Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 195«. február 11. A Szovjetunió Kommunista Pártjának (Folytatás az előző oldalról.) mos mezőigazdasági ág továbbra ás elmaradt. Az utóbbi idö'oan a köz­társaságiban csökkent a tej-, hús- és szemes termény termelési Lettország Kommunista Pártjának Köziponti Bizottsága és a köztársaság minisz­tertanácsa a mezőgazdaságot az egyes kerületek és kolhozok sajátos­ságainak elmélyült tanulmányozás a nélkül irányította. Kaitaberziin elvtárs részletesen be­szélt azokról az in tézkedés ékről’ amelyeket a mezőgazdaság fellendí­tése céljából hajtanak végre a köz­társaságban. Egyes szövetségi mi- ndsztiátiumökart bírálafAaJl illetett, amiért nem teljesítették a Lett Köztársaságnak gyártott talajjavító- gépek és eszközök szállítási tervét. Ezután N. V. Kiszeljov (Rosztov területi pártszervezet) emelkedett szólásra. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — mondotta — óriási mértékben gazdagította a marxiz­mus—leninizmus kincsestárát, s harci programja annak a küzde­lemnek, amely valamennyi népgaz­dasági ág további gyors fellendíté­séért, a szovjet nép jólétének Je­lentős növeléséért folyik. A felszólaló kitért a terület ipará­nak fejlődésére: Rosztov terület ipa- ra jelenleg az 1950. évinél kétszer­ié, s az 1940. évinél 3,5-szarte töb­bet termel-. Emellett azonban komoly hiányosságok is mutatkoznak. A területen 90 vállalat nem -teljesí­tette 1955. évi állami tervét. Túl­ságosan hosszú ideig épülnek az új gyárak. Kiszeljov elvtárs ezzel kap­csolatban bírálta a hajóépítőipari és a rádiótechnikai ipari miniszté­riumok tevékenységét. A felszólaló megjegyezte továbbá, hogy Rosztov területen is mutat­koznak azok a hiányosságok a mező- gazdaság fejlődésében, amelyekről N. Sz. Hruscsov elvtárs szólt beszá­molójában. Ismertette azokat az in ‘ézkedéseket, amelyeket a mező- gazdaság további fellendítése érde­kében fognak végrehajtani a terü- eten. Többek között kiszélesítik a kukorica vetésterületét. A kukori­cáról bebizonyosodott, hogy a leg­nagyobb termést hozó növény Rosz­tov területen. A területen öntözési munkákat fognak megvalósítani. A Rosztov területi pártszervezet — jelentette ki Kiszeljov elvtárs — kitartóan fog dolgozni azon, hogy a terület minden kolhoza és szovho- za határidő előtt teljesítse az ötéves tervben a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozóan megszabott feladatait. N. A. Muhitdinov elvtárs (üzbég pártszervezet) kijelentette, hogy az Ozbég Köztársaság az SZKP Központi Bizottságának vezetésével, s a nagy orosz népnek és a Szov­jetunió többi népének óriási segít­ségével példátlanul felvirágoztatta gazdaságát és kultúráját. Hála a párt bölcs lenini nemzetiségű politikájának, Uzbekisztán a szov­jet hatalom éveiben elmaradott ha­tárvidékből minden oldalúan fejlett iparral és kollektív mezőgazdaság­fl világsajtó N. SZ. Hruscsovnak az SZKP XX. kongresszusán elhangzott beszámolójáról KTASZSZ) Á Daily News, a Daily Mirror, a New York Herald Tribune és a New York Times nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XX- kongresszusának és N. Sz. Hruscsov beszámolójának. A DAILY MIRROR kiemeli Hruscsovnak azt a kijelenté­sét, hegy a háború nem elkerülhe­tetlen, közli a leszerelésről és az európai kollektív biztonságról elhangzott ki­jelentését, valamint azt, hogy a Szovjetunió javítani kívánja Jószán- dekon alapuló kapcsolatait az Egye­sült Államokkal. Kiemeli a lap N. Sz. Hruscsov ama szavait, hogy a Szovjetunió ilyenirá­nyú kezdeményezése még ,nem talált megértésre és támogatásra az Egye­sült Államok részéről. A NEW YORK HERALD TRIBUNE moszkvai tudósítójának jel-en-tését közli, aki szintén hangsúlyozottan kiemeli N. Sz. Hruscsovnak azt a megállapítását, hogyha háborúit nem elkerülhetetlenek és hogy társadalmi átalakulások lehetségesek a parla­menti többség megszerzése alapján. A jelentés kiemeli N. Sz. Hruscsov beszámoló­jának azt a részét is, hogy a kö­vetkező ötéves terv éveiben beve­zetik a hétórás munkanapot, emelik a kiskeresetűek bérét, az ifjú munkások szamara hatórás mun­kanapot vezetnek be, és jelentéke­nyein megjavulnak a dolgozók lakás­viszonyai. A NEW YORK TIMES ‘megállapítja, hogy Hruscsov -maga­biztos hangú ‘beszédet intézett a .Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusához és az egybegyűlt külföldi kommunista vezetőkhöz«. -Az a régi szabály, hogy ameddig imperializmus van, elkerülhetetle­nek a háborúk, már hatályát vesz­tette — mint Hruscsov úr mondotta —, mert á béketábor megerősödött« — írja a lap. A továbbiakban a New York Ti­mes ismerteti a beszámolónak azt a részét, amelyben arról van szó, hegy a Szovjetunió az Egyesült Államok­kal, Nyugat-Németországgal és más nyugati országokkal, valamint Tö­rökországgal és Iránnal a kapcsola­tok megjavítására törekszik. Ismer­teti a lap a beszámolónak a Szov­jetunió külpolitikája más kérdései­re, valamint a belső helyzetre és a feladatokra vonatkozó több megál­lapítását is. A New York Times washingtoni (tudósítója közli, hogy »Hruscsov beszámolójának magabiz­tos hangja benyomást gyakorolt az amerikai hivatalos körökre«. A New York Times párizsi tudó­sítója jelenti, hogy a francia meg- figyetökire különös benyomást gya­korolt Hruscsov beszámolójának két mozzanata. Az egyik az a kijelentés, iicgy a szocializmusba vezető, átme­net egyes országokban most parla­menti eszközökkel is megvalósítható, a másik pedig az a kijelentés, hogy a háború elkerülhetetlen voltára vo­natkozó marxi—lenini tétel, bár he­lyes volt akkor, amikor meghirdet­lek, nem feltétlenül helyes most, minthogy a helyzet megváltozott. Belgrad A BORBA ÉS A POLITIKA "ímű jugoszláv lapok részletesen ír­nak N. Sz. Hruscsov beszámolójáról. A főhelyet a beszámoló első része taglalja el, amely a nemzetközi hely­zet elemzését adja.-Hruscsov beszámolójában beszélt a jugoszláv—szovjet viszonyról — írja a Borba tudósítója. — Azt mond­ta, hogy a kapcsolatok megjavultak és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a Jugoszláviával való baráti együttműködés tovább­fejlesztésére«. l-'árizs A párizsi lapok kivétel nélkül ve­zető helyen számolnak be a kong­resszus megnyitó üléséről. AZ EXPRESS kiemeli a kongresszus hatalmas je­lentőségét. »Tekintettel Oroszország világpoli­tikai súlyára — írja — ez az ese­mény világszer'e elsőrendű jelentő­ségű ... « Az Echo szerint a kongresszus -a derűlátás jegyében« nyílt meg. Kairó A lapok rámutatnák a kongresz- -7us fontosságára és nemzetközi je- entőségére. Az Al Gumhurija egész oldal szélességű címfeliratában eze­ket írja: -Oroszország követeli a ■zyarmati rendszer felszámolását vi­lágszerte. Oroszország elmélyíti kap­csolatait a katonai egyezményekben -észt nem vevő államokkal. Hruscsov ■a békés egymás mellett élés és a Franciaországgal, Angliával, vala­mint Amerikával kialakult kapcso­ltok megjavítása mellett szállt sík­ra«. London Az angol sajtó nagy figyelmet szen- 'el a kongresszus megnyitó ülésének ás a Központi Bizottság beszámoló- iának. A TIMES "észletesen ismerteti N. Sz. Hruscsov beszámolójának külpolitikai részét 's azt a következő címmel közli: »Az egymás mellett élés a szovjet politika alapja . . . \z Angl5ával való jobb ‘kapcsolatok­ra irányuló törekvés változatlan«. A Daily Telenranh and Morning T‘ost a beszámolónak arra a részére 'ordít különös figyelmet, amely a Vét rendszer békés egymás mellett 'lésének és a háború megakadályo­zásának lehetőségét taglalja.-A szovjetek — hangzik a lap kongresszusi híranyagának címében — kijelentik, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Az egymás mellett élés az'egyedüli út«. XX. kongresszusa gal rendelkező, élenjáró szocialista köztársasággá vált. Az üzbég nép hatalmas vívmánya az ipari munká­sok és a nemzeti műszaki értelmiség kádereinek létrehozása. Üzbekisz- tánban 112 000 főiskolai, illetve kö­zépfokú szakiskolai végzettségű szakember van. A párt azt a feladatot tűzte az or­szág elé, hogy érje utol és szárnyal­ja túl a legfejlettebb kapitalista or­szágokat az egy főre eső termelés terén. Az üzbég nép mindenekelőtt a gyapottermesztés fokozását tartja kötelességének. E feladat megoldá­sában döntő szerepet hivatottak be­tölteni a következő tényezők: a köz­társaság vízgazdálkodásának to­vábbfejlesztése és jobb megszervezé­se, a gyapotápolás és betakarítás komplex gépesítésének befejezése 1958-ra a teljes vetésterületen, az elmaradó gazdaságok felemelése az élenjárók színvonalára, végül az éh­ség szterpe csapadékhiány miatt évszázadokon át felhasználhatatlan hatalmas földterületeinek megmű- ve’ése. Mindezeknek a kérdéseknek eredményes megoldása a köztársa­ság pártszervezeteinek legfontosabb feladata. Muhitdinov végezetül több bíráló megjegyzést tett a Szovjet Tudo­mányos Akadémiára, a V. I. Lenin Mezőgazdasági Akadémiára és a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisz­tériumára, amelyek nem nyújtanak elég segítséget a köztársaságnak a gyapottermesztés további fejlesz­tésében. Megyénk dolgosói lelkesen hallgatják a XX. kongresszusról szóló rádióközvetítéseket A dolgozók ezrei hallgatják me- gyeszerte a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XX. kongresszusának rész­leteit ismertető rádióközvetítéseket. A Hazafias Népfront-bizottságok, az MSZT-szervezetek és a bókebizottsá- gok a DISZ- és az MNDSZ-szerve- zetekkel csoportos rádióhallgatáso- kat szerveznek megyénkben. öreglakon a község apraja-nagyja hallgatta a rádióközvetítést. A csa­ládok csaknem teljes számmal ösz- szegyűitek azokban a házakban, ahol rádiókészülékek vannak. A fiatalok a községi kultiúrházibain kísérték fi­gyelemmel a közvetítést. A répás- pusztai Első ötéves Terv TSZ-ben i közvetítés után megbeszélték a hallottakat. A somegygeszti Uj Ba­rázda TSZ mintegy 100 tagja is kö­dösem hallgatta a közvetítést Hasonló rádióha!!gatásokat szer­veztek megyénk mindem üzemében, állami gazdaságában és a gépállo­másain. fl* id*i lé! pflíiiqi leghidegebb regge'e Kenocvárolt A közforgalmi repülőtér mérései szerint tegnap reggel 6 órakor mí­nusz 25, 7 órakor pedig mínusz 27 fok hideg volt' Kaposvárott. A hő­mérséklet ettől az időtől kezdve eny­hült, délelőtt 10 óra tájt már »mind­össze« mínusz 15 fokos volt a hi­deg. Gondolatok Heinrich Heine halálának századik évfordulóján Vagyok a kard, vagyok a láng ,.. Fáklyám bevilágított a sűrű é|be, és amikor harcba rohant a sereg, ott küzdöttem a hősök közt, legelöl ... Igen, Heinétől valók e szavak, s himnuszként zengenek, hirdetve, hogy a nagy német költő — a Goethe utáni német irodalom leg­nagyobb lírikusa, aki egy harcok­kal teli élet és nyolc esztendei ha­lállal vívódás után »matrac-sírjá­ban« ma száz esztendeje hunyta le szemét örökre — méltó a haladó emberiség csodálatára, tiszteletére. F ard volt és láng volt valóban. Éles kard, melynek pengéjé­től rettegett a korabeli reakció. Igaz, e kardot olyan mesterek fen­ték élesre, mint Marx és Engels. Heine azelőtt is harcolt a feudális reakció és a Szentszövetség ellen, mielőtt Marx-szal találkozott vol­na. De ez még csak esztétikai harc volt. A világhíressé vált Dalok könyve c. kötetének egyszerű, bá­jos verseivel, szerelmi dalaival rontott neki a feudalizmus hazug romantikájának. Valóban, szinte dalolnak e csodálatos egyszerűségű sorok: Mint egy virág, olyan vagy, oly tiszta, szép, szelíd, elnézlek és szívemhez a bánat közelit. .. A Dalok könyvének sok verse arra ihlette a legnagyobb zeneszer­zőket: Csajkovszkijt, Schumannt, Schubertét, Liszt Ferencet, Men­delssohnt, Bramihs-t, hogy megze­nésítse őket... ♦ * * Uáklyája bevilágított a feuda- iizmus sűrű éjébe. Megvilá­gította népe előtt a jövőt, azt, hogy eljő a forradalom napja, ami­kor: Szilaj dühe a forgatagnak tölgyeket tép ki e napon, kevély paloták megremegnek s ledől egy-két templomtorony! És amikor harcba indult a sereg, ott küzdött a hősök között... Az 1830-i francia forradalom hírére Párizsba megy, hogy politikai har­ca számára nagyobb lehetőséget biztosítson. Küzd azért, hogy a re­akció által összeuszított német és francia népet közelebb hozza egy­máshoz. Népéért küzd, s hazaáru­lással vádolják. S ugyanakkor, amikor az otthoni reakció haza­árulónak kiáltja ki, Heine leikéből a hazaszeretet legszebb érzései tör­nek elő: Németország, messzi szerelmem, könnyezve emlékszem reád ... T áng volt, amely megforrósí- totta az elnyomottak lelkét, felgyújtotta szívüket, hogy lángra lóbbamtsák a feudalizmus denevér- tanyás lovagvárait. Heine lelkének ■•űzcsiholója pedig Marx. Miután mély barátság szövődik közte és a munkásosztály nagy vezére között, a szocialisták mellé csatlakozik. A nagy költőnek ezután írt minden sora lobogó láng: Atkos az isten, kihez könyörgünk, fagyban ha vacogtunk, éhen ha hörögtünk ... ...Atkos a király, az urak királya. ki nem hederít a nyomor jajára._ ... ír ja a Takácsok c. versében, melyben nyíltan kimondja: az át- kos kizsákmányoló rendnek a szemfödelét szövik a takácsok. * * * Xfaklyájával bevilágít a reakció A sötétségébe akkor is, amikor 1843-ban Párizsból hazalátogat. Itt­hon a túlvilági boldogságról hall éneket egy lány ajkáról. Én mást dalolok — mondja: ... újat és jobbat zengek: mi már a földön, Idelenn építjük fel a mennyet. A szocializmus boldog ígérete ez, amely megvalósul, mert eljön az idő, amikor ... szűz Európát jegyzi el a szabadság géniusza. * * * XT ard volt és láng volt, igazi költő-forradalmár. S az iga­zi költő-forradalmárt nemcsak sa­ját népének sorsa érdekli. A mi Petőfinkkel együtt tisztán látta az európai szabadságiharcok összefüg­gését. Ha e szót hallom: »magyarok«, szűknek érzem magyar zekémet, keblemben tenger kavarog, és mintha trombiták köszöntenének ... — írja 1849-ben a magyar szabad­ságharc dicső fegyvertényeire em­lékezve. » * • TX/Tár a kcmmun'zmushoz vezető ^ utat nem látta világosan, mégis ebben látta az ember felsza­badulásának egyetlen lehetőségét, így szól Marx követőihez: »Törjé­tek szét ezt a régi világot, ahol el­pusztult az ártatlanság, és olyan gyönyörűen burjánzott az önzés, ahol az ember kizsákmányolta az embert«. • * • Nemcsak életében, halála után is üldözték. Hazája ismételten meg­tagadta nagy költőfiát. S mi sem jellemzőbb Adenauerékre, Hitler utódaira, hogy ismét szeretnék Heine-nek még az emlékét is el­törölni. Hitlerék máglyán égették él köteteit. De széliemét a tűz nem hamvasztotta el. Heine kardja még keményebbre edződött a tűzben, lelkének lángja erősebbnek bizo­nyult a barbárok máglyájánál. E kard és e láng is segített széttörni a fasizmus világát, amelyben el­pusztult az ártatlanság... • * * XX eine művészetét ma igazán 11 Németország felszabadított részében, a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban ér­tékelik. De meghajol előtte a világ minden haladó gondolkozásuk em­bere. Ma, 'halálának századik évfor­dulóján a mi népünk is forró sze­retettel adózik a nagy német köl­tő emlékének. Rostás Károly £9D'KÉSSÉ Shakespeare vagy nem Shakespeare — ez itt a kérdés A kérdés elég meg­hökkentően hangzik, ám a válasz, amit egy amerikai kritikus, Cal­vin Hoffman e tárgy­ban megfogalmaz, még- inkább meghökkentő, sőt határozottan bo­nyolult. Hoffman sze­rint ugyanis mind az Othello, mind Shakes­peare valamennyi mű­ve Christopher Mar- lowe-nak, a XVI. szá­zad tehetséges dráma­írójának alkotása. A történe1 mi adatok sze- r'nt ugyan Marlowe 1593-ban, verekedés alkalmával életét vesz­tette, ám ez a halott — mondja Hoffman — valójában nem Mar­lowe volt, hanem egy ismeretlen ember, akit az író pártfogója és barátja, Sir Thomas Walsirigham hamis ta­núk segítségével Mar- lowe-nak nyilvánítta­tott. Az élő „halott szerző“ ezután termé­szetesen nem működ­EK innen — hetett saját nevén és műveit ezután már Shakespeare neve alatt jelentette meg. Hoffman, állításának bizonyítására, néhány hónappal ezelőtt új követeléssel lépett fel: nyissák fel Sir Tho­mas Walsingham sír­ját! Feltevése szerint ugyanis Walsirigham sírjába vitte magával a titkot — Warlowe eredeti kéziratait, ame­lyek azonosak Sha­kespeare műveivel. Hosszas vita után Angliában engedélyez­ték a sír felbontását. Február végére kide­rül, hogy Calvin Hoff­man detektívregényre emlékeztető története magában hordja-e a reális alapot. Rövide­sen megtudhatja az iz­gatott angol közvéle­mény, hogy ki volt szélhámos: az istenben boldogult nemes Wal- singham-e, vagy az el­més amerikai kutató, aki titkát „megfejtet­te“? NÉGERSORS AMERIKÁBAN Éles különbség van az Egyesült Államok „fehér“ és „szí­nes“ lakosságának anyagi helyzete között. Ha egy amerikai „fe­hér“ család évi átlag- keresetét száznak vesz- szük, egy „színes“ csa­lád évi átlagkeresete ennek csupán 57 szá­zaléka. ISMÉT DRÁGÁBB LETT A KENYÉR HAMBURGBAN A hamburgi pékek minden előzetes közlés nélkül február 1-én 6 pfennig helyett 7 pfenniget kértek a zsemléért, a kenyérért pedig 88 pfennig he­lyett egy márkát. A fehér kenyér 16 pfen­niggel lett drágább. Egyes pékek nem emelték ugyan az ára­kat, de annak megfe­lelően csökkentették a kenyér, illetve zsemlék súlyát. Munkanélküliség az Egyesült Államokba» 1955. februárjában az Egyesült Államok­ban 3 383 000 telje« munkanélküli volt, ami a munkaképes személyek 5,3 százalé­kát jelenti. A nem tel­jes munkahetet, vagy nem teljes munkana­pot dolgozók száma 1 958 000, vagyis 3,7 százalék. így tehát a teljes és részlege« munkanélküliek a munkaképes lakosság 9 százalékát tették ki. FELMENTÉS ELLENÉRE BÖRTÖNBE VETETTÉK Egy szaloniki bíró­ság másodszor is kénytelen volt felmen­teni Rula Kukulut, a Görög Demokratikus Nőszövetség főtitkárát és a Görög Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagját, Nikosz Zahariadisa- nak, a Görög Kommu­nista Párt főtitkáránál: feleségét, akit 195B.' augusztusában vetet­tek börtönbe. Az újabfc felmentés után azon­ban rögtön ismét bö»- tönbe vetették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom