Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-17 / 296. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955, december 17. Külföldi vélemények a* ENSZ-lagfelvételről PÁRIZS (MTI) A pénteki párizsi sajtó hosszú cik­kekben kommentálja az ENSZ-tagsá- got kérő 16 állam felvételét., A szocialista Populairé rámutat, hogy a realitás megköveteli: ne mel­lőzzék tovább a Kínai Népköztársasá­got. A Les Echos kommentárjában »a szovjet diplomácia mesterfogásáéról beszél, amelynek az utolsó percben tett engedményeként vették fel a 16 államot. A lap utalva arra, hogy a fejlemény a japán—szovjet tárgyalá­sok szempontjából is jelentős, így folytatja: »Az sem kétséges, hogy előbb-utóbb mindez a nacionaiista Kí­na kiűzésére vezet. A talán még na­gyobb hatóerejű második, siker az, hogy az arab-ázsiai tömb több egy­séggel megszaporodott, Bandung szel­leme mandátumokat szerzett az ENSZ- ben, amelynek súlypontja érzékenyen Ázsia felé tolódott át. Az amerikaiak­nak egyre nehezebb lesz majd az ENSZ-ben többséget elérniük.* Az Humanité kommentárjában le­szögezi: Ami a szocialista országokat illeti, képviseletük ezentúl kétszer ak­kora lesz, mint a múltban, s Albánia, Bulgária, Magyarország, valamint Ro­mánia felvétele aligha igazolhatja azo­kat a kampányokat, amelyek e népi demokráciák »felszabadításáról« papol­nak. BELGRAD A Tanjug diplomáciai szerkesztője hangsúlyozza, hogy Belgrádban igen nagy megelégelést keltett az a hír, hogy a 16 országot felvették az Egye­sült Nemzetek Szervezetének tagjai sorába. A noviszádi rádió csütörtök esti adá­sában a többi között a következőket hangoztatta: Vigasztaló, hogy a Biztonsági Ta­nács hamar túljutott a válságon, ame­lyet a formózai képviselő obstrukciója idézett elő. A küldöttségek vezetőinek nyilatkozata szerint a közgyűlésnek ez az ülésszaka történelmi jelentőségű határozatot hozott, amely , rendkívüli módon hozzájárult az ENSZ befolyásá­nak növeléséhez. Általános vélemény szerint ez a határozat azt bizonyítja, hogy minden súrlódást meg1 lehet ol­dani, ha az érdekeltek részéről fenn­áll a jóindulat. Döntő lépést tettek abban az irány­ban, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete egyetemes legyen. A néhány hét óta kifejtett nagy erőfeszítések mégsem maradtak meddőek. Jórészt a szovjet küldöttség érdeme ez, amely új. mindenki részére elfogadható for­mulát talált. LONDON (TASZSZ) A Spectator című angol konzervatív lap kijelenti, hogy az új ENSZ-tagok felvételével kapcsolatos szavazásnál tanúsított csangkajsekista magatartás »éles formában veti fel Formoza helyé­nek kérdését a Biztonsági Tanács­ban«. A Spectator hangsúlyozza, hogy olyan emberek foglalják el Kína he­lyét az ENSZ-ben, »akik már tiem képviselik többé Kínát«. Hírek szerint tavasszal rendkívüli ülésszakot tart az ENSZ közgyűlése New York Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ közgyűlése — amely a napokban fejezi be tizedik üléssza­kát — tavasszal rendkívüli ülésszakot tart, hogy az újonnan felvett tagokat beválasszák a szervezet különböző bi­zottságaiba és tanácsaiba. Az ENSZ új tagjai csütörtökön már szavaztak a közgyűlésen New York. Az ENSZ újonnan fel­vett tagjai resztvettek az ENSZ-köz- gyűlés csütörtök délelőtti ülésén és — mint az AFP jelenti — a togoi kérdés felett tartott szavazásban már éltek is szavazati jogukkal. A Magyar Népköztársaság ENSZ-küldöttségének vezetője átadta megbízólevelét A Magyar ENSZ-küldöttség sajtóközleménye New York (MTI). Szarka Károly rendkívüli 'követ és meghatalmazott miniszter, az ENSZ közgyűlésének ti­zedik ülésszakán részvevő magyar kül­döttség vezetője december 15-én át­nyújtotta megbízólevelét és a Magyar Népköztársaság kormányának nyilat­kozatát az ENSZ tagállamához való csatlakozásunkról. A TASZSZ az angol munkáspárt vezetőségében bekövetkezett változásokról London (TASZSZ). Mint már. jelen­tettük, Attlee helyébe Gaitskellt válasz­tották meg a munkáspárt vezetőjévé. Gaitskell automatikusan a munkáspárt parlamenti csoportjának vezetője is lett. HELSINKI Kekkonen finn miniszterelnök a kö­vetkezőket jelentette ki: »A kis orszá­gok is ki akarják venni részüket a magasztos és az emberiség számára fontos törekvésekből. Ezek a törekvé­sek különösen a kis népek számára fontosak, amelyeknek jövője nem a fi­zikai erőn, hanem a szellemi értéken nyugszik.« I ,A puska visszafelé i sült el“ Berlin (ADN). A Neues Deutsch- j land írja: Brentano bonni külügy- j miniszter azt remélte, hogy a Né- j met Demokratikus Köztársaságra,í mér csapást akkor, amikor a múlt s héten, a kormány nevében hivata-í losen kijelentette: Bonn megsza-1 kítjt a diplomáciai kapcsolatokat j min lazokkal az országoklcal,. ame- ' lyek lcapcsolatokat tartanak fenn a Német Demokratikus Köztársa­sággal. Ez a fenyegetés azonban éppen az ellenkezőjét váltotta ki annak, amire Brentano számított. A Neue Rhein-Zeitung figyel­meztet: »Ha India, Jugoszlávia, ragv Egyiptom nagykövetet küld Berlinbe — nagy a valószínűsége annak, hogy ez megtörténik —, akkor Bonn vissza akarja rendelni nagykövetét — Uj-Delhiből, Belg­rádiból és Kairóból. A kormány­nyilatkozatnak ezek az esetleges t következményei aggasztóak. India ! ma már világhatalom, Jugoszlávia I a v lágpolitikában fontos szerepet játszik, Egyiptom pedig vezető ha­talom a Közel-Keleten. Ezekre az j államokra akarunk mi nyomást ^ í gyakorolni? Inkább hallgatni kel- 5 1 lett volna«. i s Külföldön is hasonlóképpen ér- 5 ; felmerték ezt a fenyegetést, külö-1 { nősen az érintett országokban. Az ^ '■ Österreichische Volksstimme a kö- j vetkezőiket írja: »A bonni kormány ' a napokban ismerte el Ausztria sen, legssségét — és a következő lépése máris támadás semlegessé­günk ellen. Előírja számunkra, hogy ne isrrierjük el a Német De­mokratikus Köztársaságot«. A bécsi Abend című lap ugyan­ezzel a kérdéssel kapcsolatban ki­jelentette: »Brentano nyilatkozata vah jában nem más, mint a nyu­gat lémet presztízs-politikusok szo­kásos szóbeszéde. E politikusok azt gondolják, hogy a kemény szavak mögé elrejthetik gyengeségüket«. Mit ad az országnak az 1956-os népgazdasági terv Az 1956-os népgazdasági terv fő fel­adata — mint pártunk Központi Veze­tősége és népköztársaságunk Minisz­tertanácsa meghatározta — az, hogy tovább építve a szocializmus alapjait, tovább folytatva szocialista iparosítást, folytatva a mezőgazdaság szocialista átalakítását, termelésének és hozamá­nak növelését, biztonságosan, követke­zetesen emelje dolgozó népünk élet- színvonalát. Ezért népgazdaságunk döntő ágában, a szocialista iparban á teljes termelés 6 százalékos növekedé­sét írja elő a jövő évi terv. 7 * * * Az egész ipar és lakosság iszükségle- teit ellátó villamosenergia termelésünk 8,7 százalékkal növekszik a következő tervévben. A villamosenergia ellátás eddigi tapasztalatain okulva 1956-os tervünk tehát nagyobb arányban írja O’ÖMwo 02*. 1938 1949 1956 elő a villamosenergia termelés növelé­sét, mint az ipari termelés átlagos nö­vekedése. így .az egy főre jutó villa- mosenergia-mennyiség a jövő esztendő­ben már csaknem eléri a 0,6 megawattot. Másik nagyfontosságú alapanyagunk a kőolaj, amelynek a termelését 1956- ban 6,6 százalékkal növeljük 1955-höz 1956 . 177 kg viszonyítva. Csaknem 40 százalékkal növeljük az újabb kőolajtelepek feltárá­sára irányuló kutató forrásokat. így az 1938-as 4,7 kilogrammal szemben (956-* ban már majdnem 177 kilogramm kő­olajtermelés jut az ország egy-egy laL kosára. * * * Harfnadik döntő nyersanyagforrá­sunk, a bauxit feldolgozása alapján jö­vő évi tervünk a timföldtermelés 15,6 százalékos és az alumíniumtöbbterme- lés 10,8 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Így 1956-ban- — szemben az 1938-as 0,1 kilogrammos mennyi­séggel — már 4,1 kilogramm alumíni­umtermelés jut az ország egy-egy la­kosára. * * * Az 1956-os évi terv megvalósítása során jelentősen bővül Kohászatunk nyersanyagbázisa. Csaknem 12 száza­lékkal növeljük például a barnavasérc termelést, háromszorosára növekszik kohókoksz-gyártásunk, s üzembe he­lyezzük a második sztálinvárosi nagy- kohót. Mindez lehetővé teszi, 'hogy 5,7 százalékkal -növeljük hengereltacél ter­melésünket, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó hengereltacél termelés 0,93 mázsára emelkedik a következő évben. He £ H: A jövő évi terv erőteljesen fokozza azoknak az iparágaknak a termelését, amelyek nyersanyaggal, illetve íélkész­193,S 1949 /95ú termékkel látják el az ipar többi ágát. Ezért 1956-ban ,7—8 százalékkal nö­veljük a szénbányászat termelését. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó széntermelés mennyisége az 1938-as 10 mázsáról 1956-ban 24 mázsára nö­vekszik. Es — Harminchárom ... Bocsánat, még Pakisztánból is vannak itt. Te­hát összesen 34 ország képviselői laknak nálunk! 'Z »A BESZELGETES egy moszkvai szállóiban zajlott le. Az előcsarnokban a szokásos élénk­ség uralkodott. Aranyzsimóros, egyen­ruhás emberek itamkacédulas" csoma­gokkal jöttek-memtek. Ezek a bő­röndök ,szemlélitetően ábrázolják, merrefelé járt már tulajdonosuk. — Mindnyájan turisták? — foly­tattuk a kórdezősködést. — Túlnyomórészt. A turisták „kö­zé számítom még mister Kin.g-et is. — Ki az a mister Kiing? — Egy régi angol turistatársaság képviselője. Azért jött Moszkvába hogy tárgyalásokat folytasson a jö­vő évi turisztika kilátásairól. Az an­gol társaság nagy érdekíöúést tanú­sít a Szovjetunió iránt. — Csak ez a társaság? — Egyáltalán nem! Tegnap ér­keztek meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Román Népköztár­saság turistaszervezeteinek képvise­lői ... — Itt vannak már a finnek is! — jegyezte meg vajlaki és az előcsar­nok egyszerre még zajosabb és for­galmasabb lett. A finn turisták alig..tértek szobá­jukba, máris hozták a hírt: — Megjöttek a franciaországi ör­mények! Ezek a turisták már jártak a szállóban, ahol most régi ismerősök­ként fogadták őket. — Tetszett Jereván? Ezek az örmények túlnyomórészt már Franciaországban születtek, ott töltötték egész életüket és csak hír­ből ismerték hazájukat. Mint turis­ták érkeztek a Szovjetunióba. 1 — Gyönyörű város! — kiáltott fel Akop Papazjan. — Még egyszer sze­retnék eljönni Jerevánba, gyerme­keimmel együtt. — Szép élményekben volt részük? — Oh, igen. Az öreg Araihi Ov- nanjan például 25 évvel ezelőtt Je­revánban hagyta édesanyját és nő­vérét. Most több- mint húsz ember várta őt a pályaudvaron. A ncTFére már nagymama. SZERENCSÉS UTAT! Rövid idő múlva újra nagy sürgés­forgás. támadt az előcsarnokban: újabb turisták érkeztek ... IDELÁTOGATTUNK az »Intu- riszt« diszpécser-irodájába. Ide futnak 'be a jelentések a külföldi turisták útjáról és azokról a szovjet emberekről, akik külföldön turistás­kodnak. Ide érkeznek a táviratok Varsóból és Párizsból, ide telefonál­nak Helsinkiből és Londonból .. Éppen cseng a telefon. Berlin je­lentkezik. —• Igen, igen, itt az »Inturiszt« Ötven ember? Értem. Ma indultaik el vonattal? ... Két házaspár ... Nyolc nő... Minden rendben van, várjuk őket... Most 'a szomszédos asztalinál ülő tisztviselő vette fel a telefont: — Metropol-szálló? Egy óra múl­va megérkeznek a román turisták. Minden készen van? Igen, már el­indultak fogadásukra. Ne felejtsék el, hogy ma még csak 27 ember ér­kezik, pedig összesen több mint 190 ember várható Bukarestiből. A vnukovoi repülőtérről telefonál­nák, ahol egész nap kinn vannak az »Inturiszt« képviselői: — Kievből elindultak a csehszlo­vák építészek. Tolmács is jön velük, a Naclonal-szállóba mennek. A húsz csehszlovák építész Lenin- gnád'ban és Kievban járt. Megismer­kedtek a lakóházépítkezésekkel, megnézték az építészeti emlékeket. Most még a fővárosi építkezéseket, a magasépülete két, a történelmi ne­vezetességű helyeket tekintik meg. A cséh építészek nem fáradtak el a repülőgépen és azonnal »munká­hoz« akarnak látni. Mielőtt azonban útnak indulnának, az egyik építész társai nevében megrendeli az ebé­det; —■ Orosz scsit kérünk. Ukrán bors- osot már ettünk. A SZÁLLÓ. BEJÁRATÁNÁL a ■*"*- csehszlovák vendégek az Egyesült Államok kongresszusának írta: J. Mileckij tagjaival találkoztak, akik mint tu­risták érkeztek a Szovjetunióiba. Az amerikai kongresszusi tagok mái Leningrádban is jártak, ahol megtekintették a várost, a neveze­tess égőket és a nagy üzleteket... K: ízben újabb jelentéseik futnak be a diszpécser-szolgálatra. B észtből jelentik: — Megérkeztek a lengyel turisták. Harminc -fő ... C: ap állomásról: — Visszatértek Csehszlovákiából a kievi turisták . . . M nszfcből: — Egy turistacsoport Jugoszláviá­iba indul. Le ningrádból: — Megérkeztek a norvégek. A norvég turistacsoport egyik tag­ja, F. Bergström tisztviselő Moszkvá­iban kijelentette, hogy szeretne el­látogatni Taskenths?, ahol egy barátja éL Társai megvitatták kérését és szax azaittöbbséggel elhatározták, bog1' Sztálinabádba utaznak, ahová Taskenten keresztül vezet az út. Di- sikerül-e megtalálni Bergström ibarátját? A norvég turista csak any- ínyil tudott, hogy barátját Ibraihi- movnak hívják és a háború .előtt Taskemtben élt. A háború alatt egy fasiszta' koncentrációs táborban ta­lálkoztak és összebarátkoztak. Együtt folytattak illegális munkát, segítet­ték a menekülőket. Amikor eljött a régen várt felszabadulás és Ibrahi­mtól útnak indult Németországból hazájába, a két barát megfogadta, ihogy mindig küzdeni fognak a be­ikéért, a szovjet és a norvég nép ba­ráti ágáért. Taskemtben sikerült is megtalálni Ifcrahlmovo!, bár ez nem volt köny- nyí dolog, mert az Ibrahimov na­gyon elterjedt vezetéknév Üzbekisz- tánjban. W [EGHATÖ VOLT a találkozás A barátok átölelték, megcsó­kolták egymást. Ibrahimov meghívta Bergströmöt és társait ebédre. Az asztalt virágokkal díszítették. A két jóbarát beszámolt egymásnak élete folyásáról, visszaemlékezitek a hábo­rú nehéz éveire. Fényképet ajándé­koztak egymásnak és még egyszer megfogadták, 'hogy harcolnak a né­pek barátságáért. Amíg a két barát megható találko­zásának történetét hallgattuk, újabb jelentés érkezett, hogy Párizsból francia, Londonból angol turisták indultak Moszkvába, Pekángből szí- riaiak, spanyolok és egyiptomiak, Prágából pedig vietnamiak készül­nek a Szovjetunióba. Csoportosan, vagy egyenként jönnek. Portugálok, chileiek, kínaiak és bolgárok is vár­hatók: tisztviselők, üzletemberek, színészek, gyárosok. — Készítsenek szobákat két görög turista számára. — Tolmácsot 'kérünk egy svájci turistáinak, aki franciául és németül beszél. — Autóbuszt kérünk a. Romániába utazó leningródiaknak! Moszkva legújabb vendégei a bol­gár turisták. Az egyik turistanő megkérte, hogy keressék meg bolgár barátnőjét, aki Moszkvában tanul, de nem tudja, melyik főiskolán. < A szálló közönségszolgálata foglal­kozott a kéréssel. A diáklányt hama­rosan megtalálták és a barátnők bol­dogan ölelték át egymást. A közönségszolgálat a turisták leg­különbözőbb kéréseivel foglalkozik. Színházjegyet szere?: számukra, ki­rándulást szervez a Kremlbe, felku­tatja rokonaikat és 'ismerőseiket, összehozza őket színészekkel; zene­szerzőkkel, újítókkal. Egy iraki tu­rista mecsetet szeretne látni, egy svájci üzletember felesége ikont akar vásárolni. Egy svéd — bár turista — olyan emberrel szeretne ■ találkozni, akivel olajvásárlásról tárgyalhatna. A közönségszolgálat csupán egy kérést nem tudott teljesíteni. Egy angol út levéllel rendelkező, orosz ve­zetéknevű ituristamő azt kérte, hogy mutassák meg neki »régi moszkva- kömyéki birtokát«. A sofőr jó 200 kilométert hajtott ide-oda a város határában, de a hölgy nem ismert rá ►•birtokára«. — Ez a betonút nem volt itt, de az a liget nagyon ismerős — mondta a sofőrnek. — Ott, ott! — kiáltott fel, amikor a távolban megpillantott egy' nagy, cseréptető« épületet. — Az a gépállomás. Tavaly épült — jegyezte meg mosolyogva a sofőr. —• Istenem, mennyire megválto­zott itt minden!... A turistanő kikérdezte a járókelő­ket is, de eredménytelenül. Egy öreg­ember emlékezett, hogy a cár idején volt erre egy birtok, de hogy kié, már elfelejtette. Az öreg bácsi által megjelölt út egy natgy üdülőhöz ve­zetett. Körülötte park és rengeteg virág. —■ Nem, ez sem az ... Az »angol« hölgy egy darabig, áll­dogált, sóhajtozott, majd visszaindul­tak a szálloda felé, az úton — szinte csak magának — így suttogott: — Istenem, mennyire megváltozott itt minden! ... Miár éjfél felé járt az idő, ami­kor a pályaudvarra indultunk, a pe­kingi vonat elé. Vlagyimir Ahmov, az »Inturiszt« képviselője is velünk tartott, hogy fogadja az érkező kí­nai professzort. A hangszóró a peronon orosz és kínai nyelven jelentette be az ex­press közeledését. Di Csuen-huaj professzor megha- itottan mosolygott, amikor Alimov bemutatkozott neki. Azonnal beszél­getésbe merültek. Di Csuen-huaj, a pekingi egyetem professzora néhány napot töllt Moszkvában'és Prágába utazik. A prágai egyetemen előadást tart a kínai irodalom történetéről. ... Éjszaka elcsendesedik a szálló. De másnap reggel újra megindul a forgalom: turisták érkeznek a Szovr j eluntába, vagy. a Szovjetunióból mennek külföldre, csoportosan, vagy egyenként. Jobbam meg akarják is­merni egymást az emberek, hogy 'békében és barátságban élhessenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom