Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. február 8. DURVA BEAVATKOZÁS A Magyar Népköztársaság nem­zeti külpolitikájának“ egyik sérthe­tetlen alapelve, más országok szu­verenitásának tiszteletben tartása. Joggal várhatjuk el, hogy más ál­lamok és kormányok hasonlóképpen tiszteletben tartsák hazánk függet­lenségét, népünk nemzeti önérzetét. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának kormá­nyunkhoz intézett jegyzéke figyel­men kívül hagyja ezt az elemi kö­vetelményt: ez a példátlan hangon írt jegyzék gorombán megsérti a diplomáciai szabályokat s jogtalanul beleavatkozik hazánk belső ügyeibe. Helyesen járt el a Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériuma, ami­kor nem továbbította e jegyzéket kormányunkhoz, hanem visszaküld­te az Egyesült Államok külügymi- nis ztériumának. Az Egyesült Államok külügymi-i nisztériumának jegyzéke kísérlet ar­ra, hogy bármilyen ürüggyel — az adott esetben a magyar hatóságok­nak idegen hatalom kémei ellen fo­ganatosított törvényes eljárását tá­madva — újult erővel szólaltassák meg a gyűlölt hidegháború hangját. Ezt a lépést annál inkább el kell ítélnünk, mert olyan körülmények között került sor reá, amikor az egész világon erősödik a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló tö­rekvés, a különböző rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének eszméje. Meggyőződésünk, hogy az ameri­kai nép is támogatja a békés egy­más mellett élés eszméit, s tudja, hogy a hidegháborús gyűlöletet su­gárzó jegyzékek nem az ő érdekeit szolgálják. Ami a magyar népet s a Magyar Népköztársaság kormányát illeti: mi cselekvő hívei vagyunk a békés együttélés eszméjének, tettek­kel szolgáljuk a nemzetközi megértés és együttműködés ügyét. De a békés együttműködés nem jelentheti azt, hogy tárt karokkal fogadjuk idegen hatalmak népünk ellen uszított ké­meit. A kémekkel nem óhajtunk békés együttélést! Amióta a világ világ, minden füg­getlen kormány védte országát Ide­gen hatalmak kémei és felforgató elemei ellen. A Magyar Népköztár­saság kormánya népünk bizalmából és megbízásából szintén kötelességé­nek tartja, hogy megvéd ie hazán­kat, a nép építő munkáját kémek­től és ügynököktől. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának kedvéért erről a kötelességéről nem fog lemondani. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának dolga, hogy vezetői szimpátiát éreznek-e a mí*s népek ellen uszított kémek iránt, vagy sem. A mi népköztársaságunk kormányának viszont ebben az eset­ben az a dolga, hogy határozottan visszautasítson minden beavatkozást hazánk belügyeibe. A magyar hatóságoknak nem okoz örömet, ha kémeket kell letartóz-1 látniuk, börtönbe vetniük. Ezek a kémek megbízóiknak, főnökeiknek, »boss«-jaiknak köszönhetik, ha bör­tönbe kerülnek. Azoknak köszönhe­tik, akik azzal hitegették őket, hogy »^védelmet kapnak a magyar igazság, szolgáltatással szemben«. De a ma­gyar törvénykezést a .Í°S> az igazság és a nép érdekei irányítják és fog­ják irányítani a jövőben is — nem pedig idegen hatalmak. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának jegyzéke fenyegetőzhet — de ez sem most, sem a jövőben nem fogja be­folyásolni a magyar hatóságok tör­vényes intézkedéseit. Az amerikai külügyminisztérium­ban úgy látszik, nem ismerik jól a mi népünket, nem ismerik a Magyar Népköztársaság kormányát, ha azt hiszik, hogy fenyegetésekkel ered­ményt érhetnek el nálunk. Lehetnek még egyes bábkormányok, amelyek vigyázzba állnak, ha az uralomhoz szokott gyarmati ültetvényesek gő­gös hangját hallják. De — s ezt ide­je lenne tudomásul venni az ameri­kai külügyminisztériumban is — a magyar kormány nem tartozik linil!!!l!lllllll!llll!lllllll!lllllll!lll!ll!ll!lll!llllllllll!ll!llllll!l!llll>lllllllllll!lllllllll!!>llll!llllll!lllll!lllllllll>ll>IIIIIIIHI A HÁLÁTLAN GALLOK Borzasztó, milyen hálátlanul vi­szonozták a franciák azokat a jó- tetteket, amelyekkel Amerika az utóbbi időben valósággal elhalmoz­ta őket... Franciaország el sem ■mondhatja, hányszor tettek vele jót ez amerikaiak! A háború után pél­dául a franciák roppant kellemetle­nül érezték magukat, mert szom­szédságukban hiányzott a megszó­lhat Wehrmacht. A gondos washing­toni vezetők hamarosan megkezdték a Wehrmacht újjászervezését, hogy a franciák ebben se szenvedjenek hiányt. Az ember azt várná, hogy ezeket a jótéteményeket hűséggel és enge­delmességgel hálálják meg. Dekát nem így történt. Január 2-án a franciák a szavazóúrnákhoz járul­lak, és ha a szavazatok megoszlá­sát köznapi nyelvre fordítanánk, körülbelül ezt mondták: nem akar­juk, hogy Franciaország Amerika pórázán kullogjon. Békét, függet­len politikát és népfrontot követe­lünk! Lehet-e csodálkozni, hogy a gallok tapintatlansága megbolygatta néhány washingtoni vezető szemé­lyiség idegzetét. A Daily News így festette a helyzetet: A francia vá­lasztások »annyira meghökkentették az egyébként igen szószátyár kül- ügymínistériumot, hogy most hall­gatásba burkolózik... A Pentagon hivatásos tisztjei komor, riadt te­kintettel járkálnak és szájukat ogy árva hang sem hagyja el«. Természetesen a Life, a Time és a Newsweek című amerikai folyó­iratok nem követték a hallgatás példáját, őket ugyanis nem a hall­gatásért fizetik. Az említett folyó­irat-kórus cikkáradatat zúdított a hálátlan franciákra. A Newsweek például kereken kijelentette, hogy Franciaország már nem nagyhata­lom. A Newsweek a maga részéről logikusan gondolkozik, amikor Fran­ciaországot törli a nagyhatalmak sorából, hiszen Csangkajsek »álla­mát« tekinti a nagyhatalmak min­taképének. Világos, hogy a 151 kommunista parlamenti képviselővel rendelkező Franciaország nem áll­ja az összehasonlítást a tajvani mérce szerint. Hogyan reagálták a franciák a tekintélyes amerikai folyóiratok »bí­rálatára«? Bizony a legmegengedhe- tetlenebb módon. Elhatározták, hogy ök sem maradnak adósak. A Com­bat például így replikázott: »A Newsweek már többízben el­hamarkodottan bírálta a francia po­litikát, s legutóbb otyan arcátlan­ságra vetemedett, hogy kijelentette: a legutóbbi választások óta ' Fran­ciaország nem nagyhatalom többé. Ami bennünket illet, vélemé­ezek közé. Egyébként azt is ideje lenne tudomásul venni, hogy a né­pek egzecíroztatásának korszaka már lejárt A parancsolás, a diktátum politikája megbukott egy sor euró­pai,. ázsiai és afrikai országban — és meg fog bukni mindenütt i világon. Á magyar nép nem óhajt idegen hatalmak nótájára táncolni. Eluta­sítja a beavatkozást ügyeibe — de kész a baráti együttműködésre min­den országgal. Hazánk 35 országgal tart diplomáciai kapcsolatot és több mint 90 országgal, a földkerekség csaknem minden államával kereske­delmi kapcsolatban áll. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának durva beavatkozása belügyeinabe nem fog eltéríteni minket a békés együttélés politikájától. 1 Továbbra is azon leszünk, hogy fejlesszük kapcsolatainkat minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendsze­rétől, de jottányit sem engedve az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapvető elvéből. nyünk szerint az az ország, ahol felmentik a négerlincselökét, alig­ha számíthat nagyhatalomnak. To­vábbá úgy véljük, hogy az az or­szág, ahol nincs biztosítva a lelki- ismereti és a gondolatszabadság, ahol az embereknek illetéktelen bí­rák előtt kell igazolniuk meggyőző­désüket — nem lehet nagyhatalom. Nézetünk szerint az az ország, amely jogait és erejét az atombom­bára alapozza, nem nevezheti ma­gát »nagy« országnak. Ezenkívül azt is meg kell mondanunk, hogy az az ország sem lehet »nagy«, amely szerte a világon egyre-másra kö­veti el a politikai baklövéseket és a diplomáciai ballépéseket, még ha területe oly nagy is, mint mond­juk. a Newsweek példány száma«. így tehát a javíthatatlan voltai- reánusok ahelyett, hogy bocsánatot kérnének és új szavazást írnának ki, csapásra csapással válaszoltak. Manapság nehéz elbánni a meg- niakacsodott gallokkal, akik érthe­tetlenül még az atlanti szolidaritás nevében sem hajlandók feláldozni nemzeti méltóságukat! Ghana Sarr fiatal afrikai író, 1922-ben született és már 17 éves korában verseket, elbe­széléseket és karcolatokat irt anyanyelvén és franciául Anyanyelvének nincs irodal­ma, mert a hazájában uralkodó gyarmatosítók megakadályozták kialakulását. Ghana Sarr jelen­leg a Román Népköztársaság­ban tanul és írásaiban népének életét, érzés- és gondolatvilágát mutatja be. A telilhold ezüstös fényben fü- rösztötte a falu alvó kuny­hóit. A levelek sejtelmesen zizegtek, nagyra nőtt az öreg fa árnyéka. A faóriás lábánál, iránt miniden es­te, élénken fecsegtek az öregek. — Ki tudná megmondani — kér­dezte Kém Tann, a legöregebb — mi a legértékesebb a világon? És mindenkinek válaszolnia kel­lett. Az egyik öreg így szólt: — A világon a legnagyobb érték az arany; arannyal vásárolják meg a szíveket, a lelkeket., sőt még a pa­radicsom kapuját is. — Hm! Igaz... — mormolta kó­rusban néhány öreg. De egy másik aggastyán közbe­szólt: — Nem! A legértékesebb dolog a világon nem a legdrágább és a leg­ritkább, hanem inkább olyasmi, ami nem hiányozhat. A levegő a legér­tékesebb a világon, hiszen levegő nélkül nem lehet élni. — Hm! Iigaz... — helyeseltek is­mét kórusban az öregek. — Egyáltalán nem igaz! — hallat ­Az osztrák rendőrség megszállta a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának bécsi helyiségeit Bécs (TASZSZ). Hétfőn este az osztrák; rendőrhatóságok váratlanul körülzárták azt az épületet, amely­ben a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának helyiségei vannak. Eb­ben a rendőri műveletben előzetes adatok szerint több mint hatvan rendőr vett részt. A Szakszervezeti Világszövetség munkatársaival közölték, hogy 15 percen belül hagyják el a helyisége­ket. A titkárság helyiségeit ezután meg záll«ta a rendőrség, majd a rendőrök bezárták a helyiségeket, le­pecsételték az ajtóikat és őröket ál­lítatták az ajtók elé. Mint ismeretessé vált, a rendőri akció előtt a Szakszervezeti Világ- szövetség titkársága' azzal a kéréssel lorduát Raiab kancellárhoz, hogy fo­gadja a titkárság vezetőségét azzal a belügyminiszteri határozattal kap­csolatban, amellyel megtiltották a Szakszervezeti Világszövetség tevé­kenységét Ausztria területén. Erre a kérelemre mindezideig nem érkezett válasz. Eden angol miniszterelnök felszólalása a kanadai parlamentben A londoni rádió jelenti, hogy Eden angol miniszterelnök hétfőn este beszédet mondott a kanadai parla­mentben, A miniszterelnök beszédé­nek nagy részét a Washingtonban lefolyt amerikai—angol tárgyalások­nak szentelte, amelyekről annak el­lenére, hogy számos kérdésben — mint ismeretes — mély ellentéte­ket mutattak, kijeién telte: „a legna­gyobb egyetértéssel végződtek a két ország között. Amerikai repülőgépek Kelet-Franciaország felett szórták le magyar nyelvű röplapjaikat Párizsi (TASZSZ) A Liberation cí­mű lap közölte, Hogy Chauvancourt község környékén (Meuse megye) magyar nyelvű propaganda röplapo­kat találtak. A szovjet dolgozók munkasikerekkel készülnek az SZKP XX. kongresszusára a gorkiji autógyári DOLGOZÓK ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉSE A gorkiji Molotov autógyár sok- ezerfőnyi kollektívája a XX. párt- kongfitesszuis tiszteletére > ünnepi műszakot .tart. Ivan Permjakov brigádja érté­kes kezdeményezéssel állt elő. Ah­hoz, hoigy a keréküzem tárcsa- hemgerlő részlege teljesíthesse a hatodik ötéves terv első esztende­jére előírt fokozottabb feladatokat, újabb 12 munkásra lenne szüksé­ge. Iván Permjakov tanácskozott a brigád tagjaival és megállapí­totta: megvan a lehetősége annak, hogy a részlegein a fokozott fel­adatokat a munkások létszáménak emelése nélkül is teljesíthessék. A munka jobb megszervezése és a munkaidőveszteségek megszünte­tése révén ' már most sikerült naponta 240 darabbal növelni a »-GAZ—51« autó keréktárcsáinak gyártását, a »»GAZ—63« autó ke­réktárcsáiból pedig naponta 100 darabbal többet gyártanak, mint eddig. Sőt az első napokban kide­rült, hogy a részleg néhány mun­kást is fel tud szabadítani a töb­bi részlegek számára. Permjakov brigádjának kezde­ményezését minden üzemben tá­mogatták a munkások. A sebes­ségváltó-üzemben a csoportfogas- keíék-részlieg kollektívája vállal­ta: túlteljesíti a hatodik ötéves terv első évére vállalt megemelt termelési feladatokat, .anélkül, hogy szaporítanék a munkások számát. E célból a közeljövőben a fogasmaró szerszámgépek vona­lán függesztett futószalagot sze­relnek be, a forgácsoló műveletek­nél pedig nagyteljesítményű mű­szereket alkalmaznak. A gorkiji.autógyári dolgozók el­határozták, -hogy a hatodik ötéves tervben legalább 60 százalékkal emelik a munka termelékenységét. MOLDVA UJ ÉPÍTMÉNYEI Grigoriopol kerületi központ határában1 megkezdték a három legnagyobb moldvai konzervgyár egyikének építését. Az említett három gyárat a hatodik ötéves terv idején helyezik, üzembe. A igrigoriopoli gyár, amelyet el­sőrendű gépi -berendezéssel sze­relnek fel, évente 25 millió doboz zöldség- és gyümölcskonaeryet gyárt majd. A gyár építői megvi­tatták a XX. pártkongresszus irányelveit és vállalták, hogy a gyárat határidő előtt adják át ren­deltetésének. Az új ötéves terv éveiben.' a Dnyeszteren hozzáfognak a ka- menszki vízierőmű építéséhez. Az új víziierőmű olcsó árammal lát­ja ed' Moldva 16 kerületét, vala­mint a köz elfekvő ukrajnai kerü­leteket. SZÍVÜGYÜNK A leninogorszki polimetallifcus kombinált bisztrusinszki ércbányá­jának kollektívája nagy lelkese­déssel kezdett hozzá 1956. évi munkájához. Naponta sok terven felüli árcet termelnek ki. Amikor tudomást szereztünk a XX. pártkongresszus irányelvei­ről a hatodik ötéves tervhez, mun­kánk még nagyobb lendületet vett. Örömünkre szolgál a tudat, hogy munkánkkal hozzájárulunk ha­zánk gazdaságának növeléséhez és részt vállalhattunk a kemmunia- rnius építésének közös feladatai­ban. Az irányelvekben olvassuk:! »»Jelentősen növelni kell a robban­tó módszerrel történő földalatti érckitermelést.« Bányánk most is szinte minden ércet ezzel a ha­ladó módszerrel termel ki. Ez évi munkatervünk 26 százalékkal ha­ladja meg az 1955. évi tervet. A XX. pártkongresszus tiszteletére elhatároztuk, hogy1 túlteljesítjük évi feladatunkat. Erre megvan minden lehetőségünk. Most a há­nyában mindenütt igyekszünk a munkát gépesíteni, a vasérc kiter­melésének, szállításának és fel­dolgozásának minden folyamatát automatizálni. A bányászok így beszélnek: a hatodik ötéves terv feladatai mindnyájunk szívügye! Tőlünk telhetőén mindent elkövetünk, hogy a színes fémkohászat annyi ércet kapjon tőlünk, amennyire szüksége van ahhoz, hogy becsü­lettel teljesíthesse a hatodik öt­éves tervben eléje tűzött feladato­kat. K. Buroev ül ZO A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa február 7-én ülést tartott. Az ülésen Hegedűs András, a mi­nisztertanács elnöke beszámolt a varsói szerződésben résztvevő álla­mok politikai tanácskozó bizottsá­A legnagyobb érték a világon írta: Ghana Sarr szott egy harmadik hang. — A víz a legértékesebb a világom, mert víz nélkül nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények is kipusz­tulnának. Még a forrás köveinek is szükségük van vízre, sőt még a le­vegőt is csak a víz frissítheti fel Amikor elvonul a harmattan (forró száraz szél a trópusi Afrikában), az emberek átkozzák a levegőt. A víz a legértékesebb a világon. — Hm! Igaz .,. —, helyeseltek kó­rusban az öregek. — Nem, nekem nem ez a vélemé­nyem! ... Az élet a legértékesebb a világon; mert nézzétek csak, élet nél­kül semminek és senkinek sem örül­hetünk. Ha az ember elveszti életét, száméra nincs többé értéke sem az aranynak, sem a levegőnek, sem a víznek. Mindenekelőtt meg kell őrizni, szeretni kell, szeretettel ápol­ni kell az életet. — Végre Morr Sanr megtalálta az igazságot! — kiáltották fel kórusban az öregók. Ü kikor Kém Tann megrázta ko- pasz fejét, kinyújtóztatta zsib­badt lábát és talpraállt. Amiint ott áll*, ibaobab-ifának tűnt a fűszálak között. Felemelte hangját: — Nem, kedveseim... Mindannyió- toknak igaza van. És mé^is mind­annyian tévedtek, ami azt jelenti, hogy csak félig-meddig jutottatok el az igazsághoz. Ha egy nő számára valóban az arany a legértékesebb a világon, abból még nem következik, hogy az arany mit sem jelent a bölcs szemében? — Ez igaz! — helyeseltek az ag­gastyánok. — A víz és a levegő valóban nél­külözhetetlen az élethez, de vajon az élettől nem válunk meg olykor-oly­kor azért, hogy megmentsünk egy zsenge lelket? Melyik anya nem ál­dozná fel életét azért, hogy ezen az áron megmentse gyermekét? — Igaz! — hangzott fél az öregek helyeslése. — Igazad van, a gyermek a legnagyobb érték a világon, — Nem vetette ellen Kern Tann — mert a gyermek fogantatásához sze­relem kell! — Oh! — kiáltottak fel az öregek — talán a szerelem minden forrás forrása! — Egyáltalán nem! — tiltakozott Kém Tanin. — íme, a legértékesebb a világon. És a levelek közt átszűrődő néhány hoíldisugár évektől megfeketedett te­nyerében megvilágított egy parányi rögöt. p1 kker az öregek közelebb lép- tek. — Ugyan?! — kérdezte Morr Sarr gának prágai üléséről. A Minisztertanács jóváhagyta a beszámolót és a varsói szerződésben résztvevő államok politikai tanács­kozó bizottságának Prágában alá­írt nyilatkozatát. és fehér szakálla remegett, mint kí­gyó a napfényben. — Hát ez volna! Mit mondasz, Kém Tann? — foly­tatta Morr Sarr és lehunyta fáradt szemét, amely körül apró ráncok fu­tottak, mint vékony vonalaik golyótól átütött ablakon. Mór Wade fogai közül kiszedte pi­páját, amelyben parányi szikra pis­lákolt az éjszakában, mint egy ag­gastyán lelke. Megköszörülte torkát és megszólalt: — Kern Tann, te vagy a legböl- csebb a bölcsek között, de talán mondd meg nekünk, hogyan lelhet ee 3 parányi földdarab a legnagyobb ér­ték a világon? És ékkor Kém Tann így válaszolt: — Igen, ez a legnagyobb érték ... Egy parányi földdarabért, minden talpalatnyi földért, amelyet az ellen­ség lába tipor, a nő odaadja ara­nyát, hogy a férfiak fegyvereket szerezzenek és minden férfi kész százszor is feláldozni életét; ezért a szent földért minden szerelmes ott­hagyja kedvesét és minden: anya ha­lálba küldi gyermekeit; ennek a földnek a védelmében a nép minden javát odaadja, feláldozza a legjobba­kat a legjobbak közül. Igen, a vilá­gon a legértékesebb az a föld, ahol születtél, a legértékesebb hazád ... Jpriss szél suhant át a falun, szétszórva és kunyhóikba kí­sérve az öregeket... Békés éjszaka borult Afrika föld­jére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom