Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955, szeptember 21. Eeméljik, hogy <s genfi szellem tovóbb fejlődik és erősödik N. Sz. Hruscsov beszédének kivonata Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov elvtárs többek között a következőket mondotta a Német Demokratikus Köztársaság képviselőivel tartott tanácskozás hétfői ülésén: Mint ismeretes, a négy hatalom külügymini sz tere i hamarosan találkoznak Genfiben, ahol többek között a német kérdés is szerepel majd. Erre vonatkozó álláspontunk világos. Felmerül a kérdés: hogyan lehet kielégíteni a német népnek az újraegyesítésre irányuló kívánságait, vajon a fennálló helyzet mindörökre így marad? Erre mi világosan és határozottan válaszoljuk: a németeknek maguknak kell megoldaniuk ezt a kérdésit — németiek, egy asztalhoz! A német kérdést senki jobban nem oldja meg a németeknél. Németország újraegyesítésének oly módon keli megtörténnie, hogy az egységes német állam békeszerető, demokratikus legyen, hogy a német állam erői ne irányuljanak más államok ellen. A német kérdés ilyen megoldását mi mindenképpen elő fogjuk segíteni. Világos', hogy a jelenlegi viszonyok közepette a német kérdésnek ilyen alapon való megoldása nehéz dolog. Nemrég találkoztunk és beszélgettünk a Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a kérdés gyors megoldásának útján nagy nehézségek állnak. Amikor a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségével tárgyalások folytak, egy szünetben Adenauer úr arról igyekezett engem meggyőzni, hogy az Észafcalttaniti Tömb békés célokból létesült éá hogy ez a szervezet semilyen mértékben nem fenyegeti a Szovjetuniót. De mi jól tudjuk, hogy a párizsi egyezmények háborús egyezmények. Azt is tudjuk, hogy a NATO-t katonai szervezetként hozták létre, hogy a NATO európai fegyveres erőinek van egy főparancsnoka — Gruenther tábornok. A NATO tehát nem sportegyesü- iet, nem sportversenyek megszervezésére, nem labdarúgómérkőzések rendezésére létesült. Ismeretes, hogy Gruenther nem iabdarúgócsapat-edző, mindenki olyan tábornoknak ismeri őt, aki háború céljára »edz csapatot«, mégpedig éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború céljaira. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bizonygatni próbálták előttünk, hogy a NATO védelmi célokra létesült. Annak idején a NATO tagjaihoz fordultunk és ezt mondottuk: Ha a NATO«t védelmi célokra létesítették, úgy mi is be akarunk lépni ebbe a »védelmi szervezetbe«, de, mint. ismeretes, a Szovjetunióit nem vették fel. Ez a tény szintén arról tanúskodik, hogy a NATO a Szovjetunió ellen irányul. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények hatályba lépése, a Német Szövetségi Köztársaság belépése a NATO-ba komoly akadályt gördített a német kérdés megoldása elé. Mi az egyetlen helyes kivezető utat javasoljuk — adják e kérdés megoldását a német nép kezébe. A németek megtalálják majd az utat, hogy helyesen döntsenek. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között őszinte baráti kapcsolatok létesültek. A szovjet kormány ezenkívül minden módon arra fog törekedni, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal baráti kapcsolatokat alakítson ki, s azon lesz. hogy előmozdítsa Németország két részének közeledését. Mint kommunista és mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, anélkül, hogy álláspontomat a jelenlévőkre ráerőszakolnám, azt kívánom mondani, hogy pártunk előtt, amelyet Marx— Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérel, a legnemesebb cél áll: a kommunizmus építése. , Arra törekszünk, hogy ne legyen kizsákmányolás, hogy az ember barátja legyen az embernek, hogy a munka gyümölcse és a tudomány gyümölcse az egész népet szolgálja. Ha minden nép a fejlődésnek erre az útjára lépne, akkor ez kizárná nem csupán a háború lehetőségét, hanem bárminő fegyveres konfliktusok lehetőségét is. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a szocialista építés útjára léptek. Ez hatalmas történelmi esemény a német nép életében. S ezen az úton önök a mi támogatásunkat élvezik. Teljes sikert -kívánunk az önök nagy alkotó munkájához. Meggyőződésünk, hogy önök újabb sikereket aratnak majd ezen az úton. Szeretnénk még szólni egy kérdésről, azoknak a volt hadifoglyoknak kérdéséről, akiket szovjet bíróságok háborús bűnösökként elítéltek, önök emlékeznek arra, hogy e kérdésről Bulgany-in elvtárs és én eszmecserét folytattunk önökkel, amikor Genfiből jövet áthaladtunk Berlinen. Amikor hozzánk elérkezett a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége, az szintén felvetette -ezt a kérdést, kapcsolatba hozva a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatának felvételével. Leszögeztük Adenauer úr és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tagjai előtt, hogy ennek a kérdésnek semmi köze sincs a diplomáciai kapcsolatok felvételéről folyó tárgyalásokhoz és hogy ezt a kérdést csak a Szovjetunió döntheti el, mivel ezek az emberek a szovjet néppel szemben követtek el bűntetteket és ezért a szovjet bíróság elítélte őket. De múlik az idő és az emberek változnak. Egyesek jobb irányban, -mások rosszabb irányban. Az emberek többsége azonban mégis csali jobb irányban változik. Ezért úgy véljük, hogy eleget tehetünk e személyek időelőttd sza- badonbocsátására vonatkozó kérésnek. Figyelembe vesszük, hogy ezek apák, fiák, férjek és testvérek, akiknek rokonaik és közeli hozzátartozóik vannak s ezek várják őket. Megértjük, hogy tekintetbe kell venni ezeket az emberi érzéseket. Ezek az emberek már letöltötték börtönbüntetésük jelentős részét és reméljük, hogy helyesen értékelik majd a szovjet kormány nagylelkűségét, s kiszabadulásuk után a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatukban r.em a bosz- szú érzéséből indulnak majd ki. Ezek azok a kérdések, amelyeket beszédemben érinteni akartam. A szerződés tervezete, amelyet a bizottság készített elő, láthatólag mindkét felet kielégíti, ami nem olyan gyakran fordul elő, Leggyakrabban az történik, hogy a kérdések megoldását kompromisz- szutn útján érik el. Nekünk nincsenek kompromisszumaink, mivel a különböző szempontok nem harcolnak egymással, hanem közösek nézetetek, közös a világszemléletünk. Mi hajlandók vagyunk kivonni csapatainkat Németországból, de azzal a feltétellel, hogy a hitlerista Németország ellen vívott háborúban volt partnereink is kivonják csapataikat. Van reményünk arra, hogy ez a kérdés a jövőben megoldódik. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szülte ezt a reményt. Reméljük. -hogy a genfi szellem tovább fejlődik és erősödik, de .nem a láthatatlan és érzékelhetetlen szellem formájában, hanem a konkrét akciók, formájában, amint az részünkről történt, amikor elhatároztuk, hogy 640 ezerrel csökkentjük fegyveres erőink létszámát, amikor lemondtunk a fiimorszá-gi Pcríkkato-Udd haditengerészeti támaszpont bérbevételéről és számos más intézkedést tettünk. Elvárjuk, hogy genfi tárgyaló társaink kölcsönösséggel válaszolnak, s ezután mi újabb javaslatokat terjeszthetünk elő. A MI SZÍNÉSZEINK HOMOKAY PÁL Csaknem 33 éve működik a színészi pályán. Nemrég még a kecskeméti' Katona József Színház tagja volt, s most a kaposvári színházhoz szerződött. A megye közönsége a Nászutazás professzorának szere« péiben tapsolhatott kiváló játékának. GÁBOR MARA Mielőtt a Csiky Gergely Színházhoz jött, a Szolnoki Színház tágja volt. A megye több községében a Csiky Gergely Színház táj- előadásai során War- renné szerepében mutatkozott be. A Szép júhászná című nagyoperettben, Atmang grófnőt alakítja. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I MÉSZÁROS JOLÁN Ugyancsak a kecskeméti Katonai József Színháztól jött Kaposvárra. A Nászutazás című zenés vígjátékban Nasztyenkáit alakította nagy sikerrel. Férjével, Hcmokay Pállal együtt örömmel jött Kaposvárra, s bizonyos, (hogy) -mind« kettőjük megnyeri a somogyi közönség tetszését. Postásaink a pártsajtó olvasótáborának növeléséért November 1-én lesz öt éve, hogy pártunk megbízásából a posta kezébe -került a -pártlapok, folyóiratok terjesztése. Az eltelt öt év alatt egy-egy verseny során szebbnél szebb eredményeiket értek el derék postás kézbesítőink és több ezerrel növelték a pártsajtó olvasóinak számát. Most az ötödik évforduló tiszteletére újabb nemes verseny bontakozott ki megyénkben, melynek fő versenypontja a Somogyi Néplap példányszám-tervének túlteljesítése, hogy minél több dolgozóhoz eljusson a párt megyei lapja. E versenyt a nagyatádi -postahivatal dolgozói indították -el, és egyre »többen csatlakoznak a versenyfelhíváshoz. Elsőnek a barcsi .postahivatal dolgozói határozták el, -hogy részt vesznek a versenyben. A kaposvári postahivatal hírlapfelelőse és kézbesítői termelési értekezleten vitatták meg az őszi sajtóterjesztési feladatokat, s ők is csatlakoztak a versenyhez. A siófoki postahivatal dolgozói ez év végére 150-ről 200-ra emelik községükben a Somogyi Néplap példány- számát. I h áros bér é n yben pedig kézbesítőnként 6 példányos növekedést érnek el december 31-ig. Kapoly, Somodor, Bolhó, Lábod, Vízvár, Babó- csa postahivatalának dolgozói ugyancsak csatlakoztak a nagyatádi versenykihíváshoz. 110 százalékos terv« teljesítést vállaltak. Ezek a szép vállalások is bizonyítják, hogy -postásaink méltók a párt bizalmára, mert eredményesen munkálkodnak a pártsajtó -terjesztésében, az új olvasók szervezésében. Várjuk a -postahivataloktól, kézbesítő és hírlapfelelős elvtársaktól a további csatlakozást. Induljon nemes vetélkedés a vállalások teljesítéséért, túlteljesítéséért, a Somogyi Néplap olvasótáborának további növeléséért. Max Reimarm nyilatkozata (MTI) Max Reim-ann, a Német Kommunista Párt vezetőségének első titkára egy értekezleten, amelyen a párt mintegy ötszáz funkcionáriusa vett részt, rámutatott arra, hogy Nyugat-Németország békeszerető lakosságának a mai politikai helyzetben még elszántabban kell küzdenie a német militarizmus feltámasztása ellen. — Németország egyesítése attól függ — mondotta többek között —, hogyan folytatjuk és fokozzuk harcunkat a militarizmus s a-nn-ak hordozói: a monopoltőkések és nagybirtokosok ellen. A német militarizmus felélesztését csak a különböző világnézetű német munkások együttes küzdelmével lehet megakadályozni. A JttigösaJáv S&oveáségi Népköztársaság Lapunk több olvasója kéri, is- martessük a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság állami, társadalmi és politikai rendszerét. A következő cikk közlésével teljesítjük kérésüket. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (JSZNK) soknemzetiségű szláv állam. »A JSZNK-baM állami és politikai rendszer és a szövetségi hatalmi szervek alapelveiről« szóló, 1953. január 13—i al- kotmánytörvény 1. cikkelye, amely az 1946. évi alkotmánynak az ország állami és társadalmi szervezetét meghatározó fejezetei helyébe lépett, kimondja, -hogy a JSZNK ►►szuverén és egyenjogú népek szocialista, demokratikus szövetségi állama.« A JSZNK hat nemzeti köztársaság szövetsége. A Szerb Népköztársaság, a Horvát Népköztársaság, a Makedón Népköztársaság, a Boszniai és Hercegovinái Népköztársaság, a Szlovén Népköztársaság és a Crnagorai Népköztársaság tartozik kötelékébe. A Szerb Népköztársaság kötelékébe tartozik a Vajdasági Autonom Határterület, -továbbá a Koszovói és Metohial Autonom Terület. A Vajdaságban jelentékeny magyar nemzeti kisebbség él. Koszovó és Metohia lakosságának zöme albán nemzeti kisebbség. Jugoszláviában az államhatalom két osztály, a munkásosztály és á parasztság birtokában van; ezek az osztályok a népbizottságok és a szküpscsinák tagjaiul választott képviselőik útján gyakorolják a hatalmat. Az alkotmánytörvény második cikkelye így szól: »A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozó nép a miépbizottság-ok, a mép- cskupscsinák, a munkástanácsok és a többi önkormányzati szerv tagjaiul választott képviselői révén gyakorolja hatalmát, s irányítja a társadalom- ügyeit', ezenkívül 'ködvettenül I is: választás, visszahívás, népszava- I zás. a választók gyűlése, a polgárok tanácsai, továbbá az á-UampoLgárok- oak a közigazgatásban és az 1,gazság- szolgáltatásban való részvétele -útján, valamint a közvetlen igazgatás egyéb formám keresztül.« Jugoszláviának a nagy- és a középiparban, valamint a közlekedésben összpontosított legfontosabb termelőeszközei az egész bankrendszerrel, a nagykereskedelemmel és a kiskereskedelem javarészével együtt társadalmi tulajdonban vannak. Az ország gazdasági alapját két szektor alkotja: a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló társadalmi termelőszektor — az -államosított ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, valamint az állami mezőgazda- sági birtokok meg a parasz-tszövetke- zetek (zadrugák) — és -az egyéni kézműipari és mezőgazdasági termelő- szektor, amely a termelőeszközök magántulajdonán alapszik. Jugoszlávia gazdasági életében a társadalmi termelés szektora tölti be a vezető szerepet. A magámisziektop- nak az egész jugoszláv iparban váló részesedése nem éri el a 10 százalékot. a mezőgazdaságban más a helyzet,: a -vetésterület 35 százaléka az egyénileg gazdálkodó parasztoké. A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaságban a hatalom legfelsőbb szerve a parlament, a Szövetségi Népszkupscsina. Minden köztársaságnak van parlamentje. Ennek neve Szerbiában, Cmagoirában és Szlovéniában Népszkupscsina, Horvátországban, Boszniában és Hercegovinában -Népi Szabor, Makedóniában pedig Népi Gyűlés. A Szövetségi Népszkupscsina megszabja az -államszövetség külpolitikáját, valamint belső gazdaságpolitikájának alapelveit, jóváhagyja az ország gazdasági tervét (a társadalmi tervet) és az állami költségvetést.-törvényeket alkot, megválasztja az elnököt, a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot és ,a Legfelső Szövetségi Bíróság óit. A Szövetségi Szkupscsóna joga, hogy a legfontosabb kérdéseket népszavazásra bocsássa. A Szövetségi Népszkupscsina t négy évre választják. A szkujpscsinának két háza van: a Szövetségi Tanács és a Termelők Tanácsa. A Szövetségi Tanács Jugoszlávia összes polgárainak képviseleti szerve. Ezt a tanácsot az általános egyenlő választójog alapján választják titkos szavazással. A képviselők többségének választása közvetlenül az ország városaiban és járásaiban történik. A Szövetségi Tanács keretében ■külön szerv, a Nemzetiségi Tanács képviseli Jugoszlávia népeinek és nagyobb nemzetiségi csoportjainak különleges érdekeit. A Nemzetiségi Tanács képviselőit a köztársasági szküpscsinák tagjaiból és a Vajdasági Autonom Határterület, valamint a Koszovói és Meitdhiai Autonom Terület képviseleti szenvednek tagjaiból választják. Az alkotmány több olyan esetet határoz meg, amikor a Nemzetiségi Tanács külön ülé- seiik (az alkotmány megváltoztatásakor, a társadalmi terv elfogadásakor, s amikor az egyes köztársaságok különleges érdekeit érintő intézkedésekről van szó). A Szövetségi Tanácsnak a városokban és a járásokban megválasztott képviselői automatikusan ragjai városuk és járásuk képviseleti szerveinek, a bizottságoknak is. A Termelők Tanácsát nem az egész lakosság választja. A Szövetségi Szikupscsina és a köztársasági szküpscsinák termelői tanácsainak és a helyi termelői tanácsoknak a megválasztásakor három csoportba: ipari, mezőgazdasági és kisiparos csoportra osztják a lakosságot. Az ipari csoport tagjai: az iparban, a közlekedésiben és a kereskedelem-ben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak, a mezőgazdasági osopcrt tagjai: a kollektív gazdaságokba tömörült parasztok és az állami mezőgazdasági birtokok .munkásai és alkalmazottai. A kisiparos csoport tagiad: a szövetkezeitekben vagy -a kisiparos szövetségekben (kamarákban) egyesült kisiparosok és a kisipari üzemek munkásai. A Termelők Tanácsában minden csoport a társadalmi termeléshez való hozzájárulása arányában ju; képviselethez. A Szövetségi Népszpukscsina termelői tanácsának tágjául választott képviselők automatikusan tagjai a városok és a járások termelői tanácsainak is. A Szövetségi Szkupscsin-a keretében több állandó bizottság működik. A Szövetségi Szkupscs-ina nem avatkozhat be közvetlenül a vállalatok, a szövetkezetek stb. gazdasági tevékenységébe, de működésükre vonatkozóan javaslatokat tehet. A végrehajtó hatalmat a köz- társaság elnöke és a Szövetségi Végrehajtó Tanács gyakorolja. Az elnök és a Végrehajtó Tanács Képviseld az államot nemzetközi viszonylatban és az ország belső életében, ügyel a törvényesség megtartására, a helyi végrehajtó szervek működésére. Az elnököt négy évre választják (jelöléshez legalább húsz képviselő írásbeli ajánlása szükséges). Az elnök egyszersmind a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke is, továbbá a fegyveres erők főparancsnoka és a Népi Védelmi Tanács elnöke. A Szövetségi Végrehajtó Tanács dolgozó, végrehajtó szerv. F-endelete- ket és rendelkezéseket bocsát ki. A szkupscs-ina ellenőrzi működését. A Szövetségi Végrehajtó Tanács kinevezi a Szövetségi Kormányt, vagyis az államtitkárokat, az önálló igazgatóságokat stb. -Külügyi és honvédelmi államtitkár csak a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja lehet. Az államtitkárok és a többi tisztviselők a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak és (a Szövetségi Végrehajtó Tanácson keresztül) a Szkupscsinának tartóznák felelősséggel. A köztársaságok hatái-m-i szervei a szövetségi hatalmi -szervekhez hasonlóan két kamarára: a köztársasági tanácsra és a termelők tanácsára, végrehajtó tanácsra, köztársasági kormányra stb. tagozódnak. Jugoszlávia központi igazgatási szerveinek rendszerében nincsenek gazdasági minisztériumok. A vállalatok és a mezőgazdasági termelők irányítása decentralizált. Az állami és a szövetkezeti -ipari és mezőgazdasági üzemek a termelés megtervezése, a termékek értékesítése stb. tekintetében önállóak. De természetesen a társadalmi terv általános irányelveihez igazodnak. Az egyes vállalatok külföldi cégekkel közvetlen külkereskedelmi kapcsolatokat létesítenek. A külkereskedelmi ügyletek -a valuta,tőzsde közvetítésével -bonyolódnak le. A z éveink int elfogadott társ-adal- mi terv csupán a gazdasági ágazatok legfontosabb arányait szabja meg. Ez a terv irányozza elő a szövetségi szervek számára a fenntartásukhoz, a képviseletükhöz és az államszövetség kevésbé fejlett területeinek támogatásához szükséges ösz- sze-géket. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (1952 novemberéig Jugoszlávia Kommunista Pártja) az ország egyetlen és vezető politikai pártja. A Kommunisták Szövetsége tágja a népfront alapján 1953-ban megteremtett tömagszeirvezetnek, Jugoszlávia Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének, amelyhez a szakszervezetek, 'az ifjúsági. -a nőszervezetek és az egyéb társadalmi szervezetek is tartoznak.
