Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1955-08-14 / 191. szám
e SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. augusztus 14. Szabad életünk nagyszerű törvénykönyve Egy hét múlva ünnepeljük alkotmányunk születésének hatodik évfordulóját. Azt az alkotmányt ünnepeljük, amely törvénybe rögzítette a •magyar nép szabadságát, azt, hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. Ünnepi készülődés van megyénkben is, üzemeink dolgozói a falvak népe, munkások, parasztok, értelmiségiek visszanéznek megtett útunkra, ugyanakkor előre tekintenek arra az útra, amelyet a párt mutat. Mit jelent a Magvar Népköztársaság alkotmánya? Elsősorban szabadságot. A Magyar Népköztársaság alkotmánya bevezetőjében rögzíti le, hogy »A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes állam-hatalmát, 'megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját«. Mit jelent a Magyar Népköztársaság alkotmánya? Erre választ tudnak adni megyénk, Kaposvár munkásai, akiknek nem volt munkaalkalmuk a múltban, akik ma olyan üzemekben dolgozhatnak, mint a Kaposvári Textilművek, a Vaskombinát és állandó munkát biztosító építőiparunk. Hogy mi a magyar alkotmány, azt meg tudja mondani az a sokezer diák, főiskolás, egyetemi hallgató, akik a múltban munkás- és parasztszármazásuk miatt nem tanulhattak tovább, akik azelőtt nem lehettek tanárok, mérnökök, orvosok. Sok embernek villanyfényt, soknak a betűt, a könyvet, dolgozó népünk derűlátó életét, magabiztos reményeinek megvalósulását jelenti Népköztársaságunk alkotmánya. Alkotmányunk lényege abban van, hogy paragrafusait életté változtatja át a nép, a dolgozó nép jogait, kötelességeit érvényesíti. «45. §. A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást«. Naponta közölnek a lapok, így a mi Somogyi Néplapunk is olyan hirdetéseket, amelyekben arról olvashatunk, hegy üzemekben, építővállalatoknál munkásokat keresnek. A Somogyi Néplap legutóbbi számában olvashatjuk: »Az É. M. Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat azonnal alkalmaz: kőműves, tetőfedő, ács, • burkoló segédmunkásokat... A főépítésvezetőségeknél az étkeztetés és a szállás, családfenntartóknál a különélés! pótlék biztosítva van«. Ebből is látszik, hogy hazánkban nemcsak jogot biztosít alkotmányunk, hanem lehetőséget is a munkához. biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és az üdüléshez való jogát«. Megyénk sok dolgozója köszönheti az alkotmánynak, hogy évről évre hazánk legszebb üdülőhelyein töltheti fizetett szabadságát. Számtalan levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelyben arról számolnak be a dolgozók: milyen nagyszerű dolog a kétheti üdülés, hogy ilyenre a múltban soha nem volt módjuk. Elek Mária, a Kefeanyagkikészítő Vállalat dolgozója immár évek óta mi/nden nyáron Galyatetőn nyaral. Ponikfor Erzsébet és Balogh Erzsébet, a Kaposvári Textilművek két előfonónője számára az alkotmány tette lehetővé, hogy két feledhetetlen hetet töltsenek el Balatónfüreden. »47. §. A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük eseten«. Mind több és több egészségügyi intézmény szolgálja megyénk dolgozóinak egészségvédelmét. A kórházi ágyak számának növelése, új berendezések, .új szülőotthonok, a nagyatádi, lengyeltóti szülőotthonok mellett a siófokit is rövidesen megnyitják. Uj rendelőintézetek hálózata szövi be megyénk falvait. Kaposváron, a járási székhelyeken, üzemekben új körzeti rendelők szolgálják a> dolgozók egészségvédelmét. Nyugdíjtörvény biztosítja az öregek gondtalan napjait. Kordován Gyuláné, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozója 35 évi munkája nyomón készül nyugdíjba menni. A nyugdíjtörvény szerint több mint 500 Ft nyugdíjat kap államunktól. »48. §. A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot«. Gondoljunk csak a nyolc általános iskola bevezetésére, megyénk középiskolai hálózatának bővítésére, a gyönyörű új tanítóképzőre, a dolgozók iskoláira, állandóan szaporodó kultúrotthonaimkra, filmszínházainkra, a filmvetítés bővülésére. Megyénk népkönyvtáraiban több mint 140 000 könyv közül válogathatnak a dolgozók, nem számítva ebben az üzemi, szakszervezeti és hivatali könyvtárakat. A megye 36 394 olvasója 1955. első felében 401618 könyvet kölcsönzött népkönyvtárainkból. Ez a szám akkor mutatja meg igazán új életünk, alkotmányunk adta lehetőségeit, ha tudjuk azt, hogy a felszabadulás előtt Kaposvárott egyáltalán nem volt nyilvános könyvtár, csak a Dunántúli Banknak volt igen drága kölcsönzési összeggel egy szűk olvasótábor részére könyvtára. A falun még ilyen könyvtárról sem beszélhettünk. »46. §. A Magyar Népköztársaság j A kenyérgabona-vetésterv lebontása a községi tanácsoknál A Minisztertanács határozata értelmében a járási- tanácsok a kenyérgabona-vetéstervet augusztus 5-ig lebontották községekre. A községi tanácsoknál most történik a kenyérgabona-vetésterv felosztása egyéni gazdálkodókra. A rendelet szerint az egyéni termelők vetési kötelezettségét úgy keli megállapítani, hogy — az apaállatok részére tartalékolt szántóterületek, vagy a községi kezelésben álló tartalékterületek utáni csökkentett kötelezettség figyelembe vételével — a községre megállapított vetéstervet teljes egészében teljesítsük. A községi tanács a tervfeladaton belül egyes termelők 'részére — jogos kérelmük alapján — az átlagosnál nagyobb vagy kisebb tervfeladatot is megállapíthat. Az eddigi tapasztalatok szerint a községi tanácsok egyrésze nem a határozatnak megfelelően végezte el a kenyérgabona-vetésterv lebontását. A járási tanács által megszabott százalékos előirányzatot sablonosán, minden gazdálkodóra egységesen alkalmazzák. Ebből a hibából eredően Magyaratádon 29 kh-dal, Igáiban 280 kh-dal, Kazsokban 62 'kh-dal, Mosdóson 130 kh-dal kevesebb a felosztott terv, mint a község kötelező terve. Igáiban a 2 kh-on aluliaknál egyáltalán nem terveztek kenyérgabona vetést. Ebben a községben egyébként is sok a 2 kh-on aluli. Csurgón minden gazdálkodóra átlagosan 42 százalékos arányban írják elő a kenyérgabonavetést. Aki nem fogadja el, annál a gazdánál csökkentének. A gazdákat beidézik és a megjelenés sorrendjében írják elő egységesen a gazdálkodókra a vetéstervet. A gazdálkodókkal történő tárgyalás ellőtt semmiféle előzetes tervet nem készítettek. A tervek ilyen módon való lebontásának a következménye, hogy az egészet élőiről kell kezdeni. A nagyatádi községi tanácsnál igen felületesen végezték a terv lebontását. Az egyéni gazdálkodókról készítettek névjegyzéket utca, házszám szerint, de az összes szántóterületet nem írták fel a névjegyzékre, és előzetes tervet sem készítettek. A névjegyzékbe csak azokat a gazdákat vették fel, akik a múlt évben kenyérgabonát vetettek. Sok gazda (tab 3—4 százalék) kimaradt a névjegyzékből, A k en vélrgabana-ve tés terv lebontásnál az egyes kategóriáknál aránytalanságok vannak. A 6—2( kh-ig terjedő kategóriákban az elfogadott kenyérgabona-vetésterv aránya 30—40 százalékig terjed. Ugyanakkor az 1—3 kh-as és 3—5 kh-as csoportokban az elfogadott kenyér- gabonavetés aránya 41—70 százalék között van. Kutason mintaszerűen végezték a terv felbontását. Előzetes tervet készítettek bizonyos rátartással. Az előzetesen elkészített tervet birtokkategóriánként csoportosították. Az így előre elkészített tervezetei megtárgyalják a gazdálkodókkal1. A. községi tanács minden holdról ft tud számolni és tisztában van azzal hogyan teljesíti a község a vetéstervet. Lábodon hasonlóan végezték a leibontást, mint Kutason. Itt az volt a hiba, hogy egyes gazdálkodókná a szántóterülethez képest igen alacsony vagy igen magas az előirányzat. összefoglalva: A községi tanácsok a jövő évi kenyérgabona-vetésterv sikeres teljesítése érdekében a következőkre legyenek figyelemmel: 1. A községre megállapított százalékos arányt nem lehet minden gazdálkodóra egységesen előírni. 2. Vegyék figyelembe a mült évben kenyérgabonával elvetett területet. 3. A cséplési eredménylapok alapján előkerülhetnek olyan gazdák, akik a vetésterületet nem vallották be, vagy hamisan jelentettek, esetleg zugföldet használnak. 4. Készítsenek előzetes tervet. 5. Nem szabad a határozatot félremagyarázni, amellyel egyes tanácsok kísérleteznek. A legfontosabb a kenyérigabena-vetésterv teljesítése, A határozatnak pedig ez a lényege Mészáros János, Megyei Statisztikai Hivatal PAPP ISTVÁNNÉ takarítónő KOSZONTJUK VASUTASAINKAT Azokat a somogyi dolgozókat ünnepeljük ma, akik a forró nyárban éppen úgy, mint .télvíz idején, nappal és éjjel egyaránt ott állnak a vártán. Munkájuk fel sem tűnik, mert természetesnek tartjuk, hegy kezük nyomán a gyorsvonat pár óra alatt a fővárosba vigyen minket. Az is szinte magától értetődő, hegy a bányavidékek szenét, a különböző iparcikkeket, az építkezésekhez szükséges anyagot a vasutas dolgozók eljuttassák hozzánk, avagy a mi két kezünk munkáját, a somogyi erdők kincsét, a somogyi dolgozó parasztok termeivényeit elszállítják az ország más részébe. A napi életünkben talán nem is értékeljük eléggé a hős vasutasok munkáját. Valahogy úgy vagyunk velük, mint az egészséggel, akkor vesszük észre, hogy ha nincs. De emlékezzünk csak a felszabadulás első napjaira, az üresen tátongó kaposvári pályaudvarra, So- mogyszeb, Csurgó és még egynéhány vasútállomás faltépett vagy elhurcolt vágányaira. Alig hittük akkor, hogy még egyszer percnyi pontossággal robog velünk a vonat. Hogy vasárnaponként 60—70 perc alatt fürdővcnattal utazunk Kaposvárról a Balatonra. Vasutasaink azonban hittek ebben. Nem csüggedtek, s mikor pártunk kiadta a jelszót — »Arccal a vasút felé« — habozás nélkül megragadták a csákányt, helyreállították a vonalakat, kijavították a sérült, s roncsnak vélt mozdonyokat, vasúti kocsikat. Kezük nyomán megpezsdült az élet nálunk, Somogybán is. Az immár hagyományossá váló őszi csúcsforgalom hőseiben az új szocialista vasutat s vasutasokat ismertük meg. Az élüzem semogyszobi vasútállb- mást, amelynek falára ez évben már másodszor került fel az ötágú csillag, az élüzém-jelvény. Az ugyancsak élüzem barcsi vasútállomást, melynek füstös váróterme helyén kultúrváróterem van .— hirdetve, hogy megnövekedett, a dolgozók igénye .az utazás terén is. A. Somogy megyei vasutak »szívét«, a 'Kaposvári Fűtőházat, amelynek gépei megyéink minden részébe eljuttatják vonatainkat. Kaposvárt, megyénk székhelyének gyönyörű állomását, ahol még a régi szűk vágányhálózatcn a régi forgalomnak négyszeresét bonyolítják le a vasutas dolgozók zökkenő nélkül. Hogyan lehetséges ez? Egyszerű a magyarázat. Vasutasaink szakítottak a múlttal, bátran lépnek: az új útra, ahol új fogalmak; a múltban elképzelhetetlen túlsúlyos vonatok, az 500 kilométeres mozgalom, a hős szovjet vasutasok sztahanov-mözgalma mindenkor segítették őket a feladatok megoldásában. Az újat jelenti az is, hogy az említett vasútállomások élén segédtisztek állnak. Barcson Czigelédi József, Scmctgyszotoon Palotai Károly, Kaposvárott Varga Károly állemásfcnök elvtársak, akik jó munkájukkal érdemelték ki a tiszti rangot, melyet azelőtt soha nem érhettek volna el. A vasút .sokrétű üzem. S nemcsak a pirossapkás forgalmista dolgozó jó munkájától függ az utazó személyek és áruk biztonsága. A pályafenntartás a lassú jelek megszűntetésével és az üzembiztos pályával, a vontatás a jói karbantartott motorokkal és gépekkel, s az olyan lelkiismeretes és figyelmes mozdonyvezetőkkel, mint Illés Ferenc, Koppány Gyula és a többiek, akik közül Illés elvtárs e.gylzlben Fonyódnál, Koppány Gyula pedig Lipótfánál a nyílt pályán állt meg mozdonyával, mert csak így tudta elhárítani a veszélyt, amit az utasok nem as sejtettek, s meg sem tudtak. A forgalom a »zöld út«, a távközlési szak a távíró-, távbeszélő- és jelzőberendezések biztosításával veszi ki részét a munkából. Kölcsönösen egészíti ki egymást e négy szolgálati 'ág, s együttesen képez egy egészet, melyet mi csak egy néven ismerünk: vasutas. Talán egyetlen üzemben sem érvényesül annyira a kollektív munka, és szükséges a kölcsönös, szocialista segítségnyújtás, mint a vasúton. Amikor ma, az V. vasutasnapon megállunk egy ■pillanatra megyénk. vasutas dolgozói előtt, szorítsuk meg kezüket, köszönjük meg munkájukat, amellyel szebbé teszik életünket. KUNFALVI LAJOS motorlakatos SOMOGYI ISTVÁN motorvezető VÖRÖS MIHÁLY pályafenntartási lakatos MIZECZKI VIKTOR segédraktárnok HORVÁTH ISTVÁN kétszeres sztahanovista kocsimester, kiváló vasutas SZÖNYI ISTVÁN szolgálatvezető váltókezelő KECZELI JÁNOS mozdonyvezető
