem salétrom-, vagy kénsav­val. A törékeny ampullák az első lökésnél ezer darabra zúzódtak, a sav kimarta a kadmiumrudat és a többit elvégezte a magas hőmérsék­let. Ha a rudak elpusztultak volna, úgy azonnal bekövetkezik az atom­robbanás. De letörve ottmaradtak a kamrában és a láncreakció menete megváltozott, én pedig elvesztettem annak lehetőségét, hogy irányítsam. Egyszóval kártevők működtek. Nem értem és nem hiszem. Viszont pontosan tudom, hogy a tervben nem szerepeltek ezek a furatok a kadmiumrudakban. Honnan kerültek ide, ki készítette őket? De most nincs idő gondolkodni, sietni kell a javí­tással. 1977. X. 39. Egy óra múlva. Javítás!! Dehát szükség van rá? Azt hiszem, nem, sőt inkább ártal­mas. Vegyük csak logikusan a dol­gokat. A fény sebességéhez közeli gyorsasággal repülök a Földtől tá­volodva. Először is ezt a sebességet kell lefékeznem. Hihetetlen messze elkerültem már. Míg a sebességet le­fékezem, még messzebbre kerülök. Ahhoz, hogy a Földre visszatérjek, a közönséges rakéták sebességével repülve, sok évre lenne szükség. Er­re viszont nincs se elég időm, se le­vegőm, és élelmem. Vagyis az lenne a kívánatos, hogy lefékezzek, meg­forduljak, újból felgyorsítsam a gé­pet a fénysebességig, s ezzel tegyem meg az út nagy részét, azután újból fékezzek, amikor közeledek a Nap­rendszerhez. így tehát a hajtóműnek háromszor el kell végeznie az a munkát, amelyet egyszer megcsinált kéretlenül. Ha viszont megjavítom az atom­reaktort, akkor újból lesz egy gyönge hajtóművem, amely megfelel arra a célra, hogy az ember leszállás nélkül elrepüljön a Marsra és vissza, lesz egy hajtóművem, amely maximum 13 km/mp sebességet képes kifejteni, ez a gyorsaság pedig számomra nyo­morúságos és jelentéktelen. Alis­aiig képes fékezni az én rohanáso­mat az űrben. Még megfordulni sem tudok, elhasználom az egész üzem­anyagot és örökre vége minden re­ményemnek. Mi hát a megoldás? Csak egy: min­dent hagyni úgy, ahogy van, hadd kezdődjék meg újból az irdatlan ere­jű folyamat, amely idáig elhozott. Az egyik éket a másikkal ütik ki a helyéből és nem pedig gombostűvel. A kockázat nagy, de más választá­som nincs. Vagy a lassú fulladásos és éhhalál egy év múlva, vagy a halá­los kockázat és utána a remény. ■ Döntöttem. 1977. XI. 2. Az előkészületeket befejeztem. Két napba került, amíg rendbe hoztam a kormány-hajtóműveket, helyére jut­tattam az atomfűtőanyagot, megtöl­töttem ammóniákkal a tartályokat, amelyek a hajtóművet táplálják. Most már jöhet a győzelem, vagy a halál. Bekapcsolom a hajtóművet. 1977. XI. 2. Tíz perc múlva. . Újból szinte elviselhetetlen súly nehezedik rám, amely ismét acélos erővel szorít bele az ülésbe. De élek. Sikerült: még mindig a Földtől tá­volodva repülök, de fékezem a ro­hanást és a hajtómű engedelmeske­dik nekem. 1977. XI. 4. Milyen messze elkalandozhattam, ha a csillagképek eltorzulnak! Na­gyon sok fényes csillag az ismert csillagképből átvándorolt a szom­szédosba. Úgy vélem, hogy a Föld­től legalább 5 fényév választ el — természetesen a földi megfigyelő szempontjából. Itt van tehát a bolygóközi repülé­sek titka. Még a rakéták szokásos sebessége mellett több emberöltő ke­vés ahhoz, hogy a legközelebbi csil­lagokat elérhessék, addig az én ra­kétagépeméhez hasonló sebesség ese­tén az űrhajón belül az idő jóformán megáll. Ilyen módon a gép utasai bármilyen távolságra eljuthatnak a Világmindenségbe. Igaz, amíg ők re­pülnek, addig odalent a Földön nem­zedékek váltják egymást és már csak emlékezete marad meg azoknak a bátor embereknek, akik elindultak a távoli csillagok felé. De ezek a merész utasok egyszer majd vissza­térnek, hogy hihetetlenül értékes adatokkal gazdagítsák akkor a tu­dományt. Nincs áthághatatlan határ az ember előtt a mindenségben, nin­csenek elérhetetlen világok! 1977. XII. 7. A gép sebessége észrevehetően ki­sebb a fény sebességénél. A nagy sebességeket jellemző jelenségek már rég eltűntek, az ég képe is a meg­szokottá vált: előttem és mögöttem egyforma. Tovább Mytatom szünte­lenül a filmfelvételeket. Hiszen na­gyon messze elrepültem, szinte más helyzetből tekintek a csillagokra, a felvételek igen fontosak, hogy meg­határozhassák a gép távolságát a csillagoktól és az egyes csillagok el­helyezkedését Tejútrendszerünk kö­zelebbi területein. 1978. VI. 4. Még két hónap türelem. Hazafelé repülök. Minden mögöttem van már: a fékezés, a fordulás, a felgyorsulás és újabb két hét — csak most már visszafelé — a relativitás birodalmá­ba. Átéltem a túlterhelés kilenc hó­napját és a súlytalanság egy hónap­ját. A fényképezést beszüntettem, el­fogyott a film és a legérdekesebb már mögöttem van. Most már csak az marad hátra, hogy épségben el­juttassam a felvételeket a Földre. Nem érzem jól magamat: a bőrö­mön vörös foltok ütöttek ki, jelent­kezik a szívem, hőmérsékletem csök­kent. Úgy látszik az állandó túlter­helés mégis ártalmas az egészségre. Igyekszem minél többet aludni, hogy gyorsabban múljon az idő. De még álmomban is a hajtómű zúgását fi­gyelem. Borzalmas lenne most el­pusztulni ... a boldogság küszöbén. Nagyon féltem a felvételeket és a feljegyzéseket. Nagy kár lenne, ha senki sem szerezne tudomást felfe­dezéseimről. Persze nemcsak műve­met féltem a pusztulástól... Nagyon szeretném viszontlátni hazámat, a zöldellő réteket, a moszkvai utcákat és embertársaimat... 1978. VII. 31. Most értem a Naprendszerbe. A Nap apró, de vakítófényű korong­nak látszik, már melegíti kissé a ra­kétát. 1978. VIII. 2. Jól látható a Föld: ez a világos, kéklő csillag. Nem győzök betelni vele. 1978. VIII. 3. A Föld eltakarja a mennybolt fe­lét. A gép sebessége 7 km/mp. Le­szállásra készülök. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom