Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-13 / 215. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A szovjet és a német nép érdekei a két ország közötti kapcsolatok rendezését követelik Előre megyénk mezőgazdasági újító-mozgalmának fellendítéséért Szép somogyi siker » Népstadionban A M AGYAR XII. évfolyam, 215. szám. FELMÉRTÉK A KÖZÖS VAGYONT KÖKÜTON Másfél hónappal ezelőtt avatták tsz-köaséggé Kőkutat. A falu dolgozó parasztjainak többsége ót termelőszövetkezetbe tömörült Azóta mozgalmas munkával teli napok, hetek váltották egymást. A szövetkezeti község dolgos népié hozzákezdett új életéinek kovácsolásához. Röviddel a megalakulás után mér közösen dolgoztak. A tagosítás, a leltározás nagy munkájából minden tsz-tag kivette a részét. Most, hogy a leltározások befejeződtek, mindegyik tsz tudja már, hogy mennyi az oszthatatlan közös vagyon értéke. A Vörös Hajnal TSZ tagjai gazdag emberek: 162 800 forint értékű vagyonuk van. amely szorgalmas munkájuk nyomán évről évre növekszik majd, és ha jól dolgoznak, ésszerűen gazdálkodnak, pár év múlva már milliomosok lehetnek. A másik négy termelőszövetkezet közös vagyona is felül van a 100 000—100 000 formten. A tagosítás most kezdődik, de az új tsz-parasztok eddig sem tétlenkedtek. A tapazdi Vörös Hajnal tagjai Máté János elnök irányításával már a mezőn is együtt dolgoznak. 30 hold bíbort elvetettek már, a vetőszántás valamennyi tsz-ben megkezdődött. Egyelőre lófogatokkal dolgoznak, mivel aj Ladi Gépállomás által ígért segítség még nem érkezett meg.' Pedig igen nagy szükség volna a traktorokra, ugyanis a m’-‘ mőségi vetőmagot megkapták és vetni kellene már. A közös munka szépségét, eredményét látva a még kívülállók közül újabb öt gazda jutott döntésre. ELSZÁMOLTATTÁK a HÁTRALÉKOSOKAT SOMOGYACSÁN Somogyacsán több hátralékos gazda akadályozta a begyűjtési tervek teljesítését. Az egyik reggel aztán Horváth Pál tanácselnök, Sziládi Ferenc tanácstitkár és Kuti Ferenc begyűjtési megbízott sorra látogatták a beadással tartozó termelőket, s ezen a napon több mint 40 hátralékos gazdát számoltattak el. Ne tűrjék ezután sem, hogy bárki is kijátssza a törvényt, érjék el, hogy mindenki hiánytalanul teljesítse állam iránti kötelezéttségét. / akodalom lesz Kutason, de nem J ám akármilyen lakodalom ... Azt beszélik a faluban, hogy p szervezés (mármint a tsz-szervezés) a kéretés; az avatás (mármint a tsz- községavatás) a lakodalom. Egyszóval a kutasiak vasárnap avatnak, azaz lakodalmat tartanak, mert Kutas termelőszövetkezeti község lett. Igaz, nem ment máról-holnapra, sok felvilágosító szó elhangzott a tavasz óta meg már annakelőtte is, míg a kutasiak elhatározták magukat. Volt ebben egy kis csakazértis, mivel a szabásvak meg a nagykorpádnak megelőzték őket a belépésben, ja kutasiak pedig csakazértis behozták a »lemaradást«. * * # PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGA N A K LAPJA ARA 5« FILL®* mMsúa>tWÉrinBm szszsBBíiB&mgs&vma Kedd, 1955. szeptember 13. VIRÁGZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEKET SOMOGYBÁN 979 család, 1557 taggal, 7441 hald földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára a múlt héten A legtöbb belépő a marcali járásban volt Az elmúlt héten ismét többszáz családdal gyarapodott a közös gazdálkodást választó dolgozó parasztok száma megyénkben. 979 család, 1557 taggal, 7441 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A belépők nagy többsége -középparaszt, ezt mutatja a több mint 7,5 hold föld, amely egy-egy családra jut. Legtöbb belépő a marcali járásban volt, ahol 288 család, 325 taggal, 1915 hold földdel lépett a tsz-be. A nagyatádi járásban 250, a kaposváriban 202, a fonyódiban 114, a tabiban 54, a barcsi járásiban 36, a siófokiban 35 csalód választotta a fel- emelkedés útját. KJ áj termelőszövetkezet alakult a múlt héten III. típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakultak: Kutason Ady, Petőfi, Kossuth és Béke névvel, Nemesviden Kossuth, Scmogysimo- nyiban Rákóczi, Magyaregresen Petőifi, Gigében Toldi Miklós, Böhöny^n Dózsa és Búzakalász, Szennán Hajnal névvel. I-es típusú tszcs-k alakultak: Fonyódon Uj Barázda, Bolháson Béke, Osztopánban szintén Béke névvel. Sok sikert, jó munkát kívánunk az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjainak. KÉSZÍTSÜK A TÁROLÓHELYEKET AZ ŐSZIEKNEK IS Nagyberényben tíz nap alatt 76 mázsa vágómarhát és 37 hízottsertést gyűjtöttek 'be. Ez az eredmény annak köszönhető, ! ügy bátrán alkalmazták a törvény ^szankcióit a kötelezettségük elmulasztó termelőkkel szemben. Ne engedjék ezután se a nagyberényá tanács vezetői és a be- gyűjtési megbízott, hogy néhány törvényszegő miatt akadozzon a begyűjtés a községben. Az őszi termények begyűjtésének biztosítósára is gondolniuk kell a fa_ lu vezetőinek. Jelöljenek ki jóelőre megfelelő táró lóhely eket mind a napraforgónak, mind a kukoricának. Tegyenek meg mindent, hogy Nagy- berény a kapások begyűjtésében is az első községek között teljesítse begyűjtési tervét. Adjon ehhez segítséget a községi tanácsnak, a begyűjtési dolgozóknak a községi pártszervezet, s politikai felvilágosító munkával serkentsék a termelőket állam iránti kötelességük teljesítésére. Fontos feladat új tsz-einkben a közös munka megszervezése A nyári hónapokban több mint 50 termelőszövetkezet alakult megyénkben. Ezek többségében megválasztották ugyan a vezetőséget, de a munkaszervezetek kialakításéban, a közös munka megszervezésében még sok fogyatékosság van. Éppen ezért komoly feladat hárul párt- és tanácsszerveinkre, hogy új tsz-einkben a legrövidebb időn belül megszervezzék a közös munkát, mozgósítsák a gépállomásokat, hogy segítséget adjanak az őszi szántás-vetésben. Hogy mennyire sürgős feladat ez, azt bizonyítja a legutóbbi tsz-látogatás, amikor új tsz-tagok és még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok látogattak el a barcsi Vörös Csillag TSZ-be megnézni, hogyan dolgoznak ott. Az új útra lépőket az foglalkoztatta leginkább, hogyan kezdik el a közös munkát, hogy osztják . el az erőket. Losoncai Pál elvtárs, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke, a Szocialista Munka Hőse kát napra Szenyérhs megy, segít a Büké TSZ-uek megszervezni a közös munkát Simon Mihály elvtárs, a szenyéri Béke TSZ elnöke elmondta Losonczi eLvtársnak, hogy nagy gond neki a közös munka megszervezésé. Hogyan kezdték ezt a Vörös Csillagban annak idején? — erre szeretne választ kapni. »-Úgy ne csinálják, ahogy mi kezdtük — mondta Losonczi elvtárs —, hanem úgy, ahogy most csináljuk. Mert amikor mi kezdtük, akkor reggelenként az összes tag. állatot ment etetni, utána pedig valamennyien a mezőre mentek. Nem volt állattenyésztési, növénytermesztési brigád, nem voltak munkacsapatok. A szervezetlenség sokszor hátráltatta a munkát. Most pedig a jól megszervezett brigádok, munkacsapatok, a tagok kedve, képessége szerinti jó elosztása a legfőbb biztosítéka a tsz fejlődésének, szép eredményéinek. Hogy ' hatékonyabb segítséget tudjak adni, sok munkám mellett szakítok annyi időt, hogy két napra elmenjek Sze- nyérbe, segítek az első lépéseknél az elvtársaknak.« Mondani sem kell, milyen örömmel fogadták a szenyériek Losonczi elvtárs segítségét. Losonczi elvtárs példáját megyénk többi termelőszövetkezeti elnökei is követhetik. Ne hagyják, hogy az új útra lépők ugyanazokat a hibákat kövessék el, mint annak idején ők. Töbljesztendős tsz-eink tagjai már kijárták az új élet iskoláját, megfizették a tanulópénzt, tudásukat, tapasztalatukat adják át a közös útra lépőknek, hogy gazdag, virágzó termelőszövetkezetté tudják fejleszteni közös gazdaságukat. Ez egyben megyénk tsz-mozgalmának további fejlesztésének is egyik legfőbb feltétele. Falusi értelmiségünk a dolgozó parasztok szebb életéért — ezt mutatja a kutasi példa Amikor híre jött, hogy a szom- szédos Szabáson az egész falu belépett a termelőszövetkezetbe, Kutason a községbeliek összevont taggyűlést tartottak az állami gazdaság kommunistáival. Elhatározták, hogy időt, fáradságot nem kiméivé Kutason fis megalakítják a termelőszövetkezetet. Még ezen az estén hozzákezdtek a népnevelők a családok látogatásához. Kiss József elvtársnak, az általános iskola igazgatójának első útja Légrádi Ferencék portájára vezetett. Tudta, nem lesz könnyű dolga. Légrádi Ferenc jó gazda, tekintélyes középparaszt. Egy jól gazdálkodó egyéni gazdának kell tehát bebizonyítania a termelőszövetkezet előnyét. Szívesen, jó ismerősként fogadták, mégis nehezen indult a beszélgetés. Légrádi gazda minduntalan a fejét fájlalta, nehezen válaszolgatoit. De Kiss elvtársról nem azért beszélik a faluban, hogy jól ért az emberek nyelvén, hogy ne tudta volna a beszéd fonalát ügyesen a szövetkezetre irányítani. S ahogy az alapszabály értelmében a tsz-ek működését ismertette, azt, hogy mit kell bevinni a közösbe, meg mit lehet kint hagyni a háztájiban, meg milyen a munkaszervezet — egyre jobban múlott Légrádi gazda fejfájása is. Végül jóval 11 óra után ezzel engedték el Légrádiék: jó, hogy eljött, igazgató elvtárs, legalább jól megmagyarázta, hogy mi is az a termelőszövetkezet, de ne vegye rossznéven, ha'most nem írunk alá, szeretnénk a családban közösen megbeszélni.. ■. Légrádiék azóta termelőszövetkezeti tagok. Másnap délután Kiss elvtárs a földművesszövetkezetben — ahová éppen cigarettáért ment — találkozott Horváth Józsefnével. — No, Margit — kérdezte felhasználva az alkalmat — hát magának mi a véleménye a termelőszövetkezetről? — A válaszból megtudta, hogy Horváthék házát is többször felkeresték a népnevelők. — Dehát nehéz elszánni magunkat, s még nem is tudjuk egészen, hogyan is van ez a termelőszövetkezei, csak hall az ember ezt is, azt is... Kiss elvtárs megígérte, hogy estére ellátogat Horváthékhoz, s majd beszélgetnek. — Az jó lesz — mondta az asz- szony — legalább a férjem is meghallja ... Később Horváthék is tsz-tagok lettek. * * * J/’ orompai Kálmán elvtárs, igazgatóhelyettes a népnevelőértekezleten jgy tanakodott magában: a kulcsot kellene megszerezni, mely- lyel kinyithatnánk a zárt, aztán már könnyebben átléphetnénk a küszöböt. Ez a »kulcs« Nagy József (alsó) ikö-> zépparaszt volt, a falu legtekintélyesebb gazdája, aki 11 év óta mindig az élenjárók között szerepel. Nála szoktak esténként gyülekezni a falu középparasztjai, hallgattak tanácsára, mentek utána; megfontolt, józanul gondolkozó embernek tartották. — Ha ő belép a tSz-be, megindulnak a többiek is ... Ezért kérte Korompai elvtárs a pártvezetőséget arra, osszák be őt Nagyékhoz. Kérésének eleget tettek. Éppen vacsoráztak, amikor belépett — leültették. — Hát, Józsi bá’, megmondom, miért jöttem — kezdte. — Várjon, eltalálom, elhiszi-e? A termelőszövetkezet ügyében jött, így van? — kérdezte. — Úgy van. — Hát nézze — folytatta a házigazda — én híve vagyok a termelő- szövetkezet alakításának, sokat foglalkoztam a gondolattal, de ... hozott alapszabályt? — nézett kérdőn Korompai elviársra —, mert egy kérdésre még senkitől sem kaptam választ. Szóval van nekem egy kis erdőm. Azt szeretném tudni, ha belépek a tsz-be, be kell-e vinnem ezt is, mert az alapszabályban erre nem találtam feleletet, erre válaszoljon. Korompai elvtárs elmondta, hogy természetesen be kell vinni az erdőt is, s a közgyűlés majd eldönti, hogy mennyi járadékot fizetnek érte. Ezután a közben előkerült alapszabályból közösen elolvasták, mi és menynyi maradhat a háztájiban. — Ezt még egy kicsit áttanulmányozom — mondta Nagy József és kérte, hogy Korompai elvtárs hagyja nála. az alapszabályt. Nála hagyta." — Hadd aludjak rá még egyet, mert ami igaz, az igaz, mielőtt végleg döntök, szeretnék beszélni Németh Ferkó meg Balogh Jóska barátommal, hogy ők mit szólnak hozzá. Ebben megegyeztek, közben Korompai elvtárs arra gondolt: no, ezeket — mármint Némethéket és Ba- loghékat — én is felkeresem — s úgy is tett. Másnap újra elment Nagyékhoz, megint beszélgettek a szövetkezetről meg mindenről, arról is, hogy Nagyék Irénje -— aki ott tanít a kutasi iskolában Korompai elvtárs mellett — milyen ügyes lány, az igazgató elvtárs is nagyon meg van elégedve vele. Olyan szépen elmondta ezt, hogy Nagy néni még meg is könnyezte; hogyne, íhiszen olyan jól esik az anyai szívnek, ha hallja, hogy nem hiába nevelte gyermekét. A belépési nyilatkozatot azonban ezen az estén sem írták alá. Korompai elvtárs nem csüggedt, elment harmadik este is. Ekkor már egész kisgyűlést talált, vagy hat középparaszt beszélgetett, természetesen most is a tsz-ről volt szó. De ezen az estén is csak üresen vitte vissza zsebében a belépési nyilatkozatot. A sok felvilágosító szó azonban nem maradt hatástalan, a következő napon Nagy gazda társaival együtt a tanácsházán írta be, hogy »én, Nagy József, beléptem a III-as típusú most alakuló termelőszövetkezetbe * * * Úgy ^telefonbeszélgetésnek vol- ■L/ tam tanúja Kővágó elvtársnak, a nagyatádi járási párttitkárnak a szobájában. Vidéki beszélgetés volt. A drót másik végén dr. Kaposi Pálné, a kutasi körzeti orvos felesége beszélt: — Tizenegy családot szerveztünk be a termelőszövetkezetbe ketten a férjemmel — hallom a telefonból kiszűrődő hangokat. — Nagyon szép eredmény, engedje meg, elvtársnő, hogy a járási pártbiHárom trapn csépgleüea phcsna várja a Latíi Gépállomás gépeit •A Ladi Gépállomás körzetében befejeződött a cséplés ‘— legalább is így tudják ezt a megyei szervek és ezt bizonyítja az is, hogy a gépeket már hozatják be a gépállomásra. Kő kúton is befejezte munkáját a két cséplő. Már négy-öt napja, hogy beállították a gépeket a tanácsudvar- ba, mondva, hogy mivel már nincs munkájuk, itt bevárják, míg behozatják őket. öt napja tehát, hogy leálltak a gépek. De hogyan történhetett ez, amikor az erdészet három vagonra való gabonája kazalban várja, hogy elcsépelijék? Úgy, hogy a gépállomás, amikor befejezte az egyéni gazdáknál a cséplést, egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy az erdészet gabonája is csép- lésre vár. Sürgősen intézkedjenek a gépállomás vezetői, hogy legkésőbb két napon belül elcsépelik a kazalban álló gabonát. Három vagon ke- nyérnekvaló nem mehet kárba hanyagságuk miatt. Azonnali cselekvésre van szükség, mert az őszi munkák sürgetnek és megengedhetetlen, hogy ilyen nagy munkaidőben, amikor minden traktorra s?ükség van, egyesek hanyagsága miatt napokig álljanak erőgépek munka nélkül. zottság nevében elismerésemet tolmácsoljam munkájukért — válaszol Kővágó elvtárs, s aztán úgy folytatja: — Megmondom őszintén, elvtársnő, ebben a nagy feladatban a járási pártbizottság sokat várt és nagyon támaszkodott a kwtasi értelmiségre is. Jól esik most hallanom, hogy abban a nagy átalakulásban, ami Kutasod történt, jelentős részük van az orvosoknak, pedagógusoknak is. — Majd hozzátette: — Jöjjön át Betegre is, elvtársnő, ott is folyik a szervezés, szükség volna jó agitátorra, 'útvisszük autóval... — Nem lehet, Kővágó elvtárs, mit szól a férjem... — Hát átvisszük őt is. — Tényleg, így jó lesz, átmegyünk. * * # ovid kis epizódok ezek, mégis azt mutatják, hogy a somogyi faltxikban az értelmiség együtt küzd a községi vezetőkkel, a dolgozó parasztokkal a falu átalakításáért, az emberek felvilágosításáért. De nemcsak abban a nehéz elhatározásban segítenek, hogy a dolgozó parasztok szakítsanak a régivel: segítenek a kezdeti lépésekben is. — Mit gondol, elvtársnő — mondta a búcsúzáskor Korompai elvtárs — négy termelőszövetkezet, négy indulás — nagy munka ám ez! Igaza, van, valóban nagy munka. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek már az első évben be kell bizonyítaniuk, hogy igenis eredményesebben lehet közösen gazdálkodni. Ehhez tervszerű, fegyelmezett munka, szilárd vezetés, helyes munkaszervezés szükséges. A kutasi pedagógusok megígérték: segítenek a könyvelésben, a munkaegység kiszámításában, de másban is szívesen adnak tanácsot. Hadd adjunk most mi is ezzel a kis írással elismerésünknek kifejezést, a szocialista jövőt építő, új falusi értelmiségnek. VUCSÄK MAGDA R \
