Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

Vasárnap, 1956. január 29. SOMOGYI NÉPLÁP 7 A NOVEMBER 12-1 PÁRTHATÁROZAT NYOMÁN Több mint két hónap telt el a nagyjelentőségű november 12-i parthatarozat óta. Ez alatt hómat) alatt üzemeinkben a dolgozók, a műszaki vezetőkkel közösen felmertek lehetőségeiket, oltották, roi a legfontosabb tennivalójuk a párthatározat megvalósításakan. Nézzük meg, milyen nyékét, átek eí ezalatt a két hónap alatt az egyes feladatok megvalósi .asaban üzemeink. a két Megálla- eredmé­A Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelveiből Az SZKP Központi Bizottságának te a hatodik népgazdaságfej­lesztési ötéves tervhez előírja a m< zógazdaság nagyarányú gépesítését, valamint a közlekedés megjavítását és korszerűbbé tételét. A kaposvári vas és FÉMIPARI KOMBINAT: Aa üzemben a novemberi pártha­tározat óta valósították meg a mű­veleti utasítások kiadását. Most már a forgácsolóműhely és a lakatosmű­hely részére kiadandó munkák mel­lé részletes műveleti utasítást is ad­nak. Ezeken az utasításokon a dol­gozó rajzban is láthatja; de a szö­vegben is elolvashatja, hogy a kü­lönböző munkadárabckon milyen sorrendben és hogyan kell az egyes műveleteket elvégezni. Ha a dolgo­zók a műveleti utasításokat ponto­san, betartják, a munkadarabok mi­nősége jebb lesz. Ugyan'csak a mi­nőség megjavítására vezették be azt ás, hogy most már nemcsak a készterméket ellenőrzi a meós, ha­nem (menetközben á(s ellenőrzik munkadarabok minőségét. Igen sók hibának veszik így elejét. Ezek az igen jól beváltak. Az öntvények jobb minőségét, a selejt csökkenését szolgálja a nem­régen bevezetett gázinyemásos önr* tés. Ugyancsak az öntöde munkájá­nak megjavítására korszerűsítik, bő­vítik állandóan a laboratóriumot is. A laboratórium élén most már kü­lön vegyészmérnök áll, aki állandó kutató és kísérletező munkát végez az öntödei selejt csökkentésére, a jobb minőségű öntvények előállítá­sára. A NAGYATÁDI FCNALGYÄR A Nagyatádi Fonalgyár termelésé­nek harminc százalékát exportálja. A november 12-d párthatározat Pe­dig külön kiemeli az exporttermé­kek minőségének javítását. így ná­luk még döntőbb jelentőségű a mi­nőség kérdése. Az egyes gombolya­gok, motringok méretének, hosszá­nak ellenőrzésére bevezették a gyár­tosságát naponta szúrópróbáikkal ellenőrzik. Az exporttermékeknél eddig sem a fonal minőségére, sem a színárnyalatokra nem merült fel minőségi kifogás, mégis a párthatá­rozat alapján tovább akarják gyárt­mányaik, különösen az exportgyárt- mányck minőségét javítani. Uj ki­készítést technológiát fflektettek le,, azt felbontották üzemrészekre, mun­kafolyamatokra. A festődé részére teljesen új fes­tőrecepteket dolgoztak ki. Ezekkel a receptekkel nemcsak szebb és pontosabb színárnyalatokat kapnak, hanem a festéket is új módszerrel főzik. Az új eljárással kevesebb vegyszert használnak fel az egyes színekhez. A minőség mégsem rom­lik, hanem jobb lesz. Még több ex­portterméket, még jobb minőségű árut akarnak készíteni ebben az év­ben a Nagyatádi Fomalgyár dolgo­zói. Hogyan akarja javítani a gyártmányok minőségét intézkedések a gyakorlatban máris tásközd ellenőrzést. A mérőórák pon­GABONAKOMBÁJN A traktor- és mezőgazdasági gépiparban kb. 2,7-szeresére fokozzák a konyhakerti traktorok gyártását Uj típusú, gazdaságosabb, kevésbé fém- igényes, lánctalpas és kerekes traktorokat kéül tervezni. Gondoskodni kell hidraulikus szerkezeteikkel ellátott traktorok gyártásáról, be kell rendezkedni 140 és 250 lóerős traktorok gyártására. Jelentős mértékben fokozni kell a galbonaneműek aratásának elvégzéséhez szükséges gépek •gyártását, a sorarató gépekét, valamint a gabonakombájnokhoz rendfel­szedő szerkezeteket. A gabonakombájnok számát 140 000 darabra kell emelni. Ki kell fejleszteni az ország különböző mezőgazdasági övezetei­nek megfelelően a növénytermesztés, állattenyésztés és a többi mezőgaz­dasági ág komplex gépesítéséhez szükséges mezőgazdasági gépele gyár­Milyen új A FAIPARI VÁLLALATNÁL: A novemberi párthatározat meg­jelenése után a Faipari Vállalat dol­gozói. elhatározták, tapasztalatcse­rére mennek el egy másik bútoripa­ri vállalathoz. Megnézik, milyen módszereket elhozzák, megvalósít- módszerekkel dolgoznak ott,' s a jó .iák az ő üzemükben is; El mentek hát négyen a Győri Bútorgyáriba. Alaposan megnéztek mindent, mit, hegyein, tudnának hasznosítani ide­haza. És bizony teli tarsollyal jöttek meg. . Az ott látott, koronámarókat már­is megvalósították és most már eze­ket használják az ágyak, szekrények gömbölyítéséhezj. Ezzel a módszer­rel mindig pontos, egyenletes lesz a gömböly ítés és gépkéseket sem kel] hozzá köszörülni. Az ott látot­tak szerint készítették el a fénye­zett bútorok’ állványait ás. Ebben az állványban minden egyes bütorrész­módszert, új technikai eljárást nek megvan a helye és így az el­készített, (fényezett bútordarabokat összeállítás előtt oda helyezik. így a fényezett bútorok nem karcolód­nak. Újfajta bútorpácoiási módszert is vezettek be, ami lényegesen jobbá teszi a fényezett bútorokat. Azelőtt először pácoltak, olajoztak és úgy alapoztak. Most ezt a folyamatot njiegfordífetták és először olajoznak, azután. pácéinak- Mindezt pedig a Győrben 'látottak alapján szalagcsi­szolóin végzik. Ebben az évben még több tapasztalatcserét terveznek a Faipari Vállalatnál. A NAGYMALOMNÄL: A Nagymalom dolgozói is komo- 'yan foglakoznak a novemberi párt- határozat valóraváltásával. Uj tech­nikai eljárásokkal, újításokkal akar­ják az tüzem műszaki színvonalát emelni. vezettek be Ebben az év,ben máris két jelentős újítást nyújtottak be a dolgozók, így a «ozsmalmot. részlegesen rá­kapcsolták a búzamalom 280 lóerős motorjára, amellyel jobb kihaszná­lást érnek el. Másik újításuk: a rozsmalom 95 lóerős motorja eddig két csapágya­zásé volt. A feszes szíj sok üzem­zavart okozott. Ezért most három csapágyazásra szerelték fel. így egyenletesebben megy a motor és jebb a kihasználása is. A fentieken kívül tervbe vették a rozsmalom meghajtó motorjának átszerelését. Már folyamatban is van a koptatót meghajtó .motor átszerelése. Az eme­lőgépet erőmeghajtásúra szerelik át. A Nagymalom dolgozóinak még számtalan tervük van, hogy gazda­ságosabbá tegyék üzemük termelé­sét, könnyebbé tegyék saját munká­jukat. Hogyan járult hozzá megyénk az 1955. évi terv teljesítéséhez tásáit. KÖZLEKEDÉS. A vasúti közlekedésiben 1374 milliárd tonnakilométerre kell növelni a teherforgalmat. A meglévő vágány hálózatban 65 000 kilométer új sínt kell lefektetni. A vasúti közlekedésnek legalább 2000 vcdlanymozdonyt kell kapnia, valamint. 2250 kétegységcs Diesel-mozdonyt. Gondoskodni kell új, hatalmas mozdonyok megalkotásáról, 2500—3000 lóerő teljesítő­képességű mozdonyokat kell tervezni, és készíteni A vasúti közlekedésinek az öt év alatt, legalább 255 000 teherkocsii, Valamint 18.600 személykocsit kell kapnia, Körülbelül 6500 kilométer új vasútvonalat kéül építeni. •\A gépkocsi közlekedésben a forgalmát öt- év alatt kétszeresére kell ■emelni. A szeméilybérkocsik személyforgalmát háromszorosára, az autó- buszdk személyforgalmát 3,5-szereséré kell növelni! Ééjífesztetni' keld a gépkocsik műszaki ellátásának és javításának (bázisét. Bővíteni kéül a ! keménybúxkólatú gépkocsi rhű írtaik építését, és újjáépítését. Az 1955-ös év lezárult. Eredmé­nyei országszerte ismeretesek. Szo­cialista iparunk tervét 103,2 száza­lékra teljesítette. A termelékenység emelkedése 3,8 százalékkal volt magasabb a tervezettnél, ugyanak­kor önköltsége alacsonyabb volt a tervben előírtnál. Hogyan alakult ezen belül, a mi megyénk eredmé­nye?. Mennyivel segítették, mennyi­vel, járultak hozzá megyénk dolgo­zói éhnek a’ szép eredménynek el­éréséhez? Somogy megye tervteljesítéíe elmaradt az országos átlag mö­gött, mert Somogy megye ipara évi tervét Csak 100,8 százalékra teljesí­tette, termelékenységi tervét pedig 2,4 százalékkal teljesítette túl, amely szintén nem éri el az orszá­gos átlagot. Különösen miniszté­riumi iparunk maradt, le a tervtel­jesítésben. Mindez azt mutatja, hogy bár becsülettel teljesítettük kötelességünket, mégsem éltünk minden lehetőséggel, nem aknáztuk ki kellőképpen belső tartalékain­kat amelyekkel még jobb eredmé­nyeket érhettünk volna el. Ha végigpillantunk az elmúlt esz­tendő termeléséinek alakulásán, mindjárt szembetűnik az, hogy a márciusi párthatározat nyomán megyénk iparában ' is hatalmas, •egészséges fejlődés következett be. Megszilárdult a munkafegyelem, nőtt a termelékenység, csökkent az önköltség. A jó eredmények azon­ban kissé elbizakodottakká telték gazdasági vezetőinket, aminek kö­vetkeztében a III. negyedben egy kid megtorpanás állott be a terme­lésben. Több üzemünk nem telje­sítette tervét, a termelékenység sem növekedett ekkor már olyan mértékben, mint az első félévben. A negyedik negyedév már jobb eredményeket hozott, de még ekkor ivem volt a termelés és termelékeny­ség alakulása olyan kedvező, mint például a II. negyedévben. Ennek a nem egvenletes termelésnek ered­ménye lett az, hogy a megye nem érte el az országos szintnek meg­felelő tervtúlteljesítést. A terme­lés hullámzása a negyedéveken be­lül, a havi teljesítéseknél is meg­mutatkozott. A termelékenység is jobban emelkedett volna, ha üze- ■Ttcinfc több gondot fordítanak a technika fejlesztésére, az új mun­kamódszerek alkalmazására, az újí- tóroozga’cn. fejlesztésere. A a újitá-ok eredményei 1955-ben Nézzük csak, milyen eredménye­ket hoztak megyei szinten 1955-ben az újítások? Megyénk dolgozói a miniszté­riumi iparban 935 újítást nyújtottak be. Ebből bevezettek 409-et. Ezzel szemben 1954. évben 1581 benyúj­tott újítás közül 711 került beveze­tésre, vagyis az újítások száma 1955-ben nagymértékben csökkent. Különösen visszaeesett az újítómoz­galom a Délmagy arci szági Fűré­szeknél, ahol 1954-ben 70 újítást fo­gadtak el, míg az elmúlt évben csak kilencet! De erősen csökkent az újí­tások száma a Kaposvári Textilmű­veknél és a Kaposvári Cukorgyár­ban is. Az újítómozgatom komoly fejlődése egyedül csak a Ruhaüzem­ben tapasztalható. Bár a benyújtott és megvalósított újítások száma erősen csökkent, mégis örvendetes jelenség, hogy az 1955-ben megvalósított újítások népgazdasági jelentősége nagyobb, mint az előző évben r olt, mert egy- egy beadott újítás átlagosan na­gyobb megtakarítást eredményezett, mmt az előző évben. Ha tehát párt- szervezeteink és gazdasági vezetőink több gondot fordítottak volna az újításokra, ha az 1955 évi újítások száma elérte volna legalább az 1954. évit. akkor megyénk iparában magasabb mértékben nőtt volna a termelékenység, és ezzel párhuza­mosan még alacsonyabb lenne az önköltség. De akadályozta az ütemes terme­lést, a magasabb termelékenységet a nagy munkaerővándorlás is. Külö­nösen az építőiparban, de a Textil- műveknél is gyakori volt a munkás- változás. Nagy méretet öltött a munkaerővándoriás a Somogy me­gyei Bánya- és Agyagipari ES tég­lagyáraiban. Nem is teljesítette a váPálat tervét, 407 000 téglával ma­radt adósa népgazdaságunknak. A Somogy megyei Téglagyári Egyesü­lés téglagyárai — ahol nem volt ak­kora munkaerővándoriás — u ff var­ak kor terven felül 270 000 téglát termeltek. _ Néhány szó az életszínvonalról Hogyan alakult ebben az évben megyénk dolgozóinak életszínvona­la? Néhány statisztikai számira! mérhetjük le ezt legkönnyebben. Kenyérből 14,5 százalékkal, süte­ményből 12,2 százalékkal, vajból 18,8 százalékkal fogyasztottak töb­bet a dolgozók 195f-ben, mint az elő­ző évben. De növekedett a ruházati cikkek iránti kereslet is. Igen szem­léltetően mutatja dolgozóink meg­növekedett igényét a mérték után készített cipők óriási növekedése, így ebben az évben női cipőből 41,5 százalékkal, férfi cipőből 51,9 száza­lékkal rendeltek többet az előző év­hez viszonyítva. De dolgozóink életkörülményeit javította a sok szociális, kulturális és egészségügyi beruházás, az 1955- ben üzembe hegyezett új létesítmé­nyek is. Ebben az évben kezdte meg üzemeltetését az országos viszony­latban is kiemelkedő, hatalmas új létesítményünk, a Hűtőház A Patyo­lat új üzeme is részben már meg­kezdte működését. Dolgozóink ebben az évben 5 új öltözőt, 3 új fürdőt, 4 üzemi konyhát, két új üdülőt, két szülőotthont, két szociális otthont, öt munkásszállót és kultúrházat és egy betegotthont kaptak. Üzembe­helyeztek 20 újonnan fúrt, egészsé­ges vizű kutat. Dolgozóink haszná­latba vettek 568 új lakást. Ezeknek a lakásoknak nagyrészét a dolgozók saját erejükből részben állami köl­csönnel építették. Mindent összegezve: az 1955. év eredményei nagyok voltak. Ebben az év>em a káros jobboldali nolitika felszámolásával megyénkben is döntő változás követ­kezett be. Teljesítettük, sőt túltelje­sítettük a termelés' termelékenysé­gi, önköltségcsökkealési terveket. De amint a fentiekből kitűnik, még jobb eredményt is elérhettünk vol­na, ha üzemeimk vezetői, párt- és tömegszervezeteink egész éven y ke­resztül egyforma elkesedéssel dol­goztak volna a termelés joboá. egyenletesebbé .tételén. A felsorolt hibák, hiányosságok feltárása útmu­tató kell, hogy legyen az 1956-os év­ben. Olyan útmutató, amely fokdzi.lt figyelemre, gondosságra int bennün­ket. nehogv ezek a hibák ebben az éviién is megismétlődjenek. Nagyobb szervezettséget, egyenle­tesebb termelést, a műszaki színvo­nal fokozottabb fejlesztését. kell . üzemeinknek megvalósítaniuk eb­ben az évben, hogy ezt az esztendőt még jobb eredménnyel zárhassuk és megyénk ott haladjon majd az é’en a tervüket legjobban I teljesítő megyék között. L. K-né. 1 Tanulmány őszük a Társadalmi Szemlét A párt elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle tanulmányozása egyaránt nagy segítséget jelent minden pártmunkásnak, a gazdasági és kulturális élet bármely területén dolgozó kommunistának, minden ve­zetőinek, párttagnak és pártcnkívülinek. a. lap cikkei, tanulmányai rendszeresen foglalkoznak politikai, .gazdaságii és kulturális életünk problémáival, eseményeivel és hasznos elméleti és gyakorlati tanácso­kat adnak a feladatok megvalósításához. Rendszeresen taüé’unk íráso­kat a folyóiratban a. külpolitikai es eményefcről, de a tudomány és a művészet világából is. A folyóirat decemberi száma a .többi között cik­ket közöl az 1956-os népgazdasági tervről, Matusek Tivadar elvtárs -Párféetünk fontos eseménye« cikke a pártvezetőségek újjáválasztásá- val, Zoványi István cikke a termelőszövetkezetek mintaalapszabályá­val, Kcmjáth Irén írása a Francia Kommunista Párt harmincötéves munkájával, harcaival foglalkozik. Kovács István elvtárs tanulmánya A pártos irodalomért cimrnel jelenít meg a folyóiratban. Különösen figyelmébe ajánljuk Somogy pártmunkásainak, a taná­csok dolgozóinak és 'a termelőszövetkezetek vezetőinek Zoványi István A termelőszövetkezetek niintaalapszabályáről cípiű cikkét. A cikk bevezetőben fog'alkozik a min.iaa’apszaibály fontosságával, majd az első részben a szövetkezeti demokrácia kérdéseivel foglalkozik, s több gyakorlati példát is említ termei.őszövetkezeteimkből. Hangsú­lyozza a tagság társadalmi ellenőrzésének szerepét s a közgyűlés je­lentőségét is magyarázza. A cikk a továbbiakban az alapszabály egy- egy pontját tárgyalja, így a többi között a háztáji gazdaság, a munka- szervezetek kérdéseit is. Ezeknél a részeknél' is példákat említ több termelőszövetkezetből Jelentős részt szentel a cikk a szövetkezeti gazdaság állandó fejlő­désének, a tagok anyagi és kulturális felemelkedésének biztosítékaival, a közös vagyonnal s ezen beiül a gazdaság bővítéséhez nélfcülözhetet- ien alapokkal. A cikk harmadik, befejező része a mintaalapszabály be­tartásának fontosságát, a termelőszövetkezetek fejlesztésének egyéb fontos kérdéseit tárgyalja. JÁNOS VITÉZ ÉS ILUSKA tapsol a közönség December 23 óta játssza a Gsiky Gergely Színház nagy sikerrel Ka­csok Pongrác János vitéz című dal­játékát. Estéről estére telt ház előtt arat nagy sikert a János vitézt ala­kító Juhász Pál és Iluska — Barcza Éva. A közönség kívánságára a Bu­borékok bemu tatása után is a két darabot felváltva jásszá a színház, olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg nemcsak Kaposvárott, de a megye községeiben ás a nagysikerű daljá­ték iránt Képünkön János vitéz — Juhász Pál és Iluska — Barcza Éva a harmadik felvonás gyönyörű Tün­dérország jelenetében. (Körösztöi István felvétele.) Akiknek legtöbbet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom