Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

Csütörtök, 1956. február 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 38 éves a Szovjet-Hadsereg Harmincnyolc esztendeje, 1918. február 23-án ala­kult meg a Szovjet Hadse­reg és a Haditengerészeti Flotta. Ez idő alatt a szov­jet fegyveres erők nem egy alkalommal vívtak elkese­redett hősies harcot a Szovjetunió ellenségeivel szemben és mindig győz­tesen kerültek ki a küzde­lemből. A külföldi inter­venciósok, majd a második világháborúban a fasiszta német hadsereg felett ara­tott győzelmet, s felszaba­dította hazánkat és több országot az elnyomás alól. A Szovjet Hadsereg 38 esz­tendeje őrködik a szocia­lista állam biztonsága és a béke felett, s hiába re­ménykednek az atompoli­tikusok, hogy megfélem­líthetik a béketábor né­peit: a korszerűen felsze­relt Szovjet Hadsereg ébe­ren őrködik továbbra Is a szovjet nép békés munká­ja felett. NYIKOLAJ TYIHONOV: A (T)öRÖS HADSEREG Hűs árnyékában eljátszott a gyermek zsongott a város, zsongott a világ — nincs hadsereg, melyet úgy szeretnek mint ezt, a béke s munka pajzsát. Járd jbe a földet, fürkéssze a kétely, vallassa meg a régi-régi kort, nincs hadsereg, mely valaha a néppel mint a miénk oly mélyen összeforrt. Vas-üstökös volt, vad fasiszta horda, mely szép hazánkban dúlva megjelent, nincs hadsereg, mely porba zúzta volna ezt az üstököst, úgy, mint a mienk. Őrjöng a harc a tűzben és borúban, sohase forrt így forró életünk — nincs hadsereg, melynek a háborúban olyan vezére volna, mint nekünk. í A szabadság, a népek szomjú álma, míg Európát marja az idő — nincs hadsereg, amelynek igazsága igazságoddal összemérhető. (Kardos László fordítása.) Mi is bevezettük a premizálást — írja Illés István göllei levelezőnk, a Lendület TSZ tagja. Tagságunk először idegenkedve ifcgadía, de megértettük, hogy a szorgalmasam dolgozók milyen jól járnak, amikor prémiumban része­séinek munkaegységeiken felül. Na- Sron örülnek a premizálás beveze­tésének az áUatgondqgók, akikre iám. nagy serkentő hatással van. Márkus Ferenc és Lőczi István áíllat- Soctidozó a premizálás bevezetés* »ta 10,2 literre emelték az istálló- átlagot ■— fejezi be levelét Illés elv- iára. Mikor akarja meghallani a dolgozók jogos panaszait a babócsai tanács? Hetven évvel ezelőtt született KUN BÉLA A barcsi járás több községi ta­nácsánál hanyagul kezelik a dolgo­zók jogos panaszait. Babócsán P1- több mint egy éve 10 dolgozó pa­raszt jár rendszeresen a tanácshá­zára sérelmének orvoslásáéit, mindhiába Részben a tanács dol­gozóinak, részben a járási szervek nemtörődömsége következménye­ként még a mai napig sem javí­tották ki éppen a felsőbb szervek okozta hibákat. Lóján Sándor 6 holdas dolgozó paraszt még 1955. tavaszán jelen­tette a tanácsnak, hogy a tagosítás során másutt kapott földet, s en­nek egy részét bemérték az állami Tanácsaink kaié!ezzel a szabotáló kulakol földiének -a'apos megművelésére, az állami fegyelem betartáséra Herbai József kutaknak és család­jának — akárcsak a többi hason- aaőrűnek — sohasem ízlett a dolog. — A kétkezi munka nem nekünk való. azért vannak a nincstelen pa­rasztok, hogy a rni <32 holdunkat megmunkálják — mondták. S a 62 hold — a határ legjava — mellé ott volt a bírói bot is. Szabás teljhatal­mú ura, parancsolója. a falu zsíros- parasztjainak védelmezője volt hosz- seú ideig a gőgös Herbai kulák. Jól "snagfelelt« ennek a tisztségnek, ahol lehetett, nyúzta a szegénypa- rasztekat. Volt cselédjei: Kollár Jó- asef, jelenleg termelőszövetkezeti 1»g, s a faluból elköltözött ifj. Kol­lár József sokat tudnának erről be- ««élini. A kulák, aki a múltban a cselé­dek kiszipolyozásával arra töreke­dett, hegy minél többet hozzon a bjricka, most rosszul műveli meg földjeit, csökkenti állatállományát. Derogál neki a munka. Ma már nem kap egy tál lencséért vagy egy sza­kajtó rothadt almáért napszámost, különösen nem. amióta termelőszö­vetkezet működik a faluban. Hej, de nagyon fájlalja ezt! Nem fűlik foga a mezőgazdasági munkához fiának, lifj. Herbai Józsefnek sem. Pe­dig volna mit dolgozni az egykori cselédek és napszámosok verejtéké­től átitatott földön! Mégis otthagyta a falut, a földet, s a Tejipari Vál­lalathoz," majd amikor onnan ki- ebrudalták, a kaposvári Béke Szálló­hoz fészkelte be magát. Fondorlatos célja van ezzel a Au­láknak. Szántszándékkal tőnkre akarja tenni gazdaságát, lecsökken­teni állatállományát, hogy ne tudja beadási, adófizetési kötelezettségét teljesíteni. Tanácsszerveink feladata, hogy megakadályozzák a kulákok szabo- tálását, s kötelezzék őket a dologra, a földek alapos megmunkálására, lermővétételére. az állam iránti kö­telezettség teljesítésére. erdőbe. Ez a terület természetesen nem hasznosítható. De Lóján Sán­dort szigorúan kötelezik arra, hogy az egy kát. hold erdő után adót és beadást fizessen. Hasonló panasza van Pasa Adám-, nak, Horváth Sándoménak és a J többieknek is, akik vagy más föld- { je, vagy éppen -nem létező«, de az ; ó terhűkre írt szántó után fizetnek ♦ adót. A községi tanács, személy szerint Radics elvtárs felelős azért, hogy nem tartja állandóan napirenden a dolgozók bejelentéseit. Nem vezet naplót a beérkezett panaszokról, s ez az oka annak, hogy amikor a járási tanács jelentést kért a föld­del kapcsolatos sérelmekről, Radics elvtárs elmulasztotta azt elküldeni. (Igaz, november 29-én értesítették, hogy a bejelentési határidő novem­ber 30) Noha Lóján Sándor föld­területét felmérte a tanács, sőt azt is megállapította, hogy panasza jo­gos, intézkedés még máig sem tör­tént. E visszásságokért — a helyi taná­cson kívül — a járási tanács föld- nyüvámtartási csoportjának dolgozói is felelősek, Jankovics István föld­nyilvántartó egyszerűen nem haj­landó leírni a területet. »Nincs ide­je« arra, hogy meggyőződjön a va­lóságról. Jankovics ilyen tanáccsal akarja »elintézni« Lóján Sándor ügyét: — Ha nem tudja hasznosítani az erdőben kimért »szántóterüle­tet«, akkor vágja ki a fákat, hogy hasznosíthassa (Azokat a fákat, melyek az állam tulajdonát képezik.) Ideje lenne, hogy a községi, de elsősorban a járási tanács vezetői végére járjanak a dolognak. Gon­doljanak arra, hogy a panaszok el­tek teíésé vei lejáratják a tanács te­kintélyét és csökkentik a dolgozók állami szerveinkbe vetett bizalmát is! Kun Béla elvtárs, az 1919~es ma­gyar proletárforradalom, a Magyar Tanácsköztársaság egyik vezető alakja Ihetven évvel ezelőtt: 1886. február 20-án született. Fiatalon — 17 éves korában — csatlakozott a munkásmozgalomhoz, és a szociál­demokrata párt balszárnyán küzdött a jobboldali vezetők reformista, op­portunista politikája ellen. Mint pártunk vezetői közül oly sokan, ő is a hadifogságban ismer­kedett meg Lenin tanításaival és került később kapcsolatba magával Leninnel. 1917 nyarán belépett a Bolsevik Pártba és Rákosi Mátyással, vala­mint több más elvtárssal együtt kez­deményezője és legkimagaslóbb szervezője volt a magyar hadifog­lyok forradalmi mozgalmának. Mint tudjuk, a magyar hadifoglyok tiz- és tízezrei az oroszországi proletariá­tus oldalán becsülettel megállták helyüket, elismerést, dicsőséget sze­reztek a magyar névnek. Kun Béla elvtárs a monarchia összeomlása után hazatért és egyik alapítója, majd kiemelkedő vezére lett az 1918. november 20-án meg­alakult Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának. A kommunisták párt- a Kun Béla és harcostársai vezeté­sével napról napra népszerűbbé vált az első világháborútól olyan sokat szenvedett néptömegek, munkások, parasztok, katonák, anyák, katona­feleségek szemében. A párt befolyá­sa nőttön-nőtt, s a burzsoázia ül­dözése csak fokozta a párt népsze­rűségét. Ezért 1919 februárjában Kun Béla és a kommunista párt több más vezetőjének letartóztatásá­val, börtönbe vetésével próbáltak PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS gátat emelni a mind jobban kibon­takozó forradalmi hullám elé. Am a tömegek nyomása, a forra­dalom felé rohanó események mégis arra kényszerítették a burzsoáziát, hogy a hatalmat átengedje a mun­kásosztálynak. így történt, hogy 1919. március 21-én a szociáldemok­rata párt vezetői a börtönben ke­resték fel Kun Bálát és a többi kommunista vezetőt. Megállapodtak, hogy a két munkáspárt egyesül ás Magyarországon kikiáltják a ta­nácsköztársaságot, amely szövetsé­get köt az orosz tanácsköztársaság­gal. Március 22-én Lenin őszinte üdvözletét küldte a Magyar Tanács- köz' ár saság proletár-kormányának és külön Kun Béla elvtársnak. A dicsőséges tanácsköztársaság, amelyet a magyar történelem leg­fényesebb lapjai örökítenek meg, el­bukott. A magyar nép mindenkor büszkén tekint erre a tündöklő 133 napra, amely bevilágította az ellen- forradalom, a fehérterror, a Horthy- fasizmus sötétségét, s amely a leg­nehezebb napokban is reménységgel töltötte el. A forradalom bukása után Kun Béla elvtárs yi központi bizottság élén irányította a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának hősi harcát népünk szabadságáért. Egész életé­ben — hibái ellenére is — kima­gasló szerepet játszott a magyar munkásmozgalomban. A magyar kommunisták megbe­csüléssel emlékeznek meg születé­sének 70. évfordulóján Kun Béláról, a nagy forradalmárról, a mrgyar és a nemzetközi munkásmozgalom ki­váló harcosáról. II vezetőségválasztó taggyűlések éta javulóban van a marcali alapszervezetek pártoktatási munkája Gépállomásaink a több, jobb és olesóbbb termelésért A termelés mindéin ágában —1 így a mezőgazdaságban ts — három cél­kitűzésünk vám: itöbbtermelés, mi- Bőségi termelés és olcsóbb termalés. Eleket a feladatokat tartják szem előtt megyénk gépállomásai is, ami­kor arra törekszenek, hogy tsz-eimk minél nagyobb területen négyzetesem termeljék a kukoricát. A Központi Vezetőség 1955. júniusi határozatá­nak végrehajtása érdekében már a múlt évben igyekeztünk négyzetesen vettetni a kukoricáit tsz-einkkell. An­nak ellenére, hogy gépállomásaink­nak nem voltak megfelelő négyzet­bevető gépei — csak talajvezérléses, ez is mindössze nyolc darab — mégis sikerült a tsz-ekben mintegy 1500 kát. holdon négyzetesen vetni a' ku­koricát. A gépállomások géppel je­löltek, a tsz-ek tagsága kézzel ve­tette el a kukoricát. Bár nem sok ez az 1500 kát. hold, mégis elég volt ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek túlrryomórésze megértse a négyzetes vetés jelentőségét. Ez megadta 82 alapot ahhoz, hogy idén több tsz négyzetesen vesse a kukoricát. 1955-ben pl. a somogyszentpáli Béke TSZ-ben a 40 hold négyze­tes kukorica termésátlaga 35 mázsa volt, a sorvetésűé pedig mindössze 27 mázsa. A tavalyi eredmények láttán idén már 90 holdon vetik négyzetesen a kukoricát. A csokonyavisontai Haladás TSZ 35 hold négyzetesen vetett kukoricája tavaly 34,5 mázsás átlagtermést ho­zott holdamként, a sorosvetésű pedig csak 24,5 mázsát. Idén itt 60 kát. holdon vetnek négyzetesen. Az iha- rasbeirényi Úttörő TSZ a múlt évben 45 holdon a négyzetes vetéssel hol­danként 5 mázsa iterméstöbbletet nyert. Idén már 120 hold kukoricát vet négyzetesen a tsz. Az eredmé­nyekhez jelentősén hozzájárult Kiss László, a csokcnyavisontai Haladás TSZ mezőgazdásza, Nagy István, a scmogyszentpáli Béke TSZ mező­gazdásza. i A gépállomások 1955-ben mintegy 9000 hcidmyi gépi növényápolást vé­geztek el a termelőszövetkezetekben, s több mint 3000 holdnyi sorcsvetés elvégzéséhez adtak segítségét. Ez azt jelenti, hogy nyolc munkanapot takarítottunk meg egy-egy hold növényápolási munkájánál a tsz-eknek, s 9 fo­rinttal csökkentettük egy-egy mázsa kukorica termelési ön­költségét. Gépállomásaink idén több mint 57 négyzetbevető drótvezérléses vetőgé­pet kapnak. Ha csak ezzel számo­lunk, a gépállomások 10 nap alatt 5700 kát. holden végezhetik el a ve­tést, ami azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek kukoricájának mint­egy 40 százalékát géppel vethetjük el» a tervezett kukorica vetésterüle­tének 20 százafjékán pedig elvégez­zük a jelölést a négyzetes vetéshez. A tsz-ek kukorica vetésterületének .mintegy 60 százalékán, kb. 30 000 holdon minden nagyabb erőfeszítés nélkül 10 munkanap alatt elvégez­hetjük a növényápolást. Erre számít­va több tsz, mint pl. a szenyéri Uj Élet, a böhönyei Szabadság, a vityai Vörös Sugár TSZ valamennyi kukoricáját négyzetesen veti, hogy biztosítsa a magasabb terméshozamot. Megyénk gépállomásai a pártszer­vezetek irányításával már most azon munkálkodnak, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozatát meg­valósítva biztosítsák a több termést, a minőségi termelést és az olcsóbb előállítási költséget. Ezzé! hozzájá­rulnak a termelőszövetkezetek poli­tikai és gazdasági megszilárdításá­hoz, a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának növeléséhez. Nagy Árpád, a gépállomások Somogy megyei igazgatója. A moA'caLi ailapszeirvezetek párti- oktatási munkáját vizsgálva — bár azi oktatási év előkészítésében jó munkát végeztünk, a propagandis­ták kiválogatása jói sikerült, a P5*0* pagandista tanfolyamok is eredmé­nyesek — meg kell állapítaná, hogy feladatúknak sem a propagandis­ták, sem az alapszervezetek vezető­ségei nem tettek teljes mértékben eleget az utóbbi fél évben. Mert míg az oktatási év megkezdésétől kezdve néhány hétig minden hall­gató résztvatt a foglalkozásokon, s gyarapította tudását, decemberiben már nem dicsekedhettünk ilyen eredményekkel. Több hallgató el-elmaradozott a szemináriumról, a felkészülés sem volt mindig kielégítő. Az anyaggal sem foglalkoztak olyan elmélyülten, mint az edső hetekben. Korábban szenvedélyes viták, el­mélyült tanulás jellemezte a hall­gatókat, decemberiben a tanulás betűráigássá változott, sokan nem ér­telemszerűen tanulták a tananyagot. Hiba van a megjelenés körül is. Varnak olyan alapszervezeteiink, mint például a területi alapszervezet, ahol a »Marxizmus—lendmizmus alapjai« tanfolyam 18 hallgatója közül ese­tenként csak 8—10 jelenik meg a foglalkozáson. Az erdészet és a föld­művesszövetkezet szemináiriumán is nagy a hiányzás. A kórházi alapszervezetben két- ízben nem tarthattuk meg a fog­lalkozást, mert a hallgatók nem jelentek meg. • A községi párt-végjrehajtóbizott- ság felvette a harcot a lemorzsoló­dás veszélye ellen, s .bár már három­ízben foglalkozott a pártoktatással, figyelmeztetve az alapszervezeteket es a propagandistákat e veszély le­küzdésére, mégsem sikerűit érdem­leges eredményt elérni. Dicséretet csak a téglagyári alapszerv érdemel, ahol a hallgatók a mostoha időjárás ellenére is minden fogllkbzáson tel­jes létszámban megjelennek. Ezen a szemináriumon különösen a diszis- ták mutatnak .jó példát, akik alapo­san felkészülnék a tananyagból. A területi eEapszervezetiben dicséretet érdemel Vass Béla, Kulcsár Ferenc, Zavagyil Géza és Mihályi László ellvtérs, a kórházi pártszervezetbe® Ozsváth Zoltán elvtárs és Cseresznye Ilona elvtársnő a szorgalmas tanu­lásért. December óta isimét javul a párt- oktatási munka. A januári vezető­ségválasztó taggyűlésiek óta. amelye­ken minden alapszervezetben foglal­koztak a pártoktatás helyzetével, tovább fokozódott a javulás, keve­sebb a hiányzó, jobb a felkészülés. A kórházi alapszervezet vezetőségé­nek tagjai például egyenként felke­resték a politikai iskola hallgatóit és meggyőzték őket a tanulás fontossá­gáról. A területi alapszerv titkára, Csicskár elvtárs is lakásukon keresi fel a hallgatókat és hívja őket a szemináriumra. A kezdeti eredmények arra kell hegy sarkallják az alapszervezetek vezetőségi tagjait, a propagandistá­kat és a szemináriumi ellenőröket, hogy a megkezdett úton továbbha­ladjanak, s elérjék, hogy az oktatá­si év második felében minden hall­gató eredményesen elvégezze a maga választotta oktatási formát és elsa­játítsa az egész .tananyagot. Leposa József, a Marcali Községi Pártbizottság oktatási felelőse. MEGJELENT A PARTELET FEBRUÁRI SZAMA A Pártélet új februári száma köz­li Apró Éva: A kommunizmus építé­sének gigantikus terve, Ripp Géza: Az imperializmusról szóló lenini ta­nítások torzítá ai ellen, Mező Imre: A pártmegbizatások jelentősége és szerepe, Máté György: Gondolatok a művelődésről című írását. A folyóirat „A pártélet napi kér­dései“ rovatában megjelent Biszku Béla: A pártértekezletek elé, Soczó József: Sokoldalúan agitáljunk a tsz-mozgalomért, Simon Károly: Nem megbélyegzés! című cikke. A Pártélet a propagandisták és népne­velők munkájához segítséget nyújt Salgó Lászlónak az imperialista or­szágok gyarmatosító politikájának új vonásairól írt cikkével. Györffy Béláné: A termelőszövetkezeti gaz­daságok fölénye a munka termelé­kenységének emelésében, Kiss Tibor: A külkereskedelem szerepe nép­gazdaságunkban című írásával. Köz­li a folyóirat Kenessy Zoltán: Szá­mok és tények a népi demokratikus országok iparának fejlődéséről írt cikkét, a „Nemzetközi kérdések“ rovatban pedig Hogyan oszlanak meg a francia parlamentben a pár­tok és csoportosulások a januári választások után? című írásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom