Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

6 r SOMOCV1 1SP.PLAP Vasárnap, 1955. október 16. Zárszámadásra hészül a somogyssenlpáli Béke TSZ Zárszámadásra készülnek termelő­szövetkezeteink. A zárszámadás az egyik legfontosabb eseménynek szá­mít a tsz-ek életében. Mérlegre te­szik egy szorgalmas munkával el telt esztendő eredményeit, hibáit: tiszta képet kapnak a tagok arról mennyit fejlődött a közös gazdaság, miltyen jövedelemre számíthatnak. Ezekben a napokban tartják szö­vetkezeteink a zárszámadást élőké szítő közigyűléseket. A somogyszent- páli Béke TSZ tagjai tegnap este •tartották közgyűlésüket, amelyen Bakó elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke beszámolt a gazdaság hely­zetéről, a közös vagyon gyarapodá­sáról, a jövedelemről! és a jövő évi terveikről. Milliomosok lettek a somogszenlpáii Béke TSZ tagja Éritékes adatokat tartalmazott la beszámoló. A szövetkezet közös va­gyonának értéke meghaladja az egymillió forintot. A 46 szorgalmas tag akarata, közös, megértő munká­ja milliomos gazdaságot teremtett a 312 hold földön. Kenyérgabonából 10 mázsán felül termett holdanként, a 8 hold korai ültetésű burgonya 150 000 forintot jövedelmezett, a másodnövénykélnt vetett uborka 60 000 forintot hozott a tsz kasszá­jába. A tavaszi vetésű burgonya is szép termést hozott: az egyik táb­la 193 mázsát, a másik 125—'130 mázsát adott holdanként, s mivel ezt minőségi vetőmagnak termelték, csaknem 100 000 forintot jövedelmez a szövetkezetnek. Az állatállomány is jól fizetett: a hízottsertések, a 42 jóltejelő tehén ugyancsak mintegy 100 000 forint készpénzt hozott. A tagok szorgalmas munkájának tehát , megvan az eredménye: bőséges jövedelemre számíthatnak.; Kenyér- gabonából 4 kilót, árpából 1 kilót, burgonyából 4, szénából 4 kilót osz­tanak munkaegységemként,, ezenkí­vül mákot» diót, cukrot, almát is kapnák a tagok. Egy-egy munkaegység értéke meghaladja a 70 forintot, a pénzbeli részesedés 50 forint lesz munkaegységenként. Nagy megelége­déssel fogadták a tagok a beszámoló­nak a jövedelemosztással foglalkozó részét. Aki szorgalmasan dolgozott, megtalálta számítását. ............t­A Lengyeltóti-család pl. ebben az esztendőben 700 munkaegységet szer­zett. Az öreg Lengyeltóti sertésgon­dozó, fia a növénytermelési munka­csapat. 'vezetője.' Szerény iszámítáé sok szerint is 28 mázsa kenyérga­bonát, 7 mázsa' árpát, 28 mázsa bur­gonyát, ugyanennyi szénát és 35 000 forint készpénzt kapnak. Lesz mit aprítani a tejbe — de nemcsak Lein- gyeltótiéknak, hanem kívülük vala­mennyi tagnak megtelik a padlása és a pénztárcája a zárszámadás után. A tagság úgy határozott, hogy nem osztanak kukoricát, mert a sül­dőket beállítják hízóba, hízlalási szerződést kötnek az állammal. Ez is többtízezer forint jövedelmet bizto­sít. Kukoricaosztásra nincs is szük­ség — mondták a tagak —, Íriszen egy-egy háztáji gazdaságban 20—25 mázsa kukorica is termett, ez pedig bőségesen elegendő két-hárcm sertés meghízlalására, de futja a háztáji gazdaságiban tartott baromfiak ta­karmányozására is. A beszámoló világos képet adott az idei gazdasági év eredményeiről, a szövetkezet vagyonának növekedé­séről, a kiosztásra kerülő jövedelem­ről és arról is, hogy mennyi a szö­vetkezet adóssága, mit kell törlesz­teniük a jövedelemből. Első az állam iránti kötelezettség teljesítése A termelőszövetkezet a tojás-, ba­romfi-, tej-, kenyér- és takarmány­gabonabeadást ugyan már rendez­te, a yágómarhabeadásból azonban hiányzik még 3 mázsa. Két hízott­sertéssel is tartoznak még az állam­nak. De a beadásra szánt -sertések már híznak, s ebben a hónapban le is szállítják őket. Ezzel leteszik erre az évre a beadás -gondját. A zár­számadás után azonnal! kifizetik a 79 000 forint gépálilomási költséget és az 50 000 forint járulékos mun­kadíjat. Kifizetik a földjáradékot és a bevitt állatokéit. felszerelése­kért járó esedékes összeget is. Állami hitelt nem vesznek igény­be jövőre *— határozták el a tagok — saját erőből, saját jövedelmükből oldják meg a beruházást. Azt terve­zik, hogy 5 családi házat, tűzol tó­szertárat, 25 köbméteres víztornyot, jégvermet, 500 férőhelyes csibeneve­lőt és 200 férőhelyes barosmlióLat építenek. A gazdasági épületekbe be­vezetik a villanyt és egy tehergép­kocsit vásárolnak. Még az idén be­fejezik az 50 férőhelyes sertésfiaz- ;tató és az ugyancsak 50 férőhelyes szsrvasmarhaistáiló építését, amely­hez saját maguk készítették a -téglát szénporos égetési módszerrel. Nem feledkeztek meg a szociális, kulturális alapról sem. Erre fordít­ják a jövedelem 2 százalékát, körül­belül 20 000 forintot. Biztosítják a vetőmag­éi tökarmányalapot 10—15 százalékkal több vetőmagot tartalékolnak, mivel a késői érés folytán a magvak csíraképessége ki­sebb, mint az előző esztendőkben. A takarmány-alapba! -annyi takar­mányt tesznek, hogy az nemcsak a meglévő állatállomány, hanem a szaporulat és a hízóállatok szükség­letét is bőven fedezi, a takarmány­alapba helyezik a munkaegységekre ki nem osztott kukoricát is, s több szénát, burgonyát bizosítanak, mint amennyi a tervben szerepelt, A somogyszentpáli Béke TSZ tag­jai jól felkészülnek a zárszámadásra. A könyvelés, nyilvántartás napra­kész állapotban van. A zárszám­adást előkészítő gyűlést elevenség, szókimondás jellemezte, érvényre jutott a szövetkezeti demokrácia. A jól előkészített zárszámadásra nyu­godtan alapozhatják a következő évi gazdálkodás tervét. Egyedül a tahi járás teljesítette a knhsricaértéhesftési szerződéskötési tervet Járásainkban a héten meggyorsult a kukorieaértékesítési szerződéskötés üteme. A vállalást azonban, hogy a héten befejezzük a szerződéskötést, nem teljesítettük. A határidő a mai nappal lejárt, és a járások, Tab ki­vételével nem teljesítették szerződés- kötési tervüket. A mulasztásért fe­lelősség terheli a községi tanácselnö­köket is, akiknek elsősorban lett volna feladatuk a terv teljesítésének szorgalmazása, ellenőrzése. A JÁ­SZÖV elnökei is jobban követeljék meg ezt a fontos munkát a földmű­vesszövetkezeti ügyvezetőktől. A járások sorrendje a kukorica értékesítési szerződéskötésben: Járás: Százalék: J ÁSZÖV-elnökök: tabi 111.1 Heckl János barcsi 86,3 Fodor Imre marcali 77.1 Szabó András íonyódi 74.1 Sass István siófoki '«• 67,1 Heckl János nagyatádi ' 62,1 Kocsis Imre kaposvári 51.4 Polgár Gyula­csurgói 46,6 Kühler János Megjutalmazták a nyári tervek teljesítésében kiváló munkát végző traktoristákat Gépállomásaink között a nyári kampányterv teljesítéséért indított versenyben a somogyi gépállomások egyes dolgozói is szép eredményeket értek el. Néhány gépállomási dolgo­zót a Földművelésügyi Minisztérium jutalomban részesített. Kisignác Já­nos, a Csokonyavisontai Gépállomás dlázista sztahanovista traktorosa or­szágosan első lett. Jutalmul 1600 forintot kap. Károlyi János, a Kapos­vári Gépállomás felelős cséplőgépve­zetője, a megye legjobb cséplőgépve­zetője ugyancsak megállta helyét a nyári terv teljesítéséért indított ver­senyben. Jutalma 500 forint. A ki­váló dolgozóknak hétfőn adják át ünnepélyes keretek között a megér­demelt jutalmat. Sok sikert kívánunk további munkájukban. Q jő idő minden percét kihasználva dolgoznak az osztopáni termelőszövetkezetek Horváth Imre osztopáni yb-elnök örömmel közölte szerkesztőségünk­kel, hogy községében a Győzelem és a Béke Termelőszövetkezet teljes ütemben szánt-vet. Az időjárás okozta kiesést még a holnapi napig -be akarják hozni. Pén télién és szom­batom egész nap dolgozott négy trak­tor, hogy a tsz-ek vetőmagja minél előbb a, földbe kerüljön. 15 holdon végeztek el eddig a szántást, vetést. A termelőszövetkezetek példájára az osztopáni gazdák is munkához láttak. Scheinen Gyula községi agro- nórmus.'jól látja el feladatát, jól irá­nyítja mind a termelőszövetkezetek, rnind az egyéniek munkáját.-------------------------------------­I begyűjtési miniszter feiálele a ienyérgabona ér szerzi A Magyar Közlöny október 14-i számában megjelenít a begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona értékesítési szerződések költéséinek! megszüntetéséről. A rendelét ki­mondja, hogy a kenyérgabona álla­mi felvásárlásának szabályozásáról szóló 36. paragrafus 1955/VTI. 8/MT. sz. rendelet alapján történő kenyér­gabona értékesítési szerződések kö­tését 1955. október 15. napjával meg kell szüntetni. 1955. október 15-e után az álla­mi felvásárlás keretében átvett bű záért mázsánként 260 forintos, re zsért mázsánként 240 forintos felvé sárlási árat kell a termelő részér fizetni. Ezenkívül megilleti! a terme löt az átadott kenyérgabona mindéi mázsája után húsz kilogramm kor pa. mázsánként 150 forintos áror Amennyiben a termelő a korpajut tatást nem veszi igénybe, helyett az. átadott Ikenyérgajbonai minder mázsája után húsz forint árkfegé szítást kell fizetni. MTI. A Minisztertanács határozata az 1955—56. évi fűtési idényről A Minisztertanács az 1955—56. évi fűtési idénnyel kapcsolatban a kö­vetkező határozatot hozta: Az 1955—56. évi fűtési idény 1955. október 15-én kezdődik. Központi vagy kályhafűtéssel ren­delkező állami szerveknél, vállala­toknál és központi fűtéses lakóházak­nál 1955. október 15-én vagy azután a fűtést akkor lehet megkezdeni, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható közép­hőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek vágj ezekkel egyenlő elbírálás alá tartóz, intézmények (továbbiakban egészség ügyi intézmények), óvodák, iskolák egyetemek, napközi otthonok, vala­mint az állami balett-intézet és a: összes rendszeresen előadást tart. színházak helyiségeiben 1955. októ­ber 15-én a külső hőmérséklettől füg­getlenül a fűtést meg lehet kezdeni ha a helyiségek belső hőmérsékleti 18 Celsius fok alá süllyed. November 1. után a külső hőmér­séklettől függetlenül lehet fűteni. Fejlesztik a közös állatállományt a szabást új tsz-ekben Szabás község a nyár végén lett termelőszövetkezeti község. A régi és az új termelőszövetkezetek tagjai már elvégezték az árpa és a rozs vetését, sőt a búza vetéséhez is hoz­zákezdtek. Az új tsz-tagok szorgal­masan kiveszik részüket a közös munkából. November 1-ig az állato­kat is beviszik a közösbe, akkorra lesz kész mindegyik tsz-nek a meg­felelő épülete. A szabásiak lelkesen kezdték hoz­zá az új élethez. Tervezgetnek, ho­gyan tudják majd minél könnyeb­bé, gazdagabbá tenni életüket. Az újonnan alakult Győzelem TSZ berkshirei fajsertéseket fog tenyész­teni és szarvasmarhaállományát is fejleszti. Két bika nevelésére máris leszerződtek. A Búzakalász TSZ tovább akarja fejleszteni a járásszerte híres tehené­szetét. Az I. típusú Alkotmány TSZCS tagsága is brigádokban dolgozik, sőt közös állatállományt is fog 'tartani. A szabásiak szorgos munkája biz­tosíték árra, hogy a felemelkedés útját választott falu jól fogja gyü- mölcsöztetni a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit. Kombálnoltkal süóznak gépállomásaink Megyénkben eddig 17 kombájnt alakítottak át a gépállomások az őszi betakarítás meggyorsítására. A ku- koricaszárvágásra átalakított kom­bájnok azonnal apróra vágják a ku­korica szárát és azt silókészítésre al­kalmassá teszik. A Lengyeltóti Gép­állomáson kettő, a Tahi Gépállomá­son szintén két kombájn, a másik 15 gépállomáson 1—1 kombájn végzi a kukoricaszárvágást. Qlehéz, de izéfi hivatás az állat örvösé A városi ember jóformán csak hír­ből ismeri az állatorvost, s legtöbbje bizony el sem tudja képzelni igen nagy szaktudást, türelmet és fárad­ságot igénylő munkáját. Sokan úgy képzelik, hogy az állatorvos is fe­hér köpenyében kezeli «-betegeit«. Nem tudják, hegy az ő »rendelője« a 'baromfiudvar, a sertés-, szarvas- marha- vagy lóistálló. Ott várja a beteg állat, amely bizony nem tudja 'megmondani, hogy hol és mije fáj. Ez a tény maga is bizonyítja, hogy nem könnyű állatorvosnak lenni. Valamikor csak a nagyobb falvak­ban fordult meg az állatorvos, a ki­sebb helyeken elvétve vagy soha. Nem is igen merte a dolgozó paraszt az állatorvost igénybevermi, mert hi­szen mire a távoli községből odaér­kezett, oly tetemes költséget jelen­tett, hogy a legtöbb gazda nem tudta megfizetni. Ma az állattenyésztő ember barát­ja és mindennapos segítőtársa az ál­latorvos, akinek munkáját -ingyene­sen kapja segítségül mindenki. Az öreg« állatorvosok mellett a főisko­láról kikerült fiatal állatorvosok is ott vannak a somogyi falvakban. El­jutnak mindenhova, ahol szükség van segítségükre. Az állatorvos kötelességteljesítésé- nek szép 'példáival megyeszeríe ta­lálkozhatunk. Mi most csak egyet ra­gadunk ki a sok közül, egy szemé­lyen keresztül igyekszünk képet adni arról az áldozatkész munkáról, me­lyet az állatorvos végez,, A vonatban hallottuk, amint dol­gozó parasztok beszélgettek dr, Csörsz Aladár állatorvos munkájáról, Megyeszerte ismerik, de nem csoda, mert csaknem fél évszázaddal ezelőtt itt született Somogybán. Kissé magá- bazárkozott embernek tartják. 1946 tájt lett a. neve valóban közismert, abban az időben, amikor Somogybán a 'baromfiállomány 90—95 százalékát vitte el a baromfipestis. Somogyjád- ról, Mezőcsokonyából, Batéból, Vár- dá-ról és még igen sok községből vo­naton, kocsin, kerékpáron jöttek az emberek a »Csörsz doktorért«, aki­nek már ekkoriban magagyártotta széruma volt a baromfipestis ellen. Erről beszélgetünk veie most késő este a lakásán. Még le sem rázta ma­gáról az út porát, még ki sem pi­hente a mai csaknem 200 km-es út fáradalmait, de szívesen beszél hi­vatásáról. — A vírus — emlékezik vissza. — Bizony nem volt olcsó mulatság. A kezdet kezdetén »napi 40—50 tikot fogyasztottam el« — meséli. Csörsz Aladár munkáját siker ko­ronázta. Megszületett a pestis elleni szérum, s Várdán az általa beoltott 100 baromfiból már csak kettő pusz­tult el. Ekkoriban nem volt boldo­gabb ember Somogybán Csörsz Ala­dárnál, akinek szinte vérévé vált a kísérletezés. Jó munkájára az ille­tékesek is felfigyeltek. 1948-ban »Ki­váló munkáért« érmet kapott, az ál­latorvosok közül elsőnek a megyé­ben. Az új idők új követelményeket ál­lítottak állatorvosaink elé is. A fej­lettebb zootechnika velejáróját, a mesterséges megtermékenyítést kel­lett meghonosítani nálunk is. E munkának .Somogybán Csörsz Aladár volt az egyik úttörője. — Eleinte vasvillával vártak ben­nünket a faluban, fenyegettek, szit­kozódtak. Persze, nem ijedtünk meg Tudtuk, hogy az új, a haladás győz a maradiság ellen — emlékezik visz- sza beszélgetésünk során, majd így folytatja: — Manapság persze már hívnák bennünket a falvak, szemé­lyesen jönnek értünk, s várnak ben­nünket. • Most a mesterséges borjú'ai »vesz- szőparipája« Csörsz doktornak. Ami­kor e munkájára tereljük a szót, a második szava már Sibó, a svájci bi­ka — az az apaállat, melyet az or­szág tíz legjobbja közül soroztak. E nemes állatnak már ez évben 940 utódja van Somogybán Csörsz dok­torék fáradságos munkája nyomán. Normális körülmények között 60—70- nél nem lett volna több Sibó-ivadék. — Persze, nem az enyém az ér­dem — 'hárítja el magától az elisme­rést. — Munkatársaim, dr. Mészáros Károly és Bódi Albert állatorvosok ugyanúgy dolgoznak, mint én. Hár­man járjuk a megyét, napi 150—'180 kilométert utazunk, esőben, sárban, télen, nyáron. 30—40 szarvasmarhát kezelünk naponta. Igen, a megyét járó újságíró ;s gyakran találkozik a somogyi falvak­ban dr. Csörsz Aladár állatorvossal, amint jellegzetes kis kalapjával, eső­köpenyével, gumicsizmájával rója az utat, teljesíti állatorvosi kötelességét. Megérdemli a megbecsülést. Kovács Sándor Tótújfalu határidő előtt teljesítette kukorica- értékesítési szerződéskötési tervét Tótújfalu községben a becsületes dolgozó parasztok felesleges kukori­cájukat államunknak adják el. Eredményre vezetett a jó héppevelő munka. Nincs egy gazda sem a köz­ségben. aki ne kötött volna kukori­caértékesítési szerződést. Tervünket 180 százalékra teljesítettük. A sertéshizlalási szerződéskötést is« befejeztük. Tervünket. 105 százalék­ra teljesítettük. Községünk példát mutat a barcsi járás többi községé­nek. Túri László levelező. Segesden 280 gazda kötött kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződést Segesden az elmúlt -napokban ala­pos munkához láttak a községi ta­nács dolgozói és a földművesszövet— kezet alka'mazottai, hogy a község határidő előtt teljesíthesse kukorica- értékesítési tervét. A munkának meg is lett az eredménye. Pár nap alatt 280 gazda 549 mázsa kukorica érté­kesítésére kötötte meg a szerződést- Jól halad a sertéshizlalási szerződés- kötés is. Eddig 82 sertés hizlalására szerződtek a gazdák. Megyénk lema­radt községei vegyenek példát a se- gesdiektőL — Érettségizett fiatalok számára egyéves mezőgazdasági gépszerelő 'tanfolyamof indít a Földművelés- ügyi Minisztérium az Örkényi Mező- gazdasági Gépesítési Szakiskolán. A tanfolyam bennlakásos. A hallgatók teljes ellátásiban, s átlag havi 240 forint ösztöndíjban részesülnek. Je­lentkezni október 31-dg kell az is­kola (Örkényi Mezőgazdasági Gépe­sítési Szakiskola, önkény, Fő utca 97.) igazgatójánál. — Egész évi hízó- és vágómarha­beadásukat teljesítették már Kapos­vár város dolgozó parasztjai. — Nagy sikere van a földműves­szövetkezeteik almavásárának Kapos­várott. Az idei bőséges almatermés lehetővé teszi, hogy a háziasszonyok olcsó áron szerezhessék be egész évi álmaszükségletüket, mélyet a föld­művesszövetkezetek bő választékban bocsátanak a vásárlók rendelkezésé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom