Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

Péntek, 1>56. január 2*. SOMOGYI NÉPLAP » A Somogyi Néplap a somogyi tanácsokról Jó munkát, eredményekben gazdag esztendőt tanácsainknak! A z új esztendő elején, amikor a Somogyi Néplap hasábjain ismét ** tanácsaink munkájával foglalkozunk — köszöntjük a megye ta­nácsait és jó munkát, eredményekben gazdáig esztendőt kívánunk nekik. Az elmúlt esztendőben tanácsaink a legnehezebb munkákban mutatták meg. hogy tudnak eredményesen harcolni a párt és a kormány határoza­tainak végrehajtásáért, a lakosság igényeinek jobb kielégítéséért, kérései­nek. ügyeinek gyors intézéséért. Igen nagy része volt tanácsainknak az elmúlt, esztendő során abbain, hogy a mezőgazdasági munkákban, a szán­tás-vetés és aratási, a növényápolási és a cséplési munkákban, a be­gyűjtésben, az adófizetésben megyénk jelentősen előbbre került. Nem kis részük volt abban sem, hogy megyeszerte virágzásnak indult a ter­melőszövetkezeti mozgalom, megszaporodtak az új tsz-tagok, az új ter­melőszövetkezetek és az új termelőszövetkezeti községek. Köszönet ezért a munkáért.. Vannak még hibák, de minden ígéret megvan arra, hogy tanácsaink egyre jobban betöltik feladatukat. Most, az új év elején, az új feladatok előtt kívánjuk, hogy végezzenek tanácsaink továbbra is jó munkát, ahogy azt pártunk és kormányunk, népünk érdekei megkíván­ják. Csak akkor irányíthat jól a tanácselnök, ha állandóan tanul A Somogyi Néplap egyik számá­ban örömmel olvastam, hogy a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a tanácselnökök ré­szére szakigazgatási konferenciákat tart. Mint a balatonőszödi tanács el­nöke, többi tanácselnök elvtársam nevében is köszönetét mondok pár­tunknak és kormányunknak gondos­kodásáért, hogy tanulhatunk, képez­hetjük magunkat közigazgatási vona­ton. Eddig nemigen volt alkalmunk ar­ra. hogy a közigazgatás' különböző te­rületeivel megismerkedhessünk. Igen sokat jelent ez nekünk, községi ta­nácselnököknek, hiszen az ország gazdája a dolgozó nép, mi irányítjuk saját sorsunkat, de hogy jól irányít­hassuk, ahhoz az kell, hogy állan­dóan képezzük magunkat. Kérjük a Megyei Tanácsot, hogy ilyen konferenciát máskor is tart­son számunkra, hasznát fogjuk lát­ni valamennyien. Darázs József levelező, balatonőszödi tanácselnök KÖVETENDŐ PÉLDA Április 4, hazánk felszabadulásá­nak 11. évfordulója tiszteletére pá­rosversenyre hívom a csökölyi ta­nácstitkárt és vállalom, hogy közsé­günk első negyedévi adóbevételi tervét — együttes adóbam és egyéb adónemenként, a biztosítási díjjal együtt — március 25-ig 100 százalék­ra teljesítjük Felhívással fordulok a nagyatádi járás valamennyi ta­nácstitkárához, hogy versenykihívá­somhoz csatlakozzanak, hogy kivív­juk járásunk jó hírnevét és becsüle­tét. Stadler István vb-titkár, Mike. * * * A mikei tanácstitkár kezdeménye­zése szép példa a tanácsok előtt, hi­szen tanácsainknak egyik igen fon­tos kötelességük, hogy szervezzék és neveljék a lakosságot az állampol­gári fegyelem betartására és meg­szilárdításába. Egész népünknek, minden dolgozónak érdeke, hogy az állam a polgárai által teljesített adó­fizetésből, beadásból bőségesen tud­ja biztosítani az államháztartás költ­ségeit, a lakosság élelmiszerrel, iparcikkel való ellátását, új gyára­ink építését. A mikei és valameny- nyi tanácsvezető vállalása csak ak­kor lesz eredményes, ha azt a dol­gozó parasztok közügyükké teszik, ha megmagyarázzák: az adófizetés­sel hazafias kötelességét rója le minden dolgozó paraszt. Megyénk minden dolgozója lelkesen olvasta a Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelveit Megyénk, valamennyi becsületes dolgozója határtalan lelkesedéssel fo­gadta az SZKP XX. kongresszusának irányelveit a Szovjetunió 1956— 1960. évi hatodik népgazdaságfejlesz'.ési ötéves tervéhez. A Szovjetunió eddig elért hatalmas eredményei és a jövő perspektívája, amelyet a hato­dik ötéves terv irányelvei mutatnak, dolgozóink számára újabb lendítő­erőt adott további munkájukhoz. Az alábbiakban két tekintélyes szakem­ber nyilatkozatát közöljük a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének irányelveiről. A Szovjetunió hatodik ötéves terv tervezetének központjában az ember áll Érdeklődéssel, lelkesedéssel olvastam a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tervezetét a Szovjetunió hatodik népgazdasági öt­éves tervével' kapcsolatban. A termelőeszközök gyártásában 60 százalékkal, a fogyasztási cikkek gyártásában ugyancsal: 60 százalék­kal növeli eredményét a szovjet nép­gazdaság. Ez az adat világosan tük­rözi, hogy a népjólét emelésének hatalmas szovjetország minden téren való megerősödésének legfontosabb tényezője a nehézipar fejlesztése. Nagyarányú a tervezetnek az a ré­sze, amely a gépesítéssel, automati­zálással foglalkozik, a tervezett 50 százalékos termelékenység emelke­dés nyilvánvalóan csak a legfejlet­tebb technikával valósítható meg. A .gépesítéssel megoldódik a nehéz fizi­kai munkáknak könnyebbé .tétele, amely tükrözi, hogy a tervezet kö­zéppontjában a dolgozó nép, a dol­gozó ember áll. A szovjet könnyűipar fejlődése ha­talmas méretű lesz. Az a három mil­lió orsó, mellyel a szovjet fonodákat fejlesztik a következő ötéves terv­ben, olyan hatalmas távlatot nyit meg a textilipar fejlődésében, amely a ml gazdaságainknak ás bizton rrití- tat utat az elérendő cél felé. Meg­valósul a szintetikus műszálak fel- használása, amely elősegíti a lakos­ságnak jóminőségű, tartós textil- anyaggal való ellátását. A szinte­tikus műszálból készült textíliák gya­korlati alkalmazásáról a magyar dol­gozók is meggyőződhettek. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a reálbér 30 százalékos növekedése hogyan segíti elő az életszínvonal- emelkedést, világossá válik előttünk, hogy milyen hatalmas lendítőerőt je­lent a Szovjetunió népgazdasága szá­mára a tervezet végrehajtása. Csepreghy Győző, a Textiknűvek Kossuth-díj as főmérnöke. Rózsa Menyhért érdemes a tanácselnöki tisztségre Egyszeri beszélgetés alapján ás hű tükör­képet alkothat az em­ber Bábonymegyer ta­nácselnökéről, a ked­ves arcú, okos beszé­dű, szerény fiatalem­berről: Rózsa Meny­hért elvtánsróL Hátha még jobban megismeri-, jük mindennapi fele­lősségteljes munkáját, a dolgozó1'kai valló foglalkozást,' akikor látjuk i igazán, hogy .Rózsa elvtárs jó veze­tő. Valóban, milyen sok feladata van egy fa- nácselnötenék: helye­sen kell irányítaná a hivatali munkáját, tii- reümesen, megértéssel kell intézni a dolgozók ügyes-bajos dolgait, aipró-cseprő kéfrétóit, panaszait. A tanács­elnök felelős a falu életéért* a termelés irányításáért. Azért is, hogy a' dolgozo pa­rasztok közül ne ma radjon senki adósa ál­lamunknak. Nagyon jó érzés tölti el Rózsa elvtársat, ha látja, hogy a különböző gon­dokkal hozzá forduló emberék örömmel tá­voznak a tanácsházá­ról. Nem küldözgeti az embereket ide-oda, amit tehet, megold sa­ját hatáskörében.. Rózsa Menyhárt elv­társ nemcsak hivata.i ember, népnevelő is a szó szoros értelmében. Hónapok óta szervezi az egyéni dolgozó pa­rasztokat, hogy terme­lőszövetkezetet alakít­sanak. Magyarázza ne­kik az alapszabályi, hogy értsék meg a szövetkezetben az em­beri közösség nagy­formáié erejét. A’apó­sam átgondolta, kik azok a jól dolgozó pa­rasztok, akikre épít­het, akiket — ha meg­nyernek a szövetkezet­nek — sokan mások is követnek. Szőke Já nos, Szóiké Imre kö- zépparaszitéknak el­mondta, miért előnyös és fontos az egyéni gazdák szamára a szö­vetkezés. Okos szavá­ra mindketten aláírták a 'belépési nyilatkoza­tot. A tanácselnök na*, gyom jól tudja, hogy a siker előfeltétele itt is a jó szó, az egyénj pa­rasztok nevelése. Pa­taki István 8 holdas középparaszt kezdet­iben idegenkedett a ‘belépéstől, azt mondta: gondosam elvetettem* megmunkáltam a föld­jeimet, most vigyem be a közösbe? — Ró­zsa elvtárs eloszlatta Pataki István .kételye­it, utána aláírta a be­lépési nyilatkozatot. JSosszú oldalak kel­lenének .ahhoz, hogy alaposan értékelhes­sük Rózsa Menyhért! elvtáirs ; munkáját. Annyit azonban így 'is elmondhatunk: szor­galmas munkájával ki­érdemelte a dolgozok bizalmát, bebizonyítot­ta, hogy érdemes a tanácselnöki tisztség­Minden elismerést megérdemelnek Örtílosról Szentmihályhegyre gyalogolni nyáron, jó időben még csak megjárja, de télen, rossz uta­kon, a vendégmarasztaló sárban nem kellemes a többkilométeres séta. Pedig nincs olyan nap, hogy Gerencsér Teréz, a szentmiliályhe- gyi tanácskirendeltség vezetője ezt az utat meg ne járná. Neki nem számít a rossz idő, mert hajtja a kötelesség, tudja, a szentmihályhe- gyieknek mindennap van problé­májuk, elintézni valójuk a tanács- kirendeltségen. A dolgozó parasztok szívesen mennek a tanácshoz, mert látják: Gerencsér Teréz mindent elintéz. A kölcsönös bizalom, a megértés az alapja itt a tanácskirsndeltség és a dolgozók közti szoros kapcso­latnak. Ennek gyümölcse, hogy a szentmihályhegyiek úgyszólván mindenben megelőzik az őrtilosia- kat. Itt például, hogy csak egyet említsünk, már 50 gazda teljesí­tette első negyedévi baromfibeadá­sát. Az itt lakó tanácstagok, mint Navracsics Mihály elnökhelyettes is, jobban, szervezettebben dolgoz­nak. Ha egy fontos kérdésben kell dönteni, vagy sürgős feladat vár végrehajtásra, a tanácstagok azon­nal összeülnek és munkához lát­nak. Lelkes, áldozatos munkát végez Gerencsér Teréz, munkáját elis­merik és megbecsülik a szentmi­hályhegyiek. Dolgozzon ezután is szívvel, lendülettel, hogy még szo­rosabbá váljon a tanács és a dol­gozó parasztok kapcsolata. Ez lesz minden sikerük forrása a jövőben Tanuljunk a hatodik ötéves terv irányelveiből — fokoxxuk a takarmánytermeíést Amikor az újságban az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956 —1960. évi hatodik népgazdaságfej- lesztési ötéves tervének irányelveit olvastam, mint mezőgazdasági szak­embert legjobban a mezőgazdaságról szóló rész érdekelt. És ezen belül is leginkább a következő rész ragadta meg a figyelmemet: a hatodik ötéves terv időszakában a kolhozokban és szovhozokban lényegesen növelni kell a takarmány termelést olyan mértékben, hogy teljes egészében fe­dezze valamennyi állat és baromfi­fajta takarmányszükségletét. Elgondolkoztam ezen a kitételen. Azóta azon rágódok, hogy mi itt So­mogy megyében hogyan tudjuk meg­oldani e fontos feladatot. Nálunk is a kenyérgabona terme­lése mellett a fősúlyt most a takar­mánynövények termelésére fordítjuk. Szántóföldi növényeink vetésterületé­nek mintegy 25 százalékán szálas­takarmányt termelünk, és az előző évihez viszonyítva jobb talajműve­léssel. növeljük terméseredményeit* Tsz-einknél a zöld futószalag beve­zetése nagyon fontos, mert ezzel ko­ra tavasztól késő őszig biztosítani tudják állataik friss, tápdús zöldta- karmányszü kségletét. Takarmánynövényeink közül igen fontos az abraktakarmányok és ezen belül a kukorica termelése. A megye szántóterületének 18 százalékán ter­melünk kukoricát az idén. Fontos feladatunk még az is, hogy az elmúlt években a takarmányter­melésnél mutatkozó hibákat kijavít­suk. Gondolok itt arra, hogy a jómi­nőségű pillangós takarmányokat, ré­ti; ü veket ne késve takarítsák be, amikor már elvesztette tápanyagát és silány, rossz minőségű takarmánnyá vált. Ezen feltétlenül változtatni kell, arra kell 'ügyelnünk, hogy ne csak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű takarmányt biz- t ásítsunk állatainknak. Csontos Lajos megyei agronómus AMI SZEM-SZÁJNAK INGERE Hidegkonyha árubemutató Kaposvárott A C semegekareskede' mi Vál­lalat Május 1 utcai boltjában hi- degkonyha árubemutató kiállítás nyílt. Még 19-én este a megszokott képet mutatta a csemageüzlet. Reggelire azonban —- az amúgy .is szép üzlet — átváltozott HC1 dórá­dévá". Lehet itt látni és kapni mindazokat a jó falatokat, ami szem-saájinak ingere. A polcokon NÉPFRONTMOZGALOM A SIÓFOKI TÁRÁSBAN írta: Miskó János, a Siófoki Párt-VB első titkára A községi és járási népfrontbizott- *sógc’k megalakulása u+én a siófoki járásiban is számos ígéretes tevékeny­ség volt tapasztalható a népfront- mozgalomban. Azonban már a kez­deti tevékenységükben is számos sú­lyos hibát, követtek el. A járás több községében tapaszta’ható volt, hogy a népfrontbizottságok munkája tel­jesen a káros jobboldali irányzatot képviselte. így nem egy helyen az osztályellenség, elsősorban a kulák- ság és erősen jobboldali elemek sa­ját érdekvédelmi szervüknek tekin­tették a népfrontot. Balaton.szabadi községben például Babies József nép- íreintbizottsági elnök lakásán fogad­ba a dolgozó parasztokat és olyan kérdésekben intézkedett, amelyek a tanácsra tartoznak. Szólád községben Kovács Imre népfrontbizottsági el­nököt. a lakásán rendszeresen felke­resték a kulákok és arra kérték, te­gyen intézkedéseket házaik, szőlőjük visszaszerzésére. Kovács Imre ferde álláspontját a tanácsban is érvénye­síteni akarta. Balatonkilitiben Bak- sa Kái-oly népfrantbizottsági elnök a meglazult állampolgári fegyelmet akarta kihasználni, s feketéin vágott borjút és neki is nagy része volt ab­ban, hogy a községben valóságos fe- ketevágó bűnszövetkezet jött létre. A másik súlyos hiba, amely ugyan­csak a jobboldali törekvéseket mu­1 atta a népfrontmozgalmon belül, ab­ban nyilvánult meg, hogy a népfront-bizottságok akció- programjukban, terveikben meg­valósíthatatlan célokat tűztek maguk elé. Olyan községek kérték irreális ter­veik megvalósítását, amelyek igen rosszul álltak az állampolgári fegye­lemmel. Bálát onföldvárcin szülőott­hont, kórházat követeltek. Telekiben az állam által igénybevett mérleget követelték vissza. Járdák, útiak, hi­dak építését és javítását, autóbusz­megálló építését követelték az ál­lamtól, holott tudták, hogy ezt más községekben társadalmi mainkéval végezték el. A járás vezetői, elsősorban a já­rási pártbizottság intézkedéseket tett, hogy a hibák megszűnjenek a népfrontmozgalom munkájá­ban. A járási népfrontbizottság elnökével történt közös megállapodás alapján elsősorban azokon a helyeken, ahol a jobboldali törekvések jobban érvé­nyesültek — a vezetőik beszéltek a népfrontbizottsági elnökökkel és megmagyarázták nekik a inépfront- mozgalom igazi célját. Az elmúlt év­ben a járási pártbizottság öt alka­lommal tartott járási népfront-bizott­sági ülést, s arra is intézkedéseket tett, hogy a tanácsban, a népfront­ban lévő MDP-csoportok gyaikrabban jöjjenek össze, beszéljék meg a fel­adatokat. Egy-egy tanács- vagy nép- irciRtbizcttsági ülés előtt beszéljék meg, milyen határozatokat kell hoz­ni, mik az előttük álló feladatok, amelyek megfelelnek a párt politiká­jának. A népfrontbizottságok munkájá­ban tapasztalható javulás. A sok hiba ellenére is, már kezdetben voltak olyan nép­front-bizottságok, amelyek a párt politikájának megfelelően igyekeztek dolgozni. Például Balatonföldvár, Balaton- őszöd, Zamárck és Siófok népfront- bizottságai jelentős tevékenységet fejtettek ki a békealáírások gyűjté­sében., a 'békenagygyűlések megszer­vezésében, a különböző évfordulók megünneplésében, a békekölcsön jegy­zésben, a különböző mezőgazdasági munkáik elvégzésére való mozgósí­tásban; és a tsz-szervezésben is. Nagycsepely községben Veisz Ist­ván népfrontbizottsági elnök elsők között lépett, be a termelőszövetke­zetbe, fiával és feleségével együtt. Példáját a községben sok dolgozó pa­raszt követte. Nyim községben Éber- hardt István, a népfrontbizottság el­nöke a békekölcsönjegyzésber. nem­csak jegyzésével mutatott példát, ha­nem segített a jegyzési agitációhan is. Kőröshegyen Rajki Sándor nép- frcintbizoitsági elnök vezetésével a bizottság tagjai komoly tevékenysé­get fejtettek ki a kukoricaszerződé­sek kötésében. Más községekben, iránt például Balatoriőszöd, Siójut, Siófok .községekben a népfrontbizott­ság társadalmi munkákat szervez az utak, hidak megjavítására. Többhe- lyütt kultűrcscportckat, zenekart szerveztek, de a kisgyűlések, felol­vasások szervezésében is tevékeny­kednek. E munkába sikerült bevenni a népfrontbizottságba beválasztott pedagógusokat is. Vannak még hibák a siófoki já­rás i népfront-bizeítságainak munkájában, de már mutatkoz­nak eredmények is, amelyek biztatóak A tapasztalatok azt mutatják, többet kell foglalkoznunk népfrontbizottsá- g.ainkkal, segíteni, irányítani kell munkájukat, s akkor elérjük, hogy a, siófoki járás népfrontbizottságai is még tevékenyebben részt vállalnak munkájukkal a párt és a kormány határozatainak végrehajtásából, job­ban mozgósíthatják a legszélesebb tömegeket szép feladataink megvaló­sítására. csalogat a sok finom falat: rántott hallj, j sonkattekercst fogatsiszelet, sajtó,sirúd stb. A marcipán, dndiá- inier, a Ikülöniböző desszertek a má­sik oldalról hiivogatinalk. A vásárlók a szép és ínycsikíiain- dozó kirakat láttán kíváncsian vártaik az üzlet nyitását. S amikor a boltba beléptek, a legtöbbjük atkán elismerés hangzott el: »ez igein«, »nahát«, »juj, de szép«. Egyszerű és igazán .keresetlen szavak. De ibeninük van az elisme­rés a kereskedelem., a csemegetxx.t dolgozói iránt. Pedig a vásárlók nem is tudták, hogy az üzlet dol­gozói éjszaka' készítettéle a kira­katot, a polcokat, hogy miire reg­gel nyitani kell, a friss, finom fa­latok már a dolgozók rendelkezé­sére álltjának. A kíváncsi vásárlók egyik pult­tól a másikhoz siettek, itt is, ott is vettek valamit, ami éppen 'meg­tetszett. Sokan az üzletekben már szokássá vált izgalommal és siet­séggel vásároltak. Pedig lehetett kapni bőven mindenből. Ennek a ihidegkcnyiha árubemutató kiállí­tásnak az a célja, hogy bemutas­sa a különböző áruféleségeket, hogy ezek közül a vásárlók _, fő­k ént háziasszonyok — melyiket kedvelik meg. S a jövőben ezekből az áruféleségeikből rendszeresen el­látják Kaposvár dolgozóit. Ha megkedvelik a fogyasztók a különböző ínyenc falatokat, pl. a kaszinótojást, a különböző pácolt és tengeri halakat, halsalátákat, ■imibiszt — amit most az árube­mutatón vásárolni lehat — a cse- megeboit gondoskodik sírról, hogy a jövőben is kiszolgálhassa vá­sárlóit. Az árübemutató rzt tükrözi, hogy a kereskedelem mindinkább > keresi és kutatja azt, hogy mit szeretnének a dolgozók vásárol ne és hogyan tudnák az áruellátást mind'jofobá tenni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom