Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

Vasárnap, 1955. október 16. SOMOGYI NÉPLAP 7 Halló, itt központ... I negyedik negyedéves terv teljesítése komoly helytállást kíván a Textilmíívek minden dolgozójától A Kaposvári Textilművekben már bosszú ideje az a szokás, hogy a termelési értekezleteken kívül külön összeülnek a műszaki dolgozók is és megbeszélik az esedékes havi terv teljesítéséhez szükséges műszaki te­endőket. E megbeszélések hasznos­ságát igazolják a tapasztalatok, hi­szen így mód nyílik arra, hogy az előző hó tapasztalatai, az előttük álló tervfeladatok alapján hasznos .intézkedéseket foganatosítsanak. Kü­lönösen jelentősek a negyedév első. hónapjában tartott műszála konfe­renciák, amelyeken a negyedévi terv birtokában nemcsak egy hónapra, hanem háromra szabhatnak tenni­valókat. Hibáit, amelyek veszélyeztetik az évi tervteljesítést Ez a hasznosság jellemezte a ne­gyedik negyedév első műszaki kon­ferenciáját is. A korábbi szokástól »eltérően most nem hosszú, részle­tekbe menő előadás keretében is­mertette a negyedéves tervet Bruk- ker Antali fonodavezető, hanem a terv számszerű adatainak ismerte­tése után néhány gondolatot vetett fel, hibákat, amelyeket ha hamaro­san ki nemi javítanak, veszélybe ke-' rül a negyedéves, ezzel együtt az éves terv is. Brukker elvtárs be- -szélf a többi között arról is, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően., idén is magasabb a negyedik ne­gyedéves terv, amelynek megvalósí­tása igen komoly helytállást kíván az üzem minden dolgozójától. Külö­nösen akkor, ha figyelembe veszik, hogy a kisebb követelményt támasz­tó harmadik negyedéves tervvel le­maradtak: sem mennyiségi, sem egyéb vonatkozásban nem érték el a száz százalékot. A terv teljesítésének biztosítása «céljából több új technikai eljárást ismertetett: a kannásnyújtókon be­vezetik a Sütő—Sperling-féle rész­letnyújtás megoszlást, tovább foly­tatják a fleyeren a rotafilek felsze­relését stb. Lényeges biztosítékot je­lent a negyedik negyedéves terv tel« jesítésében az is, hogy október vé­gére az egész üzem áttérhet a szov­jet' gyapot feldolgozására. Mindez azonban még kevés, mert az objek­tív nehézségeken kívül szubjektív akadályok is befolyásolják a terme­lés alakulását. Néhányat ezek közül, amelyeket Brukker elvtárs is emlí­tett és az üzemben Is ismertek: Szembeötlő a munka- és technoló­giai fegyelem lazulása. Hónapról István és több elvtárs hozzászólásá­ból kiderült, hogy a TMK számsze­rű eredményei mellett még mindig nem eléggé törekedett a kifogásta­lan minőségi munkára. Portella Béla, a kártoló osztály­főnöké arról beszélt, hogy a tél mindig sok nehézség elé állította az üzemet. Javasolta, hogy a gyapot nedvessége okozta bajokat úgy igye­kezzenek kiküszöbölni, hogy a be­érkező bálákat minden esetben mű­szerrel vizsgálják meg, s ne kerül­jön túl nedves gyapot feldolgozásra. Ebből a szempontból nem készítet­ték fel megfelelően a gyapotrak­tárt, ablaküvegek, szigetelések hiá­nyoznak, II tanulóképzés okozta nehézségekről igen sokan beszélték. Az elosztás hi­báin kívül például Veres elvtárs és többen' is elmondták, hogy a legjobb fonónők nem szívesen vállalnak ta­nuló oktatást. Nagy -Istvánné, Mé­száros Anna ha vállalnak is tanulót, nincs benne sok köszönet. Azzal az indokkal, hogy a tanulóval való baj­lódás hátrányosan befolyásolja a szá­zalékukat, magukra hagyják őket. Brukker elvtárs említette, hogy az igazolatlan mulasztások többsége a terhes anyák rossz munkaviszo­nyából adódik. Lukács elvtársnő ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy a terhes anyák a szülés előtti utolsó percig dolgozni akarnak, s a munka törvénykönyvében részükre biztosí­tott szabadság egészét a szülés után akarják kivenni. Vannak azonban olyanok, akiknek a szervezete erre nem alkalmas, s ezek az anyák ahelyett, hogy igénybe vennék a táppénzes állományt, el-elmaradoz- nak a munkából. Ennek megszünte­tésére az üzemi bizottság már meg­Mi, a Kaposvári Textilművek DlSZ-fiataljad olvastuk a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek DISZ- fiataljainak felhívását, hogy az éves vas- és fémhuiladékgyűjtési tervet november 30-ra teljesítsük. Elhatá­roztuk, hogy mi is csatlakozunk e •felhíváshoz. A felhívás alapján vállaljuk, hogy október 17-től november 30-ig fém- gyűjtőversenyt rendezünk az üzem valamennyi fiataljainak bevonásával. Vállaljuk, hogy az október 17. és állapodott az üzemorvossal, hogy csak külön orvosi igazolvánnyal rendelkező terhes anyáknak nem kell kivenniük a szülés előtti sza­badságot, Eredményesebb is lehetett volna a konferencia Többen szót kértek, hogy javasla­taikat elmondhassák: mit kellene tenni a negyedik negyedéves terv hiánytalan teljesítéséért. Arról azon­ban csak elvétve hallottunk, hogy például egy művezető, szakmányve- zető milyen elhatározással kezdett a negyedik negyedévhez; hogy saját munkaterületén ilyen és ilyen hibá­kat észlelt, ennek kiküszöbölésére a következőket tette, vagy tenni szándékozik. Többen is beszélitek a termelési értekezletek hiányosságai­ról, a főművezetők gyenge felkészü­léséről, a dolgozók felkészítéséről.. Ez érződött a műszaki konferencián is. Többen a vezetők közül hallgat­tak, amit kétféleképpen is lehet ma­gyarázni. Egyik magyarázat az, hogy mindennel egyetértenek, nincs sem­mi észrevételük, a másik pedig a közöny, hogy gondolkozzék helyet­tük más. Pedig helytelen, ez a mód­szer. A műszaki konferencia rész­vevői maguk tapasztalhatták, hogy mind a huszonöt felszólaló adott va­lami segítséget ahhoz a küzdelem­hez, amely a negyedik negyedévben indult a terv teljesítéséért. Egy-egy elejtett szóval, csupán a hiba meg­állapításával, illetve elmondásával is közelebb segítették a vezetőket a hiba felszámolásához. S mennyivel eredményesebb lett volna ez a mű- szaki konferencia, ha nem csak hall­gatóként vesznek részt a megbeszé­lésen. P. J.-né. november 30. közötti időben 15 000 kg vashulladékot és H0 kg színes­fémhulladékot gyűjtünk össze és adunk át a helyi MÉH Vállalatnak. Versenyre .hívjuk a parrvutipar összqs fiajtaljáit, Valamint1 Somogy megye valamennyi üzemét, gépállo­mását és iskoláját. A Kaposvári Textilművek DISZ Végrehajtó Bizottsága nevében; Keceli Lajos BB-titkár. Kis fekete készülék. Ott székel az íróasztal sarkán komoran, szinte fennségesen. Valami fölényesség hú­zódik meg sötét ragyogásában. Hon­nan nyerte az önbizalmát? Egyszerű a magyarázat. Ür, korlátlan űr. Ak­kor működik, amikor neki tetszik, akkor bosszantja tulajdonosát, ami­kor éppen kedve tartja Recseg, búg, és ha mégis jelentkezik a központ, akkor is csak ritkán kapható a kért telefonszám. Mégis meg kellene próbálni! Né­mi elszántság, halványan pislákoló remény éled ilyenkor. Talán most! Es sikerül1! Halk női hang csendül a kagylóban. —< Halló, itt központ! — Kérem a kettőszázfoetet.., — Mással beszél. — Akikor a kilencszázegyet.. * — Foglalt. — Akkor a... Kattanás és «eltűnt« a központ. Ilyenkor lehet .rázná a telefonkagy­lót, lehet csendesen dühöngni, de legjobb visszatenni a helyére a hall­gatót és személyesen fölkeresni a hívottat. Egy-egy kudarcbafulladt telefoná­lási kísérlet után erősen neheztel a telefonálni akaró. Haragja a látha­tatlan, a megfellebezhetetien, a ti­tokzatos ködbe burkolózott «-köz­pont« felé száLL Oda, ahol még so­ha nem járt, ahonnan csak női han­gok érkeznek el hozzá a dróton ke­resztül, ahonnan legtöbbször a «fog­lalt«, «mással 'beszél«, «elvitte vi­dék« szavak jutnak el a halandó fü­lébe. b. Mindez miért? Miért okoz komoly gondot a telefonálás, miért olyan nehéz egy-egy számot megkapni? Hejh, de jó lenne látni azt, hogy mi zajlik a központban* mi rejlik'a telefondrót másik végén ... A telefonközpont, hosszú kapcso­lótábla, ugyanolyan hosszú asztal', tizennégy dolgozó nő és bábeli hang­zavar. Az itt folyó beszéd azonban nem afféle terefere, hanem komoly és nehéz munka. Nincs szabad .perc, nincs szabad pillanat. Apró kis vil- lanyégőcskék villannak, jelentkezik a hívó, .kapcsolni keli. Kétszázötven, háromszáz kapcsolás óránként. Gyorsan mozognak a kezek, föl- vülanak, kihunynak a színes fé­nyek. szinte ott zsong, lüktet az egész város a kis táblám, A kórház­ból örömmel közli valaki valakivel, hogy kisfia született, egy súlyos 'be­teghez mentőt hívnak. Valaki szü­letésnapi jókívánságot üzen ... Olyan a kapcsolótábla, mint az idegközpont. Ezernyi apró szál fut össze, hogy ezerfelé közvetítse a hangot. Es Bodó Mária telefonkeze­lő, Istvándi Lajosné telefonkezelő, Kovács Fcrencné inter-kezelő és a többiek mind gépies pontossággal, lelkiismeretesen végzik munkájukat* Garaba elvtárs, a központ vezető­je elmondja, hogy átlagosan 160— 180 százalékot teljesítenek a dolgo­zók. Érthető. A telefonközpontot 1923-ban létesítették. Eléggé elavult, forgalma .pedig ugyancsak (megnöve­kedett. Bővítették már, de még így is túlzsúfolt. — Mi akadályozza még a zavarta­lan telefonálásit? — A sok fölösleges 'beszélgetés és a központ túlzsúfoltsága. A központ dolgozói szép, áldozat­kész munkát végeznek. Elismerést érdemelnek, de ettől még nem vá­lik sokkal könnyebbé a telefonálás* Más megoldás kell, ami véglegesen biztosítaná a zavartalanságot. Es ez a megoldás ott rejlik egy emelettel lejjebb. Hatalmas terem, súlyos vasoszlo­pok, zsinórok, műszerek rendezett tömege. Balogh Ferencné, az egyes számú posta távbeszélőelőadója büszkén mutat körül: Az új automata- telefonközpont Bonyolult berendezés. Tízezernyi zsinór, forgó tengelyek, billentyűk, •táblázatok és számos más apró mű­szer. Beljebb tágas, világos szolba* Az új inter-terem. Fényes asztalok, rajta kis táblázatok. A kezelőiknek nem kell többé zsinórokkal 'bajlód­niuk. Színes billentyűkkel könnyű­szerrel megoldhatják feladatukat. Balogh Ferencné elmondja, hogy december elsején kiadják az új te­lefonkönyvet, december első felében, pedig megkezdik az új automata- központ a működését. Búcsúzáskor kedélyesen elmosolyodik és még mond néhány szót útravalúul. — Már csak másfél hónap. Addig pedig azt üzenem a telefonálóknak, hogy várjanak türelemmel. Ne ráz­zák azt a kagylót, ne sértegessék a kezelő élvtársnőket, mert azok már így is munkájuk legjavát adják. Hamarosan működik az új központ. Megszűnik a túlzsúfoltság, nem lesz ok a panaszra. Csupán azok csalód­nak majd, akik izgága természetűek. Ha az automata «foglaltat« jelez, hiába szidják, hiába veszekednek vele. Jó műszer, de annyira megsem automata, hogy válaszolni tudjon a sértegetésekre... D. J. 15.000 kg vashulladékot gyűjtenek november 30-ig a Textilművek diszistái hónapra nő az'önkényas kilépők száma.] Augusztusban 16, szeptemberben 22 fő hagyta el önkényesein a vállalatot. Növekszik az igazolatlan mulasztók •száma is. Augusztusban 0,43, szep­temberben 0,86 százalék volt az iga­zolatlan mulasztók arányszáma. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország hasonló jellegű üzemeiben az iga­zolatlan hiányzások csak 0,2 száza­lékot tesznek ki. látni kell. hogy a dolgozók nevelése területén bőven van tennivaló. Csak az első poharat nehéz félretolni . . . A lábamon aliq-aliq állok, méqis szeretnek a lányok, raqyoqóm, csillaqom, szeretem a bort... E RÖS MEGGYŐZŐDÉSSEL és egyet. Akik ismerik, közben elme- Az asszony leereszti ölébe a nad- séük, hogy kőműves. Szépen keres, rágot és fáradtan mosolyog, mert egyébként jó szakember, érti — a gyerekek? Azokat szereti, ké- a mesterségét, csak hát az ital... ,pes volna akár meghalni értük. Ami" Azzal ébred, azzal fekszik, ha^ van jjor azonban iszik, nem törődik sem- meg erősebb hangenfújja Sz. pénze. Ha ináin^s, akikeir megállja,^ mivel. Ha józan, mindig szánja a M. a nótáját. Egyúttal »önkritikát ha forint csörög a zsebében, ák- pénzt, megbánja az átmulatott éjsza- is gyakorol-«. Nei^tatmaszlkodak; kor nincs maradása. (kákát. Dédelgeti a gyerekeket, miint­Népbüíé egyik ivóasztalának, egyik És a család? • ha így akarná pótolni azt a pénzt, „ . . . , kezével görcsösen markolja a nagy- gz ^ haragos arcot vág a kér- amit eldonbézolt az ő rovásukra. El keli mely item a muszakia 'ban \ fröccsös poharat, balkézévé! bizony- ^ésre. Gorombán, elutasítóan felel. _ (Nélkülözik a család7 T r.lAP/vrvinl Hmíxv\talanul vezenyüd onmagat, s a lábán . _ . . ... ...... , , A Na csaiaa. bizony alig-alig áll Elhúzódnak a T Mmdenfa tarodjon a maga dől- Az asszony nem felel nyomban. . — -.közeléből !az dddogálö vendégek; Megvannak _ mmdannyum, Koran rancosodo ama megjobban Mind gyakrabban találkozni olyan Rosszalló megjegyzések röppennek, egy se halt eben. Ezért a pénzért en elsötétül. Férjé helyett szegyé* ma- jelenséggel is, hogy a kiadott utasí-J csupán. egy fiatal, alig tozenötéves dolgoztam, tehát ne siránkozzon eie0a. fásokat nem hajtják végre követke- i legényke mosolyogja vidáman ,a je- se?tol- , . , f. ... ... J®1 ker®s„ a ,ferje™" zetesen, ami a haladás kerékkötője. J lenetet Sz- M. észreveszi, hogy figyel*, kaja akad a kőművesnek es jól meg­A legközvetlenebb tennivalókról i ' El,csendesedik, gyorsan kihoipuiti a fizetik. Ha «kifogom a JÓ pillanatot«, . j _ következőkre hívta fel Az ívóvendégek közül már többen rumot, aztán már indul is. Bizony- ákkor ad pénzt és nincs gond. De ha imnsjaifi Hnlfin- ismerik. Sz. M. gyakran megfordul talanul imbolyog, az utcán néhány először a kocsmába megy és csak ÍU a a ' " vl "az »álldogálónál«. Különösen fizetés pillanatra megáll, majd elindul. Ha- azután tér haza, akkor bizony nél­után. Ilyenkor napokig minden este za? Nem. Átvág ,a téren 'és befor- külözüpk. Most is ruha kellene a művezetőket megjelenik, s állhatatos konoksággal du! a mozival szemben lévő italbolt- mindkét .gyereknek. Az idősebb már költi a pénzét., illetve emelgeti a po- ba ... iskolába jár. Akad bizony elég kd­zók figyelmét: A főművezetőket, jobban vonják be az egyes problé­mák megoldásába. Fennáll ugyanis ubarakat. Ismerik már a szokását1. annak veszélye, hogy a túl részlete­sen kiadott utasítások következté­az önálló intézkedéstől. Ez már odá­ig fajult, hogy Először sörrel kezdi, aztán a íröccs, végül a pálinka vagy a rum. Most * * * adás és száz helye is ‘lenne a pénz­A SZIGETVÁRI UTCAI LA- nek. De így... Pedig segítek én is KÄSBAN két gyerek. Alsza- keresni. Mosni járok és fehérneműt ben. a művezetők és főművezetők Jmég csak a fröccsnél tart. Mi lesz, nak már, csak kipirult arcuk látszik varrók. A férjem nem tudja, hara- önállósága elvesz, ezáltal elszoknak f ha majd a rum következik... a nagy, piroskockás dunyha ifödött. gudma érte, ha megtudná. De kell a »Ittas embereket nem szolgálunk A kisebbik mosolyog. Bizonyára va- pénz... ki!« A felirat határozottan .hirdeti larm szépet álmodik. Édesanyjuk az Sz. M. még mindig nem tért tha- , . . . ... . . ... a maga igazát. Tudja ezt Sz. M. is, asztal mellett ül. Egyik szeme az za felesége yimaiszt!, várnasziti VegrenaiianaK nioas «Bcnnologiaii de az o esze csavaros. Int a mosoly- ajtón, másik a munkálni. A férje rendületlenül, öt év óta reményke­gó legénykéneki ■ Pénzt csúsztat a munkaruháját varrja. _ dik, hogy józanul jön haza a férje, markába. A fiú máris váltja a biok- Későre jár, még mindig nem tért mert a. férje jó volt régebben, még akkor is, ha felismerik an-i'j^ ^ hozza az italt. Féldeci rum a haza Sz. M. Azóta talán a barma- „-aranyszívű« ember, ha józan. Talán nak hibás voltát — mert írva van. I1 fizetőnek. féldeci a »bevásárlónak«, dik kocsmát .bújja. Az asszony kény- megváltozik. Más barátok, más kür­tszóba került még a tárulok ép- f Úgy tűnik, hogy régi »fogás« ez szenedetten mosolyog, mint aki meg- nyezet — és talán egyszer ismét a zés, valamint a sztabanov komplex f már náluk. Tehát eljött a rum ide- szokta már mindezt, mint aki bele- jégi Sz. M. tér majd/ haza. brigádok fejlesztésének fontossága, f je Néhány perc és Sz. M. még a törődik sorsába, mint megváltoztat- ' * * * A rövid tájékoztató után 25 elv-Jsaját nevét is elfelejti. Most azon- hatatlanba. jyj. ÉJFÉLUTAN ért haza. társ .kért szót és mondta el a maga f még tud .beszélni. Kicsit dadog- — öt év óta megy ez így. Nyolc ^ Csapzottan, részegen. Addig munkaterületén tapasztalt tubákat. fVa, kicsit akadozva, de annál han- éve vagyunk házasok. Kezdetiben kocsmáról kocsmára járt. És hányán Többen értékes javaslatokat is tet-Jgosabban. Felel a megjegyzésekre is, nem volt semmi baj. Aztán ... Ho- vannak ilyenék? Az elmúlt évtized- fek az egyes hibák felszámolására. Jelég »fűszeres« körítéssel kísérve: gyan kezdődött, .mikor indult el ben megcsappant a számuk, de még _ Somoskövi elvtárs, a TMK veze-J — Megdolgoztam a ; pénzért, ki- ezen az úton, nem tudom. Egyszer akadnák jócskán, Ök azok, akik tője ismertette üzemrészének har-Jnc.k mi köze hozzá, hogy mire kül- kimarad: i.. Nem szidtam, mert rekedten nótázmak éjfélután az ut- madik negyedéves, le nem becsülhe- i töm. Kidobhatom az ablakon, be- nem szokta azelőtt. Nem láttam ben- cákon, ők azok. akik verekedéseket tő eredményeit. Felszólalásából úgy Jgyújthatok vele, vagy esetleg meg- ne semmi rosszak Aztán lassan, kezdenek, botrányokkal zavarják a ■tűnt, hogy a Textiíművek leg-iihatem, mint most ois teszem! mindinkább elmaradozott. város nyugalmát/’ ök azok, akiknek jobban dolgozó üzemrésze a TMK. i Kacag ai »szellemességén«, és — És a gyerekekkel hogyan bá- mulatozásait asszcmykörtnyek, jriaidt Az utána felszólalók,Török, Horváth jhogy alátámassza véleményét, iszik nik? gyermekszemek kísérik. Hogyan lehetne mindezt megszün­tetni? Elsősorban az Sz. M.-ekein múlik. Régen, tíz-tizenöt évvel ez­előtt, almikor az elkeseredés, a ne­héz gondok az italhoz kergették a »köpködőn« munka nélkül ácsorgó­kat, amikor a kisemmizett, elnyo­mott dolgozók az élet kegyetlenségei elől, a lidéndkérat nyomasztó való­ság elől az italban keresték a fele­dést, akkor talán még érthető volt mindez. De most, amikor ezernyi munkalehetőség, jó kereset várja a dolgozókat, amikor ezernyi alkalom van arra, hogy jó munkával boldog, kiegyensúlyozott családi életet biz­tosíthat .mindenki, elítélendő az ilyen magatartás. Munka után jó az .a pohár sör, vagy hűvös reggelen a féldeci mm. Társaságiban, kellemes szórakozás mellett jólesik egy üveg bor. De amikor csupán az dvásárt iszik va­laki, amikor kanokul1 »elveri« valaki a pénzt, csupán az ivás gyönyöréért, az már bűnt követ. el. Elsősorban, családja, önmaga, de <a dolgozó nép társadalma ellen is. Végezhette ered­ményes munkát, aki előző éjszaka dorbézolt? Nem. Élhet-e kiegyensú­lyozott életet, élvezhetd-e a családi örömöket, akit józan pillanattaában marcangol a leildismeret, kínoz az önvád, hogy elherdálta azt a pénzt, amelyen gyermekeinek, asszonyának ruhát, élelmet vásárolhatott volna? Nem. A munkatársaik, a család támoga­tása kell ahhoz, hogy valaki kivet­kőzzön ebből a .hibából. Elsősorban, azonban jellem, erős akarat szüksé­ges hozzá. Sz. M.-nek és a hozzá ha­sonlóknak le kéül győzniük ezt a szenvedélyt, mert szocializmust épí­tő dolgozóhoz nem méltó az ilyen viselkedés. És ha Sz. M. legyőzd a szenvedélyt, megtalálja önmagát, akkor a szesz ködös kábulata he­lyett a család, a gyermekmosoly, a munkatársak megbecsülése adja meg a mindennap örömeit. Ha Sz. M, győzni akar, vegye fel a harcot. Csak az első poharat nehéz félne- tolni, az első lépést nehéz megtenni. De tegye meg, mert megéri! Dezső János ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom