Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-22 / 70. szám

Csütörtök, 1956. március 22. SOMOGYI Miül *» fl IGFF— 3 Befejeződött az ezüstkalászos tanfolyam Kapospulán Nagy a mozgolódás Kapospúlán! Jóleső érzés látni, hogyan ünnepel a íailiu népe. Még egy óra van hátra az ezüstkalászos tanfolyam záróvizs­gájának megkezdéséig, de máris nyílnak a házak kiskapui egyirány- ba, a művelődés háza felé indul a község apraja-nagyja. Este 7 óra­kor adnak ugyanis számot végzett munkájukról a tanfolyam hallgatói. Mire felérünk a művelődés házához, a vizsga székhelyére, már zsúfolásig tele van. Néma csendben várják a vizsgá­zók és az érdeklődők a vizsgabizott­ság elnökének engedélyét, hogy a tanfolyam vezető-tanárai megkezd­hessék a vizsgáztatást. Az arcok ki­pirulnak, a szemekben az izgalom tüze ég; vajon hogyan fogunk vizs­gázni? Az első feleletek után a vizs­gabizottság tagjainak szemében ki- gyúl az öröm fénye. Milyen jó hal­lani a szebbnél szebb feleleteket! Pedig a vizsgabizottság tagjai nem fukarkodnak fogós kérdéseikkel: »Gazdatárs! Mondja meg nekem ..., legyen szíves rajzolja le itt a táb­lára ..., állítscín össze egy 600 kg- os, 15 literes tehénnek téli időszak­ra takarmány-szabványt...« stb. De hiába, aki kellően felkészült, azt nem érheti meglepetés. Nehéz volna a sck jó felelet kö­zött sorrendet felállítani. (Különö­sen megragadott azonban bennün­ket Kovács Máté gazdának a gya­korlati félév eredínényeiről1 tartott beszámolója. A tanfolyam hallgatói a kapott feladatokat kivétel nélkül megoldották. És hogy jól oldották meg. azt mi sem bizonyítja jobban, mint az elért eredmények: Buda József őszi kenyérgabonavetésének helyes tavaszi ápolásával, pétisó fej­trágyázással 17 mázsás, Kocsis Jó­A cigány sikere Nagybajomban A Kutasi Állami Gazdaság nagy­bajomi üzemegységének DlSZ-szér- vezete a napokban bemutatta Szig­ligeti: A cigány című Színművét. Az előadáson a csoport tagjai tehetsé­gük legjavát adták. Jó volt a cím- szere,pet játszó Sólyom János, Barta Ilona a cigánylány szerepében, Peti, a cigány fia és Ferenc, a hajdú. Si­kert aratott az örzse asszony szere­pét játszó Androsics Margit és a Várszegit életrekeltő Horváth Jó­zsef. ALKU AZ ALOMSZALMÁN Adás-vételben, oszt ozásban mu­tatkozik meg az ember legjobban, »laktál vele, utaztál vele, osztoz­tál vele ?« — kérdi a régi közmon­dás, a nép sűrített bölcsessége. — »Akkor ismered meg igazán ember­társadat ... -« Ilyen sokat mondó kis történet az alábbi is. A felsőmocsoládi Petőfi TSZ az ősszel alakult. Azóta területük, tagságuk megsokszorozódott, álla­taik megszaporodtak. Sőt húsz ko­ca már hordja az ősszel sonkama­lacnak való magzatát. Alom kelle­ne tehát. Sok és sürgősen. De hon­nan ? Saját szalmájuk még nincs és nem is lehet. De van a szocia­lista mezőgazdaságban édestestvé­rüknek, a szomszédos gamási Ha­ladás Tsz-nek. — Adjatok már: nekünk is né­hány mázsát! — fordul a Petőfi elnöke, Pozsonyi Lajos a gamási Haladás elnökéhez, Pusztaszeri La­joshoz. Mert hát úgyis eladtak már a Termény forgalminak rendes ke­reskedelmi áron vagy 700 mázsát, mázsánként 20 forintjával. — Nektek? Jó. ötven forintjá­val! A Petőfi azonban pontosan szá­mol. Valóságérzéke igen jó. Áron délül még akkor sem vesz, ha köl­csönt kapna hozzá, avagy hitelt. Pusztaszeri Lajosnak ezért hát így felelt a Petőfi elnöke: — Inkább a kukoricaszárról le­tépjük a levelet: Jó lesz az alom­nak. De ötven forintjával? Eridj, add el Dáriusnak!... — Jó. Megfontolom. Még beszé­lünk róla — feleli Pusztaszeri za­vartalanul. Amíg azonban egy mai keletű közmondás az egymást segítő új emberről megszületik, nem kellene várakozni! Hamem a testvér a testvérnek, ha nem is áron alul, de nem is áron felül, hanem rendes kereske­delmi áron — különösebb megfon­tolás nélkül — eladhatná azt az alomszalmának valót!... zsefj burgonyából 140—15Ö mázsás átlagtermést takarított be. Bajnóczl János, Nagy Gyula, Szabó Ferenc, Kovács Máté a szarvasmarhate- nyésztésben ért el kiváló eredményt. Istállóikban csak törzskönyvezett ál­lat található. Még sorolhatnánk so­káig, hogy a tanfolyam többi hallga­tója milyen módon vette ki részét a gyakorlati félév munkájából. Egy biztos: a tanulás igen hasznos volt, és az államnyúj tóttá segítséget a ka- pospulai igazdák jól felhasználták, nem veszett kárba a tanfolyam-veze­tők fáradságos munkája. Csak helyeselni tudjuk a hallga­tók közös megállapítását, mikor az elméleti tudásnak — a tanfolyamon tanultaknak — a gyakorlatban való alkalmazását tűzik további felada­tul, hiszen terményeik állandó foko­zását csak így biztosíthatják. A tanfolyam elméleti része befe­jeződött. Most következik a nehe­zebbik oldala a munkának: a tanul­taknak a gyakorlatban való végre­hajtásra. Az ezüstkalászos tanfolyam vizsgáján tapasztaltak biztató ígéret arra, hogy a pulai gazdák ebben is megállják helyüket. Kersák Jenő. Egy kérdés a kőkúti tanácshoz: iának a l A Nagybajomi Gépállomás még a télen megállapodott a kőkúti ta­náccsal, hogy a községben egy nél­külözhető szobát bocsát rendelke­zésre, ahol brigádszállást ren­deznek be, az udvaron pedig tá­rolhatják az üzemanyagot. A tanács és a gépállomás jó viszonyban állt egymással, hiszen kölcsönösen egy­másra voltak utalva. Ennek jegyé­ben született meg az egyezség. Történt, hogy a gépállomás körze­tében új termelőszövetkezetek ala­kultak, melyeknek tapasztalt agro- nómusokra volt szüksége. Göncz János, a kőkútiak mezőgazdásza is tapasztalt, jó szakember. Ezért akarták az egyik új tsz-be helyez­ni, gondolva, hogy a megerősödött kőkúti tsz most már megáll a saját lábán is. Mi azonban nem adjuk — hang­zott a kőkútiak felelete. — De még brigádszállást sem. S erre a brigádszállásnak kijelölt kamrát a termelőszövetkezetnek adták. Vajon kinek van nagyobb szüksége rá? Vagy egyáltalán kell-e az a tsz-nek? S a traktorosok, akikhez a kő­kútiak szintén ragaszkodnak, alud­janak a bokorban? KI KIT GYŐZ LE? Lendületesen versenyeznek egymással a Ruhaüzem diszistái Rendkívüli lelkesedéssel dolgoz­nak a Kaposvári Ruhaüzem DISZ- fiataljai. Minden nap lázas izgalom­mal várják a hangosanbeszélő je­lentését: ki ért el nagyobb teljesít­ményt,' ki dolgozott kevesebb selejt- tel? ! I , i Mi fokozta fel a lelkesedést? Az, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4 méltó megünneplésére ké­szülnek. Már a tagkönyvkiosztó tag­gyűlésen elhatározták, hogy április 4 tiszteletére verseny}ti 'szerveznek. Március elején a DISZ-bizottság tagjai a DISZ-titkárral az élen min­den fiatallal elbeszélgettek hazánk felszabadításának jelentőségéről, an­nak méltó megünnepléséről. A beszélgetés nyomán a diszisták nemes vetélkedésbe kezdtek egy­mással. Valamennyien kimagasló teljesítménnyel akarják ünnepelni a nagy évfordulót. Bogdán Mária he­adó 98 százalékos minőségi verseny­re hívta ki Mike Máriát, Gergely József gépész váltótársával, Kisjónás Józsefijével és a váltóműszak összes gépészeivel versenyez. Major László, aki mindössze két hónapja dolgozik gépen, váltótársát. a három év óta Tsz-iinkben megszűnt a munkaerőhiány, 65 családdal gyarapodtunk a zárszámadás óta Termelőszövetkezetünk a múlt évben alakult 25 családdal. Földterületünk nagy volt a tagok számához viszonyítva, 'úgyhogy egy dolgozóra 10 held föld meg­művelése jutott. Tsz-ünk a zárszámadás óta 65 csa­láddal gyarapodott, most már 90 család tagja a szövet­kezetinek. Megszűnt a munkaerőhiány, igaz, még min­dig 8 held föld jut egy-egy tagra, de olyan növénye­ket termelünk az idén, ameüyek kevesebb munkát igé­nyeinek. 10 hold lóherét, 10 hold silókukoricát és 10 hold csalamádét vetünk. 5 holdon dinnyét termelünk, ez sem kíván sok munkát és kifizetődő is. Ésszerűen, jól alkarunk gazdálkodni, hogy tagjaink jövedelme is, a közös vagyon is gyarapodhasson. Eger Ferenc levelező, nemesdedi Dózsa Tsz Cikkünk nyomán ... Vidák Márton bolhái gazda és családja belépett a tsz-be Pár nappal1 eziellőtt arról írtunk, hogy a bolhái Ság- vári Termelőszövetkezet szinte hétről hétre gyarapo­dik dolgozó parasztokkal. Irtunk arról is, hogy a régi és az új tagok milyen egyetértésben, megelégedéssel dolgoznák a közösben, és hogy szívesen látnák maguk között a falu együik legtekintélyesebb, legjobb közép-pa­rasztját, Vidák Márton vb-fagot és családját is. Gadanecz Pál párttitkár és Zanati József vb-elnök a cikk megjelenése után felkeresték Vidák Mártont, s beszélgettek vele a termelőszövetkezetről. Vidák gazda elmondta kételyeit, amelyele visszatartották a belépés­től. Kérdéseire, kételyeire választ, megnyugtatást ka­pott, és igen nagy örömmel vette, hogy a termelőszö­vetkezet valamennyi tagja hívja, várja őt és családját. Ezen az estén döntésre jutattak Vddákék: aláírták a belépési nyilatkozatot. Rátaláltak a helyes útra, s bíz­va néznek a jövőbe. Vidák gazdát minden 'bizonnyal többen is követik majd, akik az ő példamutatására vár­tak. Pártmunkások a betegágy mellett íL Kaposvári Kórház belgyógyászati osztályán ( ' most hangosabbak a folyosók. A kórtermek­ben, a fehér ágyak mellett rokonok, hozzátartozók áll­nak. Most kezdődött a látogatási idő, s majd minden beteghez eljött valaki — jólesik ilyenkor a nyugtató szó, az ismerősök látása a betegeknek. Több tsz-tag fekszik a kórtermekben. Falujuk tá­vol esik a kórháztól, ritkán látogathatják meg őket a rokonok. Ezen a napon azonban ők is látogatókat kap­nak. Nem falubéliek, nem is rokonok — mégis jólesik figyelmességük, biztató szavuk. Biró Gábor kapolyi, Miseta János buzsáki tsz-tagot a Megyei Pártbizottság munkatársai keresték fel, látogatták meg őket a kórház­ban. Öröm és hála csillog a két beteg tsz-tag szemé­ben a pártbizottság munkatársainak figyelmességéért. Sokáig elbeszélgetnek, a betegségről keveset, hiszen attól mielőbb szabadulni akarnak, s bizonyára meg is szabadulnak. Annál több szó esik otthonról, tervekről... majd ha hazamennek .. .ha felgyógyulnak ... S a be­tegek — mini ahogy a látogatáskor illik — kis csoma­got is kapnak a pártbizottság munkatársaitól. Fábián Margit tolnatamási tsz-tag is a kórházban fekszik. Mint más megyébe való tsz-tag, igazán nem is számított arra, hogy a látogatók őt is felkeresik. Biza­kodást, erőt öntöttek belé a somogyi pártmunkások. Végére jár a látogatási idő. A pártmunkások is bú­csúznak, s amikor becsukódik mögöttük a fehér ajtó, a három beteg tsz-tag szinte egyszerre gondol arra, hogy mennyire szívén viseli a párt az ő betegségüket is, s hogy milyen jó, amikor érezhetik, mennyire tö­rődnek velük, milyen figyelmesen gondoskodnak róluk. Csinosítják, szépítik a párthelyiségeket A barcsi járásiban hét község párttagsága csaibla- j kozott eddig a. barcsi pártszervezetnek ahhoz a felhí­vásához, hogy csinosítsák ki a pártszervezet helyisé-1 geit. E községekben rendkívüli párttaggyűléséket hív­tak össze, ahol a párttagság társadalmi munkával vál- 3 látta a párthelyiségek szépítését, dekorálását. így Bar- j csen kívül Baibócsán, Szul-okon, Patosfán, a Somogy- j tamócai Állami Gazdaságban, Bárányban, , Pétenhádán ! látnak hozzá a párthelyiségek rendibéhozásához a kő-! zeflá hetekben. Barcson tömegszervezeti bált rendeznek i és a bevétel egy részét is erre a célra fordítják. gépi munkát végző Szőnyi Józsefet hívta ki versenyre. Káli Ilona aE üzem összes gépen dolgozó DISZ- fi-alaljaival minőségi és mennyiségi versenyben áll. De sorolhatnánk még tovább a versenyzők nevét. Alig telt el két hét az ünnepi mű­szakból, máris szép eredmények mutatkoznak. Bogdán Mária, aki az­előtt 124 százaléknál nem tudott többet teljesíteni — bár ez is szép eredmény — most 164 százalékot ért el, lehagyva ezzel versenytársát, Mi­ke Máriát, aki egyelőre még a 140 százaléknál tart. (Hangsúlyozzuk: egyelőre.) Gergely József 158 száza­lékot teljesített »ve tél.y társán ak", Kisjónás Józsefeiének a 139 százalé­kával szemben. Pedig Gergely Jó­zsef teljesítménye korábban alig ha­ladta meg a 130 százalékot. A Ruhaüzem DISZ-fiataljai között tehát nagy versengés folyik. A le­maradók pótolják a mulasztottakat, a versenyre hívottak felül akarják múlni kihívóikat, a kezdeményezők pedig túl akarják szárnyalni saját válakásaikat. Mindenki le akarja győzni a másikat. Köziben nő a tel­jesítmény, csökken a selejt, fokozó­dik a termelt javak mennyisége — ezzel pedig segítik emelni a társa­dalom életszínvonalát. Átlagosan ioo forintot AJÁNLOTTAK FEL A BŐR­IPARI KTSZ TAGJAI A Kaposvári Bőripari Ktsz tagjai példamutatóan veszik ki részüket a kárt szenvedettek megsegítéséből. Átlagosan 100 forintot ajánlottak fel erre a célra. Igen népszerűvé vált a Alom ikon fényképezőgép Három héttel ezelőtt indult meg Kaposvárott az OFOTÉRT-boltban a Momikcn fényképezőgép és külön­féle nagyítók részleteladása. A Mo- miikon. fényképezőgép, amelynek ára tokkal együtt 1680 forint, hat­havi részletre, a Sinus nagyító, és a nemrég megjelent Gamma nagyító kilenchavi részletre 1350 Ft-os áron vásárolható. Igein nagy az érdeklődés a Mamikon távnézős, kisfilmes, re- Q-önyzáras fényképezőgépek iránt. MÁSFÉL ÉVVEL AZ ÉRETTSÉGI UTÁN... V IZSGÁZIK Hegedűs János, a Vas- és Műszaki KTSZ tanu- |lója. Másféléves tanulóideje lejárt, elérkezett a szakmunkásvizsga nagy napja.­Március 15-én reggel összejött a vizsgáztató bizottság, megjelentek a szövetkezet vezetői, s mindazok, akiknek valami közük van a szak­munkásképzéshez. összesen tizen­egyen. Nem csoda hát, hogy a fiatal szakmunkásjelöltnek kicsit melege lett, amikor a nagy »közönséget« meglátta. De nem mutatta. Nyugod­tan lépett a géphez, ahol már oda­készítve várta a szakrajz és egy alumíniumdarab, amely inkább ha­sonlított egy félbevágott, hengerhez, mint szíj tárcsához, amit készíteni kellett belőle. Indult a • gép, röpködtek az alu- _ míniumforgácsok, megkezdődött a | vizsga. S Hegedűs Jánossal vizsgá­zott Preiszner Károly, az esztergá­lyos-műhely vezetője is. aki tanította. A vizsgabizottság tagjai nem zavar­ták a fiatalembert, ö pedig szorgal­masan dolgozott az alumíniumon, hogy két és fél óra alatt szíjtárcsát esztergáljon 'belőle. Preiszner Károly elvtárs a mű­helynek hol az egyik, hol a másik sarkából figyeli tanítványát, közben elmondja, hogy nem félti Jancsit. A másfél év alatt szorgalmas, gyors felfogóképességű, jómedorú fiatal­embernek ismerte meg. Preiszner elvtárs azt is hangsúlyozta, hogy Hegedűs Jancsinak érettségije van, s gimnáziumi tanulmányai meg­könnyítették szakmai képzését. Ez­zel mintegy alá akarta húzni mind­azt, amit eddig mondott róla. Járási elvtárstól, a szövetkezet ta­nulófelelősétől is csak jót hallunk Jancsiról. Elénk -teszi Hegedűs Já­nos lapját, amelyre fel szokta je­gyezni -a legfontosabb éjszfrevétele- ket -'Jancsi munkájára, magatartá­sára, fejlődésére vonatkozóan. Sze­repel rajta a minőségi munka, a pontos munkakezdés, az öntudatos munkafegyelem, de még az is, ho­gyan tanult a Petőfi-iskola foglalko­zásain. Minden rubrika mellett szá­zas számjegy van. Ez azt jelenti, hogy minden-bői száz százalékra megfelelt. Munkateljesítménye pe­dig már a 100 százalékot is megha­ladta. Járosi elvtárs elismeréssel beszél Jancsi DISZ-titkári és kultúr- f-elelősi munkájáról is. P EREG A FORGÁCS, múlik az idő, alakul a szíj tárcsa. Ma­gyar elvtárs, a Vaskombinát forgá­csoló művezetője megáll egy pilla­natra Hegedűs János mellett. Még nem telt le a megszabott idő, de már utolsókat fordul a tárcsa. S elérke­zik a nagy pillanat... Hegedűs János átadja a munka­darabot Magyar elvtársnak. Az iz­galom pírja pirosra festi Jancsi ar­cát. Kezét hátul szorosra összefon­va erősen figyel. Vajon hogy oldot­ta meg feladatát? A »közönség« a vizsgázónak szurkol. Magyar elvtárs megforgatja, tüzetesen megvizsgálja a munkadarabot, jobbról, aztán bal­MORICZ ZSIGMOND IS HELYESELNÉ... Egy római tégla fekszik Móricz Zsigmond asztalán. Idő: 1936. A furcsa emléket csodálja a nagy író, aki a nép boldogulását: a tégla- égetésen át is tapogatta, vizsgálgat- ta. Az a réges-régi tégla oly fekete volt, mint a »troszka«, a kovács-sa­lak! S kemény, mint a vas. Honnan is szerezte a somogyi né­pet annyira szerető Zsiga bácsi? Innen, a somogyi balatonparti vi­dékről. , Felemelte a földről a mezőn. A ró­maiak korából ottmaradt százméter­nyi útszakasz állt épen még. A töb- ról méregeti (ugyan mit is tud any-t bit felszedetté a földesúr. Istádét nyit nézni rajta), de még mindig? építtetett az 1600 évnél idősebb, nem szól, és a szeme — az a min- I mégis edzett, erős téglákból. A ro­den hibát megtaláló szem — a Vi- j maiak ugyanis nem hozattak messzi- légért sem árulna el semmit. Jancsi | ről követ. Megtakarították az út fá- beleizzad, mí-g a tárcsa kézről kézre? radozásait. Helyben égettek építő- és jár. A szakszemek néhány jelenték-1 burkolóanyagnak valót. télén hibát fedeznek fel, meg is mu-| Ezt szívlelték meg 1600 észténdő- tatják nyomban a feszülten figyelőire! később nyolc termclőszövetkeze- fiatalembernek. De szerencsére ezek\ tünkben: a nagyberki Győző, a ré- nem s-okat vonnak le a munkadarabj páspusztai Első ötéves Terv, az igali értékéből. A bizottságnak azonban X Második Pártkongresszus, a somogy- kíváncsi természete van. Nagyon I geszti XJj Barázda és néhány más helyesen azt is szeretné tudni, hogy; tsz-ben. Az Mén 1 550 000 téglát elméletben mit tanult a szakmun-1 éneinek így. Meglevő, hogy milyen kásjelölt. Szakkérdésekre kell felel-! olcsó megoldást talál az, aki saját ni® Hegedűs Jánosnak. Ha egy-egy kezére és eszére támaszkodik! pillanatra megáll, -gondolkodik a kM *4? ltt bevált szénporos égetéssel a fejezésen, a köréjegyűit munkatár-1 tégla minden ezer darabját 250 fá­sak néma, de kifejező pillantások-»rlnt költséggel állítják elő. kai biztatják: mondjad, csak mond-! , óta ama egykori római tégla- fád ! S Jancsi okosan, szakszerűen! égetőknél sokkal egyszerűbb mód- valaszol a kérdésekre I szert okoskodtak ki tsz—emk tégla— | vető mesterei a nagyberki Knédlik Delet harangoznak, amikor a bi- i Gyula módjára. zottság összeül, hogy eldöntse: mi-, Mi a -receptje? Vágy két és fél lyen érdemjegyet kapjon a vizsgázó. j köbméter földet! Keverd össze 409 Az izgalomnak tehát^ még nincs vé-j&iZó palaszénnel! Es a keverési ge, sőt most ér tetőpontjára. Csak!arány? Az sem gyári márka, nem r 'A.znr pTvcfpHnplf feni .Tnmr'ci riatta-1 UX+i ™ * jaj—.. ..,1: .. rr 1 , 7 zj. akkor engednek fel Jancsi patta­násig feszült idegei, amikor a vizs köti a titkos védjegy. Hozz hat lapát ♦ földet, keverd össze egy lapát szén­gáztatóbizottság tagjai gratuláló, ba-Inéi! Ekkor a »sárkenyér«-ből kifor­rét! kézszorításra nyújtják kezüket.| máit téglavályogokat rakd »büksá Tehát sikerült! IGEN, SIKERÜLT I ba-»! (Értsd: kazalba.) És amikor szá­t:az. kezdődték az égetés! Ahhoz még Hegedűs kell? Ezer téglához a legolcsóbb i Jánosnak szorgalmával, gim-| iszapszénből kell 35 forintnyi. náziumi előképzettségével másfél év* a kaposvári járás tsz-einek idei alatt — a három helyett — elsajátí-j építkezési tervét ezzel a téglával tani a gyönyörű esztergályos szak- l 1 124 000 forinttal olcsóbban oldják. mát. Pintér Ilona, meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom