Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

a SOMOGYI NÉPLÁP Kedd, 1955. november 15. A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének határozata (Folytatás az 1. oldalról.) üzelmeket sikerült számos rátermett káderrel megerősíteni. A7. irányító szervek munkájában azonban jelenleg is varrnak komoly -hiányosságok, amelyek a bürokra­tizmust táplálják, gátolják a sze­mélyi felelősség érvényesülését. Egyes igazgatási szervek létszáma még indokolatlanul magas. A mi­nisztériumok és egyéb központi szer­vek túlzottan gyámkodnak a válla­latok felett, útját állják azok kez­deményezéseinek. A tervező munka még nem mindenben elégíti ki a kö­vetelményeket. Nem oldotta meg ki­elégítően a haladó technika alkal­mazásának tervezését. Ennek alap­vető oka., hogy az elmúlt években a több évre szóló távlati tervek ki­dolgozása nem folyt megfelelő szín­vonalon. Éves terveiket a vállalatok ismételten túl későn kapták meg. A minisztériumok és vállalatok veze­tőinek nagy része lebecsüli a terve­zés jelentőségét és nem irányítja megfelelően a tervező munkát. Vannak lazaságok a tervfegyelem terén. Az üzemek túlnyomó része a tervet nem az előírt választéknak megfelelően teljesíti. Egyes mmisz- tériumck és vállalatok már a tervek kidolgozásánál sem fordítanak elég figyelmet a népgazdaság, különösen a külkereskedelem igényeire, a ter­vei: végrehajtásánál pedig gyakran nem megfelelő minőségű terméket szállítanak, illetve elmaradnak a vállalt szállítási határidőkhöz ké­pest. Nem kielégítő a vállalatok mun­kájának pénzügyi ellenőrzése. A minisztériumok nem alkalmazzák megfelelően az anyagi érdekeltség elvét az ipar előtt álló feladatok megoldásában. Ár-, bér-, pénzügyi és hitelrendszerünk nem ösztönöz elég­gé a technika fejlesztésére, a takaré­kos gazdálkodásra, a minőség javí­tására. Az ipar vezetésében lévő hibák összefüggnek a kádereik képzésében, kiválasztásában, elosztásában és a velük való foglalkozásban meglévő hiányosságokkal. Gyakori jelenség, hogy vezető beosztásban lévő káde­reink elhanyagolják továbbképzésü­ket. A termelésben nem elégséges a műszakilag képzett dolgozóik száma, ugyanakkor igazgatási munkakörök­ben sokszor indokolatlanul nagyszá­mú mérnököt foglalkoztatnak. Elő­fordul, hogy egyes funkciókba meg­felelő ismeretek és képesség nélkül állítanak be dolgozókat és ez jelen­tősen hozzájárul indokolatlan ká­deráthelyezésekhez. Gazdasági veze­tőink jelentős része nem foglalkozik megfelelően beosztottjaival, nem se­gíti őket munkájukban. A Köz,ponti Vezetőség az ipar ve­zetésének megjavítása céljából a kö­vetkezőket határozza: 1. Az ipar irányításának minden területén következetes harcot kell folytatni a bürokratizmus ellen, meg kell szüntetni a felesleges pár­huzamosságokat a munkában és ér­vényesíteni kell az egyszemélyi ve­zetés követelményeit. Biztosítani kell, hogy az üzemek igazgatói, főmérnökei, művezetői él­jenek mindazokkal a jogokkal, ame­lyek őket megilletik. Ennek érdeké­ben meg kell szervezni, hogy az ipa­ri üzemek vezetői rendszeresein részt vegyenek az ipar éves és távlati ter­veinek kidolgozásában, a beruházá­sok előkészítésében. Biztosítani kell, hogy az üzemi dolgozók helyes kez­deményezéseit érvényesítsék a ter­vekben. Az ipari üzemek, s ezek igazgatói számára — a terv keretei között — lehetővé kell tenni a gazdálkodás nagyobb önállóságát. 2. Az Országos Tervhivatalban és a minisztériumokiban magasabb színvonalra kell emelni a távlati ter­vezés munkáját. Biztosítani kell a műszaki fejlesztés tervezésének megjavítását és szoros összehango­lását a terv többi fejezetével. Sza­kítva az előző helytelen gyakorlat­tal, a jövőben rendszeresen ellenőriz­ni kell a műszaki fejlesztési tervek végrehajtáséit. Az Országos Tervhivatal elnöke és az ipari miniszterek személyükben felelősek azért, hogy az éves tervek a tervidőszak előtt megfelelő időben eljussanak a vállalatokhoz. 3. Meg kell szilárdítani a tervfe­gyelmet. Minden minisztérium és vállalat köteles a terv összeállításá­nál a népgazdaság igényeinek lehető legteljesebb kielégítését szem előtt tartani és az állami tervet minden részletében teljesíteni. A terv előírá­sait megsértő vezetőkkel szemben megfelelő felelősségrevonást kell al­kalmazná. 4. Meg kell javítani a vállalatok murnkáj árnak pénzügyi ellenőrzését és jobban kéli hasznosítani az anyagi érdekeltség ösztönző erejét az ipar előtt álló feladatok megoldásában. Bérrendszerünk továbbfejlesztésé­vel biztosítani kell a magasabb szak­képzettség nagycbbfokú megbecsü­lését. Szélesíteni kell a minőségi munka premizálását. Egyidejűleg szigorúan érvényt teli szerezni ,a se- lejtért fizetendő kártérítésre vonat­kozó előírásclknak. Szigorú norma- és technológiai fegyelem megteremtésé­vel és a műszaki normák számának növelésével biztosítani keli, hogy a normák fokozottabban a tedinikai fejlesztést ösztönző erővé váljanak. Biztosítani kell, hagy a műszakiak premizálása nagyobb mértékben ösz­tönözze a műszaki fejlesztés és az önköltségcsökkentés feladatait. Termelői árrendszerünket úgy toalO átalakítani, hogy fokozottabban ser­kentsen az anyaggal, különösen az importanyaggal való takarékosságra. Az új gyártmányok termelésének bevezetésére a vállalatok számára külön gyártroányfejlesztésli alapot kell 'biztosítani. Az új 'gyártmányok árát úgy kell szabályozni, hogy ez is ösztönözze bevezetésüket. Meg kell szilárdítani a vállalatok önálló elszámolását, növelni keli ér­dekeltségüket a nyereség fokozásá­ban. Lehetővé kell tenni, hogy átér­vén, felüli nyereségből nagyobb részt fordíthassanak a műszaki színvonal emelését elősegítő 'beruházások meg- valóuitáséna. 5. Miniden vezető kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó területeken gondoskodjék a káderek :> kiválasztá­sának. elosztásának és képzéséinek megjavításáról. Elsősorban a techni­kai haladás szempontjából döntő te­rületeket keli jól képzett káderek­kel megerősíteni. Miniden vezetőinek Az ipar területén elért eredmé­nyekben nagy szerepe van annak, hegy a párt sikkénél tudta mozgósí­tani a munkásosztályt a szocialista iparosítás döntő feladataira, a párt­szervezetek irányító és ellenőrző munkája az .elmúlt évek során, meg­javult. Különösein ,a Központi Veze­tőség ez év márciusi emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagyszerű, lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek telje­sítése és túlteljesítése, a jobboldali demaigógta leküzdése s a dolgozók jogos, törvényes igényeinek biztosí­tása érdekében. Bármennyire jelentős azonban pártszervezeteink e munkája, ez csu­pán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszerve­zeteink eddig elsősorban a termelés mennyiségi növelésére fordították erőfeszítéseiket és még nem har­colnak eléggé a termelés műszaki színvonalának emeléséért, s ezzel' a termelékenység növeléséért, az ön­költség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takarékosság fokozá­sáért, A megyei, városi, kerületi, járási pártbizottságok funkcionáriu­sai még nem egy esetben az íróasz­tal mellől irányítják a munkált. A pártbizottságok több helyen lebecsü­lik az ipari és közlekedési osztályok feladatait. A Központi Vezetőség Ipa­ri és Közlekedési Osztálya sem adott elég segítségeit az osztályok helyes munkamódszereinek elsajátításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű bevezetésében a szakszervezetek szerepe is jelentősen megnövekszik. A szakszervezetek értek el eredményekét a szocialista munikaversieny fellendítésében, az újítómozgalcm kiszélesítésében, a dolgozók nevelésében. Azonban a munkaverseny és az újítómozgalom szervezésében még , sok a formális vonás, a bürokratikus intézkedés. A szakszervezetek nem foglalkoznak ki­elégítően a technika fejlesztésével, a dolgozók szakképzésének fokozásá­val. A Központi Vezetőség a következő­ket határozza: 1. A pártbizottságok és pártszer­vezetek behatóbban tanulmányozzák az ipari üzemiek munkáját, alaposab­ban foglalkozzanak a termelés mű­szaki, gazdasági és technikai kérdé­seivel, sajátítsák el a legszüksége­sebb műszaki ismereteket. Ne csak jelentések alapján tájékozódjanak az üzemek helyzetéről, hanem a hely­színen szerzett tapasztalatok felhasz­nálásával nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka megjaví­tásában*. Vonjanak be kiváló szak­embereket egy-egy gazdasági kérdés vizsgálatába. Alkalmazzák követke­zetesebben a felelősségre vonást azdkkál a vezetőkkel szemben, akik a párt- és kormányhatározatokat nem hajtják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik eredmé­nyeket érnek el az új technika al­kalmazáséban. E feladatokat úgy hajítsák végre, hogy egyidejűleg erő­sítsék a gazdasági vezetők tekinté­lyét, az egyszemélyi felelős vezetést. elsőrendű kötelessége ,a káderekkel való helyes foglalkozás. Több segít­séget kell adni a vezető funkciókban lévő munfcáskádeneknek és támogat­ni kell őket abban, hogy elvégezzék a megfelelő egyetemek, illetve technikumok laveléaő vagy esti ta­gozatát. Fokozottabban mag kell be­csülni és bátrabban magasabb mun­kakörbe kelt helyezni azokat a ta­pasztalt mérnököket és technikuso­kat, akik jelentős eredményeket ér­tek el. az ipar műszaki színvcnialánialk és szervezettségének növelésében. Biztos'tani keV. ,a fiatal káderek fej­lődését, nem keTH félni felelő seibb munkakör ckbe. való helyezésüktől, Segítségükre kell tenni a nagyobb fel adatok megoldáséban. Az egyetemeken magasabb szín­vonalra kell emelni az elméleti is­meretek tanítását. 6 Az egyetemeiken és teehnifcu- m.dkon a gyakorlati kérdéseket job­ban ismerő mérnököket és techniku­sokat kell képezni az ipar számára. Az iskolát elvégző fiatal szakembe­reket a term.előmiuinlkéba kell irá­nyítani, és csak az itt eltöltött né­hány éves gyakorlat után kell lehe­tővé tenni számukra, hogy tudomá­nyos, kutató- és tervezőintézetben vagy irányító szervben dolgozhassa­nak. Különös gondot kell fordítani a termelés alsóbb parancsnoki kára: a művezetők, mesterek, építésveze­tők műszaki képzettségének fokozá­sára, nagyabb számban kell közülük a gyakorlati munkától való elszaka- dás nélkül technikusokat és mérnö­köket képezni. 2. Meg kell erősíteni az ipari -üze­meik, a kutató- és tervezőintézetek pártszervezeteit, különösen ,a párt- alapszervezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek előrevinná a technikai haladás ügyét. A párt­szervezeteknek meg kéül értetniük az egyszerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szo­cialista építőmurikánk egyik kulcs­kérdése. Tanulmányozzák más üze­mek fejlett munkamódszereit, gon­doskodjanak azok saját üzemükben való széleskörű elterjesztéséről. For­dítsanak gondot a technológiai fe­gyelem megszilárdítására, a meg­lévő berendezések jobb, gazdaságo­sabb kihasználására. Foglalkozza­nak többet az újítókkal!, techniku­sokkal, mémökökkiel, tudósokkal, gondoskodjanak politikai fejlődésük­ről, növeljék aktivitásukat a techni­ka fejlesztése, új termelési eljárások fciddgozása, bevezetése terén. 3. Tovább ken javítani a párt- szervezeteknek a tömegekké!] való kapcsolatát. A pártszervezetek tá­maszkodjanak a dolgozók széles tö­megeinek véleményére, a pártfunfc- cicmáiri-uscfc nagy figyelemmel halb gassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és gondoskodjanak a he­lyes javallatok megvalósításáról. Reményem* lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben-, akik figyelmein kívül haigyják a dol­gozók javaslatait. Segítsék a dolgo­zók aktivitás sírnak kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rend­szeres -megtartásával, jó megszervezé­sével! és a dolgozók helyes kezdemé­nyezéseinek támogatásával. 4. A pántszervezetek végezzék na­gyobb gonddal a káderrniumkát. Fog- IjaTkozzanak alaposabban a termelést irányító káderekkel, segítsék eket a káderek helyes kiválasztásában, ne­velésében. Különös gonddal kell fog’ialfcoznii a termelés élenjáró dol­gozóival és -azok szakmai és politi­kai képzésével. 5. A pártszervezetek segítsék elő, hogy a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségieket a techni­kai fejlesztés élharcosaivá nevelje. Ad janak ,a DlSZ-szieirveatiekniek lelke­sítő, mozgósító feladatokat, bátorít­sák a fiatalok kezdeményeséseit, fo­kozott figyelmet fordítsanak fiatal szakembereink politikai, szakmai és , ©nkölcsi nevelésére. 6. Növelni kell ® megyei, városi, kerületi, járási pártbizottságok ipari és közlekedési osztályainak szerepét az ipar pártirányitásában és ellen­őrzés ében, Ezen osztályok - munka­társai tanulmányozzák az üzemek­ben folyó munkát rendszeresen a helyszínien és tapasztalataik alap­ján nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek a iteirmeíékenység emelé­sére. az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szer­vező munka megjavításában. 7. A pártszervezetek Útmutatásai nyoméin a szakszervezetek javítsák meg a dolgozóik között végzett ne­IV. Emelni kell az ipar pártirányításának színvonalát ÁLLÍTSUK MEG FEGYVERKEZÉSI HAJSZÁT A »... Az emberek azt akarják, hogy a nemzetközi feszültség eny­hülésének áldásos hatása minden ember életében érződjék. Azt akar­ják, hog^ a fegyverzet csökkenté­se mindenkinek nagyobb jólétet hozzon, s hogy megszűnjön az atomfegyver gyűlöletes veszélye«. Minden ember szívből helyesel­te a Béke-Világtanács irodájának a világközvéleményhez intézett e felhívását. Érthetően, mert hiszen az államok háborús készülődése egyre súlyosabban nehezedik a népek vállára. A Daily Worker című amerikai lap szigorúan hivatalos adatok alapján kimutatta, mibe kerül az amerikai adófizetőknek minden egyes nehézbombázó, vadászgép és cirkáló. Mint a lap írja, egy korszerű ne­hézbombázó árából több mint 30 modern iskolát vagy két olyan vil­lanytelepet lehetne építeni, tamely mindegyike 60 000 lakosú ‘várost láthatna el árammal. Kikerülne egy ilyen gép árából akár két kór­ház, vagy 50 mérföldnyi betonút. A Daily Worker az összehasonlí­tást folytatva megállapítja, hogy egy vadászgépért félmillió bushel búza árát fizetik az amerikaiak. Közli egy cirkáló árát is. Ez any- nyitía kerül, amennyibe egy olyan lakóház, amelyikben több mint 8 ezer ember lakhatik. Hasonló adatokat közöl a Fem­mes Francaises című francia ha­ladó folyóirat olvasóival. A francia adófizetőknek egy bombázógép építése 785 millió frankba kerül. Mire költenék önök ezt az össze­get? — fordul a Femmes Francai­ses olvasóihoz. »Mire? — írja egy Ardeche me­gyei nőolvasó — Könyvtár és nap­közi otthon építésére, betegek in­gyenes gyógyítására ... Megjavíta­ni kell az életet és nem megsem­misíteni! Ezért ellenzem Németor­szág fegyverkezését. Ezért helyes­lem általiban a leszerelést«. »En — válaszolta Jean-Paul le Ohanois, a »Papa, mama, ő meg én« című film rendezője — a fran­cia filmrendezés felújítására for­Nyugatnémet Stuttgart (ADN). »-Egyáltaláin nem lelhet messzire tekintenek tartani- a nyugati külügyminiszternek által foly­tatott kemény szavak politikáját-« —■ írja a -stuttgarti Deutsche Zeitung Und Wiirfeciba&zeibung szombati számáihsm a genfi éirtekezleltrőtt. A Mittellbayrisehe Zeitung ellenzi azt, hogy a nyugati hatalmaik érdek­telennek tartják Németországnak a NATO-n kívül való békés újraegye­sítését és megkérdezi ,a nyugati kül­ügyminisztereket, miért nem tettek javaslatot arra, hogy Ausztriához 'hasonlóan Németországot se rendel­jék alá semmiféle katonai szövet­ségnek. dítanám ezt az összeget, mert a korszerű berendezés hiánya visz- szatartja filmgyártásunk fejlődé­sét«. Anclaire írónő kijelentette: »Gondolkodás nélkül lakásépítésre költeném ezt a pénzt«. A leszerelés életbevágóan fontos problémájának megoldása össz­hangban lenne a népek legmaga- sabbrendű érdekeivel és óhajaival. Dehát akkor végtére is mi az akadálya annak, hogy véget ves­senek a fegyverkezési hajszának? A Szovjetunió mindig a fegy­verzet és a fegyveres erők általá­nos csökkentése, az atomfegyver betiltása mellett foglalt állást olyan értelemben, hogy azt haté­kony, nemzetközi ellenőrzéssel biztosítsák. Az ENSZ leszerelési bizottságá­nak munkája azonban az amerikai képviselő álláspontja miatt nem jutott előre. Az Egyesült Államok hangzatos nyilatkozatai ellenére olyan útra lépett, amely a lesze­relés tényleges elutasításit jelenti. Ezt tanúsítja többek között Wilson hadügyminiszter ama kijelentése, hogy az amerikai kormány az 1956 —57. költségvetési évben 1 mil­liárd dollárral szándékozik növelni a fegyverkezési kiadásokat. A Szovjetunió az utolsó hóna­pokban jelentősen csökkentette fegyveres erői létszámát. Finnor­szággal szerződést kötött, amely­nek értelmében megszünteti egyet­len külföldi katonai támaszpont­ját. Kivonja csapatait Porkkala- Udd körzetéből. A népek követelik, hogy más ha­talmak is konkrét lépéseket te­gyenek a fegyverzet csökkentésé­re. Az egyszerű emberek az egész földkerekségen azt várják a kül­ügyminiszterek genfi értekezleté­től, hogy további haladást érjen el a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek, s a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésének ügyében, azzal a céllal, hogy a fegyverke­zésre költött milliárdokct ezentúl az emberiség javára használhas­sák fel. lapok Géniről A Pfaalzer Tagesblatt rámutat ar­ra, hogy az újraegyesítés erdőkében Bcnm-nak előbb-utóbb kapcsolatokat kell felvennie a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányával. A szocááfldemckrata sajtószolgálat szombaton idézi Ingsbury Smithnek, az Ins amerikai hírügynökség vezér­igazgatójának november 9-én Balti- moréban tett kijelentését: »Aki Dulles, Macmillan és Piniay legtitko­sabb gondolatait ismert, valószínű­leg rájön arra, hogy mindnyájam azt kívánják: a jelenlegi időpontban oe tárgyaljainak .annyit a német új­raegyesítésről-.« RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Genf (MTI). Páinay francia kül­ügyminiszter elnökletével héfő.n dél­után 1-5 óra 35 “perckor megkezdő­dött -a genfi értekezlet tizenharma­dik ülése. * * * London (MTI). Edvard Kardeij, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke a brit kormány ven­dégeként ötnapos látogatásra hétfőn Londonba érkezett — jelenti a Reuter. * * * Genf (MTI). Macmillan angol kül­ügyminiszter hétfőn felkereste V M. Molotov szovjet külügyminisztert. A Reuter jelentése szerint ta két állam­férfi nem hivatalosan iüit össze, minit volt elnökei annak a kilenc nemzet­ből álló értekezletnek, -amely a mrúlit évben véget vetett a nyolcesztendős indokínai háborúnak. A megbeszélés után Macmillan felkereste Dulles amerikai és Pimay francia külügy­minisztert, hogy megvitassa velük a négy külügyminiszter szerdám befe­jeződő értekezletének kérdéseit. velőmunkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munfcaverseny szervezésé­ben még fellelhető formalizmust és büirclknatilkus jelienisiégeket. Fokozot­tabban ellenőrizzék a munkavéde­lemmel és balieseitelhiárítással kap­csolatos intézkedések végrehajtását. Vigyék előre a dolgozók szakmai kép­zésének ügyét. Mozgósítsák a dol­gozók széles tömegeit a. technika fej­lesztésében, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdításában rájuk háruló feladatok elvégzésére. ★ A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden csele­kedetét la dolgozó nép szolgálata ve­zérli. Pártunk politikájának, a szo­cializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalá­nak szilárdan, tudományosan meg­alapozott, állandó, rendszeres emelé­se. Ebben alapvető 'szerepe van- a műszaki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban, Ez az a döntő láncszem, amelyet ma meg kell ra­gadnunk, hogy a munka termelé­kenységét mind magasabb színvonal­ra emelve, .a termékek bőségét biz­tosítva 'hazánkban, győzelemre \'i- gyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség fölhívja a párt valamennyi tagját, a DlSZ-ta- gofcart, i^z ipar összes- munkásait, mű­vezetőit, technikusait, mérnökeit és alkalmazottait, a tervezőintézetek és kutatóintézetek doCigozóiit, a közgaz­dászokat és tervezőket, az ipari ká­derek oktatásét végző pedagógusokat, hagy mindlen, erejükkel harcoljanak az ipar előtt -álló -feladatok sikeres megoldásáért, az új technika széles­körű 'bevezetéséért, a munka terme­lékenységének gyorsütemű növelésé­ért, az önköltség csöikkentéséért, a minőség javításáért. E feladatok si­keres megvalósítása nagymértékben hozzá járul országunk gazdasági ere­jének további növekedéséhez, honvé­delmének megszilárdításához, lehe­tővé teszi a dolgozó nép életszínvo­nalának emelését és elősegíti a szó« cializirnus alapjainak lerakását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom