Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

Vaaárnap, 1956. február 12. SOMOGYI NÉPLAP h r; r « Nem tűrjük az ellenség garázdálkodását! A Központi Vezetőség 1955. már­ciusi határozata leleplezte azit a ká­ros jobboldali elhajlást is, amely az osztá lyel lenséggel szemben különö­sen 1953. júniusa után megmutatko­zott Párt- és állami szerveink a ha­tározat nyomán bátran felléptek az ellenség garázdálkodása ellen, a dol­gozók segítségével leleplezték a ku- lákcfc aknamunkáját. Nem mondhat­juk el azonban, hogy párt- és álla­mi funkcicnáritisaink, de főleg a gazdasági funkcionáriusok mindent megtettek volna . az osztályellenség letepBiezéséfre. a politikai vakság, a megalkuvás miatt még mindig van­nak vezető beosztásban osztályide­gen, kulák elemek. Ezek igyekeznek megtéveszteni egyes becsületes mun­kás- és panasztszármazású vezetőket, körmönfont módoin bizalmukba fér­kőznek, behálózzák őket és szabadon végzik garázdálkodásukat, kártevé­süket. Az osztályharc nem szűnt meg, sőt a szocializmus építése ide­jén egyre jobbon fokozódik, ezt nem szabad elfeledniük funkcionáriusa­inknak. Különösen fokozni kél az éberséget falun most, a mezőgazda­ság szocialista, átszervezése időszaká­ban, amikor a kulákság mindent megtesz, hogy akadályozza előreha­ladásunkat. »Ssereesent mosdatu a pénzügyminisztériumi vő Szűcs József csokonyavisontai fcu- íákot 1955-ben. tsz elleni izgatás, a vetésterv szabotálása miatt két évi börtönbüntetésre ítélte a Barcsi Já­rásbíróság. Az ítélet jogerőre is emelkedett, s a kulák megkezdte börtönbüntetésének letöltését. Négy hónap múlva azonban Szűcs kulák megjelent a faluban. Hogyan, ho­gyan sem, eredményes mentőakció indult azért,, hogy lemossák Szűcs kuiáfcrói a kulákságpt és középpa­raszttá változtassák. A barcsi járás kommunistád joggal háborodtak fel igazságügyi szerveink megalkuvó magatartásán, amely nem az első eset a barcsi járásban. Minit hírlik, Szűcs kulák biztos volt a dolgában, még börtönbüntetése megkezdésé előtt hangoztatta, hogy őt nem ítél­hetik el, mert megvan az összeköt tetése. Amint mondják, bizalmas baráti körben arról beszélt Szűcs József, hogy veje a pénzügyminisz­tériumban dolgozik, s az valóban mindent meg is mozgatott, hogy ki­kerüljön a 'börtönből. Megvan a vé­leményük Csokcnyavisonta becsüle­tes dolgozóinak ds, akik ismerték Szűcs kulák aljas rágalmait, és te­vékenységét. A Barcsi Járási Pártbi­zottság a dolgozók jelzése nyomán most vizsgálatot indított, hogyan mosták középparaszttá Szűcs kulá- kot. Mi van a körme alatt aa egykori nyilas leventeoktatónak ? A magát jó fiúnak mutató osz­tályidegen elem, Póla István, a Bar­csi Földművesszövetkezet üzemágfe- lelőse működése körül sok a súgás- búgás. Leleplezése azonban igen ne­héz, mivel hasonszőrű társaival igen szorosan összefonódik. Holló a holló­nak nem vájja ki a szemét — tart­Rengeteg pazarlást, visszaélést lepleznek le állami gazdaságainkban a felsőbb szervek. A szálak rendsze­rint egy-egy múltból levitézlett elemhez vezetnek, aki behálózva az egyszerű munkásszáxmazású veze­tőt, végezheti garázdálkodását, A Somogytamócai Állami Gazdaság­ban Czanner József vdit főkönyve­lőt mérleghamisítás miatt leváltot­ták. Olyan kimutatásokat készített Czanner, amelyekkel azt igyekezett bizonyítaná, hogy az állami gazda­ságban minden a legnagyobb rend­ben van, még prémáuínot is meg­érdemelnek a jól dolgozó vezetők. Az ellenőrzés során aztán kiderült, hogy hamis adatokat jelentett és valójában pazarlás, ráfizetés mutat­kozik a gazdaságban. Az ő mentésé­re Gondos elvtárs, a gazdaság igaz­ja a közmondás, így ő is elnéző azok­kal szemben, akik megkárosítják a dolgozókat, az államot. Hogyan Is lépne fel elleniük, amikor tudják ró­la, hogy a múltban nyilas levente­oktató volt, s nagy része volt abban, hogy Barcsról oly sok fiatalít elhur­coltak. Jellemző, hogy egész mentő­akció indult meg Pó’ta védelmében, mondva, hogy mily an «-kútűnő« mun­kaerő. Elfelejtik, hogy ki volt Póla István, s hogy abban a funkcióiban, amit betölt, milyen kárt okozhat és okoz is a dolgozóknak, az államnak. A MÉSZÖV igazgatóságát is félre­vezették, s ő is PólLa védőmére kelt. Arról viszont nem tudnak a ME- SZÖV-mél, hogy Podia Istvánnak ré­sze van abban, hegy a földműves­szövetkezet vezetősége lebecsüli a párt irányítását, és a párt ismételt figyelmeztetése ellenére osztályide­gen elemeket állít funkcióba. Jó lenne, ha a MÉSZÖV személyzeti osztálya aiapcsabban a körmére nézne Póla Istvánnak, és nem csat­lakozna ahhoz a mentőakcióhoz, amely Póla körül kialakult. gatója indított akciót, s amikor le­váltották főkönyvelői funkciójából, alacsonyabb beosztásban, ugyanaz­zal a fizetéssel tartotta meg. Gondos elvtárs politikai vakságára jellemző ez az eset, nem veszi észre, hogy az ellenség malmára hajtja a vizet, ha olyanokat véd, mint Czanner József. Tévedés ne essék, nem azok ellen a vett gazdasági szakemberek ellen kell harcolni, akik ma becsületesem dolgoznak és megállják helyüket,, akik népi demokráciánk tíz éve a’att már bebizonyították, hogy megtalálták helyüket, hanem azok ellen, akik' mindenütt ártani akar­nak, akik akadályozzák előrehaladá­sunkat. Az ilyen elemeknek pedig nincsen helyük vezető funkcióban. * * * Érdemes levonni a fenti esetek­ből a tanulságot, hisz az ellenség nem szűnt meg garázdálkodni, csak támadásának módszereit változtatja. Gondos elvtárs gondatlanságával aa ellenség malmára hajtja a vizet A pártvezetőség tagjainak szive együtt ver a dolgozókéval Másfél hónappal ezelőtt Kaposvá­rott az elsők között választotta újjá pártvezetőségéit a Somogy megyei Tatarozó Vállalat pártszervezete. Ahogy most a vezetőségválasztó taggyűlés jegyzőkönyvében lapozga­tunk, igen kevés bírálattal találko­zunk benne. A felszólalók többsége elismeréssel adózott a pártszervezet­nek a jólvégzett munkáért^ Sok áldozatos munkára voflit szük­ség, amíg eljutottak idáig. S ennek oroszlánrészét az üzemi pártszerve­zet, élén Böröcz Ferenc párttitkár­ral, végezte él. Böröcz elvtárs és a pártvezetőség tagjainak többsége há­rom éve irányítja a pártszervezetet, maguk is kiváló »tői a szakmának, s ala­pos ismerői a vállalat sajátos problémáinak. Hogyan segítettek például a jól­képzett szakmunkások biztosításá­ban? Hosszú időn át ugyanis az a hír járta, hogy a Tatarozó Vállalat­nál kevesebbet keresnek a szakmun­kások, mint egyéb építőipari válla­latnál. A pártszervezet javaslatára a Walter- és Hegedűs-brigád évi átlagkeresetét kiszámították és ösz- szehascnMtották a Somogy megyei Építőipari Vállalat egyik, szintén jóképességű kőművesbrigádjának évi átlagkeresetével. Kiderült, hogy semmivel sem kisebb a kereset a Tatarozó Válllalatnál, mint egyebütt. Ennek hatására több olyan jó szak­munkás -kérte felvételét a vállalat­hoz. aki korábbam az alacsony ke­reseti lehetőségről szóló híresztelés miatt 'hallani sem akart a tatarozók­ról. Az üzemi pártszervezet megte­remti azt a légkört, amelyben jólérzik magukat a dolgozók. Szabó Ferenc kőműves 'rövid ideje dolgozik a vállalatnál. Felesége be­tegsége miatt hirtelen nagyobb ösz- szegű pénzre lett volna szüksége. Böröcz elvtárs, a párttitkár közben­járására másnap 400 forint rendkí­vüli segélyt kapott. A dolgozók bizalommal fordulnak a pártvezetőséghez, hisz a pártveze­tésé® ott él köztük, együtt lélegzik vetült, együtt ver a szívük. Pedig ez nem könnyű pliy^n, válMataáfi, ahol szerte a megyében gyakran 30—45 munkahely van. De megtalál­ták erre is a megoldást. A vezető­ségi üléseken jóelőre meghatároz­zák, hogy a következő egy-két hó­napban melyik vezetőségi tag melyik munkahelyeket látogatja meg. Minden hónapban minden mun­kahelyre eljut egy-egy pártve­zetőségi tag és ha probléma van, amit lehet, Q helyszínen old meg, ha ez nem le-1 hetséges, akkor a központban intéz­kedik. A pártvezetőség tagjai gyakori el­lenőrzésük során felfigyeítnek az ap­róbb hibákra is. A tél beálltakor az egyik munkahelyen akadozott aa anyagszállítás. Megvizsgálták ennek okát és úgy találták, hogy Nagy Miidós építésvezető nem szervezte jól az anyagszállítást A legközeleb­bi vezetőségi ülésre behívták Nagy elvtársat, megbeszélték vele, mit le­hetne tenni az 'anyagszállítás megja­vítására, s a kapott tanácsok alap­ján párnapos határidőt tűzitek kii az átszervezés végrehajtására* A Tatarozó Vállalat pártszerveze­tének vezetői azt is felismerték, hogy nem elég, ha csak munka közben fog­lalkoznak a dolgozókkal, hanem szükség van a nevelő, segítő szó­ra a munkaidőn túl is. Ezért vezették 'be a munkásszállási inspekciót, amelybe a póntvezetőségi tagokon kívül bevonták az üzem. igazgatóját, főmérnökét, üzemi bi­zottsági elnökét is. így elérték, hogy minden, 2—4. nap - egy-egy fetóliős vezető az esti órákban ott vau é» munkásszálláson- a dolgozók között, velük olvas, sakkozik, vagy .éppen amire kedvük szottyan. Nem feledkeznek meg a fiatalok neveléséről sem. Halt fiatal kommunistát pélkjául az­zal bíztak meg, hogy a DíSZ-bm végezzen pártmunkát. Emeíleit a fia- tatok minden megmozdulásán, részt vesz a pártvezetőségi tagok, közül is valaki. - r A pártszervezet ..sokirányú s hozzátehetjük eredményes — tevé­kenysége magyarázat arra ás, hogy a vállasait elnyerte az él üzem-címeit, hogy egyre kevesebb minőségi rek­lamációit kapnak, hegy a vezetőség- választó taggyűlésen élísiherésael be­széltek az elvtársafc a pártszervezet munkájáról. to Hz SZKP XX. kongresszusának világtörténelmi jelentősége — Részletek a tízéves Társadalmi Szemle 1956. januári számából — Társadaími Szemle 1956. ja­nuári száma Szántó Rezsőtől cikket közöl: „A -Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa előtt« címmel. A cikk első része ismerteti aZ SZKP XX. kongresszusának ha­talmas, jelentőségét, azt a nagysze­rű építőmunkát, melyet a szovjet nép a párt vezetésével a XÍX. kongresszus óta elért. Ezután beszámol arról, hogy az elmúlt három évben a Szovjetunió gazdásági ereje nagymértékben meg- •nőtt, a szovjet dolgozók határidő előtt teljesítették ötödik Ötéves ter­vüket. >>A szovjet ipar — hangsú­lyozza a cikk — már 1955. május 1-re, vagyis négy év és négy hónap alatt teljesítette ötödik ötéves tervét. Ennek, eredményeképpen ipari ter­melése 1955-höz képest 85 százaléka kai, ezen belül a termelési eszközök termelése 91 százalékkal, a fogyasz­tási cikkeké pedig 78 százalékkal, vagyis az 1940. évihez képest több mint kétszeresére növekedett.« Nagyszerű eredményeket értek el a szovjet tudomány és technika fej­lesztésében is. Ezidő alatt készült el és kezdte meg az áramtermelést a világ első atomerővel működő ipari villamoserőműve. Hatalmas mérték­ben elterjedt 'az egész ország termelé­sében az automatizálás, az elektro­nika, a rádicmechanika és a tele­mechanika. Az ipar nagyarányú fej­lődése mellett jelentős sikereket ért el a szovjet mezőgazdaság is. -.4 szovjet földeken ma 1 400 000 traktor és 350 000 kombájn dolgozik. A szov­jet emberek a párt felhívására több mint 30 millió ‘hektár szűz- és par­lagföldet törtek fel és vontak mű­velés alá. Ez a terület meghaladja Franciaország és Olaszország együt­tes vetésterületét. A Szovjetunió ta­valy a keleti országrészeket sújtó aszály ellenére is jóval több gabo­nát gyűjtött be, mint az előző év­ben. Jelentékenyen megnövekedett a hús, a tej és egyéb állati termékek termelése és begyűjtése is.« A szovjet dolgozók nagyszerű munkasikerei az ipar és a mezőgazdaság területén azt ered­ményezték, hogy az ötödik ötéves terv ideje alatt a nemzeti jövedelem 68 százalékkal emelkedett, A munká­sok és az alkalmazottak reálbére, 39 százalékkal, a kolhozparasztok reál- jövedelme pedig 50 százalékkal nőtt meg. Mindebből következik, hogy a Szovjetunió gazdasági erejének erősödése mellett megnőtt nemzet­közi tekintélye is, emelkedett a szov­jet nép anyagi és kulturális színvo­nala, kiszélesedtek kapcsolatai a né­pi demokráciákkal. A Szovjetunió Kommunista Pártja azonban nem .elégszik meg az eddigi sikerekkel, nem kendőzi el a még meglévő fo­gyatékosságokat, hanem a XX. párt­kongresszus előkészítésének szakaszát felhasználja arra, hogy mozgósítsa a kommunistákat és az egész szovjet népet a még megoldatlan feladatok­ra. »A kommunizmus építésének a párt által kitűzött hatalmas feladatai megkövetelik valamennyi kommu­nista nagyfokú aktivitását. A szov- jetuniószerte lezajlott taggyűlések és pártértekezletek a párttagok megnö­vekedett aktivitásról tanúskodnak. Sok pártszervezet felülvizsgálta a kommunisták elosztását a termelés­ben, mert a párttagoknak a terme­lésben való helyes elosztása nélkül a pártalapszervezet nem végezhet si­keres munkát, nem gyakorolhat ál­landó hatást a termelésre, s nem biztosíthatja a kommunisták élen­járó szerepét.« A cikk a továbbiakban hamgsú- xx lyozza, hogy a Központi Bi­zottság a gazdasági és a kulturális építés vezetésében szilárdan támasz­kodik a kommunisták és a pártomikí- vüliek tapasztalatára, a tömegek ta­pasztalatára, állandóan tanácskozik a munkásokkal, kolhozparasztokkal és az értelmiséggel. Ennek köszön­hető, hogy erősödnek a párt és a tömegek kapcsolatai, megszilárdul a párt és a nép egysége. Most, a XX. kongresszus előkészületei alatt kü­lönösen kibontakozik a szovjet dol­gozók magasfokú .kommunista ön­tudata, az a szétszakíthatatlan kap­csolat, amely a tömegeket a párthoz fűzi. A párttal együtt az egész szov­jet nép készül a kongresszusra. »Az SZKP pártszervezeteinek fi­gyelme a XX. kongresszus előkészí­tésének idejére arra irányul, hogy meggyorsítsák a tudomány és a’ technika legújabb vívmányainak a termelésben való elterjedését, a mun­katermelékenység emelését, az újí­tók tapasztalatainak népszerűsítését. A hatodik ötéves terv javaslatait a XX. pártkongresszus előkészítése idején gyárafiként, a dolgozók gyű­lésein, a termelési és technikai ta­nácskozásokon a párt és a szakszer­vezetek hathatós közreműködésével dolgozták ki. A dolgozók ilyen szé­leskörű részvétele a hatodik ötéves terv javaslatainak kidolgozásában, biztosította, hogy ezek a javaslatok reálisak legyenek, s lehetővé tette a gyári tartalékok föltárását.« De a tömegek részvétele a tervek kidolgozásában nemcsak a rejtett tartalékok feltárását segíti elő és a tervek sikeres teljesítését biztosít­va, hanem a gazdasági vezetőket is megtanítja, hogy állandóan figyel­niük kell a tömegek hangját, a leg­gyorsabban támogatniuk kell minden ió kezdeményezést és javaslatot. >>Az SZKP Központi Bizottsága a hatodik ötéves népgazdaságfejlesz­tési terv irányelveinek kidolgozásánál mérlegelte a sok ezer vállalat, kol­hoz és tudományos intézet dolgozói­nak javaslatait. A munkások és kolhozparasztok, az ipari és mező- gazdasági szakemberek, valamint a tudósok tömegesen vettek részt a ja­vaslatok kidolgozásában. Hazafias kezdeményezésük és sokoldalú ter­melési tapasztalatuk segítette a Központi Bizottságot, hogy teljeseb­ben állapíthassa meg az egyes nép­gazdasági ágakra váró feladatokat és feltárhassa a szocialista ipar, a me­zőgazdaság. a közlekedés hatalmas belső lehetőségeit.« Az ötödik ötéves tervben elért magasszínvonalú társadalmi termelés lehetővé, teszi, hogy a szovjet ál­lam ne csak a termelési eszközök termelését, a népgazdaság alapját fejlessze a lehető leggy őrs abba n, hanem a közszükségleti cikkek ter­melését is, s segítse elő a társadalmi vagyon növelését. A XIX. kongresszus óta eltelt időben a Szovjetunió Kom­munista Pártja hatalmas ideológiai nevelőmunkét végzett, éles harcot folytatott uz elmélet és a gyakorlat kapcsolatának kiszélesítéséért. “A várt a lenini tanítások alapján ál­landóan hangsúlyozta: hogy az el­mélet adja meg a gyakorlatnak, a vi­lágos perspektívát, s ennek különös jelentősége van a szovjet nép és a népi demokratikus országok számára a nagy cél, a kommunizmus felé ve­zető úton. Az SZKP e perspektíva meghatározásakor a jelenlegi sza­kasznak abból az egyetlen helyes marxista jellemzéséből indul ki, hogy a Szovjetunió jelenleg a szo­cialista társadalom felépítése betető­zésének és a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos átme­netnek az időszakában van.« A kommunizmus építése idején ha­talmas jelentőséggel bír a társada­lom tagjainak alkotó aktivitása, a társadalom szellemi erőinek további növelése. »Bővül és gazdagodik an­nak a marxista tanításnak az értel­me, ho,gy a néptömegek döntő szerei pet játszanak a történelemben.« A Szovjetunió Kommunista Pártja le­leplezte a személyi .kultusz káros sze­repét, mely akadályozója a szovjet nép öntudata magasabb fokra eme­lésének. Nagy munkát végzett a párt a két kongresszus között a kommu­nizmus építése lenini tervének és a munkás-paraszt szövetségnek, mint a kommunizmus építése elengedhetet­len feltételének tudatosításáért. »A XX. kongresszust megelőző alapszervi gyűlések és pártértekezle­tek megmutatták, hogy a párttagok Jelentékeny része mindinkább meg­érti az elmélet és a gyakorlat kap­csolatának megnövekedett jelentősé­gét. A felszólalók elítélték az olyan propagandistákat és agitátorokat, akik a kommunizmusról prédikátor módjára csak mint távoli célról be­szélnek és nem értik, meg, hogy a fő dolog nem az, hogy csak magyaráz­zuk a marxizmus—leninizmus elmé­letét, hanem, hogy azt gyakorlatilag is megvalósítsuk, hogy megteremt­sük az anyagi és kulturális javak bőségét, a szovjet emberek öntuda­tának további fejlődését.« A z SZKP a két kongresszus kö- zötti időben jelentős sikereket ért el ,a lenini külpolitika elveinek megvalósításában. Az egész szovjet- nép a párt vezetésével élen haladt á békeharcban, hangsúlyozta, hogy a különböző társadalmi és politikai' rendszerek 'békés egymás mellett, élése lehetséges.' »Az egész szóújét nép egységesen támogatja a kommhl- nista pártnak és a szovjet kormány­nak a béke megőrzéséért és a lesze­relésért vívott harcát, s a termelés és a szovjet élet minden területén elért vagy sikereivel segíti a Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedését.« .■ Nemcsak a szövjet nép. de a világ valamennyi .békeszerető népe öröm­mel üdvözli és magáénak vallja a szovjet kormány külpolitikáját és' abban a Nagy Októberi Szocialista '•V riadalom külpolitikájának folytatá­sát látja. »A Szovjetunió béke politic kája és a népeknek a béke biztosítá­sáért vívott szüntelen növekvő harca vívta ki a négy nagyhatalom kor­mányfőinek genfi tanácskozását és a genfi szellem megteremtését.« A párt XX. kongresszusa ismételten el­mélyíti majd a lenini külpolitilkának évtizedek óta sikerrel alkalmazott alapelveit. A szovjet nép nagy pártja vezetésével továbbra is azt az állás­pontot hangoztatja, hogy a különböző társadalmi és politikai rendszerű or­szágok békésen meglehetnek egymás mellett, hogy megvan annak a tehe­tősége, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelmi és kulturális kapcsolataik legyenek. ; !YT indenki számára — barát és J-TJ- ellenség számára egyaránt — világos tehát az SZKP XX. kongresz- szusának messzeható világtörténelmi jelentősége. A XX. kongresszus, és határozatai fokozni fogják a béke és a szocializmus táborának erejét, s az egész haladó emberiség újább buzdítást kap a világbéke megszilár­dításáért és a népek együttműködé­séért vívott harcában, s fokozott bi­zalommal tekinthet a boldog jövő felé« — fejeződik be a cikk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom