Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A szovjet és a német nép érdekei a két ország közötti kapcsolatok rendezését követelik Előre megyénk mezőgazdasági újító-mozgalmának fellendítéséért Szép somogyi siker » Népstadionban A M AGYAR XII. évfolyam, 215. szám. FELMÉRTÉK A KÖZÖS VAGYONT KÖKÜTON Másfél hónappal ezelőtt avatták tsz-köaséggé Kőkutat. A falu dolgo­zó parasztjainak többsége ót terme­lőszövetkezetbe tömörült Azóta moz­galmas munkával teli napok, hetek váltották egymást. A szövetkezeti község dolgos népié hozzákezdett új életéinek kovácsolásához. Röviddel a megalakulás után mér közösen dol­goztak. A tagosítás, a leltározás nagy munkájából minden tsz-tag ki­vette a részét. Most, hogy a leltározások befeje­ződtek, mindegyik tsz tudja már, hogy mennyi az oszthatatlan közös vagyon értéke. A Vörös Hajnal TSZ tagjai gazdag emberek: 162 800 fo­rint értékű vagyonuk van. amely szorgalmas munkájuk nyomán évről évre növekszik majd, és ha jól dol­goznak, ésszerűen gazdálkodnak, pár év múlva már milliomosok lehet­nek. A másik négy termelőszövetke­zet közös vagyona is felül van a 100 000—100 000 formten. A tagosítás most kezdődik, de az új tsz-parasztok eddig sem tétlen­kedtek. A tapazdi Vörös Hajnal tagjai Máté János elnök irányításá­val már a mezőn is együtt dolgoz­nak. 30 hold bíbort elvetettek már, a vetőszántás valamennyi tsz-ben meg­kezdődött. Egyelőre lófogatokkal dol­goznak, mivel aj Ladi Gépállomás által ígért segítség még nem érke­zett meg.' Pedig igen nagy szükség volna a traktorokra, ugyanis a m’-‘ mőségi vetőmagot megkapták és vet­ni kellene már. A közös munka szépségét, ered­ményét látva a még kívülállók kö­zül újabb öt gazda jutott döntésre. ELSZÁMOLTATTÁK a HÁTRALÉKOSOKAT SOMOGYACSÁN Somogyacsán több hátralékos gaz­da akadályozta a begyűjtési tervek teljesítését. Az egyik reggel aztán Horváth Pál tanácselnök, Sziládi Ferenc tanácstitkár és Kuti Ferenc begyűjtési megbízott sorra látogat­ták a beadással tartozó termelőket, s ezen a napon több mint 40 hátra­lékos gazdát számoltattak el. Ne tűr­jék ezután sem, hogy bárki is ki­játssza a törvényt, érjék el, hogy mindenki hiánytalanul teljesítse ál­lam iránti kötelezéttségét. / akodalom lesz Kutason, de nem J ám akármilyen lakodalom ... Azt beszélik a faluban, hogy p szer­vezés (mármint a tsz-szervezés) a kéretés; az avatás (mármint a tsz- községavatás) a lakodalom. Egyszó­val a kutasiak vasárnap avatnak, azaz lakodalmat tartanak, mert Ku­tas termelőszövetkezeti község lett. Igaz, nem ment máról-holnapra, sok felvilágosító szó elhangzott a tavasz óta meg már annakelőtte is, míg a kutasiak elhatározták magukat. Volt ebben egy kis csakazértis, mivel a szabásvak meg a nagykorpádnak meg­előzték őket a belépésben, ja kuta­siak pedig csakazértis behozták a »lemaradást«. * * # PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGA N A K LAPJA ARA 5« FILL®* mMsúa>tWÉrinBm szszsBBíiB&mgs&vma Kedd, 1955. szeptember 13. VIRÁGZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEKET SOMOGYBÁN 979 család, 1557 taggal, 7441 hald földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára a múlt héten A legtöbb belépő a marcali járásban volt Az elmúlt héten ismét többszáz családdal gya­rapodott a közös gazdálkodást választó dolgozó parasztok száma megyénkben. 979 család, 1557 tag­gal, 7441 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. A belépők nagy többsége -közép­paraszt, ezt mutatja a több mint 7,5 hold föld, amely egy-egy családra jut. Legtöbb belépő a marcali járásban volt, ahol 288 család, 325 taggal, 1915 hold földdel lépett a tsz-be. A nagyatádi járásban 250, a kaposváriban 202, a fonyódiban 114, a tabiban 54, a barcsi já­rásiban 36, a siófokiban 35 csalód választotta a fel- emelkedés útját. KJ áj termelőszövetkezet alakult a múlt héten III. típusú mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek alakultak: Kutason Ady, Petőfi, Kossuth és Béke névvel, Nemesviden Kossuth, Scmogysimo- nyiban Rákóczi, Magyaregresen Petőifi, Gigében Toldi Miklós, Böhöny^n Dózsa és Búzakalász, Szennán Hajnal névvel. I-es típusú tszcs-k alakultak: Fonyódon Uj Ba­rázda, Bolháson Béke, Osztopánban szintén Béke névvel. Sok sikert, jó munkát kívánunk az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjainak. KÉSZÍTSÜK A TÁROLÓHELYEKET AZ ŐSZIEKNEK IS Nagyberényben tíz nap alatt 76 mázsa vágómarhát és 37 hízottsertést gyűjtöttek 'be. Ez az eredmény an­nak köszönhető, ! ügy bátrán alkal­mazták a törvény ^szankcióit a köte­lezettségük elmulasztó termelőkkel szemben. Ne engedjék ezután se a nagyberényá tanács vezetői és a be- gyűjtési megbízott, hogy néhány tör­vényszegő miatt akadozzon a be­gyűjtés a községben. Az őszi termények begyűjtésének biztosítósára is gondolniuk kell a fa_ lu vezetőinek. Jelöljenek ki jóelőre megfelelő táró lóhely eket mind a napraforgónak, mind a kukoricának. Tegyenek meg mindent, hogy Nagy- berény a kapások begyűjtésében is az első községek között teljesítse begyűjtési tervét. Adjon ehhez segít­séget a községi tanácsnak, a begyűj­tési dolgozóknak a községi pártszer­vezet, s politikai felvilágosító mun­kával serkentsék a termelőket ál­lam iránti kötelességük teljesítésé­re. Fontos feladat új tsz-einkben a közös munka megszervezése A nyári hónapokban több mint 50 termelőszö­vetkezet alakult megyénkben. Ezek többségében megválasztották ugyan a vezetőséget, de a mun­kaszervezetek kialakításéban, a közös munka meg­szervezésében még sok fogyatékosság van. Éppen ezért komoly feladat hárul párt- és tanácsszer­veinkre, hogy új tsz-einkben a legrövidebb időn belül megszervezzék a közös munkát, mozgósít­sák a gépállomásokat, hogy segítséget adjanak az őszi szántás-vetésben. Hogy mennyire sürgős fel­adat ez, azt bizonyítja a legutóbbi tsz-látogatás, amikor új tsz-tagok és még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok látogattak el a barcsi Vörös Csillag TSZ-be megnézni, hogyan dolgoznak ott. Az új útra lépőket az foglalkoztatta leginkább, hogyan kezdik el a közös munkát, hogy osztják . el az erőket. Losoncai Pál elvtárs, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke, a Szocialista Munka Hőse kát napra Szenyérhs megy, segít a Büké TSZ-uek megszervezni a közös munkát Simon Mihály elvtárs, a szenyéri Béke TSZ elnöke elmondta Losonczi eLvtársnak, hogy nagy gond neki a közös munka megszervezésé. Hogyan kezdték ezt a Vörös Csillagban annak idején? — erre szeretne választ kapni. »-Úgy ne csinálják, ahogy mi kezdtük — mondta Losonczi elvtárs —, hanem úgy, ahogy most csináljuk. Mert amikor mi kezdtük, akkor reggelenként az összes tag. állatot ment etetni, utána pedig valamennyien a mezőre mentek. Nem volt állattenyésztési, nö­vénytermesztési brigád, nem voltak munkacsapa­tok. A szervezetlenség sokszor hátráltatta a mun­kát. Most pedig a jól megszervezett brigádok, munkacsapatok, a tagok kedve, képessége szerinti jó elosztása a legfőbb biztosítéka a tsz fejlődésé­nek, szép eredményéinek. Hogy ' hatékonyabb segítséget tudjak adni, sok munkám mellett sza­kítok annyi időt, hogy két napra elmenjek Sze- nyérbe, segítek az első lépéseknél az elvtársak­nak.« Mondani sem kell, milyen örömmel fogad­ták a szenyériek Losonczi elvtárs segítségét. Losonczi elvtárs példáját megyénk többi ter­melőszövetkezeti elnökei is követhetik. Ne hagy­ják, hogy az új útra lépők ugyanazokat a hibákat kövessék el, mint annak idején ők. Töbljesztendős tsz-eink tagjai már kijárták az új élet iskoláját, megfizették a tanulópénzt, tudásukat, tapaszta­latukat adják át a közös útra lépőknek, hogy gazdag, virágzó termelőszövetkezetté tudják fej­leszteni közös gazdaságukat. Ez egyben megyénk tsz-mozgalmának további fejlesztésének is egyik legfőbb feltétele. Falusi értelmiségünk a dolgozó parasztok szebb életéért — ezt mutatja a kutasi példa Amikor híre jött, hogy a szom- szédos Szabáson az egész fa­lu belépett a termelőszövetkezetbe, Kutason a községbeliek összevont taggyűlést tartottak az állami gazda­ság kommunistáival. Elhatározták, hogy időt, fáradságot nem kiméivé Kutason fis megalakítják a termelő­szövetkezetet. Még ezen az estén hozzákezdtek a népnevelők a csalá­dok látogatásához. Kiss József elv­társnak, az általános iskola igazgató­jának első útja Légrádi Ferencék portájára vezetett. Tudta, nem lesz könnyű dolga. Légrádi Ferenc jó gazda, tekintélyes középparaszt. Egy jól gazdálkodó egyéni gazdának kell tehát bebizonyítania a termelőszö­vetkezet előnyét. Szívesen, jó ismerősként fogadták, mégis nehezen indult a beszélgetés. Légrádi gazda minduntalan a fejét fájlalta, nehezen válaszolgatoit. De Kiss elvtársról nem azért beszélik a faluban, hogy jól ért az emberek nyelvén, hogy ne tudta volna a be­széd fonalát ügyesen a szövetkezetre irányítani. S ahogy az alapszabály értelmében a tsz-ek működését is­mertette, azt, hogy mit kell bevinni a közösbe, meg mit lehet kint hagy­ni a háztájiban, meg milyen a mun­kaszervezet — egyre jobban múlott Légrádi gazda fejfájása is. Végül jó­val 11 óra után ezzel engedték el Légrádiék: jó, hogy eljött, igazgató elvtárs, legalább jól megmagyarázta, hogy mi is az a termelőszövetkezet, de ne vegye rossznéven, ha'most nem írunk alá, szeretnénk a családban közösen megbeszélni.. ■. Légrádiék azóta termelőszövetke­zeti tagok. Másnap délután Kiss elvtárs a földművesszövetkezetben — ahová éppen cigarettáért ment — találko­zott Horváth Józsefnével. — No, Margit — kérdezte felhasz­nálva az alkalmat — hát magának mi a véleménye a termelőszövetke­zetről? — A válaszból megtudta, hogy Horváthék házát is többször felkeresték a népnevelők. — Dehát nehéz elszánni magun­kat, s még nem is tudjuk egészen, hogyan is van ez a termelőszövetke­zei, csak hall az ember ezt is, azt is... Kiss elvtárs megígérte, hogy estére ellátogat Horváthékhoz, s majd be­szélgetnek. — Az jó lesz — mondta az asz- szony — legalább a férjem is meg­hallja ... Később Horváthék is tsz-tagok lettek. * * * J/’ orompai Kálmán elvtárs, igaz­gatóhelyettes a népnevelőér­tekezleten jgy tanakodott magában: a kulcsot kellene megszerezni, mely- lyel kinyithatnánk a zárt, aztán már könnyebben átléphetnénk a küszöböt. Ez a »kulcs« Nagy József (alsó) ikö-> zépparaszt volt, a falu legtekinté­lyesebb gazdája, aki 11 év óta min­dig az élenjárók között szerepel. Ná­la szoktak esténként gyülekezni a falu középparasztjai, hallgattak ta­nácsára, mentek utána; megfontolt, józanul gondolkozó embernek tartot­ták. — Ha ő belép a tSz-be, megin­dulnak a többiek is ... Ezért kérte Korompai elvtárs a pártvezetőséget arra, osszák be őt Nagyékhoz. Kéré­sének eleget tettek. Éppen vacsoráz­tak, amikor belépett — leültették. — Hát, Józsi bá’, megmondom, miért jöttem — kezdte. — Várjon, eltalálom, elhiszi-e? A termelőszövetkezet ügyében jött, így van? — kérdezte. — Úgy van. — Hát nézze — folytatta a házi­gazda — én híve vagyok a termelő- szövetkezet alakításának, sokat fog­lalkoztam a gondolattal, de ... hozott alapszabályt? — nézett kérdőn Ko­rompai elviársra —, mert egy kér­désre még senkitől sem kaptam vá­laszt. Szóval van nekem egy kis er­dőm. Azt szeretném tudni, ha belé­pek a tsz-be, be kell-e vinnem ezt is, mert az alapszabályban erre nem ta­láltam feleletet, erre válaszoljon. Korompai elvtárs elmondta, hogy természetesen be kell vinni az erdőt is, s a közgyűlés majd eldönti, hogy mennyi járadékot fizetnek érte. Ez­után a közben előkerült alapszabály­ból közösen elolvasták, mi és meny­nyi maradhat a háztájiban. — Ezt még egy kicsit áttanulmá­nyozom — mondta Nagy József és kérte, hogy Korompai elvtárs hagyja nála. az alapszabályt. Nála hagyta." — Hadd aludjak rá még egyet, mert ami igaz, az igaz, mielőtt vég­leg döntök, szeretnék beszélni Né­meth Ferkó meg Balogh Jóska bará­tommal, hogy ők mit szólnak hozzá. Ebben megegyeztek, közben Ko­rompai elvtárs arra gondolt: no, eze­ket — mármint Némethéket és Ba- loghékat — én is felkeresem — s úgy is tett. Másnap újra elment Nagyékhoz, megint beszélgettek a szövetkezetről meg mindenről, arról is, hogy Nagyék Irénje -— aki ott tanít a kutasi isko­lában Korompai elvtárs mellett — milyen ügyes lány, az igazgató elv­társ is nagyon meg van elégedve ve­le. Olyan szépen elmondta ezt, hogy Nagy néni még meg is könnyezte; hogyne, íhiszen olyan jól esik az anyai szívnek, ha hallja, hogy nem hiába nevelte gyermekét. A belépési nyilatkozatot azonban ezen az estén sem írták alá. Korompai elvtárs nem csüggedt, elment harmadik este is. Ekkor már egész kisgyűlést talált, vagy hat kö­zépparaszt beszélgetett, természete­sen most is a tsz-ről volt szó. De ezen az estén is csak üresen vitte vissza zsebében a belépési nyilatko­zatot. A sok felvilágosító szó azon­ban nem maradt hatástalan, a kö­vetkező napon Nagy gazda társaival együtt a tanácsházán írta be, hogy »én, Nagy József, beléptem a III-as típusú most alakuló termelőszövet­kezetbe * * * Úgy ^telefonbeszélgetésnek vol- ■L/ tam tanúja Kővágó elvtárs­nak, a nagyatádi járási párttitkár­nak a szobájában. Vidéki beszélge­tés volt. A drót másik végén dr. Ka­posi Pálné, a kutasi körzeti orvos felesége beszélt: — Tizenegy családot szerveztünk be a termelőszövetkezetbe ketten a férjemmel — hallom a telefonból ki­szűrődő hangokat. — Nagyon szép eredmény, engedje meg, elvtársnő, hogy a járási pártbi­Három trapn csépgleüea phcsna várja a Latíi Gépállomás gépeit •A Ladi Gépállomás körzetében be­fejeződött a cséplés ‘— legalább is így tudják ezt a megyei szervek és ezt bizonyítja az is, hogy a gépeket már hozatják be a gépállomásra. Kő kúton is befejezte munkáját a két cséplő. Már négy-öt napja, hogy beállították a gépeket a tanácsudvar- ba, mondva, hogy mivel már nincs munkájuk, itt bevárják, míg beho­zatják őket. öt napja tehát, hogy le­álltak a gépek. De hogyan történhe­tett ez, amikor az erdészet három vagonra való gabonája kazalban vár­ja, hogy elcsépelijék? Úgy, hogy a gépállomás, amikor befejezte az egyéni gazdáknál a cséplést, egy­szerűen nem vett tudomást arról, hogy az erdészet gabonája is csép- lésre vár. Sürgősen intézkedjenek a gépállomás vezetői, hogy legkésőbb két napon belül elcsépelik a kazal­ban álló gabonát. Három vagon ke- nyérnekvaló nem mehet kárba ha­nyagságuk miatt. Azonnali cselekvés­re van szükség, mert az őszi munkák sürgetnek és megengedhetetlen, hogy ilyen nagy munkaidőben, ami­kor minden traktorra s?ükség van, egyesek hanyagsága miatt napokig álljanak erőgépek munka nélkül. zottság nevében elismerésemet tol­mácsoljam munkájukért — válaszol Kővágó elvtárs, s aztán úgy folytat­ja: — Megmondom őszintén, elvtárs­nő, ebben a nagy feladatban a járási pártbizottság sokat várt és nagyon támaszkodott a kwtasi értelmiségre is. Jól esik most hallanom, hogy ab­ban a nagy átalakulásban, ami Ku­tasod történt, jelentős részük van az orvosoknak, pedagógusoknak is. — Majd hozzátette: — Jöjjön át Beteg­re is, elvtársnő, ott is folyik a szer­vezés, szükség volna jó agitátorra, 'útvisszük autóval... — Nem lehet, Kővágó elvtárs, mit szól a férjem... — Hát átvisszük őt is. — Tényleg, így jó lesz, átme­gyünk. * * # ovid kis epizódok ezek, mégis azt mutatják, hogy a somogyi faltxikban az értelmiség együtt küzd a községi vezetőkkel, a dolgozó pa­rasztokkal a falu átalakításáért, az emberek felvilágosításáért. De nem­csak abban a nehéz elhatározásban segítenek, hogy a dolgozó parasztok szakítsanak a régivel: segítenek a kezdeti lépésekben is. — Mit gondol, elvtársnő — mond­ta a búcsúzáskor Korompai elvtárs — négy termelőszövetkezet, négy in­dulás — nagy munka ám ez! Igaza, van, valóban nagy munka. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek már az első évben be kell bizonyí­taniuk, hogy igenis eredményeseb­ben lehet közösen gazdálkodni. Eh­hez tervszerű, fegyelmezett munka, szilárd vezetés, helyes munkaszerve­zés szükséges. A kutasi pedagógusok megígérték: segítenek a könyvelés­ben, a munkaegység kiszámításában, de másban is szívesen adnak tanácsot. Hadd adjunk most mi is ezzel a kis írással elismerésünknek kifeje­zést, a szocialista jövőt építő, új fa­lusi értelmiségnek. VUCSÄK MAGDA R \

Next

/
Oldalképek
Tartalom