Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-04 / 285. szám

Vasárnap, 1955. december 4. SOMOGYI NÉPLAP 7 Egy hét múlva magkezdi működését a kaposvári automata távbeszélő központ Hónapok óta kemény munka fo­lyik a kaposvári főposta épületében. A posta és a Beloiannisz Híradótech- nákai Gyár dolgozói automata táv­beszélő központ szerelésén és az üzemibeihelyezés előkészítő munkála­tain dolgoznak. Az új központot a pos­ta és a szerelésit végző gyár dolgozói december 10-én adják át rendelteté­sének. Az új távbeszélőközpont rendkívül nagyjelentőségű Kaposvár, de az egész megye szempontjából ás. Ily- módon a posta felszámolhatja a távbeszélés eddig tapasztalt nehézsé­geit, korszerű, nagyteljesítményű és a követelményeknek teljes mérték­ben megfelelő hírközlő berendezést bocsát a dolgozók rendelkezésére. Az új távbeszélő használata lénye­gesen ’különbözik a jelenlegitől. A telefontulajdonosok és a távbeszélők használói ezért alaposan olvassák majd el a napokban megjelenő új ’távbeszélőnévsor fedőlapjának belső •oldalán közölt tudnivalókat és a te­lefon használatakor ahhoz alkalmaz­kodjanak. A tájékoztató lényegében ismerteti, hogy az új automata köz­pontba kapcsolt távbes zélőállomások- rói csak úgy bonyolítható de a be­szélgetés, ha a kagyló felemelése után egy jellegzetes, folyamatos bú­gó . hang hállartszik, és ezt követően a kívánt állomást négyjegyű kapcso­lási szám tárcsázásával felhívjuk. A búgó hang jelentkezése előtt nem szabad tárcsázni. Ha az állomás sza­bad és a kapcsolás létrejött, erről a felhívó állomás szaggatott búgó hang útján értesül. A központ a hí­vó előfizetőt fölcsöngeti. Abban az esetben, ha a hívott állomás foglalt, gyors, szaggatott, úgynevezett fogla­lási hangot hallunk. Szükséges még megjegyezni, hogy az eddigi szoká­soktól eltérően, ’beszélgetés közben ne érjünk hozzá, ne nyomjuk le a kézibeszélő emelőkarját, mert egy pillanat alatt megszakad az össze­köttetés. Az üzembehelyezés után elkerül­hetetlenek lesznek a kásebb-nagyobb hibák, az átkapcsolás után azonban a posta gyorsan és eredményesen in­tézkedik majd megszüntetésükről. Az esetleges panaszokat a 03 számra, a hívóbejelentőhöz kell közölni. Az interurbán 'beszélgetéseket ezentúl a 01, táviratoknak távbeszélőn történő leadását pedig a 02 számhoz kell bejelenteni. A kaposvári dolgozók fogadják szeretettel népi demokráciánknak ezt a rendkívül értékes és jelentős léte­sítményét, mely fejlődésünk egy újabb szép bizonyítéka. üzemeink a* 1956-os évre készülődnek fl kaposvári pékek jobb minőségű kenyeret sütnek A Kaposvári Sütőipari Vállalat a kenyér minőségének javítását tartja legfontosabb feladatának. 1956-ban már eltűnnek a sokszor kifogáson kisebb és nagyobb burgonyadarábob a kenyérből. A burgonyát ugyanis a Nagyatádi Konzervgyárban pelyhesí- teni fogják. így a burgonyapehelilyel készült kenyér minősége kifogástalan lesz. Egy millió forint értékkel többet termeinek a Gépjavító Vállalatnál Az Állami GazdaSiágok Gépjavító Vállalatának kommunistái a napok­ban taggyűlésen vitatták meg a KV novemberi határozatát, azt, hogyan végzik majd munkájukat az 1956-os évben, a második ötéves’" terv első esztendejében. A vállalat munkáslétszáma is nő s így az 1955. évi termeléssel szemben 1956-ban 1 millió Ft értékkel többet termelnek. Hogy ezt a kitűzött célt megvalósítsák, javítani kell az üzem műszaki színvonalát. Minden munká­hoz rajzot és műveleti tervet adnak. Az önköltség csökkentésére gazda­ságosabbá teszik a szállítást. A jövő évi eredményes munka egyik biztosítéka a lelkes munkaver­seny szervezése. Hosszúlejáratú pá- roskgrsenyeket és brigádversenyeket szerveznek. Mind a munkaverseny, mind a vál­lalat irányítása szempontjából át kell szervezni az utó kalkulációt. így kb. 5 naponként tisztán látják a tervtel­jesítést, az önköltség alakulását, stb. Látják, hogy hol a hiba, hol kell eset­leg javítani. Ha a jó kezdeményezéseket a válla­lat dolgozói és vezetői valóra is vált­ják, bizonyosan sikerrel valósítják meg a KV novemberi határozatát, teljesítik az 1956-os tervet. A Somogyi Néplap cikke figyelmeztetés volt számunkra A Somogyi Néplap november za-i szamában »Anyaggazdálkodás a J-as számú Mélyépítő Vállalatnál« címmel cikket közöl a vállalatunkhoz érkezett nagymennyiségű égetett mész pazar­lásáról. Ezzel kapcsolatosan pártszerveze­tünk az alábbiakat kívánja nozzaruzni a cikkhez: Helyesnek tartjuk, hogy a Somogyi Néplap foglalkozik ezzel a mész- üggyel annál is inkább, mert ebből igen jelentős kára származott nép­gazdaságunknak. Véleményem sze­rint ebben az ügyben elsősorban a váliatat igazgatója, , Izgum Adám elvtárs a felelős. Pártszervezetünk több esetiben felhívta figyelmét, hogy a felelősségrevonást ebben az ügyben azonnal kezdje meg. Tekintettel arra, hogy a szükséges intézkedés nem történt meg, a pártvezetőség 1955. október 24-én megtartott vezetőségi ülésén ’határozatot hozott, hogy a nagymennyiségű mész rendelésének ügyében a felelősöket meg kell álla­pítani. Az igazgató elvtárs e határozat ér­teimében közölte velünk, hogy a fe­gyelmi eljárást ár CsaipJáros Imrénél elakadt. Végre aztán fegyelmi hatá­rozatot hoztak és Nagy Tibor főépí­tésvezetőt, valamint Hencz László főépítésvezetőségi anyagost írásbelii megrovásban részesítették és pénzbe­li .kártérítésire kötelezték őket. Az intézkedésből tehát kitűnik, hogy ’azok az elvtársak, akik- ama volnának hivatva, hogy elsősorban őrködjenek a társadalmi tulajdon megvédésén, a harmadsorban felelős személyeket vonták felelősségre, a károkozókat pedig takargatják. Eb­ben .az ügyben a feleüősségirevanást elsősorban Finta Ferenc termelési osztályvezetőnél kellett volna kez­deni, aki az anyagigénylést aláírta. Helyes volna tehát, ha Izgum elv­társ, mint munkásigazgató, valóban azt a feladatát látná el, amellyel’ őt a párt és a dolgozó nép roegbíztá, és munkájában sokkal többet támasz­kodna a pártszervezetre. Egyetértek a Somogyi Néplapnak azzal a megjegyzésével, hogy ezért valakinek felelnie ikelL Azt hiszem, hogy a Somogy Néplap november 29-d Cikke intő fdgyeOmeztetés lesz a továbbiakra mind pártszervezetünk­nek, mind ;;_dig a vállalat Igazgató­jának. Fehér Ferenc pánt titkár. A kaposvári üzemek vigyék győzelemre a Központi Vezetőség novemberi határozatát események láttán le kellett volna hűteni egy kicsit forró fejét, vagy meghallani, amit a tagság körében suttogtak: Klement arra számít, hogy a háború kitör és az összegeket nem kell visszafizetnie. És talán az is igaz, hogy valamiből házat vásá­rolt magának Budapesten. Igaza van az egyik párttagnak. Klement egyedül tevékenységét nem folytathatta volna. Klement a ve­zetőséggel szorosan összedolgozott és amit elgondoltak, a tagság beleegye­zése nélkül Végig is vitték. Ne cso­dálkozzunk a következményeken, ha a vezetőségben' Kerekes kulák és Várvizi János munkakerülő tag fog­lal helyet, akinek kevesebb a munka­egysége, mint a növénytermelésben dolgozó bármely asszonyé. A tagság joggal háborodott fel, amikor az elnök a legnagyobb ne­hézségek közepette hagyta ott őket. De tegyenek maguknak is szemre­hányást, mert Klement minden év­ben lemondott, a tagság minden év­ben úiiáválasztotta, mondván: “ha felkötötte a kolompot, kolompoljon“. Aztán a tagság egy része volt az, amelyik nem egyszer tagadta meg a munkát, a hozzátartozók alig jártak dolgozni és az épületanyagok eltű­nésében is többen érintve vannak. És a pártszervezet? Horváth elv­társ, a volt párttitkár lemondott, mert nem birt Klementtel. És azért nem birt vele, mert a felsőbb szer­veket, a járási pártbizottságot őszin­tén nem tájékoztatta a helyzetről. És tegyék a szívükre a kezüket a többi párttagok, Tóth, Zsifkó, Barnoki elv­társak, vajon az ő kezük mindenben tiszta. És miért oly későn ébredtek fel? A tanács egyszerűen behódolt Kle­ment hírének, nem mert kutatni, je­lezni felfelé a hiányosságokról. És m a ? . . . A volt elnök távozása óta majd egy év telt el, az ember azt hinné,. hogy a tsz tanult a dologból és min­denki a hiányosságok kijavítására törekszik. Való igaz, hogy a munka jobban folyik. A régi szellem azon­ban még él. A nagyhangúak még mindig irányítanak, a jószándékú Simon elnököt hátráltatják munká­jában és rákényszerítik spekuláció­jukat. Csak egy példát erre. Kb. 600 darab malacot osztottak ki a tagság között munkaegység arányában, ami­kor pedig tudták, hogy a tsz-nek milyen komoly adósságai vannak és ezzel lényegében az állam jóindula­tát játsszák ki. Valaki felelős lesz azért is, hogy a baromfiállomány teljesen kipusztult, ugyanakkor a gondozó takarmánykaszálást" felesbe végzett az állatok gondozása helvett. V’árvizi János kikényszeríti magának az előleget: neki máris 77 forint jut egy munkaegységre. A párttitkárok fnindezt látják, sőt úgy látszik, hogy szándékosan nem tesznek semmit a dolgok ellen.1 Tanulságok A Klement elment, a tsz azonban megmaradt, és meg is fog maradni. Csupán a következményeket kell vi­selni, amelyet együttesen hoztak lét­re és amelyért elég keserves árat fi­zetnek. Ezenkívül pedig a tagságnak, a vezetőknek a járásban és a me­gyében egyaráht le kell vonni a ta­nulságot: 1. Az állam pénze nem csáki szal­mája és nem lehet megengedni, hogy azzal dé’ibáibot kergessenek. Csak az anyagi és természeti le­hetőségek gondos felmérése után szabad a gazdaságot anyagiakkal segíteni. 2 Mindenkinek, vezetőségnek, ellen­őrző bizottságnak és a tagságnak is éberen kell őrködni a csoport gazdálkodása, a pénzügyek tiszta­sága felett. És mindenkinek meg kell követelni a szövetkezeti de­mokrácia betartását. 3. Nem ’ehet egyoldalúan fejleszteni a gazdaságot. Az állattenyésztés, növénytermelés és a kisegítő üzemágafe szoros egységben való fejlesztése a biztosíték a termelő­szövetkezetek fejlődésének. 4, A munkafegyelem tartós hiánya okvetlen megbosszúlja magát. Ne ringassa senki magát abban az il­lúzióban, hogy m.unkátlanul hosz- szú ideig megél, vagy a gazdaság munkáskezek hiányában előreha­lad. 5, A tagság időben váltsa le a tehe­tetlen, a fantaszta, vagy a szándé­kos károkat okozó elnököket és ve­zetőségeket Nem lehet húzni, ha­lasztani, évekig eltűrni a garázdál­kodást, csírájában ke’l elfojtani az ilyen irányzatot. Akkor a tagság nem szenved, hanem megelégedett és egyetértő lesz. 6. Csak az események fényénél lát­ható, milyen fontos a pártszerve­zet politikai, irányító, ellenőrző és segítő szerepe. És gondolják meg párttagjaink: magatartásuk, erköl­csi felfogásuk mennyire tudja ala­kítani, vagy visszafejleszteni a pártonkívülieket. A példamutatás ereje nem üres szó, hanem az az akaraton keresztül anyagi erővé válik, 7. És végül: az ügy ily soká való elhúzódása, a bűnösök felelősség­re vonásának hiánya arra mutat, hogy kényes kérdésekhez úgy lát­szik nehezen nyúlunk. Márpedig minél bátrabban, minél gyorsab­ban és minél következetesebben lépünk fel a hazárdjátékosokkal, a törvények kijátszóival, felelőtle­nekkel és bűnösökkel szemben, an­nál hatásosabban bizonyítjuk a termelőszövetkezetek életképessé­gét, annál jobban növeljük a tag­ság öntudatát, a jelenbe és a jövő­be vetett hitét. Bízunk benne, hogy a kastélyos- dombói Felszabadulás TSZ ’tagsága és mindenki, alakét illet, megszívleld a Klement-ügy tanulságait., Csákvári János A Városi Pártbizottság meghívásá­ra december elsején a Pártoktatás Házában értekezletre jöttek össze városunk ipara üzemeinek párttitká- rad, igazgatói és ü. b. elnökei, hogy megvitassák a november 12-i párt- határozat egyes pontjait és megbe­széljék, hogyan, milyen módszerek­kel tudják azt végrehajtani. A Megyei Pártbizottság ipari osz­tályának vezetője, Kutas János elv- társ ismertette megyénk iparának eddigi fejlődését és jelenlegi hely­zetét. A beszámolóból 'kitűnt, hogy üzemeinknek sokat kell javítaniuk munkájukon, sok nehéz feladatot kell megoldaniuk, hogy sikerre vi­gyék ipara termelésünk megjavításá­ra és a műszaki színvonal emelésére hozott határozatot. Megyénk ipari termelése az eomúlt év hasonló időszakához viszonyítva 1955. III. negyedében 13,5 százalékkal emelkedett, a termelékenység ugyan­ezen idő alatt 2 százalékkal nőtt. Te­hát a termelés nem a termelékenységből növekedett. Ezt mutatja a munkabérek és a ter­melékenység növekedésének aránya is. A munkabérből élők keresete az év III. negyedében 11,4 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a termelé­kenység csali 6,7 százalékkal nőtt az év első , negyedéhez viszonyítva. A munkabérek emelkedése tehát meg­előzte a termelékenység emelkedését, holott annak éppen megfordítva kel­lene lenni: a termelékenységnek kell mindig megelőzni a bérek alakulá­sát. Ez tehát arra inti megyénk gaz­dasági vezetőit, hogy sokkal fokozot­tabb, következetesebb harcot folytas­sanak a ’temelékenység emeléséért. Ennek pedig legjobb, leghatéko­nyabb módszere a fejlett technika al­kalmazása, a műszaki színvonal ál-, landó és rendszeres emelése. Üze­meink elég ©’maradottak ezén a té­ren. A Tanácsi Téglagyári Egyesülés több üzemében például még ma is kézzel..vetik a téglát. A műszaki színvonal emelését üze­meinknek túlnyomó részt saját ere­jükből, saját tartalékaik feltárásá­val kaü. megvalósítaniuk. Itt igen fontos szerepe van az újítások beve­zetésének, az újítómozgalom kiszéle­sítésének. Megyénk újítámozgalma az idén visszafejlődött. Míg 1954-ben a III. negyedév végéig 1209 újítást nyújtottak be, addig ez a szám 1955- ben 659-re csökkent. Miért esett vissza az újítómozgalom? Azért, mert üzemeink áltálában ke­veset foglalkoznak a mozgalom el­terjesztésével, nem fordítanak kellő gondot az elfogadott újítások beve­zetésére. 1954-ben az elfogadott újí­tások 60,7 százalékát vezették csak 'be, de ez .az arány az 1955. év folya­mán még tovább romlott. Ekkor már csak a ’beadott újítások 58 százaléka került bevezetésre. Különöské;fpen igen kevés olyan újítást vezetnek be, amelyeket más üzemekben újítottak. Nagyobb figyelmet kell hát ’gazdasá­gi vezetőinknek, pártszervezeteink­nek, üzemi bizottságainknak fordíta­niuk erre a fontos mozgalomra. Fel kell figyelni az Olyan káros tünetre, amikor az újításokkal visszaélnek és az újítást elbírálók is részt kérnek az újítási díjból. A III. negyedévi ter­ma’ési tervek visszaesése is paran- csolóan szükségessé teszi a termelé­kenység fokozását. Iparunk ebben a negyedben nem teljesítette nyereség- tervét sem, nagy összeggel adósa népgazdaságunknak. A bevált módszerek könnyebbé teszik a munkát Fokozott erővel kell ihat üzemeink­nek elősegíteni az új, korszerű tech­nika bevezetését. Harcot kell ándíta­ni a maradiság elten. Meg kell szün­tetni az újtól való idegenkedést. A Tanácsi Téglagyári Egyesülés elisme­ri, hogy a Duvamov-módszemrei gyor­sabban és jobban lehet dolgozni, mégsem vezeti azt ibe. A műszaki ve­zetők feladata, hogy elterjesszék a helyes, új módszereket, hogy meg­hallgassák a dolgozók javaslatait. Ügyelniük kell a gépek kapacitásá­nak kihasználására, a munka maga­sabb fokú szervezettségére, az anyag- takarekosságra. Csökkenteni kell a gyártmányok súlyát. A Vas- és Fémipari Kombi­nátban például öntenek nem egy akkora öntvényt is, amelyeknek majdnem kétharmadát azután tefor- ,gácsölják. Ha ezt helyes formázással kisebb alakúra készítenék, máris igen jelentős mennyiségű anyagot ta­karítanának meg. Fel kell éleszteni a különböző mozgalmakat (Gazda, Loy, Nazarova, stb.). Fontos a politikai nevelés, a szakmai továbbképzés A műszaki színvonal emelésének elengedhetetlen feltétele a dolgozók szakmai továbbképzése, politikai ne­velése, általános műveltségének ’emelése. Az egyes vállalatoknál to­vábbképző tanfolyamokat kell szer­vezni, amelyeket mindig a legkivá­lóbb szakemberek, főmérnökök tart­sanak. Biztosítaná kell, hogy ezeken a tanfolyamokon a dolgozók mind nagyobb létszámmal vegyenek részig Itt is nagy és fontos szerep vár a pártszervezetekre, üzemi bizottsá­gokra. El kell érni, hogy a régi és új ér­telmiség munkája között meg legyen az összhang, még kell becsül,ni azo­kat a réigi értelmiségieket, akik be­csületes munkával segítik szocialista építésünket. A pártszervezet neveljen az új szeretetére Az előadás felvetette azokat az alapvető kérdéseket, amelyeket üze­meinknek . meg kell oldaniuk, hogy Somogy megyében is sikeresen meg­valósuljon a párthatározat, magasabb műszaki színvonalon termeljenek üzemeink többet, jobbat, olcsóbban. Az igazgatók, párttitkárok, üb-ei- nökök közül sokan vetettek fel olyan gyakorlati kérdésekét, amelyek sok­szor nehezítik az új technika elter­jesztését. A Szigetvári utcai téglagyár ü. b. elnöke és párttitkára például elmondta, hogy náluk nem tartják be a technológiai fegyelmet, nem megfelelő szárazságé téglát beirta­nak a kemencékbe, ezért igen sok a selejt, hogy náluk a dolgozók fék­nek az új módszerek alkalmazásától, attól tartanak, hoj^ akkor esetleg nem keresnek annyit. Pedig a bevált módszerek alkalmazása —- mint a gyakorlatiban már annyiszor kitűnt — mindig előnyös a dolgozónak, meg­könnyíti munkáját. A pártszervezet­re vár tehát itt elsősorban a feladat, hogy a dolgozókat tanítsa, nevelje, megszerettesse velük az újat, fel­keltse érdeklődésüket a technika iránt. Többen is elmondták, hogy mit tet­tek a párthatározat megjelenése után és mik a következő terveik a technika fejlesztésére. Tabák Lajos elviéire, a Cukorgyár igazgatója is­mertette, hogy külön bizottság ala­kult náluk, amely felméri a lehető­ségeket a termelékenység emelésére, az önköltség növelésére, új, fejtettebb módszerek alka’tmazására. Rónai Imre elvtárs, a Textdllmű- vek igazgatója a műszaki fejlesztés alapvető kérdésének tartja a műsza­ki káderek szervezett továbbképzé­sét. Erre a célra levelezői tanfolyam bevezetését javasolta. A pártvezőTő- ség és a gazdasági vezetők együttmű­ködésének fontosságáról beszélt a Mélyépítő Vállalat párttitkára, Fehér Ferenc elvtárs. Domjánné elvtársnő, a Textilművek Pártbizottságának titkára,ígéretet tett. hogy most. a párthatározat alapján még fokozot­tabb erővel' fogja segíteni üzemét ab­ban, hogy műszaki színvonala mind magasabb legyen, hogy az újítások, ésszerűsítések széles körben elter­jedjenek és a dolgozók állandóan emeljék szakmai tudásukat, műszaki képzettségüket. A pártbizottság rend­szeresen ellenőrizni fogja a beadott újítások sorsát, figyelemmel kíséri, hogy az elfogadott újítások ’beveze­tésre is kerüljenek. Az értekezleten elhangzott felszó­lalások általában mind azt bizomyi- tották, hogy az üzemi párttátkárok, igazgatók, ü. b. elnökök átérzik, mi­lyen fontos, milyen megtisztelő fel­adat vár rájuk, amikor a dolgozókat harcbaviszik a novemberi párthatáro­zat sikeréért, a szocializmus gazda­sági alaptörvényének megvalósítá­sáért: a legfejlettebb technikával történő termelés szafcadatliam növelé­séért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom