Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. szeptember 11. Szántani, vetni — es most a legfontosabb feladat ás őszi munkák meggyorsításának módját beszélte meg a kaposvári járás kommunistáinak aktívaülése 1 Minisztertanács határozata a kakorica- értékesíiési és sertéshizlalási szerződésről A kaposvári járás kommunistái tegnap aktívaülésen beszélték meg: mik a legsürgősebb teendők, hogy meggyorsuljon járásukban az őszi szántás-vetés, 'hogy idejében földbe kerüljön az őszi gabonafélék vető­magja. Az aktívaülésen Suri Sándor elvtárs, a Kaposvári Járási Tanács Végrehaj tóbizottságának elnöke tar­tott beszámolót. A beszámoló hang­súlyozta: az a tény, hogy a kapos­vári . járásban ez év januárjától ed­dig 1409 dolgozó parasztcsalád, 2500 taggal, 9132 hold földdel a nagyüze­mi társas gazdálkodás útjára lépett, csak növeli a járási, a községi párt- és tanácsszervek feladatait, hogy a járás területén zökkenőmentesen s időben elvégezzék az őszi mezőgaz­dasági munkákat. A járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács végrehajtóbizottsá­ga elismerését és dicséretét tolmá­csolta Suri elvtárs a járás kommu­nistáinak és azoknak a pártonkívüli (funkcionáriusoknak, akik lelkes oda­adással, fáradhatatlanul harcoltak és harcolnak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Arra kérte őket, hogy az őszi mezőgazdasági munkák során is harcoljanak olyan lel­kesen, mint eddig, hogy a járás­ban veszteségmentesen csűrbe kerüljön az őszi kapástermény, s időben befejezzék az őszi ve­tést. A beszámoló megállapította: a ka­posvári járásban a Központi Vezető­ség márciusi határozatának végre­hajtása során sikerült elérni, hogy 7—8 százalékkal emelkedjék a ga­bonafélék terméshozama. -Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárult a gépállomások jó munkája is, Felhívta a járás gépállomásainak figyelmét, hogy az őszi munkákban is helyes szervezéssel, irányítással igyekezzenek minél nagyobb se­gítséget nyújtani elsősorban az új termelőszövetkezeteknek, de a régieknek is és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak egy­aránt. Suri elvtárs arra kérte az idő­sebb és erősebb termelőszövetkezetek vezetőit és kommunistáit, hogy ad­janak baráti segítséget az új terme­lőszövetkezeteknek, sokkal többet, mint eddig. Az agronómusok feladatául szab­ta meg az aktívaülés, hogy haladék­talanul készítsék el az új termelő­szövetkezetek munkájának ütemter­vét. A községi tanácsok pedig — ahol még eddig nem készítettek — készítsenek tervet, amelynek alap­ján végezniük kell az őszi mezőgaz­dasági munkákat. A községi pártbi­zottságok, pártszervezetek állandó politikai, nevelőmunkával mozgósít­sanak az őszi munkák elvégzésére. A beszámoló után sok értékes hoz­zászólás hangzott el, amelyekből ki- csendült a lelkesedés, a tenni akarás, az őszi mezőgazdasági munkák irán­ti felelősségérzet. Meg keli gyorsítani au őszi árpa és a rozsvetését Pankász Ferenc elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság titkára fi­gyelmeztette a járás kommunistáit: annak ellenére, hogy mór hosszabb idő óta alkalmas az idő a szántás- vetésre, igen lassan halad a munka nemcsak a kaposvári járásban, ha­nem az egész megye területén is. En­nek egyik oka a cssrevetőmagra és a vetőmagtisztító gépekre való várás. Pankász elvtárs hangsúlyozta: tuda­tosítsák a községekben, hogy a termelők ne várjanak a gépál­lomás szelektorára, hanem a házi tisztító eszközökkel fogjanak hozzá mielőbb az őszi vetőmag tisztításához. Elsősorban is meg keli gyorsítani az őszi árpa és a rozs vetését. Versenyfelhívás A kcmmunista aktívaülésen a ka­posvári járás kommunistái, dolgozói nevében versenyfelhívást intéztek a marcali járáshoz november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ünnepének tiszteletére. A ver­senyfelhívás a többi között kimond­ja, hogy a kaposvári járás termelő- szövetkezetei, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai az őszi mezőgaz­dasági munkák időbeni elvégzése és a terméshozam növelése érdekében az elővetemények figyelembe véte­lével jelölik ki a kenyérgabona ve­tésterületét. Még szeptemberben ki­hordják és alászántják a rendelke­zésre álló istállótrágyát. A szükséges műtrágyát, szuperfoszfátot a vető- szántás előtt kiszórják és a 'talajba munkálják, a vetőmagot a vetés meg­kezdése előtt 15 nappal kitisztítják. Az őszi kenyérgabona vetéstervét 0,5 százalékkal túlteljesítik. A rozs vetését szeptember 30-ig, a búza ve­tését pedig október 30-ig befejezik. Az ősziek és a kenyérgabona 30 szá­zalékát. keresztsorosan vetik. Vállal­ták, hogy az őszi kapásokat — a nap- afcrgót, burgonyát — október 20-ig, kukoricát legkésőbb november 10-i'g betakarítják. Az őszi mélyszántás 50 százalékát e’őhántós ekével végzik és november 30-ig befejezik. Vállalták még, hogy a szerződéses növénye,kre a tervnek megfelelően november 30-ig 100 szá­zalékban leszerződnek. A kapásnö­vények 'begyűjtési tervének teljesíté­sét burgonyából október 10-re, nap­raforgóból október 25-re, kukoricá­ból november 15-re vállalták. Állat­ból és állati termékből, november 30- ra teljesítik a begyűjtési tervet. A IV. negyedévi adóbevételi tervet pe­dig november 7-ig legalább 45 száza­lékra teljesítik. A kaposvári járás kommunistái, tsz-ei, egyénileg dolgozó parasztjai remélik, hogy a marcali járás elfo­gadja a versenykihívást, mert egy­mással versenyezve eredményeseb­ben harcolhatnak ^ a pórt- és kor­mányhatározatok végrehajtásáért, no­vember 7 méltó megünnepléséért. A megyei begyűjtési értékelés a verseny zárójelentésének késése miatt lapunk mai számából kima­radt. így a végleges gabonabegyűj­tési értékeléssel együtt keddi lap­számunkban fogjuk közölni. (Szerk.) A Minisztertanács az ország hús- és zsírellátásának biztosítása érdeké­ben — a bőséges kukoricatermésre és a megnövekedett sertésállományra való .tekintettel — legutóbbi ülésén határozatot hozott a kukoricaértéke- sítési és sertéshizlalási szerződések rendszeréről. A Minisztertanács határozatában felhívja a mezőgazdasági termelőket, hogy kukoricaértékesítésre és sertés- hizlalásra kössenek szerződést. A kukoricaértékesííési szerződést kötő termelők a töréstől számí­tott nyolc napon belül szállított kukoricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 240 fo­rint készpénzárat kapnak, mely­nek felét már szerződéskötéskor felvehetik. Ha a kukoricaértékesítési szerződést kötő termelők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt, akkor az átvételi ár májusi morzsolt kukori­cára átszámítva — mázsánként 200 forint. A termelők a szerződésen kívül felvásárolt kukoricáért — má­jusi morzsoltra átszámítva — má­zsánként 220 forint vételárat kap­nak. A s értés hizlalásra szerződést kötő termelők az átadott sertés minőségé­től függően 18—22 Ft/kg készpénz­árat kapnak, vagy pedig 16—18 fo­rint kilónkénti készpénzár mellett 100—230 kiló kukoricabeadósi ked­vezményben részesülnek. A szerződés megkötésekor ser­tésenként a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket 600 forint, az egyénileg dolgozó paraszto­kat 400 forint hizlalási előleg il­leti meg. A kukoricaértékesítési és szerződé­ses sertéshizlalási terv teljesítéséért a . tanácsok végrehajtó bizottsága és a begyűjtési szervek felelősek. A szabadpiaci értékesítés jogát az a község kapja meg, amely mind a beadási, mind a kukoricaérté,kesítési szerződés tervét hiánytalanul telje­sítette. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai azokat a termelőket, akik a jó kukoricatermés és a megfelelő sertésállomány ellenére gazdasági erejükhöz mérten nem kötnek szer­ződést, kukoricakészleteik egyrészé- neik az állam számára való eladásá­ra kötelezhetik. A Minisztertanács határozata alap­ién a terményforgalmi és az állatfor- galm; vállalatök, valamint a földmű- vesszövetkezetek a szerződéskötést megkezdik. Pillanatképek a Mezőgazdasági Kiállításról d/J ár egy hete, hogy megnyílt a kiállítás. A pályaudvar felöl állandóan özönlik a nép, a villamo­sok zsúfolásig telve érkeznek a ki­állítás fő pavilonja elé. Nagyobb vá­rosok, s kicsiny falvak népe jön megnézni, mennyit fejlődött egy év alatt a mezőgazdaság. Üzemek, bá­nyák dolgozói csoportosan érkeznek, s latolgatják, vajon a mezőgazdaság úgy fejlődik-e, amint elvárja az or­szág népe. Egy ilyen csoporttal sod­ródtunk mi is a pavilonok felé, de most nem írjuk le, hogy mit láttunk, hanem apró mozaikokban adunk íze­lítőt a derűs látogatásról. jPengeteg ember található a ser- J' tésistálló környékén. A ki­futókban futkározó, megriadt kisma­lacoknak udvarol itt mindenki, fia­talok, öregek, férfiak és asszonyok egyaránt. Közben az egyik látogató, láthatóan pesti ember, megszólal: a tányéromon is szívesen látnék egy darabka sertést. S máris egyenesen irányt vesznek a lacikonyha félé, ami igen célszerűen, a közelben van tereg a hús, mentegetőzve mondják a felszolgálónak: hiába, az ínycsiklan­dozó illat akaratlanul is idecsalja az embert. A llami gazdaságok élelmiszer pavilonjában az egyik eláru­sítóhely polcán szép piros üvegekben valamiféle sűrű itóka áll. Rajta fel­írás látható: málnaszörp. A látoga­tók közül sokan felteszik a szemüve­get, aztán leveszik, hátha úgy job­ban látják, közelről megnézik, de hiába, az üvegen csak ez áll: málna­szörp. Az elárusító szerint minden vendég megkérdezi, ez tényleg mál­na szörp-e. S bár a válasz mindig azonos, azért a biztonság kedvéért blokkot váltanak, megkóstolják, s csak azután vásárolják meg a jókora üveg málnát, hogy málnaszörpöt ne csak a kiállításon, hanem otthon is ihassanak, a narancs szörpöt pedig élvezzék azok, akik még nem jártak a kiállításon. T áttuk a szőlészet, a borászat *-J bemutatóját is. Rendkívül ér­dekes dolgokat tudhat itt meg az em­ber. A jobbnál jobb borok készülé­sének történetét, a szőlőfajták ne­mességét. A tablók pedig a szüretek hangulatát idézik. E pavilon után már igazán nem állhatja meg az em­ber, hogy ne a borkóstolóknál kös­sön ki. A hasznos tapasztalatcsere után nagyon jól esik egy kis egyéni tapasztalatcsere is a jó borokról — így tartják a férfi emberek. S az asz- szonyok hiába vannak ellenvélemé­nyen, a látogatás mindig borkóstoló­val ér véget. Először az aszút kóstol­ják, ízlelgetik jó ízű zamatát, azután a kéknyelű badacsonyit, ezerjót, som­lóit kóstolgatják, majd a furmint s a szamorodni fajtákat hasonlítgatják össze. Itt igazán lehet kóstolni, biz­tatják egymást, egyik bor jobb a másiknál. Az összehasonlítás talán estig is tartana, ha az asszonyok ha­tározottan »hozzá nem szólnának«... S hazafelé menet megy a tréfálkozás; de sokan lettünk egyszerre, jaj, két feleségem lett hirtelen... A KIBÉKÜLÉS elhelyezve. Míg a forró zsírban sis­a szidalmazást, de azután megunta Így ment volna a végtelenségig, ha ,ri fiú szép barna arca haja tövéig és félrehívta Mariskát: e9V vagy esemény aztán végét nem elpirult. Bodó Ilonka a tsz legszebb — Te Maris! — mondta élesen, veti. lánya. Az érdemes baromfitenyész­felelőssé grevonóan — miért nem széj} meU,g öszeieji estén tő százszor « férjhez mehetett vol­hagy békén az anyád? & Nagy azzal toppant haza, ^ ^ — Nagy Mariska sokszor vitatkozott hogy nem kér vacsorát, máris me- d^suda izgalom volt a Rákóczi megkönnyebbülten vetette magát a anyjával, már össze is vesztek Ko- gyen az istállóba, mert ellik a tehe- TSZ-ben, amikor Kovácsáé hónapok óta elfojtott gyűlölködés váes Juci miatt, most azonban fel- r,ük. Az egész család rettenetes iz- meg Nagy né összevesztek. A hóna- kirobbanó viharába. Olyan szüksé- háborította a sértő, számonkérő hang galomba esett, hogyne, hiszen ez a pokig parázson tartott méreg plyan gük volt már erre a kifakadásra, és dühösen válaszolt: tehén életük első tehene, régi vá- ~ ’ elemi erővel robbant ki belőlük, mint földnek a májusi esőre. Hogy- — Mit csináljak? Nem tehetek la- gyük, régi álmuk valóra vált csodá­IRTA: BERKY ÉVA ja. Pttöl kezdve a két beszélt egyrríással. szonyi harag idővel lány sem Az asz- azután a két te piszkálni Nagyot, hogy »kódisan« jött a szövetkezetbe. Ö a földosztás­kor nyolc hold földet kapott, s ami­hogy lehetetlen volt útját állani. ne, hiszen a télvégi kultúrelőadás hatot a szájára... — azzal megran­Mindketten saját konyhaajtójukban óta halmozódott bennük a sérelem, ío*tc vállát, majd vérig sértett tars­úlltak, onnan tüzeltek \egymás felé. azóta, amióta a Rákóczi kultúrgárdá- nőjét faképnél hagyta. Kovácsné ősz haja kibomlott a bar- ja előadta Moliére: »A kényeske- na kendő alól, és teli torokból ordí- dők« című darabját. tott Nagyné felé, aki izgalomtól U- Az előadáson Kovácsné lánya . űzufan a Kei hegve, halálsápadtan, magas han- Magdud a kenyes kisasszonyt míg befolyásolta. Kovács elkezd­gon visított vissza. Nagyné lanya Marist, a szolgalat A kirobbanás közvetlen oka az játszotta.. A két lány mit sem sejt­volt, hogy amíg Nagyné a kukoricát ve, csillogó szemmel örvendett a szórta kacsáinak, szinte a föld alól forró sikerű estének, de nem így ott teremtek Kovácsné libái és rá- Nagyné, aki felháborodottan súgta csaptak a mit sem sejtő, ártatlanul urának: szemelgetőkre. Hiába hadonászott — Miért Kovács Nagyné, oda sem fütyültek, hanem szony? Miért nem az én Mart- csés Negyvenhétben jött haza a ha- H , ,.n7f , dp villámgyorsan csípték, vertek s ro- som...? diioasáaból s réai aazdáia a nvolc- 1 ?yesseL vonaK elfoglalva, ae Vitették távol a reggelijüktől el- _ mUgass ^ HaM figyeljem kll^ addig ’kedveske­ütött hápogókat, hogy azutan pat- a, gj^dásí? — mordult Nagy a dett, addig ígérgetett neki, míg te- _ .. tarka _ verenette toa ó csőrrel halamohak magukba a dünnyögö asszonyra. lebeszélte a fejét, s újra beállott meg ^odó József az állat oldalát — — Te mulya! — sziszegte fülébe hozzá szolgálatba. Későn nyílt ki megidsd> milyen jó tejelő lesz... Nagyné — ez mind miattad van. Nagy szeme, amikor otthagyta a ku­mert veled mindenki azt csinál, lókét, s kubikosmunkára ment. De na, de még nem akadt magához va­lóra, pedig már huszonkét eszten­dős. Olyan magas, hegyes, fehérhú­sú, kékszemű, feketehajú szépség. Villogó szeme egyetlen pillantásával még az ilyen ágaskodó, kakaskodó le­génykéket. A fiú két esztendeje ma­ri tagok tehenei külön istállóban radt ki af Colából de már olyan - ---- ügyes vailyogveto, hogy az őszi zar­k evesebbet voltak. Ezért tehát Nagy előbb ,. , .. tsz istállóidba tartott, ahol Gulyás számadáskor ang fog Pál, a főállatgondozó ügyelt az esti kafra’ az E* f etetésre- a ^lu eszzbe> amikor a felnőttek tre­Siessen, Pali bátyám - mond- hoztak rajta. Felkapta fejét, vil­la lihegve - ellik a tehenem. íof. fekete szemevei kipillantott * Gulyás Pál megértette, milyen tehenke mogul es hetyke magabiz- óriási jelentőségű ez Nagy életében, t°ssa09al vagta oda. s bár tudta, hogy nem olyan sürgős — Kell is nekem az a vén cso­kor ötvenegyben belépett a szövet- a segiuég ’mégis pár szó intézkedés roszlya! le o'y/o-f-T'.ry n nun7/> ti ni A nv* len io 11 le öt . . _ ...................................... (In n ov k ezeibe, a nyolc holdon kívül két uíán oUhaoyta a tsz marháit és kö- lovat, egy tehenet es egy kocsit is ve-tte Nagyot 3U<£ L kMüa-ri- *™líJ?V™JZ!!rÍT A tagok, köztük Kovács is, az es­togó csőrrel halámolják magukba hadi zsákmányt. Ez a példátlan szemtelenség Nagynét úgy felhábo­rította, hogy felkapott egy seprűt és azzal csépelte a hívatlan vendége­ket, közben szívén is könnyítve szit­kozódott: — Hogy a rosseb egyen bennete­ket, gazdátokkal együtt! Kovácsné ajtaja nyitva lévén, amit akar. Nagynak sem kellett több, kirúg­ta maga alól a széket, otthagyta az előadást. Otthon aztán kitört a vi­har, de úgy. hogy napokig szóba Óriási nevetés harsant a válaszra, s a villanyfényű istállóban dülön­gélő, bajuszos árnyak rajzolódtak a hófehér falra. Még Kovács mogorva arcán is vé­gigfutott a mosoly. J%/Wár mindenki elvégezte a mun- ^kaját, de senki sem akart el­menni. Az istálló meleg, puha sza- Mindenki mondott valami, min- gától ,az állatok halk matatásának ... ,. denki nyugtatta az ideges Nagyot, zajától, a fel-felharsongó jókedvtől ou sem bírta sokáig, hiányzott neki aki teljesen kiforgatva, sápadtan senki sem tudott elszakadni, a rendes paraszti munka, es igen dut tekene mellett, páni aggodalom- Még Kovács is az egyik fálmé- boldog volt, amikor felvettek a Ra- mai: mi lesz, ha valami baja esik? lyedésbe tolta fejőszékét, onnan fi­A többiek hamarosan megúnták ag- gyetle némán az eseményeket. és tréfálkozni A tréfálkozás, nevetgélés zaja kócziba. csőt az is, hogy Nagyot jó munka- godalmaskoráswt _ _________ „ j aert brigádvezetonek választottak, kezdtek ^ele nevetek Tajfa> csak nem akart elcsitulni, csak Nagy állt O er Iái rtvsjn a i a + h er n —y /-\A */>+ le et er /IT _ _ mindent látott és hallott, nagyon álltak egymással. Nagyné ezt is ő w y . h szövetkezet- kezd:€k nevetek rajta csak nem akart elcsitulni, csak Nagy állt szívére vette a dolgot. Már azt is Kovácsék rovására írta és ettől L ^sí aXk c ^ze alatt doZo- *ovdc\ult ű ^"et; farokba ■ kötött tehénkéje mellett, fértelmes pimaszságnak tartotta, kezdve vem győzött piszkálódni: ^"£2 Se éppen csak hogy ÍST™ f ^ntast bajuszai rágva, rémült aggodalom­megtűrtek. fertelmes pimaszságnak tartotta, Kezdve nem győzött piszkálódni, hogy Nagyné seprőt emelt drága — Hahaha... — nevetett gúnyo szárnyasaira, de hogy még őt is be- san még tavasszal is a kukoricaka­vetett Nagy felé. mai. Tizenhét év körüli legényke lé- — Nézzétek, milyen sápadt az lekeverje az áldásba, már vég- pá-lás közben — emlékeztek, milyen J^ hnrnn ° ^4 sajtárral az istállóba A tsz örömapa! — kiáltotta Szabó József, a képp nem tudta elviselni: tenyeres-talpas kisasszony volt Ko- Uakttebbm a ^a^rnobb^ iúrt^ tizenharmadik, gyér- novenytermelesi brigád vezetője. _ vács Juci? Hogyan billegett a hosszú ^kisebbtől a legnagyobba fújtak meke. ri nyúlánk kamasz zavarba selyemruhában?... — Mi bajod a gazdájukkal? kérdezte vésztjósló hangon. J\fa erre aztán megindult a hadd mint tehénen a el hadd. Pillanatokon belül tam..; olyan patáliát csaptak, hogy még a Újra felharsant a kacagás, még kŰivákYrbehúZttTcrÁüirl Zenü ^ 'cű0íttoí vett 02 ^ja. Ha - Na te szoknaybolond, hogyan rában motyogva mentséget keresett: i-.y, w... JZZZ1 me7le" íapa-lt Nagynevűi es Nagy Mariska- Nagy Mariska kendöt kapott, akkor állasz Ilonkával’ — kérdezte neve- — Itt születtem én ebben a sa­kultek a közelből. Mindkét asszony val, eleinte vérvörös arccal halhatta Jucinak feltétlenül új ruhát’vettek. téstíU fuldokló hangon G^pk Tokban! ittvlaz á^ytkajásTol Uov állt rarta e-9?/másra. Azonkívül a veszekedés- jött a sok felnőtt férfi láttán, és iz- Nagy arcán is felvillant a mosoly, -rrafdmitmnnTt ’- ^ kezdve a két anya vetélkedése gatott buzgalommal látott tehenük de egy pillanat múlva újra az aggó- nem ismert határt: ha Kovács Juci fejeséhez. Ám az általános jókedv dalomnak adott helyet. Már szé- új cipőt kapott, akkor Nagy Maris- belécsípett búvóhelyén is: aki egy brigádban kának kabátot vett az anyja. Ha gyenkezett a többiek előtt, s zava-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom