Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Durva beavatkozás A négyzetes kukoricavetés biztosan és mindenütt beválik Somogy 1955. évi sportja az eredmények és hibák tükrében DOLGOZOK PARTJA SOMOSYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfclyar < ARA 50 FILLER Szerda, 1956. február 8. »• Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1956. február 8-án délelőtt 10 órára összehívta. A jó pártmunka alapjáról, a pártoktatás sikeréről van szó Szinte egyetlen vezető-ségválasztó . taggyűlés be­számolójából. sem hiányzik a pártoktatással való fog­lalkozás, a személyhez szóló bírálat azokról, akik el­hanyagolják elméleti képzésüket. A felszólalások azon­ban már kevésbé foglalkoznak a mulasztásokkal, kü­lönösen azok hallgatnak, akiket személy szerint is bírált a beszámoló. Még a határozati javaslatokban is- van szó a pártcfctatás megjavításéról, a való helyzet azonban azt mutatja, hogy pártszervezetemk nem for­dítanak kellő gcndot a pártoktatásra. Elhanyagolják ai pártcfctatás ellenőrzésiéit aj Járási pártbizottságok is. Ezt állapította meg a Megyei Párt-VB legutóbbi ülése. A propagandisták felelőssége A legutóbbi »Marxizmus—feminizmus alapjai« és a politikai iskolák propagandistáinak tanfolyamain a propagandistáknak alig fele jelent meg, ezért több já­rásban pótkcnferenciákat kell tartani. A fcnyódi já­rásban az oktatás irányítása szinte teljesen kiesett a JB kezéből, Nem figyelnek fel arra, hegy a tsz-ekben egymás után szűnnek meg a tanfolyamok. Nem von­ják felelősségre a propagandamunkát elhanyagoló propagandistákat. Vörös József elvtársat, a Lengyeltóti Gépállomás pártititkárát azzal bízták meg, hogy a szöllősgyöröki tsz-ekben végezzen propagandamunkát. Két esetiben nem jelent meg a foglalkozáson, a hall­gatók hiába vártak rá; harmadszor pedig, amikor Vö­rös elvtárs megjelent, a hallgatók nem voltak ott. Szöllősgyörök tsz-község, -ahol igen nagy szükség lenne arra, hogy neveljék a kommunistákat, az egyszerű dolgozókat. Jól is indult a tanfolyam, a propagandista hanyagsága miatt azonban a hallgatók lemorzsolódtak, és most a JB-nek komoly erőfeszítést kell tennie, hegy újból megszervezze a pártektatást. Nem jobb a helyzet a marcali járásban sem, ahol szintén nagy lemorzsolódás tapasztalható a tsz-ekben szervezett politikai iskolákon. Nemesvid tsz-községben megszűnt a pártoktatás. Böhömyén Mackó elvtárs, a községi pártbizottság titkára hibájából felbomlott az a politikai iskola, amelynek ő volt a propagandistája. Hatékonyabb ellenőrzést! Volna tehát mit vitatni' a vezetőségválasztó tag­gyűléseken, volna mit tenniük az újonnan megválasz­tott pártvezetőségeknek. Ehhez azonban a járási párt­bizottságoknak is nagyobb segítséget kell adniuk. A pártcfctatás ellenőrzéséről és segítéséről jóformán nem is -beszélhetünk. Van ugyan ellenőrzés, de csak formá­lis, s abban merül ki, hogy az ellenőr megállapítja: hányán jelentek meg a -tanfolyamon, hányán hiányoz­nak; ha hibát tapasztal, azt jelenti a JB-nek, a JB — mondani sem kell, hogy bizonyos szépítéssel — je­lenti a Megyei Pártbizottság oktatási' alosztályának, ahol megállapítják,, -hogy volt ugyan valami hiba, de már nincs, most már minden javulóban -van. Jelzésekben tehát nincs hiba, még ha azok szé­pítve is jönnek, intézkedésekkel azonban már annál kevésbé találkozunk. Az ellenőrzéssel megbízott 'aktí­vák elfeledkeznek -arról, hogy ők is adhatnának segít­séget A helyszínen összehívhatnák pl- a pártvezetősé- get 'behívathatnák azokat a hallgatókat, akik több­ször hiányoznak. Javasolhatnák a fefelősségrevonás-t is azokkal -a propagandistákkal szemben, akik készület­lenül jelennek meg a foglalkozásokon. Kutason, So- mogyacsén a propagandisták azzal a vázlattal vezették a vitáit, amelyet a propagandista tanfolyamion készí­tettek, amely magasabb színvonalon, a gyakorlattól elvan-tabban -tárgyalta -a tanult anyagot. így persze, ' nem csodálkozhatunk azon, ha több helyről arról pa­naszkodnak a »Marxizmus—feminizmus alapjai« tan­folyam hallgatói, -hogy nehéz az anyag, nem értik meg az egyszerű párttagok és foglalkozásról foglalkozásra csak hallgatnak, mindössze egy-két -ember vitatkozik, így a pártcfctatás nem éri el azt az eredményt, ami a célja lenne, hogy valamennyi hallgató elvi-politikai félkészültsége növekedjék. A járási pártbizottságoknak, a pártszervezeteknek sürgősen meg kell javítaniuk a pártoktatást, meg kell szüntetni a lemorzsolódást• Erre annál is inkább szükség van, mert rövidesen megkezdődik az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozása, és a falusi tanfolyamokat a tavaszi munkák kezdetéig be kell fejezni. Nem maradhatnak el tehát a tananyag feldolgozásával. A járási pártbi­zottság instruktorai adjanak nagyobb segítséget a párt- oktatáshoz. Nem fogadható el olyan kifogás, hogy más munka miatt nem tudunk foglalkozni a propaganda­munkával, mert minden más munkának éppen a jó pár tok tatás az alapja. A -tsz-mozgatom fejlesztésének, a párti új tagokkal való erősítésének, a politikai élet aktivitásának, ,a gazdasá­gi eredmények fokozásának egyaránt a kommunisták, a do’gotzók eszmei, politikai színvonalának emelése az alapja. Nagyon sürgősen meg kell hét javítani a párt- ebtatási munkát a Megyei Pártbizottság oktatási al­osztályától kezdve a JB-ke-n keresztül a pártszerveze­tekig. 11 november 12-i párthatározat végrehajtásának útján Uj módszerek, korszerűsítések a Somogy megyei Tejipari Vállatainál A Somogy megyei Tejipari Válla­lat dolgozói sok hasznos korszerűsí­téssel, új módszerekkel teszik jobbá, olcsóbbá gyártmányaikat, könnyítik meg az egyes munkafolyamatokat. Az Igali Tejüzemben korábban nem alkalmazták a savófölözést, emiatt a savóból évente 17 400 forint értékű zsiír ment veszendőbe. A dolgozók javaslata alapján most savófölöző- gópet szereztek be, amely teljesen le­szedi a savó zsírtartalmát. Uj szel- lőzőberendezést szereltek fel az igali sajtpincébe, amely lényegesen meg­javítja a sajtok minőségét. Az itt tárolt sajtok között most már sokkal kevesebb a II. osztályú. Mind az öt üzemükben új módszer­rel szigetelik a hűtésre szolgáló sólé- vezetékeket. Azelőtt parafával szige­teltek, most a sokkal, olcsóbb és könnyebben -beszerezhető fűrészport használják erre a célra. A szigetelés minősége ugyanakkor pedig olyan jó, hogy a hűtésre sokkal kevesebb vil­lamosenergiát kell felhasználni. Meg­takarításuk itt kb. 5000 forint. Vágó Tibor műszaki dolgozó újításából született a sajtkeverő gépezet. Ré­gebben a sajtkeverést két dolgozó vé­gezte oly módon, hogy körülbelül négy órán át kellett nekik keverés közben a hatméteres gép mellett le és fel járni. Az új szerkezetet villany hajtja, használatához egy embér elégséges, néki sem kell annyit dol­gozni, sétálgatni. A Somogy megyei Tejüzem dolgo­zói lelkesein dolgoznak azért, hogy a november 12-i párthatározat me valósuljon. Begyűjtési dolgozóink szorítsák rá a kulákokat törvényeink megtartására Igen sokat javult ez állami fegye­lem tavaly a marcali járásban. A járás dolgozó parasztságának zöme becsülettel teljesítette begyűjtési kö­telezettségét. Az azonban nem válik dicsőségére sem a járási begyűjtési hivatal dolgozóinak, sem a községi vb-elnököknek és -begyűjtési megbí­zottaknak, hogy sok kulák — semmi­be véve törvényeinket — még min­dig adósa népünk államának. A sta­tisztika szerint a marcali járásban mintegy 50 kulák sok-sok mázsa hízottser- téssel, gabonával és állati ter­mékkel tartozik még a múlt. „ évről. Nagyszakácsiban hét kulák -hátralé­kos van. Szőkedencsen Papp Sándor 33 holdas kulák 311 kg sertéssel, 535 kg marhával, 1381 búzakiilcgramm terménnyel, 1165 kg napraforgóval maradt adós a műit évrőL Elnézhe­tő-e, hogy míg dolgozó parasztjaink becsülettel eleget -tesznek kötelezett­ségüknek, sok kulák különböző mes­terkedésekkel kibújik a köztehervi­selés alól? Több felelős vezető engedékenysé­gének, politikai vakságának követ­kezménye, hogy megnyugszik, ha a kulák siránkozással akarja leplezni .szabotázsát. Nem egy helyen külön­féle »szegény kulák« elmélettel- ma­gyarázzák a hátralékok okát. Nemes- déden például, ahol 19 kulák hátra­lékost tartanak nyilván, Németh László, a község volt begyűjtési meg­bízottja megalkuvó módon bánt a kulákokkal. Egyetlen hátralékos fcu- lákot sem akart elszámoltatni. így történhetett meg, hogy Kövér “Jó­zsef, Stefaics Dénes, Szabó István, Szabó József András kulák több mjn-t 27 mázsa hízottsertéssel maradt adós a múlt évről. Természetesen az olyan ember, aki szemet huny a kulákmesterkedések fe­lett, aki megkárosítja a nép álla­mát, nem méltó arra, hogy veze­tő állást töltsön be. Begyűjtési dolgozóinknak elsőren­dű kötelességük, hogy a kulákoktól szigorúan- megköveteljék törvényeink tiszteletét. A begyűjtés dolgozói jár­janak nyitott szemmel. Nagyobb felelősségérzetet, lelkiis­meretesebb munkát vár -népünk a marcali járási és községi begyűjtési vezetőktől és dolgozóktól, azt várja, hogy ne -legyenek engedékenyelv a kulákokkal. szemben. Szigorúan meg kell követelni a kulákoktól a köte­lezettségek pontos teljesítését, ezt diktálja államunk, dolgozó népünk érdeke. .. rai a szarv Mit tesznek megyénkben a szarvasmarha­tenyésztési tanácskozás óta? A fenti jelszó értelmében Kaposvárott január 3-án tartották meg a megyei szarvasmarhatenyész­tési tanácskozást. Ezen Magyari András elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese, a leg­jobb termelőszövetkezeti tehenészek és egyénileg gazdálkodó kiváló állattenyésztők, szakemberek együttes erővel mérték fel a megyénkre rótt nagy feladatokat. A megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozás eredményes volt. Az igali II. Pártkongresszus TSZ különösen jól értelmezte tennivalóit. A tanácsko­zás után hamarosan jó, versenyre ösztönző kihívást tett közzé. Ebben vállalta: 1. A közös szarvasmarhaállomány 45 százalékos növelését; 2. a tehenek átlagos tejhozamának 2500 literre való emelését; 3. a 85 százalékos borjúszaporulat elérését; 4. a fejlett zootechnikai eljárások alkalmazását; 5. a jó legelőgazdálkodást; 6. a silóterv túlteljesítését, a takarmányozás biztosítását. Ehhez a versenykihíváshoz azonban 295 tsz közül még csak 42 csatlakozott. A megyei állattenyésztési osztály - a Megyei Párt-VB ismételt figyelmeztetésére — a szükséges lépéseket megtette. Ha azonban a KV határozata szellemében minden termelőszövetkezetünket tu­datára ébreszti a szarvasmarhatenyésztés fejleszté­sének fontosságára, akkor a gazdasági év végére az igaliak kitűzött céljait valóra váltó tsz-eink közös szarvasmarhaállománya 1630 darabbal fog emel­kedni. A tejhozam versenyszerű emelése szintén or­szágos érdek. Ha az igaliaknak a tej hozam- emelésé­ről szóló versenykihívását is valóraváltják, ennek révén elérhetik tsz-eink, hogy a tavalyi gazdasági év kerek 38 forintnyi munkaegységátlag értékét az 1955—56-os gazdasági évben 6 forinttal emeli. Az ellésre való jó előkészítés alapján a barcsi Vörös Csillag már tavaly is 106 tehén után 106 bor­jút nevelt, az attalai Magyar—Szovjet Barátság TSZ 14 tehén után 14 borjút, a siófoki Uj Barázda TSZ pedig 13 tehén után 13 borjút nevelt. Ezen­kívül számos szövetkezet komoly eredményeket mutathat fel a leghaladottabb tehéntartás mód­szereiben. A megyei állattenyésztési osztály ezekre a kezdeményezésekre támaszkodott, amikor február 7-én minden tsz-nek elküldte a fejlett szarvas­marhatenyésztést szolgáló legkorszerűbb istállótar­tási rendet. Ha azonban a 44 pontból álló első ne­gyedévi tervét minden más pontjában is teljesíti, akkor — többek között — a tavalyi 2057 helyett az idén már 3400 borjúszaporulattal dicsekedhetnek tsz-eink. TSZ-EINK ÉLETÉBŐL Kétszer annyi tag, mint tavaly Rinyaújnép dolgozó parasztjai közül is egy­re többen látják szebb­nek és jobbnak a nagy­üzemi gazdálkodást. A község tsz-émek a múlt évben 20 t-a-gja volt. Idén ez a szám már a duplájára emelkedett. A napokban írt-a alá a be­lépési nyilatkozatot két iDlSZdfiaital: Martin László és Luikágs Lajos. Ezek a fiatalok a többs új taggal együtt biza­kodva tekintenek a jö­vő elé, tudják, hogy a szövetkezetben boldo­gabb lesz az éle'ük. Uj elnök került a szö­vetkezet élére: . Lakba Vince elvtiárs, aki jó szakember, és jól irá­nyítja a gazdaságot. Ha­marosan megkezdik egy 62 férőhelyes szarvas- marbaistálló és egy 300 férőhelyes sertéséi épí­tését, mert úgy terve­zik, -hogy már ebben az évben jefetnitősen fej-f lesztik állatállomány u- kat. Vincze Imre ’evelezö. 28-ra szaporodott tsz-ünk létszáma A tekerespusz-tai Vö­rös Sugár TSZ tavalyi még csak 16 tagot szám­lált. Idén a puszta la­kóinak 95 százaléka be-1 lepett -a szövetkezetnie A s 28-ra szaporodott a ta- J gok száma. A napokban? azok is aláírták a beié-? pési nyilatkozatot, akik* régebben hallani -tm akartak a belép ós-rő’ .Meggyőződitek arról, -hogy mennyivel könv- ny ebben, jobban boldo­gulnak a közösben, rmri egyénileg. A szövetkezet tagjai egyetértésben, szorgalmasan, dolgoznak, hogy minél többet ter- melhéssenek, minél na­gyobb legyen a jövedel­mük. \Ez rajtuk áll, hiszen a szövetkezet olyan, amilyenné tagjai teszik. Ml azon igyek­szünk, -hogy virágzódra, gazdaggá tegyük közös gazdaságunkat. Tabak Gyula, levelező, tsz-tag. ö ILTE\ JÓI, WÉG SOHASEM ÉLTÜNK | 949-ben. amikor írd és mondd: 3200 forint értékű vagyonnal meg- alakult a bolihói Ságvári TSZ, kevesen gondolták, hogy hat év alatt milliomos szövetkezetté fejlődik. Államunk segítségével, szövetke­zetünk tagjainak összefogásával, áldozatkész munkájával virágzó közös gazdaságot teremtettünk. Mai eredményeink már a legjobban, .gazdálkodó középparasztok terméseredményeit is jóval felülmúlják. 1955-ben 'búzából 3,4, árpából 2 -mázsával termeltünk többet holdamként, mint az egyéni gazdák. Kapásokból is többet takarítottunk be, mint az, egyéniek: kuko­ricából 36, burgonyából 123, cukorrépából 325, napraforgóból 8 mázsás holdanként! termésátlagot értünk el. Szarvasmarha- és sertéstenyésze- tünfc iri-gylésreméltó. Egy-egy kocától -16 malacot választottunk le. Egy- egy tehenünk átlagosan 2200 liter tejet ad évente. Ezzel -persze nem elég­szünk meg, s mivel növelni akarjuk a fejési átlagot, a jövő-ben sokkal több gondot fordítunk, a szálastakarmányók -termelésére. A növénytermelésben legjobban az asszonyok ‘állták me-g helyüket.’ Szorgalmas munkájuknak köszönheti ük, hogy a mezőgazdasági imúmkák- ban termelőszövetkezetünk mindig élenjár. A közös vagyon értéke a 19 54-eshez viszonyítva 788 000 forintról 1 014 000 forintra -gyarapodott. 1953 óta minden- épületet saját erőnkből emeltünk. Tavaly 21 forint készpénzt osztottunk munkaegységenként, egy- egy munkaegység összértéke 52,80 forintot tett ki. Idén —-.-tervünk sze­rint — 57,20 forintot ér majd egy-egy munkaegység. Elmondhatjuk, hogy ilyen jól még sohasem éltünk. Betartjuk a szövetkezeti demokrá­ciát. Minden bevételről, kiadásról beszámolunk a tagoknak, az ő beléegye- zésükkel intézkedünk minden ü-gyben. A tagok érzik, hogy ők a szövet­kezet gazdái és mindenre úgy vigyáznak, mint szemük világára. Tsz-ünk tagjai sokkal jobban élnek, mint az egyéni gazdák. A múlt évben pl. -három család épített magának házat; minden családnak rá­diója, kerékpárja, a fiataloknak karórájuk van, csinosan öltözködnek. Tagjaink nagy -bizakodással tekintenek a jövőbe. Az egyéni gazdák, látva, hogy a szövetkezet tagjai jobban élnek, mint ők, mind többen kérik felvételüket tsz-ünkbe. 1954—55-ben 14. a legutóbbi zárszámadás után pedig 9 új tagot vettünk fel. Állaíndó felvi­lágosító munkát - végzünk az egyéni gazdák között. Vezetőségválasztó tag­gyűlésünkön elhatároztuk, hogy pártszervezetünk minden tagja foglalko­zik az egyéni gazdákkal és hívja őket a tsz-be. T tt az ideje, hogy a községi pártszervezet tagjai is rálépjenek a nagyüzemi gazdálkodás útj ára, mert különben az utolsó belépők között lesznek. Ne feledjék, hogy ne isik, kommunistáknak kell elsősor­ban példát mutatniuk a közös gazdálkodás útjára lépésben is. Ifi. Losonczi Mihály. a bolhói Ságvári TSZ elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom