Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

ZI LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Genf után — Genf előtt Yastaps A magyar labdarúgás felejthetetlen vasárnapja MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOSYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 245. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1955. október 18. HKKaaKSUS raniTnrirgR.’riSTCEyB Eiőre újabb sikerekért, Somogy tsz-mozgaimának fejlesztéséért 124 család 217 taggal, 83B hold földdel . . ...... ala választolté a szövetkezeti utat a műit heten frnt a do gozok anyasi helyze^ek Méz kulturális színvonalának aiakula­Legtöbb belépő a kaposvári és laiii járásban volt A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 19SÖ. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről •ui'sét 1955. harmadik negyedévében a ^következő adatok jellemzik: A múlt héten tovább fejlődtek megyénk termelőszövetkezetei, bár korántsem olyan ütemben, mint a nyáron, pedig a "lehetőségek most talán még jobbak. A termelőszövetkezetek bebizonyították, hogy nemcsak gabonából, hanem kapásokból is több termést értek el: kukoricából átlag másfél mázsával, cukorrépával 15—20 mázsá­val, Iburgonyából szintén 15—20 mázsával több termést (takarítot­tak be tsz-eink, mint az egyénileg gazdálkodók. A zárszámadások bizonyítékát adják, hogy tsz-tagjaink jövedel­me meghaladja az egyénileg gazdálkodó középparasztokét is. Van tehát mivel agitálni, van mivel meggyőzni a még egyénileg dol­gozó parasztokat. Párt- és tanácsszerveinktől nagy munkát követel most az őszi szántás-vetésre Való mozgósítás, a begyűjtési tervek hiánytalan teljesítése. De ez nem jelentheti azt, hogy a tsz-mozgalom fejlesz­tése háttérbe szoruljon. Tovább keli fokozni a felvilágosító, szervező munkát, a dolgozó parasztok újabb tömegeit kell szövetkezetbe szervezni, új termelőszövetkezeti községeket létrehozni. A múlt héten ismét a kaposvári járásban volt a legtöbb belépő: 83 család, 146 taggal, 496 hold földdel lépett be a járás tss-eibe. Ez a szám is bizonyítja, hogy a kaposvári járásban, ahol nyáron is a legszebb eredményt érték el, ismét tervszerű munka folyik a tsz-ek számszerű fejlesztéséért. Némi megmozdulás tapasztalható a tahi és barcsi járásban. A többi járásban viszont nem történt jelentősebb belépés a tsz-ekbe. Járási pártbizottságaink, pártszervezeteink dítsanak nagyobb gondot a megszilárdítás mellett a tsz-ek szám­szerű fejlesztésére, új tormclőszö vetkezeti községei* •alakítására Mutassunk továbbra is példát az országnak & termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Előre újabb sikerekért, virágzó termelőszövetkezetekért mogyban! Jól előkészítették zárszámadásukat a szenyéri Új Elet TSZ tagjai W » IPAR — ÉPÍTŐIPAR i és v, lu; *ebb f 'ék for- i* e . .1— vsza So­A szenyéri Uj Élet Termelőszövet­kezet tagjai a múlt hét szombatján közgyűlésen beszélték meg a zár­számadás előkészítését. Bódis József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke beszámolt a tagságnak a termelőszö­vetkezet fejlődéséről és a várható jö­vedelemről. Az eredmények igen szépek. Különösen sokat fejlődött, erősödött állatállományuk. Az 5 hol­das, halastó, a növénytermelés szép jövedelmet hozott. Nemcsak gazdaságilag erősödött a termelőszövetkezet, hanem szorgal­mas, becsületes dolgozó parasztokkal is. A 22 család 84-re szaporodott. Az új tagok éppúgy részesednek mun­kaegységeik után a jövedelemből, mint a régi tagok. Jó jövedelemre számíthatnak a tsz tagjai 4,5 kiló kenyérgabonát, 2,5 kiló őszi árpát, 1,5 kiló tengerit — eredetileg 4 kg-ot terveztek a bő ter­mésből, de jobban járnak, ha a kö­zödben hagyják és sertést hizlalnak, ment több lesz a pénzosztalék —, szálastakarmányt, cukrot, répát, 3 kiló burgonyát osztanak munkaegy­ségenként, A pénzbeli részesedés 20 —25 forint. Bgy-egy munkaegység értéke 50 forintot tesz ki. A szorgal­masan dolgozó tagok tele kamrával, kövér erszénnyel nézhetnek a jövő esztendő elé. A tsz tagjai gazdaságuk fejleszté­sére is gondolnak, jövedelmükből be­ruházásokra is fordítanak. 25 holdas halastavat létesítenek, hamarosan be­szerelnek egy 20 kalapácsos darálót, benzinmotort, szivattyút vásárolnak. Rendezik tartozásaikat is. 54 ezer fo­rintot fizetnek a gépállomásnak, 18 ezer forintot az Allatforgalmi Válla­latnak. A föld járadék esedékes ré­szének törlesztésére 20 ezer forintot tesznek félre. A szociális-kulturális alapra 30 ezer forintot fordítanak, ebből elégítik ki a tsz-tagok kultu­rális igényeit, s az öregeket, betege­ket is ebből segítik. A tsz tagjai jól előkészítették a zárszámadást és szép eredményekkel zárják az 1954—55-ös gazdasági évet. Gyorsítsák meg a betakarítást és szántást, vetést a Nagybaráti Állami Gazdaságban Sürgős tennivalók várnak állami gazdaságainkra, termelőszövetkeze­teinkre és egyénileg dolgozó paraszt­jainkra. Közeleg október 30-ra, a kenyérgabonavetés befejezésének és az őszi kapások betakarításának ha­tárideje. A Nagybaráti Állami Gazdaság agronómusa, Ács elvtárs szerint a sok esőzés miatt csak késve tudtak hozzálátni az őszi munkákhoz. A gazdaság eddig még egy szem búzát sem vetett, a rozs vetéstervét is csak 50 százalékra teljesítették. Acs elv- táns »érvelésével« nem érthetünk egyet. Másutt is esett az eső, mégsem maradtak le úgy, mint ők. Volt bő­ven napsütéses idő is, amit a gazda­ság felhasználhatott volna a vetésre, betakarításra. De 220 hold burgonyá­ból még mindig 100 hold vár felsze­désre. Ne tétlenkedjenek a gazdaság dolgozói, sürgősen kezdjék meg a cu­korrépa é,s kukorica szedését is, hogy határidőre elvégezhessék az őszi munkákat. Igyekezzenek a begyűjtéssel Mesztegnyőn, hogy mielőbb megkaphassák a szabadpiaci jogot Németh Sándor mesztegnyői be­gyűjtési megbízott arról számolt be szerkesztőségünknek, hogy községé­ben az utóbbi napokban az esőzés miatt csökkent a kapások betakarítá­sának és begyűjtésének üteme. A burgonyabegyűjtés 87, a napraforgó- begyűjtés pedig 40 százalékra áll. A kukorica begyűjtése még meg sem kezdődött. Ennek oka, hogy nincs tárolóhely. A TV sürgősen szabadítsa fel a tárolóhelyiségeket, hogy a gaz­dák megkezdhessék a kukorica be­adását. A hátralékos gazdák vegyenek pél­dát az olyan gazdákról, mint Kál­mán Vendel, Blesszer Vilmos, Meisz- terics Vendel, Palkó József, akik már egész évre rendezték állat- es állati termékekből, burgonyából es napraforgóból a beadásukat, sőt ku­koricájukat is beadták volna, ha Horváth Lajos raktáros átveszi tő­lük. I A szocialista ipar 1955. harmadik negyedévi teljes termelési tervét 102,5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a har­madik negyedévi teljes termelési tervüket a következőképpen teljesí­tették: Kohó- és ■ Gépipari Minisztérium 104,3 százalék, Szénbányászati Mi­nisztérium 97,5 százalék, Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 102,9 százalék, Könnyűipari Minisztérium ^,103,5 százalék, Élelmiszeripari Mi- jínisztérium 102,1 százalék, Építésügyi TMinisztérium iparvállalatai 104,9 szá- ízalék, Országos Erdészeti Főigazga- jtóság iparvállalatai 92,5 százalék, Közlekedés- és Postaügyi Miniszté- ''riurn iparvállalatai 103,9 százalék. A helyiipari vállalatok 101,5 száza­lékra, a kisipari szövetkezetek 97.4 “százalékra teljesítették 1955. harma- Kdik negyedévi teljes termelési tervij- jű két. íí 1955. harmadik negyedévében a ‘'Szocialista ipar 9,2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9,3 száza­lékkal, a helyi ipar 10,4 százalékkal, ‘•a szövetkezeti ipar 6,4 százalékkal termelt többet, mint 1954 azonos idő­szakában. Az állami építőipar 1955. harma­dik negyedévi termelési tervét — elő­zetes számítások szerint — 103,3 szá­zalékra teljesítette. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között jelentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hen­gerelt-acélt, benzint, cementet, fúró­gépet, kerekes-traktort, pamutszöve­tet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ruhá­zati és élelmiszeripari cikkeket gyár­tott. Bár a legfontosabb iparcikkek nagy részének termelési tervét teljesítet­ték, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállalatai né­hány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem telje­sítette például a Szénbányászati Mi­misztérium a barnaszén, az aknaszál­lító 'berendezés; a Kohó- és Gépipari Minisztérium a gőzmozdony, a maró­gép, a hídszerkezet; a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénműtrágya ter­melésének harmadik negyedévi ter­vét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipa­ri terméket bocsátott a külkereske­delem rendelkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvál­lalatok export szállításai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és terv- szerűek; bár egyes cikkeket — köz­tük több finommechanikai, híradás- technikai és vegyipari termékeket — a tervezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külkeres­kedelemnek; más cikkekből — köz­tük például egyes közlekedési esz­közökből, szerszámgépekből — nem teljesítették export áruátadási köte­lezettségüket. Egyes ipari miniszté­riumok és vállalatok import-anyag és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségleteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. 1955. harmadik negyedév folyamán az ipari vállalatok állóalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővültek. A Lenin Kohászati Művek elektroacél- mű csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű Erőmű­veknél újabb — óránként száz tonna gőz teljesítőképességgel rendelkező kazánt helyeztek üzembe. Megkezd­te működését a Borsodi Hőerőmű 30 MW-os II. sz. gépegysége. Az üveg­ipar fejlesztését szolgálja a Salgótar­jáni Üveggyárnál üzembehelyezett IV. sz. hutacsarnok. Simontomyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sütő­üzemet, Egerben tejüzemet helyez­tek üzembe. Részlegesen üzembehe- lyezték a miskolci pamutfonodát mintegy húszezer orsóval. Az ipar területén —- elsősorban a gépiparban — jelentős műszaki- szervezési intézkedéseket, hajtottak végre: a motorkerékpáralkatrészek és a gyorsacélszerszámok előállításá­nál például egyre szélesebb körben alkalmazzák a precíziós öntést. Lényeges munkaidő-megtakarítást jelent a fogaskerekek egyre nagyobb részének hideghúzással történő elő­állítása. Szélesebb körben alkalmaz­ták az öntvények szilárdságát nagy-* mértékben növelő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előírt több fon­tos műszaki-szervezési intézkedést azonban az ipar nem teljesített. A kohászatban például a frissítő érc­nek csak kis részét darabosították. A szénbányászatban nem alkalmaz­ták a terv által előírt mértékben a mililszekundos robbantást. 1955. harmadik negyedévében a termelés növekedését a szocialista ipar túlnyomó részben a termelé­kenység emelkedése révén érte el. A harmadik negyedévben a szocialista ipar termelékenysége IS'54. harmadik negyedévéhez képest 7,4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkás­ra jutó harmadik negyedévi terme­lési tervét az ipar 4,9 százalékkal túlteljesítette. ■ A Szénbányászati Minisztériumhoz tartozó iparvállala­tok 2. harmadik negyedévben nem teljesítették a -termelékenységi ter­vet, és az egy munkásra jutó ter­melési érték alacsonyabb volt, mint a múlt év harmadik negyedévében. 1955. első kilenc hónapjában a szo­cialista ipar termelékenysége 5,1 százalékkal haladta meg az 1953. azonos időszakának termelékenysé­gét. Az -ipari minisztériumok — egy­két kivételtől eltekintve — a terve­zettnél; alacsonyabb önköltséggel termeltek. A fontosabb cikkek ön­költsége általában mind a tervezett, mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent. MEZŐGAZDASÁG A ga-bonameműek ez évi termés- eredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél: kenyérgabonából 22 százalékkal, árpából 33 százalékkal többet takarítottak be, -mint 1954- bem, Gabonából a szocialista nagy­üzemek jóval magasabb termésát­lagokat értek el, mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza 'betakarított termésátlaga kát. holdanként 2,9 mázsával, a rozsé 1,3 mázsával, az árpáé 1,8 mázsával magasabb az egyéni gazdaságok át­lagánál. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben a búza betakarí­tott átlagtermése 1,6 mázsával; a TO~ zsé 1,8 mázsával volt magasabb, mint az -egyéni- gazdaságokban. -Egyes állami gazdaságökban és ter­melőszövetkezetekben lassan haladt a kalászosok behordása, -ami jelentős szemveszteséget okozott. A rendkívül: csapadékos időjárás következtében az ipari ég a kapás­növények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg, és a kedvező időjárás beállta után sem haladt kellő ütemben, A terméskilátások kedvezőek: kukoricából előrelátható­an közel négymillió mázsával, bur­gonyából kétmillió mázsával, cukor­répából közei hárommillió mázsával nagyobb lesz a termés, mint a,múlt évben volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek várható ter­mésátlagai a kapás- és ipari növé­nyekből is felülmúlják az egyéni gazdaságokét. A mezőgazdaság ez év -elejétől szeptember 3ő-ig több mint 470-0 traktort, 1690 univerzál traktort, több mint 2800 traktorekét, 740 cséplőgépet és számos egyéb mező- gazdasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazdaságokban a vetésterület 82 százalékán végez­ték géppel, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben az aratás gépesí­tése meghaladta a 60 százalékot. A -gépállomások ebben az évben 22 százalékkal in-agyobb területen vé­geztek gépi aratást, mint az eilőző évben, a 'kombájnnal learatott terület 26 százalékkal :növekede)fct(. : Közel 50 százalékkal több gépikapálást végeztek, mint az előíb évben, A -mezőgazdasági gépek — elsősorban az arató-cséplőgépek és az univer­zál -traktorok — kihasználása nem volt (kielégítő. 1955. harmadik negyedévében is­mét megélénkült a termelőszövetke­zeti mozgalom: a negyedév folyamán 265 új termelőszövetkezet al-afcult, 37 -ezer család, 49 ezer taggal lépett be a meglévő, illetve az új termelőszö­vetkezetekbe. A kenyérgabonabegyűjtés harma­dik negyedéves tervét 3,5 százalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955—56. -gazdasági évben szeptember 30-ig 4 millió mázsával több kenyérgabo­nát -gyűjtöttek be, mint az előző gaz­dasági év azonos időpontjáig. Ebben nagy szerepet játszott a tervszerű ál­lami felvásárlás sikere. Árpából 6,5 százalékkal, zabból 2,6 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirány­zott. Elmaradás mutatkozott a har­madik negyedévben az állatbegyűj­tésben: az összes begyűjtés vágómar­hából, vágósertésből és baromfiból nem érte el a terv-ben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így -a tojásnál és- a tej-nél az összes begyűjtés meghalad­ta ugyan a tervben előirányzott mennyiséget, de ezt a kötelező be­adás elmaradása mellett a J szabad- felvásárlás túlteljesítésével érték el. Vágósertésből és vágómarhából a 'kötelező beadás teljesítése mellett a szabadfelvásárlás területén volt -le­maradás. Ugyancsak elmaradtak a sertésbeadással az állami gazdaságok is. KÖZLEKEDÉS 1955. -harmadik negyedében a köz­lekedés 6,4 százalékkal több árut és 4,8 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A vasúti áruszállítás a harmadik ne­gyedévben 8,4 százalékkal volt több, mint 1954. harmadik negyedévében. ÁRUFORGALOM A kiskereskedelem 1955. harmadik negyedévi eladási tervét 98,4 száza­lékra teljesítette. A harmadik ne- -gvedévi és az első három negyedévi forgalom kereken 4 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos idősza­kának forgalma. A lakosság mind élelmiszerből^ mind iparcikkekből többet vásárolt, mint tavaly. A fontosabb élelmiszerek -közül lisztből 11 százalékkal, sörből 16 százalékkal, cukorból 14 százalékkal növekedett a kiskereskedelem eladá­sa 1954. harmadik negyedévéhez ké­pest. A húsellátás a negyedév má­sodik felében némileg javult, a ne­gyedév folyamán a kiskereskedelem mintegy 14 százalékkal több húst adott -el, mint a múlt év azonos idő­szakában. 1955. harmadik negyedévében a nagyobb városok piacaira a terme­lők összesen mintegy 8 százalékkal több árut hoztak fel, mint 1954. har­madik negyedévében, s -a piaci -árak színvonala némileg csökkent. Külö­nösen magas volt a -gyümölcsfelho­zatal: a megfigyelt piacokra 34 szá­zalékkal több gyümölcsöt hoztak fel a: -termelők, és a gyümölcsök ára át­lagosan 36 százalékkal volt alacso­nyabb, mint 1954. -harmadik negyed­évében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben a gyümölcsárak a múlt évhez képest hasonló mérték­ben csökkentek. Iparcikkekből a tavalyinál jóval több és szélesebb választékú készlet állt a- fogyasztók rendelkezésére. Az iparcikkek közül pl. 75 százalékkal több bútort, 44 százalékkal több edényárut, 24 százalékkal több ke­rékpárt, lényegesen több építőanya­got vásárolt a lakosság, mint 1954; harmadik negyedévében. Ruházati cikkekből az eladás kevesebb volt, ■mint a 'múlt év azonos időszakában. Sók olyan cikkből — pl. egyes gyermekruházati cikkekből, jobbmi­nőségű cipőkből, női kabátból, tűz­helyből, edényárukból, egyes műsza­ki cikkekből stb. — amelyekből a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom