Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-09 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÉNSZ-tagságunk ügye A Somogyi Néplap a somogyi asszonyoknak Megkezdődtek a karácsony előkészületei A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA S0M06YMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA S ■ . ____•1' ' - " .4- \ .____■■ ■____'______• ^ X II. évfolyam, 289. szám. AHA üt) ÜLLEK Péntek, 1955. décember 9. Termelőszövetkezeteink a szarvasmarhatenyésztés új útjain A Somogyi Néplap november 30-i számában már méltatta az országos szarvasmarhatenyésztési tanács­kozás jelentőségét. A tanácskozás határozatairól, a korszerű állattenyésztés új útjairól azonban még akad ímivaló és tennivaló bőven. Tudjuk: a hagyományos Somogy megyei állattenyésztés régi módszereit, neve­lési eljárásait nagyüzemi módon kell hasznosítanunk, mert a márciusi és a júniusi párthatározatnak csak így tehetünk eleget; a belterjes állattenyésztéssel bel­terjesebbé tebetjük a növénytermelést is — több húst, tejet, több kenyeret adhatunk a városi és! falusi dol­gozók egyre növekvő igényeinek kielégítésére. A márciusi határozat óta szövetkezeteink megér­tették a szarvasmarha-, főként a tehénállomány növe­lésének jelentőségét. Idei szarvasmarhatenyészíési tervüket teljesítették is. A tehénállomány ugyancsak nőtt Tavaly a szarvasmarhatenyésztési tervet a szö­vetkezetek alig 70 százalékra teljesítették. Egy év fej­lődése arról tanúskodik, hogy itt is elindultunk a jó úton. A drávaszentesi, a balatonszárszói, répáspusztai, göllei és még számos más tsz jószággondozóinak keze alatt, szépen fejlődtek az állatok: a tervet túlteljesítet­ték. De akad olyan is. mint a vityapusztaí tsz: ott egy fia jószág sincs. A gárdonyi tsz-ben is 300 hold szán­tóra mindössze három-négy szarvasmarha esik. Pe­dig mindkét szövetkezet 5—6 éves múltra tekinthet vissza. Náluk is van föld, legelő, széna, abrak. S fő­leg akad ember, aki az állatot szereti és a régi pa­raszti állattenyésztési eljárásokat új módszerekkel tökéletesítve, jelentős haszonforrást nyitHat a szövet­kezeinek. A borjúszaporulati tervek teljesítése körül nincs sok szégyellnivalónk. A teheneket és tenyészérett üszőket mindenütt ideiében fedeztették. Számos olyan szövetkezetünk van, mint a barcsi Vörös Csillag, ahol mind a 106 tehén szépen leellett. S ami a fő: a borja­kat gondosan fel is nevelték. Tudjuk, milyen, kívánatos dolog, hogy minden te­hén tőgyéből megteljenek a sajtárok. Igaz, hogy azi idén az egy tehénre jutó tejtermelés már csaknem 35 százalékkal magasabb, mint tavaly. A tej azonban magától nem cseppen, de még kevésbé csordul a leg­jobb tehén tőgyéből is — jó eieség nélkül. Szarvas- marhánk, teheneink takarmányozásán sokat kell tehát javítanunk. A vemhes teheneket mindenütt készítsék elő az ellésre. A bedegkéri Uj Élet TSZ dicsekedhet ezzel is. Tehenészetében az egy tehénre jutó íves tejtermelés meghaladta a 4000 litert De bezzeg gondot is fordítottak a takarmányok tápláló értékének meg­állapítására, az adagok porciózására, a fejőstehenek mindenkori mész- és foszforszükségletének ellátására. Nem ritka az olyan tsz sem, ahol az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítette vagy meghaladta a 3000 litert. Már pedig köztudomású: a 3000 literes te­henek már méltók a törzskönyvezésre! A bő tejhoza- mú, szapora, jól ellő íszarvasmarhafajták tulajdon­ságainak továbbörökítése, a törzskönyv dokumentuma alapjain, magasabb értéket biztosít teheneinknek: bor­jaikért is magasabb árat adnak. Kár, hogy sok rosszul ápolt tehén is akad némely szövetkezet istállójában A somi Béke TSZ-ben a tehe­nek tőgye éppen csak hogy csepegteti a tejet. Miért? Mert fösvényen adják meg jószágaiknak az eleséget. Pedig sok jó példa bizonyítja, hogy a szarvas- marhatenyésztés a szövetkezetek állandó gazdag jöve­delemforrása! A répáspusztai tsz-ben az idén egy te­hén után nyert jövedelem meghaladta a tízezer fo­rintot. Ott tudják, hogy a növendékbika-nevelés is ontja a pénzt. Tudja ezt a törökkoppányi Rákóczi TSZ és sok más társa. Kár, hogy ezt a példát nem követi a magyaratádi tsz. Pedig ott van az az orszá­gos hírű Dajka nevű tehén: 16 hónapos bikaborját mégis elhanyagolták. Kondíciója ma már olyan gyenge, hogy legalább 3—4 ezer forinttal kevesebbet ér, mintha úgy jártatták, gondozták és etették volna, ahogy azt a zootechnika szabályai megkövetelik. Minden tsz-nek megvan a módja, hogy a szarvas­marhatenyésztést magának és az országnak is meg­felelő haszonnal vezesse,. Akik felsősorban felelősek mindezért: a megyei és járási állattenyésztési appará­tus dolgozói — sürgősen javítsák meg általános ne­velői és felvilágosító munkájukat. A gépállomási mezőgazdászokra ugyancsak sok feladat vár még. Ök jól tudhatják: hiába szántják elég mélyre a talajt, ha abból kiveszett a tá-perő A növények a rossz földben már nem ontják a bő ter­mést, csak elkínlódnak, Ha a talajnak viszont meg­adják a szükséges tápanyagot, s a fejlett állattenyész­tés révén egyre több istállótrágyával pótolják a talaj táperejét, akkor érdemes igazán mélyre ereszteni a traktorekék csoroszlyáit. A gépállomási agronómusok sokat tanultak az iskolákban. De az élet iskolája is sok mindenre, egyre több újra megtanít. ,S főként: nem szabad megfeled­kezniük az élenjáró szovjet mezőgazdaság állattenyész­tési eredményeiről. A szovjet agro- és zootechnika minden bevált eljárásának segítségével dolgozzanak fáradhatatlanul azon, hogy a jövő gazdasági évben a párthatározat szellemében számszerűleg is megnőtt tsz-ek a közős szarvasmarhatenyésztéssel minél job­ban emeljék a tejhozamot, az állattenyésztési, a mező- gazdasági termelékenységet. Mert csak így tudjuk ki­elégíteni az ipari munkásság, a városok és a falvak egyre növekvő igényeit — úgy, ahogy azt a munkás­paraszt szövetség is megparancsolja. ©ZEGLÉDI LAJOS osztályvezető. ii .1 t A it x % i-: n i. i-: B csurgói járásban meggyorsult a kukoricaszár vágása és betakarítása A csurgói járásban a járási szervek a lemaradás Csurgó, Gyékényes és intézkedése folytán meggyorsult a még több községben. A járási párt­kukoricaszár betakarítása. Pár nap­pal ezelőtt még ebben a járásban sem volt ritka látvány a lábonálló kukoricaszár. Tegnapra azonban már több községben, mint pl. Inkén, Somogy csicsón, Bér zen­één az utolsó holdnyi kukorica­szárat is levágták, illetve be­takarították. (Élenjártak ebben a munkában Iha- rosberény termelőszövetkezetei, me­lyek a levágott kukcrácaszár zömét silózásra használták fel. A ihatárszemle alapján megállapít­ható, hogy többhélyütt a községi ta­nácsok hanyagsága miatt még igen nagy terület vár letakarításra. Nagy és tanácsszervek szerdán a lemaradt községekben rendkívüli kibővített vb-ülést tartottak, mélyen a járási kiküldöttek is részt vettek. A vib- üiéseken megtárgyalták, hogyan le­het meggyorsítani ezt a munkát. El­határozták, hogy a tanácstagok és népnevelők felkeresik a lemaradó gazdákat és felhívják figyelmüket a ha­táridő betartására. Ahol pedig a jó szó nem használ, a tanácsok megteszik a szükséges in­tézkedéseket. A csurgói járás — je­lentette PaEag elvtárs, a mezőgazda- végi osztály vezetője — határidő előtt' betakarítja a kukoricaszárat. ÍGY KELL LOGADIVI A BÍRÁLATOT! Cikkünk nyomán nagy lendületet vett a kukoricaszár betakarítása Nagybajomban Nagybajom község tanácsa jelen­tette, hogy lapunk bírálata után meg­gyorsult a kukoricaszár betakarítá­sa. A tanács dolgozói nap mint nap járják a határt és serkentik a be­takarítás gyors elvégzésére a dolgo­zó parasztokat. Csütörtökön a csak­nem 4000 holdas páimajori határt vizsgálták felül a tanács vezetői és megállapították, hogy már csak Üt­ött lehet találni levágatlan kukorica­szárat, a, többit pedig már be is hordták a mezőről. Két műszakban szántson minden traktor! Az őszj mélyszántási terv teljesíté­sében megyénk gépállomásai az utolsó előtti helyen kullognak. Leg­jobb gépállomásunk, a nagybajomi is az országos átlagnál jóval alacso­nyabban, 76,5 százalékra teljesítette tervét december 5-ig. Gépállomási igazgatóink egyrésze úgylátszik, nem érez elég felelősséget e fontos munka időbeni elvégzése iránt. He­lyesnek tartja-e a Segesdi Gépállo­más igazgatója, Vittman elvtárs, hogy gépállomása mindössze 11 szá­zaléknál tart az őszi mélyszántás­ban? A körzetéhez tartozó tsz-ek pedig ugyancsak sürgetik a gépállo­mást, szeretnék, ha minden traktor teljesítené napi tervét. Vagy mi a véleménye Takács elvtársnak, a Marcali Gépállomás igazgatójának arról, hogy gépállomásának 35 trak­tora közül csak 15 dolgozik két mű­szakiban? A Megyei Igazgatóságnak az eddi­gieknél sokkal több gyakorlati ta­nácsot, módiszert kell adniuk lema­radó gépállomásaink vezetőinek. Csak így érhetnek el javulást. Min­den percnyi késedelem súlyos káro­kat okozhat népgazdaságunknak. Ott, ahol még mindig egy . műszakban szántanak, sürgősen meg keli szer­vezni a kétműszakos szántást. Az idő kedvező; arra van szükség, hogy minden gépállomási vezető, minden gépállomási dolgozó érezze: szükség van az ő lelkes, áldozatkész munká­jára felelősségérzetére. Szántson te­hát minden traktor két műszakban. Az őszi mélyszántásban három legjobb gépállomás: Gépállomás: Százalék; Igazgató: 1. nagybajom! 76,5 Molnár Sándor 2. karádi 67,6 Pásztor János 3. mernyei 57,2 Tátrai János Három legrosszabb gépállomás: marcali 14,2 Takács András segesdi 11 Wittman József nagyatádi 10,4 Barna József A barcsi bepjtési megbízóit legfontosabb Édessége: a bátraiébosob gyors elszámolta Barcs község nem dicsekedhet az­zal, hogy éiéinjár a begyűjtésben. A tanács nyilvántartásában csaknem 300 hátralékos szerepel. Az a hiba, hogy a begyűjtési dolgozók csak a hátralékosok kimutatását készítet­ték el, arra azonban már nem gon­doltak, hogy ettől még nem gyorsul meg a begyűjtés üteme, s hogy a hát­ralékosokat el is kell számoltatni. Ez az oka annak, hogy Barcs még mindig 104 mázsa hízottsertéssel, nagymennyiségű baromfival, tejjel tartozik álla­munknak. A baromfi-begyűjtési tervet novem­ber végéig mindössze 56 százalékra teljesítették. Mikor akarják rendez­ni ezt1 az adósságot, ha most, az esz­tendő utolsó hónapjában nem szá­moltatják el a hátralékosokat, nem követelik meg a beadás hiánytalan teljesítését? A hátralévő három héten igein megfeszített munkát kell végezniük a barcsiaknak, hogy a begyűjtési ter­vet mindenből teljesítsék. El kell érniük, hogy ne vegye­nek át az 1956-os évre idei tar­tozást. Porkoláb Péter begyűjtési megbízott elsősorban felelős államunknak a be­gyűjtés teljesítéséért. Legfontosabb kötelessége: a hátralékosok gyors el­számoltatása. Ez a feltétele a be­gyűjtési munka megjavításának. Példamutatóan végxik a téli gépjavítást a Nagybajomi Gépállomáson A Nagybajom! Gépállomás a ve­tésben és mélyszántásban elért jő eredményei után most jelentős sike­rekről adhat számot a gépjavítása munkákban is. Pászti László főgé- pész elvtárs, azonkívül, hogy nagy gondot fordít a megelőző karbantar­tásra, felelősséggel irányítja a főja­vítási munkálatokat is. Az októberre és novemberre üte­mezett javítási munkákat 116 száza­lékra, a téli nagy gépjavítási tervet pedig 24 százalékra teljesítették, s ezzel az első helyre kerültek a me­gyében. Nagy része van ebben az eredményiben Bosznai Géza, Somogy- véri János és Molnár József szere­lőknek, akik olyan szeretettel vég­zik munkájukat, mintha maguk dol­goznának a gépekkel. A gyors, szak­szerű javítás után a traktorokat azonnal munkába állítják, hogy a ki­esést a legkisebbre csökkentsék. A Nagybajomi Gépállomás dolgo­zóinak jó munkája álljon példaképül megyénk összes gépállomása előtt. Szerkesztőségünk postájából „Láttam, hogy megelégedett, boldog emberek vagytok!“ Lengyeltóti Imrét, a somogyszentpálá Béke TSZ tag­ját a közelmúltban meglátogatta Kaposvárott élő nő­vére, Lengyeltóti Teréz. E látogatás nyomán Lengyel­tóti Teréz a következő levelet küldte testvérének: Kedves Imre öcsém! Miután hazaérkeztem tőletek, első dolgom volt, hogy neked és családodnak levelet küldjék a mi Somo­gyi Néplapunkon- keresiztül. Több mint 6 év-e jártam legutóbb nálatok. Azóta olyan sokat változtatok és ve­letek a falu is, hogy a sok újdonság, amit ott láttam, arra késztet,' hogy írjak róla. Mennyivel más most az életetek, mint a múlt rend­szerben volt! Nem is io még visszagondolni se a mi gyermekkorunkra. Csupa szegénység, nyomorúság volt. De most nem erről akarok beszámolná, Nagy örömmel tölt el, ho-gy megbecsült emberek vagytok, hogy gyermekeid, unokáid szép, rendes ruhá­ban járnak, bo-gy a kicsinek fehér gyermekkocsija, kü­lön kis ágyacskája és oly sok játéka van. A konyhá­ban szép új konyhabútor, zománcozott tűzhely, az ól­ban két nagy hízó, az istállóiban tehén, borjú, az ud­varban sok baromfi. Szép kis gazdaságotok van-. Azért van mindenetek bőven., mert tagjai vagytok a termelő­szövetkezetnek. Amint mendtátok, ott találtátok meg igazán számításotokat. Láttam, hegy megelégedett, boldcg emberek vagytok. Gyermekeidet szorgalmas munkára, becsületességre tanítottad, azért tudják meg­állni a helyüket. így lett a nagyobbik fiad brigád-ve­zető, a kisebbik pártmunkás, a vejed pedig háromszo­ros sztahanovista. Igazán büszke vagyok arra, hogy te, az egykori nyomorgó zs-eilérgyerek jómódú tsz-tag, boldog családapa lettél. Arra kérlek benneteket, ti is jöjjetek el hozzám, nézzétek meg, mennyit fejlődött Kaposvár. írjátok meg, hogy mikor jöttök, mert előre akarom biztosítani a színházjegyet. A legközelebbi viszontlátásig sokat gondol rátok nénétek: Teréz. Nagyobb a földterületünk, másképp kell gaadálkodnunk, ehhes pedig tudás kell Nagy kitüntetésben részesített pártunk és kormá­nyunk: lehetővé tette, hogy tanulhassak. Több mint két éve elnöke vagyok az istvándi Petőfi TSZ-mek. Közös gazdaságiunk jól működik, tagjaink megelége­dettek. A tavasszal a mi tsz-ünk is erősödött, új ta­gokkal gyarapodtunk. Nagyobb a földterületünk, más­képp kell gazdálkodnunk. S hogy évről évre jobbam fejlődhessünk, többet termelhessünk, hogy tagjainknak több legyen a jövedelmük, szükséges, ihogy én is ta­nuljak, gyarapítsam tudásomat. A Szentlőrimci Mező- gazdasági Technikumban tanulok a téli hónapok alatt. Az iskolának 134 fiatal és 41 idősebb hallgatója van. Az ilyen magamfajta idős embernek már nehezebbem megy a tanulás. Igyekszünk, mert tudjuk, hogy amit itt hallunk, tanulunk, annak nagy hasznát vesszük majd otthon a tsz-ben. K. Kovács István levelező. „Jóízű“CSALÓDÁS — avagy egy közétkeztetési konyha dicsérete Az utóbbi: időben sok szó érte a közétkeztetés »házatáját«, s valljuk meg őszintén: -az esetek több­ségében jogosan. Bizonyos tartózkodással léptem át ín is a Béike Szálló Térném utcai étkezdéjének küszöbét: vajon milyen «-válogatott« ebédek várnak rám? Meg kell mondanom, hogy — konyhai kifejezéssel élve — »jóízűen« csalódtam. Immár két hete étkezem itt, de csak csodálni tudom azt a munkát, amelyet a 14 fő­ből álló személyzet naponta végez. Ez a 14 dolgozó gondoskodik nap mint nap 657 ember ebédjéről, S ha arra gondolunk, hogy általában tiszták az asztalok, hogy gördülékeny a kiszolgálás, hogy még a pohár vizet is asztalhoz hozzák, s ha mindezt megtoldják azzal, hogy az ebéd minősége ellen sincs kifogás, ak­kor tudjuk csak igazán megbecsülni a személyzet munkáját. — Mi azt akarjuk, hogy. senkiinek se legyen ki­fogása a menü ellen —- mondja- Mikus elvtárs, a kony­ha vezetője. Mi, vendégek úgy látjuk, hogy megközelítették ezt a célkitűzést. Lapozgassuk csak fel úgy találomra a gondosan vezetett és pontosan betartott »menü«- könyvet. íme a menü november 8-tól 12-ig. Kedd: t-arhcmyaíleves, marhapörkölt babfőzelékkel. Szerdal cscntleves fincmmetélttel, sertéskaraj burgonyával, cékla. Csütörtök: karalábéieves, vagdalt sertés, vágott borsóiőzelék. Péntek: zöldségleves, bécsiszélet burgo­nyával, uborka. Szombat: savanyú burgonyaleves, le­esés szelet tarhonyával, -gyümölcs. Ez a »program« magáért beszél. És arra is tat, hogy mi, étkezők próbáljuk egy kicsit megérteni az étkezde dolgozóinak erőfeszítéseit, s ha néha-néha , talán néni is ínyünkre való ebéd, gondoljunk 'arra, hegy toisebb-magyobb »hullámvölgyek« az otthoni háztartásban is előfordulnak. Elvégre nehéz eltalálni 657 ember szájaízét, és a Lenin utcai étkezde legtöbb­ször — eltalálja.' KERSÄK JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom