Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

yaerda, 1956. február 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 A négyzetes kukorica vetés biztosan ~~ mindenütt beválik es Gépáldom ásunk körzetéhez 21 ter­melőszövetkezet tartozik. A tsz-ek- toec tavaly 310 holdon vetették négy­zetesen a kukoricát. A termés min­denütt nagyobb lett, mint a sorosan vetett táblákon. A karádi Alkot­mányban például 10 holdon a négy­zetes vetés átlagban 32 mázsás ter­mést adott. Azokon a földeken pe­dig, amelyeken a régi módszer sze­rint került földbe a mag, 27 mázsás lett a termés. A négyzetes vetés te­hát holdanként 5 mázsás terméstöbb- letet eredményezett. S/.inte ingyen van a gépi művelés Ha most nem számítjuk azt, hogy a négyzetesen vetett kukoricatáblán a termelőszövetkezet tagságának keve­sebbet kellett görnyednie a növény­ápolás idején — s így jutott elegen­dő erő a cukorrépa és a többi kapás­növény megművelésére — akkor is nagyon jól fizetett a termelőszövet­kezetnek a'négyzetes vetés. A négy­zetesen vetett kukoricatábla gépi mű­velése tulaj doniképpen ingyen van a termelőszövetkezetnek. Az első pilla­natban talán meglepő ez az állítás, de vizsgáljuk csak meg közelebbről a dolgot. Tavaly, az Alkotmány Ter­melőszövetkezet holdanként 8 forin­tot fizetett a gépállomásnak a tábla Körvonalazásáért. Ezenkívül egy-egy hold négyzetesen vetett kükorica há­romszori keresztbe-hosszába történő kultivátorozás'a 144 forintba került. A négyzetes vetésért és növényápo­lásért tehát minden hold után 152 forintot fizettek. Ugyanakkor egy- egy hold kukoricatermése a négyze­tesen vetett táblán 5 mázsával lett nagyobb, mint a sorosan vetett ku­koricáé. Ha egy mázsa kukoricát csak 160 forinttal számolunk, egy mázsa kukorica ára akkor is bőven fedezte a négyzetes vetéssel és mű­veléssel kapcsolatos gépi munka dí­ját. Négy mázsa kukorica ráadásnak maradt. • ! ' 1 f í' A négyzetes vetés mindenütt beválik Az idén már nem nagyon kell biz­tatni a karádi Alkotmány tagságát arra, hogy négyzetesen vesse a ku­koricát. Persze jól tudjuk, hogy az újtól — különösen ott, ahol még nem ismerik — sokszor húzódoznak az emberek. Attól tartanak, hogy nem vélik be. A négyzetes kukoricavetés, eddigi tapasztalataim szerint: bizto­san és mindenütt beválik. Csak az a fontos, hogy gondosan és pontosan vessünk. Nálunk is előfordult az el­múlt éveikben, hogy a tsz-elnök így érvelt: négyzetesen vetettük a ku­koricát, csak éppen nem kelt négy­zetesen, nem értünk vele semmit. Persze, kézi vetés esetén is, ha a ke­resztbe-hosszába megvonalazott táb­lán nem a vonalak keresztezés'! pontjaihoz teszik a magot, hanem 8—10 centiméterrel odébb, semmi értelme a munkának, mert nincs olyan fcultivátor, amelyik a girbe- görbe sorok között elmenne. A gépi verésnél is előfordulhatnak ilyen hi­bák. Mi azonban jóelőre felkészülünk a négyzetes vetésre. A vidékünk dimbes-dorabos, sí he­lyenként bizony nagyon meredekek a domboldalak ahhoz, hogy négyzete­sen lehessen vetni. Ezért most a ter­melőszövetkezetekben dolgozó gépál­lomás! agronómusokat megbíztuk: mérjék fel a négyzetes kúkoricave- tésre alkalmas területeket. Március elején, jóval a kukoricavetés ideje előtt pedig a termelőszövetkezeteit vezetői részére vetési bemutatót tar­tunk. Külön gondoskodunk arról, hogy a négyzetes vetőgépekkel dol­gozó traktorosok alaposan megismer­jék feladataikat, s fennakadás nél­kül dolgozhassanak a nagy táblákon. Tervük szerint az idén 1 TVD—6-os drót vezérlés es négyzetbe vető gépet kapunk. Most hallottuk, hogy való­színűleg 2—3 géppel nő még gépállo­másunkon a négyzetbe vető gépek száma. Mindenesetre jó lenne, ha ha­marosan hivatalosan és pontosan megtudnánk a megyei igazgatóságtól! hány gépre számíthatunk a vetés idejéig. Most a kukoricatermesztés sikere érdekében legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy valamennyi hozzánk tartozó termelőszövetkezet elnökét, vezetőségét és tagságát meggyőzzük a négyzetes vetés előnyeiről. Huminszky József, a Karádi Gépállomás I főmező gaedás z a Meggyőző számok Balogh Mihály, a siófoki Uj Ba­rázda TSZ tagjának jövedelme is felülmúlja a legjobban gazdálkodó középparaszt jövedelmét. 1955. évi osztaléka a következő volt: búza 13,16 mázsa, rozs 324 kg, árpa 343 kg, burgonya 1916 kg, bor 160 liter, olaj 5 liter. Készpénz részesedése 18 561 forint. Háztáji gazdaságának évi tiszta hozama 6000 forint, ösz- szes jövedelme — a terményeket is számítva — 34 056 forint. Kiadása egész évbein 80 forint házadó és 60 forint SZTK-díj, összesen 140 fo­rint. Tiszta jövedelme tehát 33 916 forint. Ha ezt elosztja az év 12 hó­napjával, kitűnik, hogy Balogh Mi­hály tsz-tag havonta 2826 forintot keresett. Ezt az összeget ruházatra, lábbeli­re, szórakozásra kölitheti. Ezzel szemben nézzük, mennyit jövedelmezett Horváth Gyula egyéni dolgozó paraszt­nak a 10 holdas gazdasága? Horváth Gyula egész éven át hax- madmagával dolgozott, s a község ■legjobb gazdálkodójának a hírében áll. Minden kötelezettségének ran-1 dezése után 19 000 forint tiszta jö­vedelmet tud felmutatni. Tebát több mint 10 ezer forinttal keve­sebbet, mint Balogh Mihály tsz-tag. Horváth Gyula egyéni gazda is igy jön rá: sokkal jooo a tsz-ben. AZ MNDSZ-ELET HÍREI Dicséret illeti Barcsánics Jánosné marcali MNDSZ-asszonyt, aki eqymaqa 1100 darab bélyeqet helyezett el, valamint Juhász Ist- vánnét, aki 100 darab bélyeqet adott el. Követésreméltó felajánlás március 8-ra özv. Gyakos Józsefná meszteg- nyői egyénileg dolgozó paraszt­asszony is csatlakozott Vidovics Já­nosné felhívásához, s megígérte, hogy március 8-ig félévi tojás-, ba­romfi- és sertésbeadási kötelezett­ségének eleget tesz. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Hogyan tehetnék még eredményesebbé a „Marxizmus—leninizmus alapjai" tanfolyamát a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatnál? HARCBAN A TŰZZEL Valahol a 05-ös vonal egyik végén valaki izgatott hangon kiáltja a telefonba: «Tűz van Nagybajomban!« A telefonügyeletes felveszi az értesítést. Szemét a nyűgöd, egyenletességgel ketyegő órára veti, balkezé­vel lecsapja a vészlámpa-kart, a tűzoltólaktanya min­dé* helyiségében kígyóinak a lámpák, ujjnyomásra élesen megszólalnak a vészesei,gok. Az ügyeletes ceru­zája sebesen szánt a felvételi tápon: 1955. december 12, 4 óra 30 perc... Nagybajom... kazalt űz. Muki, a tűzoltó-kutya harsány ugatással száguld fei és alá, sürgeti a fegyelmezett, sebes mozdulatok­kal sürgölődő tűzoltókat. A szervezető tiszt pillanatok alatt átveszi a fel­vételi lap egyik példányát, de a telefonügyeletes szó­ban is közli: «Nagybajomban kazaltűz.« Még nem telt el csak egy perc: a kapuk tárva áll­nak, a gépkocsik motorja indulásra készen, ütemesen berreg, a hálószobákból csúszópóznán léereszkedett tűzoltók szilárdan ülnek már helyükön, mintha részei lennének a gépjármű-fecskendőnek. NyíLsebességgel száguldanak ki a gépek. Muki kutya kötelességtudóan még egyet-kettőt vakkant utánuk, aztán ismét a haj­nali csend lesz úrrá az utcában. Huszonöt perc múlva, 4 óra 65 perckor a hely­színein pattognak már a nyugodt vezényszavak. Pillana- tek alatt ledobják a gépről az alapvezetéket, szerelik ez osztókat és két sugár kéri a vizet. »Visszatértek 7 óra 55 perckor« — jegyzi fel pár óra múlva az ügyeletes. Szerény, szürkeruhás hősök. Ritkán hallunk róluk, csendesen végzik nagyszerű munkájukat, a nép vagyonának védelmét. Idegbor- zongató szirénájuk hangját ritkán halljuk, .mert, ha kerülhetik, nem zavarják vele az emberek nyugal­mát. Pedig akad dolguk jócskán a nemtörődömség, de főként a szülői gondatlanság miatt. Ezer és ezer figyel­meztető plakát tanítja: «-Ne játssz a tűzzel!«, »Ügyelj gyermekedre! Ne játsszon a tűzzel!« De ez legtöbb­ször csak akkor ötldk az emberek eszébe, mikor lobogó láng csap fel a pajta tetején, mikor pattogva, szik­rázva harapják körül a lángok egy-egy élet szorgos munkájának eredményeit. Csákányi Miklós somogyszentpáld 5 éves kisgyer­mek játék közben felgyújtotta kazaljukat és 40 000 forint tűzkárt okozott. Kisnépáson Kordován Laci 4 éves kisfiú borította lángba szénáspajtájukat. Mikén Lendvai György 12 éves fiú szarvasbogarat égetve 45 000 forint kárt okozott szüleinek. Nagyon sok nevelő-, tanítómunkára van még szükség, hogy legyőzzük az emberek közömbösségét az előzetes tűzvédelemmel szemben. Ezt a feladatot rendszeresen és tervszerűen végzik tűzoltóink. De mennyivel eredményesebb és megnyugtatóbb lesz, ha a Minisztertanács határozata alapján most minden köz­ségünkben megalakulnak a községi tűzoltótestületek, melyek a tűzrendészet! és tűzvédelmi szolgálat mellett nevelőmunkát is végeznek majd a falu lakossága és ifjúsága körében. Megyénkben a tűzoltómunkának értékes hagyo­mányai élnek. A csurgói tűzoltótestület a múlt évben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. Jólműködő tűzoltótestülete van Kéthelyhek, Ságvárnak és sok más községünknek. Baibócsának női és igen ügyes úttörő tűzoltói is vannak. A tűzvédelem közügy, mindnyájunk ügye. Minden szervezetünk adjon hathatós támogatást a községi tűzoltótestületeik megalakításához és eredményes mű­ködéséhez. k. b. A párioktatási év megkezdése óta minden hétfő reggelén & szokottnál egy órával korábban érkeznek mun­kahelyükre a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kommunistái és legjobb pártonkívüü dolgozói közül azok, akik szükségét érzik a tanu­lásnak. A tizerikéttagú csoport az idei oktatási évben a »Marxizmus— leninizmus alapjai« tanfolyam anya­gát tanulmányozza. Az üzemi párt­szervezet László Tibor elvtársat, a vállalat műszaki vezetőjét bízta meg a tanfolyam vezetésével. Jó módszerekkel tanul és tanít a propagandista László elvtárs második éve végez propagandamunkát pártszervezeté­ben. Jó munkáját bizonyítja, hogy a korábbi évek tapasztalataival szemben most elenyésző a hiányzás, a foglalkozásokat rendszeresen meg­tartják, a hallgatók becsülendő eredményt énnek el az anyag elsa­játításában. Hogyan, milyen módszer segítsé­gével járult hozzá László elvtárs az eredmények növeléséhez? A propa­gandista-szemináriumon felkészülten jelenik meg, így módja nyílik arra, hogy elmélyítse tudását, kiegészít­se az esetleges hiányos részeket jegyzetében stb. A tudás alapja a jó jegyzetelés — vallja, ezért mindén témakörből bő jegyzetet készít. — Az volna az igazi, — mondja —, ha a tananya­gon kívül a kötelező, de még az 'ajánlott irodalmat is jegyzetelhet­ném. — Erre azonban egyéb elfog­laltsága miatt nem jut ideje. Más formában azonban mégis beledolgozza a kötelező és ajánlott irodalmat előadásába, illetve a sze­mináriumi összefoglalókba. Megszok­ta, hegy rövid előadását majdnem szószerint leírja. Ezt nemcsali a tananyagból, hanem az összes meg­adott irodalomból készíti el. A hall­gatóknak tehát mindig többet tud ladni, mint amennyi a tananyagban ■van. Előadásának gyakran majdnem felét az elvi kérdések megmagyará­zására fordítja, ezzel még jobban le­jköti a hallgatók figyelmét. Kevés a heti egy óra E módszerrel még eredményeseb­bé válhatna a tanulás, ha több idő jutna egy-egy foglalkozásra. A párt- szervezetnek azonban eddig még inem sikerült úgy összehangolni a különböző elfoglaltságú hallgatók szabadidejét, hogy a szemináriumo­kat munkaidő után tarthassák. Ezért egyszerre csak egyheti anyagot tár­gyainak meg, s azt is röpke egy lóra alatt, a reggeli munkakezdés előtt. | Ez az idő igen kevés £, »Marxiz- |mus—leninizmus alapjai« tanfolyam |egyheti anyagának elmélyült tanul- |mányozására. Egy óra alatt — |amelyből húsz percet maga az eiő- iadás tölt ki — a 'ehetetlennel hata- gros minden elvi kérdés tisztázása, |egy-egy nagyobb kérdés íelaprózá- isa. | A mechanikus tanulás veszélye | így fennáll a veszély, hogy a hallL Igátok mechanikusan tanulják meg az anyagot, és esetleg fontos eivi kérdések tisztázatlanok maradnak. Az e heti foglalkozáson ph, amelyen a második félév harmadik heti anyagát, az ►’•Államtípus és államfor­ma, ia kapitalista állam« című részt vi látták meg, aisíkloítak egy pon­tatlan fogalmazás mellett. Az egyik hallgató — a népi demokratikus ál­lam jellegéről szólva — azt mondta, hegy a népi demokráciában a hata­lom a munkásosztállyal szövetség­ben lévő parasztság kezében van. Senki sem figyelt fel erre, László elvtárs ssm helyesbített, hogy a népi demokráciában a hatalmat a munkásosztály és a vele szövetség­ben lévő parasztság gyakorolja, s hegy ebben a szövetségiben a mun­kásosztályé a vezetőszerep. Egy má­sik elvtárs, amikor arról beszélt, hogy a német fasizmus ural ómra ju­tása e ősstéjén a -szociáldemokrata párt hogyan árulta el a munkás­osztályt, nem ártott volna megemlí­teni a 'szociáldemokrácia munkás- osztályeidenes szerepét a kapitaliz­mus imperialista szakaszában. A szeminárium rövid' időtartama miatt nincs lehetőség arra, hogy minden ógyes tananyagot alaposan megvitassanak. Pedig »Marxizmus— leninizmus alapjai« tanfolyam anya­gának megértése nem könnyű, az el­mélet gyakorlaíba való átültetése is bonyolult feladat, s ez elmélyült ta­nulást kíván. László Tibor eivtárs azonban egye­dül nem tud ezen változtatni. A szeminárium hallgatóinak, elsősor­ban azonban az üzemi pártszerve­zet vezetőségének kell megtalálnia a módot, hegy olyan időpontra ‘te­gyék a foglalkozásokat, amikor a gyermekes családanyák ugyanúgy,' mint a lapot előállító nyomdászok egyaránt résztvehetnek a szeminá­riumon. Segítsen a pártszervezet vezetősége! A pártszervezet vezetőségének több gondot kell fordítani arra, hogy a hallgatók rendszeresen meg­jelenjenek a foglalkozásokon. Lehel- várirné elv társnő például már a ha­todik alkalommal hiányzott a sze­mináriumról. Vannak olyanok is, akik nehezen szóinak hozzá a kér­désekhez. Peltzer Károly, Mautner József ritkán hallatják hangjukat, néhányan nem készülnek megfelelő­en, sem az előadást, sem a tananya­got nem jegyzetelik. A propagandis­ta feladata, hogy megmagyarázza: jegyzetelés nélkül nem lehet meg­felelően visszaadni a szemináriu­mon az anyagot. Gondoljanak a hallgatók arra, hogy milyen könnyen tanulnának az ismétlés során, mennyivel könnyebben tennének vizsgát az oktatási év végén, ha jegyzeteik volnának. Azzal kezdtük a cikk elején, hogy László Tibor elvtársnak sok ér­deme van a nyomda pártoiktatásá- nak megjavításában, s végül egész sereg hibát epüítettünk. Efeel nem kisebbíteni akartuk a propagandista érdemeit, hanem segíteni neki és a pártszervezetnek a hibák kijavításá­hoz. S ha a hibákat megszüntetik, még jobb munkát végezhet a Pro­pagandista, még eredményesebb lesz a pártszervezet oktatási munkája. Pócza Jánosné A Somogyi Néplap jogi tájékoztatója A jogtalan elsajátítás bűntette | A burzsoá társadalmi szemlélet |csökevényeitől, az aggálytalan szer- |zési vágytól még nem mentesült em- |ber jóleső örömet érez, ha idegen idolgot talál. Nem jut eszébe, hogy |az ilyen dolog is vagy társadalmi tu­lajdonban áll, vagy munkából szár- Imazó keresetéből vásárolta meg tu­lajdonosa, akinek az elveszett tár- |gyat keresetének más célra szánt ré­széből kell majd pótolnia. | A régi burzsoá jog ezt a magatar­tást a magántulajdon védelme érde- | kében rendelte büntetni. Szocialista I jogunk ugyancsak társadalomelle- |nesnek minősíti az ilyen magatar- | tást és fenntartotta azt a tilalmat, | hogy a találónak a talált dolgot meg­tartania nem szabad. Mi ennek az |oka? A felelet könnyű. Szocialista Ijogunk a munkanélküli jövedelem- ! szerzést minden vonatkozásban el- I ítéli, s ugyanakkor a legteljesebb | mértékben védi gazdasági rendünk = alapját, a társadalmi tulajdont, de hathatósan védi az állampolgárok munkával szerzett személyi tulajdo­nát is. Ezért érvényes ma is az a bün­tetőjogi szabály, hogy a talált dolog jogtalan elsajátításának bűntettéi követi el és három hónapig terjed­hető börtönnel büntetendő az, aki idegen dolgot talál és azt nyok nap alatt a hatóságnak, vagy az el­vesztőnek át nem adja. Hat hónapig terjedhető börtön a büntetés akkor ha valaki véletlenségből, vagy téve­désből birtokában jutott idegen dol­got sajátít el jogtalanul. Ma már mindenki előtt ismeretes hogy a társadalmi tulajdont dolgo­zó népünk törvényei fokozottabt büntetőjogi védelemben részesítik s ez abban is kifejezésre jut, hogy e talált, illetve tévedésből vagy vélet­lenségből birtokolt idegen dolog tár­sadalmi tulajdonhoz tartozó vagyon­tárgynak tekintendő, az elsajátítás bürttetése öt évig terjedhető börtön

Next

/
Oldalképek
Tartalom