Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-08 / 7. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. jaauár 8. Magyar! András elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes: Somogy megye szarvasmarhatenyésztésének új útjáról Nagyjelentőségű tanácskozást tartottak e hó 3-án Kaposvárott megyénk szarvasmarhatenyésztésének szakemberei. A tanácskozáson rész- vett Magyari András elvtárs,-fi földművelésügyi miniszter első helyettese is, akit a sok lelikes Somogy megyei tehenész, borjúnevelő, legeltetési bizottsági elnök és neves jószágtartó gazda hozzászólása arra késztette, hogy e jövedelmező termelési ágazat népgazdasági jelentőségére is rámutasson: Több tej, több haszon ! A legbonyolultabbnak számító állattenyésztési ágazat, a szarvasmarhatenyésztés eredményei miatt sem kell szégyenkezniük Somogybán a tsz-ekmek: egy tehénre eső tejtermelésük meghaladta az egyéniek átlagát — mondotta többek között Magyart elvtárs — pedig a belépők gyakran a gyengébb állataikat vittek a közösbe. A tsz-ekben azonban a fejlett állattenyésztési módszerek a gyengébb egyed eket is megiavítot- ták. Ha a termelőszövetkezetek jobban szívügyükké teszik a vitamindús szénák, a jól emészthető takarmányfélék termesztését, akkor teheneik egyre több és zsírosabb tejjel hálálják meg a gondos, ésszerű takarmányozást. Az elmaradott kisparaszti gazdálkodásban veszendőbe menő takarmányfélék silózása szintén ugrásszerűen viszi előbbre az állattenyésztés ügyét. Nagyobb feladatok várnak a szakemberekre! tejre, vajra, sajtra, húsra van szüksége. Az árubőség, az állami -tartalé- kck biztosítása miatt az egyéni jó« szag-tartókat sem szabad magukra hagyni. A községek apaállatgazdál- 'kodása, a kiváló tejhozamú, szaporán borjazó teheneiktől származó bikák tovább örökítik ezeket a pompás tulajdonságokat: ezért hoznak nagy hasznot a községek kiváló, jól gondozott apaállatai a szocialista -zektcnnak éup úgy. mint az egyéni V’att-ártcknak. Új állami kedvezmények! Sok hozzászólónak adott igazat Ma- gyjiri elvtárs. amikor helyeselte a 'ege’őgaxdá!kodás megjavítását szór- -'elmazó gazdák követeléseit. De a régi paraszti állattartást korszerű színvonalra éme’ő szakemberekhez is szó’t, amikor felhívta figyelmüket a rá luk váró, nagy feladatokra. Ismertette a szarvasmarhatenyésztési oártfr-ro’ó úi állami kedvezményeket. Államunk január 1-től duplájára emelte a borjak árát. Szarvasmarha helyett féiamnyi súlyú sertéssel is teljesíthetik a szabadválasztású húrbeadási kötelezettséget. Ugyan- altkor a vágásra kerülő marha árát kg-ként 2 forinttal emelte kormányzatunk. Néhány közvetlen szóval arra kérte még Magyari elvi ars megyénk állattenyésztőit, hogy a legjobb kerné- nyítőértékű- takarmányt, a kukoricát és a lucernát se sajnálják állataiktól. Sok kísérlet bizonyítja azt is, hogy a kukorica harmadik kapálásának elmulasztása holdanként 3—4 mázsával csökkenti a. termést. A növényápolás fáradsága tehát bőven megtérül. A kukorica négyzetes vetésével, a heterózis kukoricavetőmag alkalmazásával is növelhetjük terméseredményeinket . A tehenek, borjak, bikák aranyvalutája ! A miniszterhelyettes elvtárs végül á fokozott lucematermelés. és a régi legelők megjavításának fontosságára hívta fel minden illetékes figyelmét. Somogy megye — mint a tanácskozáson k'derült — nagy előnyben van az ország többi megyéjével szemben, s ha az állattenyésztés régi hagyom Anya’t úi úton, tudományos mega’apozás sál folytatja: teheneit, borjait, bikáit minden -piacon szívesen vásárolják meg a messze vidékről vagy a -távoli országokból eljövő vásárlók is: az export pedig arany- valu-tát jelent állam háztartásunknak. Somogyi Néplap AZ AGRONÓMUS TANÁCSAI „Sokkal vonzóbb az a szövetkezet, amely nincs eladósodva" A gépállomások speciális állattenyésztőire, az állatorvosokra, a jó szakemberekre váró feladatokat is élénk Színekkel ecsetelte Magyari elvtárs. Kormányzatunk a gépállomásokat évről évre egyre jobban ellátja a takarmánytermeléshez szükséges gépekkel. Az új tsz-ek állattenyésztése kezdetben néhol megtorpant. Ha azonban a tanácsok mezőgazdasági szervei, az állattenyésztés szakirányítására hivatottak közös erővel sietnek az új útra lépők megsegítésére, akkor az új belépők rögtön jobban bíznak az új útban. Termelési tervüket a minden oldalról megsegített, szervezetten támogatott közösségi állattenyésztés nagy haszna jobban fokozza. Államunknak spk A múlt évben termelőszövetkezetünk minden tagja azon munkál kodott, hogy letörleszthessük több évi adósságunkat. Fáradhatatlan, egyetértő munkánk, eredménnyel járt: tiszta lappal, adósság nélkül léptük át az új esztendő küszöbét. Jövedelmünk is nőtt: Míg 1954-ben 15 forintot, 1955-ben már 31,50 forintot ért egy-egy munkaegység. A természetbeni részesedés is sokkal nagyobb volt az előző évinél. Szorgalmasan dolgozó tagjaink megrakott szekérrel tértek haza a zárszámadáskor. Presz Gyula, aki feleségével együtt igen szorgalmasan dolgozott egész évben, 583 munkaegysége után 18 mázsa búzát, 546 kg rozsot, 34 múzsa szénát, 10 mázsa burgonyát, 67 kg cukrot, 6 és fél liter olajat, 3 kg szappant, 593 kg takarmányrépát kapott. Egész évi jövedelmük csaknem 20 000 forintot tesz ki. Volt olyan családunk is, aki mintegy 30 000 forintot kapott pénzben és terményben. Azokkal a tagokkal, akik azt akar ták, hogy ne fizessük ki tartozásainkat, hanem osszunk több pénzt, megértettük, hogy az egyéni gazdák előtt sokkal dönzóbb az olyan szövetkezet, amely nincs eladósodva. Ezért igyekeztünk minden adósságunkat kifizetni. K. Kovács István levelező, Istvándi Petőfi TSZ wwminnfW]«YTf»mmmm]oooooooooflnnooDooaxmmmxMOOoixaooflooPooooooo(acwKMüOMifMXtf«ia(flooQt Határssemlén Marcaliban ahol a tanács vezetői „ej, ráérnek arra még... u »•'Január, február, aztán jön a- nyár« — mondja a közmondás. Hogyan várják a tavasz ibeköszön- tét a marcali gazdák? Ha végigjárjuk a község mezőit, bizony, arra a következtetésre jutunk, hogy a marcali dolgozó parasztok nem aihatnak nyugodtan, hiszen a határban rengeteg őszről hátramaradt mezőgazdasági munka vár még elvégzésre. De nem lehetnék nyugodtak emiatt a községi -ta rács vezetői sem. Súlyosan elmaradtak a mezőgazdasági munkákkal Pedig az őszi feladatok na.gyrészét jobb felvilágosító, szervező munkával már elvégezhették volna. De a tanács vezetői, akik elsősorban tartoznak felelősséggel államunknak, névszerint: Barát László elvárs, a tanács elnöke és Zsifoorás József elvtárs. a helyettese édes-keveset tettek azért, hogy a feladatokat időben elvégezzék. Pedig a mező- gazdaság fejlesztése a tanácsok elsőrendű kötelessége. Ebben az esztendőben a mezőgazdasági termelés hozamát 3 százalékkal kell növelni. Emelni kell a terméseredményeket az egyéni -parasztgazdaságokban is. Ezért a cékitűzésért tanácsainknak keményen kell harcolniuk Ugylát- szik, megfeledkeztek erről a marcali tanács vezetői. A kukoricaszár levágat• lan, a földek nagyrésze szántatlan Még a kukoricaszár levágását és betakarítását sem követelték meg, holott ennek a határideje réges-rég lejárt. Még rosszabbul áll a mélyszántás. Az előírt 1200 holdnak mindössze kb. 40 százalékán végezték el a mélyszántást. A tanács vezetői nem igen ismerik a valóságos helyzetet, mert ritkán járnak ki a határba. Nagyon helytelen módszerekkel dolgoznak: azt gondolják, ha az íróasztal mellől hirdetésen, doboláson keresztül utasítják a gazdákat, ezzel miár mindent megtettek-. Rossz vezetési módszer ez! A tanácselnök-helyettes pl. még megközelítőleg sem tud tiszta képet adni arról, hányán fejezték be a mélyszántást, a trágyahordást, kik azok, akik elmaradtak e fontos munkával-. De -nemcsak a felvilágosító munka rossz. mázsát számítunk, ez is 5,6 vagen fcukoricaterm-éskiie-sést jelenthet. Elnézi -a tanács azt is, hogy a gazdák késlekednek a trágyahordással. elmaradt az ellenőrzés is. A tanácsnál másfél hónap óta nincs mezőgazdasági előadó, a tanácselnök és helyettese pedig úgy gondolja, nem az ő feladata a mező- gazdasági munka közvetlen szervezése és irányítása. Pedig' ha megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak, mennyire fontos a mélyszántás időbeni elvégzése, akkor nem maradtak vc’n-a el ilyen szégyenteljesen. Nem állja meg helyét Zsiborás elvtársnak az a mentegetődzése, hogy a, fagyok kiszorították az ekét a földiből. Hiszen idén jóformán még nem is igen észleltünk erős fagyokat. Majd ha fagy! Sck gazda Zsiborás elvtárssal szemben éppen ellenkező véleményen van, s azért halogatja a mélyszántást, mert — mint ahogy Balázs János gadányi dolgozó paraszt megfogalmazta a késlekedők véleményét a- talaj alkalmas szántásra, de attól félünk, hogy nem lesznek fagyok. S akkor hátha nehezebb lesz a tavaszi, megmunkálásuk.« Ezt a helytelen nézetet kellene a tanácsnak leküzdenie. Jó érvekben nem lenne hiány. Gondoljanak arra, tavaly hány mázsával kevesebb kukorica termett, mert nem őszi, hanem tavaszi szántásba vétették a magot. Ha holdanként csak egy Az elnökhelyettes szerint a munka azért, késik, meri; a gazdák a fagyra és a hóra várnak, hogy legyen jó számit. P-atöpálos gondolkodáshoz lehet hasonlítani ezt az »»érvelést«. Ezek után szinte természetes, hogy a vetőmag tisztítására mégcsak nem is gondoltak a tanács vezetői. A tanács kényelmessége, a gazdák késlekedése fékezi tehát a ttá- gyaherdást, a mélyszántást, a vetőmag tisztítását, a mezőgazdaságii kisgépek javítását. a tavaszi munkákra való eredményes felkészülést Marcaliban. Nem érünk rá a tavaszig várni! Sürgősen változtatni kell a »»ráérünk tavaszig« állásponton. Az öttagú mezőgazdasági állandó bizottság ha*hatos segítségére lehet a tanácsnak, ha a vib nem nélkül1 özi hasznos tudásukat, tapasztalatukat, segítőkészségüket Bízzák meg őket feladáttal, hiszen erre kötelezettséget is vállaltak megválasztásukkor, s akkor nem panaszkodnak majd, ha az állandó-bizottság nem dolgozik. Nem lesznek passzívak a tanácstagok, ha megfelelő munkával bízzák meg őket.. Vonják be a munkába a termelési bizottságot is. Jelentősen előreha’adhatnak azzal is. ha az élenjárók népszerűsítésén kívül felel ősségrevonj ák az olyan hanyag gazdákat, mint Bognár Imre, Ivók Lajos, Bakai Ferenc. Meggyorsul a munka, ha a dolgozó parasztok látják: a tanács segíti őket termelési gondjaikban is. A járási tanács úgy segíthet legjobban ha haladéktalanul biztosítja a mezőgazdasági előadót. Gondosan készüljünk fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra Terméseredményeink fokozása érdekében a jelenlegi időszakban az őszi vetések ápolása mellett a tavaszi munkákra való előkészület most a legfontosabb, legidőszerűbb. Tavaszi vetésű növényeink nagy terméseredményeinek előfeltétele az őszi mélyszántás. Ezért megyénk tsz-ei és egyéni- dől gozó parasztjai használják ki a kedvező januári napokat és teljes erővel végezzék a mélyszántást. A mélyszántás előnye szinte féknérhe- tet’en. A téli csapadékot lényegesen jobban tárolja az őszi méiyszántott, mint a felszántatlan talaj. A talaj szerkezetét is jelentősen javítjuk az őszi -mélyszántással. A téli fagy a legnagyobb rögöket is szétmáülaszt- ja úgy, hogy azok tavasszal könnyen aprórnorzsássá munka’.hatók. A mélyszántással párhuzamosan végezhető munka a trágyázás. A nyár végén és ősszel ki nem hordott trágyát ha’adéktalanul szállítsuk ki -a földekre, vagy az őszí mélyszántással dolgozzuk be a talajba, váigy a tábla szélén szarvasba rakva tároljuk a tavaszi felhasználásig. Fontos feladat minden gazdaság számára, hogy a tavaszi vetésű növények vetőmagszükségletét biztosítsa. A termelési tervkészítések alkalmával elhatárolódik az egyes növények vetési területe. Ennek alapján felmérhető a vetőmagszükséglet. A rendelkezésre álló készletből feltétlenül biztosítani kell a szükséges vetőmagot. O’yam inövényeknél, amelyeket folyamatosan takarmányozunk, mindenképpen el kell különíteni a vetéshez szükséges magmemnyiséget, nehogy a vetőmagot is feltakarmá- nyozzuk. Biztosítani kell a magvak helyes téli tárolását. A magtárakban ügyelni keli arra, hogy a betakarított termést megóvjuk a romlástól. Elsőse,rban a nedvességtől és a magtári kártevők pusztításától védjük meg a raktározott magvakat. Különösen a vetőmagvak csnraképességének megóvására ügyeljünk. Gondoskodjunk a prizmáikban elvermelt burgonya- gumók átteleléséről. Kísérjük figyelemmel a prizmák hőmérsékletét és azt, hogy nem lépett-e fel nagymérvű romlás a gumókon. Ügyeljünk arra, hogy vetőmagva- ink erős fagyinak ne legyenek kitéve, mert a fagy a csíraképességet erősen -rontja. A kukorica pl. mínusz C 10 foknál már sokat veszít csíraképességéből. Vetőmagvainkát a téli hónapokban készítsük elő a tavaszi vetéshez. Győződjünk meg a vetőmag tisztaságáról és csíraképességé- ~őL Ennek megállapít ásóra végezzünk tisztasági vizsgáiátot és próba- csíráztatást Csak a tisztasági és csírázási százalék adatainak birtokában tudjuk megállapítani a helyezve tőmagmenny iséget, Fontos feladat a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges gépek és eszközök kijavítása. Használjuk fel a toli időszakot arra, hegy talajművelő és növény-ápolási gépeinket és eszközeinket (kijavítsuk, hegy a tavaszi munkák végzésének idején géphibák a munkát nehátráltassák, 4 Ügyeljünk arra, hogy a raktáron maradt műtrágyakés zletiin k ne veszítsen értékéből a tél folyamán. Különösen a nitrogéntartalmú műtrágyák tárolása kíván nagy gondosságot. A nitrogénműtrágyák nedvszívó hatásuknál fogva a ig-vegő nedvességtartalmát magukba szívják. Csak gyárilag lezárt zsákokban lehet veszteség nélkül tárolni. Akkor is ügyelni kell arra, hogy helyiségünk száraz és jó! szellőző legyen, a műtrágyás zsákokat lehetőleg ne a padlóra rakjuk, hanem fahasábokra, hogy az elsőt zsákek is jól leVegőzzenek. Ügyeljünk arra, ha valamelyik zsákból kis mennyiség -is kifolyik, azt gondosan -söpörgessük össze és távolítsuk el, mert nedvszívó -hatásánál fogva a levegő nedvességtartalmából annyit vesz magáiba, hogy a helyén egy tócsa keletkezik. Nedves időben az ajtót és ablakot tegyük be, hegy a raktár levegőjét szárazon tartsuk. Száraz, szeles időben pedig nyissuk ki, hogy a légáramlás a nedvesség okozta károsodástól megóvja a műtrágyát. A kálisó raktározása is nagy gondosságot igényel. A természete teljesen azonos a konyhasóéval, ezért zsákokban nem ajánlatos tárolni, ömlesztve la csak vékonyan, mert. túlságosan összeáll, és így a kiszórása lehetetlenné válik. A szuperfoszfátnál is az ömlesztetttárolás a helyes, mert a műtrágyában lévő savtartalom a zsákot elrág- ja. A szuperfoszfát és káli műtrágyákat — ha az időjárás engedi — jobb kiszórni a talajra, és -bedolgozni az őszi mélyszántással, mert így hatóanyaga jobban, érvényesül. A jó gazda gondosságával készüljünk a tavaszra A növénytermelésben a tél* idő-* szakban a munka csak látszólag szünetel. Az a gazdaság, amelyik a Jógazda gondosságával kezeli a beá bízott területet, megtalálja a módját annak, hegy a téli időszakban a tavaszi munkára való felkészi&éssei és az őszi vetések ápolásával elősegítse a következő év jó terméseredményét, és ezzel 'lehetővé teszi a dö’gozó nép árszínvonalának Emelését. Csontos Lajos megyei agrorrómus-
