Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. december 3. Mint kedves rokonainkat •• szeretjük Önöket Bulganyin és Hruscsov Burmában Rangun (TASZSZ). Mint már je­lentettük, N. A. Buliganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és ■ N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tag­ja, december 1-én helyi idő szerint röviddel 12 óra után Kalkuttából Burmába, a Ranguntál 20 kilométer­re fekvő Miinigaiadon repülőtérire ér­kezett. Burma határától Ranigunig a re­pülőgép mellett a bummai légáihad- erő együk repülőgépe teljesített dísz­kíséretet. A Szovjetunió és Burma zászlóival díszített .repülőtéren U Nu miniszterelnök vezetésével1 a tour- mad kormány tagjai, a hatóságok, a társadaiYm és a sajtó képviselői, a diplomáciád testület tagjai és több­ezer főnyi rangúm lakos fogadta a szovjet vendégeket. A repülőgép leszállása után fel­ment a gépre A. D. Scsdfoorin rangju- ni szovjet nagykövet, majd N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a meg­jelentek tapsától kísérve, kiszállt a repülőgépből. A szovjet államférfia­kat U Nu miniszterelnök, Sao Hkun HMo külügyminiszter, U Ba Szve hadügyminiszter és Kyan Nyein ipar­ügyi miniszter üdvözölte. Burmái leányok, a hagyomá­nyoknak megfelelően, virágfüzé­reket nyújtottak át a szovjet vendégeknek. 19 tüzérségi sortűz dördült el. Bulga­nyin és Hruscsov (bemutatta a kísé­retében lévő személyeket U Nu bur- mai nüniszterelnöknek, majd miköz­ben a katonazenekar a Szovjetunió és Burma himnuszát játszotta, U Nu- vaü együtt ellépett a díszszázad előtt. Ezután U Nu miniszterelnök be­szédet mondott. Miniszterelnök úr, Hruscsov elv­társ, barátaim! Burma kormánya és népe nevében és a magam nevében melegen üd­vözlöm őexcellencáátokaf országunk­ban. Biztosíthatom önöket, hogy Burma vezetői és népe nem csupán mint barátaikat és jóakaróikat, ha­nem mint kedves rokonaikat sze­retik önöket — hangzott a beszéd­ben. Az üdvözlő szavakra N. A. Bulga­nyin válaszéit: Nagy megelégedéssel és hálával fo­gadtuk U Nu miniszterelnök meghí­vását, hogy látogassunk el Burmába — hangzott a beszédben. — A szovjet népben forró rokon- szenvet és nagy érdeklődést kel­tenek a burmai kormány lépései Ázsia és az egész világ békéjé­nek fenntartása és megszilárdí­tása érdekében, valamint a burmai nép erőfeszítései hazája gazdasági önállóságának biz­tosítása érdekéiben. Meggyőződésünk, hogy burmai lá­togatásunk, megismerkedésünk Bur­ma népével, ősi kultúrájával, az or­szág gazdasági életének újjáépítésé­ben és fejlesztésében élért sikerei­vel, nagymértékben elő fogja segíte­ni kormányaink és népeink kö'csö- nös megértésének továbbá erősödé­sét. A repülőtérről a városba vezető utcák mentén hatalmas tömegek so­rakoztak fel virágokkal és zászlók­kal. A kanadai javaslat vitája az ENSZ különleges politikai bizottságában ((MTI) Hírügynökségi és rádióje- lentések szerint csütörtökön dé'után az ENSZ-közgyűlés különleges pcfii- tikai bizottságának ülésén beterjesz­tették a kanadai küldöttség határo­zati javaslatát. Ez a javaslat, mint ismeretes, 18 ország egyidejű felvé­telét indítványozza az ENSZ-be. A kanadai küldött felhívta a biztonsá­gi tanácsot, hogy ne halogassa to­vább a 18 felvételét kérő állam ügyét, ment »Kanada véleménye szerint az ENSZ tekintélye óriási mértékben növekednék, ha a szer­vezetben minden kormány képvisel­tetné magát. Az ENSZ-friek a valódi világot kell tükröznie, nem pedig* egy sajátmaga álltai körülhatárolt rész­leges világot.« Kuznyecov szovjet küldött támo­gatta azt a javaslatot, hegy vegyék fel a szervezetbe valamennyi felvé­telét kérő országot, kivéve azokat,' amelyeknél a területi egyesítés prob-i lémája fennáll. A szovjet küldöttség egyidejűleg kérte, hogy a határozati javaslat1 Az indiai kormány határozati javaslata az ENSZ-ben a nukleáris fegyverekkel végzett ’ kísérleti' robbantások felfüggesztésére (MTI) Hírügynökségi és rádiójelen­tések szerint az indiai küldöttség! csütörtökön határozati javaslatot ter-| jesztett az ENSZ-közgyűlés politikai* ■bizottsága elé. •India javaslatában azt indítvá-| nyozza, hogy az érdekelt államok ha-í üadéktalanul kezdjenek tárgyaláso-j kát az atom- és hidrogénfegyverek­kel folytatott kísérletek felfüggeszd lésére. v Az indiai javaslat másrészt kéri,i hogy a leszerelési bizottság ha’adék-^ talanul dolgozzon ki javaslatokat fegyverkezési verseny megszüntetése? céljából, addig is amíg nem kötik» meg a nemzetközi leszerelési egyez-); menyi, A határozati javaslat végül indít-f ványozza. hogy a leszerelés kérdé-? sének fontosságára való tekintettel? a közgyűlés jelenlegi ülésszakát de-i cémberben ne zárják le, hanem füg-s gesszék fel, hogy az elnök újból ösz-i szehívhassa a leszerelés kérdésének í és az indiai javaslatnak megvitatásai céljából. Uj vízierőmű a Sárga-folyó mentén Honan kínai tartomány északi ré­szén november elején megkezdték) egy új vízierőmű építését. Az erő-í műben fejlesztett áram segítségéven a Sánga-fclyó vízével táplált öntöző-1 rendszert 43 000 hektárra lehet ki-| terjeszteni. Megemlékezés Kaposvár felszabadulásánakJ [ 11. évfordulójáról Kaposvár dolgozói hálás kegyelet­tel emlékeztek meg Kaposvár fe'sza-|i badulásának 11. évfordulójáról. Dél­után 4 órakor a Kossuth-téren gyü-|! lekeztek a párt- és tömegszervezetek képviselői, az üzemek és vállalatok^ küldöttei, majd testületileg felvonul­tak a szabadságparki hősi emlék­műhöz A rövid ünnepséget koszorú­zás követte, mikor a szervek egyen­ként is lerótták hálájukat a felsza­badító hősök iránt. Több mint 500 állami gazdaságban és gépállomáson választanak társadalombiztosítási tanácsot Az állami gazdaságokban és gép­állomásokon most választják újra a szakszervezeti bizottságokat. Ezzel együtt a nagyobb állami gazdaságok­ban és gépállcmásokcm — több mint 500 helyen — társadalombiztosítási tanácsot is választanak. Ezek a taná­csok a továbbiakban az ipari üze­mekben kialakult gyakorlat szerint segítik majd az üzemi 'bizottságokat a táppénz, a nyugdíj, az üdültetés, az egészségvédelem és egyéb szociá­lis problémák megoldásában. Egy kérdés a város kulturális szerveihez December 2-a, Kaposvár felsza­badulásának 11. évfordulója. Azt hihetnénk — s ez érthető is lenne —, hogy színházunkban, kultúrott- honainkban ezen a napon ünnepi megemlékezések, ünnepi műsorok teszik emlékezetessé városunk nagy évfordulóját. Pedig dehogy. Ez csak más városokban volt és van így. A rádió és a sajtó nap mint nap arról ad számot, más városokban hogyan ünnepük a felszabadulás 11. év­fordulóját. Ünnepi műsorok, ünnepi tanácsülések — ezek szerepelnek másutt a felszabadulás évfordulójá­nak emlékére, rendezett műsorok­ban. S Kaposvárott? Nézzük csak! A színházban — szép. szép — Jeanne Marie Darré zongoraestje. A Városi Tanács nagytermében mű­soros estet, a TTIT-klubban — ha bár a Mickiewicz-évfordúló már el is múlt — pénteken este a költő ha­lálának évfordulójára rendeztek ün­nepséget. A Textilművek kultúrott- honában ifjúsági klubestet tartanak lemezjátszással egybekötve. Mindez igen szép, gazdag és változatos mű­sor. Mindegyiket helyeselni lehet, ha — tegyük fel — ■más napokon rendezik, s nem december másodi- kán, vagy olyan műsort rendeznek, amely méltó a naphoz. Ezekután feltesszük a kérdést: a táros kulturális szervei mikor ta­nulják meg, hogy Kaposvár felsza­badulásának évfordulója minden év december másodika. — Szovjet-Ukrajna címmel elő­adást tart Lóczy István tanár de­cember 5-én ,a TTIT klubhelyiségé­ben. Az előadást a TTIT megyei szervezetének földrajzi szakosztállyá rendezi Felvilágosító munkával, a hátralékosok elszámoltatásával növeljük begyűjtési eredményeinket egyes cákk-hányők miatt sem szabad meglassítani, mert a hiányzó ailkke­A megye becsületéért folyó be­gyűjtés megjavításéra legtöbb gon­dot az élre került fenyőtű és tahi já rás'ban fordítanak. A hátralékosokat a törvény értelmében elszámoltatják. Emellett a népnevelőmunkáróil' sem feledkeznek meg. A begyűjtést az keit másfajta mezőgazdasági termé­kekkel léhet helyettesíteni. A fonyó- di és,a taibi járás jó példája szerint a többi járásiban is tovább keli ja­vítaná a (begyűjtési munkát. A járások rangsora az éves beadási versenyben: Járás: Százalék: Begyűjt, o. vez.: Tanácselnök: 1. fonyódi 93,29 Gyökei József Király Ferenc 2. tabi 89,4b Kovács István Tengerdi Imre 3. siófoki 89,24 Gajdos László Nagy Lajos 4. kaposvári öD,y Balassa Tibor Suri Sándor 5. nagyatádi 84,70 Borbandi Ambrus Sasvári Ferenc 6. marcali 82,72 Sifter Jenő Kula József h. 7. barcsi 82,5 Siszler István Mátyás József 8. csurgói 82,08 Horváth György Vörös Gábor Kaposvár város 94,91 öd.uö Megye oooooocccxxx>ocxxooooooooooocooooc©(xxx>ocxx>ocxx>ocxx»ococxxra3ax^^ ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan névszerint sorolja fel a felvételre je­lentkezett 18 országot. Sir Pierson Dixon Anglia nevében támogatta a kanadai javaslatot, noha egyes országok iránit kételyeket tá­masztott. Az angol küldött ugyan­akkor kifogásolta a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy mind a 18 ország egyidejű felvételéhez ragasz­kodik. A holland küldöttség támogatta a kanadai javaslatot, kifejezte a?t az elhatározáséit, hegy nem szavazza meg az országok felsorolására vo­natkozó szovjet módosítást. Egyip­tom küldötte szintén a kanadai ja­vaslat mellett foglalt állást A különleges politikai bizottság legközelebbi ülését pénteken dél­után tartja. A belgrádi Uj Nemzedék Könyv­kiadónál megjelent Miográd üyur- gyevics jugoszláv író »remok Bel­grad felett« című könyve. A könyv alcíme: »Jegyzetek a megszállás­ról«. Különösen megindííóak azok az oldalak, amelyek a jugoszláv kommunistáknak a fasiszta meg­szállók ellen vívott hősi harcát mutatják be. A szerző bátyját is a Gestapo hóhérai ölték meg. Az alábbiakban szemelvényt közlünk a »Felhők Belgrád felett« című könyvből. rPÖBBÉ MÁR nem reményke- dem. Nyomban azután, hogy a háború véget ért, megkértem ba­rátomat, 'aki a Gestapo-hóhérok . bűntetteit nyomozó bizottságban dol­gozott: — Nézz utána, mi van a bátyám­mal. Mindeddig semmit sem tudunk sorsáról. Néhány nap múlva értesített a barátom: — Nem szerepel sem a jegyzéke­ken, sem az intemálótáborok köny- v«iben. — Hogyhogy nem szerepel? Több mint egy évet ült! Kérlek, kutass utána tüzetesebben. De még ekkor sem találta meg a nevét... Ma ismét találkoztam 'barátom­mal. így szóit hozzám: — Megtaláltam a 'bátyád nevét — Nos? — Február 19-én kivégezték... Többé mér nem reménykedem. Már nem hiszek azoknak, akik így beszélnek: — Lehet, hogy egyszerűen nem kapták meg .a leveleit, egyszer majd hírt ad magáról. “FEBRUÁR VOLT, amikor Jung doktor aláírta a parancsot Valaki, talán Vujkovics, átolvasta ezt a parancsot. Lehet, hogy a Po- povács név helyett »Petrovicsot« ol­vasott — dehát fontos ez? Az a fő, hogy a névsort kiegészítsék. Lehet, »Adják vissza földjeinket és halászati vállalatainkat« — kiáltással tüntetett a napokban egymillió japán az Egyesüli, Államok tokiói követ­sége előtt. A japán .pa­rasztok mind (határo­zottabban helyezked­nek szembe kormá­nyuk amerikaibarát politikájával. 30 cm átmérőjű krizantém A hagyományos pe­kingi ikrizantómkiiálilí» táson 700 különféle változatát mutatták be ennek az őszi virág­nak. Egy 30 cm átmé­rőjű óriási krizantém volt a kiállítás fény­pontja. Az egyszerű amerikaiak millió békét akarnak Nemrégiben szovjet újságíróküldöttség járt az Egyesült AJlamok- foami. Amerre j csak megfordultak, az egy­szerű amerikaiak min­denütt örömmel és sze­retettel fogadták a szovjet embereket. Egy alkalommal, ami­kor ebédnél ültek, egy magas, ősz asszony lé­pett a szovjet újság­írókhoz, kezében ■ nagy csokor tarka őszi .vi­rággal. — Ezt maguk­nak bokám, mer.t a béke országából jöttek. Mi, amerikaiak is bé­két akarunk. írják ezt ■meg uraim — mondott fa az asszony. Uj meteorológiai állomás működik néhány nap óta. Belső-Mongólia) gazdag síkságaira. Francia fegyverek az új Wehrmacht-nak Egy sajtókonferen­cia során Grouzier tfegyverkezésügyi mi­niszter iki,jelenítette: Franciaországot szólít­sák fel arra, hogy Né­metországnak modem fegyvereket szállítson: 13 tonnás tankokat, légvédelmi tüzérségi fegyvereket., helikop- tereket, tengeri tüzér­ségi felszerelést. Mind­ezt azért, hogy segít­sen Adenauer kormá­nyának talpraállítani az új Wehrmacht-oi. Az agglegények halandósága nagyobb, mint a házas embereké Ez a legutóbbi ku­tatások során vált nyilvánvalóvá. így a számok azt mutatják, hogy a 30—35 éves nőtlen JSédfiak hálán» dósága kétszer maga­sabb, mint a hasonló korú nős embereké). Ugyanez a íeiein.ség megfigyelhető a, nők« nél is, de sokkal ki­sebb mértékben.- A tanulmány szerint kü­lönben egy 35 éves nős férfinek p). meg­van iaz az eshetősége, hogy hat évvel tovább él, mint. egy aggle­gény. A BÁTYÁM hogy észrevette a hibát, de az is lehet, hegy ngm. Alig szendeíreditek el az emberek, máris felkeltették őket. Még arra sem volt idejük, hogy feleszmélje­nek, kezüket máris összekötözték. Aztán felsorakoztak. Utoljára. Ott álltaik azok, akik hosszú napokon át megosztották egymással takaróju­kat, cigarettájukat és a penészes ku- karicalepényt, azok, akik hittek a szabadságban, akik megjárták az utat a »különleges rendőrségtől« a koncentrációs táboráig. A szabadság napja egyre jobban •közeledett, ök azonban tudták, hogy ezt már nem érik meg. Mind­nyájan olyan emberek voltaik, akik harcoltak a szabadságért és hittek a szabadságban, még akikor is, ami­kor a fasiszták Moszkvánál jártak. Örültek a távoli kis faftu felszaba­dításának, amelyek még a térképen se szerepelnek: »Na.gyszerű, hiszen most már megállítják őket! Hallot­tátok?! Megállították az eliemsóget! Megállították Hitlert, örüljetek em­berek!« A kommunisták énekeltek, bár ■rekedt volt a (haragjuk, s a közéjük rontó Gsstapo-tegóny jókorát hú­zott egyikükre: »Mit üvöDtesz, nem lakodalomba mész!« Az ablakokon rács volt, s a rá­cson túl — Szerbia. Két, három vagy száz kdilamétenre onnét (most ez már nem fontos) élitek gyerme­keik, édesanyjuk, szeretteik. Néhány 'kilométerre pedig ott húzódtak az árkok... Amíg az autóbuszokhoz mentek, látták az eget, a meztelen fákat és a tábarőrséget. Gyermeke-, két messze a drót mögött sem lát­tak sehol. GyermekKk most alud­tak és bizonyára azt álmodták, hogy apjuk .gyönyörű gumilabdát hozott nekik és ők azt kergetik.. Igen, ezek a gyermekek egyszer majd megtudják, (ki volt az apjuk, s rettegés nélkül fognak élni. A sza­badság már közeledik. A FASISZTÁK új egyenruhát viseltek és áradt róluk a parfőrniilllat. Az autóbuszra várva filmekről és lóversenyről beszélget­tek: — Ém kimegyek, de nem foga­dok ... — Holnap pihenni fogok, elfárad­tam, s ma is rengeteg a dolgom.:: — Azt hiszem, hogy iegutóob egyikük életiben maradt... — Mindegy, a gödörben úgysem bírja sokáig... — Ugyan, Jung doktor szólt ne­kem, s ón még egy golyót röpítet­tem a fejébe. Nem tévesztettem céltt. Húsz autóbusz, négyszáz ember. Négyszáz test, összekötözött karok, szemek, amelyekből megvetés és ha­rag sugárzik. — Ma rengeteg a dolgom! Bizony, valamennyit megvizsgálni — nem 'tréfa. De miféle átkozott nép ez — szitává lőjjük, s még mindig mozog! —■ Szeretem, amikor így egyszerre végzünk velük — mondja az egyik hitlerista — így sokkal jobb, mint­ha apránként kerülnének sorra. — Most legalább lesz egy kis sza­badidőnk. A BÁTYÁM IS ott volt az egyik autóbuszon. Öt is fett keltették. Éppen akkor topta meg a csomagot, amelyet 'bevittünk neki. Mógcssk ki sem bontotta, de most miár nincs is szüksége rá. — Osszátok el, barátaim — mond­ta celtafársainak, mielőtt kivittek. Gyönge volt, nagyon gyönge. Ar­ra kért bennünket, küldjünk neki orvosságot, ha lehet. Küldtünk. De az ő 'neve is a jegyzékre került. így hát már nincs szükség az orvosságra. Emlékszem, mit mondott, mikor találkoztunk: — Nektek is szűkén vara, s ne­kem 'külditek? Ne vonjátok meg magatoktól az utolsót... S iám, már végig is hurcolták őt a folyosókon. — Viszik a vesztőhelyre — sut­togták társai. Iigera, 'bátyámat az árkokhoz vit­ték, hogy agyonlőjék. Keze és arca sápadt, de csillog a szeme. Nem­csak azért, mert beteg, hanem mert tudja, hogy Harkov felszabadult a fasiszta megszállás alól. Mennyire szerette volna Berlinről os ugyanezt hafflani! De ezt már nem éri meg. Társai viszont megérik. Miiilyen lá­zasan suttogtak és énekeltek Sztá­lingrádról! Á kórházban, halkan, hogy senki meg ne hallja. A MÍG A VESZTŐHELYRE J ^ vitték, ránk gondolt és eszé­be jutott: a cellában az ágy alatt maradtak a citromok. Megtalálj ák-e az elvtársak, nem jut-e az őrök ke­zére? A citromokra gondott. Mindenre goüido’lt, amí g ki nem aludt szemé­nek fénye, amíg meg nem mereve­dett a teste. Utolsó tekintete az er­dőt mérte végig. Szemében szeretet égett. Szemében... De ezt a hóhé­rok .nem látták. Csak eunra ügyel­tek, nem dobog-e még a szíve. Az a nagy szív, amely fel akarta ölelni az egész világot, annak az ember­nek szíve, akinek nem volt még kedvese sem. Bátyámat Iljának hívták. Sajátos módon szokta megkötni nyakkendő­jét, veszekedett velem a szobában lévő egyetlen szék és fogas miatt.. ? Megölték őt a fasiszták!

Next

/
Oldalképek
Tartalom