Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-17 / 296. szám

' V VILÁG PBOL^TAIMAI EGYESÜLJETEK! ^POS'J^-I? Somogyi Néplap Mit ad az országnak az 1956-os népgazdasági terv Tsz-ek erősítését biztosító terveket készítsünk a jövő évre Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XH. évfolyam, 296. szám. AHA SU HLLE« Szombat, 1955. december 17. A béke és a demokrácia újabb diadala Csütörtökön kora hajnaliban be­járta az országot a hír: az ENSZ- íjtózgyűliés szerdai ülésén a Bizton­sági Tanács javaslata alapján felvet­te tagjai sorába a Magyar Népköz­társaságot, másik tizenöt országgal együtt — közöttük Albániát, Romá­niát és Bulgáriát. Népünk megelé­gedéssel, örömmel fogadta a hírt, hi­szen két nappal előbb még úgy lát­szott, hogy ismét sikerül megakadá­lyozni Magyarország felvételét azok­nak, akik ellene vannak a népek bé­kés együttműködésének. A közgyűlés határozata lehetővé teszi, hogy él­jünk a békeszerződésben biztosított jogainkkal, elfoglalhassuk helyünket az ENSZ-tbem és így a világszervezet fóruméin hallathassuk szavunkat a béke és a haladás ügyéért. A szerdai események hazánk jo­gainak és igazságának győzelmét je­lentik. Hazánknak joga volt az ENSZ tagságra, hiszen az Alapokmány 1 cikkelye kimondja: »Az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden más békeszérető állaim előtt, amely a jelen alapokmányban vállalt köte­lezettségeket vállalja, és a szervezel; megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó«. Né­pi demokratikus álilaimumK minden lépése' 'békeszeretetünket bizonyítja a világ előtt. Vállaljuk az ENSZ-tag- sággal járó kötelezettségeket és min­demkor hajlandók vagyunk e köte­lezettségek teljesítésére. A határozat­tal szerdán olyan jogunkat ismerték el tehát, amely már hosszú évek óta megillet bennünket. A tizenhat ENSZ-tag felvétele fon­tos állomása a világszervezet fejlő­désének útján, egyben ,nagyjelentő­ségű nemzetközi esemény ás, amely tovább erősíti a különböző rendszerű államok békés egymás melléit élésé­nek elvét. Mindez nemcsak a szerdai döntés tényében, de annak ünnepé­lyes meghozatalában, a külsőségek­ben, az éjszakai ülés lelkes hangula­tában is megnyilvánult ; az ENSZ-ta- gok többségének — amit számos fel­szólaló hangoztatott is — az a meg­győződése, hogy a tizenhat ország felvétele, az ENSZ-közgyűlés dönté­se a demokrácia és a béke erőinek nagy győzelme. A döntés meghozá­sában, mint a világpolitika számos más kérdésében — a Szovjetunió mindvégig 'kitartó és következetes állásfoglalása távolította el az aka­dályokat és teremtett olyan helyze­tet, amelyben nem lehetett többé ki­térni a pozitív döntés elől. A keddi tanácskozások után a vi­lágsajtó általában borúlátóan ítélte meg az új tagok felvételének kilátá­sait. Ez a han,gúlát azonban még hu­szonnégy óráig sem tartott. Szerdán a Szovjetunió új javaslatot terjesz­tett be a tizenhat ország felvételé­ről s ezzel reális alapot teremtett a kérdés azonnali megoldására. Nyolc esztendőn keresztül, újra és újra elő­terjesztettük felvételi kérelmünket, de a .nyugati hatalmaik ezt mindig elutasították, Bár a Szovjetunió és az ENSZ-ben' helyet foglaló testvéri országok mellettünk szálltak síikra. A helyzet azonban lassan az EK IZ-ban is elviselhetetlenné vált. A nemzetek szövetségéből a nemze­teknek csaknem egyharmada hiány­zott, Ennek a 'tarthatatlan állapot­nak felismerése vezetett 'a kompro­misszumos kanadai javaslathoz, mely 18 állam felvételét javasolta. A ka­nadai javaslat mindenképp a nagy­hatalmaik közötti megegyezést tük­rözte. A Szovjetunió hozzájárult Spanyolország és Japán felvételi ké­relmének megvizsgálásához, a nyu­gati országok viszont hozzájárultak a népi demokráciák felvételéhez. A keddi döntést a tajvani kalózok Csang Kaj-sekék küldöttének kije­lentése eredményezte. Megvétózta a Mongol Népköztársaság és ezzei mind a 18 állam felvételét, A keddi »győzelem« azonban na­gyon rövid életű volt. A szovjet dip­lomácia ismét rugalmasnak bizo­nyult. A Szovjetunió újra a Bizton­sági Tanács összehívását kérte és olyan új javaslatot tett, amelynek következtében a megegyezés ellensé­ge! kényszerhelyzetbe kerültek. Nem Volt visszakozás és így a 16 állam felvételét indítványozó szovjet ja­vaslatot a Biztonsági Tanács ma­gáévá tette és néhány óra múlva el­fogadta azt a közgyűlés is. A szovjet javaslat eredményeként az ENSZ tagjainak száma tizenhattal növeke­dett — Japán viszont nyilván meg­köszöni majd Csang Kaj-sekéknek és amerikai patrónusainak, hogy ld- imáradt a felvettek közül. A döntéssel az ENSZ-en belül to­vább emelkedett azciknak az álla­moknak a száma, amelyek a béke megőrzésének, a nemzetközi feszült­ség enyhítésének politikáját képvi­selik. Lehetővé vált, hogy hazánk a jövőben még fokozottabban küzd- hessen államunk külpolitikai célki­tűzéseinek megvalósításáért. . Az ENSZ-en keresztül fokozottabban fejleszthetjük nemzetközi kapcsola­tainkat. Eddig az ENSZ-en kívül folytattuk békeharcunkat, most az ENSZ-ben is küzdhetünk a nemzet­közi feszültség enyhítéséért. Hálásak vagyunk a 'baráti orszá­goknak és mindenekelőtt a Szovjet­uniónak, hogy lelkesen támogatták felvételünk ügyét. Ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy hazánknak szilárd és megbízható barátai van­nak, akik mellettünk szálltak síkra az ENSZ-ben is. És ígérjük, hazánk a békéért folytatott további harcá­val még méltóbb lesz az ENSZ-tag- ságra. Dolgozók nyilatkoznak ENSZ-tagságunkrói Hasúnk ENSZ-tagsúga újabb erőt ad a békés alkotó munkában Nagy öröm töltött el, amikor ol­vastam a Szabad Népben, hogy ha­zánkat felvették az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. Hazánk ENSZ-tagsága valameny- nyiünlfcnefc újabb erőt ad a békés al­kotó munkáiban, ösztönzést nagysze­rű terveink sikeres megvalósításá­ban. Mi, magyar dolgozók most már igazán érezzük, hogy elismerték nagyszerű eredményeinket és most már van szavunk' a világ ügyeinek intézésében. Biztos vagyok abban, hogy ENSZ-küldötteink az ENSZ fó­rumain, a magyar nép megbízatása alapján mindenkor azon munkálkod­nak, hogy hozzájárulhassunk a tar­tós .béke megszilárdításához. Nagy Gyula, a 120. sz. Vegyes Ruházati Bolt vezetője. A Szovjetuniónak köszönhetjük ENSZ-tagságunkat Már napok óta izgatottan hallgat­tam a rádió híreit, hogy vajon fel­vesznek-e bennünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Igen meg­örültem, amikor csütörtökön este meghallottam, hogy hazánkat fel­vették az ENSZ-'be és ezzel teljesült népünk régi vágya: elfoglalhattuk helyünket a világ ügyeit intéző nagy szervezetben. Országunk ENSZ-tag­sága sokat jelent nekünk, úgy érzem, hogy erősebbek léttünk, mert a Szov­jetunióval, a népi demokráciákkal együtt most már kinyilváníthatjuk véleményünket, szavazatunkkal dönt­hetünk a világ népeinek sorsa fe­lett. Én a gépállomás dolgozóinak a ne­vében ígérem, azon leszünk, hogy a téli gép javítási munkákat mennyi­ségileg és minőségileg határidő előtt jól elvégezzük. Ezzel is lei akarjuk fejezni hálánkat a nagy Szovjet­uniónak, amely hozzásegített ben­nünket ahhoz, hogy felvettek ben­nünket az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének' tagjai közé. Szenes Imre, a Kaposvári Gépállomás traktoros hrigádvezetője. fi Magyar Répkiztársaság kormányának nyilatkozata Magyarországnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmakéi A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa örömmé! és nagy megvé­déssel vett tudomást arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének X. ülésszakán Magyarorszá­got felvette tagjai sorába. A közgyű­lés ezzel a határozatával népünk régi vágyát és jogos kívánságát teljesítette. A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa az egész magyar nép köszö­netét tolmácsolja az Egyesült Nemze­tek Szervezete mindazon tagállamai­nak, amelyek — szem előtt tartva a vi­lágszervezet egyetemességének szük­ségét és hazánk felvételi kérelmének jogos voltát — ENSZ-tagságunk mel­lett foglaltak állást. A Minisztertanács külön kifejezésre kívánja juttatni kö­szönetét a Szovjetuniónak és más tagállamoknak, amelyek kezdettől fog­va következetesen támogatták Magyar- ország felvételét az ENSZ tagjai sorá­ba. A Magyar Népköztársaság külpoliti­kája következetesen, az ENSZ alapok­mánya szellemének megfelelően, a bé­ke biztosítása, a nemzetközi együtt­működés előmozdítására irányul, az Egyesült Nemzetek Szervezete fóruma­in is minden erejét latbaveti az egye­temes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a különböző társa­dalmi rendszerekhez tartozó államok békés egymás mellett élésének megva­lósítása érdekében. A Minisztertanács ezen nyilatkoza­tában is biztosítani kívánja az ENSZ tagállamait, a világ valamennyi (or­szágát és népét, hogy a Magyar Nép- köztársaság, híven a magyar nép igaz érdekeihez és őszinte békevágyáhez az Egyesült Nemzetek Szervezetében erői­hez képest hozzájárul ahhoz, hogy a viliágszervezet maradéktalanul betöltse nemes hivatását a tartós béke biztosí­tása, a társadalmi haladás és az embe­riség jólétének előmozdítása érdeké­ben. Budapest, 1955. december 15 A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA Az ENSZ főtitkárának távirata Magyarország felvételéről A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, , Budapest. Van szerencsém Önt értesíteni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1955. december 14-én tartott 555, teljes ülésén a Biztonsági Tanács ajánlására megtárgyalta Magyarország felvételi kérelmét és úgy ha­tározott, hogy az Ön országát Albániával, Jordániával, Írországgal, Portugáliával, Olaszországgal, Ausztriával, Romániával, Bulgáriával, Finnországgal, Ceylonnal, Ne­pállal, Líbiával, Kambodzsával, Laosszal és Spanyolor­szággal együtt felveszi az Egyesült Nemzetek tagjai so­rába. Osztozom az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjai­nak e határozat felett érzett mély megelégedésében. Köszönettel venném, ha kormányának az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kinevezett hivatalos képviselője átnyújtaná megbízólevelét. Kérem fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, New York. A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének válasza Dag Hammarskjöld úrnak, az Egyesült Nemzetek ’Szervezetének főtitkára, New York. Főtitkár Ur! Köszönettel vettem szíves értesítését, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének X. közgyűlése december 14- én tartott 555. teljes ülésén a Magyar Népköztársaságot felvette tagjai sorába. A Magyar Népköztársaság kormá­nya nagy megelégedéssel vette tudomásul a magyar nép e régi és jogos kívánságának teljesülését. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy döntött, hogy az ENSZ közgyűlésének X. ülésszaka képviseletével Szarka Károly úrat, a Magyar Népköztársaság Washing­toni rendkívüli nagykövetét és meghatalmazott minisz­terét bízza meg, aki át fogja adni Önnek a magyar kor­mány ebből a célból kiállított megbízólevelét. Engedje meg, Főtitkár Ur, hogy a magyar kormány köszönetét és elismerését tolmácsolja Önnek Magyaror­szág felvétele érdekében kifejtett fáradozásáért, vala­mint a közgyűlés határozatával kapcsolatban kifejtett mély megelégedéséért. Fogadja, Főtitkár Ur őszinte nagyrabecsülésem ki­fejezését. Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere* Budapest. A balatonszabadi tsz tagjai esélyesek a Mezőgazdasági Igazgatóság sajtéterjesztési jutalmára Lapuink november 27-d számában közöltük a Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Igazgatóságának megyénk ter­melőszövetkezeteihez intézett felhí­vását a Somogyi Néplap terjesztésé­re. A felhívás a többek között így hangzott: »Minden járásiban azt a termelőszövetkezetet, amelyben az előfizetések száma a családok szám­arányához viszonyítva a legtöbbre emelkedik, 500 forint értékű könyv­jutalomban részesítjük«. A balatonszabadi termelőszövetke­zet tagjai is olvasták a felhívást és Bogárdi Ernő élvtárs, a községi pártszervezet 'titkárának javaslatára elhatározták, hogy csatlakoznak a felhíváshoz. A tsz-tagok a párttitkár vezetésével 41 negyedéves előfize­tést szerveztek, így most már a leg­több itsz-csailádhoz eljut a párt me­gyéi sajtója. A magyaratádi Búzakalász TSZ tagjai eladják államunknak a felesleges kenyérgabonát A múltban nagy gond volt falun a 'gabona eladása. A dolgozó paraszt hiába termelte meg drága áron a búzát, rozsot, hiába terveztek, nem menekülhettek meg a kuiákok, ga­bonakereskedők, uzsorások karmai közül. Mert mi volt a helyzet akkor? A falu kizsákmányolói, a kulákok, kereskedők felvásárolták potom pén­zen a megszorult kis- és középpa­rasztoktól az értékes kenyérgabonát, s azt busás haszonnal adták tovább. Nem ritka esetben a dolgozó pa- raszf a következő aratáskor kétsze­res áron vásárolta vissza a kuiáktól azt a gabonát, amit ő egy évvel az­előtt olcsón eladott neki. Mennyivel jobb a helyzet e téren ma. A népi állam megakadályozza a gabonával való üzérkedést,, ezért jó áron megvásárolja azt a ter­melőktől. A magyaratádi. Búzakalász TSZ tag­jai bő termést takarítottak be a föl­dekről, bőségesen jutott a padlásaik­ra ás. Munkaegységenként 4 és fél kg kenyérgabonát kaptak. Annyi bú­za jutott a tagságnak, hogy majdnem két éven keresztül biztosíthatnák ke­nyérellátásukat. De mit csináljanak a tömérdek gabonával? Természete­sen eladják az államnak szabadáron, 280 forintért mázsáját. Felesleges a szükségleten felül tar­talékolni, hiszen kell a kenyér a vá­rosnak, az egész országnak. Sipos' János a család 1004 munkaegységé­re több mint ,45 mázsa kenyérgabo­nát kapott. Minek tartogatná ezt a padlásán, amikor államunktól jó pénzt kap érte. Majdnem 20 mázsát adott át az államnak. Sasvári János brigádvezető 12 métermázsa búzát adott át az ál­lami felvásárlónak, csupán ebből 3360 forint bevétele lett. Kosár Lajosnak is nagyon jól jött a szabadfelvásárlási rendelet, hiszen az idén épített állami segítséggel lakó­házait és szükség volt még épület­anyagra. A beadott szaibadgabona ut án állomunktól nemcsak sok pénzt kapott, hatnom épületanyág-utalványt is. Tóth Gézáék szorgalmasan -dolgoz­tak egész évben, ezért csak kenyér- gabonából 41 métermázsát kaptak. 10 mázsa búzát már korábban el­adtak az államnak 2800 forintért. Tóth Géza most a begyűjtési mi­niszter rendeletének elolvasása után elhatározta, hogy még 450 kilót ad át az állami felvásárló­nak — ennyi mutatkozik feleslegként. Egész ibiztos, nemcsak Magyanatá­detn, ihanern másutt is követik pél­dáját, .hogy megteljenek államunk hombárjai, egész esztendőben legyen sok sütemény, kenyér dolgozó né­pünk asztalán. A Somogy vár iák példamutatása — Lakodalom van a mi utcánk­ban!... — énekelhetik nemsokára a semogyvári legények, leányok, ahogy közeledik a karácsony, hó borítja a határt és hófehér menyasszonyi fá­tyolban anyagkönyvvezető élé veze­tik menyasszonyukat az ifjú vőlegé­nyek. Valóban! Mintha a közeli lagzikra ■gondoltak volna a semogyvári asz- szonyok: 2 és fél mázsával adtak be több tojást, mint a terv előírta. Ez bizony 5000 tojást tesz tó, s ebből meg 500 tortát csinálhatnak a nyo- szolyó-asszonyok. A somogyváiriak a mezei terményekből s jószágokból a rájuk tartozó részt is már régen be­adták. Az aprójószág gazdái, a falusi asszonyok és leányok sem vallottak szégyent. Feltehetjük a kérdést: miért ad­hattak he félezer tortára való több­let-tojást a somogyvári^k? Azért, mert tudnak bánná az aprójószággal. Az »Anyám tyúkja« sok-sok példány­iban megtalálható a somogyvári ud­varokon. Még tél elején is olyan sza­porán tojnak, hogy jut belőle a vá­rosiaknak is_. A baremfiibegyűjtő is nagy megbecsülésben részesíti eze­ket a »tyúfcanyókat« Somogyváron. Elmegy portáról portára. A gaadasz- szonyokkail hamar szót ért. De vau szeme a hízóba fogott récék és libák körüli bajok megoldására is. Van olyan hamis kacsa, hogy a .tömő ke­zét érdes csőrével gyakran felvérezi. No, de segít a kis zsebbevaló re­szelő, elő vele! S úgy lesimítják a harapós csőröket, hogy azok ugyan többé nem tudják megakadályozni a háziasszonyokat a folyamatos, gyors hizlalás munkájában .,. így tudta Somogyvér a hízott baromfi 'beadá­sát is maradéktalanul teljesíteni. A marcali járás községei már kez­denek tanulni a somogyváriaktől, s öt nap alatt 11 mázsa baromfit gyűj­töttek 'be a járás begyűjtői. Érdemes lenne, ha minden községben többször gondolnának azokra á jóízű lakodal­mi tortákra: gyorsan felszámolnák a tojás- és baromfibeadás'i hátraléku­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom