Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. március 2. Hazaérkezett az SZKP XX. kongresszusáról a Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége Csütörtökön, március elsején reg­gel megérkezett a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszu­sáról a Magyar Dolgozók Pártja kül­döttsége, amelynek vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, tagjai Kovács Ist­ván cs Szalai Béla elvtársak. A küldöttség fogadására a Nyu­gati-pályaudvaron megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Ap­ró Antal, Ács Lajos, Mekis József, Pirns László és Egri Gyula elvtár­sak. A (küldöttség fogadásánál jelen, volt V. V. Asztaljev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Az Humanité Guy Mollet rádióbeszédéről Párizs (MTI). A francia sajtó rész­letesein foglalkozik Guy Mailét mi­niszterelnök keddi rádióbeszédével, amelyben az algériai helyzettel fog­lalkozott. • Az Kumanitó-ben Yves Moreau '•Háború a végsőkig, ha nem teszi­tek le a fegyvert« címmel a követ­kezőket írja: — Különös javaslatot tett Guy Mellet az algériaiakhoz intézett rá­dióbeszédéiben. Őszintén meg kell mondanunk, úgy látjuk, hogy e ja­. vaslaitának nem sok esélye van a meghallgatásra. El kell haUgatniok a fegyvereknek — mondotta a mi­niszterelnök. —i Helyes, de Guy Mollet eltévesztette a cím­zést, amikor e szavait az algériai néphez intézte, ahhoz a népihez, amely bé­kében szeretne élni, ha abbahagy­nák azt a kísérletet, hogy háborúval fojtsák e.1 jogos szabadságtörekvését. — Az egyedüli kormányhatározat, amelyet Guy Mollet bejelentett, biz­tonsági intézkedések megtételére vo­natkozik. vágyás azt jelenti, hogy folytatják, sőt fokozzák a harcokat. Ami Guy Mollet' beszédének ho­mályosan körvonalazott ígéreteit il­leti, Yves Moreau rámutat: a mi­niszterelnök hallgatott a legfonto- sabbrót, vagyis Algéria nemzeti füg­getlenségi igényének elismeréséről, márpedig enéükül békés megoldás el­képzelhetetlen. Semmiféle biztosíté­kot nem, nyúj tott a választások sza­badságára, a politikai foglyok sza- badan-bocsátására, az algériai sajtó DULLES NYILATKOZATA A LESZERELÉSRŐL Washington (MTI). Dulles kül­ügyminiszter szerdán az amerikai szenátus külügyi 'bizottságainak le­szerelési albizottsága előtt nyilatko­zott a leszerelés kérdéséről. Dulles elöljárójában azt mondotta, hogy »-Amerika eltökélt szándéka, megoldást találni a világ egyik leg­nehezebb és legsürgetőbb problémá­jára, a leszerelésre.« A külügymi­niszter szerint egy ilyen megoldás kidolgozására az Egyesült Nemzetek Szervezete látszik a legalkalmasabb­nak, »mert a világszervezet feladata a nemzetközi béke és biztonság fenn» tartása oly módon, hogy a vüá-g gaz­dasági forrásainak minél kisebb há­nyadát kelljen fegyverkezésre forrdí- tani." Dulles a továbbiakban megismétel­té azt az amerikai álláspontot, -hogy a leszerelés felé vezető első lépése­ként »felügyeleti rendszert" kell létrehozni. A külügyminiszter ezután kérdé­sekre válaszolva elismerte, hogy a »Szovjetunió, nagy megelégedéssel fogadná, ha enyhíteni lehetne a ie_ icnlegi fegyverkezési terheken." felszabadítására a cenzúra -béklyói alól, sem pedig a -gyarmati közigaz­gatás nélkülözhetetlen megtisztításá­ra vonatkozólag. El lehet képzelni, milyen »szabad" választást ilfendez- nének az olyan embereik, mint pél­dául az oráni prefektus. Yves Moreau hangsúlyozza ezután, hegy a tárgyalások megkezdése és a »tüzet szüntess« azcnral lehetségessé válik, ha a francia kormány végre valahára fenntartás nélkül. elismeri az algé­riai népnek a szabadsághoz való jo­gát. A polgári sajtó általában fenntar­tással, számos esetben pedig elítélően kommen,tálja Guy Mollet rádióbeszé­dét. Egyes jobboldali sajtóorgánu­mok, mint például -az Aurore, azon­ban természetesen üdvözlik azt a be­jelentését, hogy Franciaország minden erejét mozgósítani fogja. Han-gsú- yozza, hogy »semmiféle fegyverszü­net nem lehetséges a felkelőkkel, akiket habozás nélkül- meg keli fé­nyi teni". A MÁRCIUS MEGHOZTA A TAVASZT Március fordulatot hozott az időjárásban: öt hét. óta elsőízben hatolt hazánkba Atlanti óceáni eredetű, levegő. Az enyhe levegő hatására a hőmérséklet tíz fok,Icai emelkedett, s a havazások után le­hullott az idei tavasz első esője. Az Atlanti-óceán partjairól a le­vegő szélviharral érkezett. Sebes­sége Budapesten megközelítette a másodpercenkénti 20 métert, ami azt jelenti, hogy elérte a gyorsvo­nat iramát. A szél meggyorsította a hó el­tűnését. Most már nemcsak olvad a hó a szántóföldeken, hanerri az erős szél hatására gyorsan párolog is. Egy nap alatt 4—5 centiméter­nyi hóréteg tűnhet él s a lökés­szerű szélrohamok erősen párolog­tatják a hólevet is. Ez igen ked­vező, mert a vízlevezető hálózatba nem zúdul egyszerre túlságosan nagy mennyiségű víz. Természete­sen még így is jelentékeny víz- mennyiség jut a folyókba nemcsak Magyarországon, hanem a Felső- Duna vízgyűjtő területein is. A francia dolgozók tüntetnek a gyarmati politika ellen Párizs (MTI). Az ország különböző ( részéből küldöttségek érkeznek Pá-1 rizsba, hogy a nemzetgyűléstől és aí kormánytól az algériai probléma ( mielőbbi -békés rendezését követel-' jék. . Toulous-eban társadalmi szerveze­tek nagygyűlést rendeztek, amelyen \ tiltakoztak a gyarmatosító politika \ ellen. A toulousei vasutasok az al-J gériaii kérdés békés rendezését kő- j vetelő delegációt küldenek Párizsba. J Több ilyen küldöttség érkezett márt Nord megyéből is, így például Lille-J bői és Roufo-aix-ból. A. Propagandaanyag Terjesztő hírei A Szikra kiadásaiban füzet alak­ban megjelent A Központi Bizottság beszámolója az SZKP XX. kongresz- szusámak címmel N. Sz. Hruscsov kongresszusi beszéde. Titokzatos Mihailé címmel az Ér­dekes Könyvek sorozatában két kö­tetben megjelent Kaszumov és Szeidbejli izgalmas- partizánregénye, amely a Trieszt környéki szabadság- harcosok életét és harcait mutatja be. A Magyar—Szovjet Barátság Hó­napja alkalmából megjelent az MSZT kiadásában Gömöri Endre: A Szovjetunió a békéért — 1955. című politikai ismertetése. N. A. .Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov indiai történelmi látogatásáról az Országos Béketanács kiadásában érdekes, képes füzet jelent meg. A népi Lengyelország fejlődése számokiban 1945-től 1955-ig címmel a Szikra kiadásában megjelent a népi demokratikus országok fejlődését be­mutató összefoglaló adat-gyűjtemény sorozat első száma. A gyűjteményt Bereczky Ödön, Kőszegi Lászlóné és Simc-n Józsefné állította össze és Kenassey Zoltán szerkesztette. A kö­zeljövőben megjelenik majd Romá­nia, Bulgária, Csehszlovákia, Albá­nia és a Német Demokratikus Köz- < társaság fejlődését -bemutató össze-; toiglaló adatgyűjtemény is. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most meg­jelent, februári száma vezércikkben méltatja a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának törté­nelmi jelentőségét. A lap második Szerkesztőségi cikke a közeledő Ma­gyar—Szovjet Barátság Hónapja al­kalmából a szovjet és a magyar nép barátsága és a proletár internacio­nalizmus kérdéseivel foglalkozik. Pécsi Ferenc az üzemi kollektív szerződések jelentőségéről,. s az 1956. évi kollektív szerződésekkel kapcso­latos feladatokról ír. Markója Imre cikkének címe: Szocialista törvényes­ség és osztályharc. Soós Gábor a mezőgazdaság gépesítésének főbb kérdéseit tárgyalja. Székely Endréné írása a magyar neveléstudomány helyzetével és feladataival foglalko-'' zik. Hans Kaufmann, Heinrich Hei­néről ír a költő halálának 100. év­fordulója alkalmából. A Szemle-rovatban Koyács Tibor- né cikke a nemzetközi nőmo2galöm kialakulását és eredményeit tárgyal­ja. A Folyóiratszemle-rovat-ban Ge­deon Pál, Ausztria Kommunista Pántja elméleti folyóirata 1955. 10— 12. számait ismerteti. A Könyvismertetés-rovatban Beér János, Szabó Imre: A burzsoá jog- és állam-bölcselet Magyarországon c. -könyvével foglalkozik. A „BÜNTETÉSBŐL ÍVOK« KOZOTT Furcsa kalandomat mondom el most nektek, emígy kezdi Háry e nap a beszédet. Olyan kaland volt ez, mily ;nt nem hallótok, tátva marad mindjárt Csodálattól szátok. Az úgy történt, hogy épp B álláson volt dolgom, s hallom, hogy a téeszt emlegetik folyton. "Ezt el ne mulasszam, élményben lesz részem..." — emígy bíztattak, míg a té 'szbe értem. Megyünk, s egyenest az istállóba lépve, csodára megpezsdült a vén Háry vére. ügy hátulról nézve takaros menyecskék sorát *láttam, amint a tehenet fejték. Megpödörtem bajszom, úgy léptem elébük, de mire szólhattam, megláttam a képük. Hijnye, a mm jóját! — elhültem ám menten, nem csinos asszonyarc nézett velem szemben. Egynek bajusza volt — harcsának sincs nagyobb, a másik épp akkor pipájára kapott. Egynek megemelem a kendőt a fején, és csak akkor látom, hogy kopasz a szegény. A furfangos diák úgy bámult bátyára, hogy tüsszenteni is feledett a szája. Háry meg folytatta: azt hitt:m, az álom lepte meg a szemem, vagy hogy rosszul látom mindazt, amit látok. No de erre éppen csípős tehénfarok vágott szörnyen képen. Mintha bolondgombát ettem volna délbe, úgy szaladtam onnét ki a faluvégre. Előttem egy asszony, kosarával karján, kecsesen ballagott, a raktárba tartván. Hát őt megcsodáltam, s úgy mondtam, hogy hallja: Háry János nagyon csinos nőnek tartja. No, erre megfordult, és bátyátok látta, kiverte az arcát egyhetes szakálla. A furfangos diák szörnyet prüsszente rá, de Háry kalandját tovább is folytaid. Törtem ám a fejem. Hát ez mi a csoda!?-S Glujber téesz-elnök épp akkor ért oda. Az mondta el aztán; nem cső ia, valóság, mert ők úgy intézik itt a tagság sorsát, hogy aki ellustul, a munkából késik, azt itt a többiek közülük kinézik. S mivel kevés a nő — s nincs ám túlzás ebben — női munkaerő lesz a hanyag menten. Elhiszem, elhiszem — bólintott a diák, nem is ebben látom én mostan a hibát. Csupán csak azt nehéz elhitetni vélem, hogyan látta őket női öltözékben. Mert ha nőmunkára tették a hanyagót, az a fura, hogy még nőruhát is kapott. Zavartan pislogott Háry a diákra, s igyekezett á szót elterelni másra. Majd .így fejezte be: érdekes az eset, s bizony az ilyennel túlozni is lehet. Ahogy meghallottam — ez csak az én hibám, mindjárt szárnyra kapott az én fantáziám. Elképzeltem őket, nemcsak a munkába, de ha már ezt végzik, szép női ruhába. A furfangos diák nagyot nevetve szólt: nincs nagyobb kópé, mint a Háry bátya volt. ÉRDEKESSÉGEK TXELEN-E PARMELIN, az Hu­ll -maini-té munkatársa, a »Rend­kívüli kiadást" a Francia Kommunis­ta Párt nagy lapja alapításának öt­venedik évfordulója alkalmából ír­ta. Ebben a regényben az újság har­cos életének egy nehéz, válságos esz­tendejét meséli el, 1950., a koreai háború kezdetéinek évét, amikor a Francia Kommunista Párt, és az Humamté, mint ennek szócsöve ha­tásos akciót kezdett a toóke megvé­déséért. Mozgalmas történőt szövődik az Humainité házá és szerkesztősége kö- • rüil, mely a regény központja, 'bár nem főszereplője. A regény úgy kez­dődik, ,, hogy az Humanité egyik mun­katársa, Frédéric egy nyári vasár­nap a, meny asszonyával á híres pári­zsi panoptikum, a »Musée Grévin«- ben randevuzik, ahol egy zsúfolt te­rem kellős közepén egy embert le­szúrnak. A -gyilkos elmenekül. Frédéric kötelességszerűen betele­fonál a lapjának, hegy az illetékes rovatvezetőt figyelmeztesse az eset­re — az Huimani-té-nak m indent tudnia keli — ahonnan azt a hirt közük, vele, hogy sokkal nagyobb baj van a világon, mint egy gyilkosság, mert egy egész nép lemészárlásáról van szó: az amerikaiak elindították a háborút Észak-Korea ellen, A ran­devúnak ezzel vége, Frédéric besiet a szerkesztőségbe, ahol már gyüle­RENDKÍVÜLI kiadAs kezik a párt és az Humanité vezér­kara, hogy megbeszélje a kommunis­ták állásfoglalását ezzel a merény­lettel szemben, mely az egész világ békéjét fenyegeti. Itt ismerkedünk meg a »Iluma« szerkesztőségével. Javarészük harcosa volt az ellenállási küzdelemnek — Frédéric -is a partizániharcok rok-. kantja — különben mind ma is élő — persze nem a regénybeli neve alatt élő — munkatársa a lapnak. A panoptikumbeli gyilkosságot a szerző azért választotta története ki­induló pontjául, mert ennek lassan kibontakozó hátterében látjuk, most az -amerikai megszáll ókkal együttmű­ködő francia . fasiszták, iparmágná­sok, újságkirályok és nagyvilági Itór- tollnckök, úri dámák, alvilági és földfeletti. -aknamunkáját. A könyv­nek ezzel a bűnténnyel foglalkozó fejezetei nemcs-ak »olvasmányosak«, -hanem jól jellemzik a mad Lancia demokráciát -is. Egyes részletek a szatíra kis mesterművei. Persze nemcsak szatirikus jelene­tele ábrázolják a reakció -mesterke­déseit, a párizsi nép harcait a bur- zsoá-köztársasáig hatalmi apparátu­sával, Megrázóan szép a mon-trougei vasmunkások csatája a gyártulajdo­nos és amerikai -tőkéstársai ellen, akik meg akarják szüntetni a -békés termelést és a fegyverkezés szolgá­latába állítani az üzemet. , Színes, mozgalmas és mennyire élő a proletár külváros ■ népének maga­tartása a csendőrhadakk-ai szemben. A két vasastestvér alakja, a traktor­gyári munkások, Rebellis apó és családja pompás és hűségesen meg­rajzolt típusai a párizsi proletárnak. A SOK MULATSÁGOS és egy- bein jellemző párizsi életkép között is különösen megragadja az olvasót a bókebizottsági »népneve­lők« háziaigitóciós kalandja egy szállodában és — Rabela:s tollára emlékeztető, kacagtató epizód — a Montmartre utcai mészárosok pacal­csatája. Ez adja színes keretét a párizsi nép -nagyszerű harcának a háborús uszítok ellen, lapja védelmében. Mert az amerikai zsoldban dolgozó kormány mindent elkövet, hogy a kommunista párt ham-gosszavú lap­ját elnémítsa. Hogyan állja ezt a harcot, leleménnyel és. törhetetlen energiával az Humanité, ez a »Rend­kívüli kiadás« történetének eleven tanulsága. (Szikra kiadás.) innen — onrcan^ LEHET-E ÉLET A MARSON? Ezt egy rövid gyúj­tótávolságú lencsés esiügvizsgálő fényké­pezi a pulkovi szovjet csillagvizsgálóban, . amely nagyon érzé­keny a csillagok fényé­re. Képes a különböző csillagok különös suga­rait természetesen fel­venni. Minden éjszaka hatalmas teleszkópok fordulnak a Földről a Mars felé, hogy felfe­dezzék ennek a »-szom­szédnak" a titkait. Ebben az évben kü­lönösen szerencséjük van a csilla gászoíkmak, mert a Mars mast lesz legközelebb hoz­zánk. Az ugyanazon csillagászati rendszer e »két tetsvére« mind­össze csak 56 millió kilométerre lesz egy­mástól. Azután újból eltávolodik tőlünk. Legtávolabb 100 millió kilométerre lesz majd a Földtől. Hosszú évek során számos csilla­gász foglalkozott a Mars vizsgálatával, s most már úgy néz ki, hogy a Mars- sokkal családiasabb lesz az emberek számára, mint a Föld. Számos fényképet készítettek már róla, különösen a szovjet Artizon és az amerikai Süpher csil­lagászok. Tikhov professzor már merészebb felfe­dezéseket tett. Szerin­te Szovjet-Azsia mari gasabb hegyeinek né­hány növénye ugyan­olyan körülmények között megélne a Mar­son is. Ö a Mars pó­lusain sarki jégtakaró létezését is lehetőnek -tartja. Földi növé­nyekhez hasonlókat véL a. Mars-on is, ahol az évi átlagos hőmér­séklet 23 fők körül in­gadozik. A marsi ég­hajlatnál a növények több infravörös, na­rancs és sárga sugara­kat képesek felvenni, ami a Nap melegének egyharmadát tészi ki Ugyanilyen észrevételt f°ttok Földünk magas hegyeinek növényzeté­nél is. Tikhov professzor­nak ezt az optimizmu­sát más neves csilla­gászok is alátámaszt­ják. Lakbéremelés Tokióban A tokiói hatóságok áprilistól , kezdve a vasbetonépületekben 25 százalékkal, a faházak­ban és a banképüle­tekben 5—10-szeresére emelik a lakbért. Elhagyja ősi anglikán hitét és felveszi a katolikus hitet az angol királyi család sarja, Margit hercegnő — közölte nemrég feltűnően az amerikai Daily News tudósítója, aki a hírt a királyi udvarhoz kö­zelálló köröktől I sze­rezte. A hír Londonban született meg Naglia marsalljának, Norfolk hercegnek római uta­zása következtében, mivel a herceg egyike a legnagyobb kato­likusoknak Angliában. Mivel a 'herceget a pá­pa magán > audencián fogadta- és a római hír­szerzők úgy értesül­tek, hogy ott egy nagy személyiség katolikus hitre való megtérés­ről volt szó. Ezek a tények! Mint a Daily Wor­ker írta. tüntető angol villamosipari dolgozók a következő feliratú plakáttal vonultak fel: »1. A profitok 116 szá­zalékkal növekedtek. 2. Az élet 68,-százalék­kal drágult. 3. Ezzel szemben a munkabér csak 33 százalékkal emelkedett. Ezek a té­nyek!«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom