Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

Vasárnap, 1955. szeptember 11. SOMOGYI NÉPLAP 7 BINT-EL-BALAD... Beszélő számok Valahol Afrikában a forrón tűző vissza a múltba. A háború előtt Me- ges mintájukkal és tartósságukkal nap sugarai alatt néger nők dolgoz- zőkövesdre szállított a gyár igen világhírre tettek szert, nak. Izmos, gyors kezük alatt sza- rfegy mennyiségben selyemfonalat, Jelenleg a mélyfekete színű se- porán halad a munka. S hajladozás ahonnan már mint a híres matyó- lyemtfonál készül exportra Afrikába közben, hajukban, mely feketén hímzés került ki a mezőkövesdi és varrófonal a közelkeleti arab ál­göndörödik vállukra, megcsillan, fel- asszonyok keze lói. Ezek a matyó- lantokba a Hungarotex Külkeres- búkkan, majd újra előtűnik valami kézimunkák; szépségűikkel, külön le- kedelmi Vállalat közvetítésével. fény, a néger nő dísze — a selyem- fonat. Misztikus erdők homályában, aho­vá bátor karavánok is csak életve­szélyes kockázatokkal képesek el­jutná, a tam-tam-dobok tompa hang­jára izmos, fekete fiatalok kelnek táncra. Magasra csap a tábortüzek lángja, s rőt fényük ezüst kígyókat varázsol a lányok ébenfekete hajába font selyemfonatra. S ezzel a különleges ékességgel találkozunk faluban, városban egy­aránt. Ott csillog a gazdagabbak ha­jában, de megtaláljuk a szegény, ki­zsákmányolt ültetvénymankások asz- szonyainál is. Mint valami fekete gyémánt szik­rázik a rávetődő fényiben, s egy kis örömet varázsol a hétköznapok szür­keségéibe. Nagyon kevesen ismerik ennek a selyemfonálnak qz útját. Még keve­sebben tudják, hogy ez az afrikai hajdísz, ez a néger nőknek már népviseletté vált éke innen So­mogyiból, a Nagyatádi Fona’gyárból indul hosszú, diadalmas útjára. En­nek a fonalnak akadnak konkuren­sei is. Számos nyugati ország pró­bálta felvenni vele a versenyt, de jobbat, szebbet és főleg olcsóbbat egyikük sem tudott előállítani. A fonal története messze nyúlik A Nagyatádi Fonalgyár munkájá­ra jellemző, hogy 8 hónap óta nem támasztottak ellene kötbérigényt. Bint-El-Balad, az afrikai nő, aki­nek képe díszíti a fonal dobozának tetejét, nem is gondolja, hogy egy üzem lelkes munkásai, fiatalok és öregek egyaránt, milyen aggódó fi­gyelemmel vigyázzák, készítik az ő hajékét. Hány újítást vezettek be a dolgo­zók, hányszor tettek munkafelaján­lásokat a minőség megjavítására, a mennyiség növelésére azért, hogy ez a fonal Afrikában is elmondhasson egy üzenetet. Azért, hogy a hosszú út után megpihenve elmesélhesse: milyen szép, tágas, napfényes üzem­ben készült el, látott napvilágot. Mi­lyen boldogan kacagott annak a kis­lánynak a szeme, aki megfestette. S végig, míg a doboz aljára nem került megpihenni, hány, de hány nevetőajkú megelégedett munkás kezén ment keresztül, akik mind elmondtak egy parányi üzenetet, rá­bíztak egy szót, amit ő most messze tengereken túl szépségével, jóságá­val hirdet: Hirdeti a magyar fonal- gyártás kitűnő, külföldön is elismert minőségét, s a Nagyatádi Fonalgyár lelkes, jól dolgozó kollektívájának1 kiváló munkáját. — Törökné. — fl munka új győzelmeivel ünnepeljük meg november 7-ét A Kaposvári Textilművek DlSZ-szervezetének felhívása a megye fiataljaihoz Közeledik a dicsőséges Nagy Ok- tóherd Forradalom évfordulójának napja. Ezt az ünnepet mi, a Kapos­vári Textilművek fiataljai többter­meléssel, újabb munkasikerekkel akarjuk megünnepelni. Ezért elha­tároztuk, hogy versenyfelhívást in­tézünk üzemünk minden dolgozójá­hoz és egyben versenyre hívjuk a megye töbhi DISZ-szervezetét, hogy csatlakozzanak versenyfelhívásunk­hoz, hogy ők is indítsanak versenyt üzemen belül, tűzzenek ki célrjutal- mat, mi pl. a legjobb eredményt el­érő dolgozókat értékes tárgyakkal jutalmazzuk, valamint harcoljanak azért, hogy megyénk területén me­lyik DISZ-szervezet fiatalsága ér el legnagyobb termelési eredményt, mind az ipar, mind a mezőgazdaság terülteién. Mi bízunk abban, hogy megyénk fiataljai ugyanúgy, mint eddig, no­vember 7-ét, a dicsőséges Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját munkasikerekkel fogják ünnepelni. A Kaposvári Textilművek fiataljai nevében: Üzemi DISZ VB. A BEGYŰJTÉSI MINISZTER LEGŰJABB RENDELETE A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, a termelőszövetkezeti csopor­tok, továbbá az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok részére nap­raforgómag után járó természetbeni juttatások mértékét és kiszolgáltatá­sának rendjét szabályozó 1954. évi rendelet hatályát meg hosszabbítot­ta az 1955/56. gazdasági évre. Cikkpályázat középiskolás diákok részére A Somogyi Néplap szerkesztősége cikkpályázatot hirdet középiskolás diákok részére „Hogyan élnek szüleim a termelőszövetkezetben“ címmel. A pályázat határideje folyamatos. A legjobb írásokat november 7-ig terjedő időben közöljük lapunkban. A végső értékelés november 7-én lesz. « I. díj 300 forint. II. díj 200 forint. III. dij 100 forint. Az első három díjon kívül a leg­jobb írások beküldőit könyv-jutalom­ban részesítjük, s írásukat közöljük lapunkban. Somogyi Néplap szerkesztősége. helyén... — magyarázta. Amikor én születtem, itt ezen a helyen ... akkor halt meg az édesanyám... Gulyás Pál, az állatgondozó bólo­gatott. Nemcsak ő, de az idősebbek közül is sokan emlékeztek Nagy édesanyjára. Ö már tizennyolc éves tfelnőtt legény volt, amikor Nagy született. Ebben a fehér házban, a most kikövezett istállóban azelőtt földes cselédlakások voltak. Igen, itt a legvégén laktak Nagyék. Gulyás Pál hangosan emlékezett: — Anyád olyan tizenhét esztendős forma volt, amikor születtél... pár hónappal fiatalabb nálam... Még születésed előtt bejósolták az asz- szonyok, hogy baj lesz vele... Ilyen volt ni... mint a kisujjam, de a lába vastagabb lett, mint a dereka, ügy mondták, vízkórságba esett... Egy hétig szenvedett veled, de se bába, se orvos, csak a helybéliek voltak mellette... Pedig nagyon akart élni, még az utolsó pillanatban is szorongatta nagyanyád kezét és •úgy kérdezte tőle: ügye édesanyám, nem halok meg? Elnémult a kacagás, az élcelődés, mókázás zaja elszoruló szívvel em­lékeztek a múltra. /§ tehénke lefeküdt, de elbődül­** ve újra talpra ugrott. Gulyás Pál összevonta szemöldö­két és bizonytalanul mondta: — Már meg kéne lenni... Kovácsot is szívenütötte az emlé­kezés. O öt esztendővel idősebb Nagynál, az ő apja is itt béreske- dett, ebben az uradalomban, s ő olyan tízéves körüli volt, amikor el­költöztek egy Igái melletti urada­lomba. Azt hitték, ott jobb lesz, de­kát mindenütt egyforma volt... Jól emlékezik a kicsi Nagyra meg zsém­bes mostohájára. A tanyaiak itt-ott lopva dugtak