Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

SOMOGYI yM'LAr Vasárnap, 1955. szeptember 4. Szalui Béla elvtársat az MBP Központi Vezetősége titkárává választotta A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Szalai Béla elvtár­sat, a Központi Vezetőség Politikai Bizottságának tagját a Központi Ve­zetőség titkárává választotta. MTI. Négy lózsefné elvtársnő az új könnyűipari miniszter A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa saját kérésére felmen- tetta Szalai Béla elvtársat a könnyűipari miniszter tisztsége alól. Köny- nyűipari miniszternek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy József- né elvtársnőt, az Országos Tervhivatal elnökének helyettesét választotta meg. MTI. A Német Szociáldemokrata Párt felszólította Adenauert, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésének szellemében folytassa moszkvai tárgyalásait Berlin (MTI). A Német Szociál­demokrata Párt vezetősége és parla­menti csoportja pénteken rendkívüli Ülést tartott ©Bonnban. Az ülésen Ollenhauer pártelnök beszámolója és annak megvitatása után határozatot hoztak. A határozat sajnálkozását fejezi kj amiatt, hogy Adenauer moszkvai tárgyalásai előtt nem nyújtott lehe­tőséget a bonni kormány és az ellen­zék külpolitikai nézetei, s elsősorban a német újraegyesítéssel kapcsolatos álláspontja összehangolására és csu­pán arra szorítkozott, hogy tájékoz­tassa a Német Szociáldemokrata Pártot a moszkvai nyugatnémet— szovjet megbeszélések politikai és diplomáciai előkészületeiről. A hatá­rozat helyesli, hogy a Moszkvába Utazó kormányküldöttségben a Par" lament külügyi bizottságának veze­tői sorában a szociáldemokrata Carlo Schmid is részt vesz, mert ez — a határozat szavai szerint — lehetővé teszi majd a parlament megfelelő felvilágosítását a moszkvai tárgya­lásokról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Német Szociáldemokrata Párt és képviselői csoportja részt vállal a kormányküldöttség felelős­ségéiből. A Német Szociáldemokrata Párt felszólította Adenauert, hogy Moszkvában a nemzetközi feszült­ség csökkentésének és a béke bizto­sításának szellemében üljön a tár­gyalóasztalhoz. A határozat kiemeli, a moszkvai eszmecsere egyik főcélja, megvizsgálni, hogyan lehet a jöven­dőbeli Össz-Németországot az euró­pai biztonsági rendszerbe beleillesz­teni id'll RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA (TASZSZ) Szeptember 2-án szov­jet kormányküldöttség utazott Géni­be, hogy résztvegyen a mezőgazda­ság gépesítése ügyében megtartan­dó. értekezleten, amelyet az ENSZ gazdasági bizottsága mellett műkö­dő mezőgazdasági bizottság hívott össze. t. . r LONDON (TASZSZ) S. F. Powel a bristoli egyetem fizikaprofesszora és a Ki­rályi Társaság tagja, angol sajtó je­lölések szerint elfogadta a Szovjet Tudományos Akadémia meghívását éá a Szovjetunióba látogat. Powell Mjelenítette: reméli, hogy az idén ősszel utazik a Szovjetunióba. , SZÓFIA (TASZSZ) A Bolgár Távirati Iro- dá jelentése szerint a Bolgár Vörös- kérészt Központi Tanácsa az anka­rai bolgár követség útján 25 000 lá­vát juttatott el a Török Vörösfél­hold Társaságnak az augusztusi földrengéstől és árvíztől sújtott tö­rök lakosság megsegítésére. HANOI (Uj-Kína) Hanoiban pénteken mintegy 170 000 dolgozó színpom­pás felvonulást rendezett a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság fenn­állása 10. évfordulójának megün­neplésére. Ho Si Mirnh eilnök a dísz­emelvényről felhívást intézett az egész vietnami néphez. Van Nguen Ziap, a vietnami néphadsereg főpa­rancsnoka napiparancsban üdvözöl­te a vietnami néphadsereg tisztjeit és katonáit. NEW YORK (TASZSZ). A Buenos Aires-i sajtó jelentései szerint Argentínában helyreállt a nyugálom. A közintéz­mények, az ipari és kereskedelmi vállalatok dolgozói újra munkába álltak. LONDON (TASZSZ) A Kanadában tartóz­kodó szovjet mezőgazdasági küldött­ség szeptember 1-én Winnipeg vá­rosában látogatást tett a «-Bed Of Grang Comissioners For Canada-« nevű szervezetben. Ennek laborató­riumaiban megismerkedett a kivi­telre szánt gabona minőségének meghatározását szolgáló módszerek­kel. A felvilágosításokat Mackenzie, Kanada gabonaügyi főbiztosa és dr. Andersen, a vegyészeti osztály ve­zetője adta meg. DELHI (TASZSZ) A »Times Of India« c. lap közli: India elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Mongol Népköztársasággal. Erről a közeljövőben hivatalos közlemény jelenik meg. Moszkva vendégei nyilatkoznak A Moszkvába érkezett német tu­risták és a varsói VIT Moszkvában tartózkodó részvevői augusztus 23- án találkoztak a Sztanyiszlavszkij— Nyemirovics-Dancsenko színházban, Csajkovszkij »Hattyúk ,tavá«-nak előadásán. A balett nagy hatást tett a ven­dégekre. í Hüj'SJP — Igen örülök, hogy itt lehettem ezen az előadáson — jelentette ki Szumitra Mogan delhi diáklány. — Soha ilyen szépet még nem láttam. Kübler, hamburgi német turislta ezt. mondta: »Világot látott ember vagyok. Jártam Párizsban, London­ban, két éve Amerikában is lát­tam balettet, de a »Hattyúk taváéi­nak nincsen párja. De nemcsak a balett szép, az egész város is... A szünetben az előcsarnokban Ju­har Ajub, a VIT-en résztvett indo­néz küldöttség vezetője a követke­zőkben összegezte a küldöttség be­nyomásait: a Szovjetunióban a kul­túra a nép érdekében rohamosan fejlődik. — Csak nagy kulturális hagyo­mányokkal rendelkező országnak, ahol egyúttal minden előmozdítja a kultúra fejlődését, lehetnek ilyen kiemelkedő művészei — mondotta Mario Pharia Brassini, brazil film­rendező. Kohler, kiéli német turista azt az óhaját fejezte ki, hogy az »Inturist« mielőbb megnyithatná fiókirodáját Németországban, lehetővé téve a mielőbbi személyes barátkozást. A népek közti kapcsolatok meg­szilárdítása mellett állt ki egy ba­jorországi polgármester is. — Re­mélem — mondotta —, s nekem magamnak ez leghőbb óhajom, hogy rövidesen orosz balettet láthatunk vendégül Németországban, továbbá, ami a fő, a közeljövőben megjavul­nak köztünk a politikai kapcsola­tok. A »Hattyúk tava« harmadik fel­vonása után a német turistacsoport nevében a színpadról az előadás egész közönségének szóló üdvözletei olvastak fel: »A bámuló német né­zők szívélyes üdvözletüket, baráti jókívánságaikat küldik. A mielőbbi viszontlátásra Németországban«. XXOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXX’OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO NEMZETKÖZI SZEMLE BERLIN (MTI) Adenauer pénteken beszé­det mondott Buchumban a Keresz­ténydemokrata Unió helyi szerveze­tének jubiláris ülésén. Kijelentette: -A Szovjetunió legutóbbi jegyzéke ’ehetővé teszi, hogy a Moszkvában tartandó nyugatnémet—szovjet tár« gyalások során a német kérdést is megvitassák és kölcsönösen kifejt­sék a két kormány erre , vonatkozó nézeteit«. A kancellár azt mondta, csalódás vár azokra, akik azt hi­szik, hogy a moszkvai tárgyalásom végleg meg lehet oldani Németor­szág újraegyesítésének kérdését, mert e probléma rendezése — Aden­auer szerint — a négy nagyhatalom együttes döntésétől, illetőleg hatá­rozatától függ. Adósás a régi szokásoknak?. .. Irta: M. Markov VANNAK A VILÁGON olyan vá­rosok, amelyek nevét nem lehet anélkül; kiejteni, hogy egy pillanatra ne jutnának eszünkbe az elmúlt há­ború összes borzalmai. E városok közé tartozik Coventry, Anglia ha­talmas ipari központja i!s. Amikor azt mondjuk, Coventry, a szemünk előtt elvonulnak a 15 év előtti ször­nyei bombázásokról szóló szomorú újsághírek. Hitler annak idején világgá kürtöl­te, hogy »Angliát kibombázza a há­borúból«. A hitleri Luftwaffe barbár 'bombatámadásainak fő objektuma­ként :szemelte ki Coventryt, a 900 éves ;5si angol várost. De Coventry nevéről manapság más is eszünkbe jut: ez a város az angol nép atom- és hidrogénfegyver ellenes hősi harcának jelképévé vált. Coventry 1942-ben. a sztálingrádi csata évében, alapozta meg barátsá­gát a szovjet hős várossal. A hábo­rú után ez a barátság még jobban megerősödött. A két város lakóit nemcsak a múlt, hanem a békés jö­vőbe vetett közös hit is összeköti. Nincs annál természetesebb dol-og, minthogy Coventry és Sztálingrád egyesítette erőfeszítéseit az új há-bo- rp veszélye ellen folytatott harcban. 1954. december 9-én a két város la­kói közös felhívással fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, hogy tiltsák be az atom- és hidrogén- fegyver gyártását ésj alkalmazását. Ez év április 6-án Coventry és Sztá­lingrád városi hatóságainak képvise­lői újabb felhívást intéztek az ENSZ leszerelési 'bizottságához, amely ak­kor Londonban ülésezett. Felhívásuk­ban követelték a tömegpusztító fegy­verek betiltását. Coventry és Sztá­lingrád városi hatóságainak küldött­ségei 1954. őszén és 1955. tavaszán kölcsönös látogatásokat tettek egy­másnál. A VILÁG VALAMENNYI jóaka- ratú embere örömmel üdvözölte a két város 'barátságának szép meg­nyilvánulásait. Mi rossz iehet ab­ban, hogy az angolok és az oroszok egyesítették erőfeszítéseiket a béke védelmében? De az U. S. News and World Report című amerikai folyó­irat úgylátszik, másképpen véleke­dik. A folyóirat egyik száma a genfi értekezlet előestéjén cikket közölt »A balraforduló város« címmel. A cikkíró gépiesen ismételgetve a hidegháború híveinek oly sokszor leleplezett érveit, »kommunista« megnyilvánulásnak próbálta minősí­teni az atom- és hidrogénfegyver betiltásáért folyó világméretű moz­galmat. A szerző eléggé világosan ki­jelentette, hogy Coventry városi ta­nácsának tagjai »kommunisták«. Coventry lakosainak bármilyen po­litikai nézetet vallanak, alapos okuk van arra, hogy ne kívánják a nemrég átélt szörnyűségek megismétlődését. Nehéz elhinni, hogy egy olyan rend­kívül jólértesült újság, mint az U. S. News end World Report, nem tudja, hogy az atom- és hidrogénfegyver ellen nemcsak a kommunisták, ha­nem a japán szocialisták, az angol konzervatívok, a francia parlamenti képviselők, az olasz katolikusok, a keresztények, a muzulmánok és a buddhisták is egyaránt felemelik szavukat. Nem hinnénk, hogy az U. S. News ne hallott volna a kom­munistának egyáltalán nem nevel­hető B. Russel felhívásáról, amely­ben a tudós követelte az atomfegy­ver 'betiltását. A cikkíró bizonyos névtelen Co­ventry-! lakosokra hivatkozva arról panaszkodik, hogy az 1940. évi Coventry-i pusztítások emlékét »ma annak a kommunista propagandának a támogatására használják fel, amely az oroszokat Coventrytől távol-tartó egyetlen fegyver ellen irányul.« A termonucleáris fegyvernek, mint a csődbejutott erőpolitika fegy­verének megőrzése, valamint »az oroszok távoltartása Coventrytől« — íme ezek az U. S. News legfőbb té­zisei. A folyóirat tehát lényegében amellett tör lándzsát, hogy vonjanak függönyt Coventry és Szálingrád kö­zé és bontsák meg a két város erő­södő barátságát. Most, amikor a különböző országok közötti szoros együttműködés elke­rülhetetlen szükségszerűséggé vált, az U. S. News ilyenfajta felhívásai túlságosan idejüket múlták. REMÉLJÜK, hogy »A balraforduló város« c. cikk csupán adózás a régi szokásoknak ... Reméljük, hogy a szokás —• a bizalmatlanságszítás és viszálykeltés — még nem vált az U. S. News második énjévé. Az elmúlt hét nemzetközi eseményei nyomán ha nem is az ér­deklődés homlokterében álló, de mindenesetre figyelmet érdemlő két kevéssé ismert kérdést emelhetünk 'ki: a ciprusi és a szudáni kérdést. \ r CIPRUS SZIGETE — la Szuezi-csatoma 'kulcsa. Amikor az angolok kiürítették a csa- itornaövezetet, ide költöztették közel-keleti főhadiszállásukat, új re­pülőtereket és haditengerészeti támaszpontokat építettek a sziget partjain. A mintegy tízezer négyz atkilométemyi területű Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, közel a török és a Szí­riái partokhoz, a Földközi-tenger keleti medencéjében a hajózási és légiutaik fontos csomópontja — mindez fokozza stratégiai fontossá­gát. A sziget lakossága valamivel több mint félmillió: ebből több mint 400 000 görög és mintegy 90 000 török nemzetiségű. A lakosság túlnyomó többségét kitevő görögök annál hevesebben tiltakoznak az angol megszállók jelenléte ellen, minél több angol egységet dobnak át Szuezből. A görög lakosság nemzeti önrendelkezési jogot követel, hogy az autonómia birtokában egyesülhessen Görögországgal. Az an­golok arra hivatkoznak, hogy Ciprus brit koronagyarmat, s így a sziget sorsa — őfelsége kormányának bel ügye. Ciprus kérdésében éles ellentét támadt London és Athén között. Az angol—görög vitá­iban az angolok maguk mellé állították Törökországot is, azon a cí­men, hogy a sziget lakosságának mintegy 20 százaléka török nemze­tiségű. Ciprus a viszály almája az Atlanti-tömbhöz tartozó három or­szág, Anglia, Törökország és Görögország között. A ciprusi görögö­ket sújtó angol terrorintézkedések elleni tiltakozásul Görögország legutóbb nem vett részt a földközitengeri NATO-hadgyakorlatokon, s valóságos jegyzék- és sajtóháború tört ki a két ország között. A ciprusi válság ügyében Anglia kezdeményezésére augusztus 29-én összeült a három érdekelt kormány képviselőinek értekezlete. A ta­nácskozáson azonban az elsősorban érdekelt fél: Ciprus lakossága nem képviselteti magát. A Ciprus nélkül Ciprusról tár gyaló tanácskozáson az angol kül­ügyminiszter kifejtette az angol álláspontot, de ennek alaptalanságát maga az értekezlet ténye világította meg: a görög külügyminiszter visszautasította azt az érvelést, hogy Ciprus jövője Anglia belügye — olyan érvelés ez, amelyet maguk az angolok cáfoltak meg azzal, hogy az angol—török—görög nemzetközi értekezletet összehívták. A vita így jogi síkról stratégiai kérdésekre terelődött. Valóban: sem az angol, sem a görög sem a török kormánynak nem Ciprus lakosságá­nak jóléte, joga, jövője fáj, hanem összeütköző hatalmi érdekekről — a támaszpontokról van szó. Nos, a görög külügyminiszter — mint a londoni zárt tárgyalásról kiszivárgó értesülésekből kiderül — meg­ígérte, hogy a görög kormány Ciprus beolvasztása esetén biztosítja Angliának a Cipruson- épített katonai támaszpontok korlátlan hasz­nálatát, sőt, az athéni kormány — mint Sztafanupulosz külügymi­niszter mondottá — kész ezenkívül más katonai jogokat is biztosí­tani Angliának a -görög szárazföldön abban az esetben, ha meg­egyezésre jutnak a ciprusi vitában. A törökök ugyanezen értesülé­sek szerint a jelenlegi -helyzet fenntartását akarják, vagyis lényegé­ben angol uralom fenntartását. Az amerikai sajtóból kiderül, hogy az Egyesült Államokat sem hagyja hidegen a ciprusi viszály. A New York Times szerint: »A Ciprus feletti háromoldalú vita ízléstelen és teljesen felesleges. A hisztéria megmérgezi a szövetségesek viszonyát és zavarhatja a Földközi-tenger keleti térségének hadászati egyensúlyát. A NATO dolga, -hogy utasítsa tagállamait, hagyjanak fel a veszekedéssel«. Ez a figyelmeztetés arra a tendenciára utal, -hogy a Cipruson vi­tatkozó hatalmak egyezzenek meg — a ciprusiak bőrére. A szabad­ságszerető ciprusi nép azonban nem kér az ilyen megoldásból. Cip­rus népe, amely a múltban nem egyszer ragadott fegyvert a török és az angol elnyomókkal szemben, mindinkább egyesíti erőit annak érdekében, hogy hazája ne legyen töhbé idegen gyarmat. Ez a cél Ciprus érsekétől a kommunista pártig közös -harcra egyesíti a sziget hazafias közvéleményét. SZUDÁN JÖVÖJE valószínűleg az év végén tartandó népszavazáson dől el. A szudáni parlament a múlt héten egyhangú határozatot hozott a Szudán jövő­jére vonatkozó kérdés népszavazásra bocsátásáról. Eddig a parlamenti döntésig hosszú út vezetett. Szudán, ez a mintegy két és félmillió négyzetkilométernyi területű nagy ország 56 esztendeje közös birtoka, domíniuma volt Angliának és Egyiptom­nak. A Felső-Nílus vidékén el-terü’o több mint hatmillió lakosú or­szág feletti angol—egyiptomi, közös uralom 1899-ben, az úgyneve­zett Mádhi-felkelés' elfojtása után kezdődött. A közös angol—egyip­tomi birtokon -természetesen Angliáé volt a vezető szerep. Amióta azonban Egyiptom felmondta az angol—egyiptomi szerződést, s mindent elkövet, hogy előmozdítsa Szudánnak Egyiptommal való egyesülését, Anglia -pedig ezzel szemben meg akarja -tartani szudáni pozícióit, kiéleződtek a Szudánnal kapcsolatos angol—egyiptomi el­lentétek. Az 1953. február 12-én -megkötött úgynevezett szudáni egyezményben Anglia és Egyiptom vállalta, hogy »együttműködik Szudán-. önkormányzatának elősegí 'cséré«. Ezt az együttműködést azonb an a szóbanforgó kormányok sajá­tosan értelmezik. Minthogy Angliának kevés lehetősége van arra, hogy Szudánt továbbra is fennhatósága alatt tartsa, az angol politi­ka azon fáradozik, hogy Szudán ne az Egyiptommal való egyesülés, hanem a függetlenség mellett döntsön. Magától értetődik, hogy az angol uralkodókörök npm a szudáni nép érdekében, hanem a ma­gúk befolyásának megőrzése érdekében akarják előmozdítani ezt a megoldást. Az elmúlt, -két esztendő eseményei arra mutatnak, hogy ez az angol törekvés bizonyos sikerrel jár. Az egyiptomi befolyást komoly mértékben csökkentették Szudánban. Ennek egyik legvilágo­sabb jele, hogy Izmail El Aszhari szudáni miniszterelnök, akit az egyesülés jelszavát hirdető unionista párt választási győzelme jutta­tott a kormány élére, ma már eltávolodott az egyiptomi—szudáni unió eszméjétől. Ezzel van összefüggésben a szudáni ügyek egyipto­mi miniszterének, Szaleh Szalem őrnagynak a múlt héten történt le­váltása. Szalem miniszter menesztése — mint erre a Reuter egyik hírmagyarázója rámutatott — szudáni politikájának kudarcával ma­gyarázható. A szudáni parlament döntését, amely -népszavazásra bízná Szu­dán jövőjének eldöntését, még Angliának és Egyiptomnak jóvá kell hagynia. Nagyon valószínű, hogy e kérdés újabb viták és alkudozá­sok sorozatát indítja meg az érdekelt felek között. Bármilyen for­mában is kerüljön sor a népszavazásra vagy a választásokra, Lon­don, Kairó és Khartum egyaránt megállapodott a -nemzetközi elleni- őrzés szükségességében. A nemzetközi ellenőrző bizottság -tagjaivá Indiát, Pakisztánt, Jugoszláviát, Norvégiát, Svédországot, Svájcot és Csehszlovákiát kérik majd fel. A nemzetközi közvélemény érdek­lődéssel várja a népszavazást, amely bizonyára meghatározza majd Szudán nemzeti fejlődésének irányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom