Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

« somogyi \#pr íp Vasárnap, 1955. október 30. Zárszámadásra készül az istváitdi Petőfi TSZ Alig pár hét választ el bennünket a termelőszövetkezetek életében oly fontos eseménytől, a zárszámadástól. Ez az esemény mint határkő emel­kedik ki: az ó és az új év határköve. A zárszámadás napján minden ter­melőszövetkezet, a tsz-ek tagjai szá­mot vetnek a múlt év eredményei­vel, igyekeznek feltárni az elmúlt gazdasági év hibáit, hogy az új év­ben ne kövessék el ismét azokat. Mi is, az istvándi Petőfi Termelőszövet­kezet tagjai, még a zárszámadás előtt számot vetünk elért eredmé­nyeinkkel, tervezgetünk az új gaz­dasági évre. A mi termelőszövetkezetünk igen szép eredményeket ért el az idén. Nagy örömmel tölt el bennünket az, hogy jó munkánkkal, az agrotechni­kai utasítások pontos 'betartásával jelentősen magasabbra emeltük ter­méseredményeinket az előző éviek­hez v;szonyítva. A megalakulásunk­tól számított négy év alatt termelő­szövetkezetünk elég sok gazdasági nehézséggel küzdött, ezért termés- eredményeik is alacsonyak voltak. Idei eredményeinkre azonban büsz­kék vagyunk. Erről tanúskodik az alábbi kimutatás: Kát. holdanként termett: 1950—54-ben: 1955-ben: búza rozs árpa kukorica burgonya napraforgó répa takarmány 4— 8 q 5— 7 q 6— 8 q 10—12 q 30—60 a 2—4 q 10—11 q 15—20 q 11,50 q 10 q 12 28 q 100 q 7 q 120 q 30 q Állattenyésztésünkben is szép eredmények születtek. Állatállomá­nyunk létszámát 11 százalékkal emel­tük. Állatállományunk minősége is javult. A tavalyi gazdasági évet bizony tartozással zártuk. Mintegy 5000 li­ier tejjel maradtunk adósak. Idén azonban már összesen 22 ezer litert tudunk államunknak adni a tarto­zással együtt. Ezenkívül marad sza­bad értékesítésre is. Állatéi1 cmányunk növelésével, te­henészetünkben a gépi fejés beve­zetésével, az egyedi takarmány ozás­sá 1 és más élenjáró módszerek al­kalmazásával csökkenteni tudtuk a tej előállítására fordított munkaegy­ségek számát is. Meg kell említenünk, hogy még ez évben sem voltunk megelégedve a termelőszövetkezetek segítésére hi­vatott vállalatok, üzemek munkájá­val. A Magtermeltető Vállalat pl. bennünket okozott egy vagon bur­gonya megíagyásáért. A vizsgálat során azonban bebizonyosodott, hogy nem termelőszövetkezetünket terheli a felelősség, hanem a vállalat ha­nyagságának következményeképpen keletkezett a kár. A Darányi Gépállomástól is több segítséget várunk a jövőben. Ne for­duljon elő többet olyan eset, hogy hanyagságból a mi számlánkra írják a szomszédos községben végzett gé­pi munka díját. Pontos nyilvántar­tást, biztosabb adatkezelést várunk a Darányi . Gépállomástól. Ezután még nagyobb mértékben kívánjuk igénybevenni a gépállomás segítsé­gét, hogy még nagyobb termésátla­gokat érhessünk el. Mi minden erőnkkel, igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy az el­múlt gazdasági évek tapasztalatait leszűrve, a hibákat kijavítva, dol­gozzunk termelőszövetkezetünk fel­virágoztatásáért, tagságunk boldog, megelégedett életének megteremté­séért és szebbé tételéért. Ehhez a munkához kérjük a járási és megyei szervek hathatós segítségét. K. Kovács István, az istvándi Petőfi TSZ elnöke. Vajdáék csak most értesültek szerencséjükről Vajda Györgynét a Kaposvári Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál mint az egyik legszorgalmasabb munkás asz- szonyt ismerik. Becsülettel végzi munkáját. Annakidején a 'békeköl­csön jegyzésekor is az elsők között volt, aki odaírta nevét a jegyzési ívre. így volt ez a Második Békeköl­csön jegyzésekor is, amikor Vajda Györgyné 100 forintot adott kölcsön állalmiunknak. Bizony már egy hét telt el azóta, hogy Veszprémben kisorsolták a Második Békekölcsön legújabb nye­reményeit. A sajtó, a rádió s az azóta megjelent hivatalos nyere­ménylista közzétette, 'hogy az 5421 scrozatszám 0375 sorszámú kötvény 50 000 forintot nyert. Az Országos Takarékpénztár­nál azonban hiába várták a sze­rencsés nyerteseket (ugyanis e kötvény két 100 forintos névér­tékben jelent meg), az egyik nyerő csak nem akart jelent­kezni. Utánanéztek a nyerő számnak, s ki-í derült, hogy azt a Kaposvári Ba- \ 'remiifeldolgozó Vállalatnál osztották £ ki. Rövidesen kitűnt, hogy a 100 fo-g Miért nem veszik át burgonyánkat ? Mi, az aranyospusztai Béke TSZ? tagjai már a nyári munkák verse-? nyében is jó eredményt értünk el, sl ezért 5000 forint pénzjutalmat kap-c tünk, Ez még jobb munkára lelkest- ? tett bennünket, örülünk, hogy m: kezdeményezhettük a megye tsz-ei-S nek versenyét november 7 tisztele- ( téré. Vállalásunknak igyekszünk is ele-| get tenni. Egy dolog azonban akadá­lyoz bennünket. Ugyanis 21 vagont szerződéses burgonyánkat ä Magtér - \ meltető Vállalat homokszentgyörgyi« telepén nem akarják most átvennie majd csak a tavasszal. Ez nemcsu-^ pán a munkában akadályoz bennünk két, hanem a tagság kedvét is szegig mert a burgonya árát csak a tavasz-? szál kaphatjuk meg, pedig mi mos­tanra ígértük a pénz kiosztását a zár-? számadáskor. Kérjük az illetékes? szerveket, segítsenek ezt az akadályt i leküzdeni. A tsz-tagság nevében: Berkics Imre tsz-tag ' rintos kötvény tulajdonosa' Varga Györgyné, aki hinni sem akart fü­lének, amikor közölték vele, hogy 100 forintos kötvényére 25 000 forin­tot kap. Azt. hitte, tréfál vele a vál- la’at főkönyvelője, amikor szeren­csét kívánt a boldog nyertesnek. Vajda Györgyné azóta már meg­kapta nyereményét, s a kis kapós- hegyi munkáslakást nemcsak a két boldog gyermek zaja, hanem Vajda Györgyné és férjének boldogsága is bearanyozza. — Uj konyhabútor, ru­ha a gyermekeknek meg nekünk — tervezgetik Vajdáék. Valami még a takarékba is jut. Aztán még hozzá­fűzi:. Tudtam, hogy jó helyre adom pénzemet, hogy államunk sokszoro­san visszaadja a kölcsön kötvények összegét. Ezt bizonyítja Vajda Györgyné esete is. Segíti, buzdítja, neveli az asszonyokat a Balatonnagybereki Állami Gazdaság MNDSZ-szervezete Földet kér a nagyestélyi Vörös Sugár A nagycsepelyi Vörös Sugár TSZ- ben az idén 8 család 12 taggal )e nett a régi tagok sorába. A tsz-nek azonban a taglétszám arányához vi­szonyítva kevés a földterületi Ugyanakkor a közeli Tekeres-pusz- tán mintegy 70 hold föld van állami tartalékban. Ezt a földet kérték is már a tsz vezetői, az illetékes taná­cs: szervek azonban nem segítettek, akadályozva ezzel a tsz fejlődését. Több olyan család szeretne ugyanis belépni a Vörös Sugárba, akinek nincs földje, de nem vesz;k fel, meri kevés a tsz földterülete. A járási ta­nácsnak kell sürgősen segítenie, hogy a tsz erőteljesebben fejlődhes­sen tovább. 13 hónapja alakult meg a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság MNDSZ-szervezete. 13 hónapja ok­tatja, neveli, szórakoztatja a gazda­ság asszonyait, leányait. Működése máris jelentős eredményeket hozott a 'gazdaság életében, az asszonyok nevelésében. Gyűléseik, rendezvényeik mindig népesek, sikerültek. De ott vannak asszonyok a munkában is. Nj'á- ron, a nagy mezőgazdasági munkák­ban az MNDSZ felhívására még azok az asszonyok is részt vettek, akik nem dolgozói az állami gazdaság­nak. hanem csak háztartásukban te­vékenykednek. — 116 fő a létszámunk — mondja Belényesi Jenőné ügyvezető —, de ezzel korántsem vagyunk megeléged­ve. A közeljövőben nagyarányú tag- szervezést indítunk Pálmajorban. Azt akarjuk, hogy minden asszony tagja legyen szervezetünknek. A tag- szervezés nálunk nem lesz nehéz. A» ottani asszonyok, leányok szeretik az MNDSZ-t, bizalommal fordulnak a vezetőséghez különféle kérdésekben. Ennek az a nyitja — folytatja Belé- r.yesiné —, hogy nagy gonddal fog­lal kozunk a nők nevelésével. Állan­dóan hangsúlyozzuk az MNDSZ je­lentőségét, azt, hogy ez a nőszerve­zet nemcsak itt nálunk, a mi belső életünket teszi szebbé és könnyeb­bé. hanem az összefogás ereje ha­talmas erőt jelent a béke védelmé­ben is. A szervezet tagjai szívesen, lelke­sedéssel dolgoznak. A vezetőség 11 tagja háromhetenként jön össze a feladatok megbeszélésére. Most ala­kult meg nálunk a varró-, szabó- és főzőtanfolyam, amelyre az egész MNDSZ-tagság jelentkezett. Heten­ként tartják két nagy helyiségben ezeket a tanfolyamokat. A nők közül sokan vesznek részt politikai iskolán is. Színjátszó csoportjuk gyakran sze­repelt. Nemrégen a fonyódi MNDSZ meghívására Fonyódon tartottak elő­adást, olyan sikerre^ hogy a fonyó- diak alig akarták őket hazaengedni- Most kétfelvomásos színdarab be­mutatását tervezik. A bevételből a gazdaság gyermekeit ajándékozzák majd meg. Énekcsoportjük is igen szép eredményekkel dolgozik. Az MNDSZ javaslatára és közben­járására kaptak az imremajori dol­gozó anyák bölcsődét. Jövő tavasszal kerítést csináltatnak a 'bölcsőde kö­ré, udvarát fásítják és játékszereket vásárolnak a kicsinyeknek. Ez a kis lelkes csapat Giber La- josné elnök vezetésével mindenütt ott van. Segíti az asszonyok munká­ját, buzdítja, neveli őket. Munkájuk nyomán mind több asszony ismeri fel a közösségi munka szépségét, mind több asszony és leány válik a béke megvédéséért küzdő hatalmas- tábor aktív harcosává. AZ AGRONÓMUS TANÁCSA: \ must erjesztéséről Gazdag szüret elé nézünk az idén. A nyári csapadékos, hűvös időjárás azonban kedvezőtlen hatással volt a szőlőtermés minőségére. Az őszi ér­lelő napfény már csak keveset tud pótolni ebből, ezért még inkább szük­séges, hogy a termés leszedése után a mustot gyorsan és szakszerűen er­jesszük. Ez két okból fontos: 1. Gyors és szakszerű erjesztés ese­tén tiszta ízű és jobb minőségű bort QtiiieMii izehfa az i((luxigi maakátiáL % nyerhetünk. 2. A kierjedt bornál kisebb a meg­hibásodás lehetősége. , Szükséges', ezért, hogy a szőlőtermelők a must erjesztését az alábbi irányelveknek megfelelően végezzék: Kii'ő^ástalan minőségű bort első­sorban gyors szűreteléssél, illetve fa- szőlő gyors feldolgozásával biztosít­hatunk. Emellett azonban feltétle­nül gondoskodnunk kell az erjedés gyors meg­indulásáról Használt a bírálat Sidrá elvtársnak A Megyei Tanács nemrégiben fe-í lelősségre vonta Sidró Antalt, a ka-í rádi tanács elnökét az őszi vetés el­hanyagolása miatt. Sidró elvtárs be-i ismerte, hogy nem szorgalmazta^ kellően a szántás-vetést. Ezután na-j gyohb felelősséggel látott munkához,? kérte a pártszervezet segítségét is.) Párttaggyűlésen, majd tanácsülésen? vitatták meg a legfontosabb teendő-? két, s naponta ellenőrizték a terüle-1 ten a munkák menetét. Azóta már? a gabona 70 százalékát elvetették, s < számos gazda, köztük Lepenye János j 6 holdas és Malics János (Fáncsi köz) j teljesen befejezte az őszi vetést. Sidró elvtárs élismerést érdemel 1 azért, hogy igyekszik kommunistái vezetőhöz illően Ijijaivíitani a hibát. ■ Megfogadta: mindent elkövet azért, < hogy községében november 1-ig be-< fejeződjön az őszi vetés. Alig 19 éves, szőke­hajú nevetőarcú. Szeret táncolni, szórakozni, mo­ziba jár, könyveket olvas és újságot, de abból csak az elbeszéléseket, a riportokat. Egyszerűen, de mégis olyan kedve­sen, meggyőzően mondja magáról: — Én mindent szere­tek, szeretem a változa­tos életet, szeretem a kultúrmuinkát és min­dent, mindent, amin nem Ítéli sírni... Rövid életének törté­netét sok küzdelem tar­kítja. — Csak arra emlék­szem. hogy háború volt és én féltem ... Ez minden, amit a múltról mond, sokkal szívesebbem beszél sőbbi küzdelméről, szü­leivel vívott »harcá­ról«. — Egyszer kint vol­tam a gépállomáson A városi DlSZ-tií'kár kül­dött oda, hogy ellenőriz­zek egy taggyűlést. Nem tudom, mi történt ve­lem ., . Vágyat . érez-1 tem, hegy mindig ott le­hessek közöttük. Mert olyan jók voltak az em­berek, olyan szép volt minden ... és a gépek... Alig tudtam eljönni on­nét ... És akkor elhatá­roltam:! txaiktóncisl le« szék. Szüleim kinevettek, aztán megdorgáltak, ké­sőbb már haragudtak is rám. »Jól nézünk ki, még hogy egy lány trak­torra üljön, az én lá­nyom! Még csak ez hiányzik!« — mondta az édesanyám. Hallani sem akart róla. Két évig tar­tott a vita, a harc közöt­tünk, aztán .. . aztán mégiscsak én győztem .. . Beleegyeztek. . . És ápri­lis 11-én, amikor Gálos- fán először áztam bőrig a traktoron, azt mond­ták: no, Hideg Marika, kiálltad a traktoros pró­bát. .. Okos, tapasztalt és jó dolgos kislány Marika, A Kaposvári Gépállomá­son csak jót tudnak mondani róla, szeretik a fiatalok, öregek, szereti mindenki. mert jó, mert becsületes. És olyan jó érzés, ha egy fiatal trak­torista lányt szeretnek, megbecsülnek. Hálás ezért és ragaszkodó. Dol­gozik szívvel, lélekkel, ahogy egy jó diszistához illik.. . A jutalom, az elisme­rés még egyszer sem ma­radt el. Marika még mint úttörő a csillebérci tábor boldog lakója is volt, elvitték Csehszlo­vákiáiba jutálomüd ülés­re, részt vett a budapes­ti VIT-en és — amivel kevés fiatal dicsekedhet — kétszer is volt DISZ- iskolán. Hosszú töprengés, tét­lenség, a mozgalmi mun­ka — mondjuk úgy, kényszerű elhanyagolása után újabb gondom;, »merész« terv színétéit meg benne Egy délcKT­tön —éppen szabadságát töltötte akkor — bement a járási DlSZ-bizottság- ra. — Bevallom, fédem egy kicsit — mesélte ké­sőbb. — Kétszer ;= visz- szahúztam a kezem a ki­lincsről, mielőtt belép­tem. De aztán dühös let­tem gyávaságomért és hirtelen kinyitottam az ajtót. Csodálkozva fo­gadtak. De két perc múlva már úgy beszél­gettünk, mintha min­dennapos vendég, sőt közéj'ük tartozó volnék. Kedvesek voltak hozzám az elvtársak és én végre kiönthettem a szíve­met . .. Marikából csak úgy ömlött a szó, a panasz, az önvád: — Hálátlan vagyok! Szégyellem, hogy olyan sokat rámköltött az ál­lam. Nem azért küldtek engem DISZ-dskoLába, hogy hazamenjek és az­tán tétlenül hallgassak .tovább. Pedig a gépállo­máson semmit sem tud­tam csinálni... Ott a DlSZ-titkár, az is isko­lát végzett.... Ketten vagyunk ... Pedig én tudom, tartozom azért a sok jóért, az ellátásért, a lakásért, a tanulásért, amit az iskolán kaptam. Elvtársak, én dolgozni akarok... És Marikának könny csillant meg a szemében. A bizottság munkatársai szinte elérzékenyülve hallgatták őt. Valameny- nyiüket meglepte ez az őszinteség, a lelkesedés, mely oly ellenállhatatla­nul tört fel a fiatal lány ajkáról... — Most egy hétig sza­badságon leszek — mondta Marika — en­gedjétek, hogy segítsek nektek, küldjétek ki fa­luba, szere tnéíd megis­merkedni a falusi fiata­lokkal .. . S a bizottság munka­társai ötömmel, büsz­kén szorítottak kezet a lelkes disaista lánnyal.- Megbízólevelet kapott, s leínhatatlanul boldognak érezte magát, amikor ki­lépett az emeleti szobá­ból ... Munkával töltötte sza­badságát. Lelkes szerve­ző, segítő munkával. S ahogy a bizottság tagjai szívesen fogadták, ugyan­olyan örömmel hallgat­ták tanács<ait, útmutatá­sait az alapszervezetek tagjai, vezetői is. X Rákói Állami Gaz­daságban vezetőségvá­lasztásion vett részt. Ta- száron »csak megnézte, mi a helyzet«, de onnét is hozott új tagokat, be­lépési nyilatkozatot. Sza­badsága idején a meg­bízólevél birtokában még a gépállomáson is job­ban ment a munka, s hát új tagot szervezett a DISZ-be... — Nem vagy az a »ki­mondott komolyság« — mondja mosolyogva Ma­rika -— szeretek nevet­ni, de azért mindenütt hallgatnak rám.. Vala­hogy megérzik, hogy se­gíteni akarok ,.. Szere­tek dolgozni a gépállo­máson, de az ifjúsági munka, az mindennél szebb, azért mindenemet odaadnám.. . Nagyon gyorsan el­múlt az egy hét szabad­ság. Marika beszámolt a bizottságnak munkájáról és búcsút vett ... talán egy évre is ... — Most irigy vagyok —* mondta búcsúzás köz­bon mosolyt erőltetve arcára. — Irigy vagyok, irigyellek benneteket, akik itt dolgozhattok ... Sajnos, csak egy hét szabadságom volt, de jö­vőre megint eljövök, meg vasárnaponként is, ha nem dolgozunk .. . S ahogy becsukta ma­ga mögött az ajtót, ismét könny szökött a szemébe. — Olyan rossz elmen­ni innét... Miért nem jöhetek ezután is a DISZ-be? — mondta maga elé. Aztán hirte­len mosoly öntötte el arcát, s kemény, mun­kához szokott keze ököl­be szorult: — Leszek én még if­júsági vezető ... Csak- hát azt is ki kell érde­melni. mint a VIT-et... Marika vágyai minden bizonnyal teljesülnek, őszinte elhatározása, lelkesedése biztosíték er­re; az áldozatvállalás, Önfeláldozás, mely pél­daképül állítja őt a töb­biek elé ... Marika nem­csak óhajt, hanem har­col is azért, amit sze­retne elérni, s a párttól kapott elismerés, a párt bizalma — mely a közel- . jövőben a kis piros tag- jelö.ltkönyvben is kife­jezésre jut — még erő­sebbé, s tegyük hozzá: még boldogabbá teszi a kis traktorista lányt. Jávori Béla ?! Ezt. úgy érhetjük el, ha az erjesztést ijvégző borélesztőnek szaporításához: lés egyéb életműködéséhez megfe­ji remijük a lehetőséget. Tápanyagról ' :s oxigénről nem kell gondoskod— . ■műnk, mert ezekből rendes körűimé- 'ínyeik között'- elegendő van a musr- bhan. A must hőmérséklete azonban ■nem mindig kedvező az élesztőre, ezért a megfelelő hőmérséklet az er­jedés gyors megindulásához és az ^erjedés zavartalan lefolyásához el- f engedhetett énül szükséges. Az erjedés megindulásához leg- , kedvezőbb, ha a must hőmérséklete ;14—16 C fok. Az erjedéshez szüksé­ges hőmérsékletet az erjesztő helyi­ség hűtésével vagy fűtésével bizto­síthatjuk. A hűtés az őszi időszak­iban nem okoz komolyabb problémát, ^mert elegendő az erjesztő helyiséget öéjjel nyitva tartani, a fűtésről azon- ö ban megfelelő előkészítéssel kelt »gondoskodni. A borélesztők általa­dban 24—25 C foknál erjesztenek 'eg- k jobban. Ezt a hőmérsékletet azonban' «az erjedés alatt keletkezett hómeny— onyiség biztosítja. A must ^erjedését kísérjük állandóan figyelemmel. * Ha rendellenességet veszünk észre, a okát azonnal kutassuk ki, és a lehető l leggyorsabban szüntessük meg. A Lmegfelélő hőmérséklet biztosítása amellett az erjedés 2—3 nap alatt s megindul, 5-—10 nap alatt a zajos ^ erjedés is lezajlik, amikor is a must cukortartalma majdnem 100 százalé­kig kierjed. Az utóerjedés 2—3 hét (alatt szokott befejeződni. Ez az idő- J azonban a must cukortartalmától ? függ. Általában 20 cukorfokon felüli »mustok utóerjedése húzódhat csak ‘ ?!. Ügyelni kell arra, hogy az erje- í lésre szánt musttal a hordót csak to—9/10 részéig töltsük fel, így elke­rülhet jük azt, hogy erjedés közben [mustelfolyás keletkezzék. A zajos er- ijedés befejeződése után a hordókat > azonnal töltsük fel. és az aknadugót [fordítva tegyük a hordóra, hogy az: áutoerjedésnél keletkezett szénsavgáz j elillanhasson. Szakszerű és gyors erjesztés mel­lett a termelő borbedási kötelezett- őségének is a beütemezett időiben éle­ket tud tenni, mert a zajos erjedé­sen átesett must két hét alatt seprős; tájborrá változik, amelyet az átve- 7 vőhelyen már Mali igand-f okban­jmémi tudnak. Nagy Károly*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom