Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

Vaaárnap, 1956. február 12.

SOMOGYI NÉPLAP

h r; r

«

Nem tűrjük

az ellenség garázdálkodását!

A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata leleplezte azit a káros jobboldali elhajlást is, amely az osztá lyel lenséggel szemben különösen 1953. júniusa után megmutatkozott Párt- és állami szerveink a határozat nyomán bátran felléptek az ellenség garázdálkodása ellen, a dolgozók segítségével leleplezték a ku- lákcfc aknamunkáját. Nem mondhatjuk el azonban, hogy párt- és állami funkcicnáritisaink, de főleg a gazdasági funkcionáriusok mindent megtettek volna . az osztályellenség letepBiezéséfre. a politikai vakság, a megalkuvás miatt még mindig vannak vezető beosztásban osztályidegen, kulák elemek. Ezek igyekeznek megtéveszteni egyes becsületes munkás- és panasztszármazású vezetőket, körmönfont módoin bizalmukba férkőznek, behálózzák őket és szabadon végzik garázdálkodásukat, kártevésüket. Az osztályharc nem szűnt meg, sőt a szocializmus építése idején egyre jobbon fokozódik, ezt nem szabad elfeledniük funkcionáriusainknak. Különösen fokozni kél az éberséget falun most, a mezőgazdaság szocialista, átszervezése időszakában, amikor a kulákság mindent megtesz, hogy akadályozza előrehaladásunkat.

»Ssereesent mosdatu a pénzügyminisztériumi

vő

Szűcs József csokonyavisontai fcu- íákot 1955-ben. tsz elleni izgatás, a vetésterv szabotálása miatt két évi börtönbüntetésre ítélte a Barcsi Járásbíróság. Az ítélet jogerőre is emelkedett, s a kulák megkezdte börtönbüntetésének letöltését. Négy hónap múlva azonban Szűcs kulák megjelent a faluban. Hogyan, hogyan sem, eredményes mentőakció indult azért,, hogy lemossák Szűcs kuiáfcrói a kulákságpt és középparaszttá változtassák. A barcsi járás kommunistád joggal háborodtak fel igazságügyi szerveink megalkuvó magatartásán, amely nem az első eset a barcsi járásban. Minit hírlik, Szűcs kulák biztos volt a dolgában, még börtönbüntetése megkezdésé előtt hangoztatta, hogy őt nem ítélhetik el, mert megvan az összeköt

tetése. Amint mondják, bizalmas baráti körben arról beszélt Szűcs József, hogy veje a pénzügyminisztériumban dolgozik, s az valóban mindent meg is mozgatott, hogy kikerüljön a 'börtönből. Megvan a véleményük Csokcnyavisonta becsületes dolgozóinak ds, akik ismerték Szűcs kulák aljas rágalmait, és tevékenységét. A Barcsi Járási Pártbizottság a dolgozók jelzése nyomán most vizsgálatot indított, hogyan mosták középparaszttá Szűcs kulá- kot.

Mi van a körme alatt aa egykori nyilas leventeoktatónak ?

A magát jó fiúnak mutató osztályidegen elem, Póla István, a Barcsi Földművesszövetkezet üzemágfe- lelőse működése körül sok a súgás- búgás. Leleplezése azonban igen nehéz, mivel hasonszőrű társaival igen szorosan összefonódik. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét — tartRengeteg pazarlást, visszaélést lepleznek le állami gazdaságainkban a felsőbb szervek. A szálak rendszerint egy-egy múltból levitézlett elemhez vezetnek, aki behálózva az egyszerű munkásszáxmazású vezetőt, végezheti garázdálkodását, A Somogytamócai Állami Gazdaságban Czanner József vdit főkönyvelőt mérleghamisítás miatt leváltották. Olyan kimutatásokat készített Czanner, amelyekkel azt igyekezett bizonyítaná, hogy az állami gazdaságban minden a legnagyobb rendben van, még prémáuínot is megérdemelnek a jól dolgozó vezetők. Az ellenőrzés során aztán kiderült, hogy hamis adatokat jelentett és valójában pazarlás, ráfizetés mutatkozik a gazdaságban. Az ő mentésére Gondos elvtárs, a gazdaság igazja a közmondás, így ő is elnéző azokkal szemben, akik megkárosítják a dolgozókat, az államot. Hogyan Is lépne fel elleniük, amikor tudják róla, hogy a múltban nyilas leventeoktató volt, s nagy része volt abban, hogy Barcsról oly sok fiatalít elhurcoltak. Jellemző, hogy egész mentőakció indult meg Pó’ta védelmében, mondva, hogy mily an «-kútűnő« munkaerő. Elfelejtik, hogy ki volt Póla István, s hogy abban a funkcióiban, amit betölt, milyen kárt okozhat és okoz is a dolgozóknak, az államnak. A MÉSZÖV igazgatóságát is félrevezették, s ő is PólLa védőmére kelt. Arról viszont nem tudnak a ME- SZÖV-mél, hogy Podia Istvánnak része van abban, hegy a földművesszövetkezet vezetősége lebecsüli a párt irányítását, és a párt ismételt figyelmeztetése ellenére osztályidegen elemeket állít funkcióba. Jó lenne, ha a MÉSZÖV személyzeti osztálya aiapcsabban a körmére nézne Póla Istvánnak, és nem csatlakozna ahhoz a mentőakcióhoz, amely Póla körül kialakult.

gatója indított akciót, s amikor leváltották főkönyvelői funkciójából, alacsonyabb beosztásban, ugyanazzal a fizetéssel tartotta meg. Gondos elvtárs politikai vakságára jellemző ez az eset, nem veszi észre, hogy az ellenség malmára hajtja a vizet, ha olyanokat véd, mint Czanner József.

Tévedés ne essék, nem azok ellen a vett gazdasági szakemberek ellen kell harcolni, akik ma becsületesem dolgoznak és megállják helyüket,, akik népi demokráciánk tíz éve a’att már bebizonyították, hogy megtalálták helyüket, hanem azok ellen, akik' mindenütt ártani akarnak, akik akadályozzák előrehaladásunkat. Az ilyen elemeknek pedig nincsen helyük vezető funkcióban. * * *

Érdemes levonni a fenti esetekből a tanulságot, hisz az ellenség nem szűnt meg garázdálkodni, csak támadásának módszereit változtatja.

Gondos elvtárs gondatlanságával aa ellenség malmára hajtja a vizet

A pártvezetőség tagjainak szive együtt ver a dolgozókéval

Másfél hónappal ezelőtt Kaposvárott az elsők között választotta újjá pártvezetőségéit a Somogy megyei Tatarozó Vállalat pártszervezete. Ahogy most a vezetőségválasztó taggyűlés jegyzőkönyvében lapozgatunk, igen kevés bírálattal találkozunk benne. A felszólalók többsége elismeréssel adózott a pártszervezetnek a jólvégzett munkáért^

Sok áldozatos munkára voflit szükség, amíg eljutottak idáig. S ennek oroszlánrészét az üzemi pártszervezet, élén Böröcz Ferenc párttitkárral, végezte él. Böröcz elvtárs és a pártvezetőség tagjainak többsége három éve irányítja a pártszervezetet, maguk is

kiváló »tői a szakmának, s alapos ismerői a vállalat sajátos problémáinak.

Hogyan segítettek például a jólképzett szakmunkások biztosításában? Hosszú időn át ugyanis az a hír járta, hogy a Tatarozó Vállalatnál kevesebbet keresnek a szakmunkások, mint egyéb építőipari vállalatnál. A pártszervezet javaslatára a Walter- és Hegedűs-brigád évi átlagkeresetét kiszámították és ösz- szehascnMtották a Somogy megyei Építőipari Vállalat egyik, szintén jóképességű kőművesbrigádjának évi átlagkeresetével. Kiderült, hogy semmivel sem kisebb a kereset a Tatarozó Válllalatnál, mint egyebütt. Ennek hatására több olyan jó szakmunkás -kérte felvételét a vállalathoz. aki korábbam az alacsony kereseti lehetőségről szóló híresztelés miatt 'hallani sem akart a tatarozókról.

Az üzemi pártszervezet megteremti azt a légkört, amelyben jólérzik magukat a dolgozók.

Szabó Ferenc kőműves 'rövid ideje dolgozik a vállalatnál. Felesége betegsége miatt hirtelen nagyobb ösz- szegű pénzre lett volna szüksége. Böröcz elvtárs, a párttitkár közbenjárására másnap 400 forint rendkívüli segélyt kapott.

A dolgozók bizalommal fordulnak a pártvezetőséghez, hisz a pártvezetésé® ott él köztük, együtt lélegzik vetült, együtt ver a szívük. Pedig ez nem könnyű pliy^n, válMataáfi, ahol szerte a megyében gyakran 30—45 munkahely van. De megtalálták erre is a megoldást. A vezetőségi üléseken jóelőre meghatározzák, hogy a következő egy-két hónapban melyik vezetőségi tag melyik munkahelyeket látogatja meg.

Minden hónapban minden munkahelyre eljut egy-egy pártvezetőségi tag

és ha probléma van, amit lehet, Q helyszínen old meg, ha ez nem le-1 hetséges, akkor a központban intézkedik.

A pártvezetőség tagjai gyakori ellenőrzésük során felfigyeítnek az apróbb hibákra is. A tél beálltakor az egyik munkahelyen akadozott aa anyagszállítás. Megvizsgálták ennek okát és úgy találták, hogy Nagy Miidós építésvezető nem szervezte jól az anyagszállítást A legközelebbi vezetőségi ülésre behívták Nagy elvtársat, megbeszélték vele, mit lehetne tenni az 'anyagszállítás megjavítására, s a kapott tanácsok alapján párnapos határidőt tűzitek kii az átszervezés végrehajtására*

A Tatarozó Vállalat pártszervezetének vezetői

azt is felismerték, hogy nem elég, ha csak munka közben foglalkoznak a dolgozókkal, hanem szükség van a nevelő, segítő szóra a munkaidőn túl is.

Ezért vezették 'be a munkásszállási inspekciót, amelybe a póntvezetőségi tagokon kívül bevonták az üzem. igazgatóját, főmérnökét, üzemi bizottsági elnökét is. így elérték, hogy minden, 2—4. nap - egy-egy fetóliős vezető az esti órákban ott vau é» munkásszálláson- a dolgozók között, velük olvas, sakkozik, vagy .éppen amire kedvük szottyan.

Nem feledkeznek meg a fiatalok neveléséről sem.

Halt fiatal kommunistát pélkjául azzal bíztak meg, hogy a DíSZ-bm végezzen pártmunkát. Emeíleit a fia- tatok minden megmozdulásán, részt vesz a pártvezetőségi tagok, közül is valaki. - r

A pártszervezet ..sokirányú s hozzátehetjük eredményes — tevékenysége magyarázat arra ás, hogy a vállasait elnyerte az él üzem-címeit, hogy egyre kevesebb minőségi reklamációit kapnak, hegy a vezetőség- választó taggyűlésen élísiherésael beszéltek az elvtársafc a pártszervezet munkájáról. to

Hz SZKP XX. kongresszusának világtörténelmi jelentősége

— Részletek a tízéves Társadalmi Szemle 1956. januári számából —

Társadaími Szemle 1956. januári száma Szántó Rezsőtől cikket közöl: „A -Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa előtt« címmel. A cikk első része ismerteti aZ SZKP XX. kongresszusának hatalmas, jelentőségét, azt a nagyszerű építőmunkát, melyet a szovjet nép a párt vezetésével a XÍX. kongresszus óta elért.

Ezután beszámol arról, hogy az elmúlt három évben a Szovjetunió gazdásági ereje nagymértékben meg- •nőtt, a szovjet dolgozók határidő előtt teljesítették ötödik Ötéves tervüket. >>A szovjet ipar — hangsúlyozza a cikk — már 1955. május 1-re, vagyis négy év és négy hónap alatt teljesítette ötödik ötéves tervét. Ennek, eredményeképpen ipari termelése 1955-höz képest 85 százaléka kai, ezen belül a termelési eszközök termelése 91 százalékkal, a fogyasztási cikkeké pedig 78 százalékkal, vagyis az 1940. évihez képest több mint kétszeresére növekedett.«

Nagyszerű eredményeket értek el a szovjet tudomány és technika fejlesztésében is. Ezidő alatt készült el és kezdte meg az áramtermelést a világ első atomerővel működő ipari villamoserőműve. Hatalmas mértékben elterjedt 'az egész ország termelésében az automatizálás, az elektronika, a rádicmechanika és a telemechanika. Az ipar nagyarányú fejlődése mellett jelentős sikereket ért el a szovjet mezőgazdaság is. -.4 szovjet földeken ma 1 400 000 traktor és 350 000 kombájn dolgozik. A szovjet emberek a párt felhívására több mint 30 millió ‘hektár szűz- és parlagföldet törtek fel és vontak művelés alá. Ez a terület meghaladja Franciaország és Olaszország együttes vetésterületét. A Szovjetunió tavaly a keleti országrészeket sújtó aszály ellenére is jóval több gabonát gyűjtött be, mint az előző évben. Jelentékenyen megnövekedett a hús, a tej és egyéb állati termékek termelése és begyűjtése is.«

A szovjet dolgozók nagyszerű munkasikerei az ipar és a mezőgazdaság területén azt eredményezték, hogy az ötödik ötéves terv ideje alatt a nemzeti jövedelem 68 százalékkal emelkedett, A munkások és az alkalmazottak reálbére, 39

százalékkal, a kolhozparasztok reál- jövedelme pedig 50 százalékkal nőtt meg. Mindebből következik, hogy a Szovjetunió gazdasági erejének erősödése mellett megnőtt nemzetközi tekintélye is, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala, kiszélesedtek kapcsolatai a népi demokráciákkal. A Szovjetunió Kommunista Pártja azonban nem .elégszik meg az eddigi sikerekkel, nem kendőzi el a még meglévő fogyatékosságokat, hanem a XX. pártkongresszus előkészítésének szakaszát felhasználja arra, hogy mozgósítsa a kommunistákat és az egész szovjet népet a még megoldatlan feladatokra. »A kommunizmus építésének a párt által kitűzött hatalmas feladatai megkövetelik valamennyi kommunista nagyfokú aktivitását. A szov- jetuniószerte lezajlott taggyűlések és pártértekezletek a párttagok megnövekedett aktivitásról tanúskodnak. Sok pártszervezet felülvizsgálta a kommunisták elosztását a termelésben, mert a párttagoknak a termelésben való helyes elosztása nélkül a pártalapszervezet nem végezhet sikeres munkát, nem gyakorolhat állandó hatást a termelésre, s nem biztosíthatja a kommunisták élenjáró szerepét.«

A cikk a továbbiakban hamgsú- xx lyozza, hogy a Központi Bizottság a gazdasági és a kulturális építés vezetésében szilárdan támaszkodik a kommunisták és a pártomikí- vüliek tapasztalatára, a tömegek tapasztalatára, állandóan tanácskozik a munkásokkal, kolhozparasztokkal és az értelmiséggel. Ennek köszönhető, hogy erősödnek a párt és a tömegek kapcsolatai, megszilárdul a párt és a nép egysége. Most, a XX. kongresszus előkészületei alatt különösen kibontakozik a szovjet dolgozók magasfokú .kommunista öntudata, az a szétszakíthatatlan kapcsolat, amely a tömegeket a párthoz fűzi. A párttal együtt az egész szovjet nép készül a kongresszusra.

»Az SZKP pártszervezeteinek figyelme a XX. kongresszus előkészítésének idejére arra irányul, hogy meggyorsítsák a tudomány és a’ technika legújabb vívmányainak a termelésben való elterjedését, a munkatermelékenység emelését, az újítók tapasztalatainak népszerűsítését. A hatodik ötéves terv javaslatait a XX. pártkongresszus előkészítése idején gyárafiként, a dolgozók gyűlésein, a termelési és technikai tanácskozásokon a párt és a szakszervezetek hathatós közreműködésével dolgozták ki. A dolgozók ilyen széleskörű részvétele a hatodik ötéves terv javaslatainak kidolgozásában, biztosította, hogy ezek a javaslatok reálisak legyenek, s lehetővé tette a gyári tartalékok föltárását.«

De a tömegek részvétele a tervek kidolgozásában nemcsak a rejtett tartalékok feltárását segíti elő és a tervek sikeres teljesítését biztosítva, hanem a gazdasági vezetőket is megtanítja, hogy állandóan figyelniük kell a tömegek hangját, a leggyorsabban támogatniuk kell minden ió kezdeményezést és javaslatot.

>>Az SZKP Központi Bizottsága a hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelveinek kidolgozásánál mérlegelte a sok ezer vállalat, kolhoz és tudományos intézet dolgozóinak javaslatait. A munkások és kolhozparasztok, az ipari és mező- gazdasági szakemberek, valamint a tudósok tömegesen vettek részt a javaslatok kidolgozásában. Hazafias kezdeményezésük és sokoldalú termelési tapasztalatuk segítette a Központi Bizottságot, hogy teljesebben állapíthassa meg az egyes népgazdasági ágakra váró feladatokat és feltárhassa a szocialista ipar, a mezőgazdaság. a közlekedés hatalmas belső lehetőségeit.«

Az ötödik ötéves tervben elért magasszínvonalú társadalmi termelés lehetővé, teszi, hogy a szovjet állam ne csak a termelési eszközök termelését, a népgazdaság alapját fejlessze a lehető leggy őrs abba n,

hanem a közszükségleti cikkek termelését is, s segítse elő a társadalmi vagyon növelését.

A XIX. kongresszus óta eltelt időben a Szovjetunió Kommunista Pártja hatalmas ideológiai nevelőmunkét végzett, éles harcot folytatott uz elmélet és a gyakorlat kapcsolatának kiszélesítéséért. “A várt a lenini tanítások alapján állandóan hangsúlyozta: hogy az elmélet adja meg a gyakorlatnak, a világos perspektívát, s ennek különös jelentősége van a szovjet nép és a népi demokratikus országok számára a nagy cél, a kommunizmus felé vezető úton. Az SZKP e perspektíva meghatározásakor a jelenlegi szakasznak abból az egyetlen helyes marxista jellemzéséből indul ki, hogy a Szovjetunió jelenleg a szocialista társadalom felépítése betetőzésének és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek az időszakában van.«

A kommunizmus építése idején hatalmas jelentőséggel bír a társadalom tagjainak alkotó aktivitása, a társadalom szellemi erőinek további növelése. »Bővül és gazdagodik annak a marxista tanításnak az értelme, ho,gy a néptömegek döntő szerei pet játszanak a történelemben.« A Szovjetunió Kommunista Pártja leleplezte a személyi .kultusz káros szerepét, mely akadályozója a szovjet nép öntudata magasabb fokra emelésének. Nagy munkát végzett a párt a két kongresszus között a kommunizmus építése lenini tervének és a munkás-paraszt szövetségnek, mint a kommunizmus építése elengedhetetlen feltételének tudatosításáért.

»A XX. kongresszust megelőző alapszervi gyűlések és pártértekezletek megmutatták, hogy a párttagok Jelentékeny része mindinkább megérti az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának megnövekedett jelentőségét. A felszólalók elítélték az olyan propagandistákat és agitátorokat, akik a kommunizmusról prédikátor módjára csak mint távoli célról beszélnek és nem értik, meg, hogy a fő dolog nem az, hogy csak magyarázzuk a marxizmus—leninizmus elméletét, hanem, hogy azt gyakorlatilag is megvalósítsuk, hogy megteremtsük az anyagi és kulturális javak bőségét, a szovjet emberek öntudatának további fejlődését.«

A z SZKP a két kongresszus kö- zötti időben jelentős sikereket ért el ,a lenini külpolitika elveinek megvalósításában. Az egész szovjet- nép a párt vezetésével élen haladt á békeharcban, hangsúlyozta, hogy a különböző társadalmi és politikai' rendszerek 'békés egymás mellett, élése lehetséges.' »Az egész szóújét nép egységesen támogatja a kommhl- nista pártnak és a szovjet kormánynak a béke megőrzéséért és a leszerelésért vívott harcát, s a termelés és a szovjet élet minden területén elért vagy sikereivel segíti a Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedését.« .■

Nemcsak a szövjet nép. de a világ valamennyi .békeszerető népe örömmel üdvözli és magáénak vallja a szovjet kormány külpolitikáját és' abban a Nagy Októberi Szocialista '•V riadalom külpolitikájának folytatását látja. »A Szovjetunió béke politic kája és a népeknek a béke biztosításáért vívott szüntelen növekvő harca vívta ki a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tanácskozását és a genfi szellem megteremtését.« A párt XX. kongresszusa ismételten elmélyíti majd a lenini külpolitilkának évtizedek óta sikerrel alkalmazott alapelveit. A szovjet nép nagy pártja vezetésével továbbra is azt az álláspontot hangoztatja, hogy a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békésen meglehetnek egymás mellett, hogy megvan annak a tehetősége, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelmi és kulturális kapcsolataik legyenek. ;

!YT indenki számára — barát és

J-TJ- ellenség számára egyaránt — világos tehát az SZKP XX. kongresz- szusának messzeható világtörténelmi jelentősége. A XX. kongresszus, és határozatai fokozni fogják a béke és a szocializmus táborának erejét, s az egész haladó emberiség újább buzdítást kap a világbéke megszilárdításáért és a népek együttműködéséért vívott harcában, s fokozott bizalommal tekinthet a boldog jövő felé« — fejeződik be a cikk,