Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-30 / 103. szám
Gépállomások dolgozói! d gépek jobb kihasználásával, a tavaszi munkák jobb elvégzésével előre a magasabb terméseredmények eléréséért! Ha az asszonyok is hozzáfognak. Félve nézett a későn érkező tavasz elé a befliegá Petőfi Tsz vezetősége. Ezernyi a munka, kevés a kéz. Bizony nehéz helyzet előtt állít az ősszel alakult tsz: sokain kérdezték, hogyan tudják elvégezni időben a tavaszi munkáikat? A vezetőség összehívta a rnumka- csapaitvezetőkeit. Egyetlen kiút van, — mondták — •bevonná az asszonyokat. Addig ugyanis a tsz 60 munkaképes asszonyából csak 12—13 dolgozott. Másnaip aztán sorra járták őket, beszéltek velük... Pár nap múlva mái’ 45 asszony indult reggel a földekre. Meggyorsult a munka üteme... De beszéljenek csak a tények: Az asszonyok időben elvégezték 100 bálidon a trágyaterítést. A burgonyavetés folyamatosságát biztosítják a 'gumók válogatásával, sőt a vetés nagyrészét is ők végzik. 12 asszony egy nap alaitt megtisztította a gyomoktól a 114 holdas legelőt. Ezt a munkát a vezetőség négy napra tervezte. Nagy Lajosné, Héj- jas Józsefné és munkacsapatai vágták ki a rezet legjobban. Aztán ott volt a 70 éves Szeesődi Kaid néni is. Mikor korára célozgattak, leintette a beszédet: »Olyan fiatal nincs, aki engem lehagy!« S valóban: három hete jár dolgozni, de csapatában a legelsők között van. Vagy a kéthetes (77 éves) Nandó Jánosné, a kedszénígi Lenin Termelőszövetkezetről »Régi bajok, új tanulságok, kijavítható hibák a bőszénfai Lenin Termelőszövetkezetben« címmel A Cilikben megbíráltuk a termelőszövetkezet vezetőségét, személyszerint Mátyus Gáspár elvtársi, amiért a termelőszövetkezet még mindig az első, a kezdeti lépéseknél tart. Több esetten megsértették az alapszabályt is, a közös vagyont pedig csáknszaillmá- jaként kezelték. Kevés saját erőt fordítottak az építkezésre, és az állattartás feljavítására. Mátyus elvtárs felkereste szerkesztőségünket és elmondta: »Igaz, hogy nagyon sok hiba van nálunk, az én 'hanyagságain miatt is, de majd meglátják az elvtársak, hogy mennyivel más lesz pár- hónap múlva a tsz híre. Arra kérem meg az elvtársakat, látogassanak el hozzánk hamarosan, — ’---------Ti---------1 IIIIUtlIIIIUL--------------------dú sban, most pedig a kukorica ültetésben nem egyszer lehagyta a fiatalokat. Már az is előfordult, hogy reggel nem tudtak mindenkinek munkát adni. Miikor pli Szűr Józsefné először jelentkezett, hazaküldtek: nincs munkai! Pedig dehogynincs! Csak ott a hiba, hogy a tsz vezetősége, a hrigádvezetők néha még kapkodnak, neun tudják megszervezni a munkát. Április 16-án reggel pl. Pálfi Zsófia csapatának egyrészét a vetéshez küldték. Mikor elindultak, akkor kiabáltak utánuk, hogy szárat menjenek vágni. S volt ilyen eset töhbször is. Az asszonyok megunták ezt a módszert. A vezetőség közgyűlést hívott össze, s ott megállapították az irányítás módszerét: Este az elnök meghallgatja a csapatvezetők jelentését a napi teljesítményről, majd megbeszélik a másnapi feladatokat. S a munkacsapat-vezetők még aznap este mindenkinek szólnak: holnap hol, mit kell dolgozni. így aztán, mikor Szűr Józsefné újból jelentkezett, már nem kellett visszafordulnia. Kaprát munkát s azóta is jól dolgozik. S ma már a tsz-ben az a vélemény: az asszonyok jól dolgoznak. Nélkülük a tavaszi magok még nem lennének földben, nem teljesítették volna időben vetéstervüket. s ígérem, csak dácsérőleg írnak majd rólunk.« Reméljük, Mátyus elvtárs ígéretét ezúttal tett követi. Mit kell tudni a jégbiztosításról ? Jégkár esetén a kötelező biztosítás a minisztertanácsi rendeletben meghatározott mértékű kártérítést nyújtja. Egyéni gazdálkodóknál ez a kártérítés a termelt növények és a területi besorolás szerint, kát. holdanként a következő: szántóterületnél 55 forinttól 2000 Ft-ig szőlőterületnél 1650 „ 2550 Ft-ig gyümölcsösnél 1500 Ft-ig Az alacsony díjú kötelező biztosítás nem nyújt fedezetet a várható teljes terméshozam értékére. Éppen ezért minden termelőnek lehetősége van, hogy a kötelező biztosítást önkéntes jegbiz losítással kiegészítse, és így jégverés esetén teljes kártérítésben részesüljön. A 400 négyszögölön aluli szőlőterületek nem esnek kötelező biztosítás alá, így azok kártérítése csak önkéntes jég- biztosítással fedezhető. A kiegészítő jégbiztosítás díja minden 100 forint biztosítási összeg után: a búzánál, rozsnál, kukoricánál stb. 3 forint, babnál, borsónál, csillagfürtnél, kendernél stb. 4 forint, szőlőnél, gyümölcsnél és a bolgárkertészeti növényeknél 6 forint. Például a minősített szőlő biztosítási egységára mázsánként 450 forint. Ha a termelő 1 kát. holdról 30 mázsa terméshozamot vár, szőlőjét a következőképpen biztosíthatja: 30 mázsa minőségi szőlő biztosítási értéke mázsánként 450 forinttal számítva, 13 500 forint. Ebből kell levonni a kötelezően biztosított ösz- szeget, pl. 2550 forintot. Jelen esetben a termelő 10 950 forintra kössön kiegészítő önkéntes jégbiztosítást. Ennek díja 657 forint. Ezért 100 százalékos jégkár esetén kát. holdanként 13 500 forint kártérítést kap (kisebb jégkárnál ennek az összegnek aránylagos részét). Minden termelőnek érdeke, hogy értékes növényeire a várható teljes terméshozam értékéig kiegészítő önkéntes Jégbiztosítást kössön. A jégbiztosítást az Állami Biztosító járási fiókjainál lehet megkötni. A termelőknek Jégkáraikat az érvényben lévő beadási könyv bemutatása mellett a helyi tanácsnál 5 napon belül jelenteniük kell. Fontos ezt tudni, mert ha a károsult kárát ezen idő alatt nem jelenti be, kártérítési igénye elvész. De fontos ez azért is, mert a termelők beadási kedvezményben is az Állami Biztosító kárbecslői által megállapított jégkárszázalék arányában részesülnek. A kárbejelentésről a tanács igazolást ad, ezt gondosan kell megőrizni, mert esetleges felszólalásnál be kell mutatni. veit Rozi jiénii. Téléin a trágyaharMás lesz tsz-ünk híre — ígérik bírálatunkra a bőszénfai Lenin Tsz-tagjai Bíráló cikket intünk nemi-ég a bőTAVASZ VAN FONÓBAN!... Estétől hajnalig zöldbeborult a fonói határ. Visszavonhatatlanul itt a tavasz. Az illatos föld párolog. Olyan, mint a szőnyeg. Rálép az ember s a duzzadt, porhanyós, élettel telt föld ruganyosán visszaveti a lépteket. Csalkhogynem megszólal s kéri: vessenek bele magot mielőbb!.;-. Értik is a föld hívó szavát az egykori káptalani földmunkásokból, részesaratókból, becsülettel iparkodó gazdákból lett tsz-parasztok. A ka- pospulaí út melletti' határban a fonói gépállomás igazgatóját veszik körül a tanácstitkár, Balogh János elvtárs és több tsz-itag. Most a kukorica négyzetibevető-gépen gyönyörködnek. Régi hangyaszorgalmukat most már nem ilyesmire kell vesztegetni, régi erényeiket új módon, új formák közt akarják gyümöüosöztctni. A pusztíthatatlcin régi életkedv ! Persze, a múltban is iparkodtak. Oe hogyan? Másnak, a káptalannak, nem maguknak. Az éjféli kakasszót ágyban, de a hajnali kakasszót már munka közben hallották. A káptalani nagybirtok halálos (szorítással ölelte magához a falut. Ám a szapora, szorgos, nagycsaládú fonói népnek kellett (a kenyér. Mitévők legyenek? Hová forduljanak segítségért? Az összebújt nyájhoz hasonlóan, mint miikai’ magukra ma- radoittan összebújással védekeznek a vihar ellen — ők a' kisüzemi állattenyésztésben kerestek menedéket, védelmet, életalapot. A pusztíth alattam életkedv végül a 'kiáűflJtésoka'a vitte szépen nevelt jószágaikat, s szép érmékkel, nagy dijakkal tértek haza állataikkal. És ha néha 'tavaszi szántáskor járomba kellett fogni őket? Amit az állat a földnek megadott, azt a megapadt tejben, a megkevesbedett vajban visszavette gazdájától; — És most? — Itt a »fürge mindenes«, a Ze- tor! — mondja Duics elvtárs. A helybeli gépállomás parkjában már minden friss, fürge, új gépet megismertek és megszerette!?: Fonó tsz-község lakói. Levette róluk a testű muúka legnehezebb terheit. De idegeik mélyén még ott fészkel a múlt kínlódásának keserve, az a sok járás-kelés, a fogaitos munka, a kézi művelés: mind-mind lecsípett egy darabot a fonóiak kenyeréből: 6 litereket vett el teheneik hozamából. Földjük ma nyolcszázholdas táblában van: a traktor könnyen elbánik vele. A múltban szertevagdosott, madojágszíjnyi vagyonkájukban vetésforgóról szó sem lehetett: gyakran vetettek »búzát ‘búza után«. A kettős hasznú föld Horváth József traktoros most vígan húz el előttünk gépével. Utána nézünk. Balra előle megy. Rögtön szembeszökik, hogy itt nemcsak a kapások nagyüzemi termelésére törekszik a gyarapodását minden oldalról megvizsgáló (tsz-község: súlypontja lett a hagyományos szarvas-marhatenyésztő Kaposvól- gyének. De a régi kisüzemi gazdálkodást csak akkor tudják nagyüzemi mértékben tovább folytatni, ha állataiknak elegendő takarmányt tehetne!?. a jászolba. Amott baloldalt szembeuigrik az ötvenholdas lucerna—lóhere vetés. De hegy rögtön kettős hasznot húzzanak belőle, az első évben: árpát vetettek bele. A levágott árpából majd jó takarmány lesz. Learaíása után még bújábban sarjad utána a lucerna, a lóhere. A nyoicszázholdas táblába azonban még beékelődi!? egy kiseibbecs- ke zöld csík: azt néhány évvel előbb egyéni gazda korukban vetették arra a részre a tsz-fagok. Míg ki nem vénhednek azok a kisebb lucernások addig is meghozzák a maguk hasznát. Bizfos jövőnk „nemzeti programja" S (ahogy olvassuk biztos jövőnk nagy »nemzeti programját«, a második ötéves tervet, az állattenyésztésről szóló iapdkat lengeti kezünk- ■bon a fonói barázdák szélén a szellő. Nézzük csak, mit mond? Ebben az időszakban azt is elérjük — el kell érnünk —, hogy a tejtermelés ötmáilió hektoliterrel emelkedjék. Ebből nem néhány csepp, hanem sok tízezer Hüter Fonóra esik. Helytálltnak ezért? — Az elnöknek is ötezer literen felüli (tehene van — mondja Balogh elvtárs. — Neves jószágtamtó, éppen a növénytermelési brigádvezető, Balázs Jenő. Tavaly kapott egy tizenhathónapos bikájáért tizenkétezer forintot. Úgy is tartja kezében a vetésforgót, hogy mentül jobb széna jusson a jószágnak! A községben minden tehén törzskönyvezett. Tíz, nagy te jű lányától való növendékbika is jogosan várja, hagy csakhamar kiállításra vigyék. * * *• Érdemes hát a fonóiak régi hangyaszorgalmát új módon továbbfejleszteni. Már készül is hozzájuk a Megyei Tanács állattenyésztési csoportja. Megmérik állataikat, öklelő homtokacfctál körmük hegyéig, mindent kicentiznek. S végül maid rámondják egynéhányukra: »Mehet a kiállításra!« Márpedig a fonói teheneikkel a második ötéves terv »nagy népi akadémiájáról« csal? díszoklevéllel térhetnek vissza a (tsz-parasztok!... Erdős Jenő. OCüüfLaiiájioJ&tiak, últör&kfizk Köszöntjiik az új úttörőket Uttörőavatás volt tegnap a Cseri úti általános iskolában. Hatvan új úttörő: 30 fiú és 30 leány viselheti ezentúl a vörös nyakkendőt. Az avatásra mindnyájan már régóta készültek. Nagyszerűen megtanulták as úttörők 12 pontját. Az avatóünnepélyen fogadalmat tettek és emléklapot vettek át. A Kanizsai úti II. Rákóczi Ferenc általános iskola úttörőinek kétszeresen nagy ünnep az idei május elseje. E napon ugyanis 50 harmadik osztályos tanulót avattak úttörővé. Az avatásra a felsőtagozatos pajtások műsorral készültek. Énekszámokat és szavalatokat adtak elő. Az ünnepi felvonuláson • Már hosszú ideje készülnek a kaposvári úttörők május 1-e méltó ünneplésére. A Hámán Kató leányiskolában a kézimunka szakkör tagjai kis papírvirágokkal díszített szalagos máj usfabot okát készítettek. A felvo- amláson ezenkívül mindnyájan piros szalagot ds viselnek a hajukban. A is ott lesznek az úttörők Vcrösbadsereg úti iskola úttörői új zászlókkal kívántai? díszelegni a felvonuláson. Már hetek óta ezeket készítettél? a szakköri összejöveteleken; Az őrsök piros zászlót, a rajok pedig fehéret készítettel?, s ezekkel vonulnál? fel. A marcali úttörők szép eredményei A marcali úttörőcsapat működésének néhány eredményéről számolunk be. Először is meg kell innunk azt, hogy a marcaliban épülő új mozi munkáiban mi is segítettünk. A bontásból származó téglái? közül 35—40 ezer darabot megtisztítottunk. A téli szünetben kezdtük tanulni Heltai: a Szépek szépe című mesejátékot, A darabot most tavasszal több estén is bemutattuk. Az előadásokból a tiszta bevételünk l?b. 3000 fonimit. Ezt az összeget az iskola hiányzó felszerelésének kiegészítésére fordítjuk. Ml magunk is sok szemléltető képet, fizikai és kémiai eszközt készítettünk ebben az évben. Állandóan csinosítjuk, szépítjük az iskolánkat, kívül is meg belül is. Szomorúan olvastuk az újságokban és hallottuk a rádióban, az árvíz okozta nagy károkat. A bajbajutottakon mi is segítünk. Gyűjtést indítottunk az árvízkárosult pajtásod? részére. A gyűjtés eredményét: az 1400 forintot el ás küldtük azoknak a pajtásodénak, akik rászorulnak, segítségünkre. Készülünk a június 9-d nagy seregszemlére is. Nagyon sokan szeretnénk résztvenmá ezen a megyei találkozón. Megismerkedhetnénk a többi úttörő csapat tagjaival, elbeszélgeH hetnénk vetül? életűdéről, munkájukról, eredményeikről. A jövőben is minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy iskolánknak, úttörőcsapatunknak a hírnevét, jé munkánkkal öregbítsük. Azt akarjuk, hogy vezetőink büszkék legyenek ránk. Közeledik az év vége is. A ■lelidismeretesen végzett társadalmi munka mellett nagy gondot fordítunk a tanulásra is. Megígérjük azt is, hogy ezentúl minden megmozdulásunkról tájékoztatjuk az úttörő rovatiban megyénk úttörőit. Előre! Sitkéi István és Törzsök Éva csapatt anácsel nökök. KÖSZÖNTŐ ANYÁK NAPJÁRA Mért pattant a május Bimbóból virágot, Tudod-e? Mért simítja napfény Az egész világot, Érted-e? Anyák ünnepére Nyílik a kert, rét, Tudom jól! Napsugárnak csókja Azért kedves vendég, Értem jól! Nagyfejű orgonán Mért dong a méh szebben, Tudod-e? Viháncoló szellő Mért leng kecsesebben, Érted-e? Anyákat köszönti Méhecskék zenéje, Tudom jól! Nekik bókol lágyan Szellő lebbencse, Értem jól! Bukfencező patak Csacsoqása mért zeng, Tudod-e? Pacsirta trillája Szárnyalóbban mért cseng, Érted-e? Nekik csattog csodát Pacsirtának hangja, Tudom jól! Ezért ünnepies Erdő kis patakja, Értem jól! Kerekszemű gyermek Mért jó, szelíd máma, Tudod-e? Szívből törő szókra Mér fakad csöpp szája, Érted-e? Édesanyánk Sok kisfiú, lányka Azért zeng ma hálát, Tudom jól! S ily szavakra nyitja Pici, piros száját, Értem jól: drága, Kis szívünket adjuk Kezedbe, Nagy-nagy jóságodért Mindig nálad hagyjuk örökbe! ZSÓFI NÉNI Cllllll!lllllllll!llllllil!llllllllllllll!lllllllllll!l!lllll!lllllllllll!lllll!l!lllllllll!llllllllllllll!lll!!llllíllllllllllllll|||!lllll!l!lllllllllll!il!llllllll||||||llllllllll||||liin) FEJTSD MEG! 4. Nagy Róbert. 5. Oka betűi keverve. 6. Szabó teszi. 7. Vissza: lyukat készítesz. 8. Vidám történetkék. 12. Mint a vizsz. 21. 14. Mesterség. 15. Téma mássalhangzói. 18. A kaszáló. 19. Paradicsomi. 23. Jelez. 26. Aroma. 28. Könyv része. 29. Félig édes. 31. Kutya. 33. A fekhely. 35. Félt. 37. Az élősködő. 39. Kertész teszi. 40. Mondat része. 42. ÉAN. 43. Lám. 45. Igen mássalhangzói. 46. Majdnem apa. Beküldendők: vízsz. 1., függ. 1. Beküldés határideje: május 4. A múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Tisztasági versenyek. Madarak és fák napja. Hétköznapi. Zsuzsák napja. Könyvjutalmat nyert: Tengerdi PiJ roska, Somogyaszaló. Egy korsó arany- és ezüstpénz Bambergben (Nyugat-Németor- szág) egy földműves a kertjében ásás közben egy korsóra bukkant. A korsóban hatszáz arany- és ezüst pénz1 2 3 4 |5 6 7 8 i 9 iiiÜi 10 ■Jr 11 iiiÜi 12 liiiii 13 liiiii 14 15 16 ! 1 17 18 19 20 21 :::::: 22 23 111111 24 25 26 iiiiii 27 mm :::::: 28 liiiii 29 liiiii 30 ni;;; 31 1 1 32 33 Ili 34 11:11: 35 iiiÜ! 36 37 ÜHÜ 38 39 inni 40 41 42 Hüil liiiii 43 44 45 liiiii 46 1-> iÜllll Vízszintes: 1. Ünnepelünk (folyt. függ. 1.). 9. Titkon figyel. 10. Az oxidálódó fémen keletkezik. 11. Német igen. 13. Végtagod. 14. Pusztít. 16. Hangutánzó szó. 17. Anyósomé. 20. FÁÁ. 21. Tőlünk délebbre élő nép tagja. 22. Dl. 24. Kardos József. 25. A boltos teszi. 26. Muzsika. 27. Ösvény. 28. Ősi hangszer. 29. Kötőszó. 30. Becézett mama. 31. Férfi név. 32. Kicsinyítöképzö. 34. Kettőzve: becézett apa. 35. Orosz folyó. 36. Névelők. 38. Távolság. 40. Azonos mássalhangzók. 41. Feltételes mód jelei. 43. Aromája. 44. Talaj-fajta. 46. Lepkefajta kiejtve. Függőleges: 1. A vízsz. 1. folyt. 2. Ritka női név. 3. A jós mássalhangzói darab volt; ebből az egyik 1299-bol. a többi főleg a XV. századból származik. — Afrikát sem kíméli a világszerte pusztító orkánszerű szélvihar. Leg* utóbb Memba városban a szél olyun hatalmas erejű volt, hogy mintegy százan estek áldozatul a természet csapásnak. 150 négyzetkilométer^ körzetben egyetlen ház, kunyhó ncl^ maradt épen. A kárt több százezer dollárra becsülik.
