Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-04 / 285. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. december 4. Kovács József egyéni gazda él az állam által biztosított lehetőségekkel rT'aikaros kis ház a Kossuth La- -*■ jós utca 179-es Kaposfőn. Már az utcáról nézve is a rend, a gpn- dosság, a tisztaság 'hívja fel a vendég figyelmét. Amdint beljebb kerülünk az udvarba, a szérű felől ez az érzésünk megerősödik. Szabályosan megrakott széna- és szalmakazlak, jólkezelt trágyatelep, tiszta, világos istálló és disznóól, tisztára sepert szérű. Egy szalmaszál sem rontja meg ezt a harmóniát. Kovács József 14 holdas középpanaszt portáján vagyunk. Pártunk és kormányunk amellett, hogy minden erejével támogatja a termelőszövetkezeti mozgalmat, olcsó gépimunkával, műtrágyával, előnyös termelési szerződéseikkel támogatja az egyéni kisparaszt-igazdaságokait is, hogy azok az egyéni gazdálkodás lehetőségének keretein belül a legmagasabb eredményeket érjék él. Lássuk csak, hogyan valósul1 meg ez Kovács József gazdaságában? — Hát sokféleképpen — mondja Kovács József. — Nagy gondot ferdítek az istállótrágyára. így földjeim elég »kövérek«. Rendszeresein használok műtrágyát is. A szakszerűen alkalmazott műtrágya másfélszeresére növeli a termést. ÍEnnek köszönhetem pl., hogy hurgonyabeadá- somat mér a tavasszal előcsíráztatott korai burgonyából rendezhettem. 200 forintot kaptam mázsájáért, ami dupla haszon. Ennek- köszönhetem azt is, hogy az idei 14 mázsás holdamként! búzatermés is csak átlagtermésnek számít. Az idén a. jég elvágta a rozstermést, mégis 10 mázsát -hozott holdja. De meghálálja a műtrágyát a kukorica és répa is. Nincs is gondom a beszolgáltatással "I/alóbam, Kovácsék az állam ’ -iránti kötelezettségüket rendszeresen teljesítik. Tavaly kitüntetésként ezért egy magtakaró boro-1 nát kaptak a Megyei Tanácstól. — A szerződéses állattenyésztési pedig tiszta haszon a gazdának —| mondja Kovács József. — Én évről | évre nevelek az államnak törzs-1 könyvezett bikákat. Most is az a) szándékom, hogy kettőt leszerződte-j tek. Ez azonnal 800 forint adó- és ] más takarmánykedvezmémyt jelenít, ] Ezenkívül minden évben sertést is ] hizlalok szerződésesen. A tavasszal! ebből egyszerre 14 ezer forintot kap-] tam. Persze, okosan kell gazdálkodni a takarmánnyal is. A hanyag! gazdák még ősszel szabadpiacon el-j kótyavetyélik az aitaraktakarmányt. Én inkább állatot nevelek vele, mert] így dupláját kapom érte. Az állam] is jól jár és én is a szerződéses híz- j la:ássál. Most szántén leszerződtetek] négy süldőt. Kukorica, burgonya és| répa bőven termett az idén, a -takar- j many így biztosítva van. Kovácsék. körültekintően! -gazdái-1 kodnak.. A jó növényápolás, a föld] szeretető meg is -hozza gyümölcsét.! Az adóval, a beszolgáltatással már] -rendiben vannak. Sőt a jövő évi hús-] -beadást -már most -rendezni akarják.] Kovács néni is kitesz magáért.] Hatvan darab jól- tojó tyúkj-a van.] Tojás'beadását még márciusban telje-! sítette. Azóta szabadpiacra tojnak j tyúkjai. ovácsék 'háztája arról tanúskodik, hogy a szorgalmas, becsületes dolgozó parasztok államunk segítségével, a szabadfel vásárlási, szerződési lehetőségekkel gyarapíthatják-jövedelmüket. Kovácsék a falu elismert, jó gazdád, .megérdemlik, hogy példaképül állítsuk őket megyénk egyénileg gazdálkodói elé. Biró József K ZÁRSZÁMADÁS IDEJÉN Szalad a hír — drótnélküli távbeszélőn terjed. Viszi a lány, férfi, asszony, kiabálja gyermek. Közös öröm: a fél falu gazdagodik rendre, mint májusi esőtől a jó kertészek kertje. Mint halastó olvadáskor duzzadó vízével, mint menyasszony esküvőjén a vőlegényével dicsekedik a fél falu: tele a nadlása Gabonából, burgonyából Sokat mér a mázsa. Cukroszsákok sorakoznak. Pénzben kifejezve Fölszaladnának a számok huszonötezerre. Egyenesednek a bütykös, görcsberá-ndult ujjak: — Hány évig gürcölnék ezért az uradalomnak? HORVÁTH JÁNOS egyetemi hallgató — Karácsonyra befejezik a Szabad Ifjúság Filmszínház tatarozását A mozi átalakítására 200 000 forintot fordít állomunk Kaposvár mozi- látogatóiiriak kérésére a -tatarozást végző vállalat dolgozói félajámM;- ták, hogy »karácsonyi ajándékaként december 25-ére átadják a mozit rendeltetésének. Tsz-köny velőink a közős vagyonért Megyénkben megkezdődtek ,a termelőszövetkezetek zárszámadásai. A jövedelem, a vagyon gyarapodásának felmérése igen körültekintő munkát követel. S éppen felelős elvégzése, alapossága miatt közölt legújabb számában részletes -tájékoztatást az egész ország tsz-efaek megyénk -tsz-főkönyvelője. Farkás József. Sok megállapítását helyesen- alkalmazták eddig is. Némely zárszámadás előkészületéi köziben azonban bizonyos szempontokat elvétenek. Az alábbiakban a könyvelő ezerré tű munkájához emelünk ki néhány részletet. » A termény- és taikarmányleltár felvétele fontos feladat. Különösen a gabonaneműek, az abraktakarmányok leltározásánál nem szabad megelégednünk az úgynevezett köbözéssel, vagy a látszatokra menő becsléssel. így ugyanis megesik, hogy jóval nagyobbra, de az is megeshet, hogy jóval kisebbre taksáljuk a terményt, mint amennyi a valóságban van. De a pontos mérés a kiosztásnál, a muníkaegységrésze- sedésmél, vagy a közös állatállomány takarmányozásénál megakadályoz mindenféle visszaélést. Helytelen az is, ha a tagságnak — a kötelezettségek elhanyagolásával — temérdek kukoricát, burgonyát, vagy sok kenyér- és takarmánygabonát osztanak ki. Első a beadás, az állami tartozásck kiegyenlítése, és az arányos részesedés-osztás után fennmaradó ter- ményfélesógeket a közös állatállománnyal etetnék fel. A répáspusztai Első ötéves Terv TSZ például tavaly a tagok munkaegységére bőven osztott kukoricát, de a gépállomás! tartozás rendezésére már kevesebb gondjuk volt. Tavaly az is megesett, ho-gy a csákányi Haladó TSZ-bem zárszámadáskor a sertések egy részét szabadpiacon értékesítették. A kapott pénzt a tagok között kiosztották. Viszont a -beadást később rendezték, —< így a kedvezményektől is elestek. A tsz-könyvelöniek most is, mint egész évben a közös vagyon megóvása elsőrendű kötelessége. Néhány szó a segesdi „szegény66 kulákokról Próbáljon meg akárki Vidák György vagy bármelyik kulékmái Seg-esdem, az állam iránti kötelességről beszélni, rögtön hallhatja, tőlük, milyen nagy »szegénységben« élnek, miért nem teljesítik a beadást, miért nem fizetnek adót. Vizsgáltok meg hát kissé közelebbről a »szegény kulákobait« Segesdem, hogyan, mil'yetm módszerekkel dolgoznak, hogyan akarják kijátszani -a törvényeiket. Az bizonyos, hogy megváltoztatták hangjukat. A kulék -már nem a régi. A népi demokrácia letöri szarvukat, elvesztették politikai hatalmukat, ^aért igyekszenek a legfondoriato- sabb módon kijátszani törvényeinket, becsapni a dolgozókat. Tömérdek tartozása van a 14 se- gesdi kuláknsk. Vidák György kulék az évek során felgyülemlett 68 274 forint adójából mindössze 3290 forintot fizetett ká ebben az évben. Ez a kulék a múltban 13 db szarvas- marhát tartott, ma egyet -sem; <a múltban egész falka sertés állt az ólban, ma annyit sein tart, hogy beadási kötelezettségét teljesíthetné. Pedig a 36 kát. hold fold, a rét elbírná az állattenyésztést. A múltban zsugori, ma pazarló Vezlény Imre kulák a múltban zsugoribb volt a hörcsögnél, a mezőn elhullott babot szemenként szedette össze cselédjeivel. Most azonban? Azt tartja, hadd menjen minél jobban tönkre. Burgonyáját az udvaron szétszórta, legnagyobb részét pedig 27 kis kupacban elrejtette — beadását nem teljesítette Amikor 19 ezer forint adóhátralékát a tanács számonkérte, siránkozott, hogy nincs semmije, nem tud fizetni, A hatóság -helyszíni elszámoltatás során 300 -kg lisztet-, 14 kg két évvel ezelőtt csomagolt bolti lisztet, -18 méter elpenészesedett -textilianyagot, és 50 kg mákot találtak nála elrejtve. A nagy mennyiségű -lisztkészlet mellett a boltból hordta a kenyeret. özv. Tobler Károlymé, a „nagyságos asszony“ egykori vajgyáros, 14 tejcsamok volt tulajdonosa, a földje arányában előírt 7 hold vetési kötelezettségét szabotálta. Érthetetlen, hogy a -tanács jelentése után feielősségrevonás nem történt. Diseli József 29 holdas kulák dohos gabonát adott be az államnak. Győrfi Lajos, kulák rokonával Győrfi József tejkezelővél kijátszotta a törvényt, a lezáiogolt sertést eladta. Nem rettennek vissza a vezető emberek rágalmazásától sem. Győrfi kulák odáig ment. hogy a begyűjtési megbízottat -bántalmazni akarta^ Teljes bűnlajsitro-mot lehetne ösz- szeállítani ezekről 2 kulákokról. Terményrejtegetés, szabotálás, rémhír- terjesztés, lopás, rágalmazás, fegyverrejtegetés terheit lelkiismeretűket. A község vezetői szemethúnynak mindezek fölött. Feltehetjük a kérdést: miért nem mozgósítják a község becsületes dolgozóit — elsősorban a volt szegényparasztokat, akik jól ismerik volt kizsákmányolóikat — a kulákok leleplezésére. Mert tény az, hogy a. k-ulákok szavának még van hitele az arra hajlamos- parasztok előtt, főleg akikhez nem jut .el a pártszervezet, a tanács szava. Ezt bizonyítja, hogy a községben még jelentős a kenyérgabona- vetésre váró földterület, beadásban sok a hátralékos, még nagy területen keli levágná a kukoricaszárat. Mi a véleménye a község tanácsvezetőinek erről? Szűcs Béla elvtárs, a tanácstitkár & következőket mondja: »Nagyon nehéz a mi községünk. A tanácstagok passzívak, nem járnak el még a tanácsüléseikre sem. Az 50* tanácstag közül rendszerint 10—155 jelenik meg«. Vajon miért „passzívak“ a tanácstagok? Mert a vezetők nem törődnek velük, nem is akarják bevonni a tanácstagokat a, vezetésibe. Ebben az. évben nem hívták .össze az állandóbizottságokat, egyetlen tanácstag serrv számolt be választóinak, a tanácsban végzett munkájáról. Mindez súlyos' felelősséget ró a tanács vezetőire. A tanácstagok bevonása nélkül nem tudnak eredményes harcot vívni a kulákok ellen sem. Melyek a tanács feladatai? Be kell tartatnia a törvényt, alkalmazva a kulákok korlátozására előírt törvényéket. Követeljék meg a kulákoktól a beadást, az éfli-am iránti kötelezettségek teljesítését. A pártszervezet feladata, hogy leleplezze a »szegény« kulákok múltbeli tevékenységét, megmutassa a dolgozó parasztoknak »jóakarójuk« igazi arcát. fondorlatát, ravaszságát. Varga József Kapitalista gondolkodás Tudatos kártevés, korrupció Felelőtlen felelősség a fejlődés útjában Két-három évvel ezelőtt a sajtóban és rádióban sűrűn találkoztunk a kastélyosdombói Felszabadulás TSZ és Klement Árpád e-.nök nevével, mint olyan példával, amelyet a többi tsz-ek is követhetnek. Akkoriban jó volt a tsz állat- tenyésztése, a tagság összetartása, munkakedve, amiért Klement Árpád kitüntetéseket kapott és a Termelőszövetkezeti Tanács tagjává is megválasztották. , Ez év januárjában Klement Árpád idegszanatóriumba vonult, a tagság kizárta őt a tsz-ből, a párttagság pedig a pártból. E két időpont között azonban nemcsak egy ember életpályájának megszakadása, hanem egy termelőszövetkezet felemelkedése és visszaesése is meghúzódik. Kisérjük végig ezt az utat és okuljunk belőle mindnyájan, hogy közösen akadályozzuk meg az ilyen esetek megismétlődését. Mesék A történet talán ott kezdődött, hogy 1952-ben az aszályos időben sikerült a tsz-nek 1400 db sertést jórészt makkal kihízlalni. Ez a tény komoly hírnevet szerzett a tsz-nek és elnökének is, aki komoly szak- tekintéllyé emelkedett, szavának hitelt adtak és mindenütt meghallgatták. Tekintélye felfelé is, lefelé is egyre terjedt, ami egymagában nem is lett volna baj. A hiba csupán abban állt, hogy mezőgazdasági szaktudása egyoldalú volt és ezt kevesen vették észre. Ez a csupa ideg, hallatlan képzelőerővel rendelkező, nagy szókészséggel megáldott ember a közeljövőről vallott fantasztikus elképzeléseit és terveit átvitte a tsz tagságára, amely végül is minden A KLEMENT-tGY baj kútforrásává vált. „A sertés mindent kibír“ — ez volt a jelszava. Rövid idő alatt elfogadtatta a kétszer 600 férőhelyes hizlalda, 850 férőhelyes csibenevelő, a gépszín, lóistálló, takarmányos építési tervét, amelyet különböző hitelekkel kívántak megoldani. Volt még olyan elképzelése is, hogy a malacokat zöld lucernából sajtolt műtejen fogja etetni és ilyen tej- g3*árat létesít. A megvalósításhoz különböző szervek jóváhagyásával annak rendje és módja szerint hozzá is kezdtek. Egysserlhopp ... Államunk bizalmából ■ 19Í3-tól igen nagyösszegű hitelt kapott a tsz. Csak az épületekre 900 000 Ft jutott, nem is beszélve a takarmány- vásárlásokra adott lehetőségekről. Csak úgy dőlt a pénz, ahogy szokták mondani, a tsz-hez. Klement abban az időben tömött pénztárcákkal járt és igen nagylelkű vásárlónak mutatkozott. A tehénvásárlásra kapott 100 000 forintból 10 db tehenet vásárolt, mondván: „neki a jól tejelő tehenek megérnek ennyit.“ Az elnök akkoriban igen sokat utazgatott, sütkérezett a dicsőségben, felesége bejárónőt tartott, a közös munkából nem vette ki a részét, hisz tellett a pénzből. A háztáji földi ü- ket a tagok kapálták meg, még kenyerüket is más sütötte. Klement nem akart rossz fiú lenni a tagsággal szemben sem, ezért az építkezésekre kapott hitelből rendszerpser osztogatott pénzt a tagságnak munkaegység-előlegre. A hirtelen betoppant jólét mindenkiben azt a hitet keltette, hogy hiszen nem is kell dolgozni, a gazdaság az ölükbe hullott. Az elnök példamutatása magával ragadta a tagságot, a vezetőséget. Elkezdődött a fegyelmezetlenség, a családtagok nem vettek részt a munkában és mindenki arra a csodára várt, amelyet KJ ement megígért és amely csak nem következett be. Hiszen ahhoz mindenki kétkeze munkájára szükség lett volna. A lejtőn Az idő egyre haladt, áz építkezések lassan mentek, a hitelek gyorsan fogytak és a sertésekből a várva várt nagy jövedelem késett. De miért? A 700 hold földön az 1200 sertésnek nem termett elég takarmány, ezért kukoricát kellett venni. A vezetőség kupeceket bízott meg a felvásárlásokkal, névszerdnt Pinte- rics Vendel és Győri Imre heresz- nyeá lakosokat, akik mázsánként 5 forintot, beszáradásra bizonyos százalékot, össze-vissza pedig 28 000 forintot vágtak zsebre a tsz-től. A sertések egyrésze pedig szőrén- szálán eltűnt. Éjszakánként teherautók jelentek meg, amikre hízókat tettek fel, vagy hasított sertéseket A sertések másik része még malac korában a tsz-tagokhoz került önköltségi áron alul és beszélik, igen nagy volt a malac elhullás is. A 240 ezer forintos költségen épült fiazta- tóban rriár az elején 160 db malac hullott el, mert hasig sárban tartották őket. így alkonyodott le a diszngtenyész- tés napi a, ugyanakkor, amikor a növénytermelésé fel sem kelt. A munkafegyelem romlása miatt a hozamok bűnösein alacsonyak voltaik: holdanként 13 mázsás burgonya, 10—15 mázsás kukorica, 5 —6 mázsás gabona termések követték egymást. A munkafegyelem romlása mellett a társadalmi tulajdon megbecsülése is egyre nagyobb hiányosságokat mutatott. Epiuetanyag, deszka, tégla tűnt el. Ez nem is csoda, hiszen Klement saját disznóólját. is ebből készítette. Az csak természetes ezután, hogy a hiányosságokat valahogy takarni kellett. Klement és a vezetőség a ha tározatok ellenére pénzfelvételi be tétkönyvek helyett postatakarékpénztári betétkönyvet használtak, amely lehetővé tette, hogy jelentős pénzforgalmukat a bank nem ellenőrizhette kielégítően, másrészt a befolyó pénzeiket a tsz ügyvitelére fordíthatták. Egyéb pénzügyi szabálytalanságokat is elkövettek: a pénztáros nagyösszegű pénzeket a lakásán tartott, a tsz borát és sertéseit nem készpénzzel fizette, hanem hozómra felírásra adta azt ki. Amint később kiderült, nagyobb összegekkel terhelték le az adósokat, mint ameny- nyiben megegyeztek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Klement 17 hold földet szinte ajándékba adott ki helyi vezetőknek, amelyről azok helyett viselte a terheket, akkor el képzelhetjük, hogy milyen romlás felé vitt a tsz. útja. Klement látta ezt a helyzetet, próbált is ellene tenni valamit, ez aam- ban már túl késő volt. Szembe került ugyanis saját vezetőségével, a párttitkárral és a tagság egy részével, akik megszokták már az új „munkatempót“, hozzászoktak a könnyű és dolognélküli keresethez és akik nem vették jónéven, hogy a pocsékolást és a herdálást meg akaria szüntetni. Saját bevallása szerint ekkor már magának sem volt ura, s ezért egy szép napon önként, csalc úgy magától bevonult az ideg- szanatóriumba. A csődtömeg Mit is hagyott ott Klement Árpád? Egy hitét és önmagát vesztett tagságot, — akikből jó vezetés mellett mindent lehetett volna csinálni —, adósságokat, befejezetlen épületeket. Az egyik hizlalda semmi célra nem használható alapzattal lebontásra kell, hogy kerüljön. Ugyanígy áll az istálló melletti takarmányos. A csibenevelő építése 70 százalékra, -a gépszíné 80 százalékra áll. A 900 000 forintból beépítetlen még 189 000 forint értékű anyag és eltűnt 112 OÖ0 forint értékű építőanyag. A tsz számára felhasználandó épületanyagok: nagy részét szabálytalan anyageladások folytán a tsz-tagok, egyéni parasztok hordták széjjel hitelben, amelynek nagyrészével még mindig adósak. Ami készpénz ebből befolyt, azt a vezetőség üzemviteli célokra használta fel. Ez ellen tiltakozott Szamosi József építési felelős és ezért hagyta ott a termelőszövetkezetet. A vizsgálatnál derül-t ki az is, hogy miért mondhatta Klement; “zsebemben a vármegye,,. Kiderült, hogy sertéseladás, illetőleg ajándékozások napirenden voltak. Kaptak ebből a megyénél egyesek, a barcsi járási pártbizottságon, a darányi gépállomáson, a környékbeli falvakban — a vezetők és beosztottak egyaránt —, aztán egyéni dolgozók és tsz-tagok. Még ma is 100 000 forintot tesz ki az az adósság, amelyet ilyen módon követel a tsz és amely lehet, hogy soha visszafizetésre nem került volna, ha a dolgok nem így alakulnak. Kik és mennyiben felelősek ? Nézzük csak végig ezt, felülről lefelé. Miért nem vették észre a felsőbb szervek, hogy a 700 hold és a 64 család egy év alatt, másfél év alatt nem bírja végrehajtani a hatalmas feladatot, nem birja< el az óriási hitelt. Es hogyan, hogy nem adtak agronómust Klement Árpád mellé, amikor látták, hogy a növény- termelést teljesen lerombolja és bajok vannak a vezetéssel? Általában jó lett volna Klement Árpád tevékenységét vizsgálat alá venni. Még kellett volna nézni, hogy miért jött át családostul Romániából és miért került nyugatra? Az
