Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

Szerda, 1956. március 28. SOMOGYI NÉPLAP fnrrr- • « 3 1956. április 4: kettős ünnep Somogyjádon A múlt év ősze óta nagy for­dultat következett be a község éle­tében. Úgyszólván az egész falu új módon kezdte az idei tavaszt. Az Augusztus 20 Tsz taglétszá­ma majdnem, megnégyszereződött: 67-ről 257-ne nőtt,, földterülete a korábbi 400 holddal szemben ma már 1120 held. A pár hete alakult Aranykalászban 91 családot, 150 tagot és 845 hold földet számol­nak. Ez a nagyarányú fejlődés újabb feladatokat ró a község és a tsz-ek vezetőire, kommunistáira. S hogy jól igyekeznek az új fel­adatokat megoldani, tapasztalhat­juk a tsz-ekben, a tanácsnál, az egész községben. Új gondok — a fejlődés gondjai Az Augusztus 20 Tsz irodájában igazgatósági ülés van. Minden kérdést alaposan fontolóra vesznek, mi­előtt kimondanák a döntést. A munkaszervezet új ki­alakítása nagy gondot okoz a tsz vezetőségének. Újabb brigádokat, munkacsapatokat kell létrehozniuk, azok élére vezető is kell. Ki kell bővíteni a tsz veze­tőségét is. Kiket jelöljenek, kik felelnek meg legjob­ban a régi és az új tagok közül ezeken a posztokon? Arra is ügyelniük kell, hogy az új belépők 'közül is megfelelő számmal kerüljenek be a vezetésbe. Azt is jól meg kell gondolniuk, hogy az áMíattenj’észtésfoe válasszanak-e függetlenített brigádvezetőt, mert hisz jobbára csak a lóáEcmányuk nőtt, egyéb jószáguk még kevés. Végül is megegyeztek. Uj vezetőségi tagnak jelöl­ték Birkás Istvánt, Magyar Józsefet, Sámson Pált és Csákány Lászlót Az állattenyésztési brigádvezetői teendőket az egyik vezetőségi tagra bízták, aki egyéb­ként is az állattenyésztésiben dolgozik. A munkacsapatokba úgy csoportosították a tago­kat, hogy mindegyik a lehető legközelebb legyen mun- k«*erületéhez. így jobban kihasználhatják az időt. Hogy az új tagok is otthon érezzék magukat... — Biztosítanunk keli az összhangot a tagok kö- aött — mondta Molnár József eltvtárs, az Augusztus 20 pánttitkára — s ebben ránk, a tsz kommunistáira vár nagy munka... így vélekedik a tsz többi vezetője is. Arra tö­rekszenek, hogy az új belépők mielőbb otthon (érezzék magukat a nagy családban. Ezért a tsz-pártszervezet 2« tagját beosztották a munkacsoportokba, segítik az új tagokban elmélyíteni a közös iránti felelősségtuda­tot. S hogy ennek milyen jótékony hatása mutatkozik máris, több példa is igazolja. Kovács Szabó József pl. mindennap már hajnalban ott van a tsz istállójánál, s eteti, gondozza az állatokat. Olyan megbecsülést szer­zett néhány hónap alatt magának, hogy megválasz­tották az egyik növénytermelési brigád vezetőjének. A itsz vezetői remélik, hogy Kovács Szabó József mint torigádvezető is rászolgál a bizalomra. Közös ügy az egyéni probléma is Az egyéb munkáikkal egyidőben gondoskodott az Augusztus 20 vezetősége a leltározásról és az új tagok áttel bevitt földterület feltérképezéséről is. Tudják, hegy csaik úgy tervezhetnek jól, ha látják, miiből tucnnyi van a közösben. A számítások szerint csak- r«n egymillió forinttal nőtt a tsz szövetkezeti alapja a fejlődés során. — Igaz, hogy gazdagodtunk — mondta Boszko- vi«s eivt.árs, a tsz elnöke —, de nagyobb család ellá­tásának gondjai is nehezednek ránk, -mint tavaly, s ezzel számolnunk kell. — És így is cselekednek. Meg­kezdték a vetőmag összegyűjtését, hogy időben elvet­hessék a tavasziakat. Számfoavették azt ás, hogy az újonnan belépett családok közül kb. tíznek kenyér­gabonaelőleget kell adnia a tsz-nek. Ezt minden kö­rülmények között biztosítják. Ha továbbra is így szem előtt tartja a tsz vezető­sége a tagok egyéni problémáit, akkor biztos, hogy szívesen és lelkesen dolgoznak a közösben. Magabiztos léptekkel indult el az új úton az Aranykalász Az Aranykalászban .brigádértekezletre igyekeznek a tagok. Közülük többen 'betérnek a tanácsházára, ahol az utóbbi hetekben igen sokszor összejöttek már megbeszélni a közös útra lépés dolgát. Kovács Kálmán tsz-elmök is itt van, éppen az új közös gazdaság hely­zetéről beszél. Ök is megszervezték már a brigádokat és a munkacsapatokat, s hamarosan közös istállóiba kerülnek állataik is. A felesleges lovakat a tavaszi munkák elvégzése után eladják, és egy szarvasmarha- tenyésztörzset vásárolnak. Baromfifarmot is létesíte­nek, amelyhez a tenyészanyagot (naposcsibéket) a Nagybaráti Állami Gazdaságból szerzik be. Az asszonyok is lesznek olyan „legények“, mint a férfiak Lelkes, bizakodó a hangulat az Aranykalász Tsz asszonyai között is. Már erősen fogadkozmak, hogy több munkaegységet szereznek, mint akármelyik férfi. Varjú Kálmánná tsz-vezetőségi tag azt mondta a közgyűlésen, hogy az asszonyok versenyre kelnek a férfiakkal. Kapitány Istvánné — szókimondó asszony — kijelentette: jól kösse fel a nadrágját az a férfi, aki ővele versenyezni akar a munkában. Ivánczi János nem tudta rábírni anyósét — _ aki pedig 62 éves —, hogy otthon maradjon a ház körül. Mindenáron azt hajtogatja: ő is kimegy a mezőre, mert ott jobban érzi magát a -többi taggal együtt. Mindez csak néhány -példa, de ugyanígy kardoskodik a legtöbb somogyjádi tsz-asszeny, akik szívesen kér­nek részt a közös munkákból férjük mellett. \ * * * Szép példáját mutatják a scmc-gyjádi tsz-ek az együttműködésnek. A kommunisták javaslatára köl­csönösen képviselteti magát mindegyik tsz egymás ve­zetőségi ülésein és a közgyűléseken. így állandóan tájékozódnak egymás problémáiról és aszerint segítik egymást. E napokban már az is szobakénül köztük, hogy április 4-én közösen szervezett ünnepséggel, a feliszabadulás ünnepével egybekötve tsz-közsóggé avatják Somcgyjádot. A baráti együtműködés bizo­nyára jól -gyümölcsözik majd. Jó munkát, szép ered­ményt kívánunk a somogyjádiaknaik az új élet útién. Sz. F. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS *r Több kezdeményezést s az élet felvetette kérdések megmagyarázását várják párt­szervezetüktől a Nagyatádi Fonalgyár dolgozói AKIKNEK SOHASEM ÜRES A PÉNZTÁRCÁJUK..' A balatonkiliti Rákóczi Tsz tag-1 jai már tavaly rájöttek arra, hogy ezer és ezer palántája mekkora hasznot jelent. Az idén sem ijedtek meg tehát a kemény téltől: süvölt­hetett a farkaserdító hideg szél, a melegágy nyolcvan ablaka alatt , 20—28 fokos meleget tudtak biztosí­tani a lassan gyökeret verő, levelét kibontó paprika-, karfiol-, karalábé­palántáknak. Így a palánták -te- nyészidejét csaknem három hónap­pal előbbre hozták. Csak ezer tő primőr-paprikából legalább 6000 fo­rint bevétel üti a markukat. Első­nek primőr-paprikát visznek a ba- latonmenti üdülőknek, majd salátá­val, korai retekkel jelentkeznek a piacon. A dughagymával már tavaly is jóljártak, idén is annyi korai pénzforrást jelent a 10 holdas, Sió menti öntéstalajon megművelt ker­tészetükből, hogy a tagoknak sosem lesz üres a pénztárcájuk. Nemcsak a novemberi zárszámadáskor jutnak készpénzhez, hanem szinte minden háromhetenként. De a szerződéses zöldségek után a 30 mázsa búzabeadá­si kedvezményt máris megkapták. nyit: nem valami költséges szerkezet. Míg a fővárosi kertészeteket az üvegház alá rejtett alagsori Marabú-kazán drága kokszfűtése tartja megfelelő hőfokon, itt olcsó »kukorieakóró- koksszál« alulról fűtött füstcsöveken át adják meg a növények kívánta meleget. — Node, ha alulról, megégne a nö­vény? — kérdezzük Szányel elvtárs­tól. — Nem ég meg, mert úgy van az­zal a kertész, mint az orvos. A sá­padt arcról is meglátja, hogy beteg­gel áll szemben. Mi is észre vesz- szük a levelekről, mikor kell egy kis vizet bocsátani rájuk. Nemcsak a tehenet kell itatni rendszeresen, hanem a növényt is. Itt meleget, vi­zet, napfényt, trágyát egyformán a szükséges arányban megkap. Ezért vihetünk primőrárut a piacra. S a kertész megint forintban gondolkodik. Mert hozzáteszi még ezt: — De sokat ám és olcsón. S ez a fői Igen nagy szerepük van a kollek­tív vezetés megvalósításában a párt- csoportoknak. Tudja ezt Jankovics Mária elvtársnő, az Újpesti Cérna­gyár Nagyatádi Telepének párttitká­ra is. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogyan is áll a. helyzet az üze­mi szervezet pártcsoportjaival, be­vonják-e a pártcsopcrtbizalmiakat a kollektív vezetésbe, megtesznek-e mindent a pártcsoportbizalmiak, hogy a pártélet felélénkítése minden kom­munista szívügyévé váljon. Jankovics elvtársnő s néhány párt- csoportbizalmi elmondta, hogy ami­óta megválasztották az új vezetősé­get, minden második héten rendsze­resen megtartják a vezetőségi ülése­ket, melyeken a felsőbb pártszervek utasítása alapján, figyelembe véve üzemük sajátos problémáit, határo­zatot hoz a vezetőség. Ezt követően néhány nap múlva összehívják a húsz pártcsoportbizalmit, és a párt- titkár elvtársnő, vagy a vezetőség más tagja ismerteti a bizalmiakkal a hozott határozatokat, elmondja, hogy végrehajtásukhoz milyen segít­séget vár a pártvezetőség tőlük. El­mondják az elvtársak, hogy mióta új vezetőség áll a párt- szervezet élén, egyetlen vezetősé­gi ülés, pártcsoportbizalmi érte­kezlet sem múlt el anélkül, hogy a pártoktatás megjavításáról ne tárgyaltak volna. A vezetőség például határozatot ho­zott arra, hogy a mulasztókat figyel­meztetni kell, s ha ez nem használ, a legközelebbi hiányzás miatt fegyel- mileg felelősségre kell vonni őket. E határozatot is közölték a pártcsoport- bizalmiakkal, és megbízták őket: ne­velő szóval hassanak oda, hogy meg­szűnjék a hiánj'zjis. A pártcsoport­bizalmiak jól dolgoztak e téren, en­nek ellenére néhány elvtársat — köz­tük pártvezetőségi tagot is — felelős­ségre kellett vonni a tanulás elha­nyagolása miatt. E példából és több hasonlóból meg­állapítható, hogy az üzem pártcso­portjai az esetenként kapott megbí­zatást jól elvégzik. A termelés párt­ellenőrzésének megvalósításánál szin­tén azt tapasztaljuk, hogy a valami­lyen tisztséget viselő kommunisták mellett minden párttag szívügye a taka­rékosság, a selejtmentes terme­lés. A pártvezetőségnek sikerült elérnie, hogy a pártcsoportbizalmiak még ak­kor is figyelemmel kísérik a terme­lés alakulását, ha pontosan nem is ismerik a mennyiségi, illetve forint­tervet. Felfigyelnek minden lazaság­ra; ha valakinek csökken a száza­iéiba, vagy gyengébb minőségű mun­kát végez, rögtön segítségére sietnek. A termelő munka figyelemmel kí­sérése jó alkalom arra, hogy új tag­210 új előfizetővel gyarapodott Balaton- bogláron a Somogyi Néplap olvasóinak tábora slokfak^rgyrmys3!!"^^^^-' i^inUekrt. párttagokat neveljenek a pártcsoportok. Szabadi elvtárs, a la­katosműhely pártcsoportbizalmija peiuaui eboen az évben már több tij tagjelöltet nevelt a pártnak. így dol­gozik Forróné elvtársnő s a többi pártcsoportbizalmi is. Említettük már, hogy az időnként kapott feladatokat mindig nagysze­rűen végrehajtják a pártcsoportok. Amikor például a pártvezetőség a sajtó és pártkiadványok terjesztésé­nek fokozására hívta fel a figyelmet, ugrásszerűen /megnőtt az előfizetők száma, vagy amikor a járási pártbi­zottság segítséget kért tőlük a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejleszté­séhez, az üzem kommunistái szabad­idejüket áldozták erre a munkára. Hogyan érik el ezt az üzem, kom­munistái? Elsősorban azzal, hogy az üzemi pártszervezetnek, a pártveze­tőségnek, a bizalmiaknak van tekin­télyük. Saját példájukkal, hogy min­dig elsők a munkában, tiszteletet szereztek maguknak, azzal pedig, hogy törődnek a dolgozók apró-csep­rő bajaival, a szeretetet, megbecsü­lést is megszerezték. Az üzem több mint száz kommunistája egy nagy családot alkot. Hiba azonban, hogy a fonalgyár pártszervezete híjá­val van a kezdeményezésnek. Maga a pártvezetöség a járási párt- bizottság, a pártcsoportbizalmiak a vezetőség kezdeményezésére várnak. A párttitkár elvtársnőtől, öt-hat párt- csoportbizalmitól afelől is érdeklőd­tünk, hogy megkezdték-e az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanul­mányozását, válaszolnak-e a felme­rülő kérdésekre s hogyan. A válasz, mindössze annyi volt, hogy átszer­vezték a pártoktatást, újabb elvtár­sakat is bevonnak a jövő héten kez­dődő kongresszusi anyag tanulmá­nyozásába, s összeszedték a brosúrá­ra a pénzt. Semmi egyebet nem tet­tek, mert várják a felsőbb pártsaer- vek kezdeményezését. Arról közben megfeledkeztek, hogy ki adjon választ a dolgozók, a kommunis­ták kérdéseire például a szemé­lyi kultuszt, a kollektív vezetést illető kérdéseire, sőt még maguk a funkcionáriusok sem keresik a magyarázatot. És itt értünk el az üzemi párfelet legfőbb fogyatékosságához, a formá­lis pártmunkához. Eddig ugyanis a pártvezetőség különbséget tett a fa­lusi és városi munkásosztály, a fa­lusi és városi kommunisták között S ennek a különbségtételnek ők látják most kárát. Arra hivatkozik a párt­titkár elvtársnő, hogy nem állnak olyan fejlettségi fokon az üzem kom­munistái, mint a városiak, nem le­het annyit várni tőlük, következés­képp nem lehet úgy elbírálni munká­jukat, mert megsértődnek. Ezzel a nézettel elvette önállóságukat, kez­deményezőkészségüket a pártvezető­ÉSZREVÉTLENÜL A járda, amelyen a moziból kijö­vet járok, és a másik, ahol naponta hazafelé megyek, nemrég még nem volt itt. Helyén ősszel és tavasszal vagy nyáron a zivatarok után sár tanyá­zott. Gödrös és hullámos falusi jár­da volt, mint a többi, homokos, agyagos és girbegörbe. Most egyenes, mintha léniával húzták volna ki, építői enyhén lejt­ve képezték ki az árok felé, hogy a víz hamar leszaladjon róla. A ce­mentlapokon az ember olyan ruga­nyosán lépked, mintha gumisarok­kal volna cipője bevonva, és a böl­csőde felé igyekvő babakocsik pu­hán ringatózva őrzik a kisbabák nyugodt szendergését. A múltkor egy kicsit elgondolkod­tam a változásokon és azon, hogy milyen hamar felejtjük el azokat. Ismerem ezt a Járási székhelyet. Tudom, hogy valamikor évek kellet­tek egy járda létrehozásához, hogy micsoda erőfeszítés volt szükséges a sportpálya közadakozásból való létrehozásához, és hogy azelőtt az iparoskörön kívül más szórakozó­hely nem volt. Most pedii^ ez a járda a 600 sze­mélyes művelődés házához vezet. Még ebben az évben fürdőhöz jut a falu, korszerű zuhanyozóhoz az üzem és a sporttelep. S mindez máról-holnapra. Észre sem vesszük, ős már fürödni járunk a strandra, lubickolnak a kisgyere­kek a kis vízben, felfrissülnek az üzemi dolgozók a munka után, és a rózsák alá állnak az egészséges tes­tű fiatalok a sportpálya öltözőjében. De sok mindenre tudna emlékezni az ember . .. Dehát most nem erről van szó. Il­letve nemcsak erről. Felépült egy járda valahol az országban. Eggyel több ok ez az örömre. És eggyel több ok a küzdelmes évek gyümölcseire várni, azokat el­képzelni. Hiszen azok megérnek. Mert amit az emberi közösség maga elé tűz, a a mi korunkban valósággá válik. És amit akkor elérünk — azon is keresztül lépünk. Azt is kevésnek találjuk, mint most ezt a járdát. így megyünk előre, mind feljebb és feljebb emberségben, kultúrában falun és városon egyaránt. Észrevétlenül .. . CSÁKVÁRI JÁNOS öreglak község pártszervezete és tanácsa április 4 tiszteletére sajtóter­jesztési versenyt indított. A verseny­hez elsőnek a balatonboglári községi pártszervezet csatlakozott. A falu kommunistái elhatározták, hogy a szovjet sajtó szervezési módszerével végzik munkájukat. E módszer lé­nyege: kiállítással egybekötött sajtó- ankétot tartanak, s a pártszervezet legjobb aktíváit vonják be a szerve­zésbe. Az aktívák felkeresték a kör­zetükben lakókat, beszélgettek velük a sajtó fontosságáról, arról, hogy milyen nélkülözhetetlen az újság m , Í * Á<< A<,-.. 2 •‘f Jani József né, a Dózsa Tsz tagja 30 új előfizetőt szervezett. Jó munkájának köszön­hető, hogy a tsz valamennyi tagja előfizetője a párt megyei lapjának. Kongó Károly ktsz-dolgozó 55 új Somogyi Néplap­előfizetőt szervezett. mindennapi életünkben. Hogy mi­lyen jól bevált e szervezési módszer, mutatja, hogy 6 nap alatt 210 új elő­fizetőt szerveztek a Somogy Néplap­nak. A legjobb szervezőmunkát Kon­gó Károly, a ktsz dolgozója, Jani Jó- zsefné, a Dózsa Termelőszövetkezet tagja, Sövényi Ferenc, Komanovics József né és Bánfi Béláné végezte. A sajtóterjesztési verseny tovább folyik a két község között. kozzanak. Dolgozó népünk tőlünk, kommu»- nistaktól várja a választ az őket érdeklő kérdésekre, s a válasz­adással nem várhatunk addig, míg megkezdjük a kongresszus anyagának szemináriumszerű ta­nulmányozását. Az üzemi pártvezetőségnek, nem utolsó sorban a pártcsoportbizalmiak- nak a feladata, hogy válaszoljanak minden felmerülő kérdésre, hogy egy lépéssel előbbre járjanak a XX. pártkongresszus anyagának tanulmá­nyozásában. A kommunisták azért választották őket vezetőikké, hogy valóban vezessenek, a vezetés pechg nemcsak határozatok gyártását téte­lezi fel, hanem kezdeményezést, az élet által felvetett kérdések megma­gyarázását is jelenti. Pócza Jánosnc E héten befejezik a tavaszi árpa vetését Gálosfán A gálosfai dolgozó parasztok a h» elolvadása után szinte naponta figyel­ték a határt, hol szárad fel előbb a talaj, melyik dűlőrészben kezdhetnek munkához. A múlt hét végén aztán, amikor a tavaszi szél felszárította a domboldalakat, azonnal munkához láttak a gazdák. Szombaton reggel Gaál János és Kiss József dolgozó pa­raszt 1—1 hold tavaszi árpát vetett el. Hétfőn reggel már többen követ­ték példájukat, 20 dolgozó paraszt tette földbe ezen a napon a tavaszi árpát. Ha az idő kedvez, e hét végére befejezik a tavaszi árpa vetését Gá­losfán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom