Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-14 / 89. szám

Szombat, 1956. április 14. SOMOGYI NÉPLAP 8 “RÁGÓGUMI Van egy nőismerősöm, 40 év kö­rüli szellemi dolgozó. Kissé mara­di, kissé beképzelt, kissé gyáva. Ilyen nők és ilyen férfiak akadnak még jócskán minálunk. Ha néha találkozunk, elbeszélgetünk az idő­járásról, színházról, irodalomról és igen ritkán a politikai események­ről. Ma azonban az én hölgyem nagy lendülettel politizálni kezdett: — Hát ilyenek maguk, kommu­nisták — mondta, és fölényesen beszélt a sztálini problémáról, de főként a Magyarországon lejátszó­dott eseményekről, a Rajk-ügyről, stb. Nyugodtan hallgattam végig, majd megkérdeztem, honnét ismeri ilyen túlközelről ezeket a dolgo­kat, honnét tudja mindezt ilyen folyamatosan, metsző gúnnyal elő­adni, hiszen nem foglalkozik po­litikával, és a stílusa is egészen más, tehát honnét ez a hang, ki­nek a hangja ez tulajdonképpen? A hölgy kikérte magának a gya­núsítást. — Miért? — mondta sértődötten — nekem talán nem szabad gon­dolkozni, beszélni? Úgy tudom, szabad a véleménynyilvánítás, sza­bad a kritika ... — Igen — válaszoltam csende­sen —, a kritika nemcsak, hogy szabad, de nagyon kívánatos is. Szükséges, hogy a szellemi dolgo­zók, munkások vagy parasztok gondolkozzanak, nyilvánítsák véle­ményüket, kritizáljanak. De ez, amit nekem itt elmondott, nem az ön gondolata, nem az ön szava ... így van? A hölgy kissé elsápadt... — Jaj, az Istenre kérem magát, ne adja ezt tovább! — Nem adom tovább — mond­tam neki —, de van egy tanácsom önhöz és a magához hasonlókhoz, éspedig az, hogy ne rágódjanak, mint valami rágógumin ezeken a kártékony hazugságokon, amit az ellenség ad szájukba. Vessék el maguktól, gondolkozzanak a saját fejükkel, nézzenek körül, és lás­sanak a saját szemükkel, bírálja­nak építően, tiszta szándékkal, jó- ravaló magyar emberhez méltóan, bíráljanak a saját hangjukon. Még talán annyit: helyesebben ten­né, ha a Magyar Rádiót hallgatná és a Szabad Népet olvasná. Somogyi Pál KIOSZTOTTÁK A JÓZSEF ATTILA OLVASÓMOZGALOM ELSŐ JELVÉNYEIT ) a A munkás- és parasztfiatalok mü- ■ ivelitségi színvonalának emelésére a (iDISZ Országos Központja és a Nép­művelési Minisztérium a múlt év vé­gén a fiatalok között országos olvasó­mozgalmat indított. A tél elején So­mogybán ás megkezdődött az ifjúság szervezése. Könyvtárosok és DISZ- ^ vezetők keresték fel a fiatalokat üze­mekben, termelőszövetkezetekben és a községi DISZ-szervezetekben egy­aránt. Ennek eredménye, hogy a me­ggyében -több mint 2000 fiatal vesz I részt a mozgalomban. • A mozgalmat József Attiláról, a ' nagy 'proletárköltőről nevezték el. Az ő harcos élete útmutatásul szol­gál a ma fiataljainak. Verseiből meg­ismerik a múlt minden ibűnét és ál­nők képmutatásait. Versei erőt adnak fiataljainknak az új, szocialista tár­sadalom építéséhez, és harcos, tettre- kész embereket segítenek nevelni be­lőlük. A mozgalom első és feledhetetlen • állomása volt a megyében a somogy- 1! szili József Attila irodalmi est. Va- ' sáraap este 7 órára a művelődés há- \ zának nagyterme zsúfolásig megtelt a '! község dolgozóival. Ott volt a .párt­iszervezet, a termelőszövetkezet és az ,i egyéb tömegszervezetek mellett a 'község dolgozóinak mintegy 300 fő­nyi sokasága. Az oCvasómozgalomba Géger Vik- -torné, a Petőfi Népkönyvtár vezetője (•és a Megyei Könyvtár munkatársa 43 t DISZ-íiatalt szervezett be. Ezek kö­II zül 14 már elolvasta a megkívánt • irodalmat, és ezzel megszerezte a jel- vény viselésére a jogot. A zsúfolt nézőtér előtt Simon La­jos párttitkár, iskola-igazgató nyitot­ta meg az ünnepélyt. Utána Tamai Éviké tanuló szavalta József Attila Adtató című versét. Boros Dezső, a kaposvári Táncsics Gimnázium tanára ismertette József Attila életét, a kart, amelyben élt, a harcot, méllyel megküzdött a prole­tariátus szabadságáért. Előadását a közönség nagy érdeklődéssel hallgat­ta és hatalmas tapssal köszönte meg. Tóth Béla, a Csiky Gergely Szín­ház művésze adta elő a költő Anyám és Hazám című verseit nagy művészi átéléssel. A közönség szűnni nem akaró ünneplésben részesítette a fia­tal művészt. A Megyei Könyv-tár munkatársa is­mertette ezután a mozgalom jelentő­ségét és átadta Géger Váktomé nép- könyvtárosnak a népművelési minisz­ter elismerő oklevelét, amelyet jó könyvtári munkájával érdemelt ki. Ezután került sor a jelvények ün­nepélyes kiosztására. Elsőnek Tan esik József, a Kossuth Termelőszövet­kezet fiatal traktorosa kapta meg a szép jelvényt. Utána a többi fiatal, tsz-tagok és a községi DISZ-szervezet tagjai vették át boldogan a jelvényt és büszkén tűzték lei. Simon Lajos pánt titkár lelkes s-za- vakkal hívta fel a figyelmet a köny­vek szeretetére és a továbbképzés fontosságára. Megköszönte a kor­mányzatnak a népkönyvtáros kitün­tetésiét, amely egyúttal a község meg­becsülését is jelenti. Az előadás után a község dolgozói még sokáig maradtak együtt és egy kellemes est emlékével tértek haza. Bánki Gyula, a Megyei Könyvtár munkatársa. Elvették a kedvét a „jókedvű“ sikkasztottak <» * Megkezdték a rostlen vetését a balaton- kiliti Dózsában A balatonktiditi Dózsa Tsz-iben be­fejezésihez közeledik a tavaszi munka. Már elvetettek 10 hold cukorrépát, 30 hold cukorborsót, 25 hdd zabot és 10 hold tavaszi árpát. Megkezdték a testien vetését is, 256 hold őszi gabo­nát fejtrágyáztak és 80 holdat meg- fo-gasedtak és hengerelték. Kovács József, a Kaposvári Járási Tanács pénzügyi osztályának volt dolgozója ez év tavaszán ismert sze­mélyiség lett a különböző szórakozó­helyeken. Gyakran látták őt Kapos­várott a grillben, amint barátaival együtt mulatott. Annyira szerette a zenét, hogy még Igalba is kirándult a »nagybőgő temetésére«, amit ter­mészetesen italozással és mulatozás­sal kötött egybe. Hatóságaink felfi- * gyeitek arra, hogy Kovács milyen könnyen szórja a pénzt. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a »jókedvű« tisztviselő csalárd úton jut a pénz­hez. Kovács József eleinte mint beosz­tott tisztviselő dolgozott a járási ta­nács pénzügyi osztályán, később fel­jebbvalóit kijátszva az adóbegyűjté­si csoport vezetője lett. Ügyesen lep­lezte, hogy sikkasztás miatt koráb­ban már megbüntették. Kovács új munkaterületén hamarosan felismer­te a kínálkozó helyzetei, s megkezd­te sikkasztási manipulációit. Amikor február 9-i nagyobbmérvű sikkasz­tására az ellenőrzés nem derített fényt, hamarosan belemerült a lo­pásba. 20 nap alatt nem kevesebb, mint 7263 forintra rúgott az az ősz- szeg, amelyet a társadalmi tulajdon­ból magának tartott meg. A Kaposvári Járásbíróság büntető­tanácsa felelősségre vonta Kovács Józsefet s másfélévi börtönbüntetés­re ítélte. A bíróság enyhítő körül­ménynek vette, hogy négy gyermeke van. Az ügyész súlyosbításért felleb­bezett. SEGÍT A GÉPÁLLOMÁS Az istvándi Petőfi Tsz-nek már ed­dig is sokait segített a Darányi Gép­állomás, s most a tavaszi munkához újabb gépeket Ibocsátott a tsz rendel­kezésére. Hogy az elmaradt tavaszi munkáikat időben befejezhessék, 2 erőgépet, 1 sorvetőgépet, 1 négyzetes vetőgépet, 1 'burgonyavetőgépet küld­tek segítségül. Hamarosan megkez­dik a 80 hold négyzetes kukorica ve­tését is. AZ EMBEREKKEL I A községi -tanácsok létrejötte óta kilenc vb-tl tkár váltotta egy­mást Ordacsehiben. Az előbbiek kü­lönböző törvénysértések miatt vesz­tették el a község dolgozói és a párt biEnflmát. S amikor 1953. nyarán Mag­da Endre elvtárs kilencediknek ide­került. sok nehézség várt rá. A falu dolgozóinak egy része bizalmatlan volt vele szemben. (Gondoskodott erről az előző nyolc.) A tanácsnál össze­visszaság uralkodott a pénzügyi munkában és az adminisztrációban. A kulákok rá sem hederítettek a tör­vényre. Nem fizettek adót. Egyes dol­gozó parasztok is elhanyagolták ál­lam iránti kötelezettségüket. Hófül kullogott a község az adófizetésben. »Viharos napok voltak« — így emlegeti ezt az időt Magda elivitárs. Azonban — kommunista módra — szembenézett a nehézségekkel. Bátran vállalta a meg­bízatást, Azelőtt is emberekkel ibánt: brígádvezető volt a Lengyeltóti Szőlészeti Állami Gazdaságban. Tudta, hogy -mivel kelil kezdeni a munkát, hogy legelőször is helyre kell állítani a falu megrendült bizalmát. S nem temetkezett bele az irodai papírmunkákba, hanem az emberek közé ment. A nyáron sokszor felült egyik vagy másik gazda szeli erére, s kákocogott vele a mező­re. Segítette megrakni a kocsit gabanakévékkel. Oda -is, vissza is elbeszélgetett a gazdával. Meghallgatta véle­ményét, megmagyarázta neki az igazságot, ahol pedig kellett, segített ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Mindezzel segítette megfordítani a falu -korábbi véle­ményét a tanácsról. Különösen tetszett a dolgozó pa­rasztoknak az, hogy Magda elvtárs nem alkudott meg a kulákokkal. Lassanként eltisztultak a »viharfelhők«, kezdett jó kerékvágásban gördülni a falu élete. 1954-ben a község már rendszeresen, negyedévről negyedévre teljesítette adóbevételi tervét. Tavaly az utolsó kulákhátralékot is elszámolták. Még Bende Gyula kulákkad is rendez- terték 8000 forintnyi adótartozását. A dolgozó parasztok közül egyre többen tűntek ki adófizetési kötelezettsé­gük túlteljesítésével. A múlt évet még jobb eredn' ény- nyel zárták. Tavaly is, idén is bevon­ták a -pénzügyi állandó-bizottságot a község költségvetésének összeállítá­sába. Farkas Lajos 9 hőldas dolgozó paraszt, a pénzügyi állandó-bizottság elnöke 'gén komolyan veszi megbí­zatását, s személyes példamutatásán kívül felvilágosító szóval -is serkenti gazdatársait a -ptntos adófizetésre. Ma már szinte az egész falu szív­ügyének tartja a -pontos adófizetést. Újév után 100 gazda lépett egymás- sál .párosversenyre. Páli László, Gaz­da G. Antal, Laborfalvi József dol­gozó paraszt már csaknem háromne­gyedévi adóját -kifizette. A község pedig 101 százalékra teljesítette az első negyedévi adótervét. Az eredmény­ben nagy része van Vincze János adóügyi megbízott­nak is. Persze Magda elvtársnak sem kevesebb. Még közelebb -hozta a falu dolgozóit a tanácshoz, hogy minden emberrel ismertetik: mát jelent a falunak, ha pontosan teljesítik állampolgári kötelességüket a gazdák. Ha pl. az idén hiánytalanul befizetik az adót, akkor 42 000 fenim/t adórészesedést és 12 000 forint dologi prémiumot kap a község, amely elegendő az apa­állatok fenntartásához, az utak, hidak rendbehozásá­hoz, s még jut -belőle községfejlesztésre is. Tudatosít­ják azt is, hogy a befizetett forintokból szociális segít­séget adnak az arra rászorulóiénak. Tavaly pl. 200—200 forintot kapott a szociális keretből özv. Pál Jánosné, Gazdag István (Magyar) és Horváth Anna. Az idei költ­ségvetésibe a községfejlesztésre 122 000 forintot állítottak be, amelyben a községi bevétel csupán 16 000 forint lesz, a többit az állam adja. ■jl/Tí-ndezekről naponta elbeszélget Magda elvtárs a •L’-*- falu dolgozóival. Bár most az elnöki teendők is reáháruünak, mert a vb-elnök szabadságon van, mégis jut ideje arra, hogy ha máskor nem, este, hivatali idő után elmenjen az emberek közé. Magda elvtárs munka- módszere: »Az emberekkel, az emberekért«. Ennek köszönheti, hogy ő, a kilencedik vb-tátkár szót ért az ordacsehiekkel, megbecsülik; bíznak benne, SZŰCS FERENC PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS -ÍS Kollektív vezetést a somogyszobi községi MDP-szervezetben! A somogyszobi községi MDP-szervezet munkájáról lesz szó, főleg arról, hogy hogyan mozgósít és szervez a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésé­re és a mezőgazdasági terméshozam emelésére. Mindenekelőtt azonban tisztázzuk az MDP-szervezet feladatát, jogkörét. A múlt év februárjában hozott a párt határozatot a községi MDP-szerve- zetek megalakítására. Ugyanis sok községben három, négy, gyakran még en­nél is több párta lapszervezet működött, tehát szükséges volt egy olyan szerv létrehozása, amely összehangolja ezek munkáját. Az MDP-szervezet feladata: az egységes irányítás, megszüntetni a kommunisták erejének szétforgácsoltsá- gát. A községi pártszervezet működése azonban nem érinti a tsz, a gépállo­mási stb. alapszervezetek jogait és kötelességeit. Ok a községi pártszervezet­től függetlenül élhetnek Jogaikkal, kötelességükkel úgy, ahogy azt számukra a Szervezeti Szabályzat előírja. Összefog lalva tehát: a községi pártszervezet fel­adata irányítani és összehangolni az alapszervezetek tevékenységét, szervezni és ellenőrizni az alapszervezetekben a párthatározatok végrehajtását, biztosí­tani a termelés pártellenőrzését, nem utolsó sorban a párt- és kormányhatá­rozatok következetes végrehajtását. A somogyszöbi MDP-szervezetnek öt tagú vezetősége van. Ha tiszta képet akarunk nyerni munkájáról, először meg kell vizsgáim: mennyi­re kollektív a vezetés. S itt meg kell állni egy pillanartira: nincs minden rendben a kollektiv vezetés körül Somogyszóbon. A mezőgazdasági munkák kellős közepén vagyunk, szorít bennünket a későn -beköszön­tött tavasz, a 'begyűjtésben is sole még a tennivaló, azonban a községi t«rtvezetőségnek nem minden tagja érzi mindezt Saját feladatának. Pe­dig jól tudják, hogy a pártszervezet titkára, Kerezsi Lajos elvtá-rs nem végezhet dl mindent egyedül, de nem is volna helyes, ha mindenben egyedül intézkedne. Igaz, hogy 6 a községi szervezet titkára, az is Igaz, hogy idősebb, tapasztaltabb elvtárs, alti nemrég végezte el a megyei há- ramihónapcs pártuskolát, de ez még nem indokolja, -hogy az egész párt­vezetőség feladatát egyedül vállalja magára. Éppen a közelmúlt tapaszta­latai igazolták, hogy az egyszemélyi vezetés vált a pártban a legtöbb hiba forrásává. Egy-két példa erre: a két héttel ezelőtt -megtartott vezetőségi ülésen napirendre tűzték a soronkö- vetkező mezőgazdasági feladatokat. Erre a vezetőségi ülésre meghívták Biirkás János elvtársat is, a községi agronómust. Mivel akkor még élég hideg időjárás volt, 'kizárólag a trá- gyalrihcrdás és a belvizek levezetése forgott szóban, erről számolt -be az agronómus is. De nem is ez volt a baj. hanem az, hogy nem beszéltek arról vagy legalább is keveset, hogy egy-kettőre jóra fordulhat az idő, s teljes ütemben szán-tani-vetini kell, és erre hogyan mozgósítson a közsé­gi pámtalapszervezet. Persze nem is igen beszélhettek erről, hiszen Bu- zsátoi elvtárs, (az alapszervezet tit­kára — a községi vezetőség tagja — nem jelent meig a vezetőségi ülésen. Pedig elsősorban a helyi alapszer­vezetet érintette a vita, hiszen a köz­ségben még sok az egyénilleg dolgozó paraszt, sitiiket szervezni, mozgósítaná kell a tavaszi feladatokra. A csonka vezetőség azonban nem tudcét eléggé átfogó határozatokat hozni arra, hogy az alapszervezet mit tegyen az egyéni -gazdák terméshozamának nö­veléséért, hogyan irányítsa rá a dol­gozó parasztok figyelmét a lehetősé- ■yek fokozottabb -kihasználására az egyéni paraszt-gazdaságokban. M?!? kell javítani az alanszerve?et szociális összetételét Tehát arról van szó — mint előbb is említettük —, hogy a községi párt- szervezet nem veheti el az alapszer­vezet önállóságát, következésképpen az ő feladatát sem végezheti el. Az ala-pszervezet feladatát egyetlen más pártszerv sem oldja meg, ezt, neki kell megoldania. De ehhez nagyobb mozgékonyságra és jóval több fele­lősségre van szükség. Elsősorban szükséges az alapszervezet szociális összetételének megjavítása. Ugyanis a 14 tagú pártszervezetnek -mindössze két tagja dolgozó paraszt, a többi ta­kácsi, földmű vessző vetkezeti, postai alkalmazott, iparos stb. Ezeknek az élvtársalkn-ak a többsége — jóllehet igen becsületes dolgozók a maguk területén — a -község dolgozó pa­rasztjaitól elszakadva él, nem ismeri azok ügyes-bajos dolgait^ Tehát a pártszervezet tömeg-kapcsolata e te­kintetben nem kielégítő. Mégsem törekszik a vezetőség ezen változ­tatni, sőt legutóbb is két szövetkeze­ti alkalmazott tagjalöltfelvételét heigyták jóvá. ahelyett, hogy élen- iá-ró dolgozó parasztokat nevelnének tagjelöltnek. Ebből is könnyű arra következtetni, hogy az alapszervezet nem él a dolpnzó párásítók között. A kollektív vezetés hiánya -mutat­kozik meg a népnevelőmunka irányí­tásában, de főleg a népnevelők be­számoltatásában és ellenőrzésében. A múlt héten pl. a községi párfcve- zetőség összehívta az újjászervezett népnevelőcsoport tagjait kioktatás végett. Huszonketten jelentek meg. Kerezsi elvtárs röviden beszámolt a nemzetközi helyzetről, majd a párt júniusi határozatáról beszélt, a kettős feladatról, hogy a termelés növelésé­ben és a termelőszövetkezetek to­vábbfejlesztésében milyen segítséget adhatnának a népnevelők. Ez eddig rendben is van, de a nép­nevelők összehívása, kioktatása még nem oldja meg a feladatot. Ahhoz, hogy a népnevelők a felkészítést hasznosíthassák, ki kell menniük: a dolgozó parasztok közé, azoknak a népnevelőknek pedig, akiknek mun­kakörülményei olyanok, hogy állan­dó kapcsolatuk van a dolgozókkal, minden alkalmat fel -kell használniuk a népnevelésre. Azonban, hogy ez megtörténik-e, nem törődik senki. A vezetőség a népnevelők összehívá­sánál tovább még nem ment, inkább csak saját magát nyugtatta meg, de ez nem elég, ez csak felszíná ered­mény. Ha e-gy ldcsit is a dolgok mélyére tekintünk, meglátjuk, hogy a népne­velők között nincsenek ott az Úttörő Termelőszövetkezet tagjai, elsősor­ban párttagjai. A vezetőség megnyu­godott abban, hogy a tsz-tagok „nem szeretnek“ eljárni az egyéniekhez agitálni. Pedig az ő bevonásukkal ket­tős célt érmének el, egyrészt: ezek az elivtársak ismerik a paraszti munkát, sőt a mezőgazdasági munkának egy fejlettebb '.‘formáját ismerik — hi­szen évek óta tsz-iben dolgoznak —, tehát a dolgozó parasztok nyelvén be­szélnek a kívülállókkal, okos, elfo­gadható tanácsokkal látnák el őket. Másrészt: elérnék, hogy tovább ja­vulna a termelőszövetkezet és az egyén-i parasztok közti kapcsolat, ami az egyénnek figyelmét fokozot­tabban tráirányítaná a termelőszövet­kezetre. Ennek megvalósítására azonban a tsz pártszervezetének a községi MDP-szervezet segítségéve! le kell küzdenie a tsz-iagokban azt a káros nézetet, miszerint elegen vannak az Úttörőben, nincs szükség új tagok­ra. Me-rt jelenleg sajnos ilyen nézet uralkodik, s nemhogy hívnák a kí­vülállóikat maguk -közé, hanem még azok előtt is bezárják a kaput, akik hívás nélkül kopogtatnak ajtajukon. Ezekután felmerül a kérdés: mi a teendő, hogyan szüntessék meg a vezetés hibáit? Azt javasoljuk a községi pártvezető­ségnek, -üljenek össze és vizsgálják meg — minden felsőbb utasítás nél­kül — hogyan érvényesül náluk a kollektív vezetés. A XX. pártkong­resszus és pártunk Központi Vezető­ségének március 12—13-i illése biz­tos útmutatást ad ahhoz, hogy mit •kell tenni a kollektív vezetés meg- szcilárdíitásáért. Beszéljék meg közö­sen a legfontosabb feladatokat, hogy e feladatokból melyik vezetőségi tag mit vállal magára és a következő vezetőségi ülésen kérjék mi-ndenlkdiől számon, hogyan tett eleget a kapott megbízatásnak. Tűzzék napirendre a községi páutaílapszenvezet munkáját •is. Ellenőrizzék, hogy a vezetőségvá- laszló taggyűlés határozatából mit hajtottak végre. Az ellenőrzésbe von­ják be az egyszerű párttagokat, akik­nek joguk van taggyűlésen felelős­ségre vonni a vezetőséget, hogy -ho­gyan valósítja meg a taggyűlés hatá­rozatait.-Ha a községi MDP-vezetőség, az ala-pszervezetek vezetőségének min­den -tagja elvégzi a maga munkáját, amivel a párttagság a -vezetőségvá­lasztó taggyűlésen megbízta, ha a vezetésbe és ellenőrzésbe az egész párttagságot bevonják, ha érvényesí­tik a lenini vezetési elvek szabályait, ekkor a jövőben sólckal kevesebb hi­bát követnek eL Vucsák Magda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom