Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-02 / 283. szám

Péntek, 1955. december 2. SOMOGYI NÉPLAP 3 Tsz-előkészítő bizottság alakult a Gige községhez tartozó Nagypusztán Üdvözöljük megyénk termelőszövetkezeti- mozgalmának legfia- •talabb harcosait, ázt a 18 családot, amely 40 taggal, 150 hold földdel tsz-előkészítő bizottságot alakított a Gige községhez tartozó Nagy­pusztán. Közülük többen: Németh József párttag, tanácstag, Cson­ka Lajos párttitkár, Szőnek István 9 holdas, Horváth József 9 holdas, Kula István 7 holdas, Köves János 8 holdas, Szijj József 8 holdas, Horváth János 6 holdas és mások már a belépési nyilat­kozatot is aláírták. Példájuk követendő a faluban és bizonyára szombaton —.'amikorra az alakuló közgyűlést kitűzték —. még töb­ben lesznek az alakító tagok között. Segít a párt és a kormány — alakítsanak nyugodtan termelőszövetkezetet a lászlómajoriak! Lászlómajorbari is „mozog a föld“. Ma már sokan beszélnek arról, hogy náluk is termelőszö­vetkezetet kellene alakítani. A 9 holdas Németh Vendéi, a 6 hol­das Vucskics József és még 8—10 család gondolkodik új tsz alakítá­sán. A környékbeli tsz-ek zár­számadásainak híre eljutott hozzá­juk és ebből látják: mennyivel többre mennének a szövetkezet­ben- A probléma most .az: ki kezdje meg a belépést. Szép és biztos jövő vár rájuk; segít a párt és a kormány, írják ( alá nyugodtan a belépési nyilatko­zatot. Hiszen csak a tsz-ek segí-I tésére államunk . terven felüL 27 millió forint értékű gépet 210 i különböző traktort, 148 Zetort és 4 több száz különböző gépet ad So-4 mogynak. Jut ebből a Segesdi* Gépállomásnak is. Kívánjuk, hogy! minél előbb létrehozzák szövetke- 4 zetüket és jövőre már úgy írjunk- róluk, mint dolgos, jómódú sző-} vetkezeti parasztokról. A begyűjtési munka tapasztalataiból * Jól irányítják a begyűjtést Babócsán Az eta/údtt hárem nap alatt a bar­csi járás községei között itt értek el legnagyobb emelkedést a begyűjtés­ben. A tanácselnök, Rádics . István «Ívtárs kellő eréllyel irányítja a be­gyűjtési apparátust Ennek és a jó szervezésnek az eredményét mutatja a bárom nap alatt begyűjtött 406 kg baromfi, a 61 mázsa napraforgó és a 166 mázsa kukorica. Ha továbbra «is így dolgoznak, s a hátralékosokat is gyorsabb ütemben számoltatják el, akkor egész -biztosan eredményes -lesz munkájuk. Kinek kell törődnie a begyűjtéssel: a tanácselnöknek vagy a postásnak? Ugylátszák, - bizei tanácselnöknek közömbös, hogy községe mikor rója le állam iránti tartozását. Az elnö­köt sokszor sem a hivatalában;, sem a faluiban nem lehet megtalálni. Kedden pl. délelőtt fél Ilitől dél­után 4-ijg senkit sem lehetett a -ta­nácsházán találni. Némelyek szerint az elnök a tsz-be ment segíteni. Ott viszont -nem is látták -aznap. De a fa­luban sem járt. Ennek csak a hátra lékosok örültek, akik szép számmal akadnak Bizén, az elszámoltatás vi­szont nem megy. A bizei postás job­ban ismeri a begyűjtés menetét, mint a 'tanácselnök, ugyanis — igen helytelenül — ő vezette eddig a be­gyűjtési nyilvántartásokat. A járási tanácsnak erélyes intézkedést kell tennie Bizén. resztúron — ahol pedig tudvalevőleg ^ sok még a hátralék — -nem veszik ( át a burgonyát. mondván: elszállí­tották az -utolsó vagomnyit és. A f MÉSZÖV szerint tehát befejeződött * a burgonyabegyűjtés Somogybám? A bal atemberényi Ibarcmfibegyűj- tő unalmasiT-ak tartia az átvevőhe- í-yen való tartózkodást, a termelők ezért kénytelenek visszavinni a be­adásra szánt 'baromfit, tojást. Jó lesz ez í-gy? A segesdi gazdák szívesen beadnák a bort, de az átvevő -nem vásárol­hatja fel, mert a MESZÖV-től ’Sala­mon elvtárs aláírásával olyan utasí­tást kapott, hogy a 'bort csak de­cember 9-től lehet átvenni. Az elő­ző határozat úgy szólt, hogy decem­ber 5-ig mindenütt meg kel-1 kezdeni a borbagyűjtést. FELE SE TRÉFA ... Magyar György osztopáni lakos borvirágos jókedvében »egy jó tré­fát« eszelt ki. Borozgatás közben az jutott eszébe, hogy telefonáltat a tanáccsal Somogyjádra az állat­orvosnak, hegy azonnal jöjjön Osz- topánba hozzájuk, mert egyik lo­vuk már a végét járja, hogy meg jobban »sikerüljön« a dolog, nem sokkal később személyesen is fel­hívta Egyed Lajos körállatorvost es sürgette érkezését. Egyed Lajos ha­marosan kerékpárra is ült, s mit- sem törődve a szakadó esővel, sie­tett, hogy segítséget nyújtson a se- gélytkérő gazda és a beteg állat részére. Osztopénban nemcsak a szakadó eső jelentett számára hideg zu­hanyt, hanem az is, amit ott tálait. Hamarosan megérkezett Magyar Györgyékhez, ahol a ház gazdája, a telefonáló Magyar ekkor mar ágyban próbálta mámor okozta ál­lapotát túlveszelni. S ^hogy ez tel­jesen még nem sikerült, arra az az udvariasnak egyáltalán nem ne­vezhető hang. és az a borízű, minő­síthetetlen go ombasóg voit a bi­zonyság, amellyel Magyar György az érkező állatorvost fogadta. Még ez sem bosszantotta a kötelességét teljesítő orvost, de az már igen. hogy amikor Magyarnéval végig­járta az istállót, kiderült, hogy nincs ott egyetlen beteg állat sem. S Magyar szavaiból is rövidesen kitűnt, hogy csupán »tréfáról« van szó. Rossz tréfa volt, az bizonyos. Magyar György súlyosan visszaélt azzal az állam adta lehetőséggel, amely dolgozó parasztjaink szá­mára biztosítia az ingyenes állat­orvosi segítségnyújtást. A mámoros gazda nyilván jó tréfának szánta, hogy a kötelességét teljesítő állat­orvos i2 kilométert kerékpárczzéK a szakadó esőben. A tréfa egyik fele ugyan sike­rült, de a történet még nem feje­ződött be. S amikor majd Magyar Györgynek bíróságunk előtt keli szamot adnia e cselekedetéért, min­den bizonnyal rájön, hogy ennek a dolognak fele se tréfa .. . K. S. rX)íztula jdános kerestetik Mégis csak különleges az a Damjanich utca 27-es számú ház. Igaz, a kazánját már megjavítot­ták, viszont alig élvezhették a la­kók a központi -fűtés langyos gyö­nyörét, máris újabb szerencsétlen­ség — vagy inkább víztömeg — zúdult a nyakuk közé. Ugyanis a £ csövek, nem törődve a háztulajdo­nos beleegyezésével, megrepedtek, méghozzá két helyen is. Ha az emeleten fürödni akarnak — pe­dig miért ne, ha már van fürdő­szoba — a földszintiek úsznak, nem a boldogságban, hanem a.víz­ben, amely a mennyezeten ke­resztül először csak szép gyöngyök­ben pötyög, aztán mintha megúnná a monoton egyhangúságot, elkezd csurogni. Szegény házmester! Szaladhat törlőrongyért, seprűért... Az ám, csak szaladna, de nincs. Az IKV ezideig még nem. volt hadandó 19 forintos seprűt adni, pedig a lak­bérből telne — mondják elkese­redve a házmesterek. Ja kérem, sokkal komplikáltabb ez a kérdés, minthogy egy seprű­vel meg lehetne oldani. Az IKV a lakbért beszedi — már miért ne, ha hozzájuk küldik — de a laká­sért nem vállal felelősséget, mert szerinte a ház a Textilműveké. A Textilművek erősen tiltakozik a »rágalmazás« ellen, mert még nem kapta meg az engedélyt a minisz­tériumból, hogy »háztulajdonos« legyen. Valóban, nagy felelősség­gel jár háztulajdonosnak lenni, kü­lönösen ha csőrepedés is van a házban. Dshát akkor kié a ház? No, oldd meg , te, szegény ház­mester. Ök mindhárman logikusan gondolkoztak, amikor az IKV-tól kértek takarítószer számokat, s az IKV-nek jelentették a csőrepedést és az egyéb hibákat. Mert ha az IKV beszedi a lakbért, kötelessé­ge karbantartani a házat. Vagy fő a pénz? A többit oldja meg, aki akarja? Praszna Erzsébet A TÓTH-BRIGÁD MINDENÜTT OTT VAK AHOL SZÜKSÉG VAN RÁ Mikor akarják teljesíteni gép- ailomftsiinfc süózási tervükül? Még egy gépállomásunk sem teljesí­tette silózási tervét. A viszonylag leg- obb eredményt elérő Lengyeltóti Gép­állomás is 93 százaléknál tart, második a Nagybajomi Gépállomás 82,7 száza­lékkal. A harmadik legjobban teljesítő1 conói Gépállomáson is sok még a ten­nivaló. Mikor akarják a silózási tervet :e!jesíteni? Nem vall másra, mint ha­nyagságra, hogy a Segesdi Gépállomás silózási tervét még 10 százalékra sem teljesítette. így nem segíti a tsz-eket állataik átteleltetésében, pedig a gép­állomás vezetői is felelősséggel tartoz­nak a kő zetükhöz tartozó tsz-ek állat- állományának növeléséért. SZEMINÁRIUM KÖZBEN A Magtermeltető mikór veszi már át a heterózis kukoricát?: Jóllehet abban állapodtak meg, hogy fél hétkor : kezdik a szemináriumot, de fél' hétkor még csak néhá- jnyian ültek az asztalck körül. j — Objektív konül-rnények játszanak közre — ma- i-jgyarázta mentegetőzésképpen -az egyik hallgató — hó l1 * végén mindig több munka akad,, de azért itt lesz min­denki — próbáit megnyugtatni, s ha szószerin-t nem ifi valósult meg jóslata, azért 7 órára néhány kivételilel együtt voltak a hallgatók, hogy számost adjanak az el­múlt két héten -tanultakról. Mert tanultak, ezt igazolta legtöbbjük gondos jegyzete, de hogy hogv«n tanultak és mindenki tanult-e, az majd csak szeminárium közben dől el. Szóval itt vagyunk az Élekniszerkiskereskedelmi Vállalat «-Marxizmus—lenánizmus alapjai« tanfolyamá­nak szemináriumán. Huszonhét hallgató jegyzi szor­galmasan a propagandista feltett ’kérdését: >»Mi jelle­mezte a hűbéri rend te-rmelésii viszonyait?« A kérdésből kiderül, hogy a tanfolyam egy hét -anyagával/ elmaradt, amit bizony -gyorsain, még most az elején pótolni kellene, mert később esetleg nehe­zebb lesz. De figyeljük csak Balikó ediwtárset, az első ha az egyik ólilam,i gazdaságiban va­lamilyen oknál fogva nem készül el időre az építkezés, a Tóth-brigád megjelenik és rövidesén már átadhat­ják a munkát. Ha -az egyik brigád­nak nincs kedve betonozni,- mert iazcn »nem lehet úgy keresni«, a Tóth-brigád elvállalja, és »csodála­tosképpen« ők mindig 220—240 szá­zalékos teljesítményt érnek el min­den munkán. Miért? Egyszerű oka van ' ennek. Az ő szemükben nincs rossz vagy kevésbé jó munka. Ok -minden munkához egyforma jókedv­vel fognak, és szíwel-lélekfcel igye­keznek azt elvégezni. Munkamód­szerük egyszerű. Minden kőműves által könnyen megvalósítható: mun­katervet a lehetőség szerint közösen készítenék. Idejüket ésszerűen oszt­ják be. Minden munkálatot .-rözösen, végeznek úgy, hogy azzal a legrövi­debb időin belüli végezhessenek. Sok­szor még -segédmunkás helyett is Nincs köztük veszekedés, J ha történetesen egyikükre nehezebb J munka jut, mert tudják, hogy legkö- ♦ zeieibb ő kapja a könnyebbet, ................ Egyikük sem ismeri a lógást, b an miért nyűt a kizsákmányolás, hogy -a szükséges » oy o munka elválik a többletmunkától, így a -jobbágy meg | a .«betegséget« Szakmájukért mind­tudja különböztetni, mikor dolgozik sajátmagáinak és | hárman lelkesednek és minden n un« mikor a földesúrinak. Jó lett volna, ha ezzel kapcso-j^.^^ ^ ,pVipt„ iWioh,hol. iewk_ latban valaki A Magasépítő Vállalatnál nem a legjobb, de nem ■ is a legrosszabb Tóth István brigádja. Hárman dol­goznak mindössze a brigádban. Mindhárman egy falubeliek, már gyerekkoruktól ‘ ismerik egymást. Egyidőben ipaskodtak, s-egédkedtek, maid 1051-ben ismét egy helyen, egy brigádban a háromszoros sztahano­vista Friss-brigádban találkoztak. Ü gyességükkel, munkaszeretetükkel már akkor magúikra vonták szaktár- s-aik figyelmét. t 1954-ben aztán elváltak Frissektől és külön brigádot alakítottak. De csak hárman. Oda aztán azóta senki se be, se ki. Ök hárman minden munkához érte­nek. Ha kell, falaznak, vakolnak, fe­dőmet készítenek, párkányt, díszítésit csinálnak. Mindig ott vannak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. RÍ. visszatér az előző anyaghoz Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Sajnos, a Magtermeltető Vál­lalat vezetője, Kovács elvtárs csak ígérgeti, hogy rövidesen begyűjtik a heterózis kukoricát és a vetőburgo­nyát. Teíák-múlik az idő, az igére-1hozzász^t 7’ Z"a "feudalizmusban — mondja^a föld tek ígéretek maradnak. Közben a he terózis kukoricát nem veszik át a tsz-ektőil, úgyszintén a vetőburgo­nyát sem. Véleményünk szerint he­lyes lesz most már a szavakról a tettekre térni. Jó lesz ez így, MÉSZÖV ? A MESZÖV-nek úgylátszik, más rendéletei vannak, mint amit.a me­gyei szervek hoztak. Erről tanúskod­nak a következő esetek: Balatonke­[a földesúr tulajdona, ezen keresztül zsákmányolja ki í a jobbágyot... — Kicsit rövidre szabta ugyan a hozzá- •szólását, de amit elmondott, az ió volt. Ki kér szót Baíákó elvtárs után? ... Nagy elvtárs 6 keze emelkedik magasba, megkapja a szót. Helyesen ffejtegeti, hogy a jobbágy mennyivel érdekeltebb a ter- «meil'ésiben, mint a rabszolga, mert a jobbágy már nincs • teljesen a hűbérúr tulajdonéban, nem ölheti meg stb. [Utal abra, hogy bár a kizsákmányolás -formája meg- ' változik, maga a kizsákmányolás megmarad. A következő hozzászóló Tihanyi elvtársi nála egy kis fogalomzavar S bájukban a lehető legjobbat igyek- ] szenek nyújtani. í — Nemcsak a mi érdemünk, hogy j ilyen teljesítményt tudunk elérni — és elmondja, hogy a rabszoflgatánsadalomban miért, volt ♦ m0!njdija Tóth elvtárs. — Könnyű ott burkolt a kizsákmányolás, még -akkor i-s, ha erről azj ~ - - - - ­előző órán, bővebben 'beszéltek. A kérdés utolsó részében megvitatták, hogy mi-j lyeniak a hűbéri társadalom osztály viszonyai, JeCko- vich elvtárs pontosan meghatározta: két alapvető osz-j tály van: a hűbérúri osztály és a jobbágyság. Tótlhne j elv-társnő ezt azzal egészítette ki, hogy az osztályok] mellett vannak rendek i-s. Itt megint ,egy 'kis zavar ke­letkezett; néhányan ugyanis az osztályt azonosították & T-nddeil. Végül a propagandistának kellett tisztáznia.! hogy kik tartoznak az osztályokba és kik a } meggyorsulna munkája Tihanyi elvtársat kúton meg kell dicsérni, amiért az? összefoglaló után bátran felszólalt és megmondta, < hogy még mindig nem érti pontosan a kettő . közti ■ összefüggést. A propagandista ismét megmagyarázta, I kerülhessen. Minden mozdulatából a miről van szó, s most már mindenki világosain értette I munkaszeretet, az ügyesség érződik, a kérdést. Végül, az osztályharcról volt szó. Ismételten Tihanyi j elvtárs kapott szót, aki elmondta, hogyan harcolták a < jobbágyok, hogy megszabaduljanak a hűbérinek urai- 3 ma alól. Mások helyesen arról beszéltek, hogy ezek a J jobbágyfelkelésak ösztönszerűek voltak, nem volt, aki; vezesse a jobbágyok harcát, s nem is volt kitűzött j céljuk. Néhány megjegyzés jól dolgozni, ahol minden a legkor­szerűbb. Nincs itt szerszám- vagy anyaghiány... — És munkájából fel sem nézve sorolja, mi mindent ad a vállalat. — Próbáltam volna a mes­ternél ennyit keresni. Ott nem volt érdekem a többtermelés, mert. akkor ♦ órabérben dolgoztunk. A múltra visszaemlékezve ‘mintha Fandlijával maltert önt a már felrakott téglasor tetejére, hogy föléje újabb téglasor De miért csak hárman dolgoznak a brigádban — kérdezőik, f — Nem lemma jobb, ha több embert [vonnának be kol'lentíbájukba? j — Nem — mondja Tóth elv­i-társ — mi így jobbul megtaláljuk í számításunkat... ép különben is . j van egy tanulónk. N-agycn helyes, hogy ipari tanulót ► mutatkozik, azt mondja: a föld a földesúré volt — ed- idiig helyes is t— csak a -termelőeszközök voltak a : jobbágyok tuiajdemábam. — Ez így bizony nem jól van. ► Tóth elvtárs-, a propagandista meg ás -kérdezi a végén: t hogyan érti *ezt Tihanyi elrvtárs? A válaszból kiderült, »'hogy Tihanyi elvtárs a kisebb termelési eszközöket értette: faeke, ásó, kapa stb. így most már rendbein t van, -már csak azt kell tisztázni, hogy a fö’d termelő- [ eszköz-e. Egy kis 'segítséggel Tihanyi elvtárs ezt is ! sajátmaga oldotta meg: igen, a föld az -alapvető ter­_ „ ---------- -----— imelőeszköz, s mivel a föld a föidesúr tulajdonát ké­L etartóztatfa a kaposvári, városi I pgzte, alkalma volt ezzel a jc-bbágyckat kizsákmá- és járási ügyészség Dinkóczi Peren-1 nyelni, cet és hárem társát. Egyben eljá-| Nogel elvtárs kapcsolódott a vitához. Arról -be- rást indított még két bűntársuk el-; szélt, hogy a főid két részre oszlott, urasági földire len. Lirikóczi Ferenc és társai na-lés jobbágyteleikre; a jobbágyok -a föld után' dézsmá-t gyobb mennyiségű fát vásároltak és »fizettek, robotot dolgoztak. A vita itt már tulajdom­Ár-|iképpeni áttért a kérdésnek arra a részéire, hogyan tör- £tént a kizsákmányolás. Gerebezdi Piroska elvtársinő bírósági hírek — Üzérkedés miatt Grünfeld Imre j kaposvári és Kellemen Ferenc kapós- j füredi lakosokat négy, ii’etve' három ) évi börtönre ítélte -a Kaposvári Já­rásbíróság. Grünfeld Imre és -társa j a múlt évben 83 darab lovat vett és j néhány napi tartás után meg nem ] engedett magas haszonnal eladták. nagy haszonnal adták tovább, drágító üzérkedés címén indult el­járás a hat nagybajom,i-lakos ellen. * magyarázta meg — helyesen hogy a feudalizmus­A foglalkozás második .részében a hallgatók 20—25 j perces előadást kaptak a tőkés termelési mód első két», .... , _ , heti anyagából. Az előadás érthető, világos volt, bizo-jttOT'v“> de ,az már fem’ nhof nyálba segíti a hallgatókat a menetközbeni tanulásban. * tapaszítaüatcserere -iem fogadnak be Most már csak az hiányzik, hogy összegezésképpen f ^Sßuk közé több dolgozót, néhány megjegyzést mi fűzzünk a szeminárium mun­kájához. A hallgatók általában ismerték az anyagot, különösen a kérdés első felének megvitatásánál volt»zőleg. ők másfél év óta csak bár- jo a.z aktivitás. Bar erről is lehetne beszelni, hiszen a ♦ inasban dolgoznak N-*m ismerik a huszonhét hallgatóból kb. tíz elvtárs kapcsolódott csak í töfc(bi .brigád*esetleg jobb módszereit, be a vitába, halott meggyőződtünk, hogy énnél jóval ♦ _ ... ... többen felkészültek. A legnagyobb fogyatékossága azj veit a foglalkozásnak, hogy szinte alig esett szó a ter-t' ... ,, m-e’Öe.rők és a termelési viszonyok kötelező összehang-1munkamódszerüket? Vagy attoi járói, hogy miért szakadt meg ez az összhang, és mi-1 félnek, hogy megbomlik az egyetér- lyen harcban jöttek létre az új termelési viszonyck stb j tés? Inkább arra törekedjenek, Tóth elvtársinak, a propagandistának a vezetési | hogy minél többen ilyen egyetér- módszere jó, ügyelnie kell azonban arra, -hogy egy-egy t tésbem, szíwel-lélekkel dolgozzanak, vitás kérdést lehetőleg a hallgatók maguk tisztázza- ♦ Hiszen tudják, hogy a jó kollektí- mak, s ő csak ezután foglalja össze. | va nagyon sokat segít. Mindenesetre a szemináriumnak s az egész kis? Beszélgessenek Tóth elvtársék er- - kollektíva munkájának eredménye, -hogy ,a hallgatók j rgi jg. Remélj ük, hogy mint any- n-agyrészt -megértették a hűbéri rend -termelési vtiszo- f másban, itt is kedvező döntésre nyalt. Vucsák Magda ! jutnak. P. E. Ta-'án • attól félnek, hogy akkor kevesebbet »keresnének? Dehogy is. Épp ellenke­‘ J Egy kis tapasztalatcsere pedig nem : ártana! Vagy féltik átadni mások-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom