Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-28 / 75. szám
Szerda, 1956. március 28. SOMOGYI NÉPLAP fnrrr- • « 3 1956. április 4: kettős ünnep Somogyjádon A múlt év ősze óta nagy fordultat következett be a község életében. Úgyszólván az egész falu új módon kezdte az idei tavaszt. Az Augusztus 20 Tsz taglétszáma majdnem, megnégyszereződött: 67-ről 257-ne nőtt,, földterülete a korábbi 400 holddal szemben ma már 1120 held. A pár hete alakult Aranykalászban 91 családot, 150 tagot és 845 hold földet számolnak. Ez a nagyarányú fejlődés újabb feladatokat ró a község és a tsz-ek vezetőire, kommunistáira. S hogy jól igyekeznek az új feladatokat megoldani, tapasztalhatjuk a tsz-ekben, a tanácsnál, az egész községben. Új gondok — a fejlődés gondjai Az Augusztus 20 Tsz irodájában igazgatósági ülés van. Minden kérdést alaposan fontolóra vesznek, mielőtt kimondanák a döntést. A munkaszervezet új kialakítása nagy gondot okoz a tsz vezetőségének. Újabb brigádokat, munkacsapatokat kell létrehozniuk, azok élére vezető is kell. Ki kell bővíteni a tsz vezetőségét is. Kiket jelöljenek, kik felelnek meg legjobban a régi és az új tagok közül ezeken a posztokon? Arra is ügyelniük kell, hogy az új belépők 'közül is megfelelő számmal kerüljenek be a vezetésbe. Azt is jól meg kell gondolniuk, hogy az áMíattenj’észtésfoe válasszanak-e függetlenített brigádvezetőt, mert hisz jobbára csak a lóáEcmányuk nőtt, egyéb jószáguk még kevés. Végül is megegyeztek. Uj vezetőségi tagnak jelölték Birkás Istvánt, Magyar Józsefet, Sámson Pált és Csákány Lászlót Az állattenyésztési brigádvezetői teendőket az egyik vezetőségi tagra bízták, aki egyébként is az állattenyésztésiben dolgozik. A munkacsapatokba úgy csoportosították a tagokat, hogy mindegyik a lehető legközelebb legyen mun- k«*erületéhez. így jobban kihasználhatják az időt. Hogy az új tagok is otthon érezzék magukat... — Biztosítanunk keli az összhangot a tagok kö- aött — mondta Molnár József eltvtárs, az Augusztus 20 pánttitkára — s ebben ránk, a tsz kommunistáira vár nagy munka... így vélekedik a tsz többi vezetője is. Arra törekszenek, hogy az új belépők mielőbb otthon (érezzék magukat a nagy családban. Ezért a tsz-pártszervezet 2« tagját beosztották a munkacsoportokba, segítik az új tagokban elmélyíteni a közös iránti felelősségtudatot. S hogy ennek milyen jótékony hatása mutatkozik máris, több példa is igazolja. Kovács Szabó József pl. mindennap már hajnalban ott van a tsz istállójánál, s eteti, gondozza az állatokat. Olyan megbecsülést szerzett néhány hónap alatt magának, hogy megválasztották az egyik növénytermelési brigád vezetőjének. A itsz vezetői remélik, hogy Kovács Szabó József mint torigádvezető is rászolgál a bizalomra. Közös ügy az egyéni probléma is Az egyéb munkáikkal egyidőben gondoskodott az Augusztus 20 vezetősége a leltározásról és az új tagok áttel bevitt földterület feltérképezéséről is. Tudják, hegy csaik úgy tervezhetnek jól, ha látják, miiből tucnnyi van a közösben. A számítások szerint csak- r«n egymillió forinttal nőtt a tsz szövetkezeti alapja a fejlődés során. — Igaz, hogy gazdagodtunk — mondta Boszko- vi«s eivt.árs, a tsz elnöke —, de nagyobb család ellátásának gondjai is nehezednek ránk, -mint tavaly, s ezzel számolnunk kell. — És így is cselekednek. Megkezdték a vetőmag összegyűjtését, hogy időben elvethessék a tavasziakat. Számfoavették azt ás, hogy az újonnan belépett családok közül kb. tíznek kenyérgabonaelőleget kell adnia a tsz-nek. Ezt minden körülmények között biztosítják. Ha továbbra is így szem előtt tartja a tsz vezetősége a tagok egyéni problémáit, akkor biztos, hogy szívesen és lelkesen dolgoznak a közösben. Magabiztos léptekkel indult el az új úton az Aranykalász Az Aranykalászban .brigádértekezletre igyekeznek a tagok. Közülük többen 'betérnek a tanácsházára, ahol az utóbbi hetekben igen sokszor összejöttek már megbeszélni a közös útra lépés dolgát. Kovács Kálmán tsz-elmök is itt van, éppen az új közös gazdaság helyzetéről beszél. Ök is megszervezték már a brigádokat és a munkacsapatokat, s hamarosan közös istállóiba kerülnek állataik is. A felesleges lovakat a tavaszi munkák elvégzése után eladják, és egy szarvasmarha- tenyésztörzset vásárolnak. Baromfifarmot is létesítenek, amelyhez a tenyészanyagot (naposcsibéket) a Nagybaráti Állami Gazdaságból szerzik be. Az asszonyok is lesznek olyan „legények“, mint a férfiak Lelkes, bizakodó a hangulat az Aranykalász Tsz asszonyai között is. Már erősen fogadkozmak, hogy több munkaegységet szereznek, mint akármelyik férfi. Varjú Kálmánná tsz-vezetőségi tag azt mondta a közgyűlésen, hogy az asszonyok versenyre kelnek a férfiakkal. Kapitány Istvánné — szókimondó asszony — kijelentette: jól kösse fel a nadrágját az a férfi, aki ővele versenyezni akar a munkában. Ivánczi János nem tudta rábírni anyósét — _ aki pedig 62 éves —, hogy otthon maradjon a ház körül. Mindenáron azt hajtogatja: ő is kimegy a mezőre, mert ott jobban érzi magát a -többi taggal együtt. Mindez csak néhány -példa, de ugyanígy kardoskodik a legtöbb somogyjádi tsz-asszeny, akik szívesen kérnek részt a közös munkákból férjük mellett. \ * * * Szép példáját mutatják a scmc-gyjádi tsz-ek az együttműködésnek. A kommunisták javaslatára kölcsönösen képviselteti magát mindegyik tsz egymás vezetőségi ülésein és a közgyűléseken. így állandóan tájékozódnak egymás problémáiról és aszerint segítik egymást. E napokban már az is szobakénül köztük, hogy április 4-én közösen szervezett ünnepséggel, a feliszabadulás ünnepével egybekötve tsz-közsóggé avatják Somcgyjádot. A baráti együtműködés bizonyára jól -gyümölcsözik majd. Jó munkát, szép eredményt kívánunk a somogyjádiaknaik az új élet útién. Sz. F. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS *r Több kezdeményezést s az élet felvetette kérdések megmagyarázását várják pártszervezetüktől a Nagyatádi Fonalgyár dolgozói AKIKNEK SOHASEM ÜRES A PÉNZTÁRCÁJUK..' A balatonkiliti Rákóczi Tsz tag-1 jai már tavaly rájöttek arra, hogy ezer és ezer palántája mekkora hasznot jelent. Az idén sem ijedtek meg tehát a kemény téltől: süvölthetett a farkaserdító hideg szél, a melegágy nyolcvan ablaka alatt , 20—28 fokos meleget tudtak biztosítani a lassan gyökeret verő, levelét kibontó paprika-, karfiol-, karalábépalántáknak. Így a palánták -te- nyészidejét csaknem három hónappal előbbre hozták. Csak ezer tő primőr-paprikából legalább 6000 forint bevétel üti a markukat. Elsőnek primőr-paprikát visznek a ba- latonmenti üdülőknek, majd salátával, korai retekkel jelentkeznek a piacon. A dughagymával már tavaly is jóljártak, idén is annyi korai pénzforrást jelent a 10 holdas, Sió menti öntéstalajon megművelt kertészetükből, hogy a tagoknak sosem lesz üres a pénztárcájuk. Nemcsak a novemberi zárszámadáskor jutnak készpénzhez, hanem szinte minden háromhetenként. De a szerződéses zöldségek után a 30 mázsa búzabeadási kedvezményt máris megkapták. nyit: nem valami költséges szerkezet. Míg a fővárosi kertészeteket az üvegház alá rejtett alagsori Marabú-kazán drága kokszfűtése tartja megfelelő hőfokon, itt olcsó »kukorieakóró- koksszál« alulról fűtött füstcsöveken át adják meg a növények kívánta meleget. — Node, ha alulról, megégne a növény? — kérdezzük Szányel elvtárstól. — Nem ég meg, mert úgy van azzal a kertész, mint az orvos. A sápadt arcról is meglátja, hogy beteggel áll szemben. Mi is észre vesz- szük a levelekről, mikor kell egy kis vizet bocsátani rájuk. Nemcsak a tehenet kell itatni rendszeresen, hanem a növényt is. Itt meleget, vizet, napfényt, trágyát egyformán a szükséges arányban megkap. Ezért vihetünk primőrárut a piacra. S a kertész megint forintban gondolkodik. Mert hozzáteszi még ezt: — De sokat ám és olcsón. S ez a fői Igen nagy szerepük van a kollektív vezetés megvalósításában a párt- csoportoknak. Tudja ezt Jankovics Mária elvtársnő, az Újpesti Cérnagyár Nagyatádi Telepének párttitkára is. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogyan is áll a. helyzet az üzemi szervezet pártcsoportjaival, bevonják-e a pártcsopcrtbizalmiakat a kollektív vezetésbe, megtesznek-e mindent a pártcsoportbizalmiak, hogy a pártélet felélénkítése minden kommunista szívügyévé váljon. Jankovics elvtársnő s néhány párt- csoportbizalmi elmondta, hogy amióta megválasztották az új vezetőséget, minden második héten rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, melyeken a felsőbb pártszervek utasítása alapján, figyelembe véve üzemük sajátos problémáit, határozatot hoz a vezetőség. Ezt követően néhány nap múlva összehívják a húsz pártcsoportbizalmit, és a párt- titkár elvtársnő, vagy a vezetőség más tagja ismerteti a bizalmiakkal a hozott határozatokat, elmondja, hogy végrehajtásukhoz milyen segítséget vár a pártvezetőség tőlük. Elmondják az elvtársak, hogy mióta új vezetőség áll a párt- szervezet élén, egyetlen vezetőségi ülés, pártcsoportbizalmi értekezlet sem múlt el anélkül, hogy a pártoktatás megjavításáról ne tárgyaltak volna. A vezetőség például határozatot hozott arra, hogy a mulasztókat figyelmeztetni kell, s ha ez nem használ, a legközelebbi hiányzás miatt fegyel- mileg felelősségre kell vonni őket. E határozatot is közölték a pártcsoport- bizalmiakkal, és megbízták őket: nevelő szóval hassanak oda, hogy megszűnjék a hiánj'zjis. A pártcsoportbizalmiak jól dolgoztak e téren, ennek ellenére néhány elvtársat — köztük pártvezetőségi tagot is — felelősségre kellett vonni a tanulás elhanyagolása miatt. E példából és több hasonlóból megállapítható, hogy az üzem pártcsoportjai az esetenként kapott megbízatást jól elvégzik. A termelés pártellenőrzésének megvalósításánál szintén azt tapasztaljuk, hogy a valamilyen tisztséget viselő kommunisták mellett minden párttag szívügye a takarékosság, a selejtmentes termelés. A pártvezetőségnek sikerült elérnie, hogy a pártcsoportbizalmiak még akkor is figyelemmel kísérik a termelés alakulását, ha pontosan nem is ismerik a mennyiségi, illetve forinttervet. Felfigyelnek minden lazaságra; ha valakinek csökken a százaiéiba, vagy gyengébb minőségű munkát végez, rögtön segítségére sietnek. A termelő munka figyelemmel kísérése jó alkalom arra, hogy új tag210 új előfizetővel gyarapodott Balaton- bogláron a Somogyi Néplap olvasóinak tábora slokfak^rgyrmys3!!"^^^^-' i^inUekrt. párttagokat neveljenek a pártcsoportok. Szabadi elvtárs, a lakatosműhely pártcsoportbizalmija peiuaui eboen az évben már több tij tagjelöltet nevelt a pártnak. így dolgozik Forróné elvtársnő s a többi pártcsoportbizalmi is. Említettük már, hogy az időnként kapott feladatokat mindig nagyszerűen végrehajtják a pártcsoportok. Amikor például a pártvezetőség a sajtó és pártkiadványok terjesztésének fokozására hívta fel a figyelmet, ugrásszerűen /megnőtt az előfizetők száma, vagy amikor a járási pártbizottság segítséget kért tőlük a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez, az üzem kommunistái szabadidejüket áldozták erre a munkára. Hogyan érik el ezt az üzem, kommunistái? Elsősorban azzal, hogy az üzemi pártszervezetnek, a pártvezetőségnek, a bizalmiaknak van tekintélyük. Saját példájukkal, hogy mindig elsők a munkában, tiszteletet szereztek maguknak, azzal pedig, hogy törődnek a dolgozók apró-cseprő bajaival, a szeretetet, megbecsülést is megszerezték. Az üzem több mint száz kommunistája egy nagy családot alkot. Hiba azonban, hogy a fonalgyár pártszervezete híjával van a kezdeményezésnek. Maga a pártvezetöség a járási párt- bizottság, a pártcsoportbizalmiak a vezetőség kezdeményezésére várnak. A párttitkár elvtársnőtől, öt-hat párt- csoportbizalmitól afelől is érdeklődtünk, hogy megkezdték-e az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozását, válaszolnak-e a felmerülő kérdésekre s hogyan. A válasz, mindössze annyi volt, hogy átszervezték a pártoktatást, újabb elvtársakat is bevonnak a jövő héten kezdődő kongresszusi anyag tanulmányozásába, s összeszedték a brosúrára a pénzt. Semmi egyebet nem tettek, mert várják a felsőbb pártsaer- vek kezdeményezését. Arról közben megfeledkeztek, hogy ki adjon választ a dolgozók, a kommunisták kérdéseire például a személyi kultuszt, a kollektív vezetést illető kérdéseire, sőt még maguk a funkcionáriusok sem keresik a magyarázatot. És itt értünk el az üzemi párfelet legfőbb fogyatékosságához, a formális pártmunkához. Eddig ugyanis a pártvezetőség különbséget tett a falusi és városi munkásosztály, a falusi és városi kommunisták között S ennek a különbségtételnek ők látják most kárát. Arra hivatkozik a párttitkár elvtársnő, hogy nem állnak olyan fejlettségi fokon az üzem kommunistái, mint a városiak, nem lehet annyit várni tőlük, következésképp nem lehet úgy elbírálni munkájukat, mert megsértődnek. Ezzel a nézettel elvette önállóságukat, kezdeményezőkészségüket a pártvezetőÉSZREVÉTLENÜL A járda, amelyen a moziból kijövet járok, és a másik, ahol naponta hazafelé megyek, nemrég még nem volt itt. Helyén ősszel és tavasszal vagy nyáron a zivatarok után sár tanyázott. Gödrös és hullámos falusi járda volt, mint a többi, homokos, agyagos és girbegörbe. Most egyenes, mintha léniával húzták volna ki, építői enyhén lejtve képezték ki az árok felé, hogy a víz hamar leszaladjon róla. A cementlapokon az ember olyan ruganyosán lépked, mintha gumisarokkal volna cipője bevonva, és a bölcsőde felé igyekvő babakocsik puhán ringatózva őrzik a kisbabák nyugodt szendergését. A múltkor egy kicsit elgondolkodtam a változásokon és azon, hogy milyen hamar felejtjük el azokat. Ismerem ezt a Járási székhelyet. Tudom, hogy valamikor évek kellettek egy járda létrehozásához, hogy micsoda erőfeszítés volt szükséges a sportpálya közadakozásból való létrehozásához, és hogy azelőtt az iparoskörön kívül más szórakozóhely nem volt. Most pedii^ ez a járda a 600 személyes művelődés házához vezet. Még ebben az évben fürdőhöz jut a falu, korszerű zuhanyozóhoz az üzem és a sporttelep. S mindez máról-holnapra. Észre sem vesszük, ős már fürödni járunk a strandra, lubickolnak a kisgyerekek a kis vízben, felfrissülnek az üzemi dolgozók a munka után, és a rózsák alá állnak az egészséges testű fiatalok a sportpálya öltözőjében. De sok mindenre tudna emlékezni az ember . .. Dehát most nem erről van szó. Illetve nemcsak erről. Felépült egy járda valahol az országban. Eggyel több ok ez az örömre. És eggyel több ok a küzdelmes évek gyümölcseire várni, azokat elképzelni. Hiszen azok megérnek. Mert amit az emberi közösség maga elé tűz, a a mi korunkban valósággá válik. És amit akkor elérünk — azon is keresztül lépünk. Azt is kevésnek találjuk, mint most ezt a járdát. így megyünk előre, mind feljebb és feljebb emberségben, kultúrában falun és városon egyaránt. Észrevétlenül .. . CSÁKVÁRI JÁNOS öreglak község pártszervezete és tanácsa április 4 tiszteletére sajtóterjesztési versenyt indított. A versenyhez elsőnek a balatonboglári községi pártszervezet csatlakozott. A falu kommunistái elhatározták, hogy a szovjet sajtó szervezési módszerével végzik munkájukat. E módszer lényege: kiállítással egybekötött sajtó- ankétot tartanak, s a pártszervezet legjobb aktíváit vonják be a szervezésbe. Az aktívák felkeresték a körzetükben lakókat, beszélgettek velük a sajtó fontosságáról, arról, hogy milyen nélkülözhetetlen az újság m , Í * Á<< A<,-.. 2 •‘f Jani József né, a Dózsa Tsz tagja 30 új előfizetőt szervezett. Jó munkájának köszönhető, hogy a tsz valamennyi tagja előfizetője a párt megyei lapjának. Kongó Károly ktsz-dolgozó 55 új Somogyi Néplapelőfizetőt szervezett. mindennapi életünkben. Hogy milyen jól bevált e szervezési módszer, mutatja, hogy 6 nap alatt 210 új előfizetőt szerveztek a Somogy Néplapnak. A legjobb szervezőmunkát Kongó Károly, a ktsz dolgozója, Jani Jó- zsefné, a Dózsa Termelőszövetkezet tagja, Sövényi Ferenc, Komanovics József né és Bánfi Béláné végezte. A sajtóterjesztési verseny tovább folyik a két község között. kozzanak. Dolgozó népünk tőlünk, kommu»- nistaktól várja a választ az őket érdeklő kérdésekre, s a válaszadással nem várhatunk addig, míg megkezdjük a kongresszus anyagának szemináriumszerű tanulmányozását. Az üzemi pártvezetőségnek, nem utolsó sorban a pártcsoportbizalmiak- nak a feladata, hogy válaszoljanak minden felmerülő kérdésre, hogy egy lépéssel előbbre járjanak a XX. pártkongresszus anyagának tanulmányozásában. A kommunisták azért választották őket vezetőikké, hogy valóban vezessenek, a vezetés pechg nemcsak határozatok gyártását tételezi fel, hanem kezdeményezést, az élet által felvetett kérdések megmagyarázását is jelenti. Pócza Jánosnc E héten befejezik a tavaszi árpa vetését Gálosfán A gálosfai dolgozó parasztok a h» elolvadása után szinte naponta figyelték a határt, hol szárad fel előbb a talaj, melyik dűlőrészben kezdhetnek munkához. A múlt hét végén aztán, amikor a tavaszi szél felszárította a domboldalakat, azonnal munkához láttak a gazdák. Szombaton reggel Gaál János és Kiss József dolgozó paraszt 1—1 hold tavaszi árpát vetett el. Hétfőn reggel már többen követték példájukat, 20 dolgozó paraszt tette földbe ezen a napon a tavaszi árpát. Ha az idő kedvez, e hét végére befejezik a tavaszi árpa vetését Gálosfán.
