Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. február Az épülő kommunizmus nagy országából JCufiaftás&kíiak, últűr&kíLtk A. A. Zsdanov születésének 60. évfordulójára írta: A. Kuznyecov A ndrej Alekszandrovics Zsdanov, a kommunista ^ párt és a szovjet állam egyik legkiválóbb személyisége, a marxizmus—leninizmus teoretikusa és terjesztője,, 1896. február 26-ián született Mariupolj városban (ma Zsdanov). Édesapja népiskolai felfigyelő volt. A. Zsdanov kora ifjúságától kezdve a haladó de­mokratikus irodalom felé vonzódott. 1912-ben, mint a tvqri (ma Kulinyin) reáliskola tanulója, résztvett a tanulóifjúság marxista szociáldemokrata köreinek munkájában, és 1915-ben az Oroszországi Szociálde­mokrata Munkáspárt tagjainak sorába lépett. Mint a mezőgazdasági főiskola diákja, aktív pártmunkát vég­zett Tveri munkáskerületében. Itt megmutatkozott ki­váló szervezőképessége, kitűnt mint propagandista és agitátor, s a tveri pártszervezetben rövid idő alatt megbecsülést szerzett. Már 1916. márciusában az Orosz- országi Szociáldemokrata Munkáspárt tveri bizottságá­nak tagjává választották. A. Zsdanov már fiatal korában a párt vezető dol­gozóinak soraiba került. Mint energikus és odaadó pártmunkás, lelkesen folytatta propagandista, agitál ciés és publicisztikai munkáját, a munkások, a parasz­tok, az értelmiségiek és a katonák, akiknek gyakran tartott előadást, megszerették a néphez közelálló, ki­váló szónokot. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVI. kongresszusán Zsdanovot a Központi Bizottság tagjává választották. A. XVII. kongresszus után a Köz­ponti Bizottság titkára, majd később politikai irodá­jának tagja lett. A. Zsdanov a párt és a szovjet állam egyik leg­népszerűbb vezetője lett, 1936-tól kezdve pedig a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldötte és elnökségének tagja. ]Lf int a Központi Bizottság titkára, sokat foglal- kozott a párt ideológiai kérdéseivel. Nagy energiát fordított a marxizmus—leninizmus elméleti kérdéseinek kidolgozására. Zsdanov 1946-ban a szovjet irodalom fejlődésének és eszmei színvonala emelésének kérdéseiről tartott beszámolójában kifejtette, hogy a szovjet íróknak al­kotásaikon keresztül forradalmi szellemben, a nép iránti szeretet, a proletár-internacionalizmus szelle­mében kell nevelniük az ifjúságot és minden szovjet embert, annak a hitnek a szellemében, amely szerint a szocializmus nagy ügye legyőzhetetlen. Az első háború utáni esztendőkben A. Zsdanov közvetlen részvételével dolgozták ki az ideológiai kér­désekre vonatkozó fontos párthatározatokat. Emlékeze­tesek a szovjet zene fejlődésével kapcsolatos felszó­lalásai. Nagy figyelmet fordított az orosz irodalom, ze­ne és festőművészet klasszikus hagyományainak to­vábbfejlesztésére, nagy tisztelettel fordult az orosz kultúra legnemesebb hagyományai felé. Nemcsak az orosz, de a világirodalomnak is kiváló ismerője volt. Közvetlenül résztvett a mozi és színház kérdéseivel foglalkozó fontos párthatározatok előkészítésében. A. Zsdanov aktívan résztvett a nemzetközi mun­kásmozgalomban. A nemzetközi kérdésekkel foglal­kozó háború utáni munkáiban mélyen elemezte a szo­cialista és a kapitalista rendszerek közötti háború utáni kapcsolatokat, megmutatta a demokrácia, a béke és a szocializmus erőinek növekedését. A Zsdanov 1948. augusztus 31-én halt meg. A * lánglelkű kommunista, a lelkes, szenvedélyes népszónok, a ragyogó publicista, propagandista és szer­vező kiérdemelte a kommunista párt tagjainak és a szovjetország minden dolgozójának forró szeretetét. A nagy hazafi, kommunista, megértő elvtárs élete és tevékenysége örökké példaképül szolgál arra, hogyan kell önfeláldozóan szolgálni a nép, a kommunizmus nagy ügyét. « fiz SZKP ül kongresszusának irányelvi 4 millió kétszobás lakás öt év alatt A hatodik ötéves terv előirányzatában nagy gondot fordítanak a lakóházak építésére. Kedve« Pajtások! A hosszú kényszerszünidő során a tanulás a legfontosabb feladatotok. De a tanuláson kívül még bőven jut idő egyébre is. Sok kis pajtás kül­dött levelet az Úttörő-rovatnak, s levelükben leírták, hogy a tanulás ■mellett még mivel foglalkoznak. Legtöbben arról írnak, hogy kis bará­tainkat, a madarakat igyekeznek megvédeni a tél viszontagságaitól. Ilyenkor, mikor fehér hólepel fedi be a földet, s a tél szigorú zúzmará­val vonja be a legkisebb ágacskát is, szomorú napokat élnek kedves és hasznos kis madaraink. Pusztítja őket legnagyobb ellenségük, az éhség. Ilyenkor bizony örömmel fogadják az eleséget. Tökmag, kendermag, kö­les, napraforgómag mind, mind az életet jelenti számukra. Készítsetek ti is madáretetőket, s az etetőket valami sűrű bokor, rőzserákás közelébe helyezzétek el. De úgy, hogy a hóban -ne temetődjenek el, mert akkor éppen az ínséges napokban hagyjuk cserben őket. Segítenünk kell e zord téli napokon hasznos madárkáinkat. Az adományt a nehéz napok elmúl­tával százszorosán visszafizetik. í Állami eszközijJíkaL 205 millió négyzetméter — ami { 4 millió kétszobás lakásnak felel meg — területet épí- f lenek be. Ennyi lakásban Magyarország lakosságának ♦ Maguk teremtik elő a nyári táborozás költségeit a pogányszentpéteri úttörők a kétszerese is kényelmes otthonra találna. Vjtípusú villamosmoxdony Néhány nappal ezelőtt csapatunk mű­soros estet rendezett, melynek bevéte­lét a nyári kirándulásunkra fordítjuk. A csapat már ez év elején elhatározta, hogy Fonyódon táborozik, s'a táborozás költségeit teljes egészében mi magunk . akarjuk fedezni. ♦ A műsoros est nagyszerűen sikerült. ♦ Én is szerepeltem. »Ha mindenki 'dol­♦ gozna« című verses tréfában Lógós La­♦ lit alakítottam. j Műsoros estünket szeretett tanítónk, | Kovács Zoltán pajtás rendezte. Neki kö­| szönhetjük jórészt, hogy a nyári tábo­5 rozásunk költsége máris együtt van. { Most rajtunk a sor, hogy jó bizonyít­♦ ványunkkal kiérdemeljük a nyári tábo­♦ rozás örömeit. ♦ Novak Ferenc úttörö. ♦ Pogányszentpéter Úttörő-újságot szerkesztettek a kapolyi kispajtások Néhány nappal ezelőtt egy érdekes ij- ság érkezett az Úttörő-rovat címére. A lapot nem nyomdában készítették, ha­nem a hozzátok hasonló úttörök ötlete nyomán úttörők írták az úttörők életé­ről. Ez a lap egyébként hasonlít az iga­zi újságokhoz. Van benne vezércikk, hí­rek, sőt még riportot is találni benne. Dicséretet érdemlő kezdeményezés a kapolyi pajtások fáradozása. Most talán azt várjátok, hogy sorban, névszerint dicsérjük meg azokat, akik­nek kezdeményezése és munkája nyo­mán az újság megszületett. Csakhogy ezt nehéz lenne megtenni, hiszen ők mindnyájan részesei e nagyszerű mun­kának. Ezért az egész csapatnak mon­dunk köszönetét, s a csapat minden egyes úttörőjét dicsérjük meg, s mind­nyájuknak sok sikert kívánunk a továb­bi jő munkájukhoz. A Szovjetunió dolgozói új termelési sikereikJóel köszön­tik az SZKP XX. kongresszusát. A novoeserkasszki Bugyonmij villamos mozdonygyár munkásai a párt­kongresszus tiszteletére határidő előtt készítették el az első új típusú »VL—23-« főútvonali viLlamosmozdonyt. Csővezeték épül KujbisevcsBrianszk között A XX. pártkongresz- szus irányelvei szerint a hatodik ötéves tervben elkészítők a Kujbssev— Brianszk-i csővezetéket. A csővezeték majd több mint 1200 kilométer hosszúságban, folyókon, erdőségeken, műútakon és vasútvonalakon ke­resztiül vezet. Megmoz­gatásra vár körülbelüli kétmillió köbméter föld, valamint hatalmas ter­jedelmű szerelési és he­gesztési munkát kell el­végezni. Most fejezik be Kujbisev város kör­nyékén a Volgán ke­resztül haladó két kilo­méteres csővezeték lera­kásának előkészítését. A hatalmas csöveket, ame­lyeket több rétegű szi­getelőanyaggal vontak be, földgépek, monito­rok segítségével a me­derben ásott mély árok­ba fektetik le. A Kujbi- sevtől Szizsanyig terje­dő első szakaszon, me­lyet még 1956-ban üzem­behelyeznek, 85 km cső­vezeték lerakását és he­gesztését végeik el. Ugyanekkor megkezdik a szerelési munkát a 275 km terjedelmű Sziz- ran—Penza-d szakaszon is. A Pravdából fordí­totta: Pemeczky László, Táncsics Gimnázium IV/b. A SZOVJET antarktiszi expedí- ■íx ció részvevői fokozott ütem­bei folytatják a délsarkd »Mirnij« (Békés) Obszervatórium építését. Köz­ben tovább folytatják az expedíció két hajójának kirakását — közölte az Izvesztyija tudósítójával J. V. Ka­ramzin, az Északtengeri Hajózási Fő- igazgatóság helyettes vezetője. A ki­rakodásnál rendkívül sok nehézség­gel kell megküzdeni. Az Antankti- szon ugyanis most nyár van, tönkre­mennek a jégkéregre épített kikö­tők a jégtorlaszok között, igen nagy fáradsággal vágott utak az olvadás következtében vízzel telnek meg. Gyakori a szélvihar. Február 2-án például az állomás körzetében 20 méter'másodperc erősségű szelet mértek. A szovjet sarkkutatók azon­ban lekiizdik a nehézségeket. Az »Ob« diesel villamos hajóról már a rakomány legnagyobb részét a part­ra szállították. Nagy ütemben folyik a »Léna« dieselvifllamos hajó kirako­dása is. AZ ANTARKTISZ PARTJÁN bízott külön bizottság határozatának megfelelően kezdjék meg a rendsze­res kölcsönös meteorológiai tájékoz­tatás-cserét. Egyúttal megküldték a »Mawscin« állomásnak az első rádió­jelentést a szovjet expedíció műkö­dési körzetében uralkodó időjárás- viszonyokról. A tárgyalások eredmé­nyeképpen megállapodjak, hogy a két expedíció rendszeresen kicseréli meteorológiai adatait. ÚttörőkGrnevál Balatonszabadiban A balatonszabadi általános iskola út­törő csapatának tagjai úttörőkarnevált rendeztek. A kitűzött nap délutánján zsúfolásig megtelt a kultúrterem. Szülők és gyer­meked kacagásától volt hangos a szé­pen feldíszített helyiség és megkezdő­dött a látványos felvonulás. Minden osz­tály külön vonult be. Az első osztály kicsinyeit is ' hatalmas tapsvihar fogad­ta. Közülük elsőnek egy daliás, huszár­jelmezes pajtás jelent meg. Utána Jan­csi és Juliska, majd sorba a többi osz­tály is kitett magáért. Volt szakács, aki még süteményeket is hozott magával. Néhányan öreg nénikének vagy bácsi­kának öltöztek fel. Kart karba öltve té­pett be a menyasszony és a vőlegény. A kilencvenhat jelmez közül a tizenhat legjobbat jutalomban részesítették. A felvonulás után jelmezverseny, májé pedig tánc következett. Ősi kínai mese a gazdáról, aki hiába vár volna. Milyeé Élt egyszer egy gazda. Volt egy kis földje, úgyhogy nem panaszkodhatott, volt mit á tejbe aprítania. Egy napon, amikor szántani ment és a földje felé vezető úton ballagott, észrevette, hogy egy nyúl szalad előtte. A szTfegény kis nyuszi oly rémülten rohant, hogy ijed­tében nekiütközött egy fának és holtan esett össze. Pompás! — ujjongott a gazda. Szerzek egy nyulat anélkül, hogy az ujjam is mozdítottam könnyű az életi Félretette szerszámait és parlagin, hagyta földjét. Ezentúl mindennap •!- rejtőzött a fu mögé és fáradhatatlanul leste, hogy mikor jönnek a nyulak. hogy halálra zúzzák magúkat. Egyik nap múlt a másik ütán. ő meg csak várt. várt, közben a parasztok már régen learatták és begyűjtötték a termést. Mindhiába várt, soha többe nem jött egyetlen riVúl .sem. A CSÁBÍTÓNAK NE HIGGY! — Jaj, mamikám baj van! — Liheg egy kis csibe, S pihés, kis testében Úgy ver ijedt szíve, Mintha benne sok-sok óra tik-takolna, Vagy száz pergő dob vad Indulót dobolna. Tyúkanyó megrémül, S nézi, hol a héja, Vérnél is pirosabb Harcias taréja. Kendermagos szárnya Sátra alá dugja Sárga gombóc fiát, Ki egyszuszra fújja: — Tüdődnek is árthat E poros levegő, Gyere ki a rétre, Hol csodás, lebegő, Tarka-barka szárnyú Pillangók táncolnak És gombfarkú nyuszik Vigan ugrándoznak! — S ekkor jött a Bodri, Engem hazazavart, A nyájas vendég meg ijedten elszaladt. — Tyúkanyónak szeme Rémülettől mered S rekedten kárálja: — Ó, te buta gyerek. Phillip Law, az ausztráliai nem- A szovief és zöti antarktisz-kutató expedíció igaz- expedíciók" vezetői és tudományos gatoja, áfa a Melboumeból »Maw- munkatársai megbeszélték az An- son«-ba jött, a dánoktól bérelt »Kis- tanktiszen folytatandó tudományos í. Dan« nevű hajó fedélzeten tartóz- ^nunfoa összehangolásával kapcsola­Megtekintették a szovjet expedíció gépi berendezéseit és felszerelését, a közlekedési eszközöket, a repülőié- ret, a raktáraikat, a rádióállomások és lakóházak építését. Az ausztráliai vendégeket meglepte az expedíció munkájának lendülete. Megcsodálták a szovjet repülőgépeket, amelyek az Antarktisz legnehezebb időjárási vi­szonyai között is nagy. távolságokra tudnak repülni. Az ausztráliaiak két repülőgépének sokkal kisebb az ak­ciórádiusza. A vendégek külön meg­jegyezték, hogy véleményük szerint a szovjet expedíció nagyon jól vá­lasztotta meg a délsarki obszervató­rium (bázisának helyét. ausztráliai antarktiszi f ... ZSÓFI néni — Csip-csip, jaj, a Bodri Vadul és gorombán, Morgó csaholással Vésztjóslón förmedt rám, Pedig rossz nem voltam, Elhiheted nekem, Csak a kerítésnél Kicsit beszélgettem Egy bozontos farkú, Vörös bundás lénnyel. Ki a rétre hívott Szelid, szép beszéddel. Mondta: — Ne unatkozz, Te szegény kis jószág E kopár udvarban! — S hangja csupa jóság. A hűséges, okos, Komoly kutyát szidod. Mert modora nem oly Választékos — sírod — Mint, mihez szoktatott Gondos nevelésed És gonosznak, rossznak. Kegyetlennek véled. Tudd meg, te hiszékeny, Hogy ki csalogatott, A ravasz róka volt. Jó, hogy be nem kapott! Kot-kot pipi fiam, Csábítónak ne higgy! — És most mars aludni!.. Ártatlant meg ne szidj! FEJTSD MEG! ikodott, bejelentatte: szeretné meglá­togatni a Szovjet Tudományos Aka­démia antarktiszi expedícióját, hegy személyes érintkezést teremtsen a szovjet expedíció vezetőivé!. Az obszervatórium telepén már fel­építették a társas kaíbim helyiségét. t x. CSEREVICSNIJ, az ismert Megkezdte munkáját a rádióállomás, -I» sarkrepülő vezette szovjet re­amely állandó kapcsolatot tart az pülőgép az alacsony felhőjárás elle­expedíció hajóival. Építik a villany- telepet és a segédműhelyeket. Az eüimúlt napokban az »Qb« ha­jón és a »Mirnij« állomáson- ausztrá­liai tudósok jártak — az ausztráliai antarktiszi expedíció tagjai. M. M. Szsomov, a szovjet antark­tiszi expedíció vezetője január 24-én a »Minnij« obszervatóriumtól 1300 ki- Az ausztráliai tudósok két napot lométerre, a nyugati parton lévő töltöttek a »Mirnij« körzetében. »Mawson« ausztráliai kutatóáUomás Részletesen tanulmányozták a szov- vezetőjének rádáógrammot küldött, jet tudományos bázis szervezésével amelyben javasolta, hogy a nemzet- kapcsolatos munkákat, meglátogatták közi geofizikai év rendezésével meg- a »Mirnij« állomást, és a hajókat. nére az ausztráliai tudósok elé sie­tett. Megmutatta a közeledő hajó­nak, hogyan tud legkönnyebben átha­ladni a jégövezetein és (hogyan tudja megközelíteni a szovjet expedíció ha­jóit. Január 30-án ragged a »Kista Dan« megérkezett és horgonyt ve­tett. tcs kérdéseket. Szomov az »Ob« fe-| délzetén ebédet adott az ausztráliai | expedíció vezetőinek tiszteletére. Az j ausztráliai vendégek a hajón megnéz- S ték az »Érettségi bizonyítvány« és a! »Tartalékjátékos« című szovjet fil­meket. Másnap Law, az ausztráliai expe­díció vezetője hívta meg ebédre a szovjet expedíció vezetőit, őszinte köszönetét fejezte ki a meleg fogad- j tatásért. f A 7.T HISZEM — mondta —, j V hogy az expedícióink között kialakult kapcsolat az Antarktisz zord természeti viszonyait kutató« ausztráliai és szovjet tudósok szoro­sabb együttműködését szolgálja. Law megkérte Szomovot, hogy lá­togassa" meg a »Mawson« sarkkutató állomást. 28 31 34 2 I 3 18 29 15 13 2* 35 21 19 16 :::::: 27 :;::: 30 32 7 8 jjjjjj 11 14 jjjjjj 22 25 !!!"! ::::: 33 36 ijjiii Hűit 3: Vízszintes: 1. Feladat a (.folyt, függőleges 1.). 9. Régi. szünidőre 10. Meny­nye.. ---------­16. Csúnyán evő. 17. Téli sporteszköz. 20. Villanykörte. 21. Bátortalan. 22. Olaszország! folyó. 23. Személynévmás. 26. Folyadék. 27. Befejezett. 28. Szikla. 31. Birtokos személynévmás. 32. Becé­zett leánynév. 33. Papírmérték. 34. Azo­nos mássalhangzó. 36. Személynévmás. 37. Állóvíz. Függőleges: 1. Vízszintes 1. folyt. 2. Az ételízesítő. 3. Mutatószó. 4. Folyadék. 5. Fekhely. 6. Vissza: kötőszó. 7. Rang­jelzés. 8. Orosz természettudós. 13. Kül­szín. 14. Világtalan. 18. Cselekvést je­lentő szó. 19. Híg étel. 24. Gyümölcs. 25. Aranyműves is teszi. 29. Vissza: növe»- dékállat. 30. Sok fa együtt. 33. Jelt ad. 35. Nílus része. Beküldendők: vízszintes 1, függőleges 1, 8, 30. Beküldés határideje március 1. A múlt heti keresztrejtvény helyes megfejtése: A diákhét ünnepi megnyi­tója. Berzsenyi Dániel. A költő halálának jubileuma. Könyvjutalmat nyert: Lőczi Gyula, ötvöskónyi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom