Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

WA LAU EKOLETaKJAI EOT ESC LJ E 1 E « I Somogyi Néplap ÄJMtsuk meg a fegyverkezési hajszát Gycrslista az Ötödik Békekölcsön első sorsolásáról Csak egy félidőn át játszott jól a Kinizsi A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGA NA K L APJA XII. évfolyam, 268. szám. ARA 50 FILLER Kedd, 1955. november 15. ;! 83 családdal, 136 taggal, 550 hold «■földdel gyarapodtak tsz-eink a múlt héten I t * Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom bér lassúbb ütem­ben, Jmiiaittí koraibban/,; de hétről1 hétre fejlődik. Fejlődóik azért is. mert termelőszövetkezeiteiink eredményei vonzzák az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat a közös gazdálkodáshoz, de 'azért is, ment a kommunisták, a tsz-tagok közvetítésével eljut a párt szava a gazdáikhoz, s közülük mind többen teszik magukévá az okos szót. Di­cséret illeti a csurgói járás kommunistáit és tsz-tagjait, akik -a múlit héten a legtöbbet tettek azért, hogy minél több dolgozó paraszt- csalód rátaláljon a boldogulás útjára. De nem kevesebb elismerés jár a pciTogszentkirályi Aranykalász és Jcítíblét TSZ tagjainak, kom- ___________________ m unistádinak. akik ugyancsak szíves szóval hívták és fogadták ma- "^«Diesel Diesel-elektromos és elektro- guk közé az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. j^mos vontatással helyettesíteni. Fo­A csurgói járásban a múlt héten 36 család, 55 taggal, 276 hold földdel lépett a közösbe. A rinyaszentkirályi Aranykalász TSZ 19 családot 32 taggal, 200 hold földdel, a Jobblét TSZ pedig 13 csa­ládot 18 taggal, 65 hold földdel vett fel. fl Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól (ELFOGADTA A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1955. NOVEMBER 12-1 ÜLÉSE) (A Központi Vezetőség határozatának (/•első részét lapunk vasárnapi számában ejközöltük.) ij] 11. Lényegesen korszerűsíteni kell szállítást. A vasútnál a gőzvonta- ítás állandóan növekvő részét* kell tUkozni kell az önműködő vasúti biz-- '<• "csdtó berendezések alkalmazását. JJelentősen gépesíteni kell a vasúti A kaposvári járásban a múlt héten 18 család 41 taggal, 136 hold földdel lépett a közösbe. Megyénkben a múlt héten összesen 83 családdal, 136 taggal, 550 áj emelni kell az áruszállításban a te- •khergépkocsifopgalom részesedését. Fo- Wkozni kell az olyan korszerű szállí- íjjtási módszerek alkalmazását, mint — olaj csövön való szállítását, E jó eredmény elérését segítette a község; tanács is. Uj tsz-előkészítő bizottság is alakult a múlt napokban Porrogszentkirályon. I i J •Lvi'c'aj'tniJiiYutaii a llllíuiv iirwru umjícdcií do u><uauuai, l, ,iw . Olaj 4 hold földdel gyanapcdtak tsz-eink. (Ez az eredmény meghaladta a (Lement ömlesztett szállítását, a tégla X megelőző hetit.) Ha a nagyatádi, fonyódi, tabi és a barcsi járásiban' ^konténerekben való szállítását, a ()I is több figyelmet fordítanának a kommunisták, a tsz-tagok a tsz-ek ^pneumatikus szállítást. Növelni keil megszilárdítása mellett a számszerű fejlesztésre, akkor bizonyos, (Lz üzemen belüli szállítás gépesíté­hogy egy hét múlva még szebb eredményekről számolhatunk be, s fflsét. még 'büszkébben mondhatjuk, hogy erőteljesen fejlődik megyénk 4 12. Fejleszteni kell az üzemek ÍJ termelőszövetkezeti mozgalma. «^iparágak közötti kooperációt és en­^ ■ ,*-*.-r-.*..-t---'-iry-(Lnek alapján az üzemek szakosítását. 4 rakodást és a pályafenntartást. Fo- kőzet tahiban kell a víziutakat szál- flításra hasznosítani. Naigymértékben Közös erővel elhárították a vetést fenyegető veszélyt a kőkúti Vörös Sugár TSZ tagjai A kőkúti Vörös Sugár Termelő- szövetkezet tagjai vasárnap is dol­goztak. Igaz, a vetést már korábban befejezték, de most a már elvetett több mint 10 holdnyi őszi árpájukat veszély fenyegette. A lapos terüle­tben lévő vetést elborította a víz és azzal fenyegetett, hogy vetésük tönk­re megy. A tsz vezetőségének gyor­san kellett cselekednie. A tsz elnöke mozgósította a tagságot, s vasárnap reggel ásóval, lapáttal elindultak ki a határba. A táblában vízlevezető ár­kokat létesítettek, s kitisztították a már meglévő csatornákat. A tagok között ott dolgozott Hácz István is, aki egy héttel előbb lépett be a szö­vetkezetbe. Közös erővel harcolták a jövő évi gabonatermés biztosításá­ért. Példájuk serkentse megyénk tsz- tagságát még jobb munkára. Néhány súlyos kérdés a darányiakhoz Még csak 50 százalékra áll a ke­nyérgabona vetése Darányban, s csak az Árpád TSZ-nek 100 hold ku­koricája szedetlen, 40 hold burgo­nyája még a földben van. Ki a felelős ezért? Elsősorban a község vezetői, akik szemet hunynak afelett, hogy Gáli József, az Árpád TSZ elnöke fuvarba jár az egyéni parasztoknak ahelyett, hogy szervezné, mozgósítaná a tsz- tagokat a betakarításra. Az elmúlt napokban, amikor még jó idő volt, ahelyett, hogy a közös földről taka­rították volna be a kukoricát és a burgonyát, Gáli József Ungvári Fe­renc egyéni parasztnak hordta haza a kukoricáját. Löhet-e ezután csodálkozni azon, hogy a tsz tagsága sem nagyon töri magát a munkában, délfelé szállin­góznak a mezőre. Feltesszük a kérdést: miből akar­nak osztalékot adni a tagoknak, ha kinn hagyják rothadni a burgonyát és a kukoricát? Mit fognak aratni jövőre, ha az idén nem vetnek? Gépállomási dolgozóink még jobb munkával segítsék a vetés gyors befejezését Elismerés és köszönet a mezőgaz­daság élharcosainak, hős traktoris- táimlkmak, gépállomási dolgozóink­nak, akik dacolva az időjárás sze­szélyeivel, kimagasló eredményeket érnek el a traktorokkal, vetőgépek­kel. Példájuk buzdítson minden trak- torisíát még jobb munkára. Gépál­lomási dolgozóink segítsék elő, hogy minél előbb befejezzük az őszi kalá­szosok vetését, hogy azután zavarta­lanul végezhessék az őszi mélyszán­tást. A Megyei Gépállomások Igazgató­ságának értékelése szerint a ver­seny állása: Legjobb traktoristák: 1. Benkő Ferenc, a Fonói. Gépállo­más traktoristája, aki 142 műszak- normát végzett, őszi tervét 190 szá­zalékra teljesítette. 2. Embarsics József DISZ-fiatal, Csckonyaviscihtai Gépállomás. 3. Sárdi Mihály, Tabi Gépállomás. 4. Sárdi Lajos, Tahi Gépállomás. 5. Bende József, Segesdi Gépállo­más. Silózásban: 1. Nagy Lajos, a Lengyeltóti Gép­állomás traktorosa 2001 köbméter silókészííéssel országos viszonylat­ban. a második. 2. Vörös István, Fonó, 640 köbm. 3. Benkics László, Darány, 630 köbm. Legjobb brigádok: 1. Somogyvári Mihály brigádja (Fonói Gépállomás) 115 százalékkal. 2. VágolatLajps brigádja (Tábá Gép­állomás) L százalékkal. 3. Juhász István brigádja (Tabi Gépállomás) 87 százalékkal. Megyénk három legjobb gépállomása: Gépállomás: Tervteljesítés: Gépállomásigazgató: 1. Tahi 78,5 Körmendi József h. 2. Karádi 74,9 Pásztor János 3. Tapsonyi 72,5 Horváth István A három közepesen dolgozó gépállomás: 51,8 50,5 49.2 9. Iharcsberényi 10. Csokonyavisontai 11. Csurgói Utolsó három gépállomás: 15. Darányi 44 16. Segesdi 43,6 17. Kaposvári 41,4 Alsecz Sándor h. Dániel János Csöndör Lajos Hern esz János Wittmann József Kodó Kálmán Az ipari minisztériumok az Orszá­gos Tervhivatallal együtt dolgozzák ki az iparágak és az egyes üzemek közötti ésszerű munkamegosztás, a helyes profil kialakításának irány­elveit és az üzemeket ennek megfe­lelően fejlesszék. Meg kell akadá­lyozni, hogy a* kooperáció ürügye alatt a termelési értéket indokolat­lanul növeljék, s ilymódon egyesek az államot becsapják. A kooperáció és a szakosítás célja és értelme a ter­melés gazdaságosságának fokozása. Különösen nagy gondot kell fordí­tani a kooperációs szállítások határ­időben való teljesítésére és ezáltal egész iparunk szervezettségének emelésére. Országosan és iparáganként széles körben kell szabványosítani mind­azokat az alkatrészekéit, gépeleme-^ két, szerelvényeket, amelyek a kü­lönböző gyártmányoknál felhaszná­lásra kerülnek és meg kell oldani ezek gyártásának szakosított üze­mekben való összpontosítását. Pon­tos előírásokkal meg kell határozni egyes termékek minőségét és gon­doskodni kell ezeknek az előírások­nak betartásáról. Megfelelő árintéz­kedésekkel biztosítani kell, hogy a szakosított gyárak termékeit felhasz­náló vállalatok olcsóbban jussanak ilyen termékekhez, mintha ezeket saját maguk állítanák elő. 13. Az ipari kutatóintézeteknek lényegesen közelebb kell kerülniük a termeléshez és ugyanakkor foglal­kozniuk kell távlati kutatási prob­lémákkal. Az intézeteket és az egyes kutatókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a kutatási eredmények ipari bevezetésében. A műszaki egyetemek tanszékeinek is a jelenle­ginél sokkal fokozottabban kell részt venni az ipar előtt álló feladatok megoldásában. A tervezőintézetek munkáját úgy kell irányítani, hogy az új beruhá­zásoknál, a régi üzemek rekonstruk­ciójánál, az egyes gépek és berende­zések tervezésénél érvényesítsék a legkorszerűbb technika követelmé­nyeit. A gyártmány- és technológiai fej­lesztés meggyorsítása végett meg kell erősíteni az üzemi tervezőszer­kesztő és fejlesztő részlegeket, a köz­ponti kutató- és tervezőintézetek mérnökeinek egy részét az üzemek­be kell átcsoportosítani. Növelni kell az üzemi kutatásira előirány­zott összegeket. Fel kell számolni a tervező és ku­tató munka összehangolatlanságát. A Magyar Tudományos Akadémiá­nak, az Országos Tervhivatalnak és az ipari minisztériumoknak együtte­sen biztosítaniuk kell, hogy a tudo­mányos és tervező' munkát a leg­fontosabb feladatok végrehajtására összpontosítsák. 14. Lényegesen javítani kell a mű­szaki propagandát. Biztosítani kell, hogy a műszaki könyvkiadó és saj­tó az ipar előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozzék. Szervezet­ten biztosítani kell a hazai műszaki eredményeknek, valamint külföldi műszaki lapoknak, leírásoknak, prospektusoknak, katalógusoknak üzemeink,' ipari és tudományos dol­gozóink rendelkezésére "Bocsátását. Gondoskodni kell arról, Iragy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű elterjesztése mellett műszaki káde­reink a technika fejlődésének a tő­kés országokban elért eredményeit is megismerjék. Jelentősen ki kell szélesíteni a műszaki káderek to­vábbképzését a Mérnök Továbbkép­ző Intézet tevékenységének kibőví­tésével, az MTESZ előadásos és egyéb propaganda munkájának se­gítségével, a TTIT, az üzemi könyv­tárak és műszaki klubok munkájá­nak megjavításával. II. Magasabb fokra kell emelni a munka termelékenységét és tovább kell csökkenteni a termékek önköltségét A termelékenység növekedése az első ötéves terv megindulása óta lé­nyegesen gyorsabb volt, mint a tő­kés országokban ugyanezen időszak alatt. Ennek ellenére az 1955. évet megelőzően az ipari termelés emel­kedését nagyobb részben a terme­lésben dolgozók számának növekedé­se eredményezte és csak kisebb rész­ben a termelékenység fokozása, fő­ként, azért, mert állami szerveink a termelés mennyiségének növelése mellett nem fordítottak kellő fi­gyelmet a termelékenység emelésé­nek legfőbb forrására, a technika fejlesztésére. Iparunkban azonban a meglevő műszaki színvonal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tartaléka van. Sok üzemiben, építkezésen nem ki­elégítő a gépek kihasználása, nem megfelelő a munka szervezése, nem tartják be az előírt gyártási-terme­lési utasításokat, laza a munkafe­gyelem. A minisztériumok és üze­mek vezetői nem tesznek kielégítő erőfeszítéseket e hiányosságok kikü­szöbölésére. A dolgozók hasznos újí­tásainak, kezdeményezéseinek meg­valósítása és elterjesztése számos helyen megengedhetetlenül vonta­tottan halad. A műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága a munkaerő és a gé­pek kihasználásában, különösen pe­dig az anyagfelhasználás terén fenn­álló lazaságok következtében a ter­melés önköltsége — bár ez év során csökkent — még mindig rendkívül magas. Termékeink minősége — el­sősorban a technológiai fegyelem la­zasága miatt — sokszor nem kielé­gítő. A Központi Vezetőség a munka termelékenységének növelése, az ön­költség csökkentése és a termékek minőségének fokozása céljából a kö­vetkezőket határozza: 1. Az Országos Tervhivatal, a mi­nisztériumok és az ipari üzemek ve­zetőit kötelezni kell arra, hogy a ter­vekben irányozzák elő és megfelelő intézkedésekkel biztosítsák a munka termelékenységének állandó és nagy­mértékű emelését. Rendszeresen ja­vítani kell a termelés technológiá­ját. Fokozatosan meg kell valósíta­ni a meglevő berendezések részleges, illetve teljes rekonstrukcióját, va­lamint új, termelékenyebb berende­zések, gépek munkába állítását. A termelőberendezések jobb kihaszná­lásával, az állásidők csökkentésével, a munka ésszerűbb szervezésével biz­tosítani kell a termelés egyenletes ütemű fejlődését. 2. A termelőmunkában résztvevő dolgozók arányának növelésével és a munkafegyelem megszilárdításá­val el kell érni a rendelkezésre álló munkaerő jobb felhasználását. A dolgozók anyagi, szociális és kultu­rális szükségleteiről való fokozott gondoskodás útján az üzemekben állandó törzsgárdát kell létrehozni. Emelni kell a szakmunkásképzés színvonalát, növelni kell az ipari ta­nulók között a középiskolát végzet­tek számát. Az üzemekben és tan­műhelyekben folyó gyakorlati okta­tás során a legkorszerűbb követel­ményeknek megfelelő módszereket kell tanítani. Biztosítani kell a szak­munkások megfelelő színvonalú to­vábbképzését, emelni kell a tovább­képző tanfolyamokon' résztvevő szakmunkások számát. 3. A munka termelékenységének növelésével, s emellett elsősorban az anyagtakarékosság fokozásával biz­tosítani kell az önköltség rendszeres csökkentését. Különös gondot kell fordítani az importanyagok felhasz­nálásának csökkentésére. Az anyag­takarékosság fokozása céljából gon­doskodni kell a legfontpsabb anya­gok megfelelő nyilvántartásáról és raktározásáról. EH kell érni, hogy az anyagellátás tervezése és az anyag- gazdálkodás helyes normák alapján történjék. 4. Az önköltség csökkentése nem történhet a termékek minőségének rovására, ellenkezőleg, az önkölt­ségcsökkentést a minőség állandó ja­vításával kell egybekötni. Elsőrendű fontosságú a termékek minőségének megjavítása az alapanyagokat elő­állító iparágakban, elsősorban a ko­hászatban', a szénbányászatban, a vegyiparban és az építőanyagipar­ban. A meglevő gyártmányok korsze­rűsítésénél és az új gyártmányok tervezésénél fokozni kell a minőségi követelményeket. Gondoskodni kell a technológiai utasítások szigorú be­tartásáról, a minőségi ellenőrzés megszigorításáról. El kell érni, hogy gyártmányaink használhatóságának időtartama lényegesen megnöveked­jék. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a gyártmányok külső alakja tetszetős, s a csomagolás kor­szerű legyen. 5. A pártszervezetek és szakszer­vezetek a minisztériumok és üzeapek vezetőivel együtt gondoskodjanak arról, hogy a szocialista verseny- mozgalom középpontjába a termelé­si tervek teljesítése mellett a terme­lékenység emelését, az önköltség csökkentését és a minőség javítását állítsák. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók helyes kezdeménye­zéseit, javaslatait rövid idő alatt megvalósítsák, a bevált újításokat minél hamarabb alkalmazzák a gya­korlatban és a legjobb munkamód­szereket szervezetten terjesszék el. Az élenjáró munkamódszerek elter­jesztése az iparági és vállalati veze­tők egyik legfőbb feladata. Az újí­tókat fokozottabban érdekeltté kell tenni az újításoknak a gyakorlatban való bevezetéséiben. 6. A munka termelékenységének nagymértékű növelése és az önkölt­ség csökkentése céljából az ország belső erőforrásainak minél teljesebb kihasználása mellett sokkal fokozot­tabban kell élni a szocialista tábor országai közötti nemzetközi együtt­működés lehetőségeivel. Az egyes országok gazdasági adottságainak messzemenő figyelembe vételén ala­puló nemzetközi munkamegosztás to­vábbfejlesztésével el kell érni a so­rozatigyártásnak, a termelés mennyi­ségi növelésének és szakosításának olyan fokát, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és technoló­gia alkalmazását, a gyártás gazda­ságosságának nagymértékű növelé­sét. III. Meg kell javítani as ipar irányítását A Központi Vezetőség és a Minisz­tertanács az utóbibi időben több ha­tározatot hozott a vezetés bürokra­tikus módszereinek kiküszöbölésére, az igazgatási szervek felépítésének egyszerűsítésére, létszámálnak csök­kentésére, az ellenőrzési mun^a megjavítására. Ennek eredménye­képpen javult az ipar vezetése, a minisztériumokat, hivatalokat és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom