Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-04 / 208. szám
K1LÁG PROLET AKS Ál EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap fl gaíionabeyyüitésisen a 13. helyről a 7.-re került megyénk. Tovább előre a ga- bonabegyűjtási terv teljesítéséért, a megye becsületéért! A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XII. évfolyam, 208. szám. ÁRA 51 FILLER Vasárnap, 1955. szeptember 4. A falut új történelmét írják ... C1 gyre vaskosabbá válik a könyv, amelybe falvaink új történelme " íródik. Szinte naponként kell bővíteni ennek az •»írásműnek; a tartalomjegyzékét, mert szerte a megyében óráról órára újabb és újabb becsületes életű, dolgoskezű parasztemberek tízezreivel gyarapszik a termelőszövetkezeti mozgalom zászlaja alá beállók rettenthetetlen serege. Ha ma azt önti ólomsorokba a nyomdász, hogy valamelyik somogyi faluban 4—5 józangondolkodású dolgozó paraszt egyesítve alcarja meghatározni erejét, gazdálkodási tapasztalatait — holnap már a párt lapja ország-világgá viszi az örömhírt: újabb zsenge hajtás nőtt megyénk 'termelőszövetkezeti mozgalmának fáján, új termelőszövetkezet született Somogybán. Két év óta először az idei nyár nemcsak gazdag aratással hálálta meg a szántó-vető emberek hangyaszorgalmát, hanem több falunk földművelő népének többsége számára járhatóvá tette a boldog paraszti élethez biztosan elvezető útat, a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés útján — s több mint húsz somogyi falu névmutató táblájára festették rá e felírást: »termelőszövetkezeti község«. Pártszerveink és pártszervezeteink irányításával sokrétűbb, élén- kebb, céltudatosabb politikai, gazdasági és kulturális szervező és nevelő munka színhelye lett ma a falu. A kommunisták példamutatása csak kevésszer érlelt gazdagabb termést, mint ez évben a tsz-mozgalom fejlesztésében: Kisasszondon, Kelevízen és a megye számos községében a falu kommunistái segítették világra az új szövetkezeteket. Az államhatalom helyi szerveinek, a községi tanácsoknak a vezetői és tagjai éppen azzal tettek legtöbbet a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, hogy a párt márciusi és júniusi határozatára válaszként az elsők között léptek családjukkal együtt a tsz-be: miután Pápics József elv- társ, istvándi tanácselnök aláírta a belépési nyilatkozatot, minden család visszalépett a Petőfi és a Szabadság Termelőszövetkezetbe, s nemsokára szövetkezeti község lett Istvándi. Gépállomási dolgozók nem népszerűsíthetnék méltóbban a szövetkezés eszméjét, mint a balaton- kilitiek, akik közül több mint tízen — családjukkal együtt — termelő szövetkezet — a Vörös Traktor TSZ létrehozásán munkálkodnak. Soksok elismerő szót írhatnánk az ifjúság, az asszonyok, a népfrontbizottságok tevékenységéről, amellyel segítették és segítik előbbre vinni a párt szövetkezeti politikáját. Csupán felsorolásképpen említünk meg egy-két nem egyedülálló példát: Gyékényesen a diszisták Szabad Ifjúság néven tsz-t alakítottak; Zala község termelőszövetkezeti községgé formálásában az MNDSZ okosszavú agitátorai oroszlánrészt vállaltak; Szöllösgyörökön Koltai Péter népfrontbizottsági elnök példáját követve a bizottság csaknem minden tagja az elsők között lépett a szövetkezés útjára. Miről beszélnek e tények? Mi a magyarázata annak, hogy ebben az évben 4285 család 6968 tagja egész életre — s a jövő [nemzedék életére szólóan is megértette és eldöntötte: a termelőszövetkezeti gazdálkodás jobb, gondtalanabb életet biztosít az egyéni sornál, s belépett a meglévő tsz-ekbe, vagy 53 új szövetkezetbe tömörült. > És miért van az, hogy ezen a nyáron a somogyi középparasztok százas tömegeit üdvözölhetjük, mint a tsz-ek új tagjait, vagy új tsz-ek alapítóit? Próbáljunk meg válaszolni ezekre a kérdésekre. A szövetkezeti gondolat diadalmas térhódításának megyénkben egyik legfőbb indító rugója az élet. Az élet, amely cáfolhatat- lanul bebizonyította: jobban és könnyebben boldogul a dolgozó paraszt- ember a szövetkezetben, mint magárahagyatottan kisparcelláján. Ez az igazság tehát ebben az évben már nem a holnap ígérete, mint évekkel ezelőtt a felszabadulás utáni első tsz-ek alakításának idején volt, és nem is szórványos jelenség, mint még néhány éve. A termelő- szövetkezetek gazdasági fölénye a kisárutermelő parasztgazdaságokkal szemben, a termelőszövetkezeti tagoknak az egyéni gazdákénál, köztük a középparasztokénál is nagyobb jóléte az idén már a ma valósága. A szövetkezetek gazdasági fölényének megteremtésében elévülhetetlen érdemük van megyénk pártszerveinek, pártszervezeteinek, amelyek szívós politikai nevelő munkával építettek szilárd alapot a, tsz-mozgalora becsületének. Része van ebben derék termelőszövetkezeti tagjainknak, akik két kezük munkájával, agyuk okosságával erősítették, szilárdították meg közös gazdaságukat, s bizonyították be annak életrevalóságát. j A szövetkezetek terméseredményeinek növelése és ami ebből következik: a tagság anyagi jóléte fokozódása mellett döntően nyom a latban a mozgalom győzedelmes előrehaladásánál az is, hogy a tsz- ekben gyökeresen megváltozik, megjavul a dolgozó parasztok élete. Kommunistáink fáradhatatlan nevelő munkája nyomán egyre inkább eltűnnék az emberek tudatából a kistulajdonosi vonások: az önzés, a kapzsiság, a mások rovására történő jogtalan haszonszerzés. Helyüket új jellemvonások, a szocialista embertípus új jellemvonásai: a közösségi szellem, a másokon való segíteni akarás, a becsületes, szorgalmas munka árán való boldogulás érzése váltják fel. A kisparcella ,tegnapi rabjainak szemhal ára kitárult a ma szövetkezetei nagy tábláinak széléig: volt cselédek, szegény- és közénparasztok — Barcson Losoncz£ Pál. Ráksiban Walter Imre, Nagyberkiben Havasi József — ma hozzáértően irányítják közös gazdaságukat, s megtanultak holdak, mázsák, százforintok helyett százholdakban, vagonokban, tízezrekben gondolkodni. A tegnapi egyéni gazda, akinek számára elérhetetlen vágy maradt a múltban tudásának gyarapítása, ma különféle szaktanfolyamokon és előadásokon hallgatóként ostromolja a tudás várát, s gyerekeit a városba küldi tanulni, hogy azokból a jövő jól felkészült lorvasal, tanárai, mérnökéi, mezőgazdászai legyenek. A termelőszövetkezetben szebb élete van az ifjúságnak is, mint szüleiknek valaha. Ifjúsági Szövetségünk neveltjei, a szövetkezeti fiatalok saját maguk a leghitelesebb tanúi annak, hogy szavuk, bele-, szólásuk van termelőszövetkezetük irányításába. A párválasztásban sem a falu régi íratlan törvényéé — a birtok nagyságáé — a vezetőszerep, hanem őszinte, csalhatatlan egymáshoz való érzelmüké. Szép példája volt ennek a sok (közül Speri József somogymeggyesi szövetkezeti fiatal házassága, amire biztosan emlékszik az olvasó. A szövetkezeti öreg.'’1- gondtalan életéről szintén felsorolhatatlanul sokat lehetne írni: az élteskorú, a hatvan esztendőn túljáró Máté bácsinak, a mvzöcsokonyai Uj Elet TSZ raktárosának még legmerészebb álmait is felülmúlja az a jólét, amelyet az öregkorának megfelelő munka elvégzéséért biztosít neki a tsz. , J\Tem. könnyű a falusi dolgozókat a régitől, a megszokottól elvá- Icszltcvi, B v? új, az előremutató Híveivé szegődtem, De amilyen fáradságos, százszorta olyan magasztos és nemes ez a feladat. Magasztos és nemes élethivatás a falu új történelmét tettekkel alakítani, a boldog ma tűzkohójában a még boldogabb jövőt acélossá edzeni. Szálljon hát dicséret és elismerés hozzájuk, s jusson osztályrészül soha. él nem hervadó babér mindazoknak, akik kibontották s feltartóztathatatlanul viszik előre a szövetkezeti mozgalom zászlaját. Fakadjanak újabb és újabb sikerek a pártmunkások felvilágosító, okos, meggyőző szavai nyomán, akik a dolgozó nép iránti kötelességük érzésétől sarkallva küzdenek azért, hogy virágzó termelőszövetkezetek piruljanak, s minél több mai egyéni gazda váljék a holnap szövetkezeteinek boldog, megelégedett tagjává. $ T $ $ I I I Ifi KÖSZÖNTJÜK ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉGEINKET Ma avatlak isz-községgé Gadácsot, Somogymeggyest, Szilvásszentmárfont, Zselickisfaludot, Szöliősgyerököt és Nagykorpádét Nagy ünnep a mai nap e hat község dolgozóinak életében. A győzelem napját ünnepük. Győzött az új a régi felett; e községek dolgozó parasztjai letették a régi falusi életforma terhét, új útra léptek. Nem volt könnyű a döntés, az »enyémet-« felváltani a »mienkkel«, a nadrágszíj-parcellák helyett ezután száz holdakon gazdálkodni. De döntésre jutottak, mert megértették, hogy a felemelkedés egyetlen útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás útja. Megértették, hogy már nincs szükség arra, hogy pár holdjukon güToöljenek, pártunk és kormányunk lehetővé tette számukra, hogy viruló, gazdag életet kovácsoljanak maguknak a szövetkezetben. E hat község dolgozói szorosan megfogták egymás kezét, és a mai nappal elindulnak az új élet felé. A kezdeti lépések még bizonytalanok, de nem kell félniük, mert a párt, a kormány mindig ott áll mellettük. E nagy ünnepnapon sok sikert kívánunk az új tsz-parasztoknak, és meleg szeretettel köszőntjük őket, az új élet új zászlóvivőit. i í Legújabb tsz-községünk: Rinyakovácsi 56 család, 94 taggal, 543 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára Termelőszövetkezeti községeink, száma ismét gyarapodott eggyel. Pénteken estig Rinyakovácsi dolgozó parasztjainak 70 százaléka aláírta a belépési nyilatkozatot. 56 család, S4 tag, 543 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az első belépők: Pré- rok József párttitkár, Köves Imre tanácselnök és Zsebrák János tanácstitkár, Tóth Ferenc 4 holdas, Csertei Ferenc 5 holdas dolgozó parasztok. A régi tsz-be, az Igazságba 10 család lépett be. 46 családdal új termelőszövetkezet alakult Uj Erő néven. Az új termelőszövetkezet tagjai égy számítanak, ho-gy az őszi munkákat már közösen végzik. Nemesviden két nap alatt 2S0 dolgozó paraszt család választotta a szövetkezeti gazdálkodást Az Alkotmány TSZ-be 53 család lépett be, a töb- hétfőn este. Nemesvidet a jövő vasárnap avatják tér» „ biek pedig két új termelőszövetkezetet alakítanak melőszövetkezeti községgé. Akik a párt hívó szavára falura mentek ... BERTALAN JÓZSEF elvtárs. a Kaposvári Járási Pártbizottság ingtuk tor a. Bertalan elvtárs röviddel ezelőtt még a Megyei Párt-végrehajtóbizottság ágit. prop. osztályának a munkatársa Ivóik Fonóról levélben hívták haza községébe. A Megyei Párt- bizottság eleget tett a fonóiak kérésének és visszaengedte Bertalan elvtársat a fonói körzet instruktorának. Most azon fáradozik, hogy az egyéb fontos feladatok megoldásán kívül a helybeli kommunistákkal közösen segítse a dolgozó parasztokat új termelőszövetkezet alakításában. Abban a forradalmi harcban résztvenni, amely a Központi Vezetőség határozata óta íalvainkban folyik — kitüntetés. Pártunk a legjobb elvtársakat mozgósította a falusi pártmunka, a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítésére. Most azt várja a párt falura küldött harcosaitól, hogy munkájuk nyomán emelkedjék a termelés, állandóan növekedjék a dolgozók jóléte. A dicséret és elismerés hangján kell beszélni mindazokról az elvtársakról, akik önkéntes elhatározásból jelentkeztek falusi munkára. Nem tartotía vissza őket a város, gyakran a magasabb fizetés, a megszokás, a kényelmesebb lakás és mindaz, ami a városon annyival előnyösebb. Egy cél volt szemük előtt; a közösség ügyéért harcolni, küzdeni azért, hogy a fa_ lun is jómódú, kultúrált élet legyen, hogy a falusi dolgozó ember is megismerje a termelés magasabb technikáját, könyvet, mozit, színházat, mindazt, amit az elmúlt rendszer sohasem tudott volna megadni. Bátran, hűséggel jöttek a párt hívó szavára falusi munkára, sokan közülük abba a községbe, tsz-be tértek vissza, ahonnan v alamikor elkerültek. HEGEDŰS OSZKÁR elvtárs 1954. áprilisában a párt felhívására j®" lentkez<jtt vidéki munkára» Azelőtt Budapesten a Soroksári úti Lámpagyárban mint szerszámgéplakatos dolgozott. Most a Balaton- kiliti Gépállomáson műhelyvezető. Tavasszal a községi pártbizottság titkárának választották meg, azóta Pécsett 5 hónapos pártiskolát is végzett. Hegedűs elvtárs nagy megbecsülésnek örvend a községben, az ő vezetésével nagy érdeme van a községi párt- bizottságnak abban, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom Bala- tonkilitiben is erőteljes fejlődésnek indult. DUDÁS JÁNOS elytárs négy évig volt a balatcnkiliti Dózsa TSZ párttitkára. Négyéves párttitkári működése hozzájárult ahhoz, hogy erős, ütőképes pártszervezet van a termelőszövetkezetben. Különös gondot fordított az állandó tag- és tagjelöltfelvételre és a párttagok politikai nevelésére. A tsz tagjai nagyon megszerették Dudás elvtársat. 1955. június 22- én a párt hívó szavára jött el a balatonszemesi Dózsa TSZ elnökének. Ottléte alatt máris eredmények mutatkoznak. VASS JÓZSEF elvtárs, a Nagyatádi Járási Párt-végrehajtó Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője nemrég még mint a Megyei Párt- végrehajtó Bizottság politikai munkatársa Kaposvárott dolgozott. Vass elvtársat munkája után jól ismerték és szerették a nagyatádi járásban, innen került a Megyei Párt-végrehajtó Bizottságra. — Néhány héttel ezelőtt örömmel ment vissza előző munkahelyére és máris jelentős eredményt tud felmutatni. Nagy része van abban, hogy a nagyatádi járás termelőszövetkezeteiben egymásután alakulnak meg a pártszervezetek. DRANKOVICS JÓZSEF elvtárs, a Kaposvári Járási Pártbizottság volt instruktora 1954 óta a Fenéi Gépállomás párt- titkára, közben az öthónapos pártiskolát is elvégezte. Drankovics elvtárs munkájával hozzájárult a gépállomás pártszervezetének megerősítéséhez, de sok segítséget adott a körzetéhez tartozó termelő- szövetkezetek /pártszervezetének., i Az1 utóbbi hetekben a gépállomás többi dolgozójával együtt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében is jelentős sikereket ért el. Munkáját a gépállomáson megbecsülik, a dolgozók ügyeikkel bizalommal fordulnak hozzá. SZOMORÚ JÓZSEF elvtárs, a Tahi Járási Párt-végrehajtó Bizottság volt munkatársa önként kérte magát falusi munkára. Július 20-a óta már mint a somi tanács elnöke dolgozik. — Azért jöttem ebbe a községbe — mondta —, mert itt volt a legnagyobb mozgolódás a termelőszövetkezetbe való beléspésbe. És amióta Szomorú elvtárs Somon van, előkészítő bizottság alakult új tsz létrehozására. Ezenkívül a régi, jól működő Béke TSZ-be is 18-an kérték felvételüket.
