Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. január 29. TERMELŐSZÖVETKEZETI LEVELEZŐINK ÍRJÁK Tagjaink jövedelme meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedelmét Erősít, lelkesít, hä látjuk, hogy törődnek velünk A mezőgazdasági termelés növelésének módszereiről tanácskoztak Zala, Baranya és Somogy növénytermelő szakemberei Termel »szövetkezetünk 1952-ben alakult meg. Somogy meggye­sen addig csak a Petőfi TSZ működött, ez foglalta magába a köz­ség dolgozó parasztjainak többségét. Mivel nem volt meg az egyet­értés a tagok között, 1952-ben három kisebb szövetkezetre oszlott a Petőfi. Ekkor alakítottuk meg a Rákóczi nevet viselő termelő­szövetkezetet. Tsz-ünknek 26 tagja van. 400 hold földön gazdálko­dunk. Megalakulásunk után sok (nehézséggel kellett megküzde- nünk. Nem volt állatállományunk. Ma pedig már 12 darab fejős­tehenünk, 20 növendéküszőnk, 19 anyakocánk, 20 hízónk, 19 törzskönyves malacunk és 6 pár lovunk van. Közös munkánk a múlt évben szépen gyümölcsözött: búzából 5, árpából 2, zabból 1,5, kukoricából 3 és fél, cukorból 20 dekát osztottunk munkaegységenként, ezenkívül 10 forint készpénzt. Bár- dek Márton, aki egész évben szorgalmasan dolgozott, 25 mázsa ke­nyérgabonát kapott, ezenkívül sok más egyéb terményt is vitt haza. Tagjaink elégedettek, hiszen tavaly már valamennyiük jövedelme meghaladta a jól gazdálkodó középparasztokét. Idén sokkal nagyobb jövedelemre számítunk. Állatállomá­nyunkat tovább növeljük, terméseredményeinket fokozzuk, ez már egyik biztosítéka annak, hogy jövedelmünk is növekedik. A másik biztosíték az, hogy*új vezetőséget választottunk szövetkeze­tünk élére. Musál Imre lett az elnök, őt találtuk legmegfelelőbb­nek erre a posztra. Biztosak vagyunk abban, hogy a belé helyezett bizalomnak megfelel és azon lesz, hogy a tagsággal közösen erős, virágzó szövetkezetté fejleszthessük a Rákóczi TSZ-t. Három megye 81 termelőszövetke­zeti elnöke tanul most a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia 4 hónapos elnökképző tanfolyamán. Igen sok hasznos és értékes dolgot tanulunk. Somogyiak sokan vagyunk az isko­lán, igen szorgalmasan tanulunk , igyekszünk elsajátítani a tsz-vezetés módszereit. Kedves vendégek érkez­tek egyik nap az iskolába. Igen meg­örültünk nekik, hiszen hazulról, So­mogybái jöttek: Nagy Lajos elvtárs, a Siófoki Járási Tanács elnöke és Szabó László elvtárs, a járási me­zőgazdasági osztály vezetője látogat­tak el az iskolába. Sokáig beszélget­tek velünk és érdeklődtek az iskola vezetőinél tanulmányi eredményeink iránt. Érdeklődésük és látogatásuk nagy örömet váltott ki járásuk öt itt lévő tsz-elnökéből, akik úgy érez­ték, hogy megbecsülik őket és törőd­nek velük a járás vezetői. A siófoki járás vezetőinek példáját a többi já­rás vezetői is követhetnék, igen jól esne az itt tanuló elvtársaknak, ha őket is meglátogatnák vezetőik, és érdeklődnének tanulásuk iránt. Zana Károly levelező, az Akadémia egyik somogyi hallgatója. Zala, Baranya és Somogy megye növénytermelő szakemberei azért jöttek össze január 25-én Kaposvá­rott, hogy meghallgassák Kreybig Lajos kétszeres Kossuth-díjas aka­démikus előadását, s kicseréljék ta­pasztalataikat a helyes talajerőgaz­dálkodással kapcsolatban. Miután 16 mázsára növelhetnénk — A jó talajerőgazdálkodás az alapja a jó termésnek — mondotta többek között Kreybig elvtárs. — Minden termelő axra törekszik, hogy minél több termése legyen. Le­het úgy is többet termelni, hogy ki­zsaroljuk a földet, és úgy is, hogy a talaj termőerejét állandóan fokoz­zuk. Ez a módszer vezet tartós ered­ményre. Abban az esetben, — foly­tatta Kreybig elvtárs, — ha a talaj termőképességét még nem alakítot­tuk ki annyira, hogy elegendő szük­séges anyagot szolgáltasson a növé­nyeknek, akkor még trágyázni í k kell. Kisújszálláson pl, ahol 1929-ben indítottuk meg a termést szikes tala­jon, ma már búzából 16, kukoricából pedig 30 mázsa az átlagtermés hol­danként, de megterem ezen a sziken már a répa és a lucerna is. Ennek feltétele volt a talaj szervestrág; á- zása és a jó vízgazdálkodás bevezeté­se. A tarló- és gyökérmaradváriyok­Fonai János elvtárs, a Megyei Tanács VB-elnökhelyettese üdvözölte az ^értekezlet részvevőit Kreybig elv­társ megtartotta előadását. Beveze­tőben rámutatott, hogy milyen egyerílőtlen a terméshozam az egyes, megyék és gazdaságok között. a búzatermést holdanként kai sokkal több szervesanyagot jut­tatunk a talajba, mint szervestrágyá­zással. De igen fontos az istállótiá- gya helyes kezelése is. A jó termés másik fontos feltétel e- a műtrágya alkalmazasa. A terme­lőknek tekintetbe kell venniök, hogy mikor, milyen mennyiségben hasz­nálhatnak műtrágyát. Néhol megkö­zelítettük a 36 mázsás búzatermést holdanként. Ez muhilja, hogy ha át­térünk az okszerű, biológiai alapo­kon való termelésre, akkor a 9 má­zsás búzatermésátlagot — tízéves átlagot számítva —r 16 mázsára tud­juk növelni. Szükséges ehhez még c tudomány és a gyakorlat jó kap­csolata. Ki kell terjeszteni a szak- tanácsadást. A gépállomások, a gép- állomási agronómjsok és laborató­riumi vezetők igen alkalmasak arra, hogy irányítsák a kísérleteket és szaktanácsokat adjanak — fejezte be előadását Kreybig elvtárs. Speri József, levelező, i somogymeggyesi Rákóczi TSZ. Tele a padlás, a kamra, nyugodtan lehet nősülni Pár nappal ezelőtt levelet 'kaptam öcsém­től, amelyben tudatta, hogy Jóska fia meg­nősül. és hogy szere­tettel meghív az eskü­vőre. A meghívásnak eleget tettem: elutaz­tam testvéremhez So- mogyszentpálrai. Nagy sürgés-forgás, készülő­dés volt a lakodalmas háznál. Megkérdeatem a vőlegényt, hogy ki lesz a menyasszony. Azt mondta, hogy Pör- zse Margit tsz-tagot veszi feleségül. »-Tele a padlás, lkamra, nyu­godtan lehet nősülni« — mondta a vőlegény. Valóban, akik oly szorgalmasam dolgoz­nak, mint testvéremék, azoknak nincs is pa­naszuk a szövetkezet­re. Az öreg Lengyel­tóti sertésgondozó. A két fia: Imre és Jó­zsef, a vő: Schuszter Gyula és a három fia­talasszony szorgalmai? tagjai .a fsz-nek; annyi jövedelmük volt a múlt évben is, hogy alig tudták hazaszállítani a sok terményt. A lako­dalomra pedig két disznót adott a szövet­kezet ajándékba. Vasárnap délelőtt volt az esküvő, a falu apraja-nagyja kíván­csian nézte a nászné­pet. de ennél is sok­kal jobban érdekelte őket az, hogy mit hoz a menyasszony, ho­gyan készítette el egy tsz-tag a leányát. Volt mit nézniük: hozták a kocsik a szép új bútort, a sok ágyneműt és fe­hérneműt. Este volt már, mire összejött a násznép. Nagy vacsora volt, a sok hús, sütemény egymást érte az aszta­lon. Mindenki nagyon jól mulatott. \Masnap széled! csak el a ven­dégsereg. Azóta is em­legetik a faluban, hogy ilyen nagy lakodalmat csak tsz-tagek tudnak tartani. Lengyeltóti Teréz levelező. Tanfolyam az új tsz-ek * vezetői részére A Somogy megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében Barcson, Böhönyén és Nagyberkiben két cso­portban egy-egy hetes bemutatóval egybekötött tanfolyamot tart az új tsz-ek vezetőinek A barcsi Vörös Csillag TSZ-ben a barcsi, csurgói és nagyatádi járás, a böhönyei Szabadság TSZ-ben a fo- nyódi, marcali és siófoki járás, Nagyberkiben a kaposvári’ és a tahi járás új tsz-elnökei, brigádvezetői vesznek részt a tanfolyamon. A tanfolyamon megvitatják a jö­vedelemelosztást, a^ termelőszövetke­zetek miintaala.pszabályzatát, a mező- gazdaság fejlesztésére, a termelés nö­velésére irányuló feladatokat és vé­gül az éves termelési tervekben elő­forduló vitás kérdéseket. A tapasztalatcsere-értekezleten szakmai filmelőadások is lesznek. I Hozzáértő embereket bízzunk meg a trágya kezelésével Ezután hozzászólások következek. Dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár a trágyázás és trágyakezelés kérdései­ről beszélt hozzászólásában. El­mondta: ahhoz, hogy a talaj bakté­riumok megfelelő mennyiségű táp­anyagokat adjanak a növényeknek megfelelő mennyiségű tápanyagokat adjanak a növényeknek, megfelelő mennyiségű és minőségű szerves anyagot kell adnunk a talajba. Rá­mutatott Fekete elvtárs arra, hogy Somogybán és Baranyában igen ke­vés gondot fordítanak a termelők a trágyakezelésre, s nem használják fel trágya előállítására a különböző szerves hulladék anyagokat. Pedig mint mondta: amúgy is kevés istál­lótrágyát tudunk előállítani, s ha mindezeket a szerves hulladékokat felhasználnánk, többszáz vagon kom- poszt-trágyát nyerné ik. Majd Feke­te elvtárs javasolta, hogy minden tsz-ben és állami gazdaságban hoz­záértő embereket bizzának meg az istállótrágya kezelésével. Ezután a zöldtrágyázás módszereiről adott fel­világosítást. Két évvel ezelőtt — mondta — ja­vasoltam, hogy ahol löszös a talaj, ott vessük felül tavasszal a búzát somkóróval, mert az elég zöld töme­get ad, amelyet leszánthatunk a ta­lajba. Savanyú talajokon a biborhe- re, szarvaskerek igen alkalmas fe’.úl- vetésre. Ezek a pillangós virágú nö­vények már segítik ? főnövényt, a búzát vagy rozsot nitrogén ell fá­sában, beárnyékolják a talajt, kis bb lesz a vízveszteség, megtakarítják a tarlóhántást. Nem minden talajon és nem minden körülmények kö ett lesz azonban jó a gabonanemüefc felülvetése. Ilyenkor másodtermény­ként kell a zöldtrágyát biztosítani. Pl. kukorica után mindig jó a fehér mustár, amely két hónap alatt be­érik. Ahol futóhomnk van, ott csil­lagfürtöt vessünk zoiatrágyának és a termény zöld tömegét Szántsuk alá a talajba — fejezte be felszólalását Fekete elvtárs. Pillanatfelvétel a balatonkiliti Rákéczi TSZ ezévi terveiről Széles homloké, apaállati méltó­ságra pályázó taikaiborjakibaai: gyö­nyörködünk a balatonkiliti Rákóczi TSZ udvara végében, az istállók tá­ján. A csikaik között sincs lőcslábú még mutatóba sem. S ha közülük .néhány szerencsésen felcseperedjk, még viszontláthatjuk némelyikét, amint láthatatlan szárnyakon a fő­városi versenypályákon repül majd a cél felé... Egyelőre azonban csak trágyahor- dás folyik itt... De miért olyan buz­gón? — kérdem Póka József foga- tostól és Szányei Miklós párttitkár­tól. — Mert a bő termés nemcsak a számtóföldön dől el, hanem már az udvaron! — felelik. — Mert a nö­vénytermelés első szakasza itt' kez­dődik, nem a tarlóhántásnál. Ne ke­ress ott kincset, ahová nem tettél! — tartja a falusi szólás-mondás. Ezért hordunk kukoricaszedés óta kikeletig a földekre, a táblák Végébe négy és félezer mázs a istálló trágyát; 474 hold várja a jó táperőt. De mi ég alól, föld alól, de élőkerítettük! Mert még az egyéni gazdáknak, a juhtartók- mak is adtunk alomnak való szalmát, s visszakaptuk, mint a leggyorsab­ban ható juhtrágyát, ingyen. Cukor­répánk tavaly 175 mázsás átlaggal fizetett a jó trágyáért holdanként. A Cukorgyár meg csak prémiumként 4000 forinttal jutalmazott meg ben­nünket. Nohát ezért úgy megadjuk a földnek, ami kell, hogy elérhessük a 200 mázsás mozgalomban a pálmát Mintha rózsavízzel locsolnák az udvart! Az új év tervezgetését nyomon kö­vetve tovább megyünk az üzem más tájaira. i j Ilii A jól kezelt trágyatélep még most, bontáskor sem csapja meg az em­ber orrát. Mert Póka Józsefék, Pin­tér Istvátnék és társai tudják, meny­nyire érdemes megakadályozni az ammóniák levegőbe iRanását! A trá­gyatelepet mindig megtiporják, a te­lep egyenletesen beérik, s a nitro­gén tartalmának legnagyobb részét is megmentik. — Hát bizony — mondja Szányei elvtárs, amint a kertészet felé tar­tunk — az elpárolgó ammóniák il­lata többe kerülne, mintha rózsavíz­zel locsolnánk meg az egész udvart! Mert a hanyag trágyakezelés sok száz, sőt sok ezer mázsával csökken­tené a termést. Mi már nem hetek­ben, hónapokban, hanem gazdasági években, a második ötéves tervben tanultunk meg gondolkodni. Egy szép mén, egy mutatós bika elhullása azonnal szembeszökő kár, de a gon­datlan trágyakezelésből származó kárt s annak hatását egész évben szenvedjük. Itt a melegágy. No, hát ettől mit várnak az új évben? Ezer tő primőrpaprika kincse — Többet, mint tavaly! — felel Szányei eivtáirs, a zöldségek istá­polója, az oltások mestere, a lomb- koronák ügyeskezű alakítója. —Mert akkor kissé késve kezdtünk neki a munkának: egy holdon szárazkerté­szettel peípecséltünk, két holdon ön­töztünk. Jel bevált a kísérlet a Sió ■mentén. Most már van turboventil- látoros MIA-motctrunk. Az kevés üzemanyagot pocsékol, de hajtja, tol­ja a vizet, rrint a karikacsapás, oda, ahol a legszomjasebb a növény. A MIA a legegyszerűbb, legolcsóbb be­rendezés. Vele oly tökélétes az ön­tözés, hogy már a természetes csa­padék hatását megközelíthetjük az idén! Ezért szerződött le a Rákóczi TSZ négy és fél hold tömegzöldség ter­mesztésre a MEZÖKER-rel. A me­legágy nyolcvan ablaka alatti 120 négyzetméternyi területen a palán­táknak 26—28 fokos meleget is tud­nak nyújtóm. Akkor is, ha még esetleg farkasordító tél fenyegetne. Ezzel pedig a palánták tenyészidejét három hónappal élőbbre hozzák. Úgy tervezték: az idén 1000 tő primőr­paprikából legalább 6000 forint üti a markukat... — Miért iparkodnak ennyire a ter­méshozam emelésével? ÍOO hold termése a balatoni üdülőknek — Azért — mondja Szányei elv­társ —, mert tudjuk, hegy a felsza­badulás óta eddig még sohasem ta­pasztalt ütemben fejlődött az ipar. S ha a mezőgazdaság tovább rosto­kolna egyhelyben topogna, hovato­vább egész népgazdaságunk fejlődé­sének fékezőjévé válnánk. Különben is a zöldségek a legértékesebb fehér­je fonások az emberi szervezet szá­mára, s vitaminjuk pezsdíti a mun­kakedvet, életkedvet. S ha már vá­rosellátó övezetek veszik körül na­gyobb városainkat — a nyári bala- tenmenti munkásüdülők már olyan tömegben felveszik a zöldséget, mint azelőtt soha. Ezért szerződtünk a zöldségek mellett gyümölcsre és n\ás speciális növénykultúrákra 100 hold területet. Itt aztán a föld szerelmese szól közbe, a növénytermelési 'brigádve­zető, Pintér Sándor elvtárs: Sohasem lesz üres a tagok pénztárcája! — A Sió öntéstalaja a világon a legjobb humusz! Kimeríthetetlen tápanyagokat rejt magában. A -kar­fiollal már tavaly is olyan jól jár­tunk, hegy fejenként négy-öt kilósra ■megnőtt, A tagság akkor rájött: a kertészet a pénzforrásunk! De az idén iparkodunk is. Az 1700 öl dug- hagymából mán koratavasszal pénz­hez jutunk. Az alaposan megbeszélt, jó terv háromhetenként biztosítja az előlegosztást. A tagoknak nem lesz üres a pénztárcájuk sosem!... A növénytermelési brigádvezető- vefl együtt a többi tag is ezért fi­gyelt hát olyan odaadóan, amikor a talajtudósak legutóbb náluk jártak! A górcsövek kékes, sárgás, hamu- színű vagy zöldes kémhatásának tit­kos beszédéből édeskeveset értettek. Az Irtisztől a Balatonig Nagy jövedelmet v$r a szarva«n»arh»tepvésit*$t#l l”* a zamárdi alkotmány TSZ I A zamá.rdi Alkotmány TSZ idén r tovább akarja fokozni a közös [ szarvasmarhatemyésztés eredmé- De — mint mesélik — a kertészükig«- A szarvasmarhaállomány mi- mindant megértett és a tervkészítő ihőségi és számszerű fejlesztésén ki- tagság elé tárt. Mert az 5 tudásé- i vül a terhozamot is növeli a tsz nak (biztos a forrása. f tagsága. Úgy tervezték, hogy év vé­gére a tsz-ben minden 100 holdra 17,5 szarvasmarha,/ ezen íbélüi 8,5 i Nagybátyja, Szányei Miklós ugyan- i tehén jut, valamint tehenenként; is a Nagy Októberi Forradalom után J legalább 2200 liter tejet fejnek. Be- egy omszki kolhozban, az Irtisz fo-i vezetik a tehenészetiben az egyedi iyó egyik szigetén próbálta ki an-ietetést és a napi háromszori fejést. nakidején a melegágy! palántázást. iJÓ legel6t .bizt0sítanak az álla- Ott, ahol május végén kezd feme'e-#. , , , . , „ gedni az idő. Ott, ahol szeptember 1*°* végén vége a szép nyárnak, ahol ta- f^tet mutragyázzak, 31 holdat pe- vasz és ősz nincsen, csak rövid nyár főig istállótrágyáznak. Abraktakar és hosszú tél lepi meg a tájat. Közel fmányt is igyekeznek 'bőségesen biz- az Északi-sark is. Világánál még f tosítani az állatoknak. Ezért a 30 éjjel fél. tizenegykor is lehet újságot f hold kukoricát négyzetesen vetik és olvasni, s mar hajnali fél- kettőkor ^négyszer kapálják a gépállomás se­ujra napptói fény árad. Az üvegházi Ígítgégével. Holdanként 16,7 mázsás palántázás révén ott is elertek a 16\, , . , , . , . . . kilós fejeskáposztát. Megtermelték a j kukoricatermest terveztek - ma­cukorédes dinnyét, amelytől kies or- J í1-151 morzsol than számítva — s mun- dult a délkeletszibériai dolgozók nyá- ikaegységenként csak 70 dekát oszta­SénekTaPaSZtalataÍt átadta ^ ÖCS~ fnak év végén, mivel a háztáji föl- — Nos, a mi ínyünk meg a ba- időn is terem a tagoknak kukorica, racktól csordul meg — mondja az i a kukorica nagyobb részét a közös Trtisz folyó partjától a Balatonig el-<1 . . . ......... é rt szovjet kertészeti tapasztalatok aUatahomany ellátására f ritkítják.. magyar örököse — mert az ötholdar j* így várják jövedelmük jelentősebb új barackosunk szépen fejlődik <' részét a zamárdi Alkotmány TSZ csakhamar termőre fordul. És ittl1 mégsem öregszik olyan hamar, mimi tósjm a közös szarvasmarhatesnyész- a forró Duna—Tisza-közi homokon, f tésből. A föld okos kihasználásai Tudjuk, hogy szép feiádat vár rá­juk ebben is. A múltban a nyerész­kedő urak még a gyümölcstermesz­tésben is elmaradtak. Most a Rákó-f czi TSZ azt is helyrehozza. A gyű-1 Nagyobbmennyiiségű lisztet Tása- mölcsöst öt holddal növelik. Két hol-1 ro^- össze Vezdény Imre 42 hcüdae dón diót ültetnek. De megéri! Barac­kért, almáért, dióért gciiyóscsapágyaí, nemesvalutát adnak a messze szágok... Börtönnel fizetett a kidáls a felhalmozott zsírért és lisztért felsősegesdi kulák. A házkutatás so­rán megállapították, hogy a felhal- cr_#mozott élelmiciktoből több kg zsír és liszt ihegromlotf. A Nagyatádi Jáxás­S ez közvetlenül és közvetve még 4 bíróság a kulákot közeüiátás érdekét tovább növeli a balatonkiliti Rákóczi f veszélyeztető bűntettben mondta ki TSZ tagjainak életszínvonalát. f bűnösnek és 4 hónapi börtönre ítét­Erdős ite.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom