Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-02 / 283. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. december 2. A magyar-szovjet barátság ünnepe a Sportcsarnokban A Magyar Dolgozók Pártja Buda­pesti Pártbizottsága, Budapest Fővá­ros Tanácsa és a Magyar—Szovjet Társaság budapesti szervezete szerda délután a Nemzeti Sportcsarnokban találkozót rendezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkban tar­A találkozó részvevői forró szere­tettel köszöntötték a szónoki emel­vényre lépő N. M. Pegov elvtáxsat, aki a következőket mondottat Kedves elvtársak! Barátaim! Engedjék meg, hogy a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának küldöttsége ne- véhen forró, szívélyes üdvözletünket adjam át önöknek, a dicső magyar főváros dolgozóinak és ömököai ke­resztül a Magyar Népköztársaság egész népének. (Taps.) Engedjék meg továbbá, hogy megköszönjem önök­nek, a mi kedves budapesti bará­tainknak, azt a meleg fogadtatást, amelyben küldöttségünket részesítet­ték. Biztosítom önöket, hogy talál­kozásunk emlékét mindörökké őrizni fogjuk szívünkben, mint utazásunk egyik legfényesebb és legszebb em­lékét. (Taps.) N. M. Pegov ezután rámutatott en­nek a barátságnak történelmi gyö­kereire, majd így folytatta: Kedves barátaim! Mai találkozá­sunk alkalmából szeretnék Budapest dolgozói előtt legalább röviden be­számolni azokról a nagy élmények­ről, amelyeket küldöttségünk tagjai szereztek az önök országában. Mindenekelőtt a Magyar Népköz­társaság nagyszerű fővárosáról, az önök szeretett városáról, Budapest­ről akarok beszólni. Ez a város, Európa egyik legrégibb és legszebb városa, a népi demokratikus Ma­gyarország politikai, ipari és kultu­rális központja régesrég meghódítot­ta szívünket. Mi szeretjük e városj, tereinek, nagyszerű hídjainak és utcáinak szépségéért, emlékműveiért, amelyek a magyar nép hősi múltját idézik. Szeretjük ezt a várost nagy munka­üteméért, fáradhatatlan munkaké­pességéért, azért, mert benne, mint . tükörben, szemünk elé tárul az or­szágszerte folyó szocialista építő­munka egész na.gysága. De legtokábD népéért szeretjük ezt a dicső várost, önökért, kedves budapestiek, mert a magyar főváros az önök dolgos keze munkája nyomán újul és szépül. Önöknek köszönhető, hogy Budapest­tel nemcsak Magyarország dolgozói büszkó’íkedhetnek, hanem az önök nagyszámú barátai is, akik e csoda­szép ország határain túl élnek, (Taps.) Legyen a Budapest fölé büszkén emelkedő * Szabadság-szobor a szov­jet és a magyar nép örök, testvéri, szétszakíthatatlan barátságának szimbóluma. (Nagy taps.) Virágozzék, nőjön és szépüljön napról napra a szabad Magyaror­szág szíve, az ősi Budapest! Dicsőség a magyar főváros dolgozóinak, a le­hetséges és dolgos magyar nép mél­tó képviselőinek. (Taps.) Minden városban és faluban sok érdekes, lelkesítő benyomást sze­reztünk, elénk tárultak a munkás élet legkülönbözőbb megnyilvánulá­sai. A munka tavaszi áradatként zúg most szerte a magyar földön. A népi kormány és a párt nagy­mértékben gondoskodik a magyar ipar fejlesztéséről. Világosan látható ez Sztáiimváros és Kazincbarcika építkezésein is, a Szegedi Textálkom- binátba/n is, valamint Győr, Miskolc gyárai, a csepeli komb’mát és a kül­döttségünk által meglátogatott sok más iparvállalat teljesítőképessége növelésében, korszerűsítésében. A Magyar Do1 gőzök Pártja vezet­te magyar munkásosztály sikeresen küzdi lé a jobboldali e’hajlás káros következményeit és kemény, hősi munkával nagy szolgálatot tesz a szocialista építés ügyének. Mi láttuk, hogy mekkora lelkese­déssel, lendülettel do'igózmak ezek- bán a nagyszerű üzemekben a népi Magyarország munkásai. A magyar munkásak az új élet igazi alkotói, a munka hősei, a szocialista front har­cosai. (Taps.) Ezek az egyszerű em­berek, a magyar munkásosztály hős képviselői napról napra, kézük mun­kájával gyarapítják az ország gaz­dagságét, erősítik hazájuk hatalmát. Meg kell mondanom azonban, hogy a mai magyar írók. költők, mű­vészek, zeneszerzők sokkal adósai a munkásosztálynak és hősednek. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a nép olyan műveket vár önöktől, köl­tő, író, művész, zeneszerző elvtársak, amelyek méltóiképp bemutatják lel­kesítő, alkotó • munkáját, kemény helytállását és élcsapata, a magyar tőzkedó küldöttsége és a budapesti dolgozók között. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a baráti találkozót Kovács- István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­IV. M. PEGOV BESZÉDE .munkás'osetály munkahősáességét. (Taps.) • Éljen a hős magyar munkásosz­tály! (N. M. Pegov ezeket a szavakat a részvevőik lelkes tapsától kísérve, magyarul mondotta el. A megjelen­tek lelkesen ttaneplik a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barát­ságát.) Ezután a magyar falu szocia­lista átalakulásáról beszélt. Meg kell mondani, kedves élvtár­sak:, hegy ismerkedésünk a magyar mezőgazdasággal nemcsak sok élénk benyomást hagyott bennünk, hanem láttunk sc-k olyat is, amit a mii mező- gazdaságunkban is felhasználhatunk, ör ök joggal büszkélkedhetnek azok­kal ' az eredményekkel, amelyeket szép országuk felszabadított dolgozó parasztsága elért. N. M. Pegov a magyar tudomány és kultúra, az első ötéves terv sike­reinek méltatása után így folytatta: Ma a magyar nép a második öt­éves terv nagyszerű feladatainak megoldására készül. A második öt­éves terv hatalmas eszköze lesz a ■magyar nép anyagi és kulturális jó­léte további fellendítésének, új nagy lépés előre a szocializmus építésében. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a magyar nép a második ötéves terv .feladatait is sikerrel fogja megolda­ni, hiszen a magyar nép ó'én olyan harcokban edzett marxista—feminis­ta párt áll, mint a Magyar Dolgo­zóik Pártja. (Nagy taps és ütemes feii- kiá’itások: Éljen a párt!) Csakis a né­pi hatalomnak, a Magyar Dolgozók Pártja és Központi Vezetősége bölcs irányításának köszönhető, hogy sza­badon, akadálytaíiamúl kibontakozha­tott a- magyar nép cselekvő ereje, al­kotó energiája. (Taps.) Kedves barátaim!' Az alkotó mun­ka és a'békére valló törekvés szoro­gának tagja, a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg, majd felkérte N. M. Pegovot, a Legfelső Tanács küldöttségének vezetőjét, a Legfelső Tanács Elnökségének titkárát, hogy szóljon a gyűlés részvevőihez. san egybefűzi népeimket. A szovjet emberek, akik minden erejüket a kommunizmus építéséért vetik latba, mindenekelőtt arra törekszenek, hogy békében élhessenek és dolgoz­hassanak. (Taps.) örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy ezen az úton velünk együtt halad a Magyar Népköztársa­ság szabadságszerető és tehetséges népe, a mi hű -barátunk és harcos­társunk a béke ügyéért folytatott igazságos és nemes harcunkban. (Taps.) A béke ügye a népek kezébe van letéve, tehát megbízható kezekben vaui. A ‘béke, a demokrácia és a szo­cializmus zászlaja alatt a békesze­rető népiek szabadon építhetne jövő­jüket. Ez alatt a zászló alatt hatal­mas sikereket fognak élénni a hala­dás útján, az egész emberiség bol­dogságához vezető úton. Erősödjék és virágozzék a népeit közötti barát­ság. (Nagy taps.) N. M. Pegov e szavakkal fejezte be beszédét: Dicsőség a Magyar Dolgozók Párt­jának, a magyar nép .győzelmei szer­vezőjének és létesítőjének! (Szűnni nem akaró lelkes, ütemes taps és félkiáltások: Hurrá! Éljen a párt! ütemes .tapis és felkiáltások: Éljen Rákosi! Hosszantartó ütemes taps és feükdáitások: E-ljen a szovjet kül­döttség!) Éljen a magyar népi kormány! (Lelkes taps.) Éljen a testvéri magyar nép! (Tapis.) örökké éljen és erősödjék a szov­jet és a magyar nép megbonthatat­lan testvéri -barátsága! (Hosszantar­tó, lelkes, ütemes tapis és feT.kiáltá- sdk: Szovjet—magyar barátság! — Tartás -békét akarunk! — Hurrá!) Ismét Csang Kaj-sek, ez a becstelen háborús törzsfőnök akar kerékkötő lenni Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli politikai bizottságában az új tagok felvételéről szóló vita Nagygyűlés Kalkuttában a szovjet államférfiak tiszteletére Kalkutta (TASZSZ). Kalkutta la­kossága novembpr 30-áin nagygyűlést tartott N. A. Bulganyim és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. A hatalmas téren, amelyen a nagy- gyűlésit tartották, több mint kétmillió ember gyűlit össze Kalkuttából és környékéről. A megjelentek között voltak Nyugat-Benigália állam, kor­mányának tagjai, a törvényhozó gyű­lés tagjai. A nagy-gyűlést Nehru miniszter­elnök nyitotta meg. Hangsúlyozta, hegy Kalkuttában még sohasem volt ilyen nagyszabású nagygyűlés. Ghos polgármester felolvasta a kalkuttai lakosságnak Bulganyinhoz és Hruscsovhoz intézett üdvözletét. Ezután a nagygyűlésen elnöklő Nehru N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának adta meg a szót. A nagy­gyűlés részvevői viharos, -hosszan­tartó tapssal és üdvözlő felkiáltások­kal fogadták Hruscsov felszólalását. Utána Nehru indiai miniszterelnök szólalt fel. Beszédét többször szakí­totta félbe a taps. A gyűlés véget ért, de. még sokáig hangzottak az üdvözlő felkiáltások a szovjet vendég&k tiszteletére. A megjelentek sokáig éltették a Szov­jetunió és Indiai népeinek barátsá­gát. lüllllllllüllllllllllllliülüülllllliini ÉRDEKESSÉGEK i n n e n o n n a Uy Amerikai földrablók Okinava szigetén Ami nem tetszik Adenauernck Okinava japán szige­tet az amerikai meg­szállók sa-ját gyakorlóterükké vál­toztatták. A sziget lar kőitől elrabolták föld­jeiket. A felháborodás ol-y nagy, hogy az Egyesült • Államok Az Ad enauer«kor» betiltotta a A közlekedési balesetek 1954. évi mérlege Franci serszágbam 10 ezer halottat, 1 200 000 mány 1 ' ' egyéb balesetet és 120 Biefeféldi Közveie­milldárd frank kárt mónykutató Intézet mutat. A közmunka- legutóbbi kutatása ada- -ügyi miniszter szerint tainak ^ a közlését, a balesetek 70 századé- Hogy miért? Az ada- ka a járművezetők hi- tok -ugyanis felfedik bájából adódott. Nyíl- az újrafelfegyvérzés lakók pián aszalnak megvizsgálására. Tok-u­kénytelen volt -bízott- bonban hosv elfe®! szeimbehelyezke­* «W- SSfÄffJS A™ - .»«?­hetme kerülni az úfhá- . -h°gy »hajlandó-e si maraszteazda nana- lózat kiszélesítésével. On ismét katona -en- Körülbelül 100 helyen m; szerente-e latom fa­volna .szükség al-agJ át vagy férjét a had- utakra, hidakra, bőví- seregben^ szolga ni?« tésekre, hogy megféle- a megkérdezettek 85 szólta, hogy évi 54 dol­lár kártérítést, kap rizsiföldjéért, - amelyből azelőtt 1300 dollár J°' iővé tegyék az utakat százaléka tagadó vá- vedelme vont. Egy -ma- _ Jászt adott. Sok fiatal sik korábban jómódú a balesetmentes közle gazda, mivel elrabol- Keae&ne ták földijét, annyira le­szegényedett, hogy kölcsönkért ruhában és nyakkendőben volt kénytelen megjelenni a Egy érzéstelenítőszer betiltásának érzékeny hatása A brit kormány el­a »nem«-et a követke­ző kcmmenitárral látta el: »Mi csak egy, az Északatlanti Szövetség Szervezetéibe be nem olvadt nemzeti hadse­regben, az úrjraegyesí­Zr rrT :™ T ,‘ határozta, -hogy decem- regnen, az ujraegyesa- bizottsag előtt. A leg- ^ oi te2dv be_ tett Németország had­(MTI) Hírügynökségi és sajtójelen- tések szerint az ENSZ köOizigyűlésé- nck rendkívüli piolifckad bizottsága csütörtökön vitatja meg a -kanadai kormány részéről beterjesztett és 24 ország által támogatott határozati iavas'ia.'tot, amely felszólítja a Biz­tonsági Tanácsot, hogy járuljon hoz­zá 18 ország egyidejű felvételéhez az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Csang Kaj-sek, Kína képviselője az új tagfelvételekre vonatkozó­an kedden bejelentette, hogy a Biztonsági Tanácsban szükség esetén vétójogával fog élni a Mongol Népköztársaság felvé­teli kérelme ellen.-L Az Egyesült Államok ENSZ-kül- döttségének szóvivője a Csang* Kaj- sek küldött kijelentésével kapcsola­tosam szerdáin azt mondotta, hogy az »Egyesült Államok rendkívül sze­rencsétlennek tartaná, ha a naciona­lista Kína beváltaná fenyegetését és megvétózná Külső-Mongólia (vagyis a Mongol' Népköztársaság — a Szerk.) felvételét«. Az amerikai szóvivő ugyanakkor azonban bírálta a Szov­jetuniónak azt az álláspontját, hogy mind a 18 állam egyidejű felvételét kívánja. A kérdés erősen foglalkoztatja az angol diplomáciát is. Az angol ENSZ küldöttség szóvivője szerdán han­goztatta,' hogy a »nacionalista Kína Külső- Mongolia felvételével szemben bejelentett vétója bonyolulttá teszi a 18 új ENSZ-tag felvételre vonatkozó tervek megvalósítá­sát.« »Mi támogatjuk a kaniadgi kormány erőfeszítéseit — mondotta a szóvivő —, amelynek célja kihozná a zsák­utcából az új tagok ENSZ-be való felvételének kérdését. Ebből a cél­ból hajlandók vagyunk -betonyugodni mind a 18 jelölt, felvételiébe...« A Star című angol lap Csang Kaj- sek Kína képviselőjének -kijelentésé­vel foglalkozva »Ismét Csang Káj- sek« című vezércikkében hangoztat­ja: »Tűrhetetlen, hogy ez a becste­len háborús törzsfőnök, aki nem kép­visel senki mást, csak saját formózai kairdcsörtető bandáját, még mindig iképies ilyen válságot előidézni. A Biztonsági Tanács nyugati tagjai, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok maguknak köszönhetik, hogy Csang Kaj-sek még mindig 'bajokat okozhat. Most már Washing­tonban is kénytelenek belátni, mi­lyen irtózatos tehertétel ez az ern­te«. több paraszt szánal- TT más viskókban 'lakik, a Hemm gyar­mióta az amerikai ka- « utasat, vé­tónak elvették földjei­ket — ismerte, el Q szi­geten tartózkodó egyik amerikai misszionári­us. seregében szolgálni.« akarunk 300 ezrrel több mérnök és tudós , a Szovjetunióban, mint az USA-ban Egyévi börtön égy megtagadott felelet miatt Az Egyesült Jyet az orvostudomány érzéstefemtőként hasz­nált. Kijelentették, hogy e rendelkezés célja: »harc a kábító­szerek jogtalan keres­kedelme ellen.« Az angol vezet tiltakozott a kormány rendelete -a}- Harwey O’Conner len, A British Medi- amerikai írót 500 dől- cal Association egyik • lár bírság megfizetésé- szóvivője kijelentette: re és egyévi -börtön- »El vagyunk szánva, büntetésre ítélték, hogy a végsőkig har- mérnökével és tudósá- mert megtagadta a vá- coljunk ez ellen a be- vaO szemben 1 200 000 Jászt arra nézve, hogy tiltás ellem, amely bek- mérnököt és tudóst kommunista volt-e, lyóba köti az orvos fog kiképezni. Ezieket amikor a külföldi: és szabadságát, hogy azt a megállapításokat M. amerikai könyvtárak- írhassa elő betegének, Stassen, Eisenhower ban megjelent könyve- amit szükségesnek politikai tanácsadója it- írta. . ítél,« tette. Álilá­orvosszer- írnokban évente 50 000 mérnököt és tudóst képeznek ki Ez, a szükséglet felénél is kevesebb. 1960-ig a Szovjetunió ,az Egye­sült Államok 900 000 ^»«^COOCXXXXXJODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOaXXXpOOCXXXXXXíOCOXlOoOOOCJOOOCXXXXXXXJOOOOCXXXíOOOOClOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOC A BÍRÓ ÚR MEGHAJOLT /Csúszkálva, bukdácsolva sza- ladtam le a dombon. Az éj­szakai ,»locsogást« még nem szik­kasztotta fel a kora délelőtti nap­sütés. A völgyben, ahol apró patak átlátszó vize görgeti a sárgás-szür­kés tojásdad kavicsokat, már vár­taik a cimborák ..: Peti, az örökké kötekedő szeplős fiú a partmenti országúton rohangált. A fején szakajtó nagyságú német rohamsi­sak éktelenkedett, vállán, derekán golyószóró-heveder. Géza, a min­dent szétszedő örök kíváncsi lapos- fogóval csavargatott egy rozsdás ak­navetőt. A kormos üstökű, vézna, álmodozó Misi a füstölgő autóron­csokat bámulta. (A németek hagya­téka. Mielőtt elinaltak, a benzin nélkül hagyott autókat felgyújtot­ták.) Jancsi, a gyűjtögető, elszórt SS-igazolványokból ollózta a képe­ket. Amikor megláttak, egyszerre ki­áltották: — Joke, siess, gyünnek az oro­szok! — Hol gyünnek? — Még nem látni őket, de gyün­nek. Reggel eldöcögött a sánta susz­ter, a nyilas is a szamaras kordé­val ... Biztos, hogy gyünnek ... Messziről egyre erősödő moraj hömpölygött. Mintha száz meg száz cséplőgép búgott volna, még a föld is reszketett. Odanézzetek, tankok! — ordított a szeplős a szomszéd falu felé mu­tatva. A szomszéd falu felőli úton a Hangya melletti kanyarban feltűnt az első szovjet páncélos. Tornyában hatalmas ágyú ágaskodott, mellet­te vörös színű zászlót lebegtetett a rohanás. Az első után feltűnt a második, aztán a harmadik, negye-, dik... ‘ — Tankok, orosz tankok! — kiál­tottunk fel egyszerre. Földbegyökerezve bámultuk, amíg iszonyú csörtetéssel elrobogtak mel­lettünk. A lig oszlott el a páncélosok ka- varia por, lovasok tűntek fel lassúi ügetésben. Furcsa, kereksap­kás, fekete köpenyes katonák. Kö­zelünkbe érve megálltak. A vezér­lovas leugrott, felénk közelített. A cimborák elszeleltek. Misi ma­radt csak mellettem. — Szerbusz! — köszönt mosoly­gósán a kereksapkás. — Szerbusz — fogadtuk félénken. — Na kgye bizo? — kérdezte. Értelmetlenül bámultunk. — Bizo, nu, nu, nu! — szólt újra a falu házait mutogatva. • — Biztos a poeók-svábot keresi — bökött oldalba Misi. — Gyere, mu­tassuk meg neki — kuncogott... Pocák-svábnak nevezték a falu­ban a pökhendi, «-ki ha ő nem« bí­ró urat. Nagy úr volt őkegyelme! Nem hajtott derekat bírósága alatt. Nem engedte a nagy pocak, a negy­ven hold föld, meg ami ebből kö­vetkezik, a büszkeség. Azt beszélik róla, még a cipőfűzőjét is a cseléd­lánnyal köttette meg. A bíróné nagysága, ha lehetett, még egy fok­kal rátartibb volt. A faluban csak a téglagyárosékkal meg a hangyá- sékkal barátkozott. Drágailátos Eri­ka lányát Pesten neveltette. Úgy féltették a »parasztságtól«, mint a jó gazda a jégveréstől a szarba szökkenő vetést. Amikor rendelet jött, hogy aki németnek érzi magát, kérheti a bi­rodalmi állampolgárságot, pocák- sváb az elsők közé tartozott. Innen a sváb titulus. Nem is háborgatták a rekvirálás- sal — megtollasodott... Megfogtam a kereksapkás köpe­nyét: — Gyere! Élvezettük a pocák-svábhoz. Volt nagy rémület a biró-poxfán. Nagysága meg Erika kisasszony fohászkodott is az égi patrónushoz. (Soha nem volt. olyan becsülete a falon lógó szűzmárvaképnek, mint akkor.) A poeók-sváb reszketett, mint a nyárfáiéinál, s bírósága alatt először meghajtotta a derekát. Tisz­telettudóan, mélyen, alázatosan, mint ahogy azelőtt elvárta »paraszt­jaitól!«. Misivel alig tudtuk visszatartani a nevetést, amikor a kereksapkás kezébe adta a kantárszárat és a Po- cók-sváb remegve vezette utána a lovat. (Kvártélyt csinálni mentek a faluba.) Nem bírtuk tovább, hangos hahotában törtünk ki. 17acagva iramodtunk végig a falun, bekiáltva az udvarok­ba és az ablakokon: —■ Emberek! Az orosz katona a pocók-svábbal vezetteti a lovát! Itt is, ott is nyíltak a spaletták, kisajtók; gyerekek, férfiak, asszo­nyok merészkedtek elő a házakból, pincékből, padlásokról... és sok­sok hónap után először láttam mo­solyogni az embereket. MOLNÁR JÓZSEF i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom