Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-22 / 70. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. március 22. Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság közleménye Az árvízkárok helyreállítására ala­kult kormánybizottság az árvízkáro­sultak megsegítésére folyó gyűjtési akcióval kapcsolatban közli: A péarzbefizetéseket — altér egyé­nileg, akár a gyűjtőszervek útján — a sajtóban és a rádióban már ko­rábban közölt csekkszámláira kell küldeni. A természetben felajánlott mező- gazdasági termékeket, gabonát, ta­karmányt és állatokat a földműves- szövetkezetek veszálk át elismervény ellenében. A 'begyűjtött terményeket és állatokat a SZÖVOSZ a föűídmű- vesszovetikezetek útján juttatja el az árvízkárosultakhoz. Az árvízkárosultak részére szánt ruhaneműeiket, háztartási cikkeket az Egészségügyi Minisztérium szociál­politikai főosztálya címére (Buda­pest, V., Géza u. 2.) közvetlenül is lehet küldeni. A csomagban a fel­adót, valamint a csomag tartalmát fel kéül tüntetni. Az adományozó az átvételről értesítést leap. Az Egész­ségügyi Minisztérium az áivízsújtot­ta .megyéik tanácsainak szociálpoliti­ka' szerveivel osztja szét a küldemé­nyeket. Akik az árvízkárok helyreállítása- j ban társadalmi munkával kívánnak < részt venni, segítségüket vagy az Or-i szágos Vízügyi Fői gazgatóságon ( Bpest, V., Alkotmány u. 29., telefon < 127-240), vagy a vízügyi igazgatósa- < gókon (Budapest, Baja, Kalocsai Ki- < rendeltség, Sz.-fehérvári, Szekszárdi ( Kirendeltség. Pécs), illetve azok sza- ( kaszmétmókségeán jelentsék 'be. A ( vízüg}'i szervek gondoskodnak a je-? lentkezők munkába állításáról első-? sorban az árvízvédelmi gátak helyre- áTításánál, és a töltéseken kint’.évő J árvédelmi anyagok összegyűjtésénél. ] A kormányibizottság titkárságát.: igen sokan keresték fel azzal, hogy! egy időre szívesen magúikhoz vennék! az árvízsújtotta családok gyermekeit.! A kormánybizottság az egészségügyi! miniszterrel felülvizsgáltatta az ed-! ■helyezendő gyermekek számát és! megállapította, hogy a rászoruló! gyermekek az árvízsújtotta megyék < területén elhelyezhetők. A megyei i ■tanácsok az MNDSZ 'bevonásával már f gondoskodtak is ródiuik. Ha további el-? helyezésre lenne szükség, az MNDSZ f felhívással fordul a lakossághoz. ? Masa Pijade nyilatkozata a lengyel rádiónak* hőmag­Belgrád (TASZSZ). A Tanjug hír- ügynökség jelentése szerint Mosa Pijade, a Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlés elnöke a lengyel rádiónak tett nyilatkozatában az emberiséget érdeklő legfontosabb problémák megoldásának kilátásairól a követ­kezőket mondotta: Véleményem szerint mind a leszerelés kérdésében, mind a tömegpusztító fegyverek eltiltása kérdésében reális és le­hetséges a megegyezés a nagy­hatalmak között. Sót, elengedhetetlenül szükséges. Pijade kijelentette, hogy még a tömegpusztító fegyverek eltiltására vonatkozó megállapodás előtt lehet­séges és kívánatos, hogy részleges megegyezés jöjjön létre a hőmag- ? fegyverek kipróbálása kérdésében. ^ Úgy gondolom, hogy már megértek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a kísér­letek megszüntetésére vonatkozó megegyezés létrehozását. ^ Arra a kérdésre válaszolva, biz-i tosíthatja-e a leszerelési megegyezés? a kollektív biztonsági rendszer lét-# rehozását és előmozdíthatja-e más? időszerű nemzetközi kérdések békés ? megoldását, Pijade ezt mondotta:? a leszerelési megállapodás .nemcsak? lényegesen megkönnyítené a többi? nemzetközi probléma, így a