egy-egy falatot a nagyfejű, vékonycsontú, görbelábú gyermeknek, aki mindig olyan riadt volt, ha szóltak hozzá, már a nyaka közé húzta a fejét. Kovács lehajtott fejjel, égő szé­gyenkezéssel gondolt arra, hányszor ■dörzsölte Nagy orra alá, hogy nincs­telenül jött a szövetkezetbe... De­kát a régi idővel valahogy úgy van az ember, hogy nem is szeret rágon­dolni. Már olyannak tűnik, mintha nem is velük történt volna... Pedig nem ártana néha-néha emlékezni, hiszen ha most is ezt tették volna, soha nem tör ki közöttük ez az ocs- mány torzsalkodás... Kovács lelkid ismeretfurdalása közben dühösen gondolt az asszonyokra: — A fene a jódolgukat, hogy nem tudnak békén maradni... — düny- nyögte bajusza közé. Kovács, mintha soha nem látta volna, most figyelemmel nézte Nagy arcát, melyen kitörölhetetlen nyomot hagyott a múlt: a koravén ráncos arcról, hófehér hajról senki sem gondolná, hogy még nem töltötte be a negyven esztendőt. Nagy gondterhelt arccal, s olyan aggodalommal nézte a tehenet, hogy már mindenki megsajnálta. — Ez mindig szerencsétlen volt — gondolta Kovács sajnálkozva. — Ne­kem anyám is volt... földet is kap­tam .. .az állataimmal sem volt baj ... ovácsot hirtelen heves szána­** lom fogta el, felállt és súlyo­san ejtette ki a szavakat: — Mire vártok? En úgy látom, nem fog simán menni! Azt mondom, kapjon valaki motorra, aztán hívja ki az állatorvost. Gulyás Pál felnézett rá és helyes­lőén bólogatott: — Hát nem ártana... Ugyan azt hiszem, nem lesz semmi baj... De- hat előhasi üsző, jobb, ha kéznél lesz... Pár perc múlva motorberregés verte fel az esti csendet, s a villogó fénykéve hosszan megvilágította az útmenti fák rőt lombjait. Aztán Kovács előszedte zsebéből a csomag Munkást és nyújtott kar­ral kínálta Nagynak: — Hagyd azt a tehenet, gyere in­kább, gyújtsál rá... Nagy hökkenten kapta fel fejét a barátságos hangra és gyanakvóan bámult Kovács arcába, de azon csak jóindnilat, segíteni akarás látszott. Nagy könnyen bek ülő ember, utálja a haragot, így hát örömmel kapott a cigarettán. — Köszönöm — mondta a kibékü­lés izgalmától pirosán. Azután, hogy felbúgott az állator­vos autójának motorja, alig fél óra múlva, már anyja fejénél feküdt a szép fehér-tarka bikaborjú. JÜTagyné már régen ott állott az istálló ajtajában, de nem ment beljebb, mert észrevette a két férfi kibékülését. Az ámulattól, mé­regtől szóhoz sem tudott jutni, de még jobban forrott benne a méreg, amikor Kovácsné nagy hangon ro­hant az istállóba, s amikor urát lát­ta Nagy mellett, dühtől vérvörösen förmedt rá: — Na mi lesz már? Reggelig vár­jak a vacsorával? Kovács összevonta szemöldökét és még szorosabban Nagy mellé lé­pett: — Eriggy innen — mondta csen­desen, de ellentmondást nem tűrő hangon. — Mi keresnivalód van itt? Ez férfimunka! Nagyné, amint meglátta Kovácsáét, újabb veszekedésre készen rontott az istállóba, de még ki sem nyithat­ta száját, most Nagy szólt ugyan­ilyen hangon az asszonyra: — Nem hallottad? Neked is szóU Ne ártsd magad a férfiak dolgába!... Kovácsné sarkon fordult, úgy ira­modott az istállóból, s Nagyné mel­lett elmentében dühös daccal mond­ta: — Na nézd, milyen bolondok!... Csak jöjjön haza... Majd lesz neki férfimunka! j\T<myné válla fölött visszanézett ™ az összebújt, fontoskodva tárgyaló férfiakra, s előbbi megaláz­tatásán könnyítve, a másik megaláz- tatott felé, együttérző megkönnyeb­büléssel mondta: — De milyen bolondok! Még hogy férfi munka?... Mintha a világ is megállna nélkülük!... Csak szeret­nék, de az régen volt... Együtt léptek ki az istállóból, s felettük millió fénnyel csillogott a szeptember esti égbolt. A felszabadulás óta jelentősen ja­vult dolgozó népünk anyagi, , szo­ciális, 'kulturális, egészségügyi ellá­tása. A különböző statisztikai mu­Ez a mondás kifejezésre jut abban a sok juttatásban, melyet államunk a dolgozó nép szociális, kulturális, egészségügyi ellátására fordított. A népesedés alakulását jellemző különböző mutatók csak ott alakul­nak kedvezően, ahol javul a dolgozók anyagi helyzete, és az állam fokozott mértékben gondoskodik a lakosság szociális, egészségügyi ellátásáról. kedvezően alakult a felszabadulás óta, és különösen kiemelkedő az 1954-es esztendő. A születések szá­ma növekedett, a halandóság ará­nya alacsony volt. Ennek eredmé­nyéként a természetes szaporodás emelkedett és az 1846. évinek több, mint húszszorosa. Míg 1946-ban a természetes szaporulat 136, 1954-ben 3011. Az élveszületések száma 1954­ben 7792, 16 százalékkal több, mint, 1946-ban. 1954-ben az élveszületések napi át­laga 21 volt, míg 1946-ban átlagosan, 16 élveszületés történt. Kedvezően alakultak a születések életképesség szerint is. 1950-ben a 100 újszülött közül 2,3 volt a halva­születettek aránya, míg 1954-ben csak 1,6. A felszabadulás előtt az anya féle­lemmel gondolt a szülésre. Orvos, szülő-otthonok hiányában a fertő­zésnek, betegségnek, sokféle esete előfordult. A felszabadulás után év­Hazánkban a felszabadulás plőtt a gümőkór tömegesen szedte áldoza­tait. Sok fiatalt szólított el az élettől ez a veszedelmes népbetegség. Az egészségügyi ellátás fejlődése meg­mutatkozik a fertőző betegségek csökkenésében. A felszabadulás óta Somogybán a gümőkórban elhaltak száma évcpl-évre fokozatosan csök­kent. 1946-hoz képest a gümőkór- halandóság 67,5 százalékkal kisebb. Míg 1950-ben az összes elhaltak 5,4 A felszabadulás óta 1954-ben volt a legtöbb házasságkötés. 1^4-ben a megyében az összes házasságot kö­tött férfiak közül 66,8 százalék 20— 29 éves korban házasodott, a nők közül 60,6 százalék 17—24 éves kor­ban ment férjhez. A felszábadulás előtt a fiatalok házasságkötését tatok hűen ábrázolják megyénk la­kossága anyagi életfeltételeinek, szociális körülményeinek alakulását. Az ország lakosságának gyarapo­dása minden évben nagyobb, mint a felszabadulás előtti bármelyik esztendőben. Népességünk természe­tes szaporodása, a születések arány- számának növekedése és a halálozá­sok számának csökkenése nemzet­közi viszonyaltban is magas. Megyénkben ről-évre fokozatos javulás tapasztala ható. Szülőotthonnal, bölcsődével a fel- szabadulás előtt megyénk nem ren­delkezett. Ma 3 szülőotthon műkö­dik 52 ággyal, 8 területi bölcsőde 234, 2 üzemi bölcsőde 88 és 22 idény­bölcsőde 480 férőhellyel. Ennek erdeményeként 1954-ben az összes születéseknek 54,7 százaléka, míg 1946-ban az összes születéseknek csak 7,8 százaléka történt intézetben. A megyében 1946-ban 86 körzeti or­vos volt, ma 106 a körzeti orvosok száma. 1946-ban összesen 142 orvos volt, jelenleg van 262. A megye lakosságának szaporodá­sa szempontjából kedvező jelenség, hogy csökkent az elsőszülöttek és növekedett a második, harmadik és negyedik szülöttek száma. A szüle­tések számának emelkedését az anyagi helyzet javulásán kívül előse­gíti az, hogy az alkotmány szelemé­ben évrol-évre javítjuk az anyák egészségügyi és szociális ellátását, százaléka halt meg gümőkórban, 1954-ben ez az arány 2,7 száza­lék volt. 1946-ban mindössze 90 ágy volt a TBC-s betegek részére, jelenleg 345 ágy van. A tüdőbetegség fokozatos visszaszorítására létesült 1947-ben a Lengyeltóti Tüdőkórház 120 ágy- gyal, 1949-ben a Mosdósi Iskolasza­natórium és a Kaposvári Kórház tü­dősebészeti osztálya. A felszabadu­lás előtt csak 5 tüdőgondozó intézet működött, jelenleg 8 működik. anyagi gondok, mesterséges 'korlátok akadályozták. Ma a fiatalok kereseti viszonya lényegesen javult. Amikor az iskolából kikerül, államunk szer­vezetten gondoskodik elhelyezésük­ről. A házasság megkötését ma nem korlátozzák anyagi megkötöttségek. LEGNAGYOBB ÉRTÉK AZ EMBER A TERMÉSZETES SZAPORODÁS A GÜMÖKÓR NEM NÉP­BETEGSÉG TÖBBÉ NINCS HÁZASSÁGI AKADÄLY EMELKEDŐ KULTŰRSZÍNVONAL | Államunk évről-évre fokozatosan! jobban gondoskodik a dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséről. 1955. június 30-án a megye terü­letén 221 területi könyvtár műkö­dött, csaknem kétszerese az 1951. évinek. Míg 1951. évben 102 kultúr­otthon volt, ma 143 működik. A filmszínházak száma 1954. év vé­gén 198 volt, mely az 1951. évinek közel másfélszerese. A rádió előfize­tők száma az 1951. évinek a három­szorosa. A számok alapján megállapíthat­juk, hogy megyénk lakosságának anyagi létfeltételei, szociális körül­ményei alapvetően megváltoztak. Pártunk és kormányunk fokozottan nagy gondot fordít a lakosság kul­turális igényeinek kielégítésére. A szocializmus törvényszerűségei érvényesülnek hazánkban és népi demokratikus államunk biztosítja a dolgozó nép anyagi, kulturális szük­ségleteinek fokozott kielégítését. 28 féle kötött gyártmánnyal készül az őszi idényre a Divat Kötöttárugyár Ezek közül nyolc teljesen új mo­dell. Az érdekes gallérmegoldással készült rövid és hosszú ujjú női pu­lóverek, az újvonalú férfi ujjas mel­lények rövidesen megjelennek az üz­letekben. Uj fazonkülönlegesség a keresztirányú bordázással kötött sálgalléros női kuligán. Tekintettel az úgynevezett fregoli kötöttáruk iránti nagy érdeklődésre, ezután nemcsak ujjatlan mellényeket, ha­nem hosszú ujjú női- és férfikabáto­kat is gyártanak kétféle színű fo­nalból. A mindkét oldalán egyaránt hordható kötöttkabátok nagyon szép színösszeállítással, 100 százalékos gyapjúfonalból készülnek. Vízmelegítővel egybeépített lemezfürdőkád készül a vidéki lakosság részére A műszaki és közszükségleti cik­keket gyártó ksz-ban ötletes módon oldották meg a horganyzott lemez fürdőkád készítését. A fürdőkáddal egybeépítettek egy kis kályhát, hogy — elsősorban vidéken, de más­hol is — ahol nincs autógeizer hasz­nálatára lehetőség, ne kelljen a für­dővizet külön melegíteni. A kád és a kályha kettős fala közt kering a víz, amely egy kiló faszén tüzénél már felmelegszik. A kályha más tü­zelőszerrel. kőszénnel vagy fával Is fűthető. A szövetkezetben (rövide­sen sorozatosan készítik az újfajta, 'kályhával egybeépített kádakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom