Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-20 / 17. szám
X SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. január 8*. A varsói szerződés értelmében létesített politikai tanácskozó bizottság összehívásáról 1955. május 15-én Varsóban az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság. a Román Népköztársaság és a Szovjet Szociar lista Köztársaságok Szövetsége között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés értelmében létrehozták a politikai tanácskozó bizottságot. A fenti szerződés tagállamai megállapodták, hogy a varsói szerződéssel kapcsolatos kérdések és közös rendszabályok megvizsgálása célját ból 1956. január 27-re Prágába ösz- szehívják a politikai tanácskozó bizottság ülését. Peking (Új Kína). A Kínai Nép- köztársaság külügym misztériumának szóvivője szerdán nyilatkozatot tett a nagyköveti síkon Genf ben folyó kínai—'amerikai megbeszélésekről, amelyben többek között kifejtette: A nagyköveti síkon .folyó kínai— amerikai megbeszélések több mint négy hónap óta tartanak s eddig mindössze a polgári személyek mindkét, részről történő szabadonbocsátá- sáról történt megegyezés 1955. szeptember 10-én. A kiét fél még nem kezdett megbeszélést a kínai részről javasolt .két kérdés lényegéről: az embargo beszüntetéséről és a tajvani térségben fennálló feszültség enyhítését és kiküszöbölését célzó kínai— amerikai külügyminiszteri értekezlet előkészítéséről. Az amerikaiak felvetették az erőszak alkalmazásáról' való lemondás kérdését, ugyanakkor a .legutóbbi időben fokozták a katonai tevékenységet a tajvani térségben, hogy ezzel növéljék a feszültséget. Kínai részről, ho-gy közelebb kerüljenek a megegyezéshez, 1955. október 27-én előterjesztettek egy nyilatkozat-tervezetet az erőszak alkalmazásáról való lemondásról, mint ahogyan ezt amerikai részről javasolták. Ez a nyilatkozat az ENSZ alapokmánya szellemében készült. Ebben kínai részről kifejtették, hogy a vitás kérdések megoldásában tartózkodni kell minden fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. Ha mindkét részről meglenne a szükséges őszinteség, akkor az Egyesült Államok nem tenne ellenvetéseket az ENSZ alapokmányának szellemében készült nyilatkozat-tervezettel szemben. Az Egyesült Államok viszont erőszak alkalmazásához és fenyegetéshez folyamodott. Nyilvánvaló, hogy a kínai és amerikai külügyminiszter értekezletének kell rendeznie a tajvani térségben fennálló feszültség enyhítésének és kiküszöbölésének kérdését. Az amerikai fél nem fogadta el ezt a nyilatkozat-tervezetet s két hónappal később benyújtották saját tervezetüket, amelyben kifejtették, hogy az Amerikai Egyesült Államok általában és a tajvani térségre különös tekintettel eltekint az erőszak alkalmazásától, kivéve »az egyéni és kollektív honvédelem esetét«. Mint ahogy azt a megbeszélések során 'kínai részről hangsúlyozták, az amerikai nyilatkozat-tervezet csak arra irányul, hogy összekeverje a Kína és az Egyesült Államok között RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK London (TASZSZ). Richard Cress- man munkáspárti képviselő, aki nem- - régiért vissza közép-keleti útjáról, a Daily Mirror szerdai számában cikket irt Anglia középkeleti politikájáról. A jordániai és a ciprusi helyzetről szólva Crcssman ezt írja: »Az a benyomásom, hegy csapataink jelenléte nem elhárítja, hanem inkább elmélyíti a forrongásé kát«. »Már akár holnap is biztosíthatnánk a békét Cipruson — folytatja —, ha Eden hajlandó lenne megadni Ciprus lakosságának az önrendelkezési jogot. New York (TASZSZ). Az Associated Press hírügynökség tudósítójának Rio de Janeiróból keltezett jelentése szerint valamennyi brazil lap feltűnő helyen közölte azokat a válaszokat, amelyeket N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Vision című amerikai folyóirat szerkesztőjének kérdéseire adott. A United Press hírügynökség tudósítója jelenti Rio de Janeiróból hogy »a kereskedelmi körök és a sajtó érdeklődéssel fogadták Nyiko- láj Bulganyin orosz miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió kész kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatot teremteni min- ' den latinamerikai országgal«. a tajvani térségben fennálló nemzetközi ellentétet a kínai kormány és a Csang Kaj-sek klikk közötti belső ellentéttel. Azt akarja, hogy Kína fogadja el a területét képező Tajvan amerikai megszállását és mondjon le Tajvan felszabadításának szuverén jogáról. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan Kína számára, mert Tajvan Kína területe. Annak érdekében, hogy a megbeszélések. előrehaladjanak, kínai részről 1955. december elsején újabb nyilatkozat-tervezetet nyújtottak be. Ebben a kínai fél újra kifejtette, hogy tárgyalások útján kell rendezni a fennálló ellentéteket. Az amerikai fél 'ezt a nyilatkozat-tervezetet nem fogadta el. 1956. január 19-én újabb tervezetet nyújtott ibe az amerikai fél, amelyben fenntartja »az egyéni és kollektív önvédelem jogát«. Tehát továbbra is azt követelik, hogy a kínai fél elfogadja azt, hogy az Egyesült Államoknak önvédelmi joga van Tajvan térségében. Kínai részről ez elfogadhatatlan. Amerikai részről állandóan húz- zák-halasztják a napirend második pontjának megvitatását, ugyanakkor akadályozzák a napirend első pontjában létrejött megegyezés végrehajtását is. Amerikai részről mindez- ídeig elmulasztották, hogy közöljék az Egyesült Államokban élő kínai állampolgárok és kínai diákok névsorát. A tajvani térségben fennálló feszültség ügye kulcskérdést jelent Kína és az Egyesült Államok között és kínai 'területnek az Egyesült Államok részéről történt fegyveres megszállása jelenti a feszültség forrását. Kínai részről változatlanul óhajtják, hogy a fennálló ellentétek rendezése nagyköveti síkon való tárgyalások útján történjék. Amerikai részről szándékosan akadályozzák a kínai—amerikai tárgyalásokat. DULLES SAJTÓÉRTEKEZLETE Washington (TASZSZ). Az amerir kai külügyminisztériumban Dulles külügyminiszter kedden sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezletén majdnem kizárólag a Life című folyóiratnak adott interjújával foglalkozott, amely, mint ismeretes, világszerte felháborodást keltett. A sajtóértekezlet elején Dulles nyilatkozatot olvasott fel, amely bár tartalmaz bizonyos fenntartásokat és enyhébb megfogalmazásokat, lényegében megismétli és teljességgel támogatja az interjúban kifejtett gondolatokat. Dulles nyilatkozatának további részében igazolni és szépiteni próbálta az interjúban felvázolt »erőpolitikát«, az atemfenyegetések és. a »szakadék szélén« való zsonglőrködés politikáját. A külügyminiszter kijelentette, hogy ez a politika, amely saját beismerése szerint háromszor vitte az Egyesült Államokat »a háború küszöbére«, a. »legmegbízhatóbb út a háború elkerülésére«. Dulles beismerte, hogy az atomíenyegetőzé- sek politikája (vagy ahogy most nevezte »álláspontunk jó előre való megmagyarázásának politikája«) »kockázattal jár«, majd közölte, hogy ez Egyesült Államok továbbra is »az elrettentés politikáját« fogja folytatni, amely szerinte »az igazságos és tartós 'béke megőrzésére irányuló feladat oldala«. Amikor megkérték Dullest, hogy részletesebben fejtse ki a »háború 'küszöbére« vonatkozóan tett kijelentését, megismételte, hogy az Egyesült Államok álláspontja »szilárd« lesz még akkor is, ha ez háborúhoz vezethet. Amikor megkérték az amerikai külügyminisztert, hogy nyilatkozzék a nemzetközi atomerőügynökség létrehozásának kilátásairól, közölte, hogy nemrég (júliusban) a Szovjetunió bejelentette, hogy kész bizonyos atomanyagokat e szerv rendelkezésére bocsátani. Dulles szerint ezt a kérdést nemzetközi értekezleten fogják megvitatni. Párizs (MTI). Az új nemzetgyűlés összeillésének közeledtével mind gyorsabb ütemben követik egymást a különböző politikai csoportok vezetőinek tanácskozásai. Sok ‘megfigyelő úgy véli, hogy a köztársasági elnök Guy Mollet-t fogja megbízni a kormány megalakításéval. Ezek szerint a hírek szerint Mendes-Enance miniszterelnökhelyet- tes lenne, ugyanakkor nemzetgazdasági minisztérium névvel' új csúcsminisztériumot alakítanának, amelynek ő állana az élén. ÉRDEKESSÉGEK innen-onnan^ HALLÓ SZEMEK Th. Erisrnan, innsbrucki tanár úgynevezett akusztikus szemet szerkesztett, amely lehetővé teszi a vakok számára a »látást«. A szerkezet szünet . nélkül (búgó hangot , bocsát ki. Abban a pillanatban, amikor a vak valamilyen akadályhoz közeledik, a szerkezet bugása azonnal megváltozik és ezzel jó tájékozódásit biztosít.' ‘ A szerkezetet most tökéletesítik. Kesztyűre szerelhető jelzőkészülék — kerékpárosoknak Francia országban a kerékpárosoknak kesztyűre .szerelhető jelzőlámpát készítettek. A készülék segítségévei sötétben is jelezni; lehet a beforduiás irányát. A világi tóJámpát a kar felemelésekor egy golyós-kapcsoló hezza működésbe. 20 millió márkát fizettek rá a múlt évben a nyugatnémet Wehrmachtot népszerűsítő propa- gandafiftmékre, amelyeket üres nézőtér előtt játszottak a mozik. A kárvallott gyárost — aki ia filmek kibocsátására a busás profit reményében egész forgótőkéjét előlegezte, s a vállalkozásba belebukott, olyannyira, hogy teljesen tönkrement — Adenauer eisőosztályú szövetségi érdemkenesz:^ tel és életfogytiglani járadékkal kárpótolta. Két és egynegyed millió súlyos bűncselekmény! Az Egyesült Államokban tavaly 2 millió 255 ezer súlyos bűncselekményt követtek el. LEVÁGOTT KAROK SZÍNHÁZÁNAK nevezik mostanában az egyik angol színházat. Itt Shakespeare egyik legritkábban játszott tragédiája* a »Titus Andron.icus« kerül esténként színire. Állandó mentőszolgálatot kellett bevezetni, mert annál a jelenetnél, amikor a hős levágja két karját, a gyengébb idegzetű nézők ájulva, sikongatva esnek össze. Ilyenkor a függönyt egy percre mind’g leeresztik. A naturalizmust még ^ az .tetézi, hogy jelenleg egy filmet forgatnak a 'tragédiából »Véres ke^ zek a fórumon« cim- mel. BRIT IDEGENLÉGIÓ? A londoni Daily Mail szerint egy angol katonai szakértő bizottság brit idegenlégió felállítását javasolta »a francia idegenlégió képére és hasonlatosságára«. A javaslat indokolása: »A politikai, gazdasági és társadalmi világfe- szültség alapot .ad annak fdlitótelezésére, hogy erre a célra bőven akadna »áttelepült személy«, s »az életben helyét nem találó« fiatalember. Mint a Neues Deutschland egyik cikkéből kiitű-> mik, ez mór nemcsak terv. Nyugat-Benlin- ben két német ügynököt — Fritz Múltért és Ammamarie Fisehert — már megbíztak brit idegenlégicmiisták toborzásával. Hol eszik a legtöbb bálnahúst? ‘Hollandiában legnagyobb a bálnahúsfogyasztás a világon. Évente 3600 gramm jut egy lakosra. Dániában 2750, Eraincia- országban 570 gramm ia személyenkénti évi bálnahúsfogyasztás Sátorváros a Szajna partján Seine megyében évenként 2000 iház kezd omladozni. Egész Franciaországiban 7000 házat nyilvánítottak »e'etveszélyesnek«. Jelenleg még 5 millió 'lakásra volna szükség Franciaországban, ezzel szembeni évente csupán 65 000 épül. Ez az oka annak, hogy például a Párizshoz tartozó Pont Sulbybam egész családok laknák sátrakban — nemcsak nyáron, hanem télen át is. Ki volt a legkiválóbb ember a világon 1955-ben? A Time című amerikai folyóirat szerint -Harlow Curtis, a fegyverkezési hajszán a múlt évben több mint egymilliárd dollá” profitot összeharácsolt* »General Motors« óriásmonopólium 'elnöke. Ugyan mivel vált ki Harlow Curtis? A folyóirat megmagyarázza, nem csupán üzleti tehetségével. Ezt a kitüntető címet »az amerikai üzleti elet és a hidegháború vee zetéséért« adományozta éppen a »General Motors« ' elnökének. Ehhez aztán, minden kommentár felesieges. Kivándorlás Olaszországból A növekvő munkanélküliség következtében a második világháború befejezése óta 1 505 425 olasz hagyta el hazáját. Közülük több százezer közben visszavándorolt, mert NyugateEurópában és az óceánontúl az olasz kivándorlóknak ■ a sztrájktörők szerepét szánták, s a bérek lenyomására iparkodtak felhasználni őket. DOUGLAS BÍRÓI TÓGÁBAN ÉS ANÉLKÜL írta: D. Zaszlavszkij illiam O. Douglas, az Egyesült Államok. legfelsőbb bíróságának tagja. Magas tisztségénél fogva függetlennek, bátornak, logikus gondolkodásúnak, igazságosnak kell lennie. Ha tanúságát tesz e tulajdonságairól, méltó a ‘tiszteletire. William O. Douglas nemcsak bíró, 'hanem politikus, utazó ás újságíró is. Ebben a szerepében mindenesetre rendelkeznie kell egy tulajdonsággal: az igazságossággal. Ám, mégis itt kezdődik William O. Douglas egyéniségének és tevékenységéinek kettéválása. Tavaly nyáron Douglas végigutazta az ázsiai országokat. Különböző helyeken beszédeket mondott, amelyekben leleplezte a gyarmati rendszert, főleg ,a francia gyarmatosítók palitákájáll Bangkokban azonban váratlanul úgy nyilatkozott, mintha a közép-ázsiai szovjet köztársaságok, amelyekben soha sem járt, szintén »gyarmatok« lennének. Legalábbis a Bangkok Post című lap így ismer» tette a bíró szavait. Ezután Douglas a Szovjetunióba utazott és egy hónapot töltött közép- ázsiai köztársaságainkban. Akkor az Ggonyok tudósítója DougLas-szei benyomásairól beszélgetve Imegfcér- dezte az amerikai vendéget, hogyan lehetséges az, hogy ő, aki még nem járt szovjet KözéprÁztsiában és semmit sem tudott arról, ilyen .helytelenül! nyilatkozott a szabad szovjet népekről, a bíró kategorikusan tagadta a neki tulajdonított szavaikat. Kijelentette: »Soha nem mondtam és nem írtam semmi efélét.« SzovjetunióbeJi útjáról visszatérve azonban a Book című amerikai folyóiratban »A szovjet gyarmati rendszer — a terror terméke« — címen sértő cikket írt szovjet Közép- Ázsá álról. Ha Douglas, a bíró figyelmesen és elfogulatlanul átolvasta várnia ezt a cikket, mint ahogy magas állása megköveteld, akkor feltétlenül feltette volna az újságíró Dcuglasnak a jogos kérdést: — Mondja, mister Douglas, hol mendotit igazát? Bangkokban..; Moszkvában, vagy az Egyesült Államokban? Douglas, a bíró e cikket taglalva a legcsekélyebb erőfeszítés nélkül, égbekiáltó .ellenitmondás'cikcn, udvariatlanságon és egyszerűn ostobaságokon kapta volna rajta az újságíró Douglast Az újságíró Douglas tomboló dühvei »leplezi le« ,a Szovjetunió »gyarmati rendszerét«, bár feltétlenül tudnia kell, hogy a gyarmati rendszer nem más, mint a függő országok szándékos visszatartása elmaradott, agrár helyzetben, saját ipar, saját nemzeti kultúra nélkül. Éppen ilyen helyzetben voltak Közép- Ázsia tnépei a cári uraltem alatt. Mint ahogy maga Douglas megjegyzi: »az Októberi Forradalom előtt Közép-Ázsia gyengén fejlett iparral rendelkező, terjedelmes hűbéri birtokokból állít.« »Jelenleg szovjet Közép-Azsia a szovjet hatalom igazi arzenálja. Van itt laltcmenergiia, vannak szénbányák, rézolvasztó üzemek, kohómű- vek. olajkutak, különféle textilüzemek és egyéb ipari üzemek, amelyek különböző cikkeket állítanak elő, a mezőgazdasági gépektől kezdve egészen a szerszámgépekig« — ismeri be Douglas*. Uol, milyen gyarmatokon látta Douglas, hegy rézolvasztó- üzeimeket, kohóművéket, gépgyárakat és más üzemeket. építettek, hogy hatalmas ipari központok keletkeztek? A gyarmatosítóknak mindig gondjuk volt, arra, hogy a függő népek saját ipar, saját gépgyártás nélkül maradjanak. Vajon az, amit Douglas a közép-ázsiai szovjet köztársaságokban látott, ehhez hasonlít? Ki dolgozik hát ezéktoan az üzemekben, ki vezeti, ki ellenőrzi azokat? Az újságíró Douglas kénytelen beismerni : »Vannak kazah mérnökök, üzbág művezetők, kirgiz ellenőrök, tunk- mén ímechainiikuscik és tadzsiik igazgatók.« »A cárok alatt csupán az emberek 2 százaléka, volt írástudó — mondta Douigiiasnak egy kazah, Alma-Ata »polgármestere«. — Jelenleg a lakosság 100 százalékban írás» tudó.« Milyen nyelven tanulnak itt az emberek? Nemzeti nyelveken. Vajon ez nem arról a mély megbecsülésről beszél, amelyet az oroszok a közép-ázsiai népek nemzeti1 kultúrája, hagyományai, érzelmei iránt tanúsítanak? A sztálinabádi orvosi főiskola tad- zsiik igazgatója közölte, hogy a cárizmus idején nem volt kórház. Természetesen nem volt egyetlen tadzsik orvos sem. Jelenleg —ismeri be Douglas — a lakosság orvos: ellátása biztosítva van. Tastoentíben Douglas beszélgetett egy üzbeg asszonnyal, a köztársaság fővárosának »polgármesterével«, s találkozott a helybeli nemzeti értelmiség más képviselőivel. Umiucbcn járt az opera- és balettszínhézihain és elragadt- tatéasaii mondta: »Frunzebem láttam kirgiz balett-táncosnőket. akik Moszkvában tanultak és olyan művészien alakították szerepüket, hogy az még a Nagy Színház művészeinek is becsületére vált volna..« Douglas, a bíró, aki járt az ázsiai függő országokban és valóban látta a gyarmati rendszert, ezen a helyen félbeszakíthatná Dcugíast, az újságírót és felkiálthatna: Dehát miféle gyarmati rendszer ez? Mit nevezünk akkor ipari fejlődésnek, nemzeti káderek képzésének, a nemzeti kultúra virágzásának? S Douglas, az újságíró igyekszik igazolni magát. Igen, úgymond, van nemzeti értelmiség, van nemzeti kultúra, de lám csak, »oroszok foglalják el a vezető állásokat.« Ezt az újságíró Douglas mondta, de csakhamar megcáfolta önmagát. »Az oroiszck — írja —• a helyi vezetők közt másodrendű 'helyeket töltenek! be.« Az újságíró Douglas rágalmazni próbálta a "bíráskodás rendszerét is, de elszólta magát, mondván, hogy »a helyi lakosok ellenőrzik saját bíróságaikat«, s hegy a bírók közt »az onoszjek i kisebbségben vannak«. Douglasmak, a bírónak feltétlenül tudnia kéü, mit jelent az, ha a bíráskodást maga a helybeli lakosság végzi saját anyanyelvén. Ez egyik meggyőző bizonyítéka annak, hogy a népnek jogában áll saját belátása szerint berendezni életét és intézni ügyeit. Ha Douglas bíró elé valóban egy ilyen »tanút« állítottak volna, a bíró keményen és igazságosán kijelentette volna, hogy a »tanú« elejéről a végéiig ellentmondásban áll önmagával, s hogy az illető vagy ügyetlen ' 'hazudozó, vagy nem egészen épeszű. Vallomásaiban nincs sem logika, sem józan ész. A bíró a »tanút« vagy börtönbe vetette volna hamis tanúskodás miatt, vagy utasítást adott volna, hegy küldjék őt elmegyógyintézetbe. Az újságíró Douglas azonban nem áll oda sem a bíró Douglas, sem pedig valaki más elé. A »szabad« amerikai sajtónak, mint Ismeretes, szabad annyit rágalmaznia, amennyi csak jól esik neki. S elég gazdag ahhoz, hogy jól megfizesse a lelkiismeretlen kotyvalék alá írt inevet. TÁouglasnák néhány hétre volt 1; szüksége, hogy megismerkedjék a Szovjetunióval. Nekünk elég egyetlen cikk, hegy megtudjuk, ki is tulajdonképpen William O. Douglas. Nem hiszünk az egyéniség kettéválásában, nem hiszünk abban, hogy Douglas független, igazságos, tárgyilagos, amikor bírói tógában van és önmagát meghazudtoló, a tények és események meghamisítására hajlamos, amikor nincs rajta ez a tóga. Minden bizonnyal itt nem a bírói tógáról van szó, hanem arról a csekkről, amelyet a »Look« c. gazdag folyóirat küldött a bírónak.