kőitek-? tív biztonság kérdésének békés meg-? oldását is, hanem egyszersmind sza-? vatolná megoldásuk sikerességét is.? II Német Szociáldemokrata Póri parlamenti csoportjában Berlin (MTI). A Neues Deutsch­land értesülése szerint a Német Szo­ciáldemokrata Párt parlamenti cso­portjában komoly eltentétek támad­tak azzal kapcsolatban, hogy a szo­ciáldemokrata képviselőik többsége a parlament március 6-d ülésén a párt- vezetőség utasítására megszavazta Adenauer alkotmánymódosító mili­tarista törvényjavaslatait. Az értekezleten, amelyet a szociál­demokrata képviselőik a parlament március 6-i ülése előtt tartottak, vi­haros vita zajlott, le. Egész sor kép­viselő kijelentette, hogy nem ért egyet a pártvezet őségnek az alkot­mánymódosítás mellett elfoglalt ál­láspontjával és hangsúlyozta, hogy a militarista törvények elfogadásá­val gyakorlatilag is megnyílik a Nyu­gat-Németország ú j rafelfegyverkezé- séhéz vezető végzetes út. Anglikán agvházi küldöttség utazik a Szovjetunóba London (TASZSZ). A külföldi kap­csolatokat ápoló anglikán egyházi ta­nács bejelentette, hogy a canter- bury-i érsek elfogadta a moszkvai patriaroha meghívását, és az angli­kán, valamint az orosz pravoszláv egyház képviselői közötti vallőstudo- mányi 'beszélgetések céljából küldött­séget indít a Szovjetunióba. Színészbál az árvízkárosultak javára A Csiky Gergely Színház művészei március 24-én, szombaton este fél li­kőr műsoros színészbált rendeznek a Béke Szálló nagytermében és táncos- helyiségében. A bál teljes jövedelmét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. Karádi Györgyi és Kenessy Zoltán nyitják meg a tóit a Kék Duna-keringővei, majd a szín­ház többi művésze: Barcza Éva, Gá­bor Mara, Röhcnczi Mária, Mészá­ros Jolán, Páltfalvi: Éva, Fábián Klá­ri, Bododai Piroska, Bereczki Lia, Kovács Zsuzsa, Juhász Pál, Hajdú Péter, Rassy Tibor, Gálfd László, Homokaii Pák Pusztai Péter, Komlós István és Bán Tamás szórakoztatja műsorával a közönséget. Operettrész- teteiket, sanzonokat énekelnek a tán­coshelyiségben is. Jegyek elővételben a Vöröskereszt Május 1 utca 16. számú irodájában és a színházi jegyirodában válthatók. # ? Az értekezleten 39 képviselő el-? utasította azt a határozati javaslatot, hogy a párt parlamenti csoportja szavazza meg az alkotmánymódosátó törvényjavaslatokat. Ismeretes, hogy a parlament már­cius 6-i ülésén húsz szociáldemok­rata képviselő az alkotmánymódosí­tás ellen foglalt állást. Jellemző az is, hogy ■ a bonni szövetségi gyűlés szóban lévő üléséről további ötven szociáldemokrata képviselő távolma­radt. Ó, mif- tettél, Duna... A hősi halált halt szovjet és magyar katona emlékére. Ö, mit tettél szelíd, álmodó Duna, habod a halálnak énekét zúgja! Kék hullámaid, mint bőszült vadak síró gyermekre lopva rontanak, falvak összedőlnek és halál köszönt, hol arany kalászról álmodott a föld. ... És jöttek a hősök iszonyú bírókra: egyik messziről jött, hol zúg a Volga, a másik akácos Győrszentivánból... Élet és csónak remegve táncol, bukik az árban, zúgó ár felett menteni asszonyt, áléit gémeket... Ragadja őket az árnak a sodra, örvénylő hullám tör a habokra, de vívnak a hősök éjjel és nappal, élelre-halálra az áradattal... ónig a jeges ár győz, sodor a melybe, piros szívükkel a halál ölébe ... így lettél haragvó, tajtékzó Duna Két baráti népnek nagy szimbóluma! Nem a pusztulás. Jajszó, könnyes ár, a bőszült fenevad, mely zsákmányra vár — hullámodból nőtt a szeretet árja, mely piros szivárványt hoz a világra! A kebled kitárul, s úgy nézel reám roppant mélységekből, mint az Óceán... KAROLY FERENC »ÉRDEKESSÉGEK inne a — o n n a u , _______________J FOK OZÓDÓ MUNKANÉLKÜLISÉG — EMELKEDŐ ÁRAK Tovább növekedtek az amerikai óriásprofitok A vezető amerikai monopóliumok 1955-ben mindén eddiginél nagyobb óriásprofitokra tettek szert. Különö­sen nagy volt a fegyverkezési válla­latok profitja, a »General Motors-«, David A. Morse, a Nemzetközi ? Munkaügyi szervezet (ILO) elnöké- ? nek közlése szerint 1955-ben sok (• országban növekedett' a munkanél- ? küliség és ugyanakkor rendkívül ma- ___ ( ' gas áremelkedések is voltak. Az árak amely a katonai megrendelések ('Argentínában például 13 százalék- oroszlánrészét kaparintotta meg, az 5 kai, Bolíviában 80 százalékkal, Bra- 1954. évi 806 millió dollárral szem- zíliában 17 százalékkal, Chilében 77 ben 1955-ben 1189 millióra növelte és Dél-Koreában ugyancsak 77 szá­zalékkal szöktek fel. A magasabb bérekért és jobb munkaikörülmé­nyekért folytatott harc további erő­södéséről tanúskodik, hogy 1955-ben az 1954. évi 49 millióval szemben esett ki i már 55 millió munkanap i sztrájkok következtében. Közvetlen beszélgetés az Antarktiszon lévő papával... nyereségét. A »-Ford Motor Co.« 437 millió dolláros profitot könyvelt el — ez 92 százalékos növekedést je­lent 1954-hez viszonyítva. A Bell-konszern profitja 664,2 mil­lió dollárra szökött fel, vagyis 10# millió dollárral szárnyalta túl az 1954. évi nyereséget. KRUPP TERJESZKEDIK A leningrádi egyik stúdiójába meg­hívták a szovjet kuta- 1 tóexpedíció vezetőjé­nek családját, hogy a ■rádió hullámain ke­resztül íbeszélc-fönek a már réglátott papával. Tamara Petrovna és két kis gyermeke a rá­dión keresztül találko­zott a távol Déli-sar­kon élő papával »Kispapa! Küldjél nekem egy pingvint« — kérte a kis Vita, fi­gyelembe sem véve, hogy akitől kér, az a Föld másik felén van. Az ADN jelenti Rio rádió Janeiróból, hogy a Krupp-konszern Sao Paulo közelében 20 millió márka beruhá­zással nagy üzemet fog építeni, amely főleg mozdonyokat és vasúti alkatrészeket gyárt majd: A nyugatnémet Daimler-Benz rész­vénytársaság motor­gyárakat akar Brazíliá­ban építeni. TENGER A FÖLD ALATT A DÉLI-SARKON NINCS HIDEGHÁBORÚ Byrd tengernagy, az amerikai Déli-sark-ku- tató expedíció vezető­je, akit a kutatók a »jég meg törő je« néven ismernek — kijelentet­te: »Itt, ezen a jeges vidéken nincs -hideghá­ború az oroszokkal«. A különféle kutatócso­portok állandó rádió- érintkezésben vannak egymással. »Mi meleg -baráti és segítő kap­csolatban élünk egy­mással« — mondta a tengernagy. Megöltek egy néger orvost Ohioban Horoston Gurn dok­tort, daytoni néger or­vost, aki a vidék leg­riSONKA-HÉT« PÁRIZSBAN Párizsban március 24—31-e között rende­zik meg a »sonka-he­tet«, illetve a nagy Magyar siker a bécsi vasáron (MTI) Mint. az Abend1 jeleníti, a bécsi tavaszi vásáron — amely va­sárnap ért véget, nagy feltűnést kel­tettek a magyar gépek, »amelyek tel­jesem egyenértékűek a nyugatnémet és amerikai gyártmányokkal«. Ma­gyarország a vásáron mindenekelőtt olyan nehézgépekat kínált eladásra, amilyeneket Ausztriában nem gyár­tanak. 60 földalatti meleg- vizű »tengert« fedeztek fel (Kazahasztánban a szovjet geológusok. E hatalmas földalatti vízmedencék némelyi­ke több milliárd köb­méter édes-vizet tar- sonkavásárt. A terme- talmaz, s az egész Ka- lök és kereskedők nagy zah Szocialista Szovjet és szép választékkal népszerűbb és legjobb Köztársaságot képesek indulnak az érdekes orvosa volt, -gengszter- lesznek bőségesen el- versenyen, ahol -bizo- módra az ablakon ke- látni vízzeL Számos nyára mindnyájan resztül lelőtték, épp artézikét fúrásával le- nyernek. Az egyik amikor az egésznapi hetévé válik, hogy nagy sugárúton kisebb­fáradságos munka egy-egy kút környékén nagyobb pavilonokat után este a sza-lonjá- 2—300 hektár földet állítanak fel, ahol a ban pihenve a televí- öntözzenek meleg víz- sonkákat! (bemutatják Ziós adást nézte. zel. és árusítják. Éled a madárvilág — visszajött a mezei pacsirta és az örvös galamb Hosszabb várakozás után a tavasz madárhímökei megjelentek * hazai tájakon. Csak szórványosan ugyan, kisebb csoportokban, vagy egyenkint megérkeztek végre a dalos mezei pacsirták. A Csongrád me­gyei Kistelek környékéről bíbiceket jelentettek s a budai hegyek erdei­ben itt-ott felbúgott a nyakdíszes órvösgatemb. A madarak vonulása megindult és valószínűleg még e hét végén nagyobb csapatokban érkeznek szokott fészkelő helyükre. A HÁZASSÁG. A CSALÁD JELENTŐSÉGE AZ EGYÉN, A TÁRSADALOM SZÁMÁRA írta: Benkő Gyula, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetője * Ha valaki napjainkban el akarja képzelni, le alkarja írni a boldog em­ber életkörülményeit, ezek között kétségtelenül döntő szerepet juttat annak, hogy a 'boldog ember szerető étettárssBl, egymást és szüleiket! sze­rető gyermekekkel éljen együtt, azaz ■boldog házasságban, .boldog családi életet éljen. Azt tehet mondani, hogy a szívesen és jól végzett múnika mel­lett ez a boldog emberi élet legfőbb alapja. Más oldaliról viszont azt kell lát­nunk, hogy sek házasság nem zavar­talan, nem kiegyensúlyozott, nem boldog. Majdnem minden házasétet- nek magúan a maga válsága, amely esetleg elmúlik, esetleg nem, végig­vonulhat a házastársak egész életén, esetleg a házastársiak szétválássít Okozza, vagy örök tüskeként marad meg egyik, vagy mindkét házasfárs szívében. Van olyan házasság is, amelyben csak a gyermekek, vagy csak külszín kedvéért maradnak együtt a házastársak, egyébként há­zasságuk válsága állandósult, ami a legkülönbözőbb formákban juthat ki­fejezésre. Pedig az emberek szeretnének 'bol­dogok termi. Mi magyarázza tehát azt, hogy nem találják meg boldog­ságuk egyik legfontosabb előfeltéte­lét: a 'boldog családi életet? Erre a látszólag nehéz kérdésre cs-alk álékor tudunk megfelelő választ adni, (ha kissé fúlinézünk a mai álla­potokon, egyrészt a múltat, másrészt azonban a többi életfeltételeket is megvizsgálva igyekszünk feleletet ta­lálni. Az ember legtermészetesebb kapcsolata Számos történelmi példával lehet igazolni, hogy mát jeleníthet a házas­ságnak sokak szemében pusztán egyéninek, »magánügynek« látszó kérdése a társadalom szempontjából. Ennek a kapcsolatnak, a »legtermé­szetesebbnek«, ami az embert em­berihez köti, az alakulása a történe­lem folyamán bizonyos vonatkozás­iban értékmérője annak is, mennyire 'haladt az ember a maga fejlődésének útján. Ebben a kapcsolatiban ui. ki­fejezésre jut az, Marx. szavaival: »■hogy mennyire válit emberivé az ember természetes magatartása«. * A »Természet és márciusi számából. Társadalom;« A házasság kérdéseibe való bele-' szólás joga komoly hatalmat jelent, jól felhasználható eszköz az emberek ■befolyásolására. Tudták ezt mind­azok, akiknek ez az. eszköz a kezük­ben volt, és csak komoly harcok árán lehetett őket arra kényszeríteni, hogy ■lemondjanak róla. Ismerjük az egyháznak, helyeseb­ben az Európában uralkodó keresz­tény egyházaknak a házasságról hir­detett tanait. Ezek szerint a férfi és a nő kapcsolata lényegében már az első emberpárnál is úgy alakult, mint mai, ezen az eredeti formám csak lé­nyegtelen változások történtek. Az emberi élet e fontos részének válto­zatlanságáról hirdetett tanok azt a célt szolgálták, hogy alátámasszák, megerősítsék azt a tételt, amely sze­rint az emberek más egymásközti vi­szonylataiban sem történt lényeges változás. Változatlan tehát a szegény és a gazdag ellentéte, változatlanok az emberek közti viszályok, a hábo­rúk, változatlan az a helyzet, hogy egyesek uralkodtak mások felett. E tanok hirdetése és terjesztése azonban csak az emberi tudatlanság, tájékozatlanság fenntartása mellett volt lehetséges. A legcsekélyebb föld­rajzi, néprajzi, 'történelmi ismeretek ui. kereken rácáfoltak ezekre a tév- tanokra, megmutatták pl., hogy a férfi és a nő kapcsolatának, a házas- sá'ghak. a formái korántsem azono­saik, .hanem az idők során különböző formák váltatták egymást, és ma is különböző formák állnak fenn egy­idejűleg. A társadalom alaposabb megismerése, a társadalom törvény­szerűségeinek a felismerése pedig megmutatta, hogy, ezek a formák ■mindig és mindenütt az emberek anyagi létfeltételeivel szoros össze­függésben, azoktól függően változ­nak,- fejlődnek. Az emberi társadalom fejlődése a termelés fejlődésén, a termelés szer­vezési formáinak fejlődésén mérhető le. Az ember egyéni fejlődése viszont azon, hogy mennyire tudatosodik az ember, mennyire válik urává életkö­rülményeinek, ösztöneinek. A társa­dalmi és az egyéni fejlődés az em­bert mind távolabb viszi attól a lénytől, amelyből fejlődött. Távolabb viszi az életkörülmények vonatkozá­sában is, de az ember jellegének vál­tozása szempontjától is. A vad ter­mészetiből, a primitív, állati életfor­mából kiszakított enilber élete bo­nyolultabbá vált, ennek megfelelőéi» bonyolultabbá vált maga az ember is. Az eredetileg az ösztönösség ke­reteit alig túllépő életjrnegnydivániu!á- sok tudatosodnak, gazdagodnak, új érzelmi és értelmi köntöst kapnak, a fizikai jellegű ©temekkel szemben gyarapodnak bennük a lelki, a szel­lemi'elemek. A férfi és a nő kapcsolatában ez a fejlődés a szereltem érzésének a ki­alakulásában jelentkezik. Ne fáradjunk a szerelem meghatá­rozásával. Ami bennünket most első­sorban érdeliel, az az, hogy kanunk és kultúránk emberének elképzelései szerint az á házasság épül fel meg­felelő alapokra, annak a házasság­inak van esélye orra, hogy betöltse a hivatását és megteremtse az elő­feltételeiket két ember boldogsága, az új nemzedék megfelelő környezetiben vafjó felnevelése számára, amely há­zasságot egymást szerelemmel sze­rető férfi és nő köt egymással. Pedig a szerelmi házasság gondo­lata, sőt azt mondhatnánk, hogy a fogalma sem örök, sőt még csaknem is régi. Engels mutatja ki a család, a magántulajdon és az állam erede­tével foglalkozó munkájában, még­pedig közismert adatok alapján, »hogy az ókor rabszoiigatársadalmámak és a középkor, valamint, az újkor feudá­lis társadalmának idején a szerelem fogalmát áltáléiban nem kapcsolták össze a házassággal. A legszebb sze­relmes versek nem a feleséghez íródtak, de még csak nem ás olyan nőhöz, akit feleségül kívántak, venni. Időben a szerelmi házasság gondola­tát a polgárság forradalma veti fel és teszi a házasság eszményképévé. De a szerelmi házasság nem vált eszményképpé az egész világon, ha­nem csak ott, ahol; a kapitalizmus széttörte a feudalizmus bilincseit. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom