Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Hazaérkezett az SZKP XX. kongresszusáról a Magyar Dc’gczók Pártja küldöttsége Somogyi Néplap a somogyi tanácsokról Orvosi tanácsadó X DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA jü FILLÉR Péntek, 1956. március 2. ...AGYAR-SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI HÉT Diszisták! Tisztítsuk ki a vízlevezető árkokat! Védjük az őszi veieseket! ♦ A pusztakovácsi Dimitrov TSZ DISZ-fiataljainak felhívása A szovjet szocialista mezőgazdaság eredményeiből Mi, a pusztakovácsi Dimitrov TSZ : DISZ-fiataijai taggyűlésen vitattuk : meg a párt és kormány határozatát a terméshozam 3 százalékos emalé- i séröl és elhatároztuk, hogy jó mun- : kánkkal hozzájárulunk e határozat ! megvalósításához. Termelőszövebke­t A szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kötlek __=___________ ______________ I tivizálása, s a szovjet állam 'erős határai lehetővé tét-1 zetümk az őszi mezőgazdasági mun- I lék, hegy a Szovjetunió a mezőgazdaság terén is t kákát is időben elvégezte, amihez | óriási előreugrást tegyen, s elmaradt agrárországból | rni, DISZ-íiatalok is hozzájárultunk. ♦ erős, szocialista ipari kolhozhatailommá váljék. E fej-1 Diszistáiink a téli hónapokban is fi­’♦lődés legkifejezőbb értékmérői: figyelemmel kísérték az őszi gabona­I I félék fejlődését, és azt .tapasztaltuk, | A szovjet szocialista mezőgazdaság a gabona- | hogy a gyors hóolvadás komolyan ve- problémát egyszersmindenkorra megoldotta. ♦ szélyezteti vetésterületeinket. A vas- . , . , „ I tag hótakaró gyorsan ölvad, és a le­: A Szovjetunió a brutto búzatermelésiben, sőt az egy f vezetőcsatomák, árkok máris eltö- j főre eső búzatermelésben is az Egyesült Államok de ♦ r,_ $ emiatt a mélyenfekvő te- í került. i A főbb mezőgazdasági munkák több mint négyötö­♦dét a gépállomások végzik. A gépek gyorsan hódíta-j FrJcniPS VP(TVS7PrPS OVOITI irtásra ♦ nak teret az állattenyésztésiben is. A szovjet mezo-| JhlUCLIJCS » CJ; JSícl Pl, t iII I IJ Id, I cl gazdaság csupán a múlt évben 137 ezer általános ren-1 SZPI'/Őll IIÍ rüietekről a víz nem tud lefolyni. Ezért elhatároztuk, hogy azonnal munkához látunk, kitisztítjuk a víz­ié vezetőcsatamákat, árkokat. Külön DISZ-brigádöt alakítottunk, amely­nek tagjai máris kint vannak a me­zőn, vezetik le a felgyülemlett sok vizet. Ezt a munkát a fiatalok na­gyon jól és ügyesen el tudják végez­ni, ezért felihívjuk járásunk s a megye minden egyes DlSZ-szerveze- tét, hogy lássanak munkához, vezes­sék le a káros vadvizeket a vetések­ről, hegy ezzel is hozzájárulhassunk a 3 százalékos terméshozam növelés­hez. Pusztakovácsi Dimitrov TSZ DISZ-fialaljai X deltetésű traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva), J ? 46 ezer kapálótraktcrt, 32 ezer gabonakombájnt, 15 ezer? | burgenyakombájnt, 5 ezer ipari növényeket betaka- $ A mosdóst Alkotmány ISZ tavaly ?rító gépet, 116 ezer tehergépkocsit, mintegy 100 ezerjó holdas gabonatábláján végeztette ; traktorekét és sok egyéb gépet kapott. ♦ el a vegyszeres gyomirtást a Nagy­., A társadalmi és egyéni érdekek összeegyeztető- X bajomi Növényvédő Állomássá. A tsén alapuló, kolhozrend a szovjet paraszt növekvő jóié- ? vegyszeres gyomirtást szarbaszókke- $ térnek biztos záloga. A közös munka nagy termeié-? r®*kor, három nap alatt vegeztek el. ♦ kenysége, a jó terméseredmények alapján sok kolhoz? Diánává gyomok (repce, ktíniíoly stb.) ♦ egész éven át hónapról hónapra oszt készpénz- és tér-? mindjárt nem pusztulta^ el. Egyes t mányelőleget. A Leningrád területi Sztálin kolhozban t tsz-tagok ekkor azt mondtak. kar ? havonta 6 rubel előleget osztanak munkaegységen-'? y^'lt vegyszeres gyoountast vegezm, ♦ ként, sőt most — a tagság óhajéra — bevezetik aj JHl2?®11.. ugy sir‘cs !}aszn^' - ©.elmük ♦ f kételyük a nyolcadik napon azonban : teljesen eloszlott. Ekkor ugyanis a gabonában lévő gyomnövény gyor­san feketed'ni kezdett, s a kilencedik napon teljesen elhervadt. Cséplés után egyetlen szem gyom magot sem találtak a gabonában. A vegyszeres gyomirtás .nemvárt eredménnyel járt. Mutatják ezt az alábbi számok is: A 60 hold gabona vegyszeres gyom­irtása 4450 forintba került. A holdan­ként! "3 'mázsás' tööbtemné»"“1 Í5«y— nyivel termett több, mint az olyan területen', amelyen • nem végeztek WED-bah: 322.DDD darab gyomirtást — szabadpiaci áron szá­molva kereken 48 000 forinttal' több bevételt hozott. Ha a tsz kézzel vég­zi el a gyomirtást, ez mintegy 900 munkanapot vett volna el más fon­tos teendőktől. Az idén már sok tsz követi a mos- dósiak példáját. Csupán a kaposvári járásban 633 held vegyszeres gyom­irtásra szerződtek a termelőszövetke­zetek. A scmogyszild Kossuth TSZ 100, a kaposíüredi December 21 TSZ 50, a hedrehelyi Búzakalász TSZ 62, a gálosfai Vörös Csillag TSZ 50 holdra szerződött. — A Magyar—Szovjet Barátság Hónapjáról változatos műsort köz­vetít a Magyar Rádió. Esténként több neves magyar író és művész mondja el a Szovjetunióhoz fűződő -k-fcszebb élményeit. Helyszíni közve­títést hallunk majd a ho'zzánk érke­ző szovjet művészek szerepléseiről. Öreglak hírt ad magáról 55 család aláírta a tsz-helépési nyilatkozatot A szorgalmukról, példás gazdálkodásúkról megye- szerte híres öreglaka dolgozó parasztok újra híressé tet­ték nevüket: az utóbbi napokban 55 család írta alá a rsz-fcelépési nyilatkozatot. Valóságos lázban ég a falu. Az egyéni gazdák gyűlésen, tejcsarnokban, vagy este a szomszédoknál mindenütt a termelőszövetkezetről, a belépésről vitatkoznak. Az az 55 család, amely eddig aláírta a belépési nyilatkozatot, új termelőszövetkezet megalakításán fáradozik — jelentette szerkesztőségünknek Mezei Imre elvtárs, a tanács vto-titkára. Olyan jónevű, gazdálkodáshoz jólértő iközépparasztck választották a nagyüzemi gaz­dálkodást, akik ezelőtt pár hónappal még hallani sem akartak a belépésről, ma pedig a tsz-szervezés lelkes harcosai. A falu élenjárói, mint Hegedűs Lajos 15 hol­das, Kardos István 9 holdas, Andrusits István 10 hol­das, Kádi József 12 holdas középparasztok az elsők között írták a alá a belépési nyilatkozatot. Az új be­lépők még e, héten létre akarják hozni a második tsz-t Öreglakon, s a hét végéig a 365 hold földterületet még tovább növelik. A falu kommunistái, a tanács vezetői, az Ifjú Gárda TSZ tagjai az első sorokban küzdenek a dolgozó parasztok megnyeréséért, az új tsz megalakításáért. Felkeresik lakásaikban ß dolgozó parasztokat) és válaszolnak kérdéseikre, meg- győzik őket a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a tsz jövedelmezőségéről. Megnyitotta kapuit az új belépők előtt az Ifjú Gárda TSZ is. Ide az utóbbi napokban 11 család- kérte felvételét. A dolgozó parasztok az Ifjú Gárda TSZ példá­jából látják, mennyivel jobb a termelőszö­vetkezetben. Az Ifjú Gárda TSZ tagjai tavaly több mint 50 forint értékű terményt és pénzt kaptak munkaegységeikre. Nagy József tsz-tag pl. másodmagával 49 000, a 63 éves Volf Ferenc egyedül 26 000, a 65 éves Vámosi János egyedül 27 000 forint értékű jövedelmet kapott munkaegységei után. Ezt a népnevelők is elmondják a faluban, ami a termelőszövetkezetek szervezésében a sikerek egyik kiindulópontja. Köszöntjük az öreglaki új szövetkezeti tagokat, a falusi vezetőket, népnevelőket, kívánjuk, hogy minél előbb teljes siker koronázza fáradhatatlan munkáju­kat, példamutatásukat. KÖVESSÉK TETTEK A TANÁCSKOZÁST! kétheti előlegfizetést. Ma már a kolhozok ezrei közelí­tik meg és érik el a mintaszerűen vezetett allami gaz­daságok — szovhozok — terméseredményeit. Azokban a kolhozokban és szovhozokiban, amelyek következe­tesen hasznosítják a szovjet mezőgazdasági tudomány vívmányait, nem ritka a 25—30 mázsás és még na­gyabb gabonatermés hektáronként. Jövőre az 1953. évihez képest már 28—30 mil­lió hektárral nagyobb lesz a Szovjetunió vetés- területe. Ázsia belsejében — a szűzföídeken — Ukrajnához ha­sonló új népéléstórat teremtenek, amely az élelmisze­rek és ipari nyersanyagok termelésének erős bázisát jelenti majd. Az Egyesült Államok egész kalászos vetésterületé- | vei felérő, 28—30 millió hektár kiterjedésű művelésbe- tyett szűzföldek a legszerényebben számolva is évi 300 millió mázsa gabonatöbbletet jelentenek, négyszer annyit, mint Franciaország, a legnagyobb nyugat- európai gabonatermelő ország évi búzatermése. A régi földeken így a gabona rovására 25 millió hektárral nagyebbítják meg a gabonánál jobb terméshozamú ku­korica vetésterületét, hogy néhány év alatt 1 milliárd 700 millió mázsára növeljék a szemestenmények évi ter­mését. s a megnövekedett takarmányalap révén meg­kétszerezzék a főbb állati termékek termelését. Az új földek annak a harcnak a hadszínterei közé tartoz­nak, amely a ' Szovjetunióban most a ' kommunizmus felépítéséért, az anyagi javak bőségének megteremté­séért folyik. Előadás a homoki gazdálkodásról A Magyar—Szovjet Mézőgazdasági Hét alkalma-i bői február 27-én harminc járási agronómusnak tar-; tobt előadást a homoki gazdálkodásról Réti Béla elv- j társ, a Keszthelyi Kísérleti Intézet tudományos mun-! ka társa Nagyatádon. Előadásában foglalkozott a homo-! ki burgonyatermeléssel. Ismertette a legújabb szovjet: kutatási eredményeket, a legújabb burgonyafajtákat és: jszek agrotechnikáját. A hozzászólók közül Ács Rudolf; | elvtárs, a Nagybaráti Állami Gazdaság főagronómusa| ♦ azt javasolta, hogy a közeljövőben tartsanak fajta-1 | ismertetési bemutatókat egy erre alkalmas állami gaz-? ? daságbain. j ♦ Hasonló előadást tartottak a járás agronómusai ré-| ♦ széxe Fonyódon is, ahol a kapásművelésű lucerna-j ♦ magtermesztés kérdéseit vitatták meg. | A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének időszerű kérdéseiről, a termelőszövetkezeti moz­galom eredményes fej­lesztéséről tanácskoztak a múlt héten a csurgói járás élenjáró termelő­szövetkezeti. gépállomá­si vezetői dolgozói, a községek tanácselnö­kei, a járási és a közsé­gi pártszervek vezetői. A tanácskozásról, me­llen résztvett Hevesi János elvtárs, a' Megyei Párt-VB titkára is, az alábbiakban ‘ számolunk be.. A csurgói járás tsz-einek vagyona két év alatt megháromszorozódott Rudics. József elvtárs­nak, a járási párt-vb el­ső titkárának beszámo­lója rámutatott, hogy , 1955-ben erőteljes fejlő­désnek indultak a járás termelőszövetkezetei. Ta­valy 11 új tsz alakult, ezekben és a már meg­lévő szövetkezetekben 915 család, 1609 taggal, 8941 kát. hold földdel egyesült év végéig. A járás .szántóterületének 24.5 százaléka tartozik a termelőszövetkezetek tulajdonába. Ebben az évben újabb három tsz alakult a járásban. A szövetkezetek vagyona 1955-ben, 1953-hoz ké­pest megháromszorozód­va, ; 6 023 000 forintot számlál. A szövetkezeti tagok egy munkaegység­re jutó osztaléka az 1954. évi 32 forintról a múlt évben 38 forintra emelkedett. A tsz-tagek nagyrésze már nyűgöd tan mondhatja el: job­ban él, mint a jól gaz­dálkodó középparaszt. munkánál. A gépállo­más 380 forintért vet el négyzetesen 10 hold ku­koricát, ugyanez kézzel 22 ember egy napi munkáját veszi igénybe, ennek költsége pedig 1150 forintot tesz ki. Egy traktoros kultivátor naponta 48 embert sza­badít fel a legszorgo­sabb munkák idején, s a 12 hold gépi kapálás mindössze 260 forintba kerül. (12 hold kézi ka­pálás költsége kb. 1240 forint.) A továbbiakban Ru­dies elvtárs felhívta a tsz-eliniökök. párttíitká- rok figyelmét a káros befeléfordulás veszélyére. Több szarvasmarhát — kevesebb lovat Általános paraszti igazság az — mondotta a továbbiakban —, hogy amíg a növénytermelés­ből csöppen, addig az állattenyésztésből csurog a jövedelem. E két üzemág kölcsönösen hat egymásra. E területen még igen, sok a tenni­való a csurgói járás tsz-eiben, Ugyanis 100 hold szántóra mindössze 5,4 szarvasmarha (ebből tehén 3,5) jut. Ez alat­ta van az országos, de a megyei színvonalnak is. i. Ugyanakkor min­den 100 hold földre 10,2 lovat tartanak a tsz-ek. Ez túlságosan sok — mondta Rudics elvtárs — ez azt jelenti, hogy a lovak megeszik a ter­melésnek mintegy 10 százalékát. Ezért azt ja­vasoljuk szövetkezete­inknek, hogy minél ha­marább adják el felesle­ges lovaikat. Kifizetődő, gazdaságos a gépi munka Rudics elvtárs a szá­mok tükrében világítot­ta meg, a gépi ai'atás, a gépi kapálás mennyivel termelékenyebb és meny­nyivel olcsóbb a kézi Nem egy tsz-ben még mindig zárva tartják a kapukat az új belépők előtt — mondotta. — A gyékényes! Győzelem TSZ-ben pedig külön­leges feltételeket szab­nak a belépők elé. Csak úgy veszik fel a dolgo­zó parasztokat a tsz-foe, ha különféle vállalatok­nál, iskolákon tanuló családtagokat is haza­hívják', a földdel együtt őket i* beviszik a tsz- be. Ez helytelen. Rudics elvtárs végül a sotronlévő mezőgazdasá­gi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a 3 százalékos tenmésemel- kedés biztosításáért ala­posan meg kell dolgoz­ni. A beszámolót számos hozzászólás követte. Peczinqer József, az iha- rosberényi Úttörő TSZ el­nöke: Megszerveztük a munkacsapatvezetők iskoláját Nálunk il00 hold szán­tóra 19,1 szarvasmarha — ebből 5 darab a tehén — jut. A fejési átlag je­lenleg is 5,8 liter. A sd- lózás most hozza meg eredményét. Tsz-ümk 5 százalékos felfejlődése ellenére is bőségesen biztosítani tudjuk álla­taink takarmányszük­ségletét. Felkészülten várjuk a tavaszt, kija­vítottuk összes géljein­ket, vetésre készen áll a tavaszi vetőmag. A telet felhasználtuk a tagság szakmai kép­zésére. Egyik pedagógus vezetésével megszervez­tük a munkacsapatveze- tők iskoláját, ahol meg­tanítjuk őket arra, ho­gyan keil az elvégzett munka után járó mun­kaegységeket helyesen kiszámolni. így elkerül­jük, hogy akárki jogta­lan díjazásban részesül­jön és szilárdítjuk a munkafegyelmet is. Cseh András, a berzen- cei Uj Barázda TSZ új el­nöke: Versenyre hívjuk a járás tsz-eit Mi felkészülünk a 3 százalékos termésnöve- lés biztosítására, összes őszi vetéseinkre holdan­ként 50 kg pétisót szó­runk, 10 holdra pedig komposzt trágyát hasz­nálunk. Erről a tanács­kozásról versenyre szó­lítom a járás tsz-eit, ki szárnyalja túl a múlt évi termésátlagcikat. Egy­ben tagságunk nevében vállalom, (hogy április 4-ig meggyőző, íelvilái- gosító munkával 20 csa­ládot szervezünk be ter­melőszövetkezetünkbe. Hevesi János elvtárs, a Megyei Párt-VB titkára: Ne feledkezzenek meg az elvtársak az osztályharcról Az utóbbi időben a járásban lanyhult az osztályharc — ’ mondta Hevesi elvtárs — a fa~ lusi elvtársak nem egy esetben liberális állás­pontot foglalnak el a kulákokkal szemben: Van olyan tsz itt, a csurgói járásiban is, ahova külákok fészkel­ték be magukat, s most belülről igyekeznek alá­ásni a munkafegyelmet. Funkcionáriusaink ahe­lyett, hogy fellépnének a kul ák-mesterkedések ellen, sok esetben úgy­nevezett mentőakciót indítanak a külákok ér­dekében. Nem kell mondani, hogy milyen súlyos károkat okozhat ez a termelőszövetkeze­tekben. Ezért javasoljuk a termelőszövetkezeti el­nököknek, párttitkárok- nak, s az egész tagság­nak, hogy ahol ilyen van, sürgősen seprflzzék ki a feulákot a tsz-ből. Ott nincs semmi keres­nivalójuk! * # * A járási tanácskozást most kövessék a tettek a községekben, tsz-efcben, akkor mondhatják el, hogy eredményes mun­kát végeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